Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Hirdetés
A napraforgó tápanyagellátásának 8+1 fontos kitétele
A napraforgótáblák tápanyagtartalmát jobban figyelembe kell venni, ha nem...
Hirdetés
196 hozzászólás
Válasz #95. hozzászólásra
hát pont ez a baj hogy "G" nekem folyadék kell, mert elaszterpumpás a gépem, granulát nem megy és nemigen van hozzá kedvem hogy alakítgassam, meg nem utolsó sorban pénzzzz!!!! Van ennek a szernek folyékony változata is???
Válasz #94. hozzászólásra
Üdvözlöm Kolléga Úr, nos én a A Santana 1 G-t használom, hiszen felszívódó tulajdonsága révén, mind a gyökéren táplálkozó, mind a kukorica fiatal (2–3 leveles) egyedeit károsító rovarok ellen megfelelő védelmet nyújt.
Válasz #92. hozzászólásra
vetéssel egy menetben a drótférget pajort viszi a pirynex csak a kuki bogár lárvát nemigen fogja már meg mire az kikel addigra elmegy a hatása. Az idén búza helyére megy a kuki ott meg nemigen lehet kuki bogár lárva, lehet akkor nem is kellene más csak pirynex. Mi az olcsóbb csáváztatni a magot, vagy a pirynex?
Válasz #91. hozzászólásra
Vegyél Cruiser-el vagy Ponchoval csávázott magot...
Válasz #90. hozzászólásra
Gyakorlatilag semmit! Ha ragaszkodsz a pumpához, akkor esetleg pyrinex 48ec-t, de nem vetéssel egymenetben, hanem sorközmüvelö kultivátorral.
Válasz #90. hozzászólásra
FORCE 10CS-t használtam kukoricában talajfertőtlenítésre, de már nincs, csak a 1,5G változat azt meg nem tom kijuttatni mert pumpás eszközöm van. Mit lehetne helyette használni, ami tudja mindazt amit a force tudott??
Válasz #88. hozzászólásra
Szia..Igen..
OFF
Bocsánat, hogy ide írok. Jancsika, küldtem egy e-mailt egy korábbi Red Angus hirdetéseddel kapcsolatban. Eladtad már az állatokat?
Válasz #86. hozzászólásra
Na ez lesz a jó, csak úgy kéne csinálni, hogy az előző kultúrához kerüljön a fertőtlenítés, mert krumpliban nem engedélyezett már amennyiben ez lehetséges.
Válasz #76. hozzászólásra
Én Santana 1G-t használtam kukorica alá, szerintem nagyon jó,nem találtam drótférget azután.
Válasz #84. hozzászólásra
Atom:lemegyek hozzád és egymás mellé állva elkezdünk ugrálni a földön. Garantáltan öngyilkosok lesznek a drótférgeid...
De még meg lehet próbálni főtt fokhagymalével fellocsolni a területet, kutyából állítólag hajtja a férget.
De ha ennyire tanácstalan vagy, akkor a megyei növényegészségügyisek hátha tudnak valamit, de nálam kint kaparnak a tyúkok egész nap és hektárokat járnak be a pulykákkal.
Válasz #81. hozzászólásra
Ipamot nekik???Vagy atomot???
Válasz #82. hozzászólásra
Közben én is utána néztem..Fonálférgeket ritkítja csak sajna..
Válasz #80. hozzászólásra
http://www.plantprotection.hu/modulok/magyar/potato/rootknot_pot.htm
Válasz #80. hozzászólásra
http://www.agroterm.hu/index.php?//list.products=12/1
Válasz #79. hozzászólásra
És a facélia elzavarja onnan a dögöket esetleg megöli???
Válasz #78. hozzászólásra
add ki méhlegelőnek. másodvetésben zöldtrágyának szokták vetni
Válasz #77. hozzászólásra
Facéliát ismerem..Egy méhész ismerősnek már vetettem.Csak az a baj hogy abban nekem hasznom sajna nem lesz semmi..Azt mondjuk egy árpa után még vethetném ugye???
Válasz #76. hozzászólásra
facélia(mézontófű)
a rozs inkább az évelő gyomok ellen jó
Drótfégeket mi írtja ki a talajból???Mit érdemes olyan földbe vetni???Egy gondolat már elhangzott..Rozst tanácsoltak..
Válasz #73. hozzászólásra
Sajna nem jól gyanítod...
Válasz #68. hozzászólásra
Csep. csővel ki lehet juttatni, de akkor nincs hatása
Gázosodik, be kell dolgozni a talajba
Válasz #71. hozzászólásra
Gyanítom ,hogy az a szegény cseresznyefa 40 boldog év után nem a talajfertőtlenítő hatása miatt szenderült jobblétre..
Válasz #71. hozzászólásra
Thimet ugyan ennyire volt hatásos.De az lekapta a futo őzet.
Válasz #70. hozzászólásra
Az Ipam mindent kipusztít. Saját szememmel láttam a cseresznyefát. Én azért nem használnék ilyesmit, inkább nem termelek ennyire drasztikus dvegyszereket igénylőt árunövényként. Magunknak meg amit hagy a pajor azt esszük.
Válasz #69. hozzászólásra
Annyira erős a szer hogy a fát is kiviszi?
Válasz #68. hozzászólásra
Nézd meg, hogy Kohinort lehet-e szamócában használni. Krumpliban sokkal jobb. Amúgy ismerősömék szamócában Ipammal gyilkolnak. (mindent, még a mellette lévő 40 éves cseresznyefát is)
Szeretnék érdeklődni hogy a FORCE 1,5 G-t vízbe lehet e oldani és csepegtető rendszeren keresztül kijuttatni a szamócához?
Üdv!
A force 10cs folyékonyváltozata is a piacon van.
Az ára olyan bruttó 25.000ft/liter, teljes felületkezelésre 1liter/hektár, sorkezelésre 0,3liter/hektár töménység szükséges.Forgalmazási kategóriája 2.
Válasz #65. hozzászólásra
Confidor és hasonlóknak mennyi az ára?Csírát bántja-e?
FORCE 1,5 G 1100 FT/KG +ÁFA A KÉSZLET EREJÉIG!
Válasz #63. hozzászólásra
27500 ft
Válasz #60. hozzászólásra
Adengo ár nincs még?
Válasz #61. hozzászólásra
csak granulátum, folyékony nem lesz.
Válasz #60. hozzászólásra
És a force ????
Ennek is lesz folyékony változata ?
Válasz #12. hozzászólásra
1400ft
Santana 1G 1400ft/kg+áfa
ha qrva sok a bogár és nincs gyérítve peterakáskor akkor oda jobb ha nincs utána kuk vetve,
Ha nincsen sok bogár akkor megfelelnek a rovarölő csávázószerek vagy a mikrogranulátumok fél dózissal,
én force ból 7-8 kilót szoktam nyomni
eddig nekünk bejött.
Válasz #55. hozzászólásra
az jól hangzik kérdés tényleg tud annyit??
Válasz #53. hozzászólásra
igen 9 rongy lesz a napri magra de szerintem az megéri nagyon!!a termésben meg fog mutatkozni!
már kukiban nem sok értelmét látom a D.V. ellen
Válasz #54. hozzászólásra
Az ára asszem 3000-3500ft /ha nettó...
Lemaradt ez...http://www.kwizda.hu/semafor_20_fs
Most őszintén . Ettől mivel tud többet a Cruiser vagy a Poncho? Ráadásul ha később támad a bogár még hidassal vagy egy helikopteres rovarölős kezelésnél is olcsóbb mint pl a Poncho Pro vagy a Force-os kezelések... Mert utóbbiak komoly tartam hatást is ígérnek , de mennyiért?
én nem pocsékolok pénzt semmilyen t.fert.re!!
a vetésforgó tökéletesen kiküszöböli a prob- pedig nálunk is elég régóta itt van a dög!
akkór meglepetés szerüen jellent meg 2004 de még meglepöb volt 2005 mikor mindenki feleszmélt hogy mi is van
Válasz #49. hozzászólásra
Kössz,így már érthető.Én minden évben occitánt vetek,tényleg szokott lenni rajta rendesen bogár.De monokultúrám eddig nem volt,így lárvakártételem sem.
Nagyon bonyolult probléma ez sajnos,hogy állva maradjon egy 2.éves kukorica,ahhoz ismerni kell a terület adottságait /bogárilag/,és kell hozzá nagyon-nagy mázli,arra gondolok hogy kiraktál x kg force-ot és nem ázik meg.
Válasz #43. hozzászólásra
Egyszerű 1 évesbe csak bogár kár,felkeresi a táblát,bibét rág,lerakja a petéit,itt sárga csapdázni szoktuk,ahol a heti darabszámokból következtetni lehet a következő évi kártetelre./sok-akkor vetésv.,force,ha pl. viszonylag kevés akkor lehet cruiser,vagy semmi,táblaszinten kell vizsgálni./2.évesben lesz a lárvakártétel,kifejlődése után kirepül majd,nagy része másik elsőéves kuk. keres,tehát relatív kevés bogár petézik vissza a területre.
Bejön a fajtakérdés is,pl.occitánt imádja rágni,nagy %-ban ki is döl,amíg a 440-est valamiért nem szereti annyira,csak néhol lett hattyúnyakas/force ,cruiser nélkül./
Válasz #43. hozzászólásra
A dőlésnél évről évre nagy különbségek lehetnek, elsősorban a csapadékeloszlás miatt, de számít az is, hogy előző évben milyen volt a bogárhelyzet. Sőt, tábla és tábla között is lehet különbség, erre volt jó példa 2006. Marshallt próbálgattuk és elcsesztük a kísérletet, csak fele dózis ment ki, így meg kellett ismételni. Mire rájöttünk hol rontottunk, csak egyetlen szabad terület mnaradt, légvonalban kb fél km-re a másiktól, a falu másik oldalán. Nos, amit féldózissal csináltunk, az állt, mint a cövek, a teljes dózisú meg kb. 30 cm-esen kidőlt, de úgy, hogy ott el is száradt. Egy-két tő maradt zöld, mintha lekaszálták volna!
A harmadéves dolog ül, kisebb lesz a károsítás, mint másodévesben. Én egyetértek Tóth Bélával, aki baranyában dolgozik ezen, hogy a másodéves kukoricának a bibéje más izű lehet, mint az elsőévesnek, mert a kukorica elővetemény után a talaj tápanyag-szolgáltató képessége megváltozik a monokultúra miatt. Mivel a bogár a bibét eszi érési táplálkozás gyanánt, nem izlik neki annyira és inkább elmegy egy elsőéves táblára. Szerintem van benne logika. Pont 2007-ben csináltuk a kísérletet harmadéves kukoricában, és egész jól megállt, a kezeletlenben is csak hattyúnyakasodás volt tapasztalható. Pedig akkor fokozottan jelentkezett a gyökérkártétel a szárazság miatt.
Válasz #45. hozzászólásra
én is gondolkodtam már rajta, de valószínűnek tartom, hogy érzi a talajban a talajfertőtlenítőt, és e miatt nem oda rakja a tojásokat...