Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ismét egy ügy ami nonszensz és nem tehet róla az ember.
Kifüggesztés x vevő és y eladó, ÉN rárepülök mint elővásárlásra jogosult, az y eladónak az ügyvédje elismeri hoyg az vagyok, szerződéskötés az én ügyvédemmel és kifizetés majd földhivatal 3 hónap után mivel 30-szopr szóltam már neki mert annyira elfoglalt, kiböki igen minden oké, DE kell neki az NFA-hoz beadott eredeti ajánalt tértivevénye!!!
OPPÁ, azt ugye bár nem én csináltam, az eredeti eladó vevő akire rárepültem ügyváédje meg nem áll velem szóba, SŐT az ügyvédemmel sem, NA ILYENKOR MI VAN???
( A földhivatal jogosan kéri, mert hát neki kell ez tény)
nem igazán tom, hogy írtatok e az én hozzászólásomhoz...még mindig áll az ügy, ma újra leülünk és próbálunk egyezkedni a szomszéddal, hogy mi lesz, tudjuk..eddig egyik ajánlatot sem fogadta el, ezt sem fogja valószínű...az új ügyvéd átnézte a papírokat, szte a kifüggesztett vételi ajánlat, amit az eladó neve és a mienké szerepel, és a szomszédé, olyan mintha nem is arról a telekről beszélne, ár is más, m2-ek is..arról nem beszélve, h nem szerepel benne h ő őstermelő és élni kíván az elővásárlási jogával..egy szó sem esik róla..nem érti ezt az önkormányzat hogyan fogadhatta el, és utólag ő hogyan vihette be az igazolványát, hiszen nem jelezte feléjük, h neki ilyen van.... a törvényben úgy van, h a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni..a másik:"A kifüggesztett vételi, haszonbérleti ajánlat esetén nincs lehetőség licitre, vagyis hiába ígér valamely elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre jogosult személy magasabb összeget a kifüggesztett ajánlatban szereplőnél, ez új ajánlatnak minősül, nem pedig elfogadó nyilatkozatnak, így közte és a tulajdonos között nem jöhet létre a szerződés. Az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosulttal kizárólag a kifüggesztett ajánlatban foglalt tartalommal jöhet létre a szerződés." akkor nincs is miről beszélnünk...nincs is ügy, de mégis van..nem értem...
Válasz #1727. hozzászólásra
" Eladó átveszi a vétélárat. "
Én pénzt még akkor sem adnék át az eladónak ha 1000 százalék biztos lennék benne, hogy én nyerek. Helyette maximum ügyvédi letét.
Válasz #1725. hozzászólásra
Szándékosan nem kifüggesztést írtam, hogy ne legyen fogalomkeveredés. Ez is természetesen kifüggesztve lehet Pm. Hívatalban, de nem az földtörvény szerinti kötelezettségre, hanem a Ptk.-ra vonatkoztatva.
persze, teljes folyamatot ismerem,(vételiajánlat,kifüggesztés,NFA,ügyvédi adásvétel)volt már benne részem,csak mivel ugatják, ezt a bázisfaszságot,ami a világ legigazságtalanabb kezdeményezéseinek egyike,gondoltam hátha ir valaki valami dörzsöltséget/ismeretlen okosságot ,ami a szerződésbe később fontos lehet.
Ügyvédhez mentek. Megkötitek a szerződést. Eladó átveszi a vétélárat. Ügyvéd küldi a papirokat, ahova kell.
vevő, vagy eladó kifüggesztet. Ha elővásárlási joggal rendelkező beleköp a levesbe, neki a vevőnek kell fizetni, és megy minden tovább.
Így az eladó semmit nem veszít, nincs utólagos licitálgats, stb.
Ez a rendes jogi útja a földeladásnak.
Válasz #1721. hozzászólásra
1.,Ez nem licit kérdése, hanem mindkét féltől elfogadott vétel/ajánlat.
2.,Tök mindegy hányadik falu, ha a jogszabályban előírt 15 km (vagy 20km-es ( nem tudom a jelenlegi szabályt)) körzetben benne van, mert úgy ő is helyben lakónak számít.
Az eladó már elvileg nem léphet vissza, mert egy jó ügyvéd képes bírósági úton érvényesíttetni a vételt/eladást. És mégis csak előfordul néha-néha...ez már húzósabb kérdés lenne.
Válasz #1720. hozzászólásra
Ugye milyen bonyolult vacak?
Jót írtál mindent, csak az a "hirdetmény" szó nem tetszik, mert az már a kifüggesztés, és akkor elvileg a tultárs már nem élhet az elővásárlási jogával ( szerintem).
Ezért is volna szükség a lemondó nyilatkozatra, hogy később ne piszkítson bele egy esetleges jó vételbe/eladásba.
Válasz #1723. hozzászólásra
A legfontosabb a vételi ár kifizetésének a határideje. Az egyik eladó hívott engem, hogy sajnálja hogy nem én nyertem kifüggesztéskor, mert a nyertes már 3 hete nem jelentkezik és kellene a pénz.
Én már másnap fizettem volna, és ha bele lett volna írva a vételi ajánlatban, taláááán enyém lenne azóta.
A bázisév nem 2014??? Ami nincs, azt nem kell beleírni. Csak ha 2013 lesz??? Írjátok bele, rosszabb nem lesz, csak max felesleges.
Volt valakinek adasvetelije mostanaban? Az alapdolgokon kivul(birtokbaadas,illetekmentesseg) celszeru valamit beirni? Ilyen majdani bazis jog Vagy ilyesmire gondolok?
Nincs rálicitálás, pontosan ugyanazokkal a feltételekkel kell megvennie a földet, mint ahogy ki lett függesztve. Egy dolog számít, a törvényben lefektetett sorrend!
Mi a helyzet akkor ha egy eladásra kifüggesztett földért valaki többet ígér be?
Úgy ígér többet, hogy nem abba a faluba tartozik, mint a másik vevő, hanem eggyel arrébb?
Kifüggesztéstől most meddig lehet rálicitáni, ha egyáltalán létezik ilyen?
Ha az osztatlan közös eladásakor, az eladó nem értesíti, -akár hirdetmény útján is-, a tul.társat, és a tft szerinti kifüggesztéssel mással akar szerződést kötni, akkor egy ügyes ügyvéd, a Ptk.-ra hivatkozva tudja perben az eladási szerződést érvénytelenné tenni.
Az új vevőjelölttel való kifüggesztéskor már nem él a tul.társ elővásárlási joga, a más (tft) törvény rendelkezése szerint. Mert úgy kell venni, hogy a tul.társ nem élt elővásárlási jogával. Viszont a Ptk.-ban foglaltakat csak perben tudja érvényesíteni.
Válasz #1711. hozzászólásra
"hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie."
Itt így írja, máshol meg úgy hogy:
"A Ptk. 373. §-a tartalmazza az elővásárlási jog szabályait. Elővásárlási jog esetén, ha az eladó el kívánja adni a tulajdonában álló dolgot, az ajánlatot a jogosulttal is közölnie kell, és ha a jogosult ezt elfogadja, a szerződést köteles vele megkötni."
Az elsőnél úgy is lehet értelmezni, hogy kifüggesztéskor KELL értesítheti, ez kicsit rossz, mert 60 nap és nem tutti.
A második esetben levélben is lehet, és már mehetnek is kifüggesztés nélkül az ügyvédhez, így -60 nap.
Őszintén megmondom, hogy káosz az egész, cimborám ma is ment egy másik földhivatalba érdeklődni, mert előző nap elzavarták az illetékes fh-ból. Kifüggesztéskor ment mint társtulaj, hogy elővásárlási joga van, de a fh elzavarta, hogy kifüggesztéskor már nem érvényesítheti a jogát és nem jegyzi be.
Olyan kérdésem lenne, állítólag hibát követtünk el azzal, h beadtuk a földhivatal felé a használati megosztási vázrajzot!Mi van akkor, ha az nincs?vissza lehet ezt még csinálni?akkor ki kell függeszteni újra?a szomszéddal, ha nem egyezik meg az eladó, ő mit tud tenni?és ez az egész hogyan fog akkor kinézni, mi telektulajok lehetünk??köszi
Ptk. 45. §
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3)192 A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
tft
10. §61 (1)62 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
(3a)65 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(6)67 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie.
Ennek alapján úgy néz ki, hogy a társtulajdonosnak él az elővásárlási joga a (6) bek. alapján.
Viszont korábbi hozzászólásban volt:
"épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat. "
Ennek alapján viszont a tft (1) bek. lerontja a Ptk. 45. §-át.
Válasz #1700. hozzászólásra
A hirdetmény útján értesíti a tulajdonostársakat.
tftv. 10.$
"(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
tisztelt fórumozók...olyan kérdésem lenne, milyen őstermelőnek van elővásárlási joga, elég kiváltania az igazolványt, vagy regisztrálnia is kell az MVh-nál. A nyilvántartási szám ugyan az mint az mvh regisztrációs száma?
Válasz #1708. hozzászólásra
De valamit csak tenni kell, így nem jegyzi be az FH.Nem tudom jól gondolom e de van két vételi ajánlat a rangsorban előrébb lévő hibás, akkor nem a másodikkal kellene szerződést kötni?Egyébként nem csak azért hibás a CSG vételi nyilatkozata mert nem íratta alá 2 tanúval, de nincs mellékelve a CSG határozat másolata sem sőt még csak oda sincs írva CSG határozat száma sem.
Hát az a baj hogy ha egyszer elfogadta a jegyző a kifüggesztést, akkor nem fogja visszavonni utólag, mi is próbáltunk már alaki hibára hivatkozni, azt mondták ezt már jóvá hagyták, max bírósági végzés után, addigra meg végbe megy az egész üzlet amit már senki nem csinál vissza
Nagy a csend, a CSG kereste meg az őstermelőt hogy vonja vissza a vételi szándékát mert az FH nem jegyzi be a tulajdonszerzést nekik, persze ő sem hülye hogy ezt csak úgy megtegye. Mikor az őstermelő ismerőssel néztük a jegyző által átadott kifüggesztési paksamétát amiben ugye benne van a CSG vételi ajánlata is akkor láttuk hogy az ajánlatuk hibás nincs tanúval aláíratva.Nem tudom hogy nem -e új kifüggesztést kellene, vagy lehetne ez alapján indítani.
Na ehhez szóljatok. Adott egy eladó külterületi szántó -gyep, a tulaj kifüggesztette, megegyeztek az ismerősével aki hejbenlakó őstermelő, és be is adott rá kézzel írott vételi nyilatkozatot tanúk nélkül( de mivel ez kézzel írott nem is kell tanú), közben egy helyben lakó családi gazdálkodó is jelentkezett rá géppel írott nyilatkozaton szintén tanúk nélkül. Végül is megkötötték az adásvételit a CSG-vel de a földhivatal nem fogadta el fölszólította őket hiánypótlásra. A történet kb. két hónapos. Szerintetek?
A tft.-ben ugye nincsen kiemelve, hogy a más, korábban hozott, és úgymond generális törvényben biztosított elővásárlási jogról rendelkező paragrafus itt nem érvényes, de az sem, hogy az ottani eljárásnak nem megfelelő szerződés érvénytelen.
Vagyis a tft szerintem kiskaput hagyott az ügyeskedésnek. Kérdés, hogy ki képes kihasználni, és kivel szemben.
Tulajdonostársam kifüggesztette egy harmadik féllel,rájelentkeztem,ők ki akartak hagyni a földhivatal elutasította őket adásvételivel,utána az enyém lett.
Válasz #1697. hozzászólásra
Szerintem nem, de a gyakorlat ( földhivatal, ügyvéd) szerint igen.
Megtámadható lehetne bíróságon, de odáig már nem megy el az ember ( általában).
Válasz #1685. hozzászólásra
Ez sosem így megy a gyakorlatban, így semmis minden 3. félnek eladott föld a bíróságon.
Azt a jogszabályt keresd meg, ahol azt írják, hogy a kifüggesztéskor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van még mindig. Ezen megy a vita MZ/X és az én véleményem szerint már nincs, bááárr nem is nyilatkoztatták/jelezték a tultársaknak az eladást.
Válasz #1684. hozzászólásra
Ez rendben, de mi kifüggesztéskori állapotot vitatjuk, hogy akkor van-e még elővásárlási joga vagy nincs a tultársnak.
Az hogy senki nem írásban kérdezi meg a tul.társakat, akkor az a szerződés a 3.féllel mindig semmis lehetne, hiszen a bíróságon nem tudja megvédeni magát, hogy ő írásban értesítette a tul.társakat.
"Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.+
Erre mondod, hogy elég a kifüggesztés. A gyakorlati tapasztalat viszont más.
Összeszedtem itt pár elözö hsz-t.
"..MZ/X.. küldte be 2013-02-26 12:45:46-kor
Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb...
válasz #1665 hozzászólásra ť | Hubcika küldte be 2013-03-08 09:40:21-kor
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
|válasz #1662 hozzászólásra ť küldte be 2013-03-08 08:45:20-kor
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.válasz #1662 hozzászólásra ť
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
A jogszabályban "állattartó telep üzemeltetője" szerepel, tehát nem tesz különbséget vállalkozó és őstermelő között. Csak az állattartó telep működését kell igazolni.
Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
Tipikus eset ez arra, hogy miért görbe a ¸paragrafus: hogy úgy lehessen tekerni csavarni ahogy akarják.
Vagyis az előző vitában látszólag egyértelműen eldőlnek dolgok, de mégsem. Mert a jog rendszere úgy van felépítve, vagy éppen módosítgatva, hogy egy minden tekintetben csavaros eszű jogtudor ki tudja belőle hozni azt amit akar, pláne egy jogban járatlan emberrel szemben. Márpedig aki nem jogász, az hozzá viszonyítva mindig járatlan.
Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
Az lenne a kérdésem , hogy haszonbérletnél az állattartó vállalkozó vagy az állattartó családi gazdálkodó van előrébb a rangsorban? A válaszokat előre is köszönöm!
épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat.
de pl. a tft és nfa tv már fordított, hiszen e tekintetben a tft a generális szabály, míg az nfa a speciális. ezért is mondja az nfa tv, hogy az állami földek esetén a tft-t bizonyos korlátokkal kell csak figyelembe venni, és a tft erre utal, mikor azt mondja, hogy "ha más (tehát valamilyen speciális) jogszabály másként nem rendelkezik, akkor...".
Válasz #1686. hozzászólásra
Szerintem nem írja felül, mert a földtörvény is így kezdi:
10.$
(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
10.$
(1)" Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
(Van tv. , méghozzá a Ptk. , amely másként rendelkezik. A tulajdonostársnak elővételi joga van. Előírja az ajánlat érintettekkel való közlését, a földtörvény pedig hirdetmény útján megkönnyíti (2001) a közlést az elővásárlásra jogosultakkal!)
(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
azt tegyük hozzá, hogy a jogszabályból eredő elővásárlási jogot nem a "tulajdonos adta", az nem egyenlő azzal, amire az általad idézett cikkely utal.
amit idézel, az arra vonatkozik, ha a dolog tulajdonosa valamilyen módon elővásárlási jogot ad valakinek a dologra nézve (pl. szerződésben, megállapodásban, kézrepacsival, vagy bárhogy máshogy), akkor köteles...
a föld esetében a ptk szerinti tultárs elővásárlási joga megáll, kivéve ha más jogszabály ezt felül nem írja (speciális lerontja az általánost), márpedig a tft felülírja a ptk-t e tekintetben, tehát a tft szerint köteles eljárni tulajdonos, mikor eladja földjét, azaz hirdetményt kell közzé tennie, stb. vagyis a tultárs a hirdetmény útján kell hogy értesüljön.
Válasz #1684. hozzászólásra
Itt van, amit hiányoltatok!
Ptk.
"373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
"
8784 hozzászólás
Ismét egy ügy ami nonszensz és nem tehet róla az ember.
Kifüggesztés x vevő és y eladó, ÉN rárepülök mint elővásárlásra jogosult, az y eladónak az ügyvédje elismeri hoyg az vagyok, szerződéskötés az én ügyvédemmel és kifizetés majd földhivatal 3 hónap után mivel 30-szopr szóltam már neki mert annyira elfoglalt, kiböki igen minden oké, DE kell neki az NFA-hoz beadott eredeti ajánalt tértivevénye!!!
OPPÁ, azt ugye bár nem én csináltam, az eredeti eladó vevő akire rárepültem ügyváédje meg nem áll velem szóba, SŐT az ügyvédemmel sem, NA ILYENKOR MI VAN???
( A földhivatal jogosan kéri, mert hát neki kell ez tény)
nem igazán tom, hogy írtatok e az én hozzászólásomhoz...még mindig áll az ügy, ma újra leülünk és próbálunk egyezkedni a szomszéddal, hogy mi lesz, tudjuk..eddig egyik ajánlatot sem fogadta el, ezt sem fogja valószínű...az új ügyvéd átnézte a papírokat, szte a kifüggesztett vételi ajánlat, amit az eladó neve és a mienké szerepel, és a szomszédé, olyan mintha nem is arról a telekről beszélne, ár is más, m2-ek is..arról nem beszélve, h nem szerepel benne h ő őstermelő és élni kíván az elővásárlási jogával..egy szó sem esik róla..nem érti ezt az önkormányzat hogyan fogadhatta el, és utólag ő hogyan vihette be az igazolványát, hiszen nem jelezte feléjük, h neki ilyen van.... a törvényben úgy van, h a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni..a másik:"A kifüggesztett vételi, haszonbérleti ajánlat esetén nincs lehetőség licitre, vagyis hiába ígér valamely elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre jogosult személy magasabb összeget a kifüggesztett ajánlatban szereplőnél, ez új ajánlatnak minősül, nem pedig elfogadó nyilatkozatnak, így közte és a tulajdonos között nem jöhet létre a szerződés. Az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosulttal kizárólag a kifüggesztett ajánlatban foglalt tartalommal jöhet létre a szerződés." akkor nincs is miről beszélnünk...nincs is ügy, de mégis van..nem értem...
Válasz #1727. hozzászólásra
" Eladó átveszi a vétélárat. "
Én pénzt még akkor sem adnék át az eladónak ha 1000 százalék biztos lennék benne, hogy én nyerek. Helyette maximum ügyvédi letét.
Válasz #1725. hozzászólásra
Szándékosan nem kifüggesztést írtam, hogy ne legyen fogalomkeveredés. Ez is természetesen kifüggesztve lehet Pm. Hívatalban, de nem az földtörvény szerinti kötelezettségre, hanem a Ptk.-ra vonatkoztatva.
Válasz #1729. hozzászólásra
bizonyám 2 hónap az nagy idő,vannak helye a gazdájánál
Válasz #1728. hozzászólásra
Na ebben egyetértünk, minek a bázis????
A másik, nehogy pénzt adjál előre, majd csak akkor ha Te nyered a kifüggesztést, addig semmit ( várjon az eladó).
Válasz #1727. hozzászólásra
persze, teljes folyamatot ismerem,(vételiajánlat,kifüggesztés,NFA,ügyvédi adásvétel)volt már benne részem,csak mivel ugatják, ezt a bázisfaszságot,ami a világ legigazságtalanabb kezdeményezéseinek egyike,gondoltam hátha ir valaki valami dörzsöltséget/ismeretlen okosságot ,ami a szerződésbe később fontos lehet.
Hogy lehet így adás-vételt intézni?
Ügyvédhez mentek. Megkötitek a szerződést. Eladó átveszi a vétélárat. Ügyvéd küldi a papirokat, ahova kell.
vevő, vagy eladó kifüggesztet. Ha elővásárlási joggal rendelkező beleköp a levesbe, neki a vevőnek kell fizetni, és megy minden tovább.
Így az eladó semmit nem veszít, nincs utólagos licitálgats, stb.
Ez a rendes jogi útja a földeladásnak.
Válasz #1721. hozzászólásra
1.,Ez nem licit kérdése, hanem mindkét féltől elfogadott vétel/ajánlat.
2.,Tök mindegy hányadik falu, ha a jogszabályban előírt 15 km (vagy 20km-es ( nem tudom a jelenlegi szabályt)) körzetben benne van, mert úgy ő is helyben lakónak számít.
Az eladó már elvileg nem léphet vissza, mert egy jó ügyvéd képes bírósági úton érvényesíttetni a vételt/eladást. És mégis csak előfordul néha-néha...ez már húzósabb kérdés lenne.
Válasz #1720. hozzászólásra
Ugye milyen bonyolult vacak?
Jót írtál mindent, csak az a "hirdetmény" szó nem tetszik, mert az már a kifüggesztés, és akkor elvileg a tultárs már nem élhet az elővásárlási jogával ( szerintem).
Ezért is volna szükség a lemondó nyilatkozatra, hogy később ne piszkítson bele egy esetleges jó vételbe/eladásba.
Válasz #1723. hozzászólásra
A legfontosabb a vételi ár kifizetésének a határideje. Az egyik eladó hívott engem, hogy sajnálja hogy nem én nyertem kifüggesztéskor, mert a nyertes már 3 hete nem jelentkezik és kellene a pénz.
Én már másnap fizettem volna, és ha bele lett volna írva a vételi ajánlatban, taláááán enyém lenne azóta.
A bázisév nem 2014??? Ami nincs, azt nem kell beleírni. Csak ha 2013 lesz??? Írjátok bele, rosszabb nem lesz, csak max felesleges.
Üdv
Volt valakinek adasvetelije mostanaban? Az alapdolgokon kivul(birtokbaadas,illetekmentesseg) celszeru valamit beirni? Ilyen majdani bazis jog Vagy ilyesmire gondolok?
Válasz #1721. hozzászólásra
Nincs rálicitálás, pontosan ugyanazokkal a feltételekkel kell megvennie a földet, mint ahogy ki lett függesztve. Egy dolog számít, a törvényben lefektetett sorrend!
Sziasztok!
Mi a helyzet akkor ha egy eladásra kifüggesztett földért valaki többet ígér be?
Úgy ígér többet, hogy nem abba a faluba tartozik, mint a másik vevő, hanem eggyel arrébb?
Kifüggesztéstől most meddig lehet rálicitáni, ha egyáltalán létezik ilyen?
Válasz #1719. hozzászólásra
Az itt már előszedett dolgokból én egy kiutat találok.
Ha az osztatlan közös eladásakor, az eladó nem értesíti, -akár hirdetmény útján is-, a tul.társat, és a tft szerinti kifüggesztéssel mással akar szerződést kötni, akkor egy ügyes ügyvéd, a Ptk.-ra hivatkozva tudja perben az eladási szerződést érvénytelenné tenni.
Az új vevőjelölttel való kifüggesztéskor már nem él a tul.társ elővásárlási joga, a más (tft) törvény rendelkezése szerint. Mert úgy kell venni, hogy a tul.társ nem élt elővásárlási jogával. Viszont a Ptk.-ban foglaltakat csak perben tudja érvényesíteni.
Válasz #1718. hozzászólásra
Biztos volt már ebből is probléma, mert az egyik csgazda, a másik tultárs nem is helyben lakó...
A fene tudja mit akarnak.
Válasz #1717. hozzászólásra
Talán a társtulajdonosoknál is ezzel akarják elérni a elő sorrendiséget?
Válasz #1715. hozzászólásra
Akkor miért van leírva, hogy tulajdonostársak közötti adásvételt nem kell kifüggeszteni?
Vagy nem nekem címezted?
Válasz #1712. hozzászólásra
Értem,hogymitnemértesz,ésaztislátom,hogyaföldhivatalok semértikamitmisemértünk.
Nem jegyzik be senkinek,erről beszéltem...mindent ki kell függeszteni,még ha családtag akkor is,ha bérelet pl
Válasz #1711. hozzászólásra
"hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie."
Itt így írja, máshol meg úgy hogy:
"A Ptk. 373. §-a tartalmazza az elővásárlási jog szabályait. Elővásárlási jog esetén, ha az eladó el kívánja adni a tulajdonában álló dolgot, az ajánlatot a jogosulttal is közölnie kell, és ha a jogosult ezt elfogadja, a szerződést köteles vele megkötni."
Az elsőnél úgy is lehet értelmezni, hogy kifüggesztéskor KELL értesítheti, ez kicsit rossz, mert 60 nap és nem tutti.
A második esetben levélben is lehet, és már mehetnek is kifüggesztés nélkül az ügyvédhez, így -60 nap.
Őszintén megmondom, hogy káosz az egész, cimborám ma is ment egy másik földhivatalba érdeklődni, mert előző nap elzavarták az illetékes fh-ból. Kifüggesztéskor ment mint társtulaj, hogy elővásárlási joga van, de a fh elzavarta, hogy kifüggesztéskor már nem érvényesítheti a jogát és nem jegyzi be.
Valaki(k)nek meg bejegyzik.
Olyan kérdésem lenne, állítólag hibát követtünk el azzal, h beadtuk a földhivatal felé a használati megosztási vázrajzot!Mi van akkor, ha az nincs?vissza lehet ezt még csinálni?akkor ki kell függeszteni újra?a szomszéddal, ha nem egyezik meg az eladó, ő mit tud tenni?és ez az egész hogyan fog akkor kinézni, mi telektulajok lehetünk??köszi
Válasz #1711. hozzászólásra
Én ezt az összefüggést bogarásztam ki:
Ptk. 45. §
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3)192 A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
tft
10. §61 (1)62 Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
(3a)65 Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
(6)67 Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie.
Ennek alapján úgy néz ki, hogy a társtulajdonosnak él az elővásárlási joga a (6) bek. alapján.
Viszont korábbi hozzászólásban volt:
"épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat. "
Ennek alapján viszont a tft (1) bek. lerontja a Ptk. 45. §-át.
Ha akarom vemhes, ha a karom nem?
Válasz #1700. hozzászólásra
A hirdetmény útján értesíti a tulajdonostársakat.
tftv. 10.$
"(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
tisztelt fórumozók...olyan kérdésem lenne, milyen őstermelőnek van elővásárlási joga, elég kiváltania az igazolványt, vagy regisztrálnia is kell az MVh-nál. A nyilvántartási szám ugyan az mint az mvh regisztrációs száma?
Válasz #1708. hozzászólásra
De valamit csak tenni kell, így nem jegyzi be az FH.Nem tudom jól gondolom e de van két vételi ajánlat a rangsorban előrébb lévő hibás, akkor nem a másodikkal kellene szerződést kötni?Egyébként nem csak azért hibás a CSG vételi nyilatkozata mert nem íratta alá 2 tanúval, de nincs mellékelve a CSG határozat másolata sem sőt még csak oda sincs írva CSG határozat száma sem.
Válasz #1707. hozzászólásra
Hát az a baj hogy ha egyszer elfogadta a jegyző a kifüggesztést, akkor nem fogja visszavonni utólag, mi is próbáltunk már alaki hibára hivatkozni, azt mondták ezt már jóvá hagyták, max bírósági végzés után, addigra meg végbe megy az egész üzlet amit már senki nem csinál vissza
Válasz #1706. hozzászólásra
Nagy a csend, a CSG kereste meg az őstermelőt hogy vonja vissza a vételi szándékát mert az FH nem jegyzi be a tulajdonszerzést nekik, persze ő sem hülye hogy ezt csak úgy megtegye. Mikor az őstermelő ismerőssel néztük a jegyző által átadott kifüggesztési paksamétát amiben ugye benne van a CSG vételi ajánlata is akkor láttuk hogy az ajánlatuk hibás nincs tanúval aláíratva.Nem tudom hogy nem -e új kifüggesztést kellene, vagy lehetne ez alapján indítani.
Válasz #1705. hozzászólásra
És mit kértek hiánypótlásban? Az a lényeg!
Na ehhez szóljatok. Adott egy eladó külterületi szántó -gyep, a tulaj kifüggesztette, megegyeztek az ismerősével aki hejbenlakó őstermelő, és be is adott rá kézzel írott vételi nyilatkozatot tanúk nélkül( de mivel ez kézzel írott nem is kell tanú), közben egy helyben lakó családi gazdálkodó is jelentkezett rá géppel írott nyilatkozaton szintén tanúk nélkül. Végül is megkötötték az adásvételit a CSG-vel de a földhivatal nem fogadta el fölszólította őket hiánypótlásra. A történet kb. két hónapos. Szerintetek?
Válasz #1703. hozzászólásra
No erre van az, hogy attól függ ki hogyan értelmezi a törvényt.
A tft.-ben ugye nincsen kiemelve, hogy a más, korábban hozott, és úgymond generális törvényben biztosított elővásárlási jogról rendelkező paragrafus itt nem érvényes, de az sem, hogy az ottani eljárásnak nem megfelelő szerződés érvénytelen.
Vagyis a tft szerintem kiskaput hagyott az ügyeskedésnek. Kérdés, hogy ki képes kihasználni, és kivel szemben.
Tulajdonostársam kifüggesztette egy harmadik féllel,rájelentkeztem,ők ki akartak hagyni a földhivatal elutasította őket adásvételivel,utána az enyém lett.
Válasz #1697. hozzászólásra
Szerintem nem, de a gyakorlat ( földhivatal, ügyvéd) szerint igen.
Megtámadható lehetne bíróságon, de odáig már nem megy el az ember ( általában).
Szerintem...
Válasz #1695. hozzászólásra
Hogy kell-e értesíteni a tul.társakat???
Kell(ene), de nem teszik sokan. Így a tulajdonostárs elmehetne bíróságra, hogy őt nem értesítették.
Ez vagy 2 év, mire dönt a bíróság.
Válasz #1685. hozzászólásra
Ez sosem így megy a gyakorlatban, így semmis minden 3. félnek eladott föld a bíróságon.
Azt a jogszabályt keresd meg, ahol azt írják, hogy a kifüggesztéskor a tulajdonostársnak elővásárlási joga van még mindig. Ezen megy a vita MZ/X és az én véleményem szerint már nincs, bááárr nem is nyilatkoztatták/jelezték a tultársaknak az eladást.
Válasz #1684. hozzászólásra
Ez rendben, de mi kifüggesztéskori állapotot vitatjuk, hogy akkor van-e még elővásárlási joga vagy nincs a tultársnak.
Az hogy senki nem írásban kérdezi meg a tul.társakat, akkor az a szerződés a 3.féllel mindig semmis lehetne, hiszen a bíróságon nem tudja megvédeni magát, hogy ő írásban értesítette a tul.társakat.
Válasz #1695. hozzászólásra
.
Nem tom most már én sem
Válasz #1693. hozzászólásra
Akkor mégis tud élni a tulajdonostárs elővételi jogával, ha már ki lett függesztve egy kívülálló ajánlatával?
Válasz #1683. hozzászólásra
Szia!
Nem kaptam semmit. Én is küldtem neked, hátha te megkapod. :)
Válasz #1693. hozzászólásra
No most aztán van bennem kavar!
"Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.+
Erre mondod, hogy elég a kifüggesztés. A gyakorlati tapasztalat viszont más.
Összeszedtem itt pár elözö hsz-t.
"..MZ/X.. küldte be 2013-02-26 12:45:46-kor
Nem jól tudod. Olvasd el, Ptk 145§
Tényleg leírja, hogy elővásárlási jog illeti meg a tulajdonostársat, de a (3) bekezdésben rögtön semmisség teszi ezt, ugyanis más jogszabályban biztosított elővásárlási joggal rendelkezővel szemben már nincs előjoga a tulajnak. A Tft 10§ (3a)bekezdés pedig azt mondja ki, hogy a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén nem érvényes az elővásárlási rangsor, ilyenkor az adásvételt ki sem kell függeszteni, elegendő csak az NFA-nak megküldeni. Viszont onnantól, hogy egy harmadik, külsős fél vételi ajánlatot tett, azt kifüggesztették, onnantól ez nem minősül tulajdonostársak közötti adásvételnek. Magyarán tulajdonostársi jogcímen nem nem lehet érvényesülni. Más jogcímen viszont igen, pl haszonbérlő, szomszéd, családi gazdálkodó stb...
válasz #1665 hozzászólásra ť | Hubcika küldte be 2013-03-08 09:40:21-kor
Válasz #1662. hozzászólásra
Ahány földhivatal annyi értelmezés...
Én úgy értelmezem, mint MZ/X, azaz ha kifüggesztésre kerül sor, ott már nincs elővásárlási joga a tulajdonos társnak. A rangsornál miért nem szerepel a tultárs a Magyar állam után??? Azért mert a tultársak adás-vételijét ki sem kellene függeszteni, tehát értelmetlen DE !! mivel már kifüggesztésre került egy 3. személy általi ajánlat, úgy már nem élhet az elővásárlási jogával, csak a táblázatban elfoglalt b-e pont között vehet részt.
Itt nagy divat, hogy így szívatják a tultársak egymást az osztatlan közösben.
Üdv
|válasz #1662 hozzászólásra ť küldte be 2013-03-08 08:45:20-kor
Válasz #1660. hozzászólásra
épp az imént beszéltem az illetékes födhivatallal telefonon. Az az egyértelmű választ kaptam az illetékestől, hogy amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt ajánlat érkezik be tulajdonostárstól, akkor neki elővásárlási joga van. Gödöllői földhivatal.válasz #1662 hozzászólásra ť
Akkor most nem igazán értem. Kinek van igaza!?
Örülnék ha engem mint helybelit illetne az előváráslás, de mégiscsak a földhivatal jegyzi be, az ő véleménye a mérvadó...
Mi van ilyenkor,..."
Válasz #1692. hozzászólásra
Jó napot! a vállalkozó és az őstermelő egy szinten van de a családi gazda is, vagy az előrébb?
Válasz #1691. hozzászólásra
nem kell külön értesíteni, a hirdetményi út elég.
Válasz #1690. hozzászólásra
A jogszabályban "állattartó telep üzemeltetője" szerepel, tehát nem tesz különbséget vállalkozó és őstermelő között. Csak az állattartó telep működését kell igazolni.
Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
Válasz #1689. hozzászólásra
Meg válasz 1688 hozzászólásra is.
Tipikus eset ez arra, hogy miért görbe a ¸paragrafus: hogy úgy lehessen tekerni csavarni ahogy akarják.
Vagyis az előző vitában látszólag egyértelműen eldőlnek dolgok, de mégsem. Mert a jog rendszere úgy van felépítve, vagy éppen módosítgatva, hogy egy minden tekintetben csavaros eszű jogtudor ki tudja belőle hozni azt amit akar, pláne egy jogban járatlan emberrel szemben. Márpedig aki nem jogász, az hozzá viszonyítva mindig járatlan.
Én még most sem tudom egyértelműen eldönteni, hogy osztatlan közös föld eladásakor, a "kifüggesztés" előtt kell-e külön értesíteni a tulajdonos társat. Mert ha igen, akkor tud élni az elővásárlási jogával, és nem az ügyeskedők nyernek a földtörvény mögé bújva.
Üdvözlöm a jelenlevőket!
Az lenne a kérdésem , hogy haszonbérletnél az állattartó vállalkozó vagy az állattartó családi gazdálkodó van előrébb a rangsorban? A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv: T.Ákos
Válasz #1688. hozzászólásra
épp fordított a ptk és tft viszonya: Lex specialis derogat legi generalis: A speciális szabály lerontja az általánosat.
de pl. a tft és nfa tv már fordított, hiszen e tekintetben a tft a generális szabály, míg az nfa a speciális. ezért is mondja az nfa tv, hogy az állami földek esetén a tft-t bizonyos korlátokkal kell csak figyelembe venni, és a tft erre utal, mikor azt mondja, hogy "ha más (tehát valamilyen speciális) jogszabály másként nem rendelkezik, akkor...".
Válasz #1686. hozzászólásra
Szerintem nem írja felül, mert a földtörvény is így kezdi:
10.$
(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
Válasz #1685. hozzászólásra
10.$
(1)" Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
....
(Van tv. , méghozzá a Ptk. , amely másként rendelkezik. A tulajdonostársnak elővételi joga van. Előírja az ajánlat érintettekkel való közlését, a földtörvény pedig hirdetmény útján megkönnyíti (2001) a közlést az elővásárlásra jogosultakkal!)
(6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
Válasz #1685. hozzászólásra
azt tegyük hozzá, hogy a jogszabályból eredő elővásárlási jogot nem a "tulajdonos adta", az nem egyenlő azzal, amire az általad idézett cikkely utal.
amit idézel, az arra vonatkozik, ha a dolog tulajdonosa valamilyen módon elővásárlási jogot ad valakinek a dologra nézve (pl. szerződésben, megállapodásban, kézrepacsival, vagy bárhogy máshogy), akkor köteles...
a föld esetében a ptk szerinti tultárs elővásárlási joga megáll, kivéve ha más jogszabály ezt felül nem írja (speciális lerontja az általánost), márpedig a tft felülírja a ptk-t e tekintetben, tehát a tft szerint köteles eljárni tulajdonos, mikor eladja földjét, azaz hirdetményt kell közzé tennie, stb. vagyis a tultárs a hirdetmény útján kell hogy értesüljön.
Válasz #1684. hozzászólásra
Itt van, amit hiányoltatok!
Ptk.
"373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
"