Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Papírok nélküli traktor újra forgalomba helyezése új
- Szója termesztése új
- Körbálázót, de milyet? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- TYM Dél-Kóreai Traktorok új
- Kukorica terményárak új
- T-25/A kistraktor új
2273 hozzászólás
Válasz #576. hozzászólásra
Csak tornadoval vagy hasonló láncos rendszerrel.
Amazoneval próbáltam 3 frakciót is szórni de nem lehet mert beletömörödik a por miatt.
Válasz #575. hozzászólásra
nem lehet műtrágyaszóróval?
Válasz #573. hozzászólásra
Ha 2 tonnát kiszórsz akkor teljesen összetaposod a földet, amúgy az a jó ha nincs mélyre forgatva a fölső max 15 centibe jó bekeverni,
A physiomax addig jó amig nem tudsz meszezni, 9900 mázsája.
Válasz #571. hozzászólásra
Tudom hogy az lenne a jobb megoldás csak ezek a földek olyan helyen vannak hogy oda ősszel képtelenség kihordani a meszet.
Az elmúlt években kukorica meg napra volt bennük ezért nem lehetett megoldani.
Válasz #571. hozzászólásra
ezt tacasszal is jó kiszórni magágy-készítés előtt? Nem lesz túl koncentrált a Ca-tartalom a felső rétegben?
Válasz #556. hozzászólásra
Homokot szórnak ?
Válasz #565. hozzászólásra
A sima bányából származó mész 96-98%-a Ca, és 2 tonna kerül belőle 5-6.000 ft-be. a szállítása, rakosgatása, kiszórása szinte nagyobb költség... lehet nem rosszabb...
Válasz #565. hozzászólásra
és így kb 100 kg corn starter és kb 100 kb physiomax megy ki? Mennyi ezeknek mázsája?
Válasz #565. hozzászólásra
Konkrét tapasztalat a physiomaxal kapcsolatban az évben akarok szórni belőle.
valóban gyorsan meg emeli a talaj ph-t?
a talajaimnak nagy baja a ph ja ( 4,3-5,2)
Válasz #555. hozzászólásra
De miért is akarod eltüntetni a föld tetejéről a 10+ tonnás kuk. szártömegét? Ha 3 sor nehéztárcsa sem csinálja meg, akkor miért?
Ezt látva, talán fogadd el azt hogy mulcs marad föld tetején, és vesd el úgy. Persze nem hagyományos vetőgéppel gondoltam. Olyannal amin van elöl tárcsasor, az ilyen egy kultivátor, vagy egy sor tárcsa után bele fogja tenni a magot.
Ja igen, a szár fennmarad, de a így is kikel a vetésed, és nem gyúrod hiába a talajt.
Válasz #566. hozzászólásra
Igazad lehet, h használnak meszet, de ez az ábra szerint a répa Ca-t hoz a talajfelszín közelébe.
Válasz #564. hozzászólásra
A répában szerintem nincsen mész, a cukorgyárban meszet használnak a cukros oldat derítéshez,amit utána kiszűrnek és az lesz a mésziszap.
Válasz #564. hozzászólásra
Nekem is meszezni kellene a réti talajaimat de még nem volt rá mód. 100-150 kg physiomaxot szoktam szórni, szerintem jó anyag csak drága.
Összekevertettem corn starterral és úgy vetettem sorba 2 mázsát a keverékből. Nem mutatott a kukorica semmilyen hiány tünetet.
Nekem full mészhiányosak a talajaim. Régebben cukorgyári mésziszapot szórtak ki. Bár, nem vagyok tisztában a régi cukorkészítési folyamattal, de gyanítom, hogy eleve a répában már benne van a kálcium. Nyugodtan javítsatok ki, ha nem így van. De ha mégis, akkor répa-zöldtrágyával sokat javíthatnánk a talajainkon.
Nemrég beszúrtam 1-2 képet takarmányrépáról. Szerintem, a tömegével és mélyre hatoló vastag gyökerével(jóval túlnövi az olajretket)sokat javítana a talajállapotjainkon.
Válasz #556. hozzászólásra
lentebb írják 8000 hektós cég
Válasz #555. hozzászólásra
conspeed adapter után egy nehéztárcsa teljesen elverte a szárat pedig 14 tonnás táblát húztam le a napokban, sőt a terrano is elég jól eldolgozza és az mélyen megy, lehet jobb lett volna azzal csinálni.
A tume vetőgéppel jobban szeretek könnyűtárcsa után vetni mert simább a föld mint a nehéz után.
Az nem érdekes hogy mennyi a szár fölül, nincs jelentősége, max 1-2 centivel lejjebb teszem a magot. Akinek először vetek azok be szoktak parázni hogy sok a szár és nem kel ki rendesen.
Nem hiába 4-5 tonna egy ilyen 3 méteres gép (maggal együtt). Soha nem volt olyan hogy foltosan kelt volna.
2-3 centire lefagyott talajba is simán elvet de akkor azért zörögnek a tárcsák rendesen.
dec 27-én még vetettem vele
Válasz #560. hozzászólásra
Itt pedig mindenki szánt repce elé, főleg a kisebbek de a nagyok közül is sokan.
Válasz #556. hozzászólásra
Nálunk pl óriási kockázat szántásba repce vetni mert a vetést követő 2 hétben érkező nagy szél tönkre teszi a vetést. Egyszer 13 ha -t kellett ujravetni, ez egy gyengébb évben a hasznot is elviheti. Mellette lévő lazitott területen nem volt ilyen gond, így mi repce alá sosem számítunk már. Gabona alá viszont felesleges szántani ha helyes a vetesforgo.
Válasz #556. hozzászólásra
Szerintem eléggé idealizált a videó, és összevágták a legjobb részeket. A németországi nagy gazdaságok átlagosan 1000ha körül gazdálkodnak, szóval lehet válogatni, hogy mit videóznak.
2 dolog jött át nekem: az egyik a méretgazdaságosság, a másik a németországi támogatási rendszer.
Válasz #557. hozzászólásra
Szerintem nem trágya , mész iszap
Válasz #556. hozzászólásra
A kérdések jogosak... Bennem is felötlöttk...
Aratás után vigigkarcolják a földet..., kap egy kis trágyát rá, valami tyúk féle lehet..., aztán 20cm-s szántás, ja és a talaj max homokos vályog, és utána leszedik a 10 tonnás búzát róla... és olyan sötét a mag hogy 35 sikérje van, semmi kilugosodás...
Egy momentum van amitől ez lehet , láttam az a batár víztározót, szerintem fullra öntözött talaj!!! A homokos talajok kiválóak ha van csapadék nekik...
Nézzétek végig a videót!
Először is az merül fel bennem kérdés, hogy a bánatban tudunk mi ilyenekkel versenyképesek lenni???? sehogy....Azok a körülmények, hozzá választott gépek apám....
Viszont ilyen omlós laza talajokon melyek biztosan jó talajélettel rendelkeznek különben nemvolna ilyen jóindulatú a föld maga, szóval miért ne mvetnek direkt ilyen helyeken????
Minden adott hozzá, hevederes gép brutál vetőgép, hevederes kombájn nagy asztallal kevés menetszámmal kevés taposással, minden GPS téma....
és akkor nyomnak egy igen vékony tarlóhántást amit itthon kiröhögnének, meg jól leírnák az eszközt, hogy nem csinál semmit a tarlóval xart sem ér...mert majdnem az összes szártő állva marad.
Majd megzöldűl kicsit és leszántják gyorsba aztán látszik mit művelnek utána vele és mit aratnak róla...
Válasz #553. hozzászólásra
Csak éppen kötött talajon egy 10tonnás kukoricát mégha geringhoffal vágsz is egy sor nehéztárcsa majdnem semmit nemcsinál vele, illetve olyan hanntos szalonnás les za tárcsázás, meg pusztákos foltos hogy az szerintem roszabb mintha nem bántottad volna.
Nálunk a kötött földeken legalább kétsor nehéztárcsa kell különböző szögből, hogy valami ilyen vetőgéppel lehessen vetni relatíve normálisan, de idén pl ez is kevés volt, pedig csak szórtam rá a búzát és rövidtárcsával dolgoztuk be úgymond harmadik sor tárcsát kapta vetésként és igen mocsok talajfelzín lett belőle, a fele góré a föld tetején ésatöbbi....
pedig a rotadisc nagyon jól zúz, mindent szétszecskáz jók a kések rajta
Köszönöm szépen a válaszokat!
Válasz #551. hozzászólásra
Alkalmas rá. De ha egy nagyon kötött föld fullra kiszárad akkor abba nem teszi le a magot.
Vetettem vele középkötött földbe 10 tonnás kukorica után amit egy kopott oros hsa asztallal vágtak.
Ha rá van téve a csoroszlyanyomás és tele a tartály akkor a 160 lovas gép 10,5 km/óránál nem tudta gyorsabban húzni a 3 méteres vetőgépet.
Jó termés lett belőle de én nem alkalmazom ezt a módszert mert nagy a gyomnyomás. Évelő kétszikűek vegetációja a búzával együtt indul és a normál dózis nem viszi ki őket. Érdemesebb 1x tárcsázottba vetni, akkor ki lehet tenni előtte a műtrágyát is nem kell a vetőgéppel vacakolni. A kombájn nyomokba is belerakta a gép a magot. Napra után sokszor vetettünk búzát direktbe, a napra föld puhább szokott lenni és gyommentes ha deszikkálva volt.
Válasz #551. hozzászólásra
Véleményem szerint a direkt vetésben a kompromisszumot nem a vetögéppel hanem a talajjal és az edig tanult ismeretekkel kell megkötni!! Magyarán manapság van böven direkt vetö gép és jó drága vetömag is..A kérdés az hogy akarsz e mindenféle műveletlen tömörödött eketalpas és tárcsa talpas területet müvelés nélkül be vetni!! Felénk néha bejön néha nem!! Ehez viszont stabil hátér kell hogy ki bird a finanszírozását!!
Tume Nova Combi - a tapasztalatok szerint(!) - teljesen alkalmas direkt vetésre kötött talajon, vagy csak kompromisszumokkal?
Válasz #547. hozzászólásra
Éppen ez a lényeg, hogy egyáltalán nem nagy odafigyeléssel művelt talajról van szó, hanem olyan hogy 1-2 évig parlag, aztán lerohanják hevederes géppel, lazítós tárcsával, rapiddal stb., aztán 1-2 évig művelik, aztán megint nem. Tavaly augusztus 10 után aratták a búzát! Ezt csak azért írom le, hogy akár szerencsés véletlenek összjátéka is lehet, hogy egy viszonylag jó talajszerkezet alakuljon ki, csak látni kell, és megőrizni. És főleg okulni belőle!
Válasz #548. hozzászólásra Feszítőhuzal, nem kötöződrót, bocs.
Válasz #547. hozzászólásra A legegyszerűbb szonda fél méter erős (4 mm) kemény kötözőhuzal végére egy hurkot hajlítani, hogy meg lehessen fogni, a másik végét ferdén leköszörülni, mint egy injekciós tűt.
Ahol ez hajlik a lenyomásnál, ott már túl tömör a talaj.
Válasz #546. hozzászólásra
"és szúrják a szondát a tömörödöttség ellenőrzésére."
Ki milyen szondát használ?
Vadmalac:
A különbség egy év alatt keletkezett, vagy egy folyamat eredménye?
Húsz évvel nem használtam segédeszközt a szántás mélységének ellenőrzésére.
Az tegnaptól, mindenhova viszem magammal a "penetrometert".
http://www.agrogazda.hu/talajvizsgalat_es_tapanyag_elemzes/talajvizsgalat_muszerei/ld-agro_penetrometer_41
http://www.agrogazda.hu/talajvizsgalat_es_tapanyag_elemzes/talajvizsgalat_muszerei/ld-agro_penetrometer_41
Válasz #543. hozzászólásra Köszönöm a tapasztalatot. Remélem egyre többen szállnak ki a traktorból ásóval a kezükben talajszelvényeket nézni és szúrják a szondát a tömörödöttség ellenőrzésére.
A jól beázott talajok bolygatása a nehéz gépkapcsolatokkal mélyen hoz létre tömörödöttséget, amire már lassan nincs eszköz, hogy olyan mélységben fellazítsa.
Válasz #543. hozzászólásra
Hidd el nem leszel te egyedül ezzel a módszerel!! Jók a meglátásaid!!!
Válasz #542. hozzászólásra
Üdv!
A mustár zöldtrágyával mi a helyzet, hogy néz ki most ? Végül is hengerrel ledöntötted ?
Jövőre hasonlóban gondolkodok és jól jönne egy kis tapasztalat
Válasz #535. hozzászólásra
A minap vízengedés közben megástam egy tárcsázott földet, kíváncsi voltam a talajszerkezetre. A tárcsázás mélységéig nagyon laza (10 cm), alatta meg mintha beton lett volna. Úgy bírtam belenyomni az ásót, hogy nyom, előre-hátra mozgat, megint nyom, megint előre hátra... Mellette volt egy érintetlen gabonatarló, kíváncsi voltam és ott is nekiálltam. Majdnem játszi könnyedséggel nyomtam bele az ásót. Kifordítottam, és érdekes módon gilisztákkal teli (gondolom a víz elől jöttek fel) morzsalékos, omlós volt a talaj szerkezete.
Ebből kifolyólag az én stratégiám tavaszra az, hogy ha lesz fagy, amennyit tudunk meggruberezünk, de a gabonatarlókat hagyjuk utoljára, a fentiekből kiindulva. Amit a télen nem tudunk megcsinálni, az abszolút no-till lesz, mert a tárcsával szerintem a gyökérzónában több kárt okozok, mint amennyi hasznot hoz a fölső rétegben, saját tapasztalatból kiindulva. Szinte vetés mélységében lehet csak járatni hogy elfogadható legyen a munka mondjuk 2 menetben, akkor meg minek az egész, az alját meg csak döngölöm. A grubert meg ha beleengedem 20cm-re az én 50-55-ös kötöttségű földjeimen, akkor azon még valamit végig kell húzni hogy vethető legyen, és várhatom az esőt, hogy jó legyen a kelés. Inkább no-till, elvetem a kész talajba, glifozát és annyi.
Válasz #535. hozzászólásra
Én majd akkor, ha lesz egy kis fagy. Ha mégsem lenne, akkor csak vetés előtt. Korábban tettem már fel képet a tavaszi kukorica tarló gruberozásról. Igaz, az májusban történt, de csak azért, mert az a terület abban az évben zöldugar volt, így nem kellett vele kapkodni, de szemléim során megfigyeltem, hogy már április elején is művelhető lett volna, de feleslegesen nem akartam bolygatni sem, meg idő sem nagyon lett volna rá. Én személy szerint ezért is hálás vagyok az AKG-nak, mert volt lehetőség kísérletezni
A szántásra csak annyit tudok mondani, hogy az most is rosszabb lenne, de tavasszal kész merénylet lenne, legalábbis felénk biztos, elnézve a már felszántott területeket, elég siralmasak, ha tényleg nem lesz fagy, akkor azok még jobban megszívják majd.
Válasz #540. hozzászólásra
Mert nincs.Jövőre venni akarok újat,kell a töktermesztéshez.Onnantól mindent zúzni akarok.
Válasz #539. hozzászólásra Szárzúzót költség miatt nem használsz aprításra a tárcsa helyett?
Válasz #537. hozzászólásra
Rövid (shevronka zirka)tárcsám van,azzal csinálom.De nem magágy a cél,csak,hogy darabolja a szárat,és a grúber jobban bekeveri,nem akad fel a kések közt.
Válasz #537. hozzászólásra
Ere a leg jobban bevált tárcsa a jó öreg IH-- Vagy a mostanság oly divatos LEMKEN! Igaz az méreg drága!!
Kösz,de más megoldás is érdekelne.Milyen tárcsával mész neki a tarlónak,fagyban egyszer és semmi szántás(talán ez lehet idén az alternatíva,de tárcsát kell vegyek milyent?csak erre a célra)
Válasz #535. hozzászólásra
Igaz nem tőlem kérdezted,de én vetés előtt egy pár nappal szoktam grúberozni.Remélem azért lesz egy pár nap -10 C,hogy a napraforgó tarlót letárcsázzuk.
Válasz #508. hozzászólásra
Otis mikor tervezel gruberozni februárban vagy tavasszal a vetés előtt? Mától kezdve szántásnak már esélye sincs mert januárban sem lesz fagy és februárban meg márciusban szántani lehet hogy rosszabb lenne mint tavasszal csak belehúzni a magot vagy carrierezni és ugy vetni ahol nyomok vannak...(?)
Szerintem ez a legfontossabb kérdés most mindenkinél,MI és hogyan LEGYEN TAVASSZAL?
Bocsi
így jobb lesz no-till and Cover Crop
https://plus.google.com/103284703197853788899/posts/d8XuWTWFivD
egy jó videó sajnos English
Válasz #525. hozzászólásra A Talajmegőrző topicban írogatok erről bővebben.
A jó szén-nitrogén arányra beállított szerves trágyát levegőztetéssel, forgatással lehet komposztálni.
Az ALKO pedig a nagyon jó mikrobiológiai összetételű komposztból készülő "komposzttea", a komposztot tápanyagokkal vízben erősen levegőztetve. Ezzel maximális koncentrációjú és változatosságú talajoltó anyagot tudsz létrehozni házilag, ami jóval hatékonyabb hatású, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágyák.
Ennek oka, hogy a talajban és a növények felszínén is az aerob mikroorganizmusokra van nagy szükségünk, ezek pedig nem bírják a kannázást és oxigénszegény környezetet, készítés után azonnal kipermetezendő a folyadék.
Válasz #529. hozzászólásra A nem ideális vetési körülményekre gondolom jónak a Technotill bázisú csoroszlyát és takarót. Eddig úgy néz ki, hogy extrém száraz, kötött földben vetve szépen volt takarva és jött a csíra, most a teljesen beázott agyagba vetve meglátom tavasszal, mi marad a búzából.
A sok nedves, agyagos szármaradvány is elég jól elfolyik az 50 centire osztott csoroszlyák között, de egy nyitótárcsával biztos szebb sort húzna.
Válasz #526. hozzászólásra
Egy sor rövidtárcsa nem csinál kárt de ha rendszeresíted akkor az is fog talpalni azért...
Egyébként amerikában ennek is megva na neve, úgyhívják vertical tillage.
és az ilyen eszközök közé sorolják az olyna egyenes lapos rövidtárcsákat mint a hagyományos carrier vagy a régebbi vogelnoot mint a mienk.
Egyik barátom egy földjén kb. a 8. éven már nem nyúlt a talajhoz. Kukoricázott meg közben egy-egy napraforgó volt beleótva a forgóba, viszont tavaly napraforgó után búzát vetett.
Nemvolt sehol direktvető gép a messzi környéken sem, így lezúzta a szárat, szóró komplex, szóró vetőmag és egy vékonysor carrierrel húzott rá egy kis talajt.
Tökéletes búzája lett, igaz mint írtam akkor is vagy 7éve már direktbe volt a terület.
És működik, jók a termések, minden rendben van.
Csinálta több területen is de megvannak abuktatói, saját szememmel is láttam. A legfontosabb a gépi kapacitás és teljesítmény! Mert nem úgyvan az, hogy akkor vetsz amikor akarsz meg ilyenek....Akkor kell vetni amikor épen ideális a talajállapot, mert ha hamarabb mész akkor akármilyen tömörítőd is van ahogy szárad majd a föld visszafog nyílni szétszérad a magárok, mintha késsel végigvágnád hosszába és abból hatalmas csíraszám veszteség fog kialakulni. Ha meg túl későn mész, akkoris akármilyen erőszakos direktvetőd van megint nemlesz egyenletes homogén magárkod mag lehelyezésed.
Szóval csak elkezdem a félkéz 12 soros White-ot direktvetőzni. Úgy félkész,hogy a direktvetős kellékel félig vannak meg rajta, hozzá, felfogom végig szerelni, de elsőkörben ka pegy sor új gyári magároknyitó tárcsapárt mert az az alapja, az utángyártott cyclo-s tárcsák gyengécskék.
Válasz #527. hozzászólásra Zalában sok helyen láttam az idei nyáron is veszett termést, lezúzott, kipergett repcét és búzát.
Ha viszont le kell aratni, akkor utána helyre kell hozni a földet, ki kell simítani a csapákat hagyományos módon.
Aztán lehet folytatni utána a notillt és reménykedni, hogy a következő év jobb lesz.