Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Gyomfésű vagy küllős kapa?? új
- Termőföld kisajátítása autópálya épités miatt! új
- Szakmai rendezvények új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kalászosok műtrágyázása új
- Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden ami vadászat....... új
- Tárolók, színek.. egyéb géptárolók.. új
- Öntözés új
- Zetor traktorok új
Cikkajánló
Tápanyag-gazdálkodás hatékonyan Agroinform webinárium – így csatlakozhatsz!
Program és technikai információk a webináriumon való részvételhez. Kezdés:...
Hirdetés
1603 hozzászólás
Nincs olya hogy tuti csak ez jó. Szerintem. Olyan helyen, ahol a legnagyobbak is csak szántanak(15t kuki àtlag), èn voltam olyan bàtor, màsok szerint hülye, hogy egy 4 hekis tàblàt nem szàntittunk, hanem szeptemberben tárcsa( triti után) tavasszal 2 nyom tárcsa egy fogaskombi , műtràgya magàgyba, és kései (máj 13) vetés. Sok szàntott terület màr lesült az enyém még zöld. volt egy kb 20 méteres sáv ahol tavaszi tàrcsa nem volt csak kombi és ott is még zöld, de gyengébb
Válasz Netparaszt #866. hozzászólásáraMi lucerna után búzát vetettünk, és 2x gyomirtóztuk. Teljesen kivitte a lucernát, nyoma sem maradt. A pointer star nem laca facázott. Szóval a lucernát szerintem nem feltétlen indokolt kiszántani.
Válasz kovacs22 #900. hozzászólásáraPont erről van szó...Hogy kinek mi jött be..vagy mért nem sikerült azt ő tudja. Elmondja vagy se, szintén az ő gondja. De lekezelően beszélni mert valaki eke császárnak hiszi magát..Már uram bocsá (bunkóság) Igen is vannak példák a hatékonyabb módszerekre..Szigorú szisztéma betartása mellett..Ezt is illene elfogadni.Azt hogy valakinek a földszomszédja el cseszett valamit..a lőtéri kutyát sem érdekli..Mivel nem hajlandó beszélni róla. Az én szomszédomnál működik, és hajlandó beszélni róla. Akkor kit halgatok meg. Az ki hallgat vagy az ki beszél és tényeketrak az asztalra ? Szerintem
Ahogy írtad is vannak eltérések...csak beszélni kell róla tanulni belle. 
Olvasom a hozzá szólásokat itt is meg a másik topikban is, ebben a talaj művelésben nem lehet okos az ember fia.Például van olyan gazda aki évekig szántás nélküli művelést csinálta meg sértődött ha valaki az ekét emlegette, tavaly meg eladta a grubert és vet helyette nagy tárcsát meg ekét pedig tanult egyetemet végzet ember.De van olyan is akinél már csak Vaderstad gépsor áll az udvarban aranykalászos tanfolyammal a háta mögött.A zöldítés is sok gazda szerint felesleges pénz kidobás csak le húzás az egész ebben van olyan gazda is aki komoly suliba járt és ez a véleménye.Az előző melóhelyen részben át álltak a szántás nélkülire a mostanin meg csak lazítjuk a búza tarlókat a többi hagyományos művelést kap embere válogatja ezt is.
Válasz Netparaszt #866. hozzászólásáraAzzal azért vitatkoznék hogy egy középmély őszi szántás sokkal drasztikusabb beavatkozás lenne a talaj életében mint egy 30 cm 3 vagy 4 kapasoros géppel grubberezés.
Hangsúlyozom hogy ősszel mikor eleve be van ázva a talaj és a következő eső szintén lezárja a szántást is.
Egyrészt pont az ülepedés és a gyomirtás miatt találták ki valaha a szántást.
Az marhaság hogy visszafordítja a lemosódott tápanyagokat.
Inkább lefordítja az esetlegesen magágyba tett p,k-t, ami végül is jó de egy grubberral is be lehet kevertetni.
A szél és vízerózió viszont biztos hogy nem kis fenyegetés a talajra nézve.
Ezen a klímán viszont a kiszáradás és az átfagyás szintén csökkenti a mikrobiális aktivitást, évente esetleg több periódusban is.
Nem sok értelmét látom a vitának a szántást teljesen elutasítók és az eke hívek között.
Nekem is van ekém de sokat nem használom.
Van olyan föld amit 11 éve nem szántottam és idén 9 tonna búzát arattam róla.
Ez a takarónövényes elmélet viszont tetszik csak ki kellene dolgozni a részleteit a magyar viszonyokra.
Mivel nálunk elsősorban a víz van minimumban ezért lehetőleg ne gyomosítson a módszer.
Továbbá itthon sok talajtípus sokkal keményebb mint a no till hazájában ezért erre is ki kell találni valami okosságot hogy ne kelljen 3 évente direktvetőgépet venni.
Az alap műtrágyát én keskeny késes lazítókkal juttatnám a gyökérzónába. A lazítón egy tüskés henger előkészítené a magágyat egy jó vetőgépnek.
Válasz Pici #896. hozzászólására
Válasz Batka #893. hozzászólásáraMeglepődnél.....Nem csak repcében. De már 3. éve olyan helyekre is eljárok a szomszéd gazda kimagaslóan forgatás nélkül a legnagyobb termésátlagokat hozza. Tanulni nem szégyen.
Válasz tehenes gazda #891. hozzászólásáraDe ha nincs annyi trágya hogy elég legyen Magyarország minden földjére akkor mit is kellene csinálni ?
Ne nézzük már hülyének a másikat mikor azt sem tudjuk hogy miröl beszél !!! Ő legalább képekkel és Személyekkel videokkal támasztja alá amit mond és adatokkal ami bárkinek elérhető attól hogy nem ért valaki vele eggyet még nem kell leírni mert senkit nem kényszerit senki hogy olvassza be az ekét !
Az egy dolog hogy valaki kiprobálja egy évben hogy nem szánt kukorica alá és a döglött vagy trágyázott földet csak tárcsázza és les hogy nem terme semmit utánna meg az hülye aki nem szánt .... mert most ez a trend
De arra senki sem veszi a fáradtságot hogy mikroszkoppal meglesse vagy mintát vegyen megnézetni milyen a föld és kiderülne hogy halott és egy év alatt nem éled ujra ....
Nem szégyen tanulni ( Jó pap is holtig tanul !! )
Válasz Tobszi #890. hozzászólásáraértem én, de a kettő nem összehasonlítható mértékű.
Válasz Batka #893. hozzászólásáraErről van szó ! Sok esetben hiába az elmélet,mikor a gyakorlatnak meg kell azt cáfolnia!
Válasz papa maci #889. hozzászólásáraAzért idén gondolom Te se hajtottad agyon a morzsolót az öttonnás repcékben...
Abszolút grubber párti vagyok, el is kezdtem vele a repcevetést, de sajnos elő kellett venni az ekét a repce alá is, bármennyire nem akartam. Termésre kb ugyanaz lett, és véleményem szerint legkevésbé a talajművelésen múlott a kérdés...
inkább a március-áprilisi időjáráson...
Megy a vita rendesen úgy látom.
Csak egy dolog zavar.
Tegye fel a kezét az, aki próbálta a forgatás nélküli technológiát 3-5 éven keresztül, és rosszabb lett mint előtte.
Válasz kukaccsosz #876. hozzászólásáranetparasztra gondoltam efektíve :látom lelki szemeimmel ahogy megáldja majd a kohókat ahol beolvasztják az ekéket.persze ez csak lázálom ahogy a tolakodós -erőltetős stílusa.gondolom a két keze nem segít a megélhetésében muszáj a más nyakába tolni a nem idevaló dolgokat.aki nálunk így akart gazdálkodni most rakodót vett hogy összekaparja a trágyát ahonnan csak lehet.
Válasz a2457 #888. hozzászólásáraNem érted mit akartam!
A gruber nem keveri a talajt? Nem keveri a felső rész lejjebb és nem hoz alulról fel semmit?
Szerintem mindenki a saját szerszámával veri a "vasat" az hogy valaki elhagyta a szántást vagy hanyagolja az a saját döntése. Az ekés oldal sincs szét off-olva a grúbelós-lazítós érvekkel. Simán a tapasztalatok cseréje..Verziók az aszályra. De már most látszik a repce alá ki nem szántott (lazító-grúber. Vagy(top down) az nagy eséllyel jövőre is el éri az 5t/h a környéken. Ki viszont ismét szántott és most is gyűri a száraz földet. Az ismét imátkozik és várja az esőt. Majd sajnálkozik mikor alig 3t/h aratok neki. Vagyis alig pár km válassza el a két gazdát..De valójában több évtized. Én nem a bruttót számolom és mondok nagyokat a koccintóban. Én a nettót..mivel az a tiszta haszon. Na azt elérni a ki hívás. Nem a talajt gyűrni..(Ezt nem számolom-azt nem számolom alapon...mivel én csinálom..stb)Van ilyen gazda is felénk azt viszont már nem vallja be mennyibe kerültek a "felesleges" műveletek. Tisztán látszik ki ésszel dolgozik-költséghatékonyan...az 5 évente gépet cserél..szárítót épít...stb..Halad előre. Ki viszont köti az ebet a karóhoz..az továbbra is buherálni fog nyaranta, még a másik nyaral
felénk ez körvonalazódik. lassú az áttörés de látni a jeleit ! Nekem is van ekém nem adom le..jó lesz a kertbe dísznek 
Válasz Tobszi #887. hozzászólásáraaz eke leforítja a talaj felső rétegét, mutass már egy grubert ami ilyet csinál.
Válasz Netparaszt #866. hozzászólásáraEzt írod:"Ennek során minimális zavaró hatással építjük újra a talaj folyamatos átmenetű rétegrendjeit, ahol minden centiméter elhelyezkedése fontos a talajélet lakóhelyének és a pórusok folytonossága szempontjából.
A szántás ebbe a helyzetben olyan hatású, mint egy gázai szőnyegbombázás, a gondos művelés során felszaporodó, érzékeny élőlények tömegesen pusztulnak el és lehet újrakezdeni az egész folyamatot."
Akkor az általad preferált grúber nem teszi tönkre ezt a rétegrendet és nem csinál kárt mint az eke??
Nem ugyanazon a 20-30 centin dolgozik és keveri be a szármaradványokat meg lazítja a talajt??
Válasz Zsono #881. hozzászólásáraEz így üvegben nagyon megtévesztő lehet szerintem,de azért szép és ügyes szemléltetés.
Az éves középhőmérséklet és az extrém meleg időszakok számának emelkedésével szerintem a jól bevált és tanult eddig optimális csapadékösszegeket is el lehet felejteni és emelni rajtuk.
Válasz Zsono #879. hozzászólásáranomeg a mai eke meg az "ős eke"--> túró eke igencsak különbözik egymástól.
az "eredeti" eke inkább egy roppant kezdetleges talajlazítóra hajadzik.
szóval az évezredek óta működő eke dolgot inkább mondanám legföljebb 2-3 évszázada egyre rosszabbul működőnek.
úgy, hogy előte a "túró" eke meg valóban évezredben mérhető ideig jól működött, és az utódja most is vígan működik.
Válasz kukaccsosz #875. hozzászólásáraén is így látom egyet értek veled
Válasz kukaccsosz #875. hozzászólására Kíváncsi lennék a nem működő technológia részleteire, megköszönném, ha megosztanád a talajmegújítóban.
ON
Egy kis teszt a nagy esőváráshoz. Infiltrációs vagy beszivárgási tesztnek hívják, tegnap próbáltuk ki Dél-Fejérben. (A képek minőségéért bocsánat, a szerkesztés alatt lévő videóból ollóztam ki őket.)
1. Vettünk 1-1 érintetlen mintát 2 helyről, amelyek azonos talajtípusúak, de eltérő művelésűek. A baloldali egy szépen rendben tartott kaszáló, a jobboldali tarlóhántott, rendszeresen forgatott szántóföld (rátettük a palackot és körbespakliztuk a mintákat, majd kiemeltük őket).
2. Mindkettőre ugyanakkor mennyiségű csapvizet öntöttünk (a szín csak sima ételfesték).
3. A kaszáló és a szántóföld mintája is átnedvesedett, azonban míg előbbi fokozatosan nyelte el a vizet, addig az utóbbin gyakorlatilag átszaladt a "csapadék" 40%-a.
4. ...majd 60%-a. A zöld cseppek a kartonon szépen mutatják, hogy a víz fokozatosan jut le a mélyebb rétegekbe. A piros folyam arra utal, hogy a szántó talaja nem sokat tudott megfogni az érkező vízből.
Itt igazából két rossz történhet: lazább talajoknál az, mint most (nem tudja hasznosítani a vizet), kötöttebbeknél pedig állna a piros vízoszlop és nem tudná átitatni a profilt.
5. Kevésbé kivehető, de a szántóföldi talaj rendesen összezuhant, ha a palack nem lenne, akkor masszaként terülne szét. A kaszáló talaja becsületesen dolgozik, az alatta lévő edényke ütemesen telik meg a zöld cseppekkel.
A teszt lezárásakor megemeltük mindkét palackot. A szántó földjei simán kizuhant belőle, a kaszálóé viszont stabilan állt az üvegben.
A teszt házilag is elvégezhető, próbáljátok ki nyugodtan.
Válasz Sanyee #877. hozzászólására Kérlek olvass el a talajdoktoron néhány cikket a példákért és a gyakorlati tanácsokért.
Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
Nem GMO, sőt majdnem bio minősítésű, nem csak notill, nem csak sok ezer hektárok.
A 40 fokos légköri aszállyal nem tudunk mit kezdeni, de amíg van rendelkezésre álló víz a talajban, extrémitásokat leszámítva stabilabb hozamai vannak a technológiát alkalmazóknak.
Az általad felsorolt dolgok javarészt egy olyan nagyar tévhitrendszer gyakran felbukkanó részei, amely nem a megismerhető, dokumentált tényeken alapul.
Válasz Matyi50 #867. hozzászólásáraOFF
Matyi mester, nem az ekehasználat színtiszta ellenzéséről van szó, hanem a szántás ésszerűtlen alkalmazásáról. Az Agrii nevű angol tanácsadó cég kiadott 2013-ban egy "A jó szántás kézikönyve" című opuszt, abban szerepel az a mondat, hogyha "Nem tudsz folyamatosan jól szántani, akkor inkább ne is szánts". És itt a "jól" szócskát mindenki úgy értelmezi, ahogy szeretné.
Azt senki sem vitatja, hogy a mezőgazdaság fejlődésében kulcsszerepe volt az ekének, és anélkül ma még mindig ásókapával túrnánk a földet. Azóta azonban eltelt pár évezred és már nem az eke az egyetlen módszer a megfelelő talajállapot elérésére.
Válasz mtz1221 #873. hozzászólásáraalapvetően..
a kérdés az mit a célod vele?
ha azt akarod hogy a nedvesség lejusson, és soha ne lássad akkor kifogástalan ötlet.
Válasz Netparaszt #866. hozzászólásáraTe itt pontosan a no-till-re gondolsz?
Mert akkor tényleg átléphetnénk egy másik topicba.
Egyébként lehet benne realitás, de ne felejtse el senki, hogy a módszer olyan helyről jön /USA/, ahol több ezer hektár van 1-1 gazdának és azt kell megművelni. Ott a szántás már felejtős. Nálunk másak a birtokméretek.
Ilyen talajfelszínt meg pree. gyomírtani el sem tudom, hogy lehet sikeresen? De GMO-s növényeket glifóval 3-4x szórva nagyon sikeresen lehet rajta termelni.
Valahol az ilyen technológiák fogják magukkal hozni később a GMO-s növényeket is.
A humusznöveléssel nem vitatkozom! Ha ilyen talajról 15 centi mélységig veszünk mintát biztos nagyobb humuszt fogunk mérni, mert a felső 5 centi már majdnem szár. De az alsó 15 centitől nem lesz humusznövekedés!
Aszálytűrőbb lesz-e a birtok? Valószínű valamivel jobban, mert van takaró "szigetelő" rétege a földnek. De kétlem, hogy ilyen 40 fokoknál nagy különbség lenne az aszálytűrésnél.
Válasz tehenes gazda #869. hozzászólásáraTehenes gazda!
Rám gondoltál mint messiás?
Kérlek fejtsd ki bővebben, lehet alakítok egy egyházat.
Bocs az offért!
Válasz Matyi50 #867. hozzászólásáraÉn egy hozzászólásomban sem írtam, hogy az ekének már nincs létjogosultsága. Én pont nem értek egyet vele. Ahol és amikor lehet lazítunk, de van amikor eke kell.
A nyáron vetett zöldtrágya vagy takarónövény nálunk több kárt csinál mint hasznot. Sok év tapasztalata alapján (AKG) azt tapasztaltuk, hogy úgy kiszárította talajt, hogy a lazító sem boldogult. Ami működik az a talajtakarás a tarlómaradványokkal.
Amúgy meg ne húzd fel magad azért van ez a fórum, hogy ütköztessük a véleményeket, érveljünk az igazunk mellett.
Válasz Zsono #872. hozzászólásáraMost hogy mondod tényleg.
Válasz mtz1221 #871. hozzászólásáraMég egy kérdés,már évek óta akarom kipróbálni és most úgy látszik össze jön a lazitó.Ha megvan lazitózva és utána csak nagyon sekélyen szántva (10-15 cm) Olyankor mi van,segit az talajnak?
Válasz mtz1221 #871. hozzászólásáramtz1221, a talajmegújító mezőgazdasághoz kapcsolódó topikot itt találod: Talajmegújító mezőgazdaság
Ez a kérdés ott jobb helyen van.
Válasz Netparaszt #866. hozzászólásáraPár mondatban ha lenne ideje,a búzatarlókat hogy kellene a maga módszerével kezdeni? Eddig kétszer ment a tárcsa meg egyszer a kombinátor,mert rengeteg gyom van kis parcelláink vannak(a szomszédok felől elgazosodik,sót még a juhászok is megjárják őket,a totált meg ha lehet kerüljük)Köszönöm,a télen ha lesz időm vissza olvasok mindent.
Válasz Pintér Zoltán #868. hozzászólásáraSzerintem most offolsz! A talajos kérdések nagyon is kapcsolódnak az aszály kivédéséhez.
Válasz Matyi50 #867. hozzászólásárane húzd fel magad a messiás írásain/területi képviselős kiosztásain/,el kéne adni mindenáron akármit is forgalmaz.ZOLI BÁTYÁMNAK MEG TELJESEN IGAZA VAN!
Szép napot kívánok Mindenkinek
Uraim, lenne egy kérésem Mindenkihez, legyenek szívesek a talajos kérdésekkel átvonulni a megfelelő topikba. Ez így már nagyon szét van offolva.
Tisztelettel,
Pintér Zoltán
Válasz kukaccsosz #851. hozzászólásáraS szerinted ezek a tankönyvi adatok az idei vegetációs évben pl. napraforgónál is helytállóak? Kétlem!
Vannak itt nagyonokos emberek,meg mégokosabbak,meg olyanok is akik úgy gondolják körülöttük forog a világ
Egy többezer éve használt eszközt sz@rnak állít be vagy éppen aztmondja ezt az eszközt használókról,hogy visszamaradottak és szétb--ák a talajt.
Nem kéne elfelejteni azt azért hogy egy új technológia ha valakinél sikeresen alkalmazható és sikereket is ér el vele,az nem jelenti azt,hogy aki a régebbit is még néha alkalmazza, azt hülyének kell nézni és elmaradottnak szakmai tapasztalatban és tudásban.
Írnak itt a hipergazdák is olyan baromságokat néha az egójuktól fűtve,hogy sokan kockásra marjuk magunkat a röhögésben.
A többiek meg ne aggódjanak,használnak még ekét az évi jóval kevesebb csapadékkal büszkélkedhető Spanyolországban is,meg Nyugat-Európában is jóval messzemenőbb tapasztalatokkal bíró cégek és gazdák,mint itt néhány okoskodó és észosztó agráregó.
Akinek nem inge nem veszi magára
Válasz Matyi50 #865. hozzászólására Tényleg nem jön le
Ha elkezdesz a talajra vigyázni, állapotjavító technológiával, egy szántással is évek gondos munkáját teszed tönkre.
Az aszálytűrő, termékeny talaj létrejöttéhez több ezer évre van szükség a természetben. Jó technológiával és szerencsés időjárással egy évtized alatt képesek lehetünk nagyon jó humusztartalmú, jó víztartóképességű, mezőségi jellegű talaj létrehozni. Ezt a talajt a humuszt és pórusokat építő mikrobiális élet maximális segítésével tudjuk elérni.
Ennek során minimális zavaró hatással építjük újra a talaj folyamatos átmenetű rétegrendjeit, ahol minden centiméter elhelyezkedése fontos a talajélet lakóhelyének és a pórusok folytonossága szempontjából.
A szántás ebbe a helyzetben olyan hatású, mint egy gázai szőnyegbombázás, a gondos művelés során felszaporodó, érzékeny élőlények tömegesen pusztulnak el és lehet újrakezdeni az egész folyamatot.
Ezért az ekének nincs helye olyan technológiában, amely a talaj termékenységét tartja szem előtt.
Gyeptörésre, lucerna kiirtására elfogadható az alkalmazása, de minden másra atalaj természetes biológiai folyamataihoz igazodó, jobb eljárások vannak.
Válasz gazda001 #852. hozzászólásáraHa értelmesen és többszöri olvasatra sem jön le nektek az,hogy én sem a forgatás nélküli művelés ellen beszélek,csupán mert az ekét nem dobom el,akkor tényleg nem tudok mit mondani már,pláne a nagymester kötekedő és pökhendi stílusára.
Válasz Netparaszt #861. hozzászólásáraEgy keskeny késes lazító tüskés hengere is belenyomná a magokat a földbe.
Ha gabona után van lazítás és zt vetés egy menetben akkor a takarónövényzettel mit érdemes csinálni mondjuk kukorica vetés előtt?
Válasz Netparaszt #857. hozzászólásáraHa a "vas" fel is tudná hozni a leszivárgott tápanyagokat, akkor is ott lenne az a helyzet, hogy nem biztos, hogy megfelelő az egyensúly az egyes elemek számára, pl. a kalcium és magnézium mennyisége és aránya, a foszfor és cink antagonizmusa stb. már nem olyan, mint a szántás előtt volt.
Miért van az, hogy mindig a fizikával kezdjük ("csak jó szerkezetű talajom legyen"), mikor az az utolsó a kémia-biológia-fizika hármasból?
Válasz bandigh #859. hozzászólásárahorsch terranoval szoktam csinálni ami nagyon kötött föld, de henger nélkül mert azzal beragadna. Legjobb búzával elvetni egy tárcsázás után mert a 2. év kukorica már nem szokott annyira nyerő lenni.
Válasz 4964 #858. hozzászólására Kukorica, kukoricára tipikus notill helyzet. Aratás előtt 1-2 hónappal hidassal szórják a takarónövényt az állományba, vagy aratás után olaszperjét, rozst, tritikálét használnak, amit lehengerelnek direktvetés előtt.
Minimális műveléssel sekély tárcsával bedolgozhatóak, ami után már gyorsabban melegszik a talaj. Kevés szolgáltatást nyújt egy ilyen keverék, de a semminél jobb (tápanyaggyűjtés, eróziókontroll, gyomelnyomás)
Válasz kicsi bihari #840. hozzászólására Az biztos, hogy jelentős lehet a különbség a szerves és műtrágyázott földek között.
Ennek egyik oka, hogy trágyában található szerény mikrobiális változatosság és lassan feltáródó szerves anyag is tud már új szolgáltatásokkal segíteni a leromlott földeken
Ennél viszont még nagyobb a hatása, mikor állandóan nagy változatosságú növényi élet található a takart felszínú, minimál művelésű területen.
A trágya megadja a minimális, épp csak fenntartó biológiát, de teljes hatékonysággal az élő, nagy változatosságú gyökerek fogják elindítani a tápanyagszolgáltatást és a humuszképződést a folyékony szén útvonallal.
Válasz 4964 #858. hozzászólásáraJó kérdés. Egyébként kukorica után kukorica eleve kezd felejtős lenni több okból is, nem könnyű talajközpontúvá tenni. Egyébként kötöttben szoktak csinálni olyat erre hogy ősszel terradiggel meghúzzák, tavasszal meg nehézborona vagy frakomb. Vetés.
Válasz Netparaszt #855. hozzászólásáraTegyük fel hogy novemberben learatom a kukoricámat egy zúzós adapterrel, továbbá a kombájnnal is szecskáztatom a csutkát.
Ha most erre a területre gabonát vetnék akkor az viszonylag talajközpontú lenne egy tárcsa és egy tume vetőgép segítségével. A bolygatás után egyből lenne vetve és egyúttal zárva is a terület. 2-3 hét múlva már bújna ki benne az új állomány.
Viszont ha kukoricát szeretnék újra vetni kukorica után akkor az hogyan lehetne talajközpontú? Ha grubberozom és fent a dd henger akkor nagyon tömött lesz a föld.
Ha henger nélkül grubberozom akkor majdnem akkora a co veszteség mintha szántom.
Ugyanakkor a gyomosodás sokkal nagyobb.
Ha tarlóban van teleltetve akkor tavaszra általában nagyon kemény és száraz lesz és kétszer glifózni kell vetésig ami nem kevés költség.
Ha délebbre lennénk akkor egy vt tárcsa és lazító használatával egész jól meg lehetne oldani a dolgot szerintem.
Viszont felénk egy 40%-ban takart agyag talaj kb. május 10-re melegedne föl annyira hogy abban a kukorica gyorsan keljen.
Meg a gyomok se júniusban keljenek mert a kötött mulcsozott földön a pre szerek nagyon gyengék önmagukban.
Válasz Matyi50 #843. hozzászólására Ezek érdekes elképzelések, s némiképp ellentmondanak nem csak a gyakorlati tapasztalatoknak, de a tudományos munkáknak is.
A tápanyagokat kizárólag a gyökerek fogják felhúzni a mélyebb rétegekből, ahova te vassal soha nem érsz le.
Az elúszó tápanyagok pedig már december elején 60-120 cm mélységbe vándorolnak csapadékviszonytól és talajszerkezettől függően, ha nincs élő talaj és takarónövény, ami felszívná és stabil, szerves kötésben tárolná lebomlásáig.
Vajon ki szánt 60-120 cm mélyen?
A takarónövény gyökere lejuthat oda, s még mélyebbre is, ahogy alakul a mélyen pórusos talaj.
Ez a talaj pedig csak notill és minimális, forgatás nélküli technológiával tud kialakulni (egy kivétellel, de ásógéppel nem dolgozunk nagy hektárokon).
Nedvesség nélkül valóban nem működik a tápanyagok vándorlása, sem a biológiai folyamatok, de ha van legalább átlag éves 250 mm csapadék, már javítható a talaj okszerű technológiával (szántás nem része ennek).
Válasz papa maci #849. hozzászólására Gratulálok az agroerdész úttörőnek!
Most próbálják visszahozni a rendszert. Nagy előny a mikorrizás kapcsolatok tápanyagbősége, hátránya viszont az idősödő fák egyre erősödő szegélyhatása. Valamit, valamiért...
Válasz kukaccsosz #851. hozzászólására Az USÁ-ban (hol máshol..) vizsgálták, hogy honnan kerül a rengeteg foszfor a vízfolyásokba, algavirágzásokat okozva. Úgy tűnik a P is mobilis, a dréncsöveken keresztül kb. 2% P távozik a földekről, ami nem tűnik soknak, de nagyjából a felét teszi ki a kivirágzó tavak P feleslegének.
A többi meg gyorsan megkötődik a növény számára elérhetetlen ásványi kötésben.
Én az ország egyik legg belvizesebb vidékén élve arra a következtetésre jutottam hogy a belvíz 1000-szer több kárt csinál a talajba mint a szárazság!
Szárazságban csak a tulajdonos tud ki B ni a földjével
