#582 kis Zombi

2015-01-03 12:48:28

Válasz erre

Válasz #584. hozzászólásra

"Ezeknek van alul tányérjuk is szépen terítene, igaz nem kis mennyiségekre való"

2 t/ha-t nem valószínű, hogy ki lehetne juttatni gyári állapotú szerves trágya szóróval. Gyanítom, hogy 10 t-nál kevesebbet nem lehet velük szórni.

#581 cimbike.

2015-01-03 11:21:43

Válasz erre

Válasz #579. hozzászólásra

a következő fagyon letárcsázom a szántást, utána ki lehetne szórni.

#580 szanberg

2015-01-03 10:23:13

Válasz erre

Szerintem a talajjavítót egy újfajta szervestrágya szóróval is lehetne szépen szórni!
Fliegl vagy annaburger vagy mittudomén micsoda....
Ezeknek van alul tányérjuk is szépen terítene, igaz nem kis mennyiségekre való

#579 kis Zombi

2015-01-02 18:18:50

Válasz erre

Válasz #579. hozzászólásra

Mészpor szórást mi úgy oldottuk meg, hogy a röpítőtárcsánál magasabbra szereltünk egy deszkát, amin kényelmesen, és biztonságosan meg tudott állni egy dolgozó. Egy 120 mm-es vascsőből, és egy zártszelvényből hegesztettünk egy T betűt, aminek a szára volt a vascső, és leért a keverőig. Beleraktuk a szóróba, megpakoltuk mészporral. Kimentünk a területre, ott húztuk ki a szóróból. A cső helyén nem omlott be a mészpor, ebbe a "kéménybe" kellett belekaparni a mészport. Mi mondjuk gyümölcsöst szórtunk 2 t/ ha-os mennyiséggel.

#578 otis

2015-01-02 18:16:02

Válasz erre

Válasz #581. hozzászólásra

Nagy tömeg, viszont nagyon sok benne a víz is, így a mostanihoz hasonló fagyok alkalmával roncsolódik az rendesen! Reteknél legalábbis ez a tapasztalat, gondolom a répánál is hasonlóan megy végbe.

#577 Pici

2015-01-02 17:19:07

Válasz erre

Válasz #564. hozzászólásra

a répa elég nagy tömeg hogyan fog az elbomlani ? kicsit tömörebb anyag mint a kukorica szár ... azért kérdem mert ne mtudom elképzelni sem ...meg hogy ne mfog odavonzani kártevöket akár ..

#576 Bán Zsolt

2015-01-02 16:03:57

Válasz erre

Válasz #577. hozzászólásra

grittet tudnád szórni bármilyen szóróval.

#575 .Feco.

2015-01-02 13:18:40

Válasz erre

Válasz #573. hozzászólásra

Vagy ősszel, vagy télen vagyon szoktak kiszórni. Kis területen ki tudod játszani sima tárcsás műtrágya szorzóval is, csak az a trükkje, hogy napon kevés kell belőle egyszerre a szoroba, kinyitni teljesen, és menni, had docogjon! De nagy területre jobb tornadoval...

#574 cimbike.

2015-01-01 20:52:25

Válasz erre

Válasz #577. hozzászólásra

a hibrid földre szerettem volna ősszel szórni, de lekésem róla. Még fagyon esetleg ki tudnám, ha sikerül letárcsázni.

#573 4964

2015-01-01 20:44:25

Válasz erre

Válasz #576. hozzászólásra

Csak tornadoval vagy hasonló láncos rendszerrel.
Amazoneval próbáltam 3 frakciót is szórni de nem lehet mert beletömörödik a por miatt.

#572 cimbike.

2015-01-01 20:40:21

Válasz erre

Válasz #575. hozzászólásra

nem lehet műtrágyaszóróval?

#571 4964

2015-01-01 20:37:10

Válasz erre

Válasz #573. hozzászólásra
Ha 2 tonnát kiszórsz akkor teljesen összetaposod a földet, amúgy az a jó ha nincs mélyre forgatva a fölső max 15 centibe jó bekeverni,
A physiomax addig jó amig nem tudsz meszezni, 9900 mázsája.

#570 4964

2015-01-01 20:32:55

Válasz erre

Válasz #571. hozzászólásra

Tudom hogy az lenne a jobb megoldás csak ezek a földek olyan helyen vannak hogy oda ősszel képtelenség kihordani a meszet.
Az elmúlt években kukorica meg napra volt bennük ezért nem lehetett megoldani.

#569 cimbike.

2015-01-01 20:30:39

Válasz erre

Válasz #571. hozzászólásra

ezt tacasszal is jó kiszórni magágy-készítés előtt? Nem lesz túl koncentrált a Ca-tartalom a felső rétegben?

#568 papa maci

2015-01-01 20:30:27

Válasz erre

Válasz #556. hozzászólásra

Homokot szórnak ?

#567 .Feco.

2015-01-01 20:22:05

Válasz erre

Válasz #565. hozzászólásra

A sima bányából származó mész 96-98%-a Ca, és 2 tonna kerül belőle 5-6.000 ft-be. a szállítása, rakosgatása, kiszórása szinte nagyobb költség... lehet nem rosszabb...

#566 cimbike.

2015-01-01 20:17:59

Válasz erre

Válasz #565. hozzászólásra

és így kb 100 kg corn starter és kb 100 kb physiomax megy ki? Mennyi ezeknek mázsája?

#565 m521

2015-01-01 20:05:52

Válasz erre

Válasz #565. hozzászólásra

Konkrét tapasztalat a physiomaxal kapcsolatban az évben akarok szórni belőle.
valóban gyorsan meg emeli a talaj ph-t?
a talajaimnak nagy baja a ph ja ( 4,3-5,2)

#564 Claassic

2015-01-01 20:00:37

Válasz erre

Válasz #555. hozzászólásra

De miért is akarod eltüntetni a föld tetejéről a 10+ tonnás kuk. szártömegét? Ha 3 sor nehéztárcsa sem csinálja meg, akkor miért?
Ezt látva, talán fogadd el azt hogy mulcs marad föld tetején, és vesd el úgy. Persze nem hagyományos vetőgéppel gondoltam. Olyannal amin van elöl tárcsasor, az ilyen egy kultivátor, vagy egy sor tárcsa után bele fogja tenni a magot.
Ja igen, a szár fennmarad, de a így is kikel a vetésed, és nem gyúrod hiába a talajt.

#563 cimbike.

2015-01-01 19:47:38

Válasz erre

Válasz #566. hozzászólásra

Igazad lehet, h használnak meszet, de ez az ábra szerint a répa Ca-t hoz a talajfelszín közelébe.

#562 Gergő1220

2015-01-01 19:29:05

Válasz erre

Válasz #564. hozzászólásra
A répában szerintem nincsen mész, a cukorgyárban meszet használnak a cukros oldat derítéshez,amit utána kiszűrnek és az lesz a mésziszap.

#561 4964

2015-01-01 19:26:52

Válasz erre

Válasz #564. hozzászólásra

Nekem is meszezni kellene a réti talajaimat de még nem volt rá mód. 100-150 kg physiomaxot szoktam szórni, szerintem jó anyag csak drága.
Összekevertettem corn starterral és úgy vetettem sorba 2 mázsát a keverékből. Nem mutatott a kukorica semmilyen hiány tünetet.

#560 cimbike.

2015-01-01 19:15:26

Válasz erre

Nekem full mészhiányosak a talajaim. Régebben cukorgyári mésziszapot szórtak ki. Bár, nem vagyok tisztában a régi cukorkészítési folyamattal, de gyanítom, hogy eleve a répában már benne van a kálcium. Nyugodtan javítsatok ki, ha nem így van. De ha mégis, akkor répa-zöldtrágyával sokat javíthatnánk a talajainkon.
Nemrég beszúrtam 1-2 képet takarmányrépáról. Szerintem, a tömegével és mélyre hatoló vastag gyökerével(jóval túlnövi az olajretket)sokat javítana a talajállapotjainkon.

#559 Sz_Pisti

2015-01-01 19:03:20

Válasz erre

Válasz #556. hozzászólásra

lentebb írják 8000 hektós cég

#558 4964

2015-01-01 18:24:37

Válasz erre

Válasz #555. hozzászólásra
conspeed adapter után egy nehéztárcsa teljesen elverte a szárat pedig 14 tonnás táblát húztam le a napokban, sőt a terrano is elég jól eldolgozza és az mélyen megy, lehet jobb lett volna azzal csinálni.
A tume vetőgéppel jobban szeretek könnyűtárcsa után vetni mert simább a föld mint a nehéz után.
Az nem érdekes hogy mennyi a szár fölül, nincs jelentősége, max 1-2 centivel lejjebb teszem a magot. Akinek először vetek azok be szoktak parázni hogy sok a szár és nem kel ki rendesen.
Nem hiába 4-5 tonna egy ilyen 3 méteres gép (maggal együtt). Soha nem volt olyan hogy foltosan kelt volna.
2-3 centire lefagyott talajba is simán elvet de akkor azért zörögnek a tárcsák rendesen.
dec 27-én még vetettem vele

#557 Koszi.

2015-01-01 18:11:17

Válasz erre

Válasz #560. hozzászólásra

Itt pedig mindenki szánt repce elé, főleg a kisebbek de a nagyok közül is sokan.

#556 Drisa

2015-01-01 17:53:19

Válasz erre

Válasz #556. hozzászólásra

Nálunk pl óriási kockázat szántásba repce vetni mert a vetést követő 2 hétben érkező nagy szél tönkre teszi a vetést. Egyszer 13 ha -t kellett ujravetni, ez egy gyengébb évben a hasznot is elviheti. Mellette lévő lazitott területen nem volt ilyen gond, így mi repce alá sosem számítunk már. Gabona alá viszont felesleges szántani ha helyes a vetesforgo.

#555 Praetor

2015-01-01 17:09:23

Válasz erre

Válasz #556. hozzászólásra

Szerintem eléggé idealizált a videó, és összevágták a legjobb részeket. A németországi nagy gazdaságok átlagosan 1000ha körül gazdálkodnak, szóval lehet válogatni, hogy mit videóznak.

2 dolog jött át nekem: az egyik a méretgazdaságosság, a másik a németországi támogatási rendszer.

#554 m521

2015-01-01 12:58:53

Válasz erre

Válasz #557. hozzászólásra

Szerintem nem trágya , mész iszap

#553 borda77 (Joe)

2015-01-01 12:48:40

Válasz erre

Válasz #556. hozzászólásra

A kérdések jogosak... Bennem is felötlöttk...

Aratás után vigigkarcolják a földet..., kap egy kis trágyát rá, valami tyúk féle lehet..., aztán 20cm-s szántás, ja és a talaj max homokos vályog, és utána leszedik a 10 tonnás búzát róla... és olyan sötét a mag hogy 35 sikérje van, semmi kilugosodás...

Egy momentum van amitől ez lehet , láttam az a batár víztározót, szerintem fullra öntözött talaj!!! A homokos talajok kiválóak ha van csapadék nekik...

#552 szanberg

2015-01-01 12:23:36

Válasz erre

Nézzétek végig a videót!
Először is az merül fel bennem kérdés, hogy a bánatban tudunk mi ilyenekkel versenyképesek lenni???? sehogy....Azok a körülmények, hozzá választott gépek apám....

Viszont ilyen omlós laza talajokon melyek biztosan jó talajélettel rendelkeznek különben nemvolna ilyen jóindulatú a föld maga, szóval miért ne mvetnek direkt ilyen helyeken????
Minden adott hozzá, hevederes gép brutál vetőgép, hevederes kombájn nagy asztallal kevés menetszámmal kevés taposással, minden GPS téma....

és akkor nyomnak egy igen vékony tarlóhántást amit itthon kiröhögnének, meg jól leírnák az eszközt, hogy nem csinál semmit a tarlóval xart sem ér...mert majdnem az összes szártő állva marad.
Majd megzöldűl kicsit és leszántják gyorsba aztán látszik mit művelnek utána vele és mit aratnak róla...

#551 szanberg

2015-01-01 12:00:41

Válasz erre

Válasz #553. hozzászólásra

Csak éppen kötött talajon egy 10tonnás kukoricát mégha geringhoffal vágsz is egy sor nehéztárcsa majdnem semmit nemcsinál vele, illetve olyan hanntos szalonnás les za tárcsázás, meg pusztákos foltos hogy az szerintem roszabb mintha nem bántottad volna.

Nálunk a kötött földeken legalább kétsor nehéztárcsa kell különböző szögből, hogy valami ilyen vetőgéppel lehessen vetni relatíve normálisan, de idén pl ez is kevés volt, pedig csak szórtam rá a búzát és rövidtárcsával dolgoztuk be úgymond harmadik sor tárcsát kapta vetésként és igen mocsok talajfelzín lett belőle, a fele góré a föld tetején ésatöbbi....
pedig a rotadisc nagyon jól zúz, mindent szétszecskáz jók a kések rajta

#550 Praetor

2014-12-31 22:19:31

Válasz erre

Köszönöm szépen a válaszokat!

#549 4964

2014-12-31 20:41:04

Válasz erre

Válasz #551. hozzászólásra
Alkalmas rá. De ha egy nagyon kötött föld fullra kiszárad akkor abba nem teszi le a magot.
Vetettem vele középkötött földbe 10 tonnás kukorica után amit egy kopott oros hsa asztallal vágtak.
Ha rá van téve a csoroszlyanyomás és tele a tartály akkor a 160 lovas gép 10,5 km/óránál nem tudta gyorsabban húzni a 3 méteres vetőgépet.
Jó termés lett belőle de én nem alkalmazom ezt a módszert mert nagy a gyomnyomás. Évelő kétszikűek vegetációja a búzával együtt indul és a normál dózis nem viszi ki őket. Érdemesebb 1x tárcsázottba vetni, akkor ki lehet tenni előtte a műtrágyát is nem kell a vetőgéppel vacakolni. A kombájn nyomokba is belerakta a gép a magot. Napra után sokszor vetettünk búzát direktbe, a napra föld puhább szokott lenni és gyommentes ha deszikkálva volt.

#548 2266

2014-12-31 19:43:46

Válasz erre

Válasz #551. hozzászólásra

Véleményem szerint a direkt vetésben a kompromisszumot nem a vetögéppel hanem a talajjal és az edig tanult ismeretekkel kell megkötni!! Magyarán manapság van böven direkt vetö gép és jó drága vetömag is..A kérdés az hogy akarsz e mindenféle műveletlen tömörödött eketalpas és tárcsa talpas területet müvelés nélkül be vetni!! Felénk néha bejön néha nem!! Ehez viszont stabil hátér kell hogy ki bird a finanszírozását!!

#547 Praetor

2014-12-31 19:27:01

Válasz erre

Tume Nova Combi - a tapasztalatok szerint(!) - teljesen alkalmas direkt vetésre kötött talajon, vagy csak kompromisszumokkal?

#546 Vadmalac

2014-12-19 20:02:40

Válasz erre

Válasz #547. hozzászólásra

Éppen ez a lényeg, hogy egyáltalán nem nagy odafigyeléssel művelt talajról van szó, hanem olyan hogy 1-2 évig parlag, aztán lerohanják hevederes géppel, lazítós tárcsával, rapiddal stb., aztán 1-2 évig művelik, aztán megint nem. Tavaly augusztus 10 után aratták a búzát! Ezt csak azért írom le, hogy akár szerencsés véletlenek összjátéka is lehet, hogy egy viszonylag jó talajszerkezet alakuljon ki, csak látni kell, és megőrizni. És főleg okulni belőle!

#545 Netparaszt

2014-12-19 14:57:56

Válasz erre

Válasz #548. hozzászólásra Feszítőhuzal, nem kötöződrót, bocs.

#544 Netparaszt

2014-12-19 14:54:31

Válasz erre

Válasz #547. hozzászólásra A legegyszerűbb szonda fél méter erős (4 mm) kemény kötözőhuzal végére egy hurkot hajlítani, hogy meg lehessen fogni, a másik végét ferdén leköszörülni, mint egy injekciós tűt.
Ahol ez hajlik a lenyomásnál, ott már túl tömör a talaj.

#543 Radocz

2014-12-18 09:39:38

Válasz erre

Válasz #546. hozzászólásra

"és szúrják a szondát a tömörödöttség ellenőrzésére."

Ki milyen szondát használ?

Vadmalac:

A különbség egy év alatt keletkezett, vagy egy folyamat eredménye?

Húsz évvel nem használtam segédeszközt a szántás mélységének ellenőrzésére.

Az tegnaptól, mindenhova viszem magammal a "penetrometert".

http://www.agrogazda.hu/talajvizsgalat_es_tapanyag_elemzes/talajvizsgalat_muszerei/ld-agro_penetrometer_41

http://www.agrogazda.hu/talajvizsgalat_es_tapanyag_elemzes/talajvizsgalat_muszerei/ld-agro_penetrometer_41

#542 Netparaszt

2014-12-18 09:21:02

Válasz erre

Válasz #543. hozzászólásra Köszönöm a tapasztalatot. Remélem egyre többen szállnak ki a traktorból ásóval a kezükben talajszelvényeket nézni és szúrják a szondát a tömörödöttség ellenőrzésére.
A jól beázott talajok bolygatása a nehéz gépkapcsolatokkal mélyen hoz létre tömörödöttséget, amire már lassan nincs eszköz, hogy olyan mélységben fellazítsa.

#541 2266

2014-12-17 22:01:20

Válasz erre

Válasz #543. hozzászólásra

Hidd el nem leszel te egyedül ezzel a módszerel!! Jók a meglátásaid!!!

#540 t.peti

2014-12-17 21:36:25

Válasz erre

Válasz #542. hozzászólásra
Üdv!
A mustár zöldtrágyával mi a helyzet, hogy néz ki most ? Végül is hengerrel ledöntötted ?
Jövőre hasonlóban gondolkodok és jól jönne egy kis tapasztalat

#539 Vadmalac

2014-12-17 20:50:00

Válasz erre

Válasz #535. hozzászólásra

A minap vízengedés közben megástam egy tárcsázott földet, kíváncsi voltam a talajszerkezetre. A tárcsázás mélységéig nagyon laza (10 cm), alatta meg mintha beton lett volna. Úgy bírtam belenyomni az ásót, hogy nyom, előre-hátra mozgat, megint nyom, megint előre hátra... Mellette volt egy érintetlen gabonatarló, kíváncsi voltam és ott is nekiálltam. Majdnem játszi könnyedséggel nyomtam bele az ásót. Kifordítottam, és érdekes módon gilisztákkal teli (gondolom a víz elől jöttek fel) morzsalékos, omlós volt a talaj szerkezete.
Ebből kifolyólag az én stratégiám tavaszra az, hogy ha lesz fagy, amennyit tudunk meggruberezünk, de a gabonatarlókat hagyjuk utoljára, a fentiekből kiindulva. Amit a télen nem tudunk megcsinálni, az abszolút no-till lesz, mert a tárcsával szerintem a gyökérzónában több kárt okozok, mint amennyi hasznot hoz a fölső rétegben, saját tapasztalatból kiindulva. Szinte vetés mélységében lehet csak járatni hogy elfogadható legyen a munka mondjuk 2 menetben, akkor meg minek az egész, az alját meg csak döngölöm. A grubert meg ha beleengedem 20cm-re az én 50-55-ös kötöttségű földjeimen, akkor azon még valamit végig kell húzni hogy vethető legyen, és várhatom az esőt, hogy jó legyen a kelés. Inkább no-till, elvetem a kész talajba, glifozát és annyi.

#538 otis

2014-12-17 19:11:55

Válasz erre

Válasz #535. hozzászólásra

Én majd akkor, ha lesz egy kis fagy. Ha mégsem lenne, akkor csak vetés előtt. Korábban tettem már fel képet a tavaszi kukorica tarló gruberozásról. Igaz, az májusban történt, de csak azért, mert az a terület abban az évben zöldugar volt, így nem kellett vele kapkodni, de szemléim során megfigyeltem, hogy már április elején is művelhető lett volna, de feleslegesen nem akartam bolygatni sem, meg idő sem nagyon lett volna rá. Én személy szerint ezért is hálás vagyok az AKG-nak, mert volt lehetőség kísérletezni
A szántásra csak annyit tudok mondani, hogy az most is rosszabb lenne, de tavasszal kész merénylet lenne, legalábbis felénk biztos, elnézve a már felszántott területeket, elég siralmasak, ha tényleg nem lesz fagy, akkor azok még jobban megszívják majd.

#537 Mf-es

2014-12-17 08:53:03

Válasz erre

Válasz #540. hozzászólásra

Mert nincs.Jövőre venni akarok újat,kell a töktermesztéshez.Onnantól mindent zúzni akarok.

#536 Netparaszt

2014-12-17 08:16:05

Válasz erre

Válasz #539. hozzászólásra Szárzúzót költség miatt nem használsz aprításra a tárcsa helyett?

#535 Mf-es

2014-12-17 07:59:18

Válasz erre

Válasz #537. hozzászólásra

Rövid (shevronka zirka)tárcsám van,azzal csinálom.De nem magágy a cél,csak,hogy darabolja a szárat,és a grúber jobban bekeveri,nem akad fel a kések közt.

#534 2266

2014-12-17 07:31:53

Válasz erre

Válasz #537. hozzászólásra

Ere a leg jobban bevált tárcsa a jó öreg IH-- Vagy a mostanság oly divatos LEMKEN! Igaz az méreg drága!!

#533 Pilátus

2014-12-17 06:57:41

Válasz erre

Kösz,de más megoldás is érdekelne.Milyen tárcsával mész neki a tarlónak,fagyban egyszer és semmi szántás(talán ez lehet idén az alternatíva,de tárcsát kell vegyek milyent?csak erre a célra)