Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD394.48 FtCHF438.79 FtGBP494.07 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kockaspaplan #2354. hozzászólásáraForgatás nélkül általában szántáshoz képest rövidebb idő alatt megvan a talajművelés, hektárra vetítve kevesebb gázolajból, kevesebb gépköltségből, kevesebb élőmunkával, kevesebb elmunkálást igényel, ez kevesebb taposás, kevesebb porosítás, kevesebb nedvességvesztés (mert ugye minden műveléssel vesztesz nedvességet). És ha jól csinálod még a magágy is jobb lesz, még kötött talajon is, tapasztalat. ez pár szempont, szigorúan technológia oldalról úgymond.
A TMMG-hez meg a humuszképződéshez nem értek, meg már éjjel is van, de a humuszképződés nem 1-2-5 éves folyamat. Láttál már olyat, hogy következő éven előforgatta az eke az előző évi kukoricaszárat?
Egy rendes kukoricatarlót, ahol van szár, azért azt nemtudom lefeketíti-e rendesen a gruber.
Nem rosszindulatból kérdem, de mennyi gyakorlatod van mezőgazdálkodásban?
Válasz Berkó_ #2352. hozzászólásáraA TMMG nagyon nagy vonalakban, de világosodik. Nyilván ennek a sikere is a részletekben van elásva, erről lehetne rengeteget beszélni, olvasni, okulni, tapasztalni stb, most nem is erre vagyok kíváncsi.
Azt nem tudom, hogy akik itt a fórumon nem klasszikus TMMG-sek, de forgatásnélküliek, nekik mi a céljuk. Ők miért nem szántanak? Persze, az eke forgat, a grúber gondolom csak a felső néhány centin kever. De ők ennek a sikerét mivel magyarázzák? Ugyan úgy a humuszképződéssel? De akkor miért nem igyekeznek ők is minél több szárat fenthagyni? Alsóbb rétegekben miért nem képződik humusz? Ahol 40 éve húzzák az ekét és leforgatják a szárat, ott miért nincs méteres humusz?
A fralaz úgy jött ide, hogy fralazt vesz az ember lazítani, hogy ne keverjen, miközben a kultivátorral kevertet. Ha abban a szezonban már nem is húzza rá a kultit, de a következő évben igen. Ez nekem így üti egymást. Egyszer azt akarom, hogy ne keverjen az eszköz, utána meg fekete felszínt?
2011-ben eldöntöttem, hogy az akkor lucernával bevetett szántón többet nem fogok szántani.
2014-ben megismerve és alkalmazva a TMMG (THM) technológiát a tábla felén ezt próbáltam alkalmazni.
2019 jan. 2-án vett talajszelvény vizsgálatán felbuzdulva 2019 tavaszán nem csak a szikes talajom vizsgálatára kérem meg professzor urat. Az eddigi tapasztalataim fent van a befarafi facebook csoportban.
Válasz kockaspaplan #2351. hozzászólásáraA célt azt magadnak kell meghatároznod. Milyen gazdálkodást szeretnél folytatni, melyik talajművelési eljárást technológiát választanád, annak függvényében mi is valójában a célod. Ha fontos a talajélet serkentése, és a kevesebb vegyszer, gázolaj felhasználás stb akkor a tmmg, de ha a maximumot akarod kihozni a növényeidből és nem számít az input, akkor mehet a feketére művelés grúberral lazítóval stb. Egyébként jócskán van átfedés a között amit írsz kérdezel. A tmmg alapja a szántás elhagyása meg a nem feketére művelés, na meg az állandó talajtakarás. Fralaz egy kiváló eszköz, de az pl nem kultivátor, szóval nem is értem igazán, hogy jön a cultushoz? Tudd mi a célod, ez a legfontosabb, aztán utána mehet tovább az agyalás!
Ugyan nem kezdtem az elejéről a témák átolvasását, azonban a friss hozzászólásokat már egy ideje követem. Eddig még teljesen alap dolgok sem tisztázódtak bennem. Például: a grúbernak tulajdonképpen mi is a célja? Keverjen vagy ne? A TMMG-ben azt írják, minél több szár maradjon a felszínen, hogy takarja azt. Ha bekeverjük, kevésbé takar és hamarabb el is bomlik sekélyen bemunkálva. Ennek ellenére a nagy gyártók gépei szinte fekete felszínt hagynak maguk után, minimális szárral. Gondolok itt a smaragdra, cultusra, tigerre stb. Nyilván meg tudnák oldani, hogy kevésbé keverjen, ha akarnák. Ugyanakkor azt mondjátok, fralazt kell venni, mert az nem kever... Szóval, mi is a cél?
Válasz Tobszi #2346. hozzászólásáraTavasz elején forgasd át és belocsolás után takard le. Fólia is jó. Nézd folyamatosan a nedvességtartalmát, kéznedvesnek kell lennie.
Feco intelmeire is figyelj, mert ha vki feljelent, akkor tényleg eljárást fog indítani ellened a hivatal. De az átforgatás mindig jót tesz. Cél a komposzt.
Válasz Tobszi #2345. hozzászólásáraCsatorna melle le sem lehetne rakni, pláne ha állandó vízszint is van! Meg akkor sem rakhatnad le, ha csatorna ugyan nincs de magasan van a talajszint vagy ha nyitott kút van a közelében...
Idézet a Helyes Mezogazdalkodas Gyakorlata kezikonyvbol:
Ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha
100 méter távolságon belül nincs felszíni víz,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben ugyan 1,5 méter felett van, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya a művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum két hónapig tárolható.
Ha nem tartod be és valamivel lebuksz meg vonhatják a támogatást, súlyos esetben több évre is...
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraÉn 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraTavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír) és úgy összekazlazva.
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Válasz kis Zombi #2323. hozzászólásáraEddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására2-3 évig érleli,próbál attól a sok antibiotikumtól megszabadulni,amit a pulykákkal megetettek.Kinyírja a talaj életet is.
Válasz bandigh #2325. hozzászólásáraNem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraHogy ne legyen Nagy a téli kimosódás, kalászost vetnék trágyázás után, vagy takarónövényt, erre a célra legjobb a rozs.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraEzen megy az agyalas, hogy mivel lehet a trágyát bedolgozni eken kívül? Tárcsa, gruber. Ha nincs a tárcsan henger, akkor ajánlatos külön menetben hengerezni utána, a visszazaras miatt.
Válasz mtz1221 #2320. hozzászólásáraMinél később akarom, amikor már nincs hőség és a csapadékra is több az esély. Komoly szóró van a környéken ami szokott bérmunkázni is, megpróbálom azokat befűzni, na az tényleg gyönyörűen aprít is meg szór is.
Válasz Tobszi #2319. hozzászólásáraHa október-december között van szórva,akkor szerintem mindegy mivel van bedolgozva.De mikor augusztusban szórom (zmáj szóróval ami néha fél talicskával is ledob)akkor csak a szántás,máskülönben fele elmegy a fenébe 30-40 fokos melegben a föld tetején.Ha rendes szóró lenne ami 5 centis darabokra egyenletesen szór,akkor lehet másképp beszélnék.
Válasz agrárproletár #2318. hozzászólásáraA magágyba keverés félreértés, azt csak Borda hozta fel példának!
Alapból búzatarlóra szórnám a következő évi kukorica alá, addigra már szűk 1 éve kazalba lesz.
Válasz Tobszi #2317. hozzászólásáraMagágyba rizikós bekeverni, lehet csak szárítod a talajod, ha mondjuk egy menettel nem tudod kielégítően bekeverni, aztán ki tudja, milyen tavasz lesz. Mindenképpen tarlóra lenne érdemes szerintem kijuttatni, és akkor eldönteni egy sor tárcsa után, hogy a későbbiekben szükség van-e még valamilyen műveletre. Mennyire érett a trágya, mennyit állt? A pulykatrágyával nálunk sokszor az a baj, hogy nagyon nagyon szalmás, rendkívül rosszul, egyenetlenül lehet szórni, a nagy szalmarakásokkal meg nehezen boldogul a tárcsa. Ami kikerül az ólakból azt mindig kazlazzuk, és sertés hígtrágyával is kezeljük, a következő évre szokott alkalmassá válni arra, hogy ki lehessen szórni jobb minőségben.
Válasz mtz1221 #2316. hozzászólásáraPont az lenne a lényeg ha már elszántuk magunkat hogy lazítóval legyen az őszi alapművelés, hogy utána nem szántunk. Tavasszal itt amúgy sem működne. Kérdés hogy a tárcsa megfelelően bekeveri ahhoz hogy ne kidobott pénz legyen?
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraNem volt még repcém,de van 50 méter sövényem.Erre kaptam valamit,mert ették a hernyók meg a pókok is.Ha ilyent elbírna a repce ,akkor meglenne oldva minden.1 hónapig nincs semmi se sövénybe utána.
Válasz J.D. Borda #2310. hozzászólásáraEzek szerint elég betárcsázni, nem kell mélyebbre bekeverni? Nem sok így a veszteség?
Most még eléggé szalmás pulykatrágyám van prizmázva az ősz óta, remélem jól beérik és kevés szalmás rész marad belőle.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraÉrtelek.Akkor érdemes erre való tekintettel készletezned egyes anyagokból.
Nekem mindig van anyag még ősszel ,ha gond van jól jön...(pirynexet adtam neki)
Válasz John Deere Power Shift #2311. hozzászólásáraKértem mást /pirinex supreme, pirimort,.../, de sajnos már üresek mifelénk a raktárak. A vegyszergyártó cégek képvislői nem hordanak be Szlovákiába rezervával vegyszert, hogy az év végén max eladott, 0 készletet mutasanak fel. Nem nagyon értem ezt a politikát, mert mint nálunk amilyen levéltetü járvány volt, még a 40 éves praxisal rendelkező agronómusok se láttak. EU támogatás miatt nagy területeken van greening, amikor az lepusztul a repcébe kapjuk vastag végével a kártevőket. Sajnos minden repcém zöldtrágyás terület mellet van.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraAkkor az rendben van teljesen.Nem értem miért Nurelle D ajánlottak levéltetűre
Egyébként mint előttem is írták nem felszívódó hatású ,sokkal inkában komolyan gáztenziós .Nem tudom nálatok engedélyezett még a dimetoát hatóanyag,de ha nem tudod okosba sem használni,vannak "komolyabb" speciál tetű irtó szerek,illetve a szárasság kapcsán különböző "ragasztó" anyagok használata a jobb tapadás-felszívódásért és tápanyagként is hasznosulva a növénynek.
Válasz Tobszi #2309. hozzászólásáraÉn csirketrágyát nyomtam repce alá adtam neki egy mélylazítót majd rt és vetés meg leengedett tárcsasorral és semmi gond nem volt. Pedig az aztán tud égetni főleg hogy kapott anyagot rendesen a föld.
A nurelle D 50+500. 0,6l*500 gr/l klórpirifosz a megszokott pyrinextől 1l*480 gr/l klórpirifosz lényegesen lájtosabb hatást vált ki, különösen ha valaki "véletlenül" a kalászos dózissal operál.
/ 1,5 l/ha *480 gr/l/A piretroid párosítás a nurellbe sokak szerint már csak a vívőanyag kategória.
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáraVan tartamhatása, de nem felszívódó, de gázosodó. Reméljük minél hamarabb betiltják, szántóföldön is, mivel a környezetre gyakorolt hatása a napalmmal megegyezik.....
Szerencsére korlátozva van elég rendesen a használatát. Legkésőbb rejtett bimbós állapotban, egy vegetációs időszakban csak egy kezelés végezhető. Csak sajnos nem ellenőrzik elég rendesen.
7405 hozzászólás
Válasz kockaspaplan #2354. hozzászólásáraForgatás nélkül általában szántáshoz képest rövidebb idő alatt megvan a talajművelés, hektárra vetítve kevesebb gázolajból, kevesebb gépköltségből, kevesebb élőmunkával, kevesebb elmunkálást igényel, ez kevesebb taposás, kevesebb porosítás, kevesebb nedvességvesztés (mert ugye minden műveléssel vesztesz nedvességet). És ha jól csinálod még a magágy is jobb lesz, még kötött talajon is, tapasztalat. ez pár szempont, szigorúan technológia oldalról úgymond.
A TMMG-hez meg a humuszképződéshez nem értek, meg már éjjel is van, de a humuszképződés nem 1-2-5 éves folyamat. Láttál már olyat, hogy következő éven előforgatta az eke az előző évi kukoricaszárat?
Egy rendes kukoricatarlót, ahol van szár, azért azt nemtudom lefeketíti-e rendesen a gruber.
Nem rosszindulatból kérdem, de mennyi gyakorlatod van mezőgazdálkodásban?
Válasz Berkó_ #2352. hozzászólásáraA TMMG nagyon nagy vonalakban, de világosodik. Nyilván ennek a sikere is a részletekben van elásva, erről lehetne rengeteget beszélni, olvasni, okulni, tapasztalni stb, most nem is erre vagyok kíváncsi.
Azt nem tudom, hogy akik itt a fórumon nem klasszikus TMMG-sek, de forgatásnélküliek, nekik mi a céljuk. Ők miért nem szántanak? Persze, az eke forgat, a grúber gondolom csak a felső néhány centin kever. De ők ennek a sikerét mivel magyarázzák? Ugyan úgy a humuszképződéssel? De akkor miért nem igyekeznek ők is minél több szárat fenthagyni? Alsóbb rétegekben miért nem képződik humusz? Ahol 40 éve húzzák az ekét és leforgatják a szárat, ott miért nincs méteres humusz?
A fralaz úgy jött ide, hogy fralazt vesz az ember lazítani, hogy ne keverjen, miközben a kultivátorral kevertet. Ha abban a szezonban már nem is húzza rá a kultit, de a következő évben igen. Ez nekem így üti egymást. Egyszer azt akarom, hogy ne keverjen az eszköz, utána meg fekete felszínt?
Válasz szöcske76 #2350. hozzászólásáraValamikor valahol már olvastam.
Ezért is döntöttem úgy, hogy felveszem a kapcsolatot Kátai Professzor Úrral.
2011-ben eldöntöttem, hogy az akkor lucernával bevetett szántón többet nem fogok szántani.
2014-ben megismerve és alkalmazva a TMMG (THM) technológiát a tábla felén ezt próbáltam alkalmazni.
2019 jan. 2-án vett talajszelvény vizsgálatán felbuzdulva 2019 tavaszán nem csak a szikes talajom vizsgálatára kérem meg professzor urat. Az eddigi tapasztalataim fent van a befarafi facebook csoportban.
Válasz kockaspaplan #2351. hozzászólásáraA célt azt magadnak kell meghatároznod. Milyen gazdálkodást szeretnél folytatni, melyik talajművelési eljárást technológiát választanád, annak függvényében mi is valójában a célod. Ha fontos a talajélet serkentése, és a kevesebb vegyszer, gázolaj felhasználás stb akkor a tmmg, de ha a maximumot akarod kihozni a növényeidből és nem számít az input, akkor mehet a feketére művelés grúberral lazítóval stb. Egyébként jócskán van átfedés a között amit írsz kérdezel. A tmmg alapja a szántás elhagyása meg a nem feketére művelés, na meg az állandó talajtakarás. Fralaz egy kiváló eszköz, de az pl nem kultivátor, szóval nem is értem igazán, hogy jön a cultushoz? Tudd mi a célod, ez a legfontosabb, aztán utána mehet tovább az agyalás!
Ugyan nem kezdtem az elejéről a témák átolvasását, azonban a friss hozzászólásokat már egy ideje követem. Eddig még teljesen alap dolgok sem tisztázódtak bennem. Például: a grúbernak tulajdonképpen mi is a célja? Keverjen vagy ne? A TMMG-ben azt írják, minél több szár maradjon a felszínen, hogy takarja azt. Ha bekeverjük, kevésbé takar és hamarabb el is bomlik sekélyen bemunkálva. Ennek ellenére a nagy gyártók gépei szinte fekete felszínt hagynak maguk után, minimális szárral. Gondolok itt a smaragdra, cultusra, tigerre stb. Nyilván meg tudnák oldani, hogy kevésbé keverjen, ha akarnák. Ugyanakkor azt mondjátok, fralazt kell venni, mert az nem kever... Szóval, mi is a cél?
Nem tudom járt e már itt ez a link, ha igen akkor ismétlés, ha nem akkor hasznos olvasmány.
Környezetkímélő talajművelési rendszerek.
Válasz Tobszi #2346. hozzászólásáraTavasz elején forgasd át és belocsolás után takard le. Fólia is jó. Nézd folyamatosan a nedvességtartalmát, kéznedvesnek kell lennie.
Feco intelmeire is figyelj, mert ha vki feljelent, akkor tényleg eljárást fog indítani ellened a hivatal. De az átforgatás mindig jót tesz. Cél a komposzt.
Válasz .Feco. #2347. hozzászólásáraA föld mellett van a csatorna nem a trágya mellett.
Válasz Tobszi #2345. hozzászólásáraCsatorna melle le sem lehetne rakni, pláne ha állandó vízszint is van! Meg akkor sem rakhatnad le, ha csatorna ugyan nincs de magasan van a talajszint vagy ha nyitott kút van a közelében...
Idézet a Helyes Mezogazdalkodas Gyakorlata kezikonyvbol:
Ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha
100 méter távolságon belül nincs felszíni víz,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben ugyan 1,5 méter felett van, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya a művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum két hónapig tárolható.
Ha nem tartod be és valamivel lebuksz meg vonhatják a támogatást, súlyos esetben több évre is...
Válasz Becő #2339. hozzászólásáraSzerinted érdemes lenne még szalmával letakarni?
Válasz VMisi #2340. hozzászólásáraIgen,végig van mellettem a csatorna, és víz is mindig van benne. Bele a Tomast és hajrá!
Mondjuk volt segítségem is
Válasz Bán Zsolt #2343. hozzászólásáraIgen, itt is bomlásnak indultak, csak még nem látszik.
Válasz Berente Antal #2342. hozzászólásáraVolt cefre szag mikor belesétáltam. Multkori fagyok adtak neki
Sziaszotk,
ezek szerint mégis működhet a szórjunk retket a mezőre és hagyjuk dolgozni?
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraHogyan locsoltad be? Van közelben valamilyen csatorna?
Válasz Tobszi #2338. hozzászólásáraDe ha ráteszed, nem lesz majd az.
Válasz Berente Antal #2331. hozzászólásáraA pulykatrágya annyira szalmás hogy azt felesleges még szalmával takarni.
Válasz hargitai sandor #2222. hozzászólásáraMi számít kedvező rögfrakciónak?
Válasz hargitai sandor #2222. hozzászólásáraHargitai Sándor itt volnék. Kővetem.
Válasz kis Zombi #2334. hozzászólásáraRoss=rozs
Kib.szott telefon
Válasz Tobszi #2328. hozzászólásáraHát ha neked az is elég, ha az istállótrágya fele hasznosul, akkor tegyél belátásod szerint.
A Ross takarónövénnyel éppen azért kell vigyázni, mert Sok vizet ki tud venni a talajból.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraÉn 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraTakarást kérdezem én is.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraHa van idő érlelni, felesleges oltani. Inkább szalma, vagy avar takarást tennék rá.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólásáraDe ne mindet, legyen kontroll, és a szemednek tudsz majd hinni !
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraTavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
és úgy összekazlazva.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír)
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Válasz kis Zombi #2323. hozzászólásáraEddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására2-3 évig érleli,próbál attól a sok antibiotikumtól megszabadulni,amit a pulykákkal megetettek.Kinyírja a talaj életet is.
Válasz bandigh #2325. hozzászólásáraNem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Válasz VMisi #2324. hozzászólásáraMiért nem gruber előtt szórod?
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraHogy ne legyen Nagy a téli kimosódás, kalászost vetnék trágyázás után, vagy takarónövényt, erre a célra legjobb a rozs.
Trágya szétszór, Gruber, 100-150 kg rozs mütrágyaszóróval rászór, sekély rövidtárcsával bedolgozni.
TAVASSZAL KI.BASZOTTUL FIGYELNI A TALAJ NEDVESSÉGÉT, ÉS IDÖBEN AGYONÜTNI A ROZST, MERT NAGYON RÁ LEHET KEFÉLNI.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólásáraEzen megy az agyalas, hogy mivel lehet a trágyát bedolgozni eken kívül? Tárcsa, gruber. Ha nincs a tárcsan henger, akkor ajánlatos külön menetben hengerezni utána, a visszazaras miatt.
Válasz mtz1221 #2320. hozzászólásáraMinél később akarom, amikor már nincs hőség és a csapadékra is több az esély. Komoly szóró van a környéken ami szokott bérmunkázni is, megpróbálom azokat befűzni, na az tényleg gyönyörűen aprít is meg szór is.
Válasz Tobszi #2319. hozzászólásáraHa október-december között van szórva,akkor szerintem mindegy mivel van bedolgozva.De mikor augusztusban szórom (zmáj szóróval ami néha fél talicskával is ledob)akkor csak a szántás,máskülönben fele elmegy a fenébe 30-40 fokos melegben a föld tetején.Ha rendes szóró lenne ami 5 centis darabokra egyenletesen szór,akkor lehet másképp beszélnék.
Válasz agrárproletár #2318. hozzászólásáraA magágyba keverés félreértés, azt csak Borda hozta fel példának!
Alapból búzatarlóra szórnám a következő évi kukorica alá, addigra már szűk 1 éve kazalba lesz.
Válasz Tobszi #2317. hozzászólásáraMagágyba rizikós bekeverni, lehet csak szárítod a talajod, ha mondjuk egy menettel nem tudod kielégítően bekeverni, aztán ki tudja, milyen tavasz lesz. Mindenképpen tarlóra lenne érdemes szerintem kijuttatni, és akkor eldönteni egy sor tárcsa után, hogy a későbbiekben szükség van-e még valamilyen műveletre. Mennyire érett a trágya, mennyit állt? A pulykatrágyával nálunk sokszor az a baj, hogy nagyon nagyon szalmás, rendkívül rosszul, egyenetlenül lehet szórni, a nagy szalmarakásokkal meg nehezen boldogul a tárcsa. Ami kikerül az ólakból azt mindig kazlazzuk, és sertés hígtrágyával is kezeljük, a következő évre szokott alkalmassá válni arra, hogy ki lehessen szórni jobb minőségben.
Válasz mtz1221 #2316. hozzászólásáraPont az lenne a lényeg ha már elszántuk magunkat hogy lazítóval legyen az őszi alapművelés, hogy utána nem szántunk. Tavasszal itt amúgy sem működne. Kérdés hogy a tárcsa megfelelően bekeveri ahhoz hogy ne kidobott pénz legyen?
Válasz Tobszi #2314. hozzászólásáraHa 10 centire leszántanád,akkor az rontana valamit a Forgatás nélküliben ?? Öregemnek is szokott kimaradni pár hektár tavaszra,és mindig 10-12 centire szántom le,majd másnap vetés.Nem szokott különbség lenni termésben az őszi alap művelthez képest.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraNem volt még repcém,de van 50 méter sövényem.Erre kaptam valamit,mert ették a hernyók meg a pókok is.Ha ilyent elbírna a repce ,akkor meglenne oldva minden.1 hónapig nincs semmi se sövénybe utána.
Válasz J.D. Borda #2310. hozzászólásáraEzek szerint elég betárcsázni, nem kell mélyebbre bekeverni? Nem sok így a veszteség?
Most még eléggé szalmás pulykatrágyám van prizmázva az ősz óta, remélem jól beérik és kevés szalmás rész marad belőle.
Válasz Sk Laci #2312. hozzászólásáraÉrtelek.Akkor érdemes erre való tekintettel készletezned egyes anyagokból.
Nekem mindig van anyag még ősszel ,ha gond van jól jön...(pirynexet adtam neki)
Válasz John Deere Power Shift #2311. hozzászólásáraKértem mást /pirinex supreme, pirimort,.../, de sajnos már üresek mifelénk a raktárak. A vegyszergyártó cégek képvislői nem hordanak be Szlovákiába rezervával vegyszert, hogy az év végén max eladott, 0 készletet mutasanak fel. Nem nagyon értem ezt a politikát, mert mint nálunk amilyen levéltetü járvány volt, még a 40 éves praxisal rendelkező agronómusok se láttak. EU támogatás miatt nagy területeken van greening, amikor az lepusztul a repcébe kapjuk vastag végével a kártevőket. Sajnos minden repcém zöldtrágyás terület mellet van.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraAkkor az rendben van teljesen.Nem értem miért Nurelle D ajánlottak levéltetűre
Egyébként mint előttem is írták nem felszívódó hatású ,sokkal inkában komolyan gáztenziós .Nem tudom nálatok engedélyezett még a dimetoát hatóanyag,de ha nem tudod okosba sem használni,vannak "komolyabb" speciál tetű irtó szerek,illetve a szárasság kapcsán különböző "ragasztó" anyagok használata a jobb tapadás-felszívódásért és tápanyagként is hasznosulva a növénynek.
Válasz Tobszi #2309. hozzászólásáraÉn csirketrágyát nyomtam repce alá adtam neki egy mélylazítót majd rt és vetés meg leengedett tárcsasorral és semmi gond nem volt. Pedig az aztán tud égetni főleg hogy kapott anyagot rendesen a föld.
Forgatás nélkül, ki hogy oldja meg a szervestrágya bedolgozását?
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáratöbbet ne hallgass rájuk, és/vagy ne kérd ki a tanácsukat...
A nurelle D 50+500. 0,6l*500 gr/l klórpirifosz a megszokott pyrinextől 1l*480 gr/l klórpirifosz lényegesen lájtosabb hatást vált ki, különösen ha valaki "véletlenül" a kalászos dózissal operál.
/ 1,5 l/ha *480 gr/l/A piretroid párosítás a nurellbe sokak szerint már csak a vívőanyag kategória.
Válasz Sk Laci #2305. hozzászólásáraVan tartamhatása, de nem felszívódó, de gázosodó. Reméljük minél hamarabb betiltják, szántóföldön is, mivel a környezetre gyakorolt hatása a napalmmal megegyezik.....
Szerencsére korlátozva van elég rendesen a használatát. Legkésőbb rejtett bimbós állapotban, egy vegetációs időszakban csak egy kezelés végezhető. Csak sajnos nem ellenőrzik elég rendesen.