Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD397.3 FtCHF442.87 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz urbanszki13 #13102. hozzászólásáraNem! 150-ről kell addig locsolni amíg 50-ig lemegy. Ez kb virágzás kezdetéig igaz. Utána egyre kisebb értékig engeded felmenni . Bogyónövelésnél már 100-nál öntözök érésben meg 80-90-nél... ezek a számok nem szentírásként kezelendők. Ha nagyobb talajnedvességet tartasz az a hozamon javít a bogyóminőség rovására(feltéve, hogy nem fullasztod be a gyökérzetet), a kisebb de nem túl alacsony talajnedvesség pedig értelemszerűen a bogyóminőségen javít a tömeg kárára. 180 fölé nyugalmi időszakban sem megy nálam
Válasz zelnikpeti #13097. hozzászólásáraKörülbelül mennyi vizet engedsz ki az alatt pár óra alatt? Mert nekem 8 méter széles 23 méter hosszú fóliák vannak 8 sor eperrel dupla csepegtető szalaggal durván 200m3 és szerintem nekem sok lenne ha annyit engedném vizet. Meg látom te nem használsz fekete fóliát így tudod lazítani év közbe is a talajt nekem az egész le van terítve geotextillel. Lehet nekem is úgy kéne meg oldani hogy év közbe is tudjam rotázni? Egyébként Abasáron vagyok.
Válasz zelnikpeti #13097. hozzászólásáraAkár homok akár nem a tenziométert akkor is a sorba kell tenni a növényekkel egyvonalba a vélt legnagyobb gyökértömeg mélységébe. Egészséges növények közé úgy, hogy nem közvetlen mellé esik a csöpögtető nyílás. Egyébként egy hanyagul elhelyezett tenzió sokkal nagy f***ságokat tud mutatni homokon, mint kötött talajon
Válasz viki.beko #13096. hozzászólásáraA szalma szabadföldön elsősorban azért fontos, hogy egy nagy zuhé után ne legyen csupa sár a termés. A bakhátnak is az az előnye, hogy a gyümölcs védettebb . Egyébként minden más tulajdonsága hátrány volna a szabadföldi szamóca szempontjából:korábban is érik rajta a szamóca, költségesebb a telepítés , a téli fagyokat is jobban megsínyli az állomány egy magas keskeny bakháton.
Válasz urbanszki13 #13094. hozzászólásáraNekem is voltak tömörödési gondok, a Rédei föld nem piskóta . Eddig 2 rotát törtem bele és nem a kínai fajtából. Ezt úgy tudod valamelyest kezelni, hogy 2 évente jó mély szántás meg ha rotálod a közét akkor őszön meg tavaszon is a lehető legmélyebbre leengeded.
Öntözésnél meg inkább adj neki többször kevesebbet mint egyszerre sokat. Általában 3-5 naponta elég locsolnom pár órát így valamelyest lezelhető. Egyébként ha teszel talajkezelőt sokat segít. Pl Amalgerol becsöpögtetve
A tenziómétert a csep szalagtól kb 5-7cm rakd mert becsapós ez nem homok nem úgy oszlik a víz.
Melyik faluban termelsz?
Válasz L. M. #13075. hozzászólásáraköszönöm a tanácsot L.M Akkor az epernek a legjobb a bakhátas eperfóliás megtámogatva az eper alatt szalmával(a szalma gondolom megvédi az odasüléstől)? Úgy olvasom,nem az a lényeg hánycentis a bakhát..
Ha jó a szalma, van valami praktika a lerakásra, mert nálunk, szabadföldön elég szeles az idő és attól tartok kifujja a szalmát és oda a meló:(
Válasz zelnikpeti #13084. hozzászólásáraKöszi Peti akkor valószínűleg megfogadom a tanácsod. Neked nem szokott nagyon tömörödni talaj? Habár ebbe lehet én is hibás vagyok a sok víz miatt tud ennyire be tömörödni. De Tenzio métert napokban be üzemelek aztán bízok a legjobbakban.
Válasz zelnikpeti #13083. hozzászólásáraVannak itt is rendessen,kicsik folyamatosan bujkálnak elő.Múlt héten a kijárat eltömődött azzal a béléssel ami alatt vannak,kisméhecske a kaptár elején koncentrált hogy meginduljon én meg próbáltam szabaddá tenni a kijáratot.Kár volt...az orrom alatt megmart,2 óra elteltével Chicolina kutyaf...sza volt hozzám képest.A vicc hogy a kifejlett meg el van az orrom elött amikor kaccsolok-levelezek.
Válasz L. M. #13088. hozzászólásáraJa hát ez alap itt is. .monduk itt szinte csak én eprezek, de más kultúra van bőven
Amivel én húzom az kb 15-20 centis bakit csinál, de 60 cm széles. Egy soros az ültetvény, merre mennie, Ugyebár ez talajmarós fektető így egy homogén bakhátat kapok ahol van hely növekedni a gyökérnek, és nő is. Ezért szeretem. A műtrágyaadagoló meg elektromos rajta.
Annyi, hogy gép kell elé. Minimum 90-100 paci. Vagy elég 60 is csak legyen eleje.
Válasz Viktor 12045 #13086. hozzászólásáraEmlékszem még az első bakhátakra. A bakhátat megcsináltuk valami töltővel, a csepszalag után, jól megvettük az agroszövetet, ráterítettük a bakhátra, gázégővel égettem ki a szövetet. A szövet valami iszonyat drága volt, 1000 méter 240.000 ft-ért adták. Aztán két év után a szövetet mtz-vel rángadtuk ki, mert annyira átszőtte a gaz, illetve volt rajta föld bőven. Hát most jóval egyszerűbb minden. Rápakolunk a gépre (fólia, csepszalag, tyúkanyó), 1 nap alatt lehúzunk 5-6 km-t, na az a kőkorszakban 3 napig tartott. Nem bántam meg, hogy annó megvettük a bakháthúzót
Válasz hasutas1 #13076. hozzászólásáraNálunk már minden 3. embernek bakháthúzója van, sőt már megy a farokméregetés. Már egy menetben mindent csinál. Persze én jól járok mert van kitől kölcsönkérni
Válasz urbanszki13 #13067. hozzászólásáraSzia
Én is Gyöngyös mellett termelnek, 3 éve csináltunk bakhátat próbaképpen. Ásó, lapát meg minden kerti szerszám be volt vetve hogy legyen valamilyen vagy 350 métert.
Soha többé nem lesz!!!
Ragozhatnám hogy miért nem reggelig, de inkább ne csinálj.
Válasz lacka4600 #13070. hozzászólásáraA bakháthúzásból páran sportot űznek, és inkább már abból élnek. Felénk 30-40 ft között húzzák folyóméterét. Ismerős 50-100 között húzni.
Válasz viki.beko #13074. hozzászólásáraaz agroszövet bukott ötlet a szamócatermesztésben... felpárolog alóla a víz a nedves talajból és nagyon sok megrohad az agroszövethez érő termésből. Homokon is fennáll ez a probléma...Egyébként urbanszki felvetésére:a talajszerkezet nem feltétlen jobb egy bakhátban, mint síkon. Van amelyik úgy összetömöríti a talajt a koporsóban, hogy ha kötöttebb és egy kicsit kiszárad inkább lefolyik a víz a bakhát oldalán, minthogy elinná...
Válasz viki.beko #13072. hozzászólásáraLényegében igen ugyan az csak ha olyan a talajod mint nekem akkor nagyon le tud üllepedni az eper azt meg nem szereti. De homokos talajon simán jó lehet.
Válasz urbanszki13 #13071. hozzászólásáraMi a véleményetek a bakhát nélküli (sík) termesztésről? Agroszövettel leterít, alatta a csöpi és ugyanúgy ültetni a palántákat mint a bakháton.
Köszönöm a véleményeket!!
Válasz urbanszki13 #13067. hozzászólásáraElső két évben lapátoltuk. Zsinor kihúz es a jól előkészített talajt halmokba, majd bakháttá formáltuk. Amit a bakhathúzó letol 2 óra alatt, az ebben a formában 2-3hét. Nem embernek való munka... Vegyél egyet, jofogason eleg olcsón lehet venni olyat amit egy kistraktor is elhúz.. Traktorost meg lehet találni.
Válasz Lali05 #13068. hozzászólásáraNagyon jó szer. Mondjuk azt elnelnézve , hogy ugyanaz a mennyiségű boszkalid és mégtöbb pyraclostrobin jóval olcsóbb az almatárolási betegségekre forgalmazott Bellisben amit szintén a BASF gyárt is egy egy jó példája annak, hogy a kertészeti ágazatot mindig jobban megfejik az input költségekkel, mint a többi termelőt...a III. forgalmi kategóriába tartozó szerek is általában mind aránytalanul drágák.
Sziasztok!
Idén majd bakhátat tervezek a kötött talaj miatt. Viszont nincs semmi eszközöm hozzá és nem is tudom hogy a közelbe Gyöngyös környékén lenne aki bakhátat húz rá adásul kis traktorral (mert más nem fér be). Esetleg még azon gondolkoztam hogy mpm10 hez nem e tudnék valamit barkácsolni amivel tudnék húzni bakhátat. Körülbelül 1300 métert saccolok annyit kéne húzni. Vagy ha nem találok senkit a környékbe akkor kézzel lehet e? Ötleteket várom vagy az lenne a legjobb tudnátok valakit heves megyébe előre is köszönöm!
Válasz hasutas1 #13063. hozzászólására Kevés engedélyezett hatóanyag maradt már, amiért tűzbe tenném a kezem, de ciflufenamid és a boszkalid nem hagyott még cserben
Válasz L. M. #13060. hozzászólásáraKöszi szépen a segítségedet, ma úgy láttam a levelek is szépen kiegyenesedtek. Ami gyanúsnak tűnt ott sem láttam semmit már, nincs kanalasodás sehol. Talán a bogyók is növekednek majd ezután, ahol gáz volt.
19150 hozzászólás
Válasz L. M. #13103. hozzászólásáraÉs te is kötöttebb talajon termelsz?
Mert úgy tudom homokon is más meg kötött talajon is más a jó érték.
Válasz urbanszki13 #13102. hozzászólásáraNem! 150-ről kell addig locsolni amíg 50-ig lemegy. Ez kb virágzás kezdetéig igaz. Utána egyre kisebb értékig engeded felmenni . Bogyónövelésnél már 100-nál öntözök érésben meg 80-90-nél... ezek a számok nem szentírásként kezelendők. Ha nagyobb talajnedvességet tartasz az a hozamon javít a bogyóminőség rovására(feltéve, hogy nem fullasztod be a gyökérzetet), a kisebb de nem túl alacsony talajnedvesség pedig értelemszerűen a bogyóminőségen javít a tömeg kárára. 180 fölé nyugalmi időszakban sem megy nálam
Válasz L. M. #13099. hozzászólásáraKöszi L.M az infót. Helyes az a információm hogy 150-250 mbar között kell hogy tartsam a talaj nedvességet?
Válasz zelnikpeti #13097. hozzászólásáraKörülbelül mennyi vizet engedsz ki az alatt pár óra alatt? Mert nekem 8 méter széles 23 méter hosszú fóliák vannak 8 sor eperrel dupla csepegtető szalaggal durván 200m3 és szerintem nekem sok lenne ha annyit engedném vizet. Meg látom te nem használsz fekete fóliát így tudod lazítani év közbe is a talajt nekem az egész le van terítve geotextillel. Lehet nekem is úgy kéne meg oldani hogy év közbe is tudjam rotázni? Egyébként Abasáron vagyok.
Válasz viki.beko #13096. hozzászólásáraAttól meg ne félj, hogy kifújja a szalmát a szél.Esetleg a forgószél kap fel belőle.
Válasz zelnikpeti #13097. hozzászólásáraAkár homok akár nem a tenziométert akkor is a sorba kell tenni a növényekkel egyvonalba a vélt legnagyobb gyökértömeg mélységébe. Egészséges növények közé úgy, hogy nem közvetlen mellé esik a csöpögtető nyílás. Egyébként egy hanyagul elhelyezett tenzió sokkal nagy f***ságokat tud mutatni homokon, mint kötött talajon
Válasz viki.beko #13096. hozzászólásáraA szalma szabadföldön elsősorban azért fontos, hogy egy nagy zuhé után ne legyen csupa sár a termés. A bakhátnak is az az előnye, hogy a gyümölcs védettebb . Egyébként minden más tulajdonsága hátrány volna a szabadföldi szamóca szempontjából:korábban is érik rajta a szamóca, költségesebb a telepítés , a téli fagyokat is jobban megsínyli az állomány egy magas keskeny bakháton.
Válasz urbanszki13 #13094. hozzászólásáraNekem is voltak tömörödési gondok, a Rédei föld nem piskóta
. Eddig 2 rotát törtem bele és nem a kínai fajtából. Ezt úgy tudod valamelyest kezelni, hogy 2 évente jó mély szántás meg ha rotálod a közét akkor őszön meg tavaszon is a lehető legmélyebbre leengeded.
Öntözésnél meg inkább adj neki többször kevesebbet mint egyszerre sokat. Általában 3-5 naponta elég locsolnom pár órát így valamelyest lezelhető. Egyébként ha teszel talajkezelőt sokat segít. Pl Amalgerol becsöpögtetve
A tenziómétert a csep szalagtól kb 5-7cm rakd mert becsapós ez nem homok nem úgy oszlik a víz.
Melyik faluban termelsz?
Válasz L. M. #13075. hozzászólásáraköszönöm a tanácsot L.M Akkor az epernek a legjobb a bakhátas eperfóliás megtámogatva az eper alatt szalmával(a szalma gondolom megvédi az odasüléstől)? Úgy olvasom,nem az a lényeg hánycentis a bakhát..
Ha jó a szalma, van valami praktika a lerakásra, mert nálunk, szabadföldön elég szeles az idő és attól tartok kifujja a szalmát és oda a meló:(
Válasz smilingroom #13085. hozzászólásáraAzt meg köszöném!
Válasz zelnikpeti #13084. hozzászólásáraKöszi Peti akkor valószínűleg megfogadom a tanácsod. Neked nem szokott nagyon tömörödni talaj? Habár ebbe lehet én is hibás vagyok a sok víz miatt tud ennyire be tömörödni. De Tenzio métert napokban be üzemelek aztán bízok a legjobbakban.
Válasz jacint.baranyi #13091. hozzászólásáraA kis harcos...
A kaptárt csak reggel szoktam tisztítani ha kell, akkor még nem mozognak.
Válasz Viktor 12045 #13089. hozzászólásárami is alacsony-széles bakhátba ültetjük a szabadost
60 széles 20 magas
Válasz zelnikpeti #13083. hozzászólásáraVannak itt is rendessen,kicsik folyamatosan bujkálnak elő.Múlt héten a kijárat eltömődött azzal a béléssel ami alatt vannak,kisméhecske a kaptár elején koncentrált hogy meginduljon én meg próbáltam szabaddá tenni a kijáratot.Kár volt...az orrom alatt megmart,2 óra elteltével Chicolina kutyaf...sza volt hozzám képest.A vicc hogy a kifejlett meg el van az orrom elött amikor kaccsolok-levelezek.
Válasz hasutas1 #13087. hozzászólásáraHálisten én ezen nem mentem keresztül. Sima szabadossal kezdtem.
és dinnyefektetővel folytattam.
Válasz L. M. #13088. hozzászólásáraJa hát ez alap itt is. .monduk itt szinte csak én eprezek, de más kultúra van bőven
Amivel én húzom az kb 15-20 centis bakit csinál, de 60 cm széles. Egy soros az ültetvény, merre mennie, Ugyebár ez talajmarós fektető így egy homogén bakhátat kapok ahol van hely növekedni a gyökérnek, és nő is. Ezért szeretem. A műtrágyaadagoló meg elektromos rajta.
Annyi, hogy gép kell elé. Minimum 90-100 paci. Vagy elég 60 is csak legyen eleje.
Válasz Viktor 12045 #13086. hozzászólásáraNálunk meg arra megy a farokméregetés, hogy ki húz magasabbat
Válasz Viktor 12045 #13086. hozzászólásáraEmlékszem még az első bakhátakra. A bakhátat megcsináltuk valami töltővel, a csepszalag után, jól megvettük az agroszövetet, ráterítettük a bakhátra, gázégővel égettem ki a szövetet. A szövet valami iszonyat drága volt, 1000 méter 240.000 ft-ért adták. Aztán két év után a szövetet mtz-vel rángadtuk ki, mert annyira átszőtte a gaz, illetve volt rajta föld bőven. Hát most jóval egyszerűbb minden. Rápakolunk a gépre (fólia, csepszalag, tyúkanyó), 1 nap alatt lehúzunk 5-6 km-t, na az a kőkorszakban 3 napig tartott. Nem bántam meg, hogy annó megvettük a bakháthúzót
Válasz hasutas1 #13076. hozzászólásáraNálunk már minden 3. embernek bakháthúzója van, sőt már megy a farokméregetés. Már egy menetben mindent csinál. Persze én jól járok mert van kitől kölcsönkérni
Válasz urbanszki13 #13067. hozzászólásáraEn csinaltam honda f600 ashoz, hnap lovok rola kepet mailbe.
Válasz urbanszki13 #13067. hozzászólásáraSzia
Én is Gyöngyös mellett termelnek, 3 éve csináltunk bakhátat próbaképpen. Ásó, lapát meg minden kerti szerszám be volt vetve hogy legyen valamilyen vagy 350 métert.
Soha többé nem lesz!!!
Ragozhatnám hogy miért nem reggelig, de inkább ne csinálj.
Válasz jacint.baranyi #13080. hozzászólásáraNagyon jól. Néhány akkora hogy lassan be se fér a lyukon
. Meg van sok kicsi is.
Nálad mi a helyzet velük?
Használ valaki itt ködsárkányt,vagy az ismerőseitek közül valaki?Hatékonysága érdekelne!
Válasz hasutas1 #13076. hozzászólásáraFelénk nincs ilyen lehetőség.
Z.Peti,hogy állnak a dongóid?
Válasz hasutas1 #13077. hozzászólásáraItt 1000 ft/50m,de csak traktoros jön egyedül,a segédmelót én állom.
Válasz hasutas1 #13077. hozzászólásáraItt 1000 ft/50m,de csak traktoros jön egyedül,a segédmelót én állom.
Válasz hasutas1 #13076. hozzászólására50-100 km.
Válasz lacka4600 #13070. hozzászólásáraA bakháthúzásból páran sportot űznek, és inkább már abból élnek. Felénk 30-40 ft között húzzák folyóméterét. Ismerős 50-100 között húzni.
Válasz viki.beko #13074. hozzászólásáraaz agroszövet bukott ötlet a szamócatermesztésben... felpárolog alóla a víz a nedves talajból és nagyon sok megrohad az agroszövethez érő termésből. Homokon is fennáll ez a probléma...Egyébként urbanszki felvetésére:a talajszerkezet nem feltétlen jobb egy bakhátban, mint síkon. Van amelyik úgy összetömöríti a talajt a koporsóban, hogy ha kötöttebb és egy kicsit kiszárad inkább lefolyik a víz a bakhát oldalán, minthogy elinná...
Válasz urbanszki13 #13073. hozzászólásáraIgen, a talaj homokos. Lehet hogy megpróbáljuk ezt a verziót. Azt számolgattuk, hogy még olcsóbb is. Köszönöm!!
Válasz viki.beko #13072. hozzászólásáraLényegében igen ugyan az csak ha olyan a talajod mint nekem akkor nagyon le tud üllepedni az eper azt meg nem szereti. De homokos talajon simán jó lehet.
Válasz urbanszki13 #13071. hozzászólásáraMi a véleményetek a bakhát nélküli (sík) termesztésről? Agroszövettel leterít, alatta a csöpi és ugyanúgy ültetni a palántákat mint a bakháton.
Köszönöm a véleményeket!!
Válasz lacka4600 #13070. hozzászólásáraHát igen ettől tartottam én is hogy kézzel nagyon nagy meló.
Válasz urbanszki13 #13067. hozzászólásáraElső két évben lapátoltuk. Zsinor kihúz es a jól előkészített talajt halmokba, majd bakháttá formáltuk. Amit a bakhathúzó letol 2 óra alatt, az ebben a formában 2-3hét. Nem embernek való munka...
Vegyél egyet, jofogason eleg olcsón lehet venni olyat amit egy kistraktor is elhúz.. Traktorost meg lehet találni. 
Válasz Lali05 #13068. hozzászólásáraNagyon jó szer. Mondjuk azt elnelnézve , hogy ugyanaz a mennyiségű boszkalid és mégtöbb pyraclostrobin jóval olcsóbb az almatárolási betegségekre forgalmazott Bellisben amit szintén a BASF gyárt is egy egy jó példája annak, hogy a kertészeti ágazatot mindig jobban megfejik az input költségekkel, mint a többi termelőt...a III. forgalmi kategóriába tartozó szerek is általában mind aránytalanul drágák.
Válasz L. M. #13064. hozzászólásáraén például Signum-ot szoktam használni, egyik hatóanyaga a boszkalid másik pyraclostrobin
Sziasztok!
Idén majd bakhátat tervezek a kötött talaj miatt. Viszont nincs semmi eszközöm hozzá és nem is tudom hogy a közelbe Gyöngyös környékén lenne aki bakhátat húz rá adásul kis traktorral (mert más nem fér be). Esetleg még azon gondolkoztam hogy mpm10 hez nem e tudnék valamit barkácsolni amivel tudnék húzni bakhátat. Körülbelül 1300 métert saccolok annyit kéne húzni. Vagy ha nem találok senkit a környékbe akkor kézzel lehet e? Ötleteket várom vagy az lenne a legjobb tudnátok valakit heves megyébe előre is köszönöm!
Válasz hasutas1 #13063. hozzászólásáraKiegyenesedtek..
kivasaltad?
jaj nekem..
ez így vasárnap reggel jól esett..
Válasz L. M. #13064. hozzászólásáraÉrtem.
Válasz hasutas1 #13063. hozzászólására
Kevés engedélyezett hatóanyag maradt már, amiért tűzbe tenném a kezem, de ciflufenamid és a boszkalid nem hagyott még cserben
Válasz L. M. #13060. hozzászólásáraKöszi szépen a segítségedet, ma úgy láttam a levelek is szépen kiegyenesedtek. Ami gyanúsnak tűnt ott sem láttam semmit már, nincs kanalasodás sehol. Talán a bogyók is növekednek majd ezután, ahol gáz volt.
Tud meg valaki árakat mondani?Köszönöm
Ma voltam a nyíregyházi Piac csarnokban 4500ft/kg volt az eper. A banin meg nem is volt magyar eper.
Válasz hasutas1 #13059. hozzászólásáraA lisztharmattal mi a helyzet?
Válasz jacint.baranyi #13058. hozzászólásáraNem akarom a véleményemet leírni, itt a hivatalos előrejelzés. Mindenki maga döntse el hogyan cselekszik.
Válasz hasutas1 #13055. hozzászólásáraHogy látod ezt a behülést a hét elejére?
Válasz hasutas1 #13055. hozzászólásáraHogy látod ezt a behülést a hét elejére?
Válasz hasutas1 #13055. hozzászólásáraAz a feleségem keze!
Válasz jacint.baranyi #13050. hozzászólásáraBocsi, de megkellett néznem, hogy férfi, vagy női név Jácint