Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #2441. hozzászólásra
Akkor hektáronként és a szerzéstől eltelt évenként van a 200000 kedvezmény, vagy csak évenként 200000?
Bocs hogy ilyen értetlen vagyok de nem találok rá egységes állásfoglalást.
Azt hiszem hogy a legfrissebb adószabályok c. kiadványban is rosszul van leírva. Ott azt írja hogy a lenti eset szja mentes.
Az ügyvéd is mást mond, meg itt is mást mondotok.
Válasz #2439. hozzászólásra
a maradékot meg 16%-al adózza?
Összesen kap 200000 forint kedvezményt, nem hektáronként igaz?
Az hogy regisztrált termelő veszi az nem számít?
Valahol az volt hogy évente 200000 forinttal csökkenthető az adóalap, de ez nem igazán világos.
Ha valaki örökölt egy földet 3 évvel ezelőtt és fizetett illetéket utána mondjuk 700000 forint/hektár után, most eladja 1300000 forint/hektárért egy reg számmal rendelkező helyben lakó őstermelőnek, ilyen esetben kell e szja-t fizetnie vagy nem?
Ha kell akkor mennyit?
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:
- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,
- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,
- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,
- a Nemzeti Földalap javára történt.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie
Válasz #2427. hozzászólásra
Egy jó tanács: Adásvétel esetén azért arra érdemes figyelni, hogy a hatóság előszeretettel vizsgálja, volt-e fedezete a vásárlónak erre az adásvételre!! Azaz nem árt felkészülni arra, ha valaki megkérdezné, honnan is volt x összeged erre az adásvételre, akkor tudja mondani valami olyant, ami megállja a helyét.
„Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?#8221;
Nem adómentességről van szó. De az adó alapja nem a szerződésben lévő ellenérték, hanem annak jövedelem tartalma. Tehát nem feltétlenül van adó is, ha van összeg!
A 1353 személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatójából kivonat:
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke, (…).
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);
az értéknövelő beruházásokat;
az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.)
Megszerzésre fordított összeg: az átruházásról szóló szerződés szerinti érték, ha ez nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték.
Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.
Fő szabály szerint az ingatlanértékesítés esetében a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után az ingatlanértékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.
Egy évvel ezelőtt egy testvérek között létrejött ajándékozási szerződés után 9% illetéket fizetem. Az illeték alapja a föld megbecsült értéke volt (25.000 Ft/Ak)
Válasz #2427. hozzászólásra
Hé-hó...
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?
Oké, hogy nem kell kifüggeszteni, de a NAV beleszólhat.
Mert pont ezen megy az agyalás, de amúgy egy ügyvédnek vágnia kell.
Azért kíváncs leszek a végére...
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, hogy összefoglaltátok nekem a lényeget. Most rajtam a sor, hogy lepapírozzam. Ha megvagyok vele okulásképpen megosztom a tapasztalatokat itt, hátha még valakinek hasznos lesz. Még egyszer Köszönöm!!!
Így van, az enyém is csak egy vélemény a sok közül.
Mancs számára összegezzünk:
Ajándékozás: Testvérek között ez működik, mivel közeli hozzátartozók. A megajándékozott által fizetendő ajándékozási illeték 9 %, amire nem illeti meg mentesség (nem egyenesági rokon). Az ajándékozót nem terheli fizetési kötelezettség.
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A vevőt 4 % vagyonszerzési illeték terheli, ami alól mentesülhet, ha vállalja, hogy 5 évig nem idegeníti el és mezőgazdasági célra hasznosítja.
Mindent figyelembe véve én az adásvételt ajánlanám.
Válasz #2425. hozzászólásra
Igen ezen már gondolkodtam, hogy vagyonszerzési illeték 9%. Az ajándékozás illetékének alapját a NAV állapítja meg a forgalmi érték alapján. De a szerződésbe bele kell írni a általunk megbecsült értéket, ezt vagy jóváhagyják vagy emelnek rajta.
A lényeg az, hogy 3 mft után 9% illeték 270 eft, adás-vétel esetén a 3 mft után 16+11% az adó, azaz majd 1 mft. A 16% adókulcs +11% eho.
Ez fórum, vélemények vannak benne.
A lényeg, hogy a 9% alatt nincs jobb megoldás.
Üdv,
Mind a hatályos (régi) földtörvény, mind a 05.01-jén hatályba lépő új földtörvény azt mondja ki, hogy termőföld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. (A testvér közeli hozzátartozó, így lehet neki földet ajándékozni.)
Azonban egyik törvény sem rendelkezik az illetékről, annak mértékéről vagy mentességről. Erről az illetéktörvény rendelkezik.
Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %, termőföld ajándékozás esetén ennek felét kell megfizetni = 9 %. Illetékmentesség csak az egyenesági rokont (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyerek, unoka, dédunoka), illetve a házastársat illeti meg.
közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
Ptk 685 b
Szerintem lezárhatjuk, hogy illetékmentes május 1- ig.
Válasz #2422. hozzászólásra
Persze, hogy igazolni kell. Mindenkinek a személyi ig.-ba az anyja neve lesz bizonyító. Az ügyvéd csinál egy szerződést, csatolja a dokumentumokat, és dobja be a földhivatalba. 6600 ft/db bejegyzés+ ügyvéd.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is.
Válasz #2411. hozzászólásra
Én meg ezt találtam:
(3)4 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Élő törvény...
Most már értem. A közeli hozzátartozó nem egyenlő az egyenesági rokonnal és nekik ebben az esetben nem illetékmentes sem az ajándékozás, sem az adás-vétel. Köszönöm még egyszer az infókat.
Köszi az eddigi válaszokat. Nekem is ez a gondom. Mindenhol mást írnak erről, még jogi fórumokon is. Ha közeli hozzátartozónak számít a testvér akkor sima ügy.
Lehet, hogy baromság, de az illetéktörvény szerint:
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;
13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér
Ami biztos, hogy ha adás-vételt választjátok, akkor ott jövedelme keletkezik 2 tesónak, így keményen adózni kell utána. Asszem 16+11% adója van. 0 forintért jutottak a földhöz, és pénzért megy tovább. Aki tulajdont szerez, annak nem kell illetéket fizetni, ha vállalja az 5 év birtokban maradást.
Kicsit bekutyulódtam az ajándékozás miatt. Tesó-tesóval illetémentes, adó nincs. Még mindig ezt állítom. Elég vacakul van leírva, de a 9% biztos hogy termőföldre vonatkozik, de NEM közeli hozzátartozókra.
Így az ajándékozás a jobb.....
Válasz #2401. hozzászólásra
Testvér és testvér= közeli hozzátartozó, azaz illetékmentes. A 9% nem közeli hozzátartozókra vonatkozik, de csak május 1- ig.
Szóval Nektek ingyenes az ajándékozás.
Üdv
Következő kérdéssel fordulnék hozzátok:
Van a családnak egy területe egy osztatlan közösben. Örökléskor a terület szét lett osztva egyenlő részben a testvérek között. Az egyik testvér szeretné most egyesíteni a területet. A többi testvér támogatja ebben. Milyen módon lehetne ezt legjobban kivitelezni? Mert ahogy néztem az ajándékozás testvérek között nem illetékmentes és 9%-ot kell fizetni. Adás vételnél pedig csak 4%. Nem csináltam még ilyen ügyletet és hátha tudtok valami tanácsot adni. Előre is köszönöm!
Válasz #2397. hozzászólásra
Ki dönti el hogy 3 vagy 9 tag legyen a bizottságban?
A szomszéd faluban fele akkora a határ mint nálunk,meg kevesebb a gazda is, és még is 9 tag van. Nálunk meg 4.
Nekem ez egy kissé viccesnek tűnik.
Az oké hogy hagyjuk kívül a külföldit meg az 5 falu határában gazdálkodó zrt-t ebből, de hogy a magyar, 20 éve ezzel foglalkozó gazdák 70 %-át ki akarja golyózni egy ember, - ez nevetségesnek hangzik.
Válasz #2393. hozzászólásra
Mi van olyankor ha van egy faluban 12 gazdálkodó és abból 9 mindenképpen bent szeretne lenni ebben a bizottságban de 4 emberke az összes többi tudta nélkül, kalap alatt megalapította már a bizottságot a kamaránál.
A többiből senkit nem értesítettek ki.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felszólító leveleket küldött ki a Gazdasági Versenyhivatal")
8794 hozzászólás
Válasz #2442. hozzászólásra
2013
2014
Válasz #2442. hozzászólásra
mikori az adásvétel, 2013 vagy idei lesz?
Válasz #2441. hozzászólásra
Akkor hektáronként és a szerzéstől eltelt évenként van a 200000 kedvezmény, vagy csak évenként 200000?
Bocs hogy ilyen értetlen vagyok de nem találok rá egységes állásfoglalást.
Azt hiszem hogy a legfrissebb adószabályok c. kiadványban is rosszul van leírva. Ott azt írja hogy a lenti eset szja mentes.
Az ügyvéd is mást mond, meg itt is mást mondotok.
Válasz #2440. hozzászólásra
hektáronként 400.000huf-nak a 16%-a lesz a fizetendő SZJA:
Válasz #2439. hozzászólásra
a maradékot meg 16%-al adózza?
Összesen kap 200000 forint kedvezményt, nem hektáronként igaz?
Az hogy regisztrált termelő veszi az nem számít?
Valahol az volt hogy évente 200000 forinttal csökkenthető az adóalap, de ez nem igazán világos.
Válasz #2438. hozzászólásra
600.000 huf lesz az adóalap,és ebből fog 200.000 forint adókedvezményt kapni.
Ha valaki örökölt egy földet 3 évvel ezelőtt és fizetett illetéket utána mondjuk 700000 forint/hektár után, most eladja 1300000 forint/hektárért egy reg számmal rendelkező helyben lakó őstermelőnek, ilyen esetben kell e szja-t fizetnie vagy nem?
Ha kell akkor mennyit?
És állásfoglalási joga sem lesz haszonbérlet ügyében, hogy javasolja vagy nem javasolja az adott bérleti szerződés létrejöttét?
Válasz #2435. hozzászólásra
Haszonbérletre nem .
Szervusztok!
Tud valaki valamit arról, hogy a hamarosan megalakuló földbizottságoknak a föld adás - vétel mellett a bérleti szerződéseknél is lesz - e vétó joga?
Válasz #2431. hozzászólásra
Persze, jövedelem...
( Nekem még egy ügyvéd sem adott számlát)
Majd a zügyvéd' okosabb lesz.
Üdv
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:
- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,
- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,
- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,
- a Nemzeti Földalap javára történt.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie
Válasz #2427. hozzászólásra
Egy jó tanács: Adásvétel esetén azért arra érdemes figyelni, hogy a hatóság előszeretettel vizsgálja, volt-e fedezete a vásárlónak erre az adásvételre!! Azaz nem árt felkészülni arra, ha valaki megkérdezné, honnan is volt x összeged erre az adásvételre, akkor tudja mondani valami olyant, ami megállja a helyét.
Válasz #2429. hozzászólásra
„Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?#8221;
Nem adómentességről van szó. De az adó alapja nem a szerződésben lévő ellenérték, hanem annak jövedelem tartalma. Tehát nem feltétlenül van adó is, ha van összeg!
A 1353 személyi jövedelemadó bevallás kitöltési útmutatójából kivonat:
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c” oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított 16%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Ingatlanértékesítésből származó bevételnek számít különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke, (…).
Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket:
a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);
az értéknövelő beruházásokat;
az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.)
Megszerzésre fordított összeg: az átruházásról szóló szerződés szerinti érték, ha ez nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték.
Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték.
Fő szabály szerint az ingatlanértékesítés esetében a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után az ingatlanértékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.
Válasz #2411. hozzászólásra
Egy évvel ezelőtt egy testvérek között létrejött ajándékozási szerződés után 9% illetéket fizetem. Az illeték alapja a föld megbecsült értéke volt (25.000 Ft/Ak)
Válasz #2427. hozzászólásra
Hé-hó...
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik.
Ez hogy van ez a adómentesség?
Az adás- vételibe milyen összeg kerül? Ha összeg van, adó is, nem?
Oké, hogy nem kell kifüggeszteni, de a NAV beleszólhat.
Mert pont ezen megy az agyalás, de amúgy egy ügyvédnek vágnia kell.
Azért kíváncs leszek a végére...
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, hogy összefoglaltátok nekem a lényeget. Most rajtam a sor, hogy lepapírozzam. Ha megvagyok vele okulásképpen megosztom a tapasztalatokat itt, hátha még valakinek hasznos lesz. Még egyszer Köszönöm!!!
Válasz #2426. hozzászólásra
Így van, az enyém is csak egy vélemény a sok közül.
Mancs számára összegezzünk:
Ajándékozás: Testvérek között ez működik, mivel közeli hozzátartozók. A megajándékozott által fizetendő ajándékozási illeték 9 %, amire nem illeti meg mentesség (nem egyenesági rokon). Az ajándékozót nem terheli fizetési kötelezettség.
Adás-vétel: Ha a szerződésbe ellenértékként a hagyatékátadó végzésben megjelölt összeget írják be, akkor az eladó részéről nincs jövedelem (bevétel – ráfordítás = 0), így adófizetési kötelezettség sem keletkezik. A vevőt 4 % vagyonszerzési illeték terheli, ami alól mentesülhet, ha vállalja, hogy 5 évig nem idegeníti el és mezőgazdasági célra hasznosítja.
Mindent figyelembe véve én az adásvételt ajánlanám.
Válasz #2425. hozzászólásra
,
Igen ezen már gondolkodtam, hogy vagyonszerzési illeték 9%. Az ajándékozás illetékének alapját a NAV állapítja meg a forgalmi érték alapján. De a szerződésbe bele kell írni a általunk megbecsült értéket, ezt vagy jóváhagyják vagy emelnek rajta.
A lényeg az, hogy 3 mft után 9% illeték 270 eft, adás-vétel esetén a 3 mft után 16+11% az adó, azaz majd 1 mft. A 16% adókulcs +11% eho.
Ez fórum, vélemények vannak benne.
A lényeg, hogy a 9% alatt nincs jobb megoldás.
Üdv
Válasz #2424. hozzászólásra
Mind a hatályos (régi) földtörvény, mind a 05.01-jén hatályba lépő új földtörvény azt mondja ki, hogy termőföld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. (A testvér közeli hozzátartozó, így lehet neki földet ajándékozni.)
Azonban egyik törvény sem rendelkezik az illetékről, annak mértékéről vagy mentességről. Erről az illetéktörvény rendelkezik.
Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 %, termőföld ajándékozás esetén ennek felét kell megfizetni = 9 %. Illetékmentesség csak az egyenesági rokont (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyerek, unoka, dédunoka), illetve a házastársat illeti meg.
Részemről is lezárva.
közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
Ptk 685 b
Szerintem lezárhatjuk, hogy illetékmentes május 1- ig.
Üdv
Válasz #2422. hozzászólásra
Persze, hogy igazolni kell. Mindenkinek a személyi ig.-ba az anyja neve lesz bizonyító. Az ügyvéd csinál egy szerződést, csatolja a dokumentumokat, és dobja be a földhivatalba. 6600 ft/db bejegyzés+ ügyvéd.
Bocsánat de akadt az oldal és ezért küldtem el ilyen sokszor.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is. Ez valami hasonló mint amit Hubcika írt.
Ezt találtam még én is:
"A termőföld megszerzése ajándékozással a
termőföldről szóló törvény 3. § -a u) pontjának 2. alpontja
meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként
. A mentességre való jogosultságot a meg ajándékozottnak kell igazolnia. A
támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő
ajándékozási szerződéshez kell csatolni, mely okiratot az ajándékozási szerződés
másolatával az ingatlanügyi hatóság tovább
ítja az állami adóhatóságnak."
Ezek szerint az illetéktörvény mellé még bejön a földtörvény is.
Válasz #2414. hozzászólásra
Adóköteles azoknak, akik adják, mert jövedelmük keletkezik.
Ezért jobb az ajándékozás.
Válasz #2413. hozzászólásra
Pontosabban még él, mert az új földtörvény május 1-től változtatja.
Ezt a jelenlegi 1994 -es földtörvényből pecáztam....
Válasz #2412. hozzászólásra
Egymás közt adják el mivel osztatlanban vannak ki sem kell függeszteni csak az állam van aki megveheti.
Válasz #2411. hozzászólásra
Én meg ezt találtam:
(3)4 Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont], közalapítvány, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy és az állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni.
Élő törvény...
Most már értem. A közeli hozzátartozó nem egyenlő az egyenesági rokonnal és nekik ebben az esetben nem illetékmentes sem az ajándékozás, sem az adás-vétel. Köszönöm még egyszer az infókat.
Válasz #2409. hozzászólásra
A testvér, mint közeli hozzátartozó megszerezheti ajándékozás címén a föld tulajdonjogát, csak nem illetékmentesen (mert nem egyenesági rokon).
Válasz #2408. hozzászólásra
Házastársak között is csak idén jan. 1-től. Előtte csak egyenesági rokonok között volt illetékmentesség.
Testvérek között talán majd legközelebb.
Válasz #2407. hozzászólásra
Közelinek számít, bemásolt cucc.
A google vagy az új földtörvény is ezt írja, ha csak nem smart-nak lesz igaza....
Válasz #2406. hozzászólásra
Én elhiszem. Csak furcsa, hogy testvérek között nem az volna.
Köszi az eddigi válaszokat. Nekem is ez a gondom. Mindenhol mást írnak erről, még jogi fórumokon is. Ha közeli hozzátartozónak számít a testvér akkor sima ügy.
Válasz #2405. hozzászólásra
Lehet, hogy baromság, de az illetéktörvény szerint:
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;
Na neee! Szerintem ez baromság..
13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér
Válasz #2402. hozzászólásra
Csak az egyenesági rokon, illetve a házastárs által megszerzett ajándék illetékmentes! A testvár bár közeli hozzátartozó, de nem egyenesági rokon.
Válasz #2402. hozzászólásra
Asszem jól tudom a jogszabályt, amit előbb írtam.
Ami biztos, hogy ha adás-vételt választjátok, akkor ott jövedelme keletkezik 2 tesónak, így keményen adózni kell utána. Asszem 16+11% adója van. 0 forintért jutottak a földhöz, és pénzért megy tovább. Aki tulajdont szerez, annak nem kell illetéket fizetni, ha vállalja az 5 év birtokban maradást.
Kicsit bekutyulódtam az ajándékozás miatt. Tesó-tesóval illetémentes, adó nincs. Még mindig ezt állítom. Elég vacakul van leírva, de a 9% biztos hogy termőföldre vonatkozik, de NEM közeli hozzátartozókra.
Így az ajándékozás a jobb.....
Válasz #2401. hozzászólásra
Testvér és testvér= közeli hozzátartozó, azaz illetékmentes. A 9% nem közeli hozzátartozókra vonatkozik, de csak május 1- ig.
Szóval Nektek ingyenes az ajándékozás.
Üdv
Következő kérdéssel fordulnék hozzátok:
Van a családnak egy területe egy osztatlan közösben. Örökléskor a terület szét lett osztva egyenlő részben a testvérek között. Az egyik testvér szeretné most egyesíteni a területet. A többi testvér támogatja ebben. Milyen módon lehetne ezt legjobban kivitelezni? Mert ahogy néztem az ajándékozás testvérek között nem illetékmentes és 9%-ot kell fizetni. Adás vételnél pedig csak 4%. Nem csináltam még ilyen ügyletet és hátha tudtok valami tanácsot adni. Előre is köszönöm!
Válasz #2398. hozzászólásra
Csak páratlan számú tag lehet a bizottságban.
Válasz #2398. hozzászólásra
azok 4-en mit mondanak?
Válasz #2397. hozzászólásra
Ki dönti el hogy 3 vagy 9 tag legyen a bizottságban?
A szomszéd faluban fele akkora a határ mint nálunk,meg kevesebb a gazda is, és még is 9 tag van. Nálunk meg 4.
Nekem ez egy kissé viccesnek tűnik.
Az oké hogy hagyjuk kívül a külföldit meg az 5 falu határában gazdálkodó zrt-t ebből, de hogy a magyar, 20 éve ezzel foglalkozó gazdák 70 %-át ki akarja golyózni egy ember, - ez nevetségesnek hangzik.
Válasz #2395. hozzászólásra
szívás!
Válasz #2395. hozzászólásra
szívás!
Válasz #2393. hozzászólásra
Mi van olyankor ha van egy faluban 12 gazdálkodó és abból 9 mindenképpen bent szeretne lenni ebben a bizottságban de 4 emberke az összes többi tudta nélkül, kalap alatt megalapította már a bizottságot a kamaránál.
A többiből senkit nem értesítettek ki.