Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.45 FtUSD398.88 FtCHF440.92 FtGBP500.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én úgy szoktam, hogy megvárom amíg a föld alól kibújnak az új hajtások(volt már olyan aminél ez nem történt meg, annál hagytam meg pár rügyet a tavalyi vesző alján) ezután pedig minél jobban visszavágni a tavalyi vesszőket. Ha magasan vágod, nem győzöd majd vagdosni, év közben a hajtásokat..esetleg tavasszal egy kis nitrogén a tövéhez, hogy minél erősebb és gyorsabban növő hajtásod legyen(gondolom törzset akarsz nevelni) mert azzal könnyebb dolgod lesz.
Szakmai segítséget szeretnék kérni 2013 őszi telepítésű bodzásunkkal kapcsolatban, mivel sajnos az eddigi "tanácsadónk" eltávozott.
Az elmúlt év csapadékos időjárásának köszönhetően a bodza jól fakadt, de elég nagy változatosságot muatott fejlődésben. Volt olyan növény amelyik pár db 10-20 cm-es vesszőnél megállt, és van olyan amelyik 3-4 db méter feletti vesszővel örvendeztetett meg, még apró virágot és termést is hozott.
Úgy gondolom, hogy még most a tél vége előtt visszavágom tőben. De a tőben az pontosan hol történjen? Hány szemet hagyjak?
Válaszaitokat előre is köszönöm.
KB
Két féle talajon végeztük. A kötöttebb tömörödött víznyomásos talajon ahol az ültetvény fele kipusztult tényleg minden mindegy alapon fánként két szúrással lazítottunk, tényleg kísérletképpen. A laza homokon sajnos kalló cserebogárpajor problémánk van, ott a beteg fákat kezeltük. Eredmény kb augusztusban látszik.
Hát ahogy elnéztem, a kiállításon a videókat(már ha az összes bodzás videó nála készült), akkor nem volt semmi vesztenivalója, ki kellett próbálnia bármit, ami segíthet....A homok csak lazának tűnik...Én telepítés előtt, gödröt ástam a talajvizsgálathoz és sok helyen csákány kellett, olyan kemény volt már 20 centin..
Szerintem nem baj,hogy eltépi a gyökereket, a lazító is eltépi,és így legalább a sosem művelt rész is lazul. Az én bodzásom nincs rossz állapotban, de így is látok benne fantáziát. Ennyi pénzt megér gy kísérlet....szerintem
Látszik a videón,hogy megmozgatja betyárosul a fákat.
Homokosnak nézem a talajodat ami elég laza szerkezetű, nem is értem mi indokolta ezt a műveletet!
Tartok tőle,hogy a vékonyabb gyökereket eltépi,de a hajszálgyökereket tuti leszaggatja.
Ha a sorközben középen puffogtatna,nem ennyire közel a tövekhez?
Vagy rosszul gondolom?
Ok! Valószínű úgyis a sok folyadék a lényeget venné el a dologtól, a levegő bejuttatását a földbe. Valami gombás dolgot viszont juttat be, a pajorok ellen.
Vele találkoztam Pesten a kiállításon. Pont egy bodzás levegőztetése ment a tévén nála. Na A bodzát Én a szemem sarkából is kiszúrom, tehát rögtön elbeszélgettem vele. Szerintem vagy 6 hekin kipróbálom( 2004 tavaszi telepítés). Lyukanként 120ftot kér. Nekem a 6x3as telepítésre azt mondta, hogy fánként egy lyuk kell, tehát kb. 60ezer lenne hekinként. Kicsit sajnálom, hogy ilyen kevés folyadékot tud kijuttatni egyszerre, jó lenne valami tápanygot/baktériumtrágyát kitenni....
Gondolkozom, hogy kipróbálom az ültetvényem egy részén a földlevegőztetést...Valaki találkozott/próbálta már ezt a módszert? Én látok benne fantáziát...Vélemény?
nos visszatérve az öntözéshez, én a következők miatt teszem új ültetvénynél a föld alá, egyrészt a cső ára csak egy dolog (70-80Ft + áfa), ha komplett a rendszer (tápoldatozó, savazás, ec ph mérés), akkora a legtakarékosabban öntözök, savazok, szűröm a vizet stb... így duplájába kerül, de ha van, lesz támogatás akkor megéri. s mégis miért föld alá? nincs gyomosodás, nincs mechankiai sérülés a földfelszínén, nem látom? a föld felett se ki járja körbe és nézi emg hogy csped vagy sem? de az biztos ha elgyomosodik, tuti a kasza kap el a földön fekvő csőböl, s inenn nézve mindenki találja ki a művelési rendszerét, s ahhoz fejlessze az öntözőrendszert... nem pótlok (csak akg miatt), minek 13-15 év után ki kell dobni az ületvényt... ami 3 évesen nem állt be az már csak nyűg sose lesz olyan...
Én mindig csak egyszer szoktam tördelni, kell hozzá a metszőolló. Kb. egy ember megcsinál 1 hektárt egy nap alatt. Utána nem szokott probléma lenni vele. Ilyen gépeket szerintem nem érdemes venni....nyugaton már mindenre kitalálnak valami gépet.....
Ha évente kétszer sarjaztunk, akkor kellett a metszőolló,nem nagyon lehetett tépni, és tovább tartott, mint a zsenge hajtásokat letördelni, de kevesebb munkaóra összességében.
És az akumlátor, + a "vakarófej", azt ingyen adják ?
Nem véletlenül van külön külön megadva a szerszámok ára szerintem. Egy elektromos olló akumlátorral 500000 Ft + Jaffa volt már 3 évvel ezelőtt is. Ez mitől lenne olcsóbb ?
A másik dolog, hogy itt csak törzset tisztítanak vele tősarjat nem. Ha ilyen zsenge hajtásokat akarsz tisztítani, mint a videóban van, akkor évente 4 -szer is csinálhatod. Mi mindig gyomirtózás előtt szedettük le a sarjakat, egy évben kétszer.
Ha te végzed a sarjazást akkor lehet értelme, de vastagabb tősarj már feladná neki a leckét. Szerintem legalább 500 - 600 + Jaffa egy ilyen szerkezet, azt meg napszámosnak odaadni necces.
Én is ezen gondolkozom....Pályázat?? Ki tudja? Nem is nagyon engednek már hivatalosan kutat fúrni...Nálam a legidősebb ültetvény most 10 éves. Soha nem volt művelve a soralja, csak kaszálva v. gyomirtózva. Eddig nem volt gond a pockokkal, a bakhát pedig nem egy vészes dolog...
Agyalok az öntözésen erősen, tudom, h nagy beruházás, megtérül-e? Jönnek az esős évek, lemennek az árak, tönkre veri a jég, aztán mégis aszály lesz, ára is alakulhat jól. Vagyonvédelem?
Lesz öntözési pályázat?
Ahol felemelt a csepegtető cső, ott az is akadály.
Ha a talajon vezetett, akkor permetezni kell a soralját. Ha csak permetezve van, akkor betelepednek a pockok, bakhátas lesz a sor.
Jobban tetszik, ha marózva is van. És megint a fő kérdés: Megéri?
Kép a Calderonihoz felszerelhető tőkörüli földlehúzóról. Van valakinek ezzel, vagy ilyennel tapasztalata?
A sima csepegtetős (csővel) amiről eddig beszéltünk, de azt nem kell összeszedni. Lehetne még dobról is öntözni, de ahhoz nagyon sok víz kell....Nem tudom a felszín alatti menyivel lehet drágább...gondolom a lerakása nem lehet, olyan drága, ha trakival megcsinálják. Persze, ha messziről kell hozatni, akkor kis területet nem érdemes csináltatni. De lesz itt aki most már rendelkezik tapasztalattal ez ügyben...
Sziasztok!
Olvasgattam kicsit a felszín alatti csepegtető öntözésről. Drága dolog lehet.
Mobil rendszerben gondolkodom, h a csöveket ki tudjuk tenni júl. végén-aug. elején, ha szükséges, azután pedig összeszednénk.
Létezik ilyen megoldás?
Koppány Vezér!
Jó, h összeadtad az órákat, sajnos ennyi!
Ahogy néztem a gerincvezeték árkodat, eszembe jutott, h gránátalma ültetvényt láttam így a sor közepén árokban öntözni.
Válasz #2431. hozzászólásra
Félre értettelek. Az a helyzet, hogy utálom ugyanazt két hetente leírni, ezért voltam kicsit morcos :-)))
A 2004-es, és a 2008-as év volt olyan, mint amilyet elképzelt az ember. A 9 termő évből 2. A többi 7 évben mindig volt valami gebasz. Ha ez az arány fordított lett volna biztos újratelepítem.
Lehetett volna kísérletezni, mikro szaporított anyaggal. Talán nem fertőződött volna vissza a talajból, de nem volt kedvem 5 - 7 milliót, és minimum 3 évet rászánnom, hátha jó lesz az újra telepítés.
Miért érzek a "hangodon" negatív felhangot?!? Olvasom, ezért írtam abbahagyást és nem kivágást. Felfogtam, hogy ki kellett vágnod, de ilyen eredmények mellett újratelepíthetted volna az ültetvényt. Esetleg vigyázva, hogy milyen anyagot használsz hozzá.....
Te nem olvasod ezt a topikot ? A kedvedért még egyszer leírom.
"10 - 12 éves ültetvénye kinek van ? Kéregrothadás, hirtelen elsatnyulás, majd pusztulás előfordul másnál is ?
Volt 11 ha bodzánk, 2000 őszén telepítettük. 2004 - 2008 között a Magyarországi nemes bodza termés 1,4 - 1,7 %-át a mi ültetvényünk adta. 2008-ban 12 t/ha volt a termés, 2011-ben már csak 2 t/ha. 3 év alatt teljesen leseggelt az ültetvény. 2012-ben kiszedtem. Más is járt hasonlóan ? Valami bakteriális nyavalya vihette ki, amit nagy valószínűséggel a szaporítóanyaggal hoztunk. 2002 tavaszán (januárban kezdtük ) visszavágtuk a töveket, ezután olyan volt, mintha könnyezne, mint a szőlő. Így utólag már akkor végigfertőztük az egész állományt. Kb. 200 tövet már csak vegetációban nyírtunk vissza, ezek néhány évig sokkal erősebben fejlődtek, (2008-ban volt köztük olyan tő, ami 56 kg termést adott, az 28 t /ha ) de idővel ezek is lehasaltak."
Folyamatosan pótoltuk az ültetvényt, de a pótlások, amit egészségesnek tűnő tövekről szaporítottunk, rosszul eredtek, girhesek, satnyák voltak. Nem lehetett gazdaságosan fent tartani az ültetvényt, amikor már csak a tőállomány 10 %-a volt egésséges(nek tűnő).
Gerincre rákötöd a 20-as LPE csövet, csapot kinyitod, hogy folyon a víz, így összemegy a cső. Minden fához beraksz egy katif gombát (közben megy benne a víz). 3. - 4. nyaras korában, amikor már több vizet igényel, a már berakott gombák közé félútra is teszel gombákat. A csövet lekötöd a gerincről, veszel toldó elemet + 1 m csövet. Hozzátoldod, elgyalogolsz a sor végére, és meghúzod az öntözőcsövet. Így a törzsektől 1 - 1 m-re lesznek a gombák.
ÉN ilyen területtel, ahol ilyen termést lehet csinálni, biztos nem hagytam volna abba a bodzázást. Bár ezt mindenki maga tudja.....Sajna nekem sok a homokos rész, ami lerontja a termésátlagot.
6275 hozzászólás
Üdv.
Érdeklődnék, hogy ki mikor szokta a műtrágyát kiszórni ( már ha szokta ) a fa alá?
Válasz #2473. hozzászólásra
Én úgy szoktam, hogy megvárom amíg a föld alól kibújnak az új hajtások(volt már olyan aminél ez nem történt meg, annál hagytam meg pár rügyet a tavalyi vesző alján) ezután pedig minél jobban visszavágni a tavalyi vesszőket. Ha magasan vágod, nem győzöd majd vagdosni, év közben a hajtásokat..esetleg tavasszal egy kis nitrogén a tövéhez, hogy minél erősebb és gyorsabban növő hajtásod legyen(gondolom törzset akarsz nevelni) mert azzal könnyebb dolgod lesz.
Sziasztok.
Szakmai segítséget szeretnék kérni 2013 őszi telepítésű bodzásunkkal kapcsolatban, mivel sajnos az eddigi "tanácsadónk" eltávozott.
Az elmúlt év csapadékos időjárásának köszönhetően a bodza jól fakadt, de elég nagy változatosságot muatott fejlődésben. Volt olyan növény amelyik pár db 10-20 cm-es vesszőnél megállt, és van olyan amelyik 3-4 db méter feletti vesszővel örvendeztetett meg, még apró virágot és termést is hozott.
Úgy gondolom, hogy még most a tél vége előtt visszavágom tőben. De a tőben az pontosan hol történjen? Hány szemet hagyjak?
Válaszaitokat előre is köszönöm.
KB
Két féle talajon végeztük. A kötöttebb tömörödött víznyomásos talajon ahol az ültetvény fele kipusztult tényleg minden mindegy alapon fánként két szúrással lazítottunk, tényleg kísérletképpen. A laza homokon sajnos kalló cserebogárpajor problémánk van, ott a beteg fákat kezeltük. Eredmény kb augusztusban látszik.
Válasz #2467. hozzászólásra
Mindenképp rakj föl képeket, hogy milyen lett az ültetvényed. Az is a Te bodzásod, ahol alig van valami a törzseken?
Válasz #2469. hozzászólásra
Hát ahogy elnéztem, a kiállításon a videókat(már ha az összes bodzás videó nála készült), akkor nem volt semmi vesztenivalója, ki kellett próbálnia bármit, ami segíthet....A homok csak lazának tűnik...Én telepítés előtt, gödröt ástam a talajvizsgálathoz és sok helyen csákány kellett, olyan kemény volt már 20 centin..
Szerintem nem baj,hogy eltépi a gyökereket, a lazító is eltépi,és így legalább a sosem művelt rész is lazul. Az én bodzásom nincs rossz állapotban, de így is látok benne fantáziát. Ennyi pénzt megér gy kísérlet....szerintem
Válasz #2467. hozzászólásra
Látszik a videón,hogy megmozgatja betyárosul a fákat.
Homokosnak nézem a talajodat ami elég laza szerkezetű, nem is értem mi indokolta ezt a műveletet!
Tartok tőle,hogy a vékonyabb gyökereket eltépi,de a hajszálgyökereket tuti leszaggatja.
Ha a sorközben középen puffogtatna,nem ennyire közel a tövekhez?
Vagy rosszul gondolom?
Válasz #2467. hozzászólásra
Kontroll sort hagytatok ?
Üdv. Az én bodzám van a videón. Az eredményről az idei tenyészidőszakban lehet beszélni. 2014 kora őszén puffantottunk.
Válasz #2463. hozzászólásra
Ok! Valószínű úgyis a sok folyadék a lényeget venné el a dologtól, a levegő bejuttatását a földbe. Valami gombás dolgot viszont juttat be, a pajorok ellen.
Válasz #2462. hozzászólásra
Én màr vagy 10 éve ismerem a srácot.,Nagyon rendes.Itt lskik nem messze kb 25 km.re tőlem.
Válasz #2463. hozzászólásra
Úgy van mivel màr 2 bar. is necces
Válasz #2462. hozzászólásra
A baktériumtrágya 6 bar -nál már megpusztul. Mármint a baktériumok.
Válasz #2460. hozzászólásra
Vele találkoztam Pesten a kiállításon. Pont egy bodzás levegőztetése ment a tévén nála. Na A bodzát Én a szemem sarkából is kiszúrom, tehát rögtön elbeszélgettem vele. Szerintem vagy 6 hekin kipróbálom( 2004 tavaszi telepítés). Lyukanként 120ftot kér. Nekem a 6x3as telepítésre azt mondta, hogy fánként egy lyuk kell, tehát kb. 60ezer lenne hekinként. Kicsit sajnálom, hogy ilyen kevés folyadékot tud kijuttatni egyszerre, jó lenne valami tápanygot/baktériumtrágyát kitenni....
Válasz #2460. hozzászólásra
Üdv. Igéretesnek tűnik! Árat tudsz?
Válasz #2459. hozzászólásra
Talajlevegőztetès.hu. ecchte munka fasza minősêg.ajánlomhttp://talajlevegőztetès.hu
Gondolkozom, hogy kipróbálom az ültetvényem egy részén a földlevegőztetést...Valaki találkozott/próbálta már ezt a módszert? Én látok benne fantáziát...Vélemény?
nos visszatérve az öntözéshez, én a következők miatt teszem új ültetvénynél a föld alá, egyrészt a cső ára csak egy dolog (70-80Ft + áfa), ha komplett a rendszer (tápoldatozó, savazás, ec ph mérés), akkora a legtakarékosabban öntözök, savazok, szűröm a vizet stb... így duplájába kerül, de ha van, lesz támogatás akkor megéri. s mégis miért föld alá? nincs gyomosodás, nincs mechankiai sérülés a földfelszínén, nem látom? a föld felett se ki járja körbe és nézi emg hogy csped vagy sem? de az biztos ha elgyomosodik, tuti a kasza kap el a földön fekvő csőböl, s inenn nézve mindenki találja ki a művelési rendszerét, s ahhoz fejlessze az öntözőrendszert... nem pótlok (csak akg miatt), minek 13-15 év után ki kell dobni az ületvényt... ami 3 évesen nem állt be az már csak nyűg sose lesz olyan...
Válasz #2452. hozzászólásra
szánd rá az időt és olvasd át a topikot, ha utána is van kérdésed, akkor szívesen válaszolunk....akár priviben is.....
Válasz #2454. hozzászólásra
Én mindig csak egyszer szoktam tördelni, kell hozzá a metszőolló. Kb. egy ember megcsinál 1 hektárt egy nap alatt. Utána nem szokott probléma lenni vele. Ilyen gépeket szerintem nem érdemes venni....nyugaton már mindenre kitalálnak valami gépet.....
http://www.stihl.hu/STIHL-term%C3%A9kek/Akkumul%C3%A1toros-g%C3%A9pek/Tartoz%C3%A9kok-akkumul%C3%A1toros-g%C3%A9pekhez/22049-1544/AR-900-h%C3%A1ti-akkumul%C3%A1tor.aspx
Akkumulátor, amivel lehet egész nap dolgozni. ( ha bírja egész nap cipelni. A hozzá való fűrész is 3,2
vagy 3,3 kg. (MSA 160 C-BQ, MSA 200 C-BQ
De visszatérve a sarjhajtás szedésre, ügyes kis gép ami a videón látható, de a 2,3-3 órás akkujából ítélve hobby gép.
Válasz #2450. hozzászólásra
Ha évente kétszer sarjaztunk, akkor kellett a metszőolló,nem nagyon lehetett tépni, és tovább tartott, mint a zsenge hajtásokat letördelni, de kevesebb munkaóra összességében.
Válasz #2451. hozzászólásra
És az akumlátor, + a "vakarófej", azt ingyen adják ?
Nem véletlenül van külön külön megadva a szerszámok ára szerintem. Egy elektromos olló akumlátorral 500000 Ft + Jaffa volt már 3 évvel ezelőtt is. Ez mitől lenne olcsóbb ?
Sziasztok! Tudja valaki mi az új bodzaás telepítés menete és költsége? A terület jelenleg szántóföld.
Válasz #2448. hozzászólásra
Igaz nem magyar oldal, de itt 600 Euro
Powercoup PSTH10
Válasz #2449. hozzászólásra
Tavaly 3,tavaly előtt 4 alkalommal tördeltük a sarjakat......nincs mit tenni,bokor akar lenni!
Válasz #2448. hozzászólásra
A másik dolog, hogy itt csak törzset tisztítanak vele tősarjat nem. Ha ilyen zsenge hajtásokat akarsz tisztítani, mint a videóban van, akkor évente 4 -szer is csinálhatod. Mi mindig gyomirtózás előtt szedettük le a sarjakat, egy évben kétszer.
Válasz #2447. hozzászólásra
Árat egyenlőre nem találtam,minden esetre ötletes gépnek tűnik.
Válasz #2446. hozzászólásra
Ha te végzed a sarjazást akkor lehet értelme, de vastagabb tősarj már feladná neki a leckét. Szerintem legalább 500 - 600 + Jaffa egy ilyen szerkezet, azt meg napszámosnak odaadni necces.
Sziasztok!
Ehhez mit szóltok?
Megkönnyítené nagyon a dolgunkat tavasszal.
Nem kéne annyit 4kézláb botorkálni a sorok aljában,pláne egy olyan évben,mikor 3-4 alkalommal is tördelni kell a tősarjakat.
http://www.infaco.com/fr/produits-infaco/scie-electrique-powercoup/scie-electrique-powercoup.php
Itt egy vidi is róla munka közben!
Válasz #2442. hozzászólásra
Én is ezen gondolkozom....Pályázat?? Ki tudja? Nem is nagyon engednek már hivatalosan kutat fúrni...Nálam a legidősebb ültetvény most 10 éves. Soha nem volt művelve a soralja, csak kaszálva v. gyomirtózva. Eddig nem volt gond a pockokkal, a bakhát pedig nem egy vészes dolog...
Válasz #2443. hozzászólásra
Köszönöm, megnéztem. Jónak tűnik.
Válasz #2442. hozzászólásra
Nekem nincs tapasztalatom, csak láttam egy videóba.
https://www.youtube.com/watch?v=LU63WWvWZr8
0:30-tól mutatják közelről
Agyalok az öntözésen erősen, tudom, h nagy beruházás, megtérül-e? Jönnek az esős évek, lemennek az árak, tönkre veri a jég, aztán mégis aszály lesz, ára is alakulhat jól. Vagyonvédelem?
Lesz öntözési pályázat?
Ahol felemelt a csepegtető cső, ott az is akadály.
Ha a talajon vezetett, akkor permetezni kell a soralját. Ha csak permetezve van, akkor betelepednek a pockok, bakhátas lesz a sor.
Jobban tetszik, ha marózva is van. És megint a fő kérdés: Megéri?
Kép a Calderonihoz felszerelhető tőkörüli földlehúzóról. Van valakinek ezzel, vagy ilyennel tapasztalata?
Válasz #2440. hozzászólásra
Bocs!
Csak az első sorodat olvastam el.
Válasz #2439. hozzászólásra
Igaz,de a bodza esetében szüretkor és metszéskor is útban lenne,mivel nem lehet körbejárni a fát.
Válasz #2438. hozzászólásra
Olyankor "támrendszert" csinálnak az öntözőcsőnek, az alatt lehet talajmarózni.
Metszéskor, szedéskor állandóan hasra esik benne a dolgozó.
Válasz #2437. hozzászólásra
Mert oldalazó talajmaróval művelik a sorok alját.
Válasz #2435. hozzászólásra
Mi a frásznak szednéd fel a csövet ? Hogy közben megsérüljön, megtörjön ?
Válasz #2435. hozzászólásra
A sima csepegtetős (csővel) amiről eddig beszéltünk, de azt nem kell összeszedni. Lehetne még dobról is öntözni, de ahhoz nagyon sok víz kell....Nem tudom a felszín alatti menyivel lehet drágább...gondolom a lerakása nem lehet, olyan drága, ha trakival megcsinálják. Persze, ha messziről kell hozatni, akkor kis területet nem érdemes csináltatni. De lesz itt aki most már rendelkezik tapasztalattal ez ügyben...
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2005/04/20090103175254597000000450.html
Sziasztok!
Olvasgattam kicsit a felszín alatti csepegtető öntözésről. Drága dolog lehet.
Mobil rendszerben gondolkodom, h a csöveket ki tudjuk tenni júl. végén-aug. elején, ha szükséges, azután pedig összeszednénk.
Létezik ilyen megoldás?
Koppány Vezér!
Jó, h összeadtad az órákat, sajnos ennyi!
Ahogy néztem a gerincvezeték árkodat, eszembe jutott, h gránátalma ültetvényt láttam így a sor közepén árokban öntözni.
Válasz #2427. hozzászólásra
Ok!
Most már értem.
Válasz #2432. hozzászólásra
Szia. És most mit csinálsz a földekkel? Más telepítesz vagy pedig csak műveled?
Őszi- vagy sárgabarackod van?
Válasz #2431. hozzászólásra
Félre értettelek. Az a helyzet, hogy utálom ugyanazt két hetente leírni, ezért voltam kicsit morcos :-)))
A 2004-es, és a 2008-as év volt olyan, mint amilyet elképzelt az ember. A 9 termő évből 2. A többi 7 évben mindig volt valami gebasz. Ha ez az arány fordított lett volna biztos újratelepítem.
Lehetett volna kísérletezni, mikro szaporított anyaggal. Talán nem fertőződött volna vissza a talajból, de nem volt kedvem 5 - 7 milliót, és minimum 3 évet rászánnom, hátha jó lesz az újra telepítés.
Válasz #2428. hozzászólásra
Miért érzek a "hangodon" negatív felhangot?!? Olvasom, ezért írtam abbahagyást és nem kivágást. Felfogtam, hogy ki kellett vágnod, de ilyen eredmények mellett újratelepíthetted volna az ültetvényt. Esetleg vigyázva, hogy milyen anyagot használsz hozzá.....
2008-ban ilyen volt virágzáskor (persze voltak ettől gyengébb tövek is )
Válasz #2424. hozzászólásra
Akkor csak nem írtam marhaságot :-)
Válasz #2426. hozzászólásra
Te nem olvasod ezt a topikot ? A kedvedért még egyszer leírom.
"10 - 12 éves ültetvénye kinek van ? Kéregrothadás, hirtelen elsatnyulás, majd pusztulás előfordul másnál is ?
Volt 11 ha bodzánk, 2000 őszén telepítettük. 2004 - 2008 között a Magyarországi nemes bodza termés 1,4 - 1,7 %-át a mi ültetvényünk adta. 2008-ban 12 t/ha volt a termés, 2011-ben már csak 2 t/ha. 3 év alatt teljesen leseggelt az ültetvény. 2012-ben kiszedtem. Más is járt hasonlóan ? Valami bakteriális nyavalya vihette ki, amit nagy valószínűséggel a szaporítóanyaggal hoztunk. 2002 tavaszán (januárban kezdtük ) visszavágtuk a töveket, ezután olyan volt, mintha könnyezne, mint a szőlő. Így utólag már akkor végigfertőztük az egész állományt. Kb. 200 tövet már csak vegetációban nyírtunk vissza, ezek néhány évig sokkal erősebben fejlődtek, (2008-ban volt köztük olyan tő, ami 56 kg termést adott, az 28 t /ha ) de idővel ezek is lehasaltak."
Folyamatosan pótoltuk az ültetvényt, de a pótlások, amit egészségesnek tűnő tövekről szaporítottunk, rosszul eredtek, girhesek, satnyák voltak. Nem lehetett gazdaságosan fent tartani az ültetvényt, amikor már csak a tőállomány 10 %-a volt egésséges(nek tűnő).
Válasz #2423. hozzászólásra
Gerincre rákötöd a 20-as LPE csövet, csapot kinyitod, hogy folyon a víz, így összemegy a cső. Minden fához beraksz egy katif gombát (közben megy benne a víz). 3. - 4. nyaras korában, amikor már több vizet igényel, a már berakott gombák közé félútra is teszel gombákat. A csövet lekötöd a gerincről, veszel toldó elemet + 1 m csövet. Hozzátoldod, elgyalogolsz a sor végére, és meghúzod az öntözőcsövet. Így a törzsektől 1 - 1 m-re lesznek a gombák.
Válasz #2425. hozzászólásra
ÉN ilyen területtel, ahol ilyen termést lehet csinálni, biztos nem hagytam volna abba a bodzázást. Bár ezt mindenki maga tudja.....Sajna nekem sok a homokos rész, ami lerontja a termésátlagot.