Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz ..MZ/X.. #3819. hozzászólásáraMásik parcellámon már szedettem ki kotróval tuskókat. 2 db 2 óra 60 eurómba került.
50-60 cm átmérőjü vadcseresznye tuskók voltak.
Válasz Wilde #3824. hozzászólásáraVastagabb kartonból van.
Méh telepről való valami durung vas a gerenda,a késtartó vasműhelyben vágott anyagból van (akciós).Eltörve még csak a 3. pontnál volt (konstrukciós hiba)
Egy ilyen kés van applikálva.Tavaly volt kopórész csere.
http://www.quivogne.at/wp-content/uploads/2013/06/tiefenlockerer_SSD.jpg
Azért a 180-as fiat traktort is meg lehet vele fingatni sima földben 90 centi mélyen.
Volt,hogy elakadt a kés lazítózás közben vastag gyökérben kibírta,csak éppen a szélvédőre kenődtünk olyan hirtelen megállt a traktor (két mtz).
Nem eltépni kell a gyökeret hanem belehúzni és felemelve elszakítani.Az alsó körömben szépen megakad.Különben is akácról volt szó.
Válasz Gumóka #3820. hozzászólására nem tudom merre élsz de való igaz megye jogú városok s közvetlen közelében valóban van lehetőség bérletre de kelet Magyarország kietlen puszta ezen a téren
Válasz máris szomszéd #3818. hozzászólásáramegnézném ezt mikor a 20 cm átmérőjő több mézer szélesen elterülő éger tuskóba belekapna vagy a vastag kökénytengerbe.kettészakadna.
6-8000 forint körül már van kotró, vagy kombigép, kár a tuskóval vesződni.
Én mondjuk csak a gépet szoktam bérelni, úgy 3000+üzemanyag. 4 tonnás géppel is,tudtam tuskót ásni, csak kicsit többet kell kapálni vele. 3l/óra gázolajjal, egyszerűbb volt, mint szenvedni vele.
Nálunk például lassan már minden utcában lesz valami földmunkagép, ahol meg nem, ott születnek az autómentősök, kocsibérbeadók...
Válasz Sk Laci #3810. hozzászólásáraLazítóval húzd meg ha kell 2-3 alkalommal, összetépi a gyökereket aztán lehet szántani.
Tuskóval meg a legegyszerűbb ha keresel egy kotrót a környéken, negyed óra alatt kiszedi őket még a mini is.
Válasz Sk Laci #3816. hozzászólásáraÉn előbb valami böszme lazítóval mennék neki, amiben nem tud nagy kár lenni. Itthon még találni Vibrolaz típusú lazítókat, az elég brutális szerkezet. Egy normál ekéért kár lenne, ha nem csak a nyírócsavar nyíródik el, hanem deformálódik valami. A tuskók miatt lenne jobb a lánctalpas gép.
Válasz Wilde #3815. hozzászólásáraÁsó, csákány, kötél kombináció lessz először. Ha sikeres lessz, megszántom olyan 20 cm környékén. Majd jövő héten a talajadottságok szerint menne a lazító.
Ez a tábla sarka, muszáj volt "kulturált állapotba" tenni, mert akadt barom, aki két pótkocsi épitkezési törmeléket kifordított a bokros részbe.
Válasz Sk Laci #3814. hozzászólásáratöbb hektárt csináltam meg.több száz tuskó volt 20cm-es ,körbeásattam és láncfűrésszel vágtam főldet mindent vágtam.2-3 naponta egyfűrészlap elment.olcsóbb mint tuskómaró óránként 60000-ért.2 melós +én .igaz,hogy max 10cm-nél már gyökerek húzódnak,de sekélyen grúbereztem,tárcsáztam.brutális kukorica van benn.szántani úgysem akarom.ja a nagy tuskókat markolóval ásattam el.még csinálok így 5,5 ha-t.
Válasz Erdőjaro #3813. hozzászólásáraKlaszikus buldózerek akadnak, de amelyiknek lazító kései vannak, az a cég csak saját magának dolgozik, nem vállal vele másoknak munkát.
Legnagyobb mérgem, hogy van 8 db akáctuskó is. A földtulaj kivágta motorfürésszel, mert hogy tüzifa, én meg mostan menjek aláásni kézzel a gyökereknek, és szaggasam kötéllel.
Annyi esze nem volt, hogy ameddig ált a fa, rákötötte volna 3 m magasságban és kifordítani gyökerestől.
A 8 cm magas tuskón meg nem lehet megkötni a kötelet.
Nem tudom megérteni, némelyik ember miért nem tud épésszel gondolkodni.
Inkáb jön nekem nyavalyogni segítsek neki, ha már bérlem a földjeit
Válasz Sk Laci #3810. hozzászólásáraSzia! Dózer+késes lazító vagy gyökérfésű lenne a legjobb erre a célra. Le is tolja ami a tolólap elé forog.vagy 3-4évig csak zúzni,gyomirtózni a területet.A gyökerek elkorhadnak.
Válasz BélaNB #3811. hozzászólásáraSzépen megírtad, de felénk nincsen senkinek se. Az erdészet ilyennel nem törődik, és tekintettel arra, hogy Sk-ban az erdészet állami tulajdonú akkor nem mindig számit mi mennyibe kerül így erdészeti marót rendel "egy bizonyos illetőtől" aminek Ha költségje magasabb, mint a mezőgazdasági föld értéke.
Csinálom amivel tudom, csak a terület tőlem 15 km-re van, messze van a próbálkozásra.
Próbálom majd az ekét, meglátom milyen sikerrel.
Nem erdészeti témához való kérdés, de segítségnek jól jönne a legszakszerübb válasz.
Erdészeti felületi zúzóval ami nem dolgozza át a talajt lezúztak egy kökénybukrokból álló területet. Szeretném bedolgozni a területet a tulajdonos kérésére. Rövidtárcsa gond nélkül dolgozza a felső részt, mélyebb dolgozásnál a sok gyökér miatt a grúber használhatatlan /volt próbálva /. Amit sikerült bedolgozni grúberrel, azon a részen némelyik gyökér karvastagságnyi ami kifordult a földből. Eke, vagy lazító szaggatná meg jobban a gyökereket?
Vagy melyik gép sérülne legkevésbé?
Kotrógéppel átdolgozni elég húzós ára lenne, tekintettel arra, hogy a területet csak bérlem, nem vagyok tulaj.
Válasz Matyi50 #3808. hozzászólásáraIgen. Tudod egy másik topikban helyre szoktam rakni a progresszív talibánokat, akik aztán sírnak egy sort a cenzoroknak, akik aztán letiltanak.
Ez olyan igazi liberós szokás. Ellenérv nincs, hiszti van helyette, meg cenzúra.
Egyébként a szívességi földhasználattal sincs gond, függetlenül attól, hogy nem egyértelmű a törvény.
A lényeg ott van az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi nyomtatványon.
Az ott felsorolt jogcímek a mérvadók:
(11) Kizárólag a következő használati jogcímek adhatók meg: Tulajdonosi használat, Haszonélvezet, Vagyonkezelés, Erdőbirtokossági társulati használat, Haszonbérlet, Szívességi földhasználat, Használat joga, Közös tulajdon használata, 1993. évi II. törvény szerinti tulajdonosi joggyakorlás, Polgári jogi társaság, Erdőgazdálkodási haszonbérlet, Erdőgazdálkodási integráció, Erdőkezelés
Válasz csontii #3804. hozzászólására2.5. Társult erdőgazdálkodás erdőbirtokossági társulat keretében
Ha egy vagy több önálló erdőgazdálkodási egység tulajdonosai az erdőgazdálkodást közösen, társult erdőgazdálkodás formájában kívánják folytatni, akkor ezt egy erre a célra kialakított, a gazdálkodási terület, illetve annak tulajdonosi köre változásaihoz megfelelő alkalmazkodást biztosító, speciális gazdálkodó szervezet, nevezetesen erdőbirtokossági társulat alapításával tehetik meg. Az erdőbirtokossági társulat elsődlegesen az alapszabályának mellékletét képező földrészlet jegyzékben szereplő erdőkben (társulati erdő) gazdálkodik, meghatározott tagsággal. Az erdőbirtokossági társulat tagjai – bár a változások jelenleg társulati döntést is igényelnek – a társulati erdők mindenkori tulajdonosainak összessége. Az erdőbirtokossági társulathoz jogszabályban, illetve az alapszabályban szabályozott módon csatlakozhatnak új erdők, illetve azok tulajdonosai, illetve a társulatból a meglévők ki is válhatnak. A társulati tagokat a társulat döntései során megillető szavazati jogokat, a társulat vagyonából való részesedésük mértékét, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használati illetőségüket a társulati érdekeltség fejezi ki, amelyeket a társulati erdőkben fennálló tulajdoni hányadokkal arányosan kell meghatározni. A társulati érdekeltség a tulajdonjoggal együtt forgalomképes, illetve örökölhető. A hatályos szabályozás alapján az erdőbirtokossági társulat tevékenységi köre kötött, csak az Ebt. tv-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet(erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és előállítása, erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés és erdővédelem, erdei haszonvételek gyakorlása), és ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket végezhet. Az erdőbirtokossági társulat jogi személy és gazdálkodó szervezet, amelyre számviteli, könyvviteli és adózási szempontból az általános szabályok vonatkoznak. Az erdőbirtokossági társulatok tevékenységét választott tisztségviselők (elnök, elnökség, felügyelő bizottság) irányítják, illetve felügyelik. A társulat döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a döntéseit a jelenlévők szavazati joga szerint számított egyszerű vagy minősített többségi döntéssel hozza meg. Az erdőbirtokossági társulatok szerepe lehet az adott térség magán erdőgazdálkodásának összefogása, amit a földforgalmi szabályozás alábbi rendelkezései is elősegítenek: az erdőnek minősülő földön megszerzett földhasználati jogosultság erdőbirtokossági társulat részére kivételesen továbbadható, az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát akkor is megszerezheti, ha nem minősül mezőgazdasági termelő szervezetnek, továbbá az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti haszonbérlet esetén előhaszonbérleti jog nem áll fenn. Emellett arra is lehetőség van, hogy az erdőbirtokossági társulat – vállalkozási tevékenységként – a lehetséges jogcímeken más erdők használati jogosultságát is megszerezze, feltéve, ha az erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás nyilvántartási feltételeinek is megfelel. Ezek az erdők azonban nem minősülnek társulati erdőnek.
A leírt verziót előadtam néhány földhivatalban először. Miután még azt sem nagyon értették, mik az új jogcímek, és azok mit jelentenek, némi tanakodás után rábólintottak.
Aztán rákérdeztem erre néhány erdőfelügyelőnél. Ők azt mondták, ha a földhivatal hatósági bizonyítványt ad ki arról, hogy egy szívességi szerzőrés nem számít a használat átengedésének,akkor ők nyilvántartásba veszik a delikvenst.
Szóval a szokásos káosz.
Miközben.....eléggé egyértelmű, hogy nem erről van szó. De ha pl. a NAK ebben az irányba tolja a jogértelmezést, akkor az jelentős plusz.
"Az általános földforgalmi szabályozás alapján a föld használati jogának átruházására szívességi földhasználat (közeli hozzátartozók közötti jogügylet) és rekreációs célú földhasználat (önkormányzati tulajdonú föld használata) jogcímen is lehetőség van. Ezeket a magán erdőgazdálkodás szempontjából kisebb jelentőségű jogcímeket a jelen tájékoztatóban nem ismertetjük részletesen. "
"20/B. * Erdő használata átengedésének közös szabályai
68/B. § * (1) Erdőnek minősülő föld használatára, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának megszerzésére erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés köthető."
A hangsúly a használat átengedésén van.
Az Földforgalmi törvény szerint:
"42. §
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél
a) a föld használatát
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója"
Tehát. Miután az Fétv. jogszabályváltozása az erdők esetében a használat átengedéséről rendelkezik, így a közeli hozzátartozók egymás közötti szívességi földhasználata nem tartozik ide, hiszen az nem minősül a használat átengedésének.
Továbbá:
"59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
c) * ha a földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó;"
Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szerződéssel egy körben be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak.
De van még egy lényeges dolog. július 1. előtt így szólt a jogszabályi előírás.
"c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó"
Tehát. Eddig a közeli hozzátartozónak is földművesnek kellett lenni a szívességi földhasználat esetén is. Július 1-től már nem.
Már fel lett itt dobva mások által is,hogy magánerdő használati módjaiból pl a szivességi földhasználat családon belüli módja megmarad e mint szerzett jog,vagy netán a családi gazdálkodók erdőgazdálkodók is bukják a területüket,ha nem intézkednek gyorsan,mert visszamenőleg is ki akarják nyírni összes ilyet,vagy csak a törvény hatálybalépésétől kezdődően?
Nonszensznek tartanám ha a gyerek,feleség,testvér nevén levő erdőt vissza,vagy rá kéne íratni az apára emiatt pl,mert nem lehetne másképp jogszerü erdőgazdálkodó a saját családja erdejében a továbbiakban,csak külsős erdőgazdálkodó cég...csak ha a saját nevére írt erdőben gazdálkodik :D pláne ha egy háztartásban élnek,sőt közös őstermelőivel gazdálkodnak ...
Erre eddig senki nem tudott választ adni sehol,se a kamaránál,se a hatóságnál.
Válasz szakiranyito #3797. hozzászólásáraBiztos, hogy van ilyen szakember. Javaslom, hogy a regionális igazgatóságon (10 db van az országban) érdeklődj a megfelelő szakember iránt.
Költségeket ebben a vonatkozásban sajnos nem ismerem, de biztos hogy függ az erdőrészletek számától, területétől és faji összetételétől is.
Válasz Quercus Maximus #3790. hozzászólásáraHa elsődleges, vagy inkább másodlagos cél a szarvasgomba termesztése akkor érdemes elolvasni az erdőtelepítési pályázat ide vonatkozó részét is.
Nagy a támogatás a mikorrhizált csemetékre, de csak pár talajtípus esetén lehetséges a támogatást elnyerni, erre a jogcímre.
Az hogy a tölgy mit bír egy jó kérdés. Én inkább úgy közelítem meg az ügyfeleimnél a dolgot, ha nincs plusszban víz a talajban, ez lehet alulról, vagy felülről jövő is, akkor hosszabb távon nem érdemes a kocsányos tölgyben gondolkodni, a változó klíma miatt sem. A kocsánytalan tölgy pedig eleve klímazonális faj, ami eldönti alkalmazhátóságának körét is.
Telepítési ügyben erdőmérnök felkeresése kötelező házi feladat, mert mindent a végzettséghez kötöttek, ami persze egyáltalán nem baj, sőt.
Válasz Quercus Maximus #3794. hozzászólásáraIgen ugy lessz.Csak magam számára informálódtam elöre.A terület egy része védett .Most várom a hozzájárulásukat a term v. töl .Atelepitéshez a jegyzökönyv már megvan a helyszini szemléröl.Aztán lépek.
Válasz én 11 #3793. hozzászólásáraHa komolyan gondolod a dolgot, akkor először keress egy olyan szakember (erdőmérnököt) aki vállalja a telepítési kiviteli terv elkészítését. A terv elkészítéséhez talajmintákat kell venni, amihez talajszelvény gödröt kell ásni. A talajvizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy milyen fafajt telepíthetsz.
Ha réti talaj, akkor oda valószínűleg kocsányos tölgy mehet, kivéve ha állandó vízhatású, pangóvizes terület.
Válasz Quercus Maximus #3790. hozzászólásáraSavanyú talajt egyáltalán nem szereti,mésznek kell lennie a talajban.Agyag-humusz aránya is mérvadó "A" szintnek meg kell lennie. Lágyszárúak,talajon kúszók nem lehetnek,oltatlan csemete és gomba kapcsolatára sok tíz évet is kell várni.
Válasz én 11 #3789. hozzászólásáraA konkrét helyismeret nélkül nehéz véleményt mondani. A tölgy az egyik "legkényesebb" fafaj, talajra, kitettségre, mikroklímára, stb.
Ha a cél a szarvasgomba, akkor inkább cserrel próbálkozz szerintem, vagy hárssal. Mondjuk a szarvasgomba is igényes a talajara ha jól tudom.
Válasz Matyi50 #3787. hozzászólásáraSzerintem te már összemosod a még hatályba sem lépett közös tulajdon megszüntetését szabályozó törvényt az Evt.-vel.
Egyébként ki lehet alakítani párszáz négyzetméteres erdőrészletet is.
Válasz Quercus Maximus #3786. hozzászólásáraszáz meg ezer négyzetméteres darabokkal tényleg nem lehet mit kezdeni és önálló erdőrészletet sem lehet ilyenekre alakítani, földnél más,ott még ki lehet mérni,ültessen bele amit akar... na ilyenektől fognak a kényszerből kirendelt erdőkezelő cégek néhol kaszálni,néhol meg agyf.szt kapni :D
Nem lesz ez fenékig tejfel!
Az ilyen bekebelezés sem olyan egyszerű,mint azt a szó jelentése sugallja.
Válasz Matyi50 #3784. hozzászólásáraAhol a törvényi előírások szerint lehet használati rendet kialakítani, ott nincs gond.
A gond ott van, ahol az erdészeti hatóságok a használati megosztásra nem a törvényi előírást alkalmazzák, hanem az erdő megosztására rendelteket. Vagyis csak olyan használati megosztást engedélyeznek, ahol a megosztással nem keletkezik 1 hektárnál kisebb, és átlagosan 30 méternél keskenyebb részterület.
Válasz csontii #3783. hozzászólásáraSzeretek a joggal foglalkozni az Evt-t pl. szerintem legalább százszor átolvastam, de inkább többször, de az erdőbirtokossági törvényt egyszer sem. Nem érdekel.
Tudod amikor meglátom, hogy társaság, közgyűlés, elnök, elnökség, akkor rögtön beugranak az általam ismert Mgzrt-k. És beugrik az, hogyan nyúlta le ezeket a társaságokat egy szűk csoport, az esetek többségében a volt tsz elnökök, a vörösbárók, hogyan semmiztek ki embereket, hogyan verték át őket, hogyan használják ki a dolgozóikat....szóval zsigerből undorodom az ilyen gazdálkodási formától.
Válasz Quercus Maximus #3782. hozzászólásáraNa erre jó a használati megosztás olyan formában,hogy a szarkeverő írígy senkiháziak,akik fél hektárral meg 500négyzetméterrel teljesen ellehetetlenítették eddig azt aki gazdálkodni szeretett volna,innentől nem tudják. Ismerek nem egy olyan területet,ahol a többségi tulajdonost mindenben akadályozták,miközben minden télen a privatizáció óta a kis tulajok az osztatlan közösből lopták a fát,mondván az az ő erdeje is,nekik ne ugasson senki.
Most,hogy a többségi tulaj erdőgazdálkodó lett a saját maga részén használati megosztással ,kapja a felügyelőtől az ívet,hogy szét van lopva az erdeje. Na ilyenkor már hiába jelenti fel a tulajdonostársakat,abbol semmi sem lesz... eddig nem akart balhét,de a kisebbek így is kitoltak vele,meg anno amugy is,hogy semmit nem írtak alá..
A fennmaradó részen,ahol a kisebbek megmaradtak,még mindig nincs erdőgazdálkodó,persze a többségi hallani sem akar róla,hogy közösséget hozzon létre a sz.rkeverőkkel ,így már a második felszólító levelet kapják,hogy rendezzék a gazdálkodói jogviszonyt,mert kényszerkezelésbe lesz adva a területük. Na majd akkor szépen letermeli a kényszerkezelő ,a felujitás költségét meg ráterhelik a tulajdonosokra,akik a házuk árát is kifizethetik.
Szóval ebből a szempontból jó az új törvény,hogy végre ilyeneket lerendez.
Válasz én 11 #3779. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy én saját erőből nem telepítettem még erdőt. Az erdőgazdálkodóim közül egy páran igen, de az anyagi részébe nem látok bele, csak esetleg a szakmaiba. Ezért nem tudok arról nyilatkozni, hogy mennyire jó befektetés ez. A kifizetések ütemezésével sem igazán vagyok tisztában. Szerintem vannak ebben sokkal tapasztaltabbak is itt.
Azt látom, hogy kerítés nélkül nem sok értelme van telepíteni. Ha őshonos fafajokban gondolkodsz, akkor szerintem ne tölgyet válassz, hanem más hazai kemény lombost.
De ezt majd a kiviteli tervet készítő kolléga elmondja.
Válasz Quercus Maximus #3778. hozzászólásáraJó értem és köszönöm.Korrekt hozzászólásokat olvastam a fórumon töled.Ezért kérdeztem ,nehezen megközelithető helyre telepitenék ,ahol nehéz a növénytermasztés.
Válasz nagypistivagyok2 #3774. hozzászólásáraIgen, erről beszélek. És ez azóta további törvényi megerősítéseket nyert. Csak ez nem érdekli azokat, akikre ezen előírások vonatkoznak.
4475 hozzászólás
Válasz ..MZ/X.. #3819. hozzászólásáraMásik parcellámon már szedettem ki kotróval tuskókat. 2 db 2 óra 60 eurómba került.
50-60 cm átmérőjü vadcseresznye tuskók voltak.
Válasz Wilde #3824. hozzászólásáraVastagabb kartonból van.
Méh telepről való valami durung vas a gerenda,a késtartó vasműhelyben vágott anyagból van (akciós).Eltörve még csak a 3. pontnál volt (konstrukciós hiba)
Egy ilyen kés van applikálva.Tavaly volt kopórész csere.
http://www.quivogne.at/wp-content/uploads/2013/06/tiefenlockerer_SSD.jpg
Azért a 180-as fiat traktort is meg lehet vele fingatni sima földben 90 centi mélyen.
Volt,hogy elakadt a kés lazítózás közben vastag gyökérben kibírta,csak éppen a szélvédőre kenődtünk olyan hirtelen megállt a traktor (két mtz).
Nem eltépni kell a gyökeret hanem belehúzni és felemelve elszakítani.Az alsó körömben szépen megakad.Különben is akácról volt szó.
Válasz máris szomszéd #3818. hozzászólásárami ez a papír szerkezet,mármint a váza enek a valaminek.
Válasz Gumóka #3820. hozzászólására nem tudom merre élsz de való igaz megye jogú városok s közvetlen közelében valóban van lehetőség bérletre de kelet Magyarország kietlen puszta ezen a téren
Válasz Wilde #3821. hozzászólásáramajdnem kifelejtettem a legfinomabbat,jó vastag diófa és gyökere,ott a markoló is befo...ik.és nálam soka dió is.
Válasz máris szomszéd #3818. hozzászólásáramegnézném ezt mikor a 20 cm átmérőjő több mézer szélesen elterülő éger tuskóba belekapna vagy a vastag kökénytengerbe.kettészakadna.
6-8000 forint körül már van kotró, vagy kombigép, kár a tuskóval vesződni.
Én mondjuk csak a gépet szoktam bérelni, úgy 3000+üzemanyag. 4 tonnás géppel is,tudtam tuskót ásni, csak kicsit többet kell kapálni vele. 3l/óra gázolajjal, egyszerűbb volt, mint szenvedni vele.
Nálunk például lassan már minden utcában lesz valami földmunkagép, ahol meg nem, ott születnek az autómentősök, kocsibérbeadók...
Válasz Sk Laci #3810. hozzászólásáraLazítóval húzd meg ha kell 2-3 alkalommal, összetépi a gyökereket aztán lehet szántani.
Tuskóval meg a legegyszerűbb ha keresel egy kotrót a környéken, negyed óra alatt kiszedi őket még a mini is.
Válasz Sk Laci #3816. hozzászólásáraEgy késes maszív lazítóval körben megpiszkálod aztán aláakasztod és kifordítod.
Válasz Sk Laci #3816. hozzászólásáraÉn előbb valami böszme lazítóval mennék neki, amiben nem tud nagy kár lenni. Itthon még találni Vibrolaz típusú lazítókat, az elég brutális szerkezet. Egy normál ekéért kár lenne, ha nem csak a nyírócsavar nyíródik el, hanem deformálódik valami. A tuskók miatt lenne jobb a lánctalpas gép.
Válasz Wilde #3815. hozzászólásáraÁsó, csákány, kötél kombináció lessz először. Ha sikeres lessz, megszántom olyan 20 cm környékén. Majd jövő héten a talajadottságok szerint menne a lazító.
Ez a tábla sarka, muszáj volt "kulturált állapotba" tenni, mert akadt barom, aki két pótkocsi épitkezési törmeléket kifordított a bokros részbe.
Válasz Sk Laci #3814. hozzászólásáratöbb hektárt csináltam meg.több száz tuskó volt 20cm-es ,körbeásattam és láncfűrésszel vágtam főldet mindent vágtam.2-3 naponta egyfűrészlap elment.olcsóbb mint tuskómaró óránként 60000-ért.2 melós +én .igaz,hogy max 10cm-nél már gyökerek húzódnak,de sekélyen grúbereztem,tárcsáztam.brutális kukorica van benn.szántani úgysem akarom.ja a nagy tuskókat markolóval ásattam el.még
csinálok így 5,5 ha-t.
Válasz Erdőjaro #3813. hozzászólásáraKlaszikus buldózerek akadnak, de amelyiknek lazító kései vannak, az a cég csak saját magának dolgozik, nem vállal vele másoknak munkát.
Legnagyobb mérgem, hogy van 8 db akáctuskó is. A földtulaj kivágta motorfürésszel, mert hogy tüzifa, én meg mostan menjek aláásni kézzel a gyökereknek, és szaggasam kötéllel.
Annyi esze nem volt, hogy ameddig ált a fa, rákötötte volna 3 m magasságban és kifordítani gyökerestől.
A 8 cm magas tuskón meg nem lehet megkötni a kötelet.
Nem tudom megérteni, némelyik ember miért nem tud épésszel gondolkodni.
Inkáb jön nekem nyavalyogni segítsek neki, ha már bérlem a földjeit
Válasz Sk Laci #3810. hozzászólásáraSzia! Dózer+késes lazító vagy gyökérfésű lenne a legjobb erre a célra. Le is tolja ami a tolólap elé forog.vagy 3-4évig csak zúzni,gyomirtózni a területet.A gyökerek elkorhadnak.
Válasz BélaNB #3811. hozzászólásáraSzépen megírtad, de felénk nincsen senkinek se. Az erdészet ilyennel nem törődik, és tekintettel arra, hogy Sk-ban az erdészet állami tulajdonú akkor nem mindig számit mi mennyibe kerül így erdészeti marót rendel "egy bizonyos illetőtől" aminek Ha költségje magasabb, mint a mezőgazdasági föld értéke.
Csinálom amivel tudom, csak a terület tőlem 15 km-re van, messze van a próbálkozásra.
Próbálom majd az ekét, meglátom milyen sikerrel.
Válasz Sk Laci #3810. hozzászólásáraSzerintem van direkt erdészeti nehéz tárcsa ami ilyenekre jó.
Nem erdészeti témához való kérdés, de segítségnek jól jönne a legszakszerübb válasz.
Erdészeti felületi zúzóval ami nem dolgozza át a talajt lezúztak egy kökénybukrokból álló területet. Szeretném bedolgozni a területet a tulajdonos kérésére. Rövidtárcsa gond nélkül dolgozza a felső részt, mélyebb dolgozásnál a sok gyökér miatt a grúber használhatatlan /volt próbálva /. Amit sikerült bedolgozni grúberrel, azon a részen némelyik gyökér karvastagságnyi ami kifordult a földből. Eke, vagy lazító szaggatná meg jobban a gyökereket?
Vagy melyik gép sérülne legkevésbé?
Kotrógéppel átdolgozni elég húzós ára lenne, tekintettel arra, hogy a területet csak bérlem, nem vagyok tulaj.
Válasz Matyi50 #3808. hozzászólásáraIgen. Tudod egy másik topikban helyre szoktam rakni a progresszív talibánokat, akik aztán sírnak egy sort a cenzoroknak, akik aztán letiltanak.
Ez olyan igazi liberós szokás. Ellenérv nincs, hiszti van helyette, meg cenzúra.
Válasz palocgyerek #3806. hozzászólásáraTe Quercus vagy új néven?
Köszönöm mindkettőtök válaszát
Válasz csontii #3804. hozzászólásáraNem, az erdőbirtokosság ugyan úgy működik tovább.
Egyébként a szívességi földhasználattal sincs gond, függetlenül attól, hogy nem egyértelmű a törvény.
A lényeg ott van az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi nyomtatványon.
Az ott felsorolt jogcímek a mérvadók:
(11) Kizárólag a következő használati jogcímek adhatók meg: Tulajdonosi használat, Haszonélvezet, Vagyonkezelés, Erdőbirtokossági társulati használat, Haszonbérlet, Szívességi földhasználat, Használat joga, Közös tulajdon használata, 1993. évi II. törvény szerinti tulajdonosi joggyakorlás, Polgári jogi társaság, Erdőgazdálkodási haszonbérlet, Erdőgazdálkodási integráció, Erdőkezelés
Válasz csontii #3804. hozzászólására2.5. Társult erdőgazdálkodás erdőbirtokossági társulat keretében
Ha egy vagy több önálló erdőgazdálkodási egység tulajdonosai az erdőgazdálkodást közösen, társult erdőgazdálkodás formájában kívánják folytatni, akkor ezt egy erre a célra kialakított, a gazdálkodási terület, illetve annak tulajdonosi köre változásaihoz megfelelő alkalmazkodást biztosító, speciális gazdálkodó szervezet, nevezetesen erdőbirtokossági társulat alapításával tehetik meg. Az erdőbirtokossági társulat elsődlegesen az alapszabályának mellékletét képező földrészlet jegyzékben szereplő erdőkben (társulati erdő) gazdálkodik, meghatározott tagsággal. Az erdőbirtokossági társulat tagjai – bár a változások jelenleg társulati döntést is igényelnek – a társulati erdők mindenkori tulajdonosainak összessége. Az erdőbirtokossági társulathoz jogszabályban, illetve az alapszabályban szabályozott módon csatlakozhatnak új erdők, illetve azok tulajdonosai, illetve a társulatból a meglévők ki is válhatnak. A társulati tagokat a társulat döntései során megillető szavazati jogokat, a társulat vagyonából való részesedésük mértékét, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használati illetőségüket a társulati érdekeltség fejezi ki, amelyeket a társulati erdőkben fennálló tulajdoni hányadokkal arányosan kell meghatározni. A társulati érdekeltség a tulajdonjoggal együtt forgalomképes, illetve örökölhető. A hatályos szabályozás alapján az erdőbirtokossági társulat tevékenységi köre kötött, csak az Ebt. tv-ben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységet(erdészeti szaporítóanyag gyűjtése és előállítása, erdőtelepítés, erdőfelújítás, erdőnevelés és erdővédelem, erdei haszonvételek gyakorlása), és ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket végezhet. Az erdőbirtokossági társulat jogi személy és gazdálkodó szervezet, amelyre számviteli, könyvviteli és adózási szempontból az általános szabályok vonatkoznak. Az erdőbirtokossági társulatok tevékenységét választott tisztségviselők (elnök, elnökség, felügyelő bizottság) irányítják, illetve felügyelik. A társulat döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a döntéseit a jelenlévők szavazati joga szerint számított egyszerű vagy minősített többségi döntéssel hozza meg. Az erdőbirtokossági társulatok szerepe lehet az adott térség magán erdőgazdálkodásának összefogása, amit a földforgalmi szabályozás alábbi rendelkezései is elősegítenek: az erdőnek minősülő földön megszerzett földhasználati jogosultság erdőbirtokossági társulat részére kivételesen továbbadható, az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát akkor is megszerezheti, ha nem minősül mezőgazdasági termelő szervezetnek, továbbá az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti haszonbérlet esetén előhaszonbérleti jog nem áll fenn. Emellett arra is lehetőség van, hogy az erdőbirtokossági társulat – vállalkozási tevékenységként – a lehetséges jogcímeken más erdők használati jogosultságát is megszerezze, feltéve, ha az erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás nyilvántartási feltételeinek is megfelel. Ezek az erdők azonban nem minősülnek társulati erdőnek.
Válasz palocgyerek #3801. hozzászólásáraJól értelmezem,hogy erdőbírtokosság már nem tudja bérbe venni a tagjainak erdejét?
Válasz Matyi50 #3800. hozzászólásáraKomolyra fordítva a szót.
A leírt verziót előadtam néhány földhivatalban először. Miután még azt sem nagyon értették, mik az új jogcímek, és azok mit jelentenek, némi tanakodás után rábólintottak.
Aztán rákérdeztem erre néhány erdőfelügyelőnél. Ők azt mondták, ha a földhivatal hatósági bizonyítványt ad ki arról, hogy egy szívességi szerzőrés nem számít a használat átengedésének,akkor ők nyilvántartásba veszik a delikvenst.
Szóval a szokásos káosz.
Miközben.....eléggé egyértelmű, hogy nem erről van szó. De ha pl. a NAK ebben az irányba tolja a jogértelmezést, akkor az jelentős plusz.
Válasz Matyi50 #3800. hozzászólásáraSzia! Nem kell parázni!
http://www.nak.hu/images/Kamara/Magn-erdogazdlkods-szervezodsi-lehetosgeinek-vltozsa_sszestett-anyag_2020-07-29.pdf?
"Az általános földforgalmi szabályozás alapján a föld használati jogának átruházására szívességi földhasználat (közeli hozzátartozók közötti jogügylet) és rekreációs célú földhasználat (önkormányzati tulajdonú föld használata) jogcímen is lehetőség van. Ezeket a magán erdőgazdálkodás szempontjából kisebb jelentőségű jogcímeket a jelen tájékoztatóban nem ismertetjük részletesen. "
Válasz Matyi50 #3800. hozzászólásáraPedig a válasz egyszerű, csak tudni kell olvasni a jogszabályi előírásokat.
"20/B. * Erdő használata átengedésének közös szabályai
68/B. § * (1) Erdőnek minősülő föld használatára, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának megszerzésére erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés köthető."
A hangsúly a használat átengedésén van.
Az Földforgalmi törvény szerint:
"42. §
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél
a) a föld használatát
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója"
Tehát. Miután az Fétv. jogszabályváltozása az erdők esetében a használat átengedéséről rendelkezik, így a közeli hozzátartozók egymás közötti szívességi földhasználata nem tartozik ide, hiszen az nem minősül a használat átengedésének.
Továbbá:
"59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
c) * ha a földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó;"
Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szerződéssel egy körben be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak.
De van még egy lényeges dolog. július 1. előtt így szólt a jogszabályi előírás.
"c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó"
Tehát. Eddig a közeli hozzátartozónak is földművesnek kellett lenni a szívességi földhasználat esetén is. Július 1-től már nem.
Már fel lett itt dobva mások által is,hogy magánerdő használati módjaiból pl a szivességi földhasználat családon belüli módja megmarad e mint szerzett jog,vagy netán a családi gazdálkodók erdőgazdálkodók is bukják a területüket,ha nem intézkednek gyorsan,mert visszamenőleg is ki akarják nyírni összes ilyet,vagy csak a törvény hatálybalépésétől kezdődően?
...
Nonszensznek tartanám ha a gyerek,feleség,testvér nevén levő erdőt vissza,vagy rá kéne íratni az apára emiatt pl,mert nem lehetne másképp jogszerü erdőgazdálkodó a saját családja erdejében a továbbiakban,csak külsős erdőgazdálkodó cég...csak ha a saját nevére írt erdőben gazdálkodik :D pláne ha egy háztartásban élnek,sőt közös őstermelőivel gazdálkodnak
Erre eddig senki nem tudott választ adni sehol,se a kamaránál,se a hatóságnál.
http://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/102330-tajekoztatas-a-magan-erdogazdalkodas-szervezodeseinek-uj-jogszabalyi-kereteirol
Válasz szakiranyito #3797. hozzászólásáraBiztos, hogy van ilyen szakember. Javaslom, hogy a regionális igazgatóságon (10 db van az országban) érdeklődj a megfelelő szakember iránt.
Költségeket ebben a vonatkozásban sajnos nem ismerem, de biztos hogy függ az erdőrészletek számától, területétől és faji összetételétől is.
Válasz zsolah68 #3796. hozzászólásáraSzerinted van megfelelő szakember az átmeneti, illetve az örökerdő üzemmód tervek elkészítésének területén?
Milyen anyagi vonzata van ennek?
Válasz Quercus Maximus #3790. hozzászólásáraHa elsődleges, vagy inkább másodlagos cél a szarvasgomba termesztése akkor érdemes elolvasni az erdőtelepítési pályázat ide vonatkozó részét is.
Nagy a támogatás a mikorrhizált csemetékre, de csak pár talajtípus esetén lehetséges a támogatást elnyerni, erre a jogcímre.
Az hogy a tölgy mit bír egy jó kérdés. Én inkább úgy közelítem meg az ügyfeleimnél a dolgot, ha nincs plusszban víz a talajban, ez lehet alulról, vagy felülről jövő is, akkor hosszabb távon nem érdemes a kocsányos tölgyben gondolkodni, a változó klíma miatt sem. A kocsánytalan tölgy pedig eleve klímazonális faj, ami eldönti alkalmazhátóságának körét is.
Telepítési ügyben erdőmérnök felkeresése kötelező házi feladat, mert mindent a végzettséghez kötöttek, ami persze egyáltalán nem baj, sőt.
Válasz Quercus Maximus #3794. hozzászólásáraIgen ugy lessz.Csak magam számára informálódtam elöre.A terület egy része védett .Most várom a hozzájárulásukat a term v. töl .Atelepitéshez a jegyzökönyv már megvan a helyszini szemléröl.Aztán lépek.
Válasz én 11 #3793. hozzászólásáraHa komolyan gondolod a dolgot, akkor először keress egy olyan szakember (erdőmérnököt) aki vállalja a telepítési kiviteli terv elkészítését. A terv elkészítéséhez talajmintákat kell venni, amihez talajszelvény gödröt kell ásni. A talajvizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy milyen fafajt telepíthetsz.
Ha réti talaj, akkor oda valószínűleg kocsányos tölgy mehet, kivéve ha állandó vízhatású, pangóvizes terület.
Válasz Erdőjaro #3792. hozzászólásáraA tölgyfa nem szereti?Réti ill,rétesedett a talaj ahova szeretném .És tört csigaházakkal dusult talaj.
Válasz Quercus Maximus #3790. hozzászólásáraSavanyú talajt egyáltalán nem szereti,mésznek kell lennie a talajban.Agyag-humusz aránya is mérvadó "A" szintnek meg kell lennie. Lágyszárúak,talajon kúszók nem lehetnek,oltatlan csemete és gomba kapcsolatára sok tíz évet is kell várni.
Válasz Quercus Maximus #3790. hozzászólásáraKöszi az infót ,ezzel már elindulok.
Válasz én 11 #3789. hozzászólásáraA konkrét helyismeret nélkül nehéz véleményt mondani. A tölgy az egyik "legkényesebb" fafaj, talajra, kitettségre, mikroklímára, stb.
Ha a cél a szarvasgomba, akkor inkább cserrel próbálkozz szerintem, vagy hárssal. Mondjuk a szarvasgomba is igényes a talajara ha jól tudom.
Válasz Quercus Maximus #3780. hozzászólásáraJó értem .miért nem jó a tölgy?szarvasgombát is szeretnék annak jó lenne a tölgy ,köszi
Válasz Matyi50 #3787. hozzászólásáraSzerintem te már összemosod a még hatályba sem lépett közös tulajdon megszüntetését szabályozó törvényt az Evt.-vel.
Egyébként ki lehet alakítani párszáz négyzetméteres erdőrészletet is.
Válasz Quercus Maximus #3786. hozzászólásáraszáz meg ezer négyzetméteres darabokkal tényleg nem lehet mit kezdeni és önálló erdőrészletet sem lehet ilyenekre alakítani, földnél más,ott még ki lehet mérni,ültessen bele amit akar... na ilyenektől fognak a kényszerből kirendelt erdőkezelő cégek néhol kaszálni,néhol meg agyf.szt kapni :D
Nem lesz ez fenékig tejfel!
Az ilyen bekebelezés sem olyan egyszerű,mint azt a szó jelentése sugallja.
Válasz Matyi50 #3784. hozzászólásáraAhol a törvényi előírások szerint lehet használati rendet kialakítani, ott nincs gond.
A gond ott van, ahol az erdészeti hatóságok a használati megosztásra nem a törvényi előírást alkalmazzák, hanem az erdő megosztására rendelteket. Vagyis csak olyan használati megosztást engedélyeznek, ahol a megosztással nem keletkezik 1 hektárnál kisebb, és átlagosan 30 méternél keskenyebb részterület.
Válasz csontii #3783. hozzászólásáraSzeretek a joggal foglalkozni az Evt-t pl. szerintem legalább százszor átolvastam, de inkább többször, de az erdőbirtokossági törvényt egyszer sem. Nem érdekel.
Tudod amikor meglátom, hogy társaság, közgyűlés, elnök, elnökség, akkor rögtön beugranak az általam ismert Mgzrt-k. És beugrik az, hogyan nyúlta le ezeket a társaságokat egy szűk csoport, az esetek többségében a volt tsz elnökök, a vörösbárók, hogyan semmiztek ki embereket, hogyan verték át őket, hogyan használják ki a dolgozóikat....szóval zsigerből undorodom az ilyen gazdálkodási formától.
Persze ettől még működhet jól a dolog.
Válasz Quercus Maximus #3782. hozzászólásáraNa erre jó a használati megosztás olyan formában,hogy a szarkeverő írígy senkiháziak,akik fél hektárral meg 500négyzetméterrel teljesen ellehetetlenítették eddig azt aki gazdálkodni szeretett volna,innentől nem tudják. Ismerek nem egy olyan területet,ahol a többségi tulajdonost mindenben akadályozták,miközben minden télen a privatizáció óta a kis tulajok az osztatlan közösből lopták a fát,mondván az az ő erdeje is,nekik ne ugasson senki.
Most,hogy a többségi tulaj erdőgazdálkodó lett a saját maga részén használati megosztással ,kapja a felügyelőtől az ívet,hogy szét van lopva az erdeje. Na ilyenkor már hiába jelenti fel a tulajdonostársakat,abbol semmi sem lesz... eddig nem akart balhét,de a kisebbek így is kitoltak vele,meg anno amugy is,hogy semmit nem írtak alá..
A fennmaradó részen,ahol a kisebbek megmaradtak,még mindig nincs erdőgazdálkodó,persze a többségi hallani sem akar róla,hogy közösséget hozzon létre a sz.rkeverőkkel ,így már a második felszólító levelet kapják,hogy rendezzék a gazdálkodói jogviszonyt,mert kényszerkezelésbe lesz adva a területük. Na majd akkor szépen letermeli a kényszerkezelő ,a felujitás költségét meg ráterhelik a tulajdonosokra,akik a házuk árát is kifizethetik.
Szóval ebből a szempontból jó az új törvény,hogy végre ilyeneket lerendez.
Válasz Quercus Maximus #3782. hozzászólásáraNálunk kiválóan működik 1000 hektáron. Most lenne lehetőség 400 hektáron alakítani egy másikat.
Válasz csontii #3781. hozzászólásáraLehet, és ha jól tudom, akkor új törvényben akarják szabályozni az erdőbirtokosságot.
Én mondjuk senkinek nem ajánlom, mert jót még nem hallottam erről a gazdálkodási formáról. Még a felügyelőktől sem.
Válasz Quercus Maximus #3776. hozzászólásáraErdőbírtokosságot gondolom továbbra is lehet alapítani.
Válasz én 11 #3779. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy én saját erőből nem telepítettem még erdőt. Az erdőgazdálkodóim közül egy páran igen, de az anyagi részébe nem látok bele, csak esetleg a szakmaiba. Ezért nem tudok arról nyilatkozni, hogy mennyire jó befektetés ez. A kifizetések ütemezésével sem igazán vagyok tisztában. Szerintem vannak ebben sokkal tapasztaltabbak is itt.
Azt látom, hogy kerítés nélkül nem sok értelme van telepíteni. Ha őshonos fafajokban gondolkodsz, akkor szerintem ne tölgyet válassz, hanem más hazai kemény lombost.
De ezt majd a kiviteli tervet készítő kolléga elmondja.
Válasz Quercus Maximus #3778. hozzászólásáraJó értem és köszönöm.Korrekt hozzászólásokat olvastam a fórumon töled.Ezért kérdeztem ,nehezen megközelithető helyre telepitenék ,ahol nehéz a növénytermasztés.
Válasz én 11 #3775. hozzászólásáraEzt neked kell eldönteni. Már csak ezért is, mert így látatlanban felelős tanácsot adni nem lehet.
Első olvasatra, a támogatási számok nagyon csábítóak. De utána jönnek a további olvasatok.
Válasz nagypistivagyok2 #3774. hozzászólásáraIgen, erről beszélek. És ez azóta további törvényi megerősítéseket nyert. Csak ez nem érdekli azokat, akikre ezen előírások vonatkoznak.