Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sziasztok. Segitséget szeretnék kérni.
Kaptam egy határozatot hogy köteleznek hogy az adott helyrajzi számon található faállományt termeljem ki.
És azt szeretném kérdezni hogy evvel kitermelhetem az erdőt vagy vágási engedély még kérnem kell?
Válasz a2457 #1774. hozzászólásáraAzért kérdeztem,mert szerintem még mindig nem igazán van ennek a módnak kialakult technológiája,csak a jogszabály rendelkezik róla. Van aki úgy értelmezi,hogy a vágásos üzemmód alatt fokozatos faanyagnyerési lehetőséget biztosító mellékhasználat,ami mellett ugyanugy gyérítést kell végezni,majd tarvágást,van aki meg teljesen különálló üzemmódnak tekinti...
a hatóság az meg képes harmadik verziót is előhozni ezzel kapcsolatban,üzemtervet módosít,művelési módot módosít,holott tényleg nincs róla szó sehol hogy ez a készletgondozás fokozatos felújításról szólna,mégis úgy fogják fel.
Válasz Matyi50 #1773. hozzászólásáraabban a szerencsében van részem hogy az erdőfelügyelet több tagja is édesapám gyakornoka volt az özönvíz előtt.
azonkívül a dunaszigetek erdejei az ártereken belül is kategóriát képeznek.
van tapasztalat, szürkenyarasban csináltam már készletgondozásként megjelölt kitermelést. a dolog rákfenéje hogy egy homogén korú erdőt ehhez át kell alakítani, addig nem merném készletgondozó erdőgazdálkodásnak nevezni ameddig nem eleve kordiverzív állományról beszélünk.
jön benne szépen magától az újulat, semmi gond vele. majd aztán ha felcseperedik és közben kell a túlkorosokból levenni akkor már merném annak hívni :)
van azzal is tapasztalat, 60% szürkenyár 40 % kőris erdőrész, természetesen a nyár lenőtte a kőrist mint a huzat, szép rudas állomány. le tudtuk venni a nyarat.
ennek talán 3 éve, tuskók még természetesen látszanak, megtekinthető.
van rá technológiám.
ami az anyagi vonzatát illeti, természetesen a kitermelés drága.
ellenben nincsen semmiféle költség a felújítást illeti. mivel megy magától, mint a hegyeken.
ami a SAPS ot illeti, azthiszem az felújításra nem vonatkozik, csak ha olyan helyre telepítenél erdőt ahol nem erdő volt. tarvágás után nem jár támogatás, bár volt rá példa hogy akácról tölgyre való váltáskor lehetett rá kapni.
evvel a részével nem vagyok teljesen képben, nem rendelkezem saját erdőterülettel.
Válasz a2457 #1724. hozzászólásáraKészletgondozó használatban vannak tapasztalataid? Sokan ódzkodnak tőle,nem nagyon vna elterjedve,de még az igazgatóságok is félve állnak hozzá szerintem.
A műveleti lapon lévő köbméterre kaptam az árat a kitermelőtől. Hely van ahova ki lehet készíteni a faanyagot és viszonylag jól meg lehet közelíteni. 1,5 Km-re van a főúttól. Ez a kis szakasz szerintem időjárásfüggő is.
Valóban egy kissé emelkedik az erdő. Véleményem szerint felfelé kellene kivonszolni a rakodóra illetve felkészítő helyre. Max 2 km
Lehet, hogy maradok a saját kitermelésnél, jobban megéri ezek szerint, mint eladni.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzia! Még kezdő vagyok -eladói oldal-, de amiket az eddig tudok az én környékem viszonyairól: a 10e/m3 valóban az árak alja felé van, de nem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott (vastagfa m3-re vagy esetleg az összesfára -az erdőrészlet leíró lapon lévő m3- kaptad az ajánlatot?). Valóban sokat számít a terep pl. sík terep vagy domboldal, ha domb, akkor milyen meredek. Ha domb, akkor az is számít valamennyit, hogy felfelé vagy lefelé kell-e kihordani a fát. Szintén kérdés, hogy van-e a közelben olyan hely, ahova ki lehet készíteni a faanyagot,ill. rakodni lehet. Sokat számít, hogy kamionnal oda lehet-e állni, vagy esetleg előtte km-eket kell (lépésben haladva) kiközelíteni az első kamionozható útig? Az állomány minősége és kora is fontos persze (ha túltartott, vagy gyökérsarj eredtű állomány akkor pl. nagyobb a bélkorhadás kockázata). Kitermelés ktg-re átlagban felénk 3 - 3.5-öt szoktak mondani.
A tulajdonomban van egy akácos erdő, amiben most egy része tarvágási engedélyt kapott. 1,57 Ha-ról van szó, kb 253 m3.
Az lenne a kérdésem, hogy a kitermelő 10000HUF/m3 árat mondott rá és lábon venné meg csak a fát. Ez reális ár? Ha saját részre szeretném kitermeltetni a fát milyen ár lenne reális? 3-4000HUF/m3 ??
Válasz a2457 #1761. hozzászólásáraörülök a segítőkészségednek.A részleteket elmondanám ha küldesz tel számot:erdo7759@gmail.com-ra.Holnap keresnélek,köszi.
Válasz a2457 #1760. hozzászólásáraköszönöm a szarkazmusodat! elhiszem, h megkeseredett vagy , igy még senki sem vázolta fel a helyzetet, de azért szeretnék leülni véled is átbeszélgetni dolgokat, mert ugy érzem, h ilyen szakemberekkel lehetne hozzátenni a " világ megváltásához"
Válasz Wilde #1759. hozzászólásáraerősen domborzat és állomány függő,
azt mondanám hogy emailben egy üzemtervet és egy térkép linket ha adsz akkor meglesem.
fő választék ha egészséges állomány akkor papírfa volna, 2 méteres hosszban.
2 éve csináltam egy fenyő tarvágást hasonló erejű állományban 4200 huf/áfa netto köbönként.
síkvidéken, homokban.
ez nem önreklám, jegyzem meg.
sanszos hogy nem a környékembeli vagy, tehát elválani nem feltételezem hogy tudnám eleve.
szakmai segítséget viszont legjobb tudásom szerint szivesen adok, ha olyan környék ahol van ismerős és megbízható kolléga akkor kapcsolatot tudok adni.
felvásárlási árról nemigen tudok nyilatkozni mert fakereskedelemmel nemigen foglalkozom, de van fakereskedő ismerősöm akit akár érdekelhet is a faanyag.
Válasz JOSEY #1753. hozzászólásáranézd, ami gyakorlatban hasznos lehet azt már nem tudsz kitalálni. ezt így bátran állítom, többszáz "piros füzet" em van, benne a lehető legelképesztőbb masinákkal.
és nem csak ötletek, ezek le voltak gyártva és kipróbálva nagyon szakszerű dokumentálással.
a gond nem az hogy még senki nem talált ki suháng ültetőt, ami elé nem kell lazítani és a szép nagy nemesnyarat is beveszi tuskós vágásterületen, vagy ne csináltak volna késes hengertkatt katt2 .
vagy ilyen erdészeti ágtolót aminek nem gond a tuskó.
amiket látsz a portákon ütött-kopott vasak azért olyanok, mert csak arra van pénz hogy azt foltozza az ember.
értsd meg, erdészeti gép támogatás olyan formában hogy a bérmunkát végző cégeknek is elérhető legyen gyakorlatilag nem volt soha ebben a porfészekben.
lehetne nagyonsokmindent jól gépesíteni, és nem kell hozzá semmiféle kutatás vagy fejlesztés mint már írtam.
a gépgyártók pedig nehezen fogják fel hogy 100 hektár saját erdőre sem éri meg saját gépsorra beruházni. a piac kiszámíthatatlan, a bérmunkázás is ennek végett.
magán embereknek dolgozni szinte lehetetlen az osztatlan közös végett, ráadásul sokan nincsenek tisztában vele hogy az általuk birtokolt erdő anyagi szempontból az életben nem fog eredményt hozni.
magad is láthattad, az alul árazás miatti munkaminőséget, a telepített ültetvények sortávja is össze-vissza alakul, épp ahogy esik úgy puffan mert nyomni kell a hektárt.
egy párhuzamvezetőre sem telik, az állami erdészeteket pedig kizárólag csak az érdekli hogy minél olcsóbban legyen elvégezve akármilyen minőségben a munka.
egy-egy becsődölt maszektól vándorolnak az agyonhasznált gépek vasárba a másikhoz,
aztán toldozva-foltozva kínozzák őket tovább. és ez így megy már évtizedek óta.
itt is ha visszaolvasol amikor kitermelési árakról volt szó senkinek még csak fel sem merült pl. hogy erdőn dolgozó embert is be kell jelenteni. az átlag favágó bére alacsonyabb a kukásautó végén lógó emberénél.
egy szégyen, mikor közben az egyik legveszélyesebb munkáról beszélünk.
őszintén, tegye már fel az a kezét, aki halott már olyanról hogy veszélyességi pótlékot kapott volna akárki is ebben az országban aki favágó.
aztán lehet mutogatni a csilli villi masinákat, de a helyzet nagyon egyszerű.
állami gazdaságról sem tudok ami az elmúlt 15 évben akárcsak érdeklődött volna erdőművelési gép után.
tudod egyáltalán hogy hány olyan "brigád" van akik megragadtak egy 30 éves 50 es hátsókerekes mtznél, meg egy darab drótkötélnél mint közelítési technika?
könyörgöm, itt a 50-80 km en belül levő 4000 ezer hektár állami és 2500 hektár maszek erdőn egyedül nekünk, meg még egy brigádnak van egyáltalán ipari fűrésze a kitermeléshez, a többiek román 10 ezer forintos stihlel nyomják.
rajtam kívül itt nem is foglalkozik senki úgy erdővel hogy teljes munkafolyamatot egyáltalán tudna vállalni.
erdőműveléssel még egy brigád foglalkozik rajtunk kívül.
kapálással foglalkozik még pár 8 fős kompánia, de mind feketén alkalmazott alkesz.
ez így is fog maradni ameddig a szabályozás meg nem történik és a megfelelő felügyeleti szervek ezeket ki nem gyomlálják.
papíros szakirányító van bőven, de szakember meg alig.
mesélhetnék neked, volt egy észkombájn multi-diplomás aki 1 hektárnyi körbe árkolt volt zúzottkő depon akart nemesnyár energia ültetvényt, én ültettem el neki de csak úgy hogy szerződésbe vettük hogy nem vállalok érte felelősséget, mert én tisztában vagyok vele hogy nem fog megeredni.
nem MI sajnáljuk a gépekre a pénzt, hanem azt nem akarják belátni az emberek hogy az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. hát számolj már egy kicsit, amikor egy homoki akácról lejön kitermelve 70-90 köbméter fa jó esetben... és az is 20-25 évenként 1 alkalommal... még ha jó is a kihozatal, tegyük fel ez valami csoda erdő aztán ad fele ipari fát, fele tüzifát..
bevételben van kb. 2 miska egy hektár akácon 20-25 évenként. jó esetben sem többmint évi 100,000 forint. s ebből még SEMMI nem lett levonva, ez a tarvágásnak a bevétele.
most akkor áruld már el nekem, mégis, szerinted milyen fejlesztésekről lehet beszélni ilyen "komoly" bruttó bevételeknél, amikor ott van a felújítás költsége, a csemete költsége, az ápolás költsége, a favágó költsége, és még sorolhatnám azt a sok adó és járuléknemet amiről beszélünk.
légyszives fejtsd ki nekem hogy ilyen piaci környezetben mégis mi a megtérülési ideje mondjuk egy ültetőgépnek, vagy egy tárcsának.
rendkívül kiváncsi vagyok rá.
ne haragudj a szarkazmusomért, de akárhonnan nézzük fájdalmas belegondolni is hogy a brigádok 90% ának nem telik egy vágásbiztos gatyára sem.
Válasz a2457 #1758. hozzászólásáraA kitermelési ktsg is ill. a faanyag ára darálékba,vagy méterbe,nem vagyok tisztába vele hogyan jönnék ki jobban.Lenne kb 1000köb erdei fenyő,meg 100 éger.
Válasz Wilde #1755. hozzászólásáranemértem a kérdést dajnos, az árára gondolsz a faanyagnak, a köbtartamára egy átlagos fának, a kitermelési költségére, vagy mire ?
Válasz szg1 #1754. hozzászólásáralátod ez az, hogy itt közép eu-ban és keleten is vannak igazán jól gondolkodó emberek és nem mindent nyugaton találnak ki, csak ugye a gyengébb információáramlás miatt kevesebbet tudhatunk bizonyos dolgokról
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraMentem alukázni de még JOSEY-nak meg akatam mutatni hogy a haldokló nyugat technikai fölényének dacára az elvtársak sem tétlenkedtek!! Dehát mire kiposztoltam, te már megelőztél..
Válasz a2457 #1749. hozzászólásárakétségkivül nagyon sok mindent fejlesztettek az erti-ben, de nagyon sok találmány felett eljárt az idő, járva az erdőgazdaságok "gépudvarát" nem nagyon lehet alapmüvelési eszközökön túl mást találni.ráadásul agyon vannak kopva, toldozva foldozva.a hazai erdészeti gép gyártók szinte lassan mind mentek a levesbe, nem fejlesztettek a termékeiken. ez nagyon sajnálatos dolog, h egy ágazatot ugy akarnak üzemeltetni, h nem adnak hozzá pénzt
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásáralétezett mtz-ből is olyan aminek a hátsó kerekeit függetlenül lehetett hidraulikával állítani menetközben magasság szempontjából, az elsőhídja meg nem sima billenős volt hanem kettős párhuzamos felfüggesztésű. itt
de ez sem megoldás mindenre sajnos.
az a helyzet hogy az erdőket 1960 as évek közepe óta forszírozza az erdészeti tudományos intézet hogy ketté kell bontani gazdasági és egyébb erdőformákra.
nem minden erdő hordoz anyagi potenciált.
véderdők, futóhomok megkötő erdők, egyébb véderdők, stb... a lista végtelen.
nagyon nagy arányban vannak, kevés igazából az olyan terület ahol valóban jó gazdasági eredménnyel lehetne gazdálkodni, ha a fene fenét eszik akkorse.
a támogatási rendszer hiánya vezet oda hogy még most sincsennek az ezelőtt huszonévvel már rendelkezésre álló technikák elterjedve. nincsen meg hozzá a háttér.
fowardert is gyártottunk 30 éve, enyém az első legyártott VARUTA forwarder. korszerű joystick vezérlésű daru, RÁBA hidak, törzscsuklós kivitel, hidraulikus hajtáslánccal, CRANAB import daruval, irányváltós stb.. mindent tudott amit a mostaniak abban a kategóriában.
mégis, alig pár éve látni nállunk hogy terjednének a forwarderek.
ennyire nincsen pénz.
és szintén az ERTI próbálta és próbálja mindenki figyelmét felkelteni arra hogy az erdő NEM MAGÁNÜGY. mert a levegő nem privát tulajdon.
de támogatási rendszer és korrekt felügyeleti szervek nélkül nincsen benne pénz.
értsd meg hogy nincsen.
itt már nem kell semmi újat kitalálni, az aprítékolás, hosszúfás véghasználat, tuskózásmentes felújítás, partoldal művelés stb.. ezeknek a gépsora 30 éve megvan tervezve, dokumentálva, amit csak szeretnél.
ez mind ki van fejlesztve homoktól a hegyig. minden. csak nincsen pénz rá :D
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraHa jol emlèkszem az osztrakoknál v nèmeteknèl találtak ki hegyoldalon különbözö magasságokban gördülö traktort, ez lehet, h igy utopia, de valamivel muszaj kivaltani a kèzi munkaeröt mert az idö rövidsège, kevès munkabiró ember, sok jarulèk ès munjabèr fizetès sem olcsó igy megmunkálni. Mivel az eszközeink opcionalgatóak, különbözö felszerelèsekkel bövithetök, egyszerüsithetök ahogy a vevö pènztárcája megengedi.ha tehetnèm minden müvelèsre kitalálnèk vakami orvosságot, ès mint mondtam nem vagyok semminek sem az elrontója
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraDe azèrt irtam, h èn minden jobbitó ötletre vevő vagyok, csak erdögazdasági gèpből van kb 180 gèpmodellünk van nincs pènz az erdöben? Hát szoritsatok a tökeit azoknak akik nem adnak rá lovèt erre
nem a reklám a baj,
hanem az hogy le lett írva világosan hogy nem művelhető géppel.
azért nem az isten szerelmére, mert felborul, mert meredek a hely, vagy nem megközelíthető.
a másik meg az, hogy olyan ültetőgéppel aminek nem zárt a lábtartó része..
elég lenne ha az erdő szélén megállnál itt vele, az erdész már mondaná is hogy lehet hazaballagni. itt gépi ágszedés van, a képen szereplő berendezés életveszélyes volna itt.
sok helyen nem, de itt igen.
a kalapácsos zúzóhoz meg gratulálna a duna ipoly nemzetipark bármelyik munkatársa, meg a helyes kis csekkhez. hóvirág pl itt rettenet mennyiségben van, csak az ültetett fasor mellett 15 centi művelhető mechanikusan.
szóval spec a két masinád itt nem válna be.
értsünk szót, az erdő nem mező.
sokkal helyspecifikusabb a gépigénye.
akácos átalakítását sem tudod kalapácsossal megcsinálni, értsd meg hogy csak elveted vele, olyan erős sarj jön fel utánna amit csak foggal-körömmel lehet kordában tartani, és nincsen a művelési ágakban elég pénz a folyamatos kalapácsos zúzáshoz.
nyarasokban, füzesekben meg a kémiai megoldás töredéke árban a mechanikushoz képpest.
lehet harcolni a valósággal szemben, de nem biztos hogy érdemes.
ameddig 10-20 hektár szántóban nem rosz, addig erdőben annyira nem éri meg semmit beruházni, jobb a bérmunka.
akinek lenne annyi pénze hogy 100+hektár erdőt vegyen, és arra magának gépesítsen az meg nem teszi ilyenbe a pénzt mert tudja hogy nem éri meg anyagilag.
Válasz JOSEY #1744. hozzászólásáraHagyjál már a demagóg dumáddal ember,menj a piacra áruld ott a gépeid,engem nem érdekelnek,fogd már fel,van jobb...hittérítő meg techniai zseni dumával pedig próbálj a gyerekeknél bevágódni,mert ez az állandó fejlődés,meg saját fejlesztésű,meg aki nem ezt veszi az hülye marad...hagyjál már...
Válasz Matyi50 #1743. hozzászólásáraEz az igazi emberi butaság, amikor valaki a tudatlanságát mások bantásával háritja. Mutass olyan kiadvanyt ahol a legmodernebb kb 15 èves technológiakat barhol is hozzák. Nincs, azok akik dolgiznak ezen eszközökkel v gyártjak, forgalmazzák azart több rákátásuk van. Az, h te neked ez igy jön le, h barkire is ráakarok tukmalni bármit is... Nem akarok! Ha vakaki èrett a fejlödèsre az elöre lèp aki meg nem az küzködik. De felesleges szajtèpès lenne, h ugy se èrtenèd
Válasz JOSEY #1741. hozzászólásáraKb- ezt egy olyan példával lehetne szemléltetni,mint amikor Gazsi odamegy két beszélgető emberhez,akik az órájukat nézve elmélkednek,közben aran barátunk erőszakosan rájuk akar tukmálni valami "jaónapot,arany kvarcóra nem érdekli?" ...aztán ha elküldik még neki áll feljebb...
Válasz a2457 #1740. hozzászólásáraSzia, van olyan körforgó nehèz kalapácsos szárzuz9nk ami tolatva ès külpontodkènt üzemeltethetö. Korábban tettem fel kèpet ezen kalapácsos vizszintelyes zuzóról, de van metev kèses változat is ami a talajban is tud dolgozni, ha technológia ezt kivánja meg. Az elvadult akakcsarjak ápolása elèggè durva munkafolyanat, nem sèrülhet az erögèp, sem az üzemeltetöje, ès tiszta területet szeretnènk kapni. Hát ennyi a gondolatmenetem.
Válasz Matyi50 #1739. hozzászólásáraSzinte tudtan, h ennyire okoskodo modon fogsz valaszolni. Az hogy levagytok naradva gèpesitèsben az egy dolog nem kötelezö venni lehet gondolom bèrelni, vagy hivni szolgaltatót aki megcsinálha. Továbbá felhivnam a figyelmedet arra, hogy az erdèszeti gèpeket forgalmazókat a kivágas aoritas gèpein tul nem èrdekli senkit sem. Mivel èn is erdötulajdonos vagyok tudom, h az erdöbevelèshez telepitèshez milyen talajmüvelö vetö ès ültetögèpekre van szüksèg. Az egy dolog, h sajnalják a jó gèpet az erdèszetekböl, vagy rálátásuk sincs, h milyen gazdaságos megoldásokat lehetne alkalmazni, hogy lehetne nem kèzzel, hanem gèpesitve is megoldani a müvelèst. Mert te nem a megoldast keresed, hanem, hogy hogy lehessen valamit gazdaságosan gyorsan megoldani. Èn erdèszekkel felhasznalókkal tartom a kapcsolatot minden gèp fejlesztèse során. Ès az sem állja meg a helyèt, h vegyünk nyugatit, mert hamar kiderül, h át kell alakitani, v hasznalhatatlanná válik a magyar technológiában. Mint irtam nem kötekezö vásárolni elèg, ha csak infirmaciokènt ott can egy eszköz kèpe leirasa, de ti utaljatok a gyártókat, kereskedöket, mert ugye azok pènzt kèrnek a termèkükèrt. Tènyleg kivancsi kennek, h g3pek, eszközök nèlkül mire mennètek a mezőgazdasagban, erdögazdaságban?
no , lépjünk ezen túl,
biztosak lehetünk benne hogy JOSEY nem akart semmi rosszat.
szóval.
akácnál jártunk, eleve nem közelíthető meg masinával, mert leborul.
másik az hogy kalapácsos zúzót, olyat ami a földet is felszedte 3-5 centi magasan kipróbálták akácban, mondván majd akkor nem sarjad.
jelentem ez nem működik. akácot lehet úgyis hogy gyökérszecskát vet az ember, a zúzó után olyan jól feljött hogy inkább akác felújítási technikának felel meg, lezúztam egyszer de 4 hektár megette a 22 es kovácsolt láncot. nyarasban működhet, viszont vágáskor hektáronként 55 ezerért lekezelem vegyszerrel és az olcsóbb.
ami marad esetleg azt a láncos zúzó elrendezi nyugodtan.
akác mást igényel,a használatos szaknyelvben "zergeb*szta" hegyoldal tekintetében meg hagyjuk a gépi művelés ötletét szépen, mert nem működik.
kipadkázni ki lehet, olyan áron amit halandó ember nemtud megfizetni. ilyen
ilyen traktornak megfelelő szélességű padkákat csináltak borzasztó befektetéssel, ezen volt permetező apparát ami a későbbi művelést végezte.
ez a gyakorlat manapság nemigen dívik, olyan a költsége amit nem lehet megfizetni itt magyarisztánban.
evvel nincsen semmi probléma, viszont kezdeni azt kell valamit ilyen helyeken is.
lehet is, nem futamodunk meg, mi legalábbis megoldjuk ha arról van szó.
de sajnos akárhonnan nézzük a maszek erdőtulaj azt sem igen engedheti meg magának. szükséges lenne erre az erdőfelújítási alap, de ilyen pénzt kiadni csak akkor lehet ha brutálisan meg is követelik a technológia betartását.
Válasz JOSEY #1738. hozzászólásáraNeharagudj,de ez a hangnem és stilus csak téged minősít...gusztustalan kereskedői nyomulás és hülyének néző,agressziv reakció. Ennyi telik tőled. Nem marketingre voltam kíváncsi eddig sem,pláne ilyen módon,de ha ennyire nem megy a bót,sajnálom ha így kell nyomulnod. Az az egy biztos,hogy így itt szakmabelinek nem tudsz eladni semmit...
Másik dolog,ami a jelen hozzászólásaid illeti, egyértelműen leírtuk,hogy milyen területről van szó,de ha géppel járható lenne is,abszolute nem vagyok kíváncsi az ilyen sunyin benyomuló,kereskedői fotós marketingfogásra. Az ásóbot,szakóc meg valóban olyan területre való,ahol a Te gépeiddel max leparkolni lehet az erdő szélén,na ilyenről volt szó eddig is,nem tudom miért nem lehet ezt megérteni és ilyen szánalmas módon lereagálni.
Válasz Matyi50 #1737. hozzászólásárafigyelj koma nem őriztünk együtt disznót!
semmi reklám, csak tudod én rengeteget foglalkozok olyan gépek fejlesztésével amire mások álmukban sem gondolnak
nem kötelező megvenni és ráadásul sokszor van olyan technológia ami nem is az enyém, csak ugye mindenki ócón akarja megoldani a dolgát ami nem szokott igazán sikeres lenni, itt mindenki ugy osztja az észt ahogy akarja, az ő dolga, h mennyire van otthon a szakmájban, de ha téged nem érdekelnek a technológiák válaszd az ásóbotot és a szakóct, egészségedre
Válasz Matyi50 #1735. hozzászólásáraa probléma gyökere a terepviszonyokban vagy a szennyezettségben mérhető? mert a tuskók sarjadzása miatt csak egy durva kalapácsos szárzuzó használata segithet
Válasz a2457 #1728. hozzászólásárami kifejlesztettünk egy direktültetőt, mely segitségével ugymond szántatlan talajba lehet ujratelepiteni csemetét vagy nagyobb géppel suhángot
Válasz a2457 #1730. hozzászólásáraAz meg a leginkább lényeges,hogy az erdőöveket át kéne írni és belátni,hogy a klímaváltozás irtózatos nagy gondot jelent,sokszor mégis a gazdálkodón vasalják be azt is...
Válasz Matyi50 #1729. hozzászólásáranincsen baj azzal sem ha pokoli terület,
de tény és való hogy a költségeken növel.
a kézi ápolás és a lazítás nélküli ültetés sem kivitelezhetetlen egyáltalán.
az máskérdés hogy nem olcsó.
úgy kezdődik hogy muszály a vegyszeres sarjsvisszaszorítás már vágáskor.
úgy folytatódik hogy tuskózás akkor kimarad, viszont a minimum a 4x ápolás egy évben.
az ültetés gödörfúróval lazítatlan tuskósba minimum a duplája darabonként.
pászta jelölés ilyenkor.. kőműves megoldással :D zsinór és jelölő spray... nem túl jó de megteszi. szóval ha géppel esélytelen odamenni az sem jelent gondot.
de garantálom neked hogy nem éri meg anyagilag. ezt a tényállást én sose rejtettem véka alá.
erősen változó terepviszonyok/adottságok közt főleg fontos az elegyítés, akármi is van kiírva célállománynak amellé még nyugodtan lehet elegyíteni. és kell is. főleg ilyen helyeken.
nincsen belőle probléma, megoldható.
az pedig amit írsz sajnos valós és vérlázító, állami kezelésben levő erdőnek patentul makulátlannak kell lennie.
mert az a tiéd is, az enyém is, és mindenkié. 50 forint / hektárért bérli az államtól az állami zrt, tessék szépen foglalkozni vele.
a maszek világ.. másabb világ.
sajnos az erdő olyan stratégiai érték ami bőven túlnyúlik több emberöltőn, sajnálatos hogy a maszek erdőket érintő korlátozások nem arra irányulnak hogy jobbak legyenek az állományok, hanem a szivatásra inkább.
holott... az lenne a lényeg hogy olyan előírásokat követeljenek meg amiknek a betartása magával hozza az eredményességet is. a mostani előírások inkább csak pénzbevasalásra valóak.
aki kitalálja őket azt kirugdalnám kapálni, aztán a munkája értékéből tengődjön. persze az állami gazdaságok által felkínált 50 ezres / hektár áron kapáljon a rohadékja.
vissza kéne hozni az erdőfelújítási alapot.
a kitermelésből kelljen befizetni, és a felújítás sikeressége alapján lehessen belőle visszaigényelni.
méghozzá azért, mert akkor legalább az alapok jobbak, máskülönben akármilyen jó erdő is, nem fogja megérni levágni.
ha nem egy korrupt rothadó országban élnénk még működhetne is rendes támogatási rendszer az ilyen magárahagyott és nehéz terepen levő erdők felújítására...
A terület ráadásul géppel nem művelhető,tagolt,vízmosás,partoldal,árokpart!!! Szóval gondolhatod mekkora reális esélye van a szerkezetátalakításnál az elsőkivitel szakszerűségének is egyáltalán... semmi...
Na ilyenkor azt aki az íróasztal mellett ezt jóváhagyta a hatóságnál,egy életre eltiltanám a munkájától.... máshol tízhektárszámra nyílnak fel az állami erdők,meg döglenek bele a gazba,száradnak ki komplett kilométeres völgyek,hegyoldalak felújításai állami területen...azt bezzeg elintézik... a maszek pár hektáron meg jelzálogot vegyen fel a felújítás költségeire... nonszensz... Remélem az új erdőtörvény ebben már kedvez valamicskét...
Válasz Matyi50 #1725. hozzászólásáraelőkészítésnek erdészeti altalajlazító, egyben az húzza meg a pásztát is.
rendes traktorosnak nem kell semmi extra ahhoz hogy a 260-280 közti sortávot tartsa.
oda-vissza megy, tuskók nem jelentenek gondot.
50 ezer + áfa körül mozog hektárja a lazításnak HA hajlott a favágó dereka és le van szedve az ághulladék, és nincsen különösebb "anomália" a terepben.
ezután előfúrás nélkül mehet a csemete,
gyökere megvágva hogy jobban eredjen.
15 ös fúrószárat szeretek használni, az a legvastagabb amit épp elmével és fizikummal lehet nyomni, 5 fő (2 fúrógép, 2 taposó, 1 előkészítő) napi 2000 darabot tud letenni ha folyamatosan kell.
persze a fúrót tövig nyomjuk, kiemelés közben is marad a gáz a gépen, ne omoljon vissza a gödör amennyire lehetséges.
minnél mélyebbre lehessen tenni a csemetét.
50-60 forintér ültetem így darabját + áfa.
a csemeték földbekerülése után folyamatos tömörítés mellett vannak beföldelve.
a technika cifrázható, letermeléskor a vágást követően egyből, tehát a döntés után egyből lehet vegyszerrel visszaszorítani a későbbi sarjasodást.
lehetséges trágyázni is ültetés előtt, a gödörbe lehet tenni, a csemetével és a tömörítéshez használt földhöz.
ha érdekel az eredménye tudok mutatni olyan erdőket amiket így ültettem, és hogy hány évesek, mekkorák, stb. bejárható, nem elzárt helyen vannak. akár nélkülem is át lehet bóklászni.
köris,szürkenyár, nemesnyár amik nagyon könnyen megközelíthetőek.
mindíg izélnak vele hogy drága technika, meg az összes többi baromság de igazából a kivételesen magas eredés százalék végett a pótláson eleve behozza a javát, a többit meg az ápoláson. 3 éves szürkenyarasomat simán átvették volna befejezettnek is akár, sokkal gyorsabb a záródás a orokban, és utánna a sorok közt is.
a technológia nem saját kútfőből származik a néha erdészeti tudományos intézet kísérletezte ki a hozzávaló gépsorral együtt.
a lazítás 60-70 centi mélyen dolgozik,
a fúrt gödrök átlagosan 45-50 centi mélyek.
a technológiához megfelelő csemete is szükséges.
ha akácról kell átalakítani mondjuk tölgyre, ott sajnos a tuskózás nagyon szükséges, a redves akác nagyon sarjad.
sajnos nem volt alkalmam rá hogy értékelhető méretben megpróbáljak ilyesmit kivitelezni tuskózás nélkül.
ettől független tölgyet nyár helyére ültettem így, a hosszú ápolási idő miatt főleg kifizetődő.
szerencsére nem kell senkit semmire rábeszélnem, a számok és a kézzelfogható eredmények 5 éves ciklus után toronymagasan igazoltak :) 60+ hektár pedig elég nagy terület.
a fokozatos lehetőleg természetes felújításnak énis híve volnék, de sajnos ez az ország még fényévekre van attól hogy a szálaló gazdálkodásra lehessen gondolni hegyvidéken kívül.
pedig pontosan ugyanúgy működik máshol is.
a termelés technika drágább, viszont a felújításnak nincsen szinte semmi költsége.
sanszos hogy az általad említett akácost rá akarják és fogják szorítani szerkezet átalakításra. sose fog megtérülni, majdnem hogy ilyen erdőket jobb szószerint elajándékozni olyannak aki hajlandó letermelni és abból kifizetni meg még rá is fizetni a szerkezet átalakítást.
a múlt évben szerettek volna rámhagyni így 25 hektár erdőt, ha nem lett volna messze nekimentem volna. 1 darab forintért földdel mindennel oda adták volna, félig szétlopott akác , szerkezet átalakítás tölgyre.
tisztában vagyok vele hogy nagyon jó indulattal nullás lett volna úgy hogy mindent magam csinálok.
pénz a tölgyből meg max az unokának :D
becsületből vállaltam volna, de csak ha a közelemben lett volna. 150 km távból akkora ráfizetés lett volna hogy nem bírtam volna kinyögni.
itt ugrik ki amit már régebben is írtam párszor, az erdőn nem jelentkezik semmi hamar. ha nem foglalkoznak vele mondjuk 5 évig, az sem látszik csak úgy meg.
de eljön az a pillanat amikor mindenért meg kell fizetni, a szakszerűtlen felmérés/fafaj választás, telepítés, ápolás, gyérítés összege a végén úgyis visszapofázik, többszörösen.
így születnek azok az erdők amik szószerint csak negatív értéket képviselnek, felújításra várnak de a fatömeg ami van rajta minőségében és mennyiségében egy kalap szart sem ér, nem fedezi a felújítást.
ameddig lehet húzzák-halasztják de igazából ez csak öngól.
sajnálom, de a leírásodból arra következtetek hogy ez sem lehet sokkal jobb helyzet, tapasztalatból azt lehet mondanom hogy a túltartott erdő majdhogynem egyenlő az értéktelennel. azért van túltartva mert ezelőtt sem fedezte volna a saját felújításának a költségeit.
most meg pláne nem, és évről évre kevésbé fogja.
ha rendben van minden csinálva az erdő jó pénzt tud hozni. csakhát hosszú a megtérülés ideje, menetközben kispórolt forintok meg többszörösen jelentkeznek majd a végén. mint a disznó hízlalás. ha a kaján spórolunk és 150 helyett csak 80 kiló a disznó, akkor hiába vakarásszuk a fejünket a végén hogy a hús nem ér annyit amennyiért vágják a disznót.
azt is kell tudni hogy a következő erdő minősége már ott kezdődik hogyan van levágva a régi.
éppen ezért inkább arra tendálok hogy én ugyan vállalom garanciával az erdőtelepítést, azt hogy minden műszaki átvételen bőségesen átmegy /és nem csak ímmel-ámmal átrugdalják/ a telepítés, de ezt csak akkor tudom vállalni ha eleve én csinálom a tarvágást, és a csemete beszerzést, a vágástér takarítást, a talajelőkészítést.
azért mert ezek összefüggő dolgok.
ha minden rendben van csinálva akkor hasznot hoz az erdő, ha nem akkor meg csak viszi a pénzt.
Válasz csontii #1726. hozzászólásáraTúlkorosnak mondott az állomány,emiatt éves növedék elméletben nincs a hatóság szerint,emiatt készletgondozót se enged,ráadásul a célállományt is változtatni akarják arra hivatkozva,hogy a termőhelytípus megengedné a KTT-CS fafajokkal történő erdősítést,gondolom új termőhelyfeltárás műholdképről ,meg hasraütésből történt,vagy kiküldtek valami tanulót..azaz fafajcsere,ami bődületes összegekből és munkából jönne össze ugyibár....magyarán a házát is elárvereztetné az erdészeti hatóság a tulajnak,ha nem sikerül az új fafajjal történő erdősítés...
4475 hozzászólás
Sziasztok. Segitséget szeretnék kérni.
Kaptam egy határozatot hogy köteleznek hogy az adott helyrajzi számon található faállományt termeljem ki.
És azt szeretném kérdezni hogy evvel kitermelhetem az erdőt vagy vágási engedély még kérnem kell?
Válasz a2457 #1774. hozzászólásáraAzért kérdeztem,mert szerintem még mindig nem igazán van ennek a módnak kialakult technológiája,csak a jogszabály rendelkezik róla. Van aki úgy értelmezi,hogy a vágásos üzemmód alatt fokozatos faanyagnyerési lehetőséget biztosító mellékhasználat,ami mellett ugyanugy gyérítést kell végezni,majd tarvágást,van aki meg teljesen különálló üzemmódnak tekinti...
a hatóság az meg képes harmadik verziót is előhozni ezzel kapcsolatban,üzemtervet módosít,művelési módot módosít,holott tényleg nincs róla szó sehol hogy ez a készletgondozás fokozatos felújításról szólna,mégis úgy fogják fel.
Válasz Matyi50 #1773. hozzászólásáraabban a szerencsében van részem hogy az erdőfelügyelet több tagja is édesapám gyakornoka volt az özönvíz előtt.
azonkívül a dunaszigetek erdejei az ártereken belül is kategóriát képeznek.
van tapasztalat, szürkenyarasban csináltam már készletgondozásként megjelölt kitermelést. a dolog rákfenéje hogy egy homogén korú erdőt ehhez át kell alakítani, addig nem merném készletgondozó erdőgazdálkodásnak nevezni ameddig nem eleve kordiverzív állományról beszélünk.
jön benne szépen magától az újulat, semmi gond vele. majd aztán ha felcseperedik és közben kell a túlkorosokból levenni akkor már merném annak hívni :)
van azzal is tapasztalat, 60% szürkenyár 40 % kőris erdőrész, természetesen a nyár lenőtte a kőrist mint a huzat, szép rudas állomány. le tudtuk venni a nyarat.
ennek talán 3 éve, tuskók még természetesen látszanak, megtekinthető.
van rá technológiám.
ami az anyagi vonzatát illeti, természetesen a kitermelés drága.
ellenben nincsen semmiféle költség a felújítást illeti. mivel megy magától, mint a hegyeken.
ami a SAPS ot illeti, azthiszem az felújításra nem vonatkozik, csak ha olyan helyre telepítenél erdőt ahol nem erdő volt. tarvágás után nem jár támogatás, bár volt rá példa hogy akácról tölgyre való váltáskor lehetett rá kapni.
evvel a részével nem vagyok teljesen képben, nem rendelkezem saját erdőterülettel.
Válasz a2457 #1724. hozzászólásáraKészletgondozó használatban vannak tapasztalataid? Sokan ódzkodnak tőle,nem nagyon vna elterjedve,de még az igazgatóságok is félve állnak hozzá szerintem.
Válasz a2457 #1760. hozzászólására" az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. "
Lesz javulás, vagy csak mi hozzá nem érték hallunk ilyet.?
Hét évig jár az új telepítésre a SAPS támogatás.
nekem volna egy jobb kérdésem.
mit írnak, hogyan és mivel kell felújítani a területet ?
Válasz ramon0423 #1769. hozzászólásáraAz adózási részéről, tudsz mondani valamit?
Válasz levelpetinek #1767. hozzászólásáraSzia!
A műveleti lapon lévő köbméterre kaptam az árat a kitermelőtől. Hely van ahova ki lehet készíteni a faanyagot és viszonylag jól meg lehet közelíteni. 1,5 Km-re van a főúttól. Ez a kis szakasz szerintem időjárásfüggő is.
Valóban egy kissé emelkedik az erdő. Véleményem szerint felfelé kellene kivonszolni a rakodóra illetve felkészítő helyre. Max 2 km
Lehet, hogy maradok a saját kitermelésnél, jobban megéri ezek szerint, mint eladni.
Válasz levelpetinek #1767. hozzászólásáraHelyesbítve tuskósarjat akartam írni.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzia! Még kezdő vagyok -eladói oldal-, de amiket az eddig tudok az én környékem viszonyairól: a 10e/m3 valóban az árak alja felé van, de nem feltétlenül a valóságtól elrugaszkodott (vastagfa m3-re vagy esetleg az összesfára -az erdőrészlet leíró lapon lévő m3- kaptad az ajánlatot?). Valóban sokat számít a terep pl. sík terep vagy domboldal, ha domb, akkor milyen meredek. Ha domb, akkor az is számít valamennyit, hogy felfelé vagy lefelé kell-e kihordani a fát. Szintén kérdés, hogy van-e a közelben olyan hely, ahova ki lehet készíteni a faanyagot,ill. rakodni lehet. Sokat számít, hogy kamionnal oda lehet-e állni, vagy esetleg előtte km-eket kell (lépésben haladva) kiközelíteni az első kamionozható útig? Az állomány minősége és kora is fontos persze (ha túltartott, vagy gyökérsarj eredtű állomány akkor pl. nagyobb a bélkorhadás kockázata). Kitermelés ktg-re átlagban felénk 3 - 3.5-öt szoktak mondani.
Válasz ramon0423 #1765. hozzászólásáraSzerintem az nagyon kevés de sokmindentől füg az ár terület megközelithetősége mennyi ipari fa van benne.
Sziasztok!
A tulajdonomban van egy akácos erdő, amiben most egy része tarvágási engedélyt kapott. 1,57 Ha-ról van szó, kb 253 m3.
Az lenne a kérdésem, hogy a kitermelő 10000HUF/m3 árat mondott rá és lábon venné meg csak a fát. Ez reális ár? Ha saját részre szeretném kitermeltetni a fát milyen ár lenne reális? 3-4000HUF/m3 ??
Köszönöm a válaszokat előre is!
Válasz JOSEY #1762. hozzászólásárahát, én nem vagyok semmi jónak elrontója, de hogy mire mész velem azt nemtudom.
Válasz a2457 #1761. hozzászólásáraörülök a segítőkészségednek.A részleteket elmondanám ha küldesz tel számot:erdo7759@gmail.com-ra.Holnap keresnélek,köszi.
Válasz a2457 #1760. hozzászólásáraköszönöm a szarkazmusodat! elhiszem, h megkeseredett vagy , igy még senki sem vázolta fel a helyzetet, de azért szeretnék leülni véled is átbeszélgetni dolgokat, mert ugy érzem, h ilyen szakemberekkel lehetne hozzátenni a " világ megváltásához"
Válasz Wilde #1759. hozzászólásáraerősen domborzat és állomány függő,
azt mondanám hogy emailben egy üzemtervet és egy térkép linket ha adsz akkor meglesem.
fő választék ha egészséges állomány akkor papírfa volna, 2 méteres hosszban.
2 éve csináltam egy fenyő tarvágást hasonló erejű állományban 4200 huf/áfa netto köbönként.
síkvidéken, homokban.
ez nem önreklám, jegyzem meg.
sanszos hogy nem a környékembeli vagy, tehát elválani nem feltételezem hogy tudnám eleve.
szakmai segítséget viszont legjobb tudásom szerint szivesen adok, ha olyan környék ahol van ismerős és megbízható kolléga akkor kapcsolatot tudok adni.
felvásárlási árról nemigen tudok nyilatkozni mert fakereskedelemmel nemigen foglalkozom, de van fakereskedő ismerősöm akit akár érdekelhet is a faanyag.
Válasz JOSEY #1753. hozzászólásáranézd, ami gyakorlatban hasznos lehet azt már nem tudsz kitalálni. ezt így bátran állítom, többszáz "piros füzet" em van, benne a lehető legelképesztőbb masinákkal.
és nem csak ötletek, ezek le voltak gyártva és kipróbálva nagyon szakszerű dokumentálással.
a gond nem az hogy még senki nem talált ki suháng ültetőt, ami elé nem kell lazítani és a szép nagy nemesnyarat is beveszi tuskós vágásterületen, vagy ne csináltak volna késes hengertkatt
katt2 .
vagy ilyen erdészeti ágtolót aminek nem gond a tuskó.
amiket látsz a portákon ütött-kopott vasak azért olyanok, mert csak arra van pénz hogy azt foltozza az ember.
értsd meg, erdészeti gép támogatás olyan formában hogy a bérmunkát végző cégeknek is elérhető legyen gyakorlatilag nem volt soha ebben a porfészekben.
lehetne nagyonsokmindent jól gépesíteni, és nem kell hozzá semmiféle kutatás vagy fejlesztés mint már írtam.
a gépgyártók pedig nehezen fogják fel hogy 100 hektár saját erdőre sem éri meg saját gépsorra beruházni. a piac kiszámíthatatlan, a bérmunkázás is ennek végett.
magán embereknek dolgozni szinte lehetetlen az osztatlan közös végett, ráadásul sokan nincsenek tisztában vele hogy az általuk birtokolt erdő anyagi szempontból az életben nem fog eredményt hozni.
magad is láthattad, az alul árazás miatti munkaminőséget, a telepített ültetvények sortávja is össze-vissza alakul, épp ahogy esik úgy puffan mert nyomni kell a hektárt.
egy párhuzamvezetőre sem telik, az állami erdészeteket pedig kizárólag csak az érdekli hogy minél olcsóbban legyen elvégezve akármilyen minőségben a munka.
egy-egy becsődölt maszektól vándorolnak az agyonhasznált gépek vasárba a másikhoz,
aztán toldozva-foltozva kínozzák őket tovább. és ez így megy már évtizedek óta.
itt is ha visszaolvasol amikor kitermelési árakról volt szó senkinek még csak fel sem merült pl. hogy erdőn dolgozó embert is be kell jelenteni. az átlag favágó bére alacsonyabb a kukásautó végén lógó emberénél.
egy szégyen, mikor közben az egyik legveszélyesebb munkáról beszélünk.
őszintén, tegye már fel az a kezét, aki halott már olyanról hogy veszélyességi pótlékot kapott volna akárki is ebben az országban aki favágó.
aztán lehet mutogatni a csilli villi masinákat, de a helyzet nagyon egyszerű.
állami gazdaságról sem tudok ami az elmúlt 15 évben akárcsak érdeklődött volna erdőművelési gép után.
tudod egyáltalán hogy hány olyan "brigád" van akik megragadtak egy 30 éves 50 es hátsókerekes mtznél, meg egy darab drótkötélnél mint közelítési technika?
könyörgöm, itt a 50-80 km en belül levő 4000 ezer hektár állami és 2500 hektár maszek erdőn egyedül nekünk, meg még egy brigádnak van egyáltalán ipari fűrésze a kitermeléshez, a többiek román 10 ezer forintos stihlel nyomják.
rajtam kívül itt nem is foglalkozik senki úgy erdővel hogy teljes munkafolyamatot egyáltalán tudna vállalni.
erdőműveléssel még egy brigád foglalkozik rajtunk kívül.
kapálással foglalkozik még pár 8 fős kompánia, de mind feketén alkalmazott alkesz.
ez így is fog maradni ameddig a szabályozás meg nem történik és a megfelelő felügyeleti szervek ezeket ki nem gyomlálják.
papíros szakirányító van bőven, de szakember meg alig.
mesélhetnék neked, volt egy észkombájn multi-diplomás aki 1 hektárnyi körbe árkolt volt zúzottkő depon akart nemesnyár energia ültetvényt, én ültettem el neki de csak úgy hogy szerződésbe vettük hogy nem vállalok érte felelősséget, mert én tisztában vagyok vele hogy nem fog megeredni.
nem MI sajnáljuk a gépekre a pénzt, hanem azt nem akarják belátni az emberek hogy az erdő támogatás nélkül nem fog hozni anyagi hasznot. hát számolj már egy kicsit, amikor egy homoki akácról lejön kitermelve 70-90 köbméter fa jó esetben... és az is 20-25 évenként 1 alkalommal... még ha jó is a kihozatal, tegyük fel ez valami csoda erdő aztán ad fele ipari fát, fele tüzifát..
bevételben van kb. 2 miska egy hektár akácon 20-25 évenként. jó esetben sem többmint évi 100,000 forint. s ebből még SEMMI nem lett levonva, ez a tarvágásnak a bevétele.
most akkor áruld már el nekem, mégis, szerinted milyen fejlesztésekről lehet beszélni ilyen "komoly" bruttó bevételeknél, amikor ott van a felújítás költsége, a csemete költsége, az ápolás költsége, a favágó költsége, és még sorolhatnám azt a sok adó és járuléknemet amiről beszélünk.
légyszives fejtsd ki nekem hogy ilyen piaci környezetben mégis mi a megtérülési ideje mondjuk egy ültetőgépnek, vagy egy tárcsának.
rendkívül kiváncsi vagyok rá.
ne haragudj a szarkazmusomért, de akárhonnan nézzük fájdalmas belegondolni is hogy a brigádok 90% ának nem telik egy vágásbiztos gatyára sem.
Válasz a2457 #1758. hozzászólásáraA kitermelési ktsg is ill. a faanyag ára darálékba,vagy méterbe,nem vagyok tisztába vele hogyan jönnék ki jobban.Lenne kb 1000köb erdei fenyő,meg 100 éger.
Válasz Wilde #1755. hozzászólásáranemértem a kérdést dajnos, az árára gondolsz a faanyagnak, a köbtartamára egy átlagos fának, a kitermelési költségére, vagy mire ?
Válasz szg1 #1754. hozzászólásáralátod ez az, hogy itt közép eu-ban és keleten is vannak igazán jól gondolkodó emberek és nem mindent nyugaton találnak ki, csak ugye a gyengébb információáramlás miatt kevesebbet tudhatunk bizonyos dolgokról
Megtudhatnám miért tiltottatok,tiltattatok ki a fórumból?
Üdv: Matyi50
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraSzia.Érdeklődnék tőled,hogy mennyi lehet sacc/kb 15-20 cm vastag 35éves erdei fenyő köbmétere?Kötelező gyérítésből.
Válasz a2457 #1751. hozzászólásáraMentem alukázni de még JOSEY-nak meg akatam mutatni hogy a haldokló nyugat technikai fölényének dacára az elvtársak sem tétlenkedtek!! Dehát mire kiposztoltam, te már megelőztél..
Válasz a2457 #1749. hozzászólásárakétségkivül nagyon sok mindent fejlesztettek az erti-ben, de nagyon sok találmány felett eljárt az idő, járva az erdőgazdaságok "gépudvarát" nem nagyon lehet alapmüvelési eszközökön túl mást találni.ráadásul agyon vannak kopva, toldozva foldozva.a hazai erdészeti gép gyártók szinte lassan mind mentek a levesbe, nem fejlesztettek a termékeiken. ez nagyon sajnálatos dolog, h egy ágazatot ugy akarnak üzemeltetni, h nem adnak hozzá pénzt
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásárade jó, a okostelón található betük közelsége miatt tele van poénos hibákkal az irásom
Válasz szg1 #1750. hozzászólására:D gyors vagy wazzzzze :D
Válasz JOSEY #1748. hozzászólására
Válasz JOSEY #1748. hozzászólásáralétezett mtz-ből is olyan aminek a hátsó kerekeit függetlenül lehetett hidraulikával állítani menetközben magasság szempontjából, az elsőhídja meg nem sima billenős volt hanem kettős párhuzamos felfüggesztésű.
itt
de ez sem megoldás mindenre sajnos.
az a helyzet hogy az erdőket 1960 as évek közepe óta forszírozza az erdészeti tudományos intézet hogy ketté kell bontani gazdasági és egyébb erdőformákra.
nem minden erdő hordoz anyagi potenciált.
véderdők, futóhomok megkötő erdők, egyébb véderdők, stb... a lista végtelen.
nagyon nagy arányban vannak, kevés igazából az olyan terület ahol valóban jó gazdasági eredménnyel lehetne gazdálkodni, ha a fene fenét eszik akkorse.
a támogatási rendszer hiánya vezet oda hogy még most sincsennek az ezelőtt huszonévvel már rendelkezésre álló technikák elterjedve. nincsen meg hozzá a háttér.
fowardert is gyártottunk 30 éve, enyém az első legyártott VARUTA forwarder. korszerű joystick vezérlésű daru, RÁBA hidak, törzscsuklós kivitel, hidraulikus hajtáslánccal, CRANAB import daruval, irányváltós stb.. mindent tudott amit a mostaniak abban a kategóriában.
mégis, alig pár éve látni nállunk hogy terjednének a forwarderek.
ennyire nincsen pénz.
és szintén az ERTI próbálta és próbálja mindenki figyelmét felkelteni arra hogy az erdő NEM MAGÁNÜGY. mert a levegő nem privát tulajdon.
de támogatási rendszer és korrekt felügyeleti szervek nélkül nincsen benne pénz.
értsd meg hogy nincsen.
itt már nem kell semmi újat kitalálni, az aprítékolás, hosszúfás véghasználat, tuskózásmentes felújítás, partoldal művelés stb.. ezeknek a gépsora 30 éve megvan tervezve, dokumentálva, amit csak szeretnél.
ez mind ki van fejlesztve homoktól a hegyig. minden. csak nincsen pénz rá :D
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraHa jol emlèkszem az osztrakoknál v nèmeteknèl találtak ki hegyoldalon különbözö magasságokban gördülö traktort, ez lehet, h igy utopia, de valamivel muszaj kivaltani a kèzi munkaeröt mert az idö rövidsège, kevès munkabiró ember, sok jarulèk ès munjabèr fizetès sem olcsó igy megmunkálni. Mivel az eszközeink opcionalgatóak, különbözö felszerelèsekkel bövithetök, egyszerüsithetök ahogy a vevö pènztárcája megengedi.ha tehetnèm minden müvelèsre kitalálnèk vakami orvosságot, ès mint mondtam nem vagyok semminek sem az elrontója
Válasz a2457 #1746. hozzászólásáraDe azèrt irtam, h èn minden jobbitó ötletre vevő vagyok, csak erdögazdasági gèpből van kb 180 gèpmodellünk van nincs pènz az erdöben? Hát szoritsatok a tökeit azoknak akik nem adnak rá lovèt erre
nem a reklám a baj,
hanem az hogy le lett írva világosan hogy nem művelhető géppel.
azért nem az isten szerelmére, mert felborul, mert meredek a hely, vagy nem megközelíthető.
a másik meg az, hogy olyan ültetőgéppel aminek nem zárt a lábtartó része..
elég lenne ha az erdő szélén megállnál itt vele, az erdész már mondaná is hogy lehet hazaballagni. itt gépi ágszedés van, a képen szereplő berendezés életveszélyes volna itt.
sok helyen nem, de itt igen.
a kalapácsos zúzóhoz meg gratulálna a duna ipoly nemzetipark bármelyik munkatársa, meg a helyes kis csekkhez. hóvirág pl itt rettenet mennyiségben van, csak az ültetett fasor mellett 15 centi művelhető mechanikusan.
szóval spec a két masinád itt nem válna be.
értsünk szót, az erdő nem mező.
sokkal helyspecifikusabb a gépigénye.
akácos átalakítását sem tudod kalapácsossal megcsinálni, értsd meg hogy csak elveted vele, olyan erős sarj jön fel utánna amit csak foggal-körömmel lehet kordában tartani, és nincsen a művelési ágakban elég pénz a folyamatos kalapácsos zúzáshoz.
nyarasokban, füzesekben meg a kémiai megoldás töredéke árban a mechanikushoz képpest.
lehet harcolni a valósággal szemben, de nem biztos hogy érdemes.
ameddig 10-20 hektár szántóban nem rosz, addig erdőben annyira nem éri meg semmit beruházni, jobb a bérmunka.
akinek lenne annyi pénze hogy 100+hektár erdőt vegyen, és arra magának gépesítsen az meg nem teszi ilyenbe a pénzt mert tudja hogy nem éri meg anyagilag.
Válasz JOSEY #1744. hozzászólásáraHagyjál már a demagóg dumáddal ember,menj a piacra áruld ott a gépeid,engem nem érdekelnek,fogd már fel,van jobb...hittérítő meg techniai zseni dumával pedig próbálj a gyerekeknél bevágódni,mert ez az állandó fejlődés,meg saját fejlesztésű,meg aki nem ezt veszi az hülye marad...hagyjál már...
Válasz Matyi50 #1743. hozzászólásáraEz az igazi emberi butaság, amikor valaki a tudatlanságát mások bantásával háritja. Mutass olyan kiadvanyt ahol a legmodernebb kb 15 èves technológiakat barhol is hozzák. Nincs, azok akik dolgiznak ezen eszközökkel v gyártjak, forgalmazzák azart több rákátásuk van. Az, h te neked ez igy jön le, h barkire is ráakarok tukmalni bármit is... Nem akarok! Ha vakaki èrett a fejlödèsre az elöre lèp aki meg nem az küzködik. De felesleges szajtèpès lenne, h ugy se èrtenèd
Válasz JOSEY #1741. hozzászólásáraKb-
ezt egy olyan példával lehetne szemléltetni,mint amikor Gazsi odamegy két beszélgető emberhez,akik az órájukat nézve elmélkednek,közben aran barátunk erőszakosan rájuk akar tukmálni valami "jaónapot,arany kvarcóra nem érdekli?" ...aztán ha elküldik még neki áll feljebb...
Válasz a2457 #1740. hozzászólásáraSzia, van olyan körforgó nehèz kalapácsos szárzuz9nk ami tolatva ès külpontodkènt üzemeltethetö. Korábban tettem fel kèpet ezen kalapácsos vizszintelyes zuzóról, de van metev kèses változat is ami a talajban is tud dolgozni, ha technológia ezt kivánja meg. Az elvadult akakcsarjak ápolása elèggè durva munkafolyanat, nem sèrülhet az erögèp, sem az üzemeltetöje, ès tiszta területet szeretnènk kapni. Hát ennyi a gondolatmenetem.
Válasz Matyi50 #1739. hozzászólásáraSzinte tudtan, h ennyire okoskodo modon fogsz valaszolni. Az hogy levagytok naradva gèpesitèsben az egy dolog nem kötelezö venni lehet gondolom bèrelni, vagy hivni szolgaltatót aki megcsinálha. Továbbá felhivnam a figyelmedet arra, hogy az erdèszeti gèpeket forgalmazókat a kivágas aoritas gèpein tul nem èrdekli senkit sem. Mivel èn is erdötulajdonos vagyok tudom, h az erdöbevelèshez telepitèshez milyen talajmüvelö vetö ès ültetögèpekre van szüksèg. Az egy dolog, h sajnalják a jó gèpet az erdèszetekböl, vagy rálátásuk sincs, h milyen gazdaságos megoldásokat lehetne alkalmazni, hogy lehetne nem kèzzel, hanem gèpesitve is megoldani a müvelèst. Mert te nem a megoldast keresed, hanem, hogy hogy lehessen valamit gazdaságosan gyorsan megoldani. Èn erdèszekkel felhasznalókkal tartom a kapcsolatot minden gèp fejlesztèse során. Ès az sem állja meg a helyèt, h vegyünk nyugatit, mert hamar kiderül, h át kell alakitani, v hasznalhatatlanná válik a magyar technológiában. Mint irtam nem kötekezö vásárolni elèg, ha csak infirmaciokènt ott can egy eszköz kèpe leirasa, de ti utaljatok a gyártókat, kereskedöket, mert ugye azok pènzt kèrnek a termèkükèrt. Tènyleg kivancsi kennek, h g3pek, eszközök nèlkül mire mennètek a mezőgazdasagban, erdögazdaságban?
no , lépjünk ezen túl,
biztosak lehetünk benne hogy JOSEY nem akart semmi rosszat.
szóval.
akácnál jártunk, eleve nem közelíthető meg masinával, mert leborul.
másik az hogy kalapácsos zúzót, olyat ami a földet is felszedte 3-5 centi magasan kipróbálták akácban, mondván majd akkor nem sarjad.
jelentem ez nem működik. akácot lehet úgyis hogy gyökérszecskát vet az ember, a zúzó után olyan jól feljött hogy inkább akác felújítási technikának felel meg, lezúztam egyszer de 4 hektár megette a 22 es kovácsolt láncot. nyarasban működhet, viszont vágáskor hektáronként 55 ezerért lekezelem vegyszerrel és az olcsóbb.
ami marad esetleg azt a láncos zúzó elrendezi nyugodtan.
akác mást igényel,a használatos szaknyelvben "zergeb*szta" hegyoldal tekintetében meg hagyjuk a gépi művelés ötletét szépen, mert nem működik.
kipadkázni ki lehet, olyan áron amit halandó ember nemtud megfizetni.
ilyen
ilyen traktornak megfelelő szélességű padkákat csináltak borzasztó befektetéssel, ezen volt permetező apparát ami a későbbi művelést végezte.
ez a gyakorlat manapság nemigen dívik, olyan a költsége amit nem lehet megfizetni itt magyarisztánban.
evvel nincsen semmi probléma, viszont kezdeni azt kell valamit ilyen helyeken is.
lehet is, nem futamodunk meg, mi legalábbis megoldjuk ha arról van szó.
de sajnos akárhonnan nézzük a maszek erdőtulaj azt sem igen engedheti meg magának. szükséges lenne erre az erdőfelújítási alap, de ilyen pénzt kiadni csak akkor lehet ha brutálisan meg is követelik a technológia betartását.
máshogy nem megy.
Válasz JOSEY #1738. hozzászólásáraNeharagudj,de ez a hangnem és stilus csak téged minősít...gusztustalan kereskedői nyomulás és hülyének néző,agressziv reakció. Ennyi telik tőled. Nem marketingre voltam kíváncsi eddig sem,pláne ilyen módon,de ha ennyire nem megy a bót,sajnálom ha így kell nyomulnod. Az az egy biztos,hogy így itt szakmabelinek nem tudsz eladni semmit...
Másik dolog,ami a jelen hozzászólásaid illeti, egyértelműen leírtuk,hogy milyen területről van szó,de ha géppel járható lenne is,abszolute nem vagyok kíváncsi az ilyen sunyin benyomuló,kereskedői fotós marketingfogásra. Az ásóbot,szakóc meg valóban olyan területre való,ahol a Te gépeiddel max leparkolni lehet az erdő szélén,na ilyenről volt szó eddig is,nem tudom miért nem lehet ezt megérteni és ilyen szánalmas módon lereagálni.
Válasz Matyi50 #1737. hozzászólásárafigyelj koma nem őriztünk együtt disznót!
semmi reklám, csak tudod én rengeteget foglalkozok olyan gépek fejlesztésével amire mások álmukban sem gondolnak
nem kötelező megvenni és ráadásul sokszor van olyan technológia ami nem is az enyém, csak ugye mindenki ócón akarja megoldani a dolgát ami nem szokott igazán sikeres lenni, itt mindenki ugy osztja az észt ahogy akarja, az ő dolga, h mennyire van otthon a szakmájban, de ha téged nem érdekelnek a technológiák válaszd az ásóbotot és a szakóct, egészségedre
Válasz JOSEY #1736. hozzászólásáraLátom mindenhova odabiggyeszted gusztustalan módon a reklámaidat,hátha ráharap valaki... szánalom a köbön...
Válasz Matyi50 #1735. hozzászólásáraa probléma gyökere a terepviszonyokban vagy a szennyezettségben mérhető? mert a tuskók sarjadzása miatt csak egy durva kalapácsos szárzuzó használata segithet
Válasz JOSEY #1734. hozzászólásáraSzuper,ezt értem,eddig is értettem,de szerintem Te nem érted,hogy a terep olyan,hogy géppel nem művelhető :).....
Válasz Matyi50 #1733. hozzászólására
néhány fotó, hogy hogy müködik a kisebbik
Válasz JOSEY #1732. hozzászólására
És mivel húzza el olyan zergecseszte helyen az ember,ahol lábbal alibg bír megállni,nemhogy géppel? :D
Válasz a2457 #1728. hozzászólásárami kifejlesztettünk egy direktültetőt, mely segitségével ugymond szántatlan talajba lehet ujratelepiteni csemetét vagy nagyobb géppel suhángot
Válasz a2457 #1730. hozzászólásáraAz meg a leginkább lényeges,hogy az erdőöveket át kéne írni és belátni,hogy a klímaváltozás irtózatos nagy gondot jelent,sokszor mégis a gazdálkodón vasalják be azt is...
Válasz Matyi50 #1729. hozzászólásáranincsen baj azzal sem ha pokoli terület,
de tény és való hogy a költségeken növel.
a kézi ápolás és a lazítás nélküli ültetés sem kivitelezhetetlen egyáltalán.
az máskérdés hogy nem olcsó.
úgy kezdődik hogy muszály a vegyszeres sarjsvisszaszorítás már vágáskor.
úgy folytatódik hogy tuskózás akkor kimarad, viszont a minimum a 4x ápolás egy évben.
az ültetés gödörfúróval lazítatlan tuskósba minimum a duplája darabonként.
pászta jelölés ilyenkor.. kőműves megoldással :D zsinór és jelölő spray... nem túl jó de megteszi. szóval ha géppel esélytelen odamenni az sem jelent gondot.
de garantálom neked hogy nem éri meg anyagilag. ezt a tényállást én sose rejtettem véka alá.
erősen változó terepviszonyok/adottságok közt főleg fontos az elegyítés, akármi is van kiírva célállománynak amellé még nyugodtan lehet elegyíteni. és kell is. főleg ilyen helyeken.
nincsen belőle probléma, megoldható.
az pedig amit írsz sajnos valós és vérlázító, állami kezelésben levő erdőnek patentul makulátlannak kell lennie.
mert az a tiéd is, az enyém is, és mindenkié. 50 forint / hektárért bérli az államtól az állami zrt, tessék szépen foglalkozni vele.
a maszek világ.. másabb világ.
sajnos az erdő olyan stratégiai érték ami bőven túlnyúlik több emberöltőn, sajnálatos hogy a maszek erdőket érintő korlátozások nem arra irányulnak hogy jobbak legyenek az állományok, hanem a szivatásra inkább.
holott... az lenne a lényeg hogy olyan előírásokat követeljenek meg amiknek a betartása magával hozza az eredményességet is. a mostani előírások inkább csak pénzbevasalásra valóak.
aki kitalálja őket azt kirugdalnám kapálni, aztán a munkája értékéből tengődjön. persze az állami gazdaságok által felkínált 50 ezres / hektár áron kapáljon a rohadékja.
vissza kéne hozni az erdőfelújítási alapot.
a kitermelésből kelljen befizetni, és a felújítás sikeressége alapján lehessen belőle visszaigényelni.
méghozzá azért, mert akkor legalább az alapok jobbak, máskülönben akármilyen jó erdő is, nem fogja megérni levágni.
ha nem egy korrupt rothadó országban élnénk még működhetne is rendes támogatási rendszer az ilyen magárahagyott és nehéz terepen levő erdők felújítására...
Válasz a2457 #1728. hozzászólásáraKöszi a leírást!
A terület ráadásul géppel nem művelhető,tagolt,vízmosás,partoldal,árokpart!!! Szóval gondolhatod mekkora reális esélye van a szerkezetátalakításnál az elsőkivitel szakszerűségének is egyáltalán... semmi...
Na ilyenkor azt aki az íróasztal mellett ezt jóváhagyta a hatóságnál,egy életre eltiltanám a munkájától.... máshol tízhektárszámra nyílnak fel az állami erdők,meg döglenek bele a gazba,száradnak ki komplett kilométeres völgyek,hegyoldalak felújításai állami területen...azt bezzeg elintézik... a maszek pár hektáron meg jelzálogot vegyen fel a felújítás költségeire... nonszensz... Remélem az új erdőtörvény ebben már kedvez valamicskét...
Válasz Matyi50 #1725. hozzászólásáraelőkészítésnek erdészeti altalajlazító, egyben az húzza meg a pásztát is.
rendes traktorosnak nem kell semmi extra ahhoz hogy a 260-280 közti sortávot tartsa.
oda-vissza megy, tuskók nem jelentenek gondot.
50 ezer + áfa körül mozog hektárja a lazításnak HA hajlott a favágó dereka és le van szedve az ághulladék, és nincsen különösebb "anomália" a terepben.
ezután előfúrás nélkül mehet a csemete,
gyökere megvágva hogy jobban eredjen.
15 ös fúrószárat szeretek használni, az a legvastagabb amit épp elmével és fizikummal lehet nyomni, 5 fő (2 fúrógép, 2 taposó, 1 előkészítő) napi 2000 darabot tud letenni ha folyamatosan kell.
persze a fúrót tövig nyomjuk, kiemelés közben is marad a gáz a gépen, ne omoljon vissza a gödör amennyire lehetséges.
minnél mélyebbre lehessen tenni a csemetét.
50-60 forintér ültetem így darabját + áfa.
a csemeték földbekerülése után folyamatos tömörítés mellett vannak beföldelve.
a technika cifrázható, letermeléskor a vágást követően egyből, tehát a döntés után egyből lehet vegyszerrel visszaszorítani a későbbi sarjasodást.
lehetséges trágyázni is ültetés előtt, a gödörbe lehet tenni, a csemetével és a tömörítéshez használt földhöz.
ha érdekel az eredménye tudok mutatni olyan erdőket amiket így ültettem, és hogy hány évesek, mekkorák, stb. bejárható, nem elzárt helyen vannak. akár nélkülem is át lehet bóklászni.
köris,szürkenyár, nemesnyár amik nagyon könnyen megközelíthetőek.
mindíg izélnak vele hogy drága technika, meg az összes többi baromság de igazából a kivételesen magas eredés százalék végett a pótláson eleve behozza a javát, a többit meg az ápoláson. 3 éves szürkenyarasomat simán átvették volna befejezettnek is akár, sokkal gyorsabb a záródás a orokban, és utánna a sorok közt is.
a technológia nem saját kútfőből származik a néha erdészeti tudományos intézet kísérletezte ki a hozzávaló gépsorral együtt.
a lazítás 60-70 centi mélyen dolgozik,
a fúrt gödrök átlagosan 45-50 centi mélyek.
a technológiához megfelelő csemete is szükséges.
ha akácról kell átalakítani mondjuk tölgyre, ott sajnos a tuskózás nagyon szükséges, a redves akác nagyon sarjad.
sajnos nem volt alkalmam rá hogy értékelhető méretben megpróbáljak ilyesmit kivitelezni tuskózás nélkül.
ettől független tölgyet nyár helyére ültettem így, a hosszú ápolási idő miatt főleg kifizetődő.
szerencsére nem kell senkit semmire rábeszélnem, a számok és a kézzelfogható eredmények 5 éves ciklus után toronymagasan igazoltak :) 60+ hektár pedig elég nagy terület.
a fokozatos lehetőleg természetes felújításnak énis híve volnék, de sajnos ez az ország még fényévekre van attól hogy a szálaló gazdálkodásra lehessen gondolni hegyvidéken kívül.
pedig pontosan ugyanúgy működik máshol is.
a termelés technika drágább, viszont a felújításnak nincsen szinte semmi költsége.
sanszos hogy az általad említett akácost rá akarják és fogják szorítani szerkezet átalakításra. sose fog megtérülni, majdnem hogy ilyen erdőket jobb szószerint elajándékozni olyannak aki hajlandó letermelni és abból kifizetni meg még rá is fizetni a szerkezet átalakítást.
a múlt évben szerettek volna rámhagyni így 25 hektár erdőt, ha nem lett volna messze nekimentem volna. 1 darab forintért földdel mindennel oda adták volna, félig szétlopott akác , szerkezet átalakítás tölgyre.
tisztában vagyok vele hogy nagyon jó indulattal nullás lett volna úgy hogy mindent magam csinálok.
pénz a tölgyből meg max az unokának :D
becsületből vállaltam volna, de csak ha a közelemben lett volna. 150 km távból akkora ráfizetés lett volna hogy nem bírtam volna kinyögni.
itt ugrik ki amit már régebben is írtam párszor, az erdőn nem jelentkezik semmi hamar. ha nem foglalkoznak vele mondjuk 5 évig, az sem látszik csak úgy meg.
de eljön az a pillanat amikor mindenért meg kell fizetni, a szakszerűtlen felmérés/fafaj választás, telepítés, ápolás, gyérítés összege a végén úgyis visszapofázik, többszörösen.
így születnek azok az erdők amik szószerint csak negatív értéket képviselnek, felújításra várnak de a fatömeg ami van rajta minőségében és mennyiségében egy kalap szart sem ér, nem fedezi a felújítást.
ameddig lehet húzzák-halasztják de igazából ez csak öngól.
sajnálom, de a leírásodból arra következtetek hogy ez sem lehet sokkal jobb helyzet, tapasztalatból azt lehet mondanom hogy a túltartott erdő majdhogynem egyenlő az értéktelennel. azért van túltartva mert ezelőtt sem fedezte volna a saját felújításának a költségeit.
most meg pláne nem, és évről évre kevésbé fogja.
ha rendben van minden csinálva az erdő jó pénzt tud hozni. csakhát hosszú a megtérülés ideje, menetközben kispórolt forintok meg többszörösen jelentkeznek majd a végén. mint a disznó hízlalás. ha a kaján spórolunk és 150 helyett csak 80 kiló a disznó, akkor hiába vakarásszuk a fejünket a végén hogy a hús nem ér annyit amennyiért vágják a disznót.
azt is kell tudni hogy a következő erdő minősége már ott kezdődik hogyan van levágva a régi.
éppen ezért inkább arra tendálok hogy én ugyan vállalom garanciával az erdőtelepítést, azt hogy minden műszaki átvételen bőségesen átmegy /és nem csak ímmel-ámmal átrugdalják/ a telepítés, de ezt csak akkor tudom vállalni ha eleve én csinálom a tarvágást, és a csemete beszerzést, a vágástér takarítást, a talajelőkészítést.
azért mert ezek összefüggő dolgok.
ha minden rendben van csinálva akkor hasznot hoz az erdő, ha nem akkor meg csak viszi a pénzt.
Válasz csontii #1726. hozzászólásáraTúlkorosnak mondott az állomány,emiatt éves növedék elméletben nincs a hatóság szerint,emiatt készletgondozót se enged,ráadásul a célállományt is változtatni akarják arra hivatkozva,hogy a termőhelytípus megengedné a KTT-CS fafajokkal történő erdősítést,gondolom új termőhelyfeltárás műholdképről ,meg hasraütésből történt,vagy kiküldtek valami tanulót..azaz fafajcsere,ami bődületes összegekből és munkából jönne össze ugyibár....magyarán a házát is elárvereztetné az erdészeti hatóság a tulajnak,ha nem sikerül az új fafajjal történő erdősítés...