Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Szakmai rendezvények új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kalászosok műtrágyázása új
- Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden ami vadászat....... új
- Tárolók, színek.. egyéb géptárolók.. új
- Gyomfésű vagy küllős kapa?? új
- Termőföld kisajátítása autópálya épités miatt! új
- Öntözés új
- Zetor traktorok új
Cikkajánló
Hirdetés
1603 hozzászólás
Válasz Matyi50 #843. hozzászólásáraElmész a boltba és veszel virágföldet, ezt rakod az egyik cserépbe. A másikba meg sima fekete földet az egyik táblából.
Látni fogod a különbséget! Az egyiket minden héten öntözni kell a másikat két hetente.
Egyébként a nem szántott földben több az "élet" nem döglött föld. Ezért más a talajszerkezet és jobban tartja a vizet.
A szántással csak kárt csinálsz, főleg a mélyszántással.
Válasz Matyi50 #850. hozzászólásáraFigyi!
Feco. nem beszél hülyeségeket, én már régóta olvasom, figyelem, és máshol is kutatok a témában, változtatni kell ha életben akarunk maradni. Nyilván nekik nagyoknak MÁR, hangsúlyozom MÁR könnyebb (hogy idáig milyen áron jutottak el azt ők tudják) biztos nem volt sima göröngymentes az út. Hogy mi kicsik el tudunk-e idáig jutni nem tudom, van félelmem hogy nem, ill. nem teljesen, de amit a lehetőségeink engednek azt meg kell próbálni, én már sok éve repce után nem szántok, tárcsa-grúber és megy bene a búza, azóta vannak 50q feletti búzáim, pedig nincs takarónövényem és nincs direktvetőgépem, mert nem tudom megoldani főleg a direktvetőgépet anyagilag a kis területen, és még sorolhatnám..... Más kérdés hogy Feco. (is) hogyan viszonyul a kicsikhez, hogyan viszonyul megnyilvánulásaiban azokhoz akik nem tunak teljesen lépést tartani a világgal, sejtem egyébként hogy hogyan, de ez a fórum és ez a hozzászólás most nem erről kell hogy szólljon, hanem arról hogy tanuljunk egymástól, én mindenesetre lehetőségeimhez mérten megpróbálom.......1 biztos kuki többet az életben a homokos területeimre nem megy, még ha 1000 mm eső esik 1 évben akkor sem, ez az alap, PONT.
Válasz Matyi50 #850. hozzászólásáraAz a tápanyag lemosódásos dolog tényleg tényleg nem úgy működik.
Ami kimosódik N az több méter mélyre kerül. A P és K pedig csak néhány centimétert mozog a legtöbb talajban. A szántásnak ebben nincs szerepe. 30 cm körül szántunk, a sekélyen gyökerező növények gyökere is lemegy 40 centiig.
Feco mester!Annyira nagy ásznak tudod magad,hogy még a hozzászólásom is töröltetnéd? Hihetetlen :D
Válasz Matyi50 #843. hozzászólásáraKolléga kicsit jobban vizsgálj meg egy grúbert...Esetleg áss talajszervényt. Hidd el az is felhozza+megkeveri még a whermacht ott felejtett gránátját is (volt hozzá szerencsém párszor) Pont az a lényege a forgatás nélküli módszernek minél kevesebb vizet pazaroljon. A jobb talajállapot, jobban őrzi a vizet+tápanyagot. Még a kezdetek idején nem volt föld a tulajdonomban..ezért kuncsorogtam a helyi erdésznél. Kaptam (köztest)ami annyit takart a facsemete sor közé vethettük a kukoricát cserébe kapálni kellett a facsemetét. Évtizedeken át a tápanyagot a lehulló növényzet adta a talajnak. termelés után már a spórolásnak köszönhetően...csak tárcsát kapott a terület azaz az egykori fasor köze. Majd a tuskók mellé nyomták a csemetét. Mi kapával vetettük-kézzel szedtük így akár 1-2-3-4 hektárt is. Minden tavasszal csak tárcsát kapott mit az erdészet csinált. No till-no lazítás-no műtrágya(mivel pénz nem volt rá)...Egyedi klíma..a közhiedelemmel ellentétben nincs hűvös egy ilyen irtásban ellenkezőleg megszorul a meleg.5 évig csináltam-tuk..Azóta sem volt olyan kukorica cső a kezemben.
Elhiheted...Igaz az erdőt is meg lehet nézni. Teljesen, mára megújulónak mondott szisztémával termelték a helybeliek a kukoricát tököt...kézzel betakarítható nyövényeket a bekerített facsemetésben. Az utolsók voltunk ebben a szisztémában. Mivel a kárpótlás után már volt szabadföldi alternatíva is. Majd elkényelmesedtem. Mentem a nagycég iskolája után. Idén már az eke festve marad....No till ! Vagyis ha van erdész ismerősöd beszélgess le vele az erdei talaj életről...
Válasz Matyi50 #843. hozzászólásárasok igazság van abban amit leírtál, sokszor követendő persze adott területre adaptálva.
Válasz Matyi50 #843. hozzászólásárakivagdosom a végeit a kukiföldeknek persze csak olyan helyre vetünk ahol fetrágyztuk/nem hiszed van úgy hogy egy tarlót kétszer is/előtte való évben.s állítom a nevetséges eszközeinkkel olyan vízmegtartó állapotúak a földjeink hogy csak néz mindenki.a trágyázást minden tanított útmutatás ellenére csak friss almostrágyával hol szétterítve hol kupacolva végezzük ahogy érkezünk plussz pakolást szórót kiiktatva.mivel a talaj több vizet tárol a növény folyamatosan fel tudja venni fenológiai igénye szerint a tápanyagokat.próbáltak mások is 3-szor kukit vetni ugyanoda sajátjukba csúnya vége lett.persze aki az idén megmozdította a sorközöket vagy még ha szabályszerűen is de nikoszulfuron hatóanyagot használt itt a semmi közepén ,megégette a száját.
Válasz Matyi50 #843. hozzászólásáraNe haragudj meg, de ebben a nehány mondatban annyi ferdítés, belemagyarázás, meg tévedés van, hogy az ritka itt a fórumon. Meg a határban vagyok, (5 napja csináljuk a talajt a repcenek), holnap majd kivesezem vagy addig tegye meg valaki, de ez igy ne maradjon itt, mert meg valaki komolyan elhiszi...
Ne sértődj meg, nem személyes dolog de ez most konkrétan butaság.
Válasz kicsi bihari #840. hozzászólásáraNézd, azt mondtad, hogy a humuszhoz szerves trágya kell.
Mindössze ezt cáfoltam. A szerves trágya persze tartalmaz tápanyagokat és talajszerkezet javításra is alkalmas részben. Ez látszik a belevetett kultúrán is. Erre jó, de a humusztartalom érdemben nem fog tőle nőni.
Egy életen át pakolhatod bele a tehénratyit a földbe, és nem fogsz jelentős humusztartalom növekedést elérni, míg szakszerű no-tillel néhány év alatt viszont igen.
Napraforgó és kukorica fele tök száraz, de ott termés se lesz. Másodvetés kikelt a múltkori 15 mm rel de meddig bírja szegény?
Legyen az forgatásos vagy nem,szervestrágyázott,vagy műtrágyázott,bakterizált vagy nem... egy határ után már a tápanyagok nem oldódnak,nem úgy kötődnek egyikbe sem ha nincs csapadék elég,pláne se télen, se nyáron!
évben mint az idei,ha egymás után kétszer háromszor megismétlődik,cseszhetjük mindkét technológiát.
A forgatásos talajművelésnek valóban olyan funkciója is van,hogy egy átlagos csapadékú évben a bemosott tápanyagból visszaemel,visszaforgat lentebbről a felsőbb szintre, ahol a kultúrnövény gyökérzóna lesz. Ha nincs csapadék és nem mozognak,még a jól mozgó a tápelemek sem a talajban,akkor valóban jobb a forgatás nélküli művelés ideig óráig.
Véleményem szerint egy jó szerkezetű és képességű talajt átlagos évben szántani érdemes,egy vékony termőrétegűt is kell néha a forgatás nélküli művelésen belül is,de ilyen aszályos
Válasz Praetor #839. hozzászólásáranem tudod mit írsz barátom.a trágyázott földeken most is lesz kuki a talajbakterizált területet meg leetetni sem győzzük ,sülnek meg mint a piritós ,repedezik szét méter mélyen a föld.a tarlókat meg szaggatják hogy mélyebbről is elengedjék a vizet.az ember valóban a majomtól származik,amit lát a másiktól azt csinálja ha jó ha nem.
Válasz Sanyee #835. hozzászólásáranekem ami kijött az kiszáradt vagy megette vmi jószág amit eddig a csávázószerek kordában tartottak.persze a parlagfüvet meg disznóparét nem bántja de kulturnövény szépen megrágva vagy olyan a levele mintha sörétessel lövöldézték volna
le lett jelentve vismaior-nak de a földalapúm ötöde ki lett dobva az ablakon.
Válasz Praetor #839. hozzászólásárapedig ég és föld a különbség a szerves trágyázott és az agyon műtrágyázott föld között,tessék a könyvet letenni és kimenni a határra
egyébként én ugy tudom ha szántáskor sok a giliszta akkor jó a föld a mikrobáknak,nincs is 2 éves csutka szántáskor a föld tetején. 
ez a legegyszerűbb módja a vizsgálatnak 
ha tévedek bocs. ez csak egyszerű parszt ész,semmi több 
Válasz kicsi bihari #837. hozzászólásáraSzerves trágyától nem fog emelkedni a talaj humusztartalma, legalábbis érdemben nem. 180t/ha szerves trágyával meg tönkre is lehet tenni a talajt.
A humuszt a talajélet hozza létre, hogy ha kedvező számára a környezet. Úgy mint: szén forrás bőséggel; változatos,élő gyökerek a talajban; folyamatos talajtakarás; minél kevesebb talajbolygatás...stb. Ha ez adott, akkor komposztteával lehet talajt oltani, hogy a folyamatot felgyorsítsuk jobb tulajdonságú mikrobákkal.
Válasz Zsono #834. hozzászólásáraNa ennyire nem tudok angolul
Itt egy másik oldal, sok érdekesség van rajta, nem kimondottan agrár témák, de érdekesek, CCCP témában.
http://englishrussia.com/2012/06/12/how-they-sow-wheat-in-kazakhstan/
látom senki nem tart állatot hogy a sz.rt kihordja a földre,és lesz humusz csak ilyen melegbe a kuki nem birja,tapasztalat
egyébként a búza imádja én minden évbe trágyázok,3 évenként mindig végig érek minden egyes méteren. 
a nagyok is szorják felénk állandóan,mondjuk itt vannak állatok rendesen(4 lábuak is) 
Válasz Sanyee #835. hozzászólására Te ennyit látsz a világból. Én láttam, ahogy az 1.7% humusztartalmú agyagból 10% feletti lett 15 év talajmegújítóval, 380 mm éves csapadékátlagnál. Láttam többet is, így nem kérdéses a technológia működése.
Nem biztos, hogy minden úgy működik, mint megszoktad. A takarót meg elveted a porba és az első esőnél már indul, szeptember közepéig még érdemes csíráznia.
Az öntözéses területeden hány százalékos a humusztartalom? Takarod-e a talajt? Forgatásos műveléssel dolgozol-e? Használsz-e komposztot? Használod-e okszerűen a takarónövény keverékeket?
Válasz Netparaszt #825. hozzászólásáraNa ez most elég felejtős téma. Ha nincs eső, akkor ba*hatjuk a technológiát!
Megvettem a zöldtrágya magot, annyi csapadék nincs, hogy elvessük és a fele kikeljen legalább. Akkor ebből, hogy lesz humusznövelés?
Vagy ha ősszel se lesz csapadék, akkor azt a kicsit ami a földbe van párologtassam még el a zöldtrágyával?
Elég sokat öntözünk zöldségeket, ilyen melegekbe, 50mm is kimegy egy héten, ez 3,5%-nyi humuszban megkötött víz lenne a leírásod szerint. Mégis ilyen melegbe minden héten öntözhetünk. Egyszerű az ok, meleg van és nagy a párolgás. Ilyenkor az a kis növelés mégis mennyit segítene? Szerintem nem sokat!
Ez a humusztartalom növelés elég hosszú folyamat, csak úgy növelni pár százalékot nem lehet.
Válasz Tomszi #833. hozzászólásáraEz világos, az ország 67-68%-a jóféle csernozjomon csücsül. Ami zseniális, hogy kiszámolták, hogy kb. 200 dollárba kerülne átállni a talajmegőrző technológiára hektáronként (ebben minden benne van a felszereléstől az oktatásig), és ezután már rövidtávon minden hektár 260 dollár megtérülést hozna (ez nem csak a gazdánál csapódik le, hanem a fogyasztónál, az államkasszában stb.).
Jó kis esti olvasmány, az angolt bíróknak ajánlom figyelmébe: Ukraine: Soil fertility to strengthen climate resilience
Válasz Zsono #830. hozzászólásáraAz ukrán és a dél-orosz feketeföld övezet talaja és az éghajlat kiváló adottságú, még az elavult szovjet technológiával is tudtak kb. közepes termésátlagot, aztán még ha modernizáltak, jobban szerveztek, pontosan betartott technológia stb.
Válasz a2457 #828. hozzászólásáraMég a NagyRába se?
Ezt nem hiszem el
Az még nagyon sokáig lesz figyeld meg
Válasz gjoni #827. hozzászólására...és akkor most holtunkig sírunk együtt a tévé előtt, vagy teszünk valamit, hogy ne így legyen?
Én teszem, tanítom, mutatom, szállítom a példákat, hogy meg tudjátok csinálni ti is, 50 évvel elmaradva is.
Csak egyszer el kell kezdeni.
A legjobb idöpont most van.
Válasz Tomszi #824. hozzászólásáraA kazah mezőgazdaság rendesen összezuhant a CCCP felbomlása után (eltűnt a felvevőpiac), aztán egy hosszútávú stratégia mentén elkezdték összeszedni magukat. Elég sok külföldi szakembert hívtak segítségül a talajművelés és az állattenyésztés átalakításához. Megszerezték Kínát, mint nagy "ügyfelet", és ez elég nagy löketet adott a fejlődésnek.
Az aszályok őket is sújtották, a 2010-es évük vacakul sikerült, 2011-ben aztán 29 millió tonnás gabonaterméssel megint jó évük volt, majd 2012-ben visszaestek 18 millióra.
Mindenesetre úgy tűnik, tanultak a szovjet éra hibáiból. Akárcsak az ukránok, akik 2014-ben olyan talajállapot-jelentést és javaslatcsomagot raktak össze, hogy mi is megnyalnánk a tíz ujjunkat.
Válasz a2457 #828. hozzászólásáraAz biztos baj van ,de nagy felénk a Nyírségben mutatóban sincs egy pocsolya
Válasz gjoni #823. hozzászólására:D jó de nem is a vízmented gazdálkodásról van szó, van amit nem lehet kivédeni.
a léyneg az ha továbbra is a földművelés alfája és omegája az eke, akkor másabb év nem is lesz csak ilyen aszályos, porviharos.
szükséges a takarónövény, a védőfasor, és a nagytábla, nagyrába dolog is idejétmúlt.
vakító szikrázó kopár és terméketlen föld lesz a miénk is ha továbbra is a többség úgy gondolja hogy nem szükséges tenni ellene.
nézd, esőt ekével se lehet csinálni.
de kiszáradt talajt amiben nincsen élővilág, nincsen ami benntartsa a nedvességet, azt lehet.
persze nem kell eldobni az ekét. annak is megvan a maga helye és ideje, de úgy ahogy most használják csak pusztulást fog eredményezni.
amikor porzik a föld a dunaparti nyaras mélyárnyékában akkor már lehet bajról beszélni.
Válasz Netparaszt #825. hozzászólásáraErre a szintre míg eljutunk én már nem leszek az tuti ! El vagyunk maradva ezzel 40 évet a nyugattól!
Ha a tél is a tavalyihoz hasonló lesz,jövőre bele se merek gondolni mi lesz ...
Nagy a baj! A Tisza már nagyon rég volt ilyen alacsony
Válasz gjoni #823. hozzászólására MOST nincs eső. A talajt akkor építjük, amikor van, például késő ősszel, télen es kora tavasszal van eső, erre vannak a takarónövények.
Ha van egy évben van átlag 250 mm csapadékod, akkor garantálom neked a humusznövelést megfelelő technológiával.
Egy százalék humusz pedig 140 köbméter vizet tartalékol hektáronként, 5-6% humusztartalom körül már csak extrém aszályban aggódik az ember a hozam miatt.
Válasz Netparaszt #822. hozzászólásáraValami hasonló volt a Szovjetunióban is a 60-as években, a pár évvel korábban Hruscsov idején feltört kazahsztáni szűzföldekről is elhordott a szél 5-6 cm földet pár tavaszon. Ott vajon most mi lehet a helyzet? Kazahsztán ma már búzaexportőr a világpiacon azt tudom.
Válasz Netparaszt #822. hozzászólásáraGruberozhatunk itt eső nélkül van itt olyan tábla az enyémtől nem messze ! Eső nélkül ott sincs semmi pedig jó föld!
Válasz gazda001 #819. hozzászólására A humuszépítés a fő cél, ezt mindenki, most azonnal el tudja kezdeni takarónövényekkel, amiket nem szánt le a tavaszi növények előtt sem.
Igen, az eke helyett legalább egy grubbert kellene beszerezni és tanulni kell.
Ez az új tudás és művelés viszont a túlélést fogja jelenteni, mert apáink, nagyapáink módszerei legalább 70 éve ismerten okoznak jelentős pusztítást.
Itt például négy magyarországnyi termékeny, szűz prériből csináltak sivatagot kb. 20 év alatt a szántással.
A nagy pormedence
Tegnap órákig pörögtek már a portölcsérek a szomszéd fehérre tarlóhántott, égetően forró földjén. Szerintem ennek nem lesz jó vége...
Válasz Dinnyés Laci #820. hozzászólására Szélsőséges időjárásra kell felkészülni, amelyre a hosszan tartó, száraz időszakok és rendszertelenül, szokatlan időszakban leeső, jelentős mennyiségű csapadék lesz a jellemző.
Ennek negatív hatását csak nagyon jó állapotú, humuszban és életben gazdag talajokkal lehet csökkenteni.
A trend mindenképp az elszabadulóban lévő felmelegedés, ezen már nincs mit vitázni.
Ami CO2 és metán felszabadulás a perm-triász korszakokban százezer évek alatt zajlott le, a földtörténet egyik legnagyobb kihalását okozva, azt most az emberi esztelenség 100 év alatt előidézte és még nincs vége.
A mezőgazdaság a kibocsátás legalább feléért felelős, miközben néhány év alatt visszafordítható volna a felmelegedés szénmegkötő mezőgazdasági technológiákkal.
Szóval minden egyes paraszt személyesen is felelős a klímaváltozásért és a szaporodó hőhullámok előidézésében, aki nem törekszik minél több szén megtartására és megkötésére.
A francia mg minisztérium ezért indít idén külön támogatási programot az évenkénti 0.4% humusznövelésre. Ők már értik, hogy nagy a baj és hamarosan már nem a kinek van nagyobb hozama, hanem ki él túl lesz a fő kérdés.
érthető,hogy mindenki kétségbe van esve az aszály miatt de lehet jövőre megint úszni fog az ország
volt már régen is meg lesz is még hasonló szárazság
az biztos,hogy fel kell készülni az ilyen évekre de nem kell arra gondolni,hogy most már csak ilyenek lesznek
Válasz Netparaszt #818. hozzászólásáraVilágos, érthető, de ez nem fog menni egyik napról a másikra, de hogy váltani kell az nem lehet kérdés,lehetőségéhez mérten kezdje el mindenki aki életben akar maradni. Értve ez alatt azt is hogy a 70 ezres kuki állományokat is el kell felejteni....
Válasz Tomszi #817. hozzászólására Igen, én
Délután olvasgattam ezt a blogot. Innen szerkeszti valaki? Erről beszéltek?
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Válasz .Feco. #815. hozzászólásáraNeked elbeszélés, én meg azt mondom a gyakorlatban nem minden kivitelezhető.
De ez kísérlet volt, azért kellet az állványrendszer, fogalmam nincs mikor csinálták, nem ez a lényeg. :)
A második amit mondasz az az amikor látni amerikai képeken traktorokat keskeny duplakerékkel széles közökkel, vagy akár három kerékkel is.
Válasz Tomszi #810. hozzászólásáraA répát hagyjuk, mert elbeszélsz mellettem. Továbbra is azt mondom, hogy nem kell felszedni mindig az elejét, addig amíg jó idő van mindegy, hoyg szeptembert vagy novembert írunk, ha meg elromlott akkor az addig fennmaradóra ki kell nézni valamilyen olyan időszakot, mikor a kombájn el tud menni minimális taposással, és aakkor le kell prizmázni. Amikor hűvös eső idő van már lehet prizmázni nyugodtan, nem lesz semmi baja, és akkor mindegy, hogy mikor viszed el, mert már csak az utat taposod, a szántóra csak a maus megy rá.
A második részre nem kell kísérlet, elég széleskörben megy a gyakorlatban is, semmiféle álványrendszer nem kell, csak megfelelően összeválogatott gépek. Úgy hívják CONTROLLED TRAFFIC FARMING vagy CTF, és röviden a lényege: minden gép azonos szélességű, vagy annak egész számú többszöröse, minden gép azonos gumiméretet és azonos nyomtávot használ, és GPS mindig azonos nyomon vezeti a táblán. Így pl. 12 soros/9 m-es rendszerben gondolkodva egy hektáron max. 2x gépalj, és max gépaljanként 4 kerék (ikerkerék, illetve kombájn és permetező esetén széles nyomtáv) 4x42cm taposott sáv van, azaz 1 hektáron max 2000 m2 az a terület, amin bármilyen eszköz jár, ami ráadásul apás kultúra esetén sorközbe esik, így nem jelent terméskiesést. Ahol növények vannak, ott soha semmi nem tapos. Elég népszerű dolog tőlünk nyugatra...
Válasz Netparaszt #812. hozzászólásáraVárni azt lehet.
Anno 2,5 m magasra nőtt talpig zöld kukoricám volt. és sűrűn is lett vetve.
Szinte végig.
Minden ötödik tövön, volt egy kis cső termés.
asonlóan jártam második évben a repcével.
Gyönyörű volt. Isemősömnak mutattam. Elkezdte keresni benne a szemeket. Na azt nem találtunk. Rengeteg becő volt rajta, de abban szem alig.
Azt hiszem 15 csövet számoltam meg egy egy tő szóján. Ha átlagosan 2 szemet sikerül betakarítani, akkor egy szemből lesz 30 szem termés.
Túl szép, hogy igaz legyen. ("álmodik a nyomor")
A termés becslést mindig a mázsálás után szoktam elvégezni.
Egyszer volt, hogy megsaccoltam a Búzát az aratás előtti napon. (mennyi szállító jármű kell).
Hektáronként 60 mázsát saccoltam. Természetesen nem hittem el, de azért vittem egy ponyvát, hogy ha nem fér fel, akkor a földre engedjük és teszünk alá valamit. Még jó, hogy az utánfutóval mentem, mert a ponyva is kicsi lett volna.
A cukorrépa depóhoz akartam annyit, hogy nálunk kövesút mellé depóznak.
A fagy ellen takarják, de összerkva melegíti egymást. Gyerekkoromban az udvaron csutkával védtük és a meleg miatt rohadt meg télen.
Szállítottunk Kabára, és Szerencsre a Böszörményieken keresztül.
A Böszörményiekkel nem hagyatták abba a termelést, mi meg kapjuk a bánom pénzt. Ez sesm rossz, de minden jónak vége lesz egyszer.
Most lenne jó ismét bekerülni a répatermelők közé. Feco nincs valami ötleted? (Sánta Imre tudna segíteni)?
Van a szomszédságotokban egy darabka földem, amin 2 ha répát esetleg ha 5 ha a limit, akkor azzal beneveznék.
Válasz Radocz #811. hozzászólására A térdig érő, sárgulótól azért kisebb hozamot várok, mint ettől a dzsungeltől
Az én szóján is lazított földbe lett vetve.
gyomirtózva is volt.
Kapott kétszer 50 kg N hatóanyagot, és egyszer meg lett húzatva.
egy hete gazoltuk, akkor még gyönyörű zöld volt. Szerdán készítek róla képet.
"csak" derékig ér, nem mellkasig, mint aki mutatta, de mi súlyra értékesítünk.
Ha kell még egy húzatást és ALKO-t kap.
A bórt nem tettük rá, mert a KFT-nak nincs holdjáró traktorja és sajnálták taposni.
Válasz .Feco. #806. hozzászólásáraRészemről ezzel a hozzászólással befejezem a répatémát, neked is van igazad, de nekem is, mindenben meg úgyse fogunk kiegyezni.
A gyár időzítésén kívül írtam a vágányzár témát is, az elmúlt 5 évben mindig volt, inkább 2-szer a répaszezonban, a MÁV-val meg aztán nemtudsz kiegyezni. Melegben nem szedhetsz ki sokat mert rádrohadt, 1 hét alatt is változik akkorát az időjárás, meg nem mondja előre senki milyen lesz. Az összeset meg főleg nem szedheted ki akkor, mert a végét januárba viszik el. Nálunk igenis van 1000 m feletti föld, meg 1000 méteres is, meg 800. Oké hagysz középen egy utat ahol kihordod (hagyjuk azt hogy 2-3 sor depo van a földön), aztán a sárban max. 5-ször tudsz kihúzni egy szerelvényt utána újat kell kezdeni akkor mindjárt 100 méter széles utad lesz. Ennyit erről!
Hogy a témához kapcsolódva is írjak. Olyan taposásos kísérletről én is olvastam valahol, már nemtudom hogy hol. Az USA-ban megcsinálták egy kis parcellán hogy nem mentek rá úgy művelték, csináltak valami állványrendszert (szigorúan kísérleti céllal) és arról csináltak mindent. Tehát kiiktatták a talajtaposást és már első éven szembetűnő különbség volt termésmennyiségben a kontrollparcellához képest.
Válasz Netparaszt #804. hozzászólásáraNálunk egy táblán belül, kötött, fele lazítva, fele nem, minden egyéb ugyanúgy csinálva. A lazított szója még zöld, a másik döglődik.
Válasz őszapó58 #807. hozzászólásáraMár nem hirdetik, neked kell beadnod a kérelmet és majd elbírálják. Eléggé összetett dolog a kéremezés a teljes gazdaságod termésátlaga számít, tehát ha az őszi vetéseid jók voltak akkor az felfele húzza az egész éves átlagodat ez a gáz az egészben, de azért csak számolgass..... én is próbálkozom.....
Nem tudja valaki, hogy hirdetnek aszálykárt?? Mi a keleti országrészben lakunk, de minket valahogy "direkt" elkerűlt az eső. Úgy hogy talajművelés ide vagy oda, ha nincs a földbe viz, vagy utánpótlás, akkor megszivtuk. Nem tom mi lesz a konstrukciós számlákkal??????????????
Válasz Tomszi #805. hozzászólására1, Mivel nem az ország répatermesztésének megoldása a cél, hanme te vetetted fel, hogy hogyan lehet megoldani a forgatás nélküli művelést egy 400 ha-os répateremlő cégnél így szerintem jogos a felvetés, hogy egyedi eset ekkora répaterület. Másik, hogy régen más világ volt, most pedig ilyen világ van, ebből ne indulj ki. Mi 50 hektár répára is komolyan elgondolkoztunk, hogy saját kombájnt vegyünk (minden más répaeszköz megvan). Itt a kérdés az volt, hogy hogyan lehet 400 ha-on no-till répát termelni, erre az egyik válasz az, hogy pl. nem elég egy Holmer.
2, Igen a gyár időzíti, de egyeztetve. Valójában konszenzusra kell jutni, és pont a legnagyobbaknak igencsak jó alkuereje van, ha ki akar harconi valamilyen pénzbe-nem-kerülő dolgot. Ha meleg az október, akkor nem tapos a Holmer, ha hűvös az október nincs kockázata a prizmázásnak. Ha járható körülmények között leprizmázod a répát akkor mindegy, hogy milyen kötülmények között hordod be répát a gyárba decemberben vagy akár januárban is, mert a területen már úgysem jársz, csak a Maus.
3, Igen, mindig prizmázva kell szedni. Mert ez a kulcsa a művelés elhagyásának: nem szabad tönkretenni a talaj, és akkor nem kell megjavítani sem... Megint oyan példát hozol, ami maximum egyedi: 1200 m-es föld egy rendkívűl ritka dolog, konkrétan felénk egyáltalán nincs is. Tudok olyat ahol van, de az megint 1-2 tábla. Ha ez akkora gond, akkor a közepében vágni kell egy utat, és úgy üríteni, hogy a kombájn prizmáz a két végén, a közepén meg pótkocsira teszi, és a pótkocsi CSAK a középúton es az egy helyen kialakított bevezetőúton közlekedik, máshol nem! mondjuk egy 1200 m-es földd már van 50-60 hektár, vagy több, 50 hektárt kiszántani egymilió forint, azért bőven belefér az, hogy a traktoros ne grosszáljon lesfel a táblán, csak egy kijelölt úton menjen! (Mellesleg ez minden növény betakarítására igaz: az első és legfontosabb dolog a csökkentett művelésben, hogy a kombájnon és a széles kerekű átrakó kocsin kívűl SEMMI nem mehet a földre!!!)
4, Nincs olyan. Persze nem azonnal, de néhán év tudatos munkával bármilyen talaj alkalmassá tehető direktvetésre! Új-Zélandtól Alaszkáig minden éghajlaton, és minden talajtípuson van példa direktvetésre, legyen szó kalászosoktól, kukoricán, és ipari növényeken át répáig vagy zöldségekig! Attól hogy egy termelő nem tud vele mit kezdeni nem a technológia a hibűs, hanem a teremlő. Vagy esetönkben az időjárás: Az idei a valaha mért legforróbb és legszárazabb nyár Magyarországon, mióta időjárásmérés létezik! Az idén az is megdölik, ami még sosem tette! Ne most vonjon le senki negatív tapasztalatot, mert valószínűleg bármit csinált volna, nem lett volna sokkal jobb eredmény!
(Az aszály mértékét jól jelzi, hogy amit itt jellemzően hetente felhánytorgat valaki, miszerint böszörményben mindegy milyen idő van, úgyis terem annak jelezném, hogy 50-100q-s csemegekukoricákat aratgatnak, ami erőssen semmi... hiába 4-5-6 millió a föld, meg 100e+ a bérleti díj...)
Válasz Tomszi #802. hozzászólására1. Ha 4-5 céget érint akkor is lehet róla beszélni, az aszály sem egyformán érinti az országot, mégis beszéltek/beszélünk róla. Én fölvetettem egy problémát amire vártam a reagálásokat. Amikor még nagyobb mennyiségben termeltek az országban répát, akkor se vet mindenki Holmert, 200 hektáron termelő cégek sem, mert egy is kiszed 800-at (1000-et direkt nem írok, mert lehet munkakiesés, ne tervezzünk a maximuma). Tehát nem tartanak 200-250-300 de még 400 ha-ra se 2 Holmert.
2. A szedés egy részét a gyár időzíti és a nagyobb cégeknél mindig hagy a végére, mert tudja hogy ők majd beviszik vasúttal akármekkora sár vagy hó is van. Minden év októberében a vasút is bemondta hogy vágányzár 3 hét. És a meleg októberben depózd a répát ott rohad meg a depóban. Képzeld majd mindig prizmázva szedik, 1200 m hosszú földre nem menjen rá a szállítójármű, mikor az elején-végén is megtelik és még közben is kétszer-háromszor.
3. Vetésre leírtam korábban a verziókat.
4. Van olyan talaj amit ha ősszel nem szántod fel, tavasszal nemtudsz vele mit csinálni, még olyan se lesz. Tavaszi árpa szépen megnől benne ennek ellenére is.
Látok példát az idén is az utak mentén, silózás után úgyhagyták a tarlót, tavaszi lazítás után meg nem tudták elmunkálni, most meg kiabálnak egymásnak a kukoricák.
Bocs az offért.
Ilyen körülményeket képzelj el, mint ezen a videón is 1:40-től. Nem saját videó, neten találtam. https://www.youtube.com/watch?v=UV5pd4cs2tk
És nem kel megmagyarázni hogy lehetne így is, úgy is. Tudod van az a mondás hogy elméletileg nincs különbség az elmélet meg a gyakorlat között, gyakorlatilag viszont van.
Aszályügyileg most kaptam a képeket.
Mellig érő szója, zöld kukorica tenyészidőben 100 mm csapadékkal, míg a szomszéd szántós földön már kisült minden. A 100 mm egy része jég volt, ami a háromleveles kukoricát megsemmisítette, ez már az újranőtt állomány.
A most termékeny terület 5-6 éve még ugyanolyan eredményekkel rendelkezett, mint a szomszédé.
Kétséges-e, hogy működik a talajmegújító technológia?