Hirdetés
Fórum
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Kukorica várhatóan........! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Altalajlazitó házilag új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Papírok nélküli traktor újra forgalomba helyezése új
- Repcevetés aug. 25-től új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Szója termesztése új
2273 hozzászólás
Válasz #421. hozzászólásra
Mennyi glifót nyomsz hekikként ki a tarlóra????
Válasz #407. hozzászólásra
Hát akkorra magától eltűnik a szármaradvány.
Válasz #424. hozzászólásra
Mit irtam? Tényleg nőlt. De nem nőt! Azzal más a téma ha hagyja magát,meg csak a pénzt szereti... Akkor nőtt! Bokrosodást nézve egyformának tünt,de lehet,hogy optikai csalódás. Mindenesetre aratásig különbség nem volt,csak őszre valaki belerakta a füvet.
Válasz #423. hozzászólásra
lehet az egyik jobban bokrosodott és nem nőt ki a gaz.
de nem nőlt hanem nőt.
A tarló gyomosodást irtátok . Az mitől lehet,hogy egy területen tavaly őszi búza lett vetve,kb3000négyzetre nem volt elég a vett vetőmag. Visszavetettem az elötte aratottat. Más mag,a lényeg,hogy ezen a 3000négyzeten vastag fű nőlt őszre,a másik maggal vetetten meg szinte semmi. Tápanyag,gyomirtó művelés,minden ugyan az. Még a gabona sűrűsége is ugyan az volt látszólag. A nagyobb területen vetettet a rozsda nem marta annyira.
Válasz #375. hozzászólásra
Az ilyen csoroszlya-rendszerű gépeket "easy drill"-nek mondják. Több cég gyárt ilyet, többek között a Sulky is. Alkatrészt valószínű ehhez tudsz legegyszerűbben beszerezni.
Válasz #382. hozzászólásra
Csupán attól, hogy nem tárcsázzuk meg a tarlót, nem következik az, hogy ki is fog gyomosodni. Én tavaly szembesültem vele először, hogy aratás után egyáltalán nem nyúltam a búza tarlókhoz, és egészen november végéig még árvakelés is alig alig kelt. Netparaszt fórumtársunk ezt a javuló talajélettel magyarázta. Direkt vetést még nem mertem megkockáztatni, ezért kapott egy grúbert, majd napra vetés előtt egy rövidtárcsát, és ennyiből ki is merült a talajművelés, ez kb megvolt 20 literből. A grúberozást csupán a szalma miatt iktattam be, a szonda ami simán leszaladt 40-45 cm-re lehetővé tette volna a direktvetést is, ha a vetőgép alkalmas lenne rá.
Így nézett ki augusztus 25.-én:
Október 11.-én:
És november 21.-én:
Válasz #418. hozzászólásra
most irtad hogy grúbereztél,akkor az ekével nyilván nehezebb lehetett.
Válasz #411. hozzászólásra
Szerintem meg ha ésszerűen műveljük mi is a talajainkat, akkor majd nálunk is jobban el fog terjedni. Bár szerintem a korlát egyelőre nem a talajokban van, illetve nem csak ott. Még esők előtt amit tudtam grúberezni földeket, megfigyeltem, hogy hiába a nedves talajon való aratás, illetve helyenként a szállítók által vert nyomak, közel sem volt olyan megerőltető a gépnek a munkavégzés, mint azt vártam. Szomszéd táblán a JD motoros Rába, illetve a 7830-as JD majd megellett az ekével, és forgózáskor láttam, hogy jóformán csak egy 15-20 cm-es szalonnát tudtak kínkeservesen kiszakítani, óriási szlippeléssel kísérve.
Válasz #415. hozzászólásra
ok
elnézést kérek!
Válasz #411. hozzászólásra
na ez itt a lényeg
sokan meg még a aszfaltba is huznák ha lehetne.
Válasz #412. hozzászólásra
Srácok, bszéljétek meg egymás között a problémát levelezésben, vagy ott az offtopic nevű fórum téma ahol lehet bármiről fórumozni, de itt ne vágjátok szét a szakmai beszélgetést
Köszönöm előre is!
Válasz #413. hozzászólásra
hű ilyenkor büszke vagy magadra?
tipikus tsz elnök fia nagy mellénnyel.
Válasz #412. hozzászólásra
Miből gondolod hogy rólad van szó?
Talán magadra ismertél?
Válasz #406. hozzászólásra
te kinek nyomtad mert nem tartom magam annak
nehogy már ne lehessen véleményem mert neked a nagy kulák fejedet nyomja
Válasz #391. hozzászólásra
Ezek a gépek azért nincsenek itthon elterjedve mert nem olyan nehéz művelésű talajokra vannak tervezve mint amik itthon vannak.
Dél Amerikában laza szerkezetű vulkáni hamu a talaj nagy része azért tudnak így művelni.
Válasz #407. hozzászólásra
Ha le van rendesen szártépőzve akkor nem köthetnek bele mert akkor nem tud áttelelni benne a moly
Válasz #407. hozzászólásra
Akkor Mo-on tilos a no till gazdálkodás ?
Válasz #400. hozzászólásra
25 cmnél mélyebb szántás jelentősen gyéríti a pockokat
Válasz #387. hozzászólásra
43./2010 FVM rendelet minden év április 15.ig le kell forgatni a kuki szárat, volt már olyan a környékünkön akit a szomszédja emiatt felnyomott és eljárás lett a vége.
Takarítsa már el egy moderátor ezt az idiótát!
Nem hiszem el ,hogy csak engem irritál.
Válasz #392. hozzászólásra
látom neked annyi eszed van hogy a félméteres gazba is bevetnéd
meg ne gabizzál itt nekem
mind tápanyag amit én leszántok az nem tápanyag?
Válasz #401. hozzászólásra
Teljesen igazad van. Helyes vetésforgót kell tartani, gabona után gabonát nem vetünk. Nálunk aki ezt tette a futrinkával is szemben találta magát. Ez olyan mintha napraforgót vetnénk minden évben és csodálkoznánk hogy elviszi a gomba.
Még ilyet hogy a madarak szedik össze. Akkor ha nincs madár vagy jól laktak és elmennek akkor abba kell hagyni a szántást?
Válasz #400. hozzászólásra
Az nem de a madarak összeszedik őket mikor forgatod felfele az ekével, volt már olyan esetem hogy fehér volt a föld a sirályoktól szántás alatt a traki előtt meg az eke mögött!
Válasz #399. hozzászólásra
Ez oltári nagy baromság 6 éve nem szántok 1 szálat nincsenek rosszabb termésátlagaim mint a szomszéd táblákon gazdálkodoknak az egerek/pockok sem ették ki a gabonámat (esetleg csatorna partmellet látunk az idén hiányt de ott mindenkiébe bele kostoltak) nem betegebek a növényeink mint a szomszédoké, minden csak szemlélet és felfogás kérdése.
Válasz #398. hozzászólásra
Meg is lett az eredménye neki, ahol nem szántottak az összes gabonát szinte megették az egerek a 2014-es évben! Lehet néha nem szántani de kettő három évente szerintem meg kel a földet forgatni!
Válasz #397. hozzászólásra
mért is?
Feco, Cimbike, hány éve forgatás nélkül dolgozik?
Szanberg miért is nem?
Űjszentmasrgitán egy messziről ide került főnök eladta az összes ekét. Azóta már visszavették. Vajon miért nem volt elég a szemllelet? Talán haszon is kell mellé?
A lényeg, hogy az egyik kompszt kas az biztos nem jó eddig, mert elfelejtett melegedni.
A másik meg szürke lett.
Holnapután meggyógyítom, ha tudom.
Fekszek, mert reggel irány Gödöllő.
Válasz #396. hozzászólásra
Másik 40 év kell a szemlélet váltáshoz.
Válasz #395. hozzászólásraSZ?
Hány éve nincs TSZ?
Mi már használtuk a direkt vetőgépet, 1980-ban.
És senki nem tárt ezidáig át más technológiára.
Pedig már elég régóta KFT illetve magán tulajdonban van.
Van olyan, aki azóta 3 db LINEAR-t állított üzembe.
A KITE révén itt van az amerikai technika.
Mert ugye mi a zöld gépek mellett dontöttünk. A másik szövetkezet nem ezt választotta.
Válasz #393. hozzászólásra
Ez az,hogy a szántást is a TSZ-be tanították.Nem lett volna 40 év TSZ.,Már (no-till)amerika volna itt is.
Válasz #391. hozzászólásra
http://www.agriaffaires.co.uk/used/no-till-seed-drill/1/6864/semeato.html
Válasz #380. hozzászólásra
"A kukorica tarlót általában a tárcsázni szokták szántás előtt is főleg ha sok a szár."
Mi levisszük a csutkaszárat, és kapunk helyette istállótrágyát.
Ekkor is kap egy tárcsát szántés előtt.
Miért? Mert így tanultuk a TSZ-ben.
Válasz #390. hozzászólásra
Ilyet nem találsz?
Válasz #375. hozzászólásra
http://www.agriaffaires.co.uk/used/no-till-seed-drill/4852586/moore-uni-drill-dp300.html
Majdnem olyan........
Válasz #385. hozzászólásra
De ott búzát vetne a kukorica után!
Válasz #382. hozzászólásra
Válasz #385. hozzászólásra
Tedd már be a hatályos jogszabályt.
Válasz #383. hozzászólásra
3 méteres kell.
Válasz #375. hozzászólásra
ezt lássa meg a talajvédelmi állomás, agyon büntetnek a fentmaradt szármaradványért! Legrosszabb megoldás így kukszit vetni kukszi után!
Válasz #380. hozzászólásra
Nem kell a tárcsa, kombájn után egyből megy a szántás. (Átlagos évben 100-130 q/ha, idén 150-be is belenéző kukoricák vannak.) Felénk inkább visszatértek az ekéhez, legalábbis kukorica tarlónál mindenki. Búza és napraforgó után már akad ez is, az is, de többségében szántás megy szintén.
Nem tartom jónak az általánosítást, hogy a no-till az ideális, vagy éppen az teljesen rossz.
Válasz #375. hozzászólásra
6 méteres elég lesz?
Kell hozzá link?
Válasz #375. hozzászólásra
Tume nova combival lehet vetni olyan talajba, csak az a helyzet hogy tárcsázásba homogénebb az állomány meg kevesebb vetőmag kell.
A rengeteg szár miatt azért pusztul ki csíra.
Ha megtárcsázom 8-9 literrel akkor tökéletes az állomány, a vetőgép után már csak kb 30% a mulcs a felszínen.
10-14 tonnás kukorica után már ne akarjunk annyira spórolni hogy direktbe akarnánk vetni.
Ha 1 tárcsába vetünk akkor az még olcsóbb technológia mint amit az amcsik meg az ausztrálok csinálnak.
Mert egy tárcsázás olcsóbb mint egész nyáron tisztán tartani a tarlót aratás és a következő vetés között.
Ennek mi lehet az ára?
Válasz #379. hozzászólásra
A jelzőre nem reagálnék ami engem illet, én úgyanis próbálnám szakmai szempontból megközelíteni a dolgot nem pedig a másképpen!
Viszont a a kukorica termesztésre reagálnék. Bár mi nem vagyunk nagy kukorica termő vidék, de ismerek olyat aki kb 8-10 éve több száz hektáron monozik, és véletlenűl egy ih hevederese vagy meg egy egyedi 11 késes fralaz, meg egy jd vetőgép felszerelve direktre. Megoldja...
Elmondom én sem szántom le a kukorica szárat, és napraforgót úgy vetek bele tavasszal mint a szél, pedig nincs direktvetőgépem.
A kukorica tarlót általában a tárcsázni szokták szántás előtt is főleg ha sok a szár. De javítson ki akinek más a meglátása a nagy átlagot nézve. Akkor pedig tárcsa kell így is úgy is...
Válasz #376. hozzászólásra
meg kiváncsi vagyok hogy termelsz pl kukoricát egymás után több évben szántás nélkül,a szár ugy is felhalmozódik x év alatt akkor meg csak le kell forgatni.
Válasz #376. hozzászólásra
jó nagy agyad van ha én ezt mondtam
én azt mondtam hogy olcsóbb a szántás magában mint a lazitás meg kétszer tárcsa.
ugy hogy ne oktas engem te majom.
amugy gépe, is van csak lazitóm nincs de most veszek.
Válasz #373. hozzászólásra
2 link-ben szereplő képek láttán teszem fel a kérdést (Netparaszt)
Mi okozza és milyen talaj állapotra utaló jel a a rendkívüli mohásodás? Mivel nekem is van ilyen a talaj.
Vörös agyagbemosódásos erdőtalaj humusz gyenge 4,3 ph .
Szerintem a mohásodás a savanyú levegőtlen szerkezetű vékony termőrétegű talajokra jellemző.
Nagy fokú melioratív meszezés az első lépés a talaj élet serkentésére.szívesen veszem véleményt
Válasz #370. hozzászólásra
Ha jó dolgot nem tudsz mondani akkor hülyeséget ne mondj! Még hogy a szántást jobb mint a lazítás meg olcsóbb. Lehet neked olcsóbb. Nálunk pl 45cm fralaz lazítás annyi üzemanyagban mint egy 30-32 cm es szántás. Kopó alkatrész igény pedig kb a 70-80%a. A talajra vonatkozó hatásokról nem beszélve. Azért mert neked nincs lazítód meg géped hozzá, még nem ördögtől való ám.
Válasz #373. hozzászólásra
Kellene egy ilyen vetőgép,ha valaki tud,szóljon.
Válasz #371. hozzászólásra
ott biztos jó