Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.68 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz envagyok2 #2302. hozzászólásáraHát szerintem az, de lehet tévedek. A dowosok is ezzel küldik az információs reklámpapírt, hogy felszívódó a Nurelle, és ezért "biztos" a védelem 8-12 nap közt időjárás szerint.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraa klór-pirifosz az nem felszívódó hatású, vagy én értem félre, amit mondani akarsz? úgy értem, azt akarod mondani, hogy azért nem hatott a nurelle, merthogy a szárazság miatt nem mozgott a növényel belül?
Válasz hargitai sandor #2289. hozzászólásáraJó kis útmutató lesz ez, a tényleges tapasztalatokon alapulva. Facebookon én is láttam a kiírásodat, és hogy sokan hozzászóltak, elmondták tapasztalataikat. És sajnos voltak akik negatív arogáns hozzászólással reagáltak olyan tapasztalatokra amik nem egyeztek az ő nézeteikkel. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, negatívan hatnak mind az érdeklődőkre (és ezek után ugye már nem is kérdez) mind akik leírták a technológiájukat, tapasztalatukat. Amúgy sok sikert, figyelemmel fogom kísérni munkásságod!
Válasz Radocz #2292. hozzászólásáraUgye egyértelmű, hogy a növények nem tudják, hogy néhány ostoba jogszabály alkotó megmondja, hogy mi nekik a tuti...
Válasz John Deere Power Shift #2291. hozzászólására2.
De a valódi probléma ami miatt csak gyengén hatot a szisztém hatásu insekticíd a nagy szárazság. Megáltak a növényi nedvek, nem volt ami szállitsa a növényen belül a vegyszert. Így csak a kontakt hatás nyilvánult meg, és a részbeni gázosodó hatás. Ha bármivel is mentem volna 30-35% nagyob sikert úgysem tudtam volna elérni, pont a fent említetek véget.
Anno a kukoricát monokultúrában termelte édesapám. Mikor először hattyú nyak lett a tábla harmadán már az évben mondta a "rádió" hogy megjelent a kukorica bogár. Mi előbb láttuk aztán olvastunk róla. Attól, hogy a naprát lehet (talán két) évente vetni még nem biztos hogy megéri.
Viszont van olyan BIO-s ismederősöm aki sok éve tönköly búza másodvetésben repce olajretek keverék majd ismét tönköly búza.
Ezt ismétli majd 20 éve, és működik neki. Nekünk konvencionálisba nem biztos hogy bejönne.
Bocs az offért. Aki forgatásnélkül szeretne okosodni az emlegeti anyukámat.
Válasz ND #2288. hozzászólásáraElnézést, ha félreérthető lett volna, a szabadalmi hivatal találatot példaként raktam be, nincsenek ilyenek fluidizációs reaktorok a birtokomban.
Vagy 10 féle szabadalmat találtam, / ott van a kereső link is / abból próbáltam összerakni olyat, hogy a végén huminsav legyen belőle.
Ez: lignit, kálium-hidroxid, hidrogén-peroxid.
"Kedves csoporttársak! Nem találtunk összefoglaló anyagot a forgatás nélküli talajművelésről, az arra való áttérés módjáról, ezért készítettünk egy honlapot. A terv szerint egy működő kis gazdaság sikereit, kudarcait lehet majd követni itt.
Szívesen vesszük az észrevételeket, kiegészítéseket."
Ennyi..ha valaki bárhol elmondja a saját tapasztalatait, szívesen közzé teszem.
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSzia, nem kötekedés képpen, fluidizációs reaktor és kiegészítő berendezéseit ipari méretben honnan szerezted? Volt a sufniban a fluxuskondenzátor mellett? Vagy mivel oldottad meg?
Tényleg érdekelne
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSok sikert a honlaphoz! Kíváncsi leszek, hogy majd mi fog idővel kisülni belőle. Biztos lesznek majd akik fikázzák majd, de összességében jó ötletnek, jó kezdeményezésnek tartom. Voltak már hasonló próbálkozások, de a közvetlen pénznyerés (volt) a motiváló erő és az .
Válasz hargitai sandor #2280. hozzászólásáraValóban, eléggé divatos lett a napraforgó-búza bikultúra felénk az olyan földeken, ahol a sikeres kukoricatermesztéshez szükséges feltételek nem adottak.
Válasz Bzsr #2276. hozzászólásáraÖrülök, ha mindenki tudja és alkalmazza ezeket, esetleg ha van olyan, amivel még javítani lehet, azt is beleírjuk. Egy ideje kerestem ilyen összefoglaló oldalt a forgatás nélküli művelésről, de nem találtam. Azt is láttam a fórumokon, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Ez nem az én tudásom, csak leírtam az itteni és ismeretségi körből a kollégák tapasztalatait.
Ezért készült a honlap, https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/
tanuljunk egymástól. Egészítsétek ki, és felteszem, tanuljunk belőle közösen.
A termékekről: a huminsavat kezdetben az Energia Humint használtam, aztán tavaly télen megnéztem a szabadalmi hivatal leírásait, http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#
és a lejárt szabadalmak alapján magam készítem el. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-18563/elj%E1r%E1s%20huminsav%20alk%E1lis%F3i%20vagy%20huminsav%20el%F5%E1ll%EDt%E1s%E1ra.pdf
A baktérium az Esstence nevű, Kiskunmajsáról, az alginitet a bányából hoztam utánfutóval.
Elég sok anyagot áttanulmányoztam, úgy néz ki, ez tényleg egy élethosszig való tanulás...
Harminc évet nem dolgoztam a szakmában, kiesett sok minden, most újra kell tanulni jó részét, de tetszik. Talán jobb is így, mintha berögzült volna a gyakorlat, és nehezen tudnék váltani. / Birkás Márta volt a gyakorlatvezetőm, de ő akkor még nem ezt tanítottam tanársegéd volt./
Most így, ezzel az új technológiával minden szinte új, és szeretem csinálni.
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraKontakt hatásuval csak az esik le, amelyiket eltalálod. Buja növényzetben nem tudod lejutatni a permetlevet a levelek alsó felületére. Hybriroknak nagy lapulevelei vannak, ngyon jól takar, és ez tud kompenzálni nem ép jól sikerült gyomirtást. Termésre viszont nincsen panasz.
Biscáya, mospilan ugyan úgy használható, csak lassaban fejtik ki a hatásukat. Mospilant forgalmazók is a dowos Nurelt ajánloták a saját termékük helyett.
Válasz Ká01 #2279. hozzászólásáraMielőtt átalakítottam a vetésforgót, egyeztettem a fajtatulajdonosokkal is. A Syngenta képviselő is azt mondta, nyugodtan alkalmazhatom így, már több helyen, több éve 2 évre visszavetik a napraforgót önmaga után, minden gond nélkül.
További javulást várok a forgatás nélküli műveléstől, kisebb kártékony gomba jelenlétet.
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraIgen le van írva minden nagy vonalakban. De aki egy kicsit is olvasott róla, ha nem is csinálja, akkor ezt mind tudja (majdnem mind ). Sorry de ez az igazság.
Pl.: Folyékony szén bevitele a talajba, pl. huminsav
kapásokra huminsav + baktérium + alginit
Tudom hogy senki nem akar terméket hirdetni, de legalább egy terméket odairhattál volna azoknak akik ki szeretné próbálni, hogy ne kellje felesleges köröket futni.
Egyébként jó lett
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraÖnmagát nem követheti nem kell 4-5 évet várni a vetésforgó miatt. Ha a gomba a gond akkor meg kell oldani vegyszeres védekezéssel.
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraNem valósul meg.
Eddig a 70 ha-t hol kukorica, hol napraforgó, hol búza túlsúlyosan vetettük. Nem volt biztonságos.
Most el lett osztva 3 felé a terület, és
22-23-25 ha és napraforgó -búza /után közvetlenül takarónövény/- kukorica a sorrend.
Utána olvastam, és bízom benne, hogy nem lesz gond.
Van olyan gazda, aki már így termel, probléma nélkül.
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraAz a baj a levélfonák alatt megbújik és vegyszert nem lát... Főleg mikor a nagy A4-es lap méretű nagy lapuk vannak mint idén is ahol kikelt idejében
Válasz hargitai sandor #2252. hozzászólásáraEnnél a vetésforgónál hogy valósul meg a napraforgó 4-5 éves vetési időintervalluma? Vagy a három kultúrnövény mindig eltérő arányban van jelen a rendelkezésre álló területen?
Válasz Sk Laci #2269. hozzászólásáraismerem, ez a kettő majdnem ugyan az, és levéltetű ellen nem ezekhez nyúlnék először sem, másodjára meg biztos nem.
karate zeon nincs engedélyezve repcében?
vagy pl. a biscaya, egy teljes dózis nurellnél az sem sokkal drágább, és nekem esélyesebbnek tűnik. nem tudom hányszori kezelés engedélyezett vele, ha csak egyszeri, akkor persze azt nem lehet már ősszel ellőni...
Válasz hargitai sandor #2268. hozzászólásáraSajnos az aszályhatások benne vannak a mezőgazdaságban. Nekem is gond van az egyik szeptember végén vetet 30 ha-os búzatáblával a legkötötteb talajon. Középkötötben viszonylag jól kintvan.
Válasz envagyok2 #2267. hozzászólásáraJelenlegiek közül a Nurelle D komolynak mondható, esetleg a Pyrinex. Ami speciális levéltetüirtó volt a jó öreg és olcsó Bi58, az be lett tiltva. Az idei őszön biztosan ütőképeseb lett volna, mint a Nurelle.
Válasz Sk Laci #2264. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, sem főiskolás tananyagban, sem friss szakirodalomban nem nagyon vannak ezek a témák taglalva, nekem tapasztalatom sincsen ebben, majd most lesz NEKED!
Amúgy a feketére tiport, minden tenyérnyi foltban szarvas taposott nullának kinéző állomány idén is ebben a forró virágégetős aszályos tavasz után is hozott ez huszonmázsás átlagot. Nyilván nem ez a cél, de ha töve ép és ott a talajfelszínnél akkor az hajtani fog.
Válasz szanberg #2263. hozzászólásáraNálam foltokban barna föld maradt. A repcegyökeret meg lehet találni, ez tart, nincsen rothadás.
De viszont nem tudom, hogy a vírus bele-e mehet a gyökérbe, és ez kihatásal lenne az új hajtásokra.
Nem szeretnék 3 t/ha termés alá beesni a vírus miatt. Ilyenel még sohase találkoztam. Az interneten nem találtam túl sok anyagot, mindenhol a kezdeti hatásokat mutogasák, de viszont tavaszal hogyan vágná visza a repcét, arra kellőképen átdolgozot tanulmányt nem találtam.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraItt nem volt gond vele, egy táblán találtam egy erdősáv mellett ahol a magas fák leárnyékolják a tábla szélét de ott sem ette meg a leveleket.
Egyébként szerintem amúgy is lefagyott volna a levél róla, nem hiszem, hogy ez nagy gondot fog okozni
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraSzia. Neked őszel nem volt gondod a levéltetvekel?
Nekem sajnos nagyon is. Hiába fújtam egymás után 6. napra nurellal 2x nem bírta lerendezni a tetveket. Csak a fagy rendezte le őket. Foltokban eltünt a repcelevél, csak a gyökér maradt. Tegnap voltam megnézni, a gyökeret megfova próbáltam kihúzni, de inkáb a gyökérnyak félbeszakad, de nem lehet kihúzni. Egészségesnek néz ki ha nincsen levél sehol se. Mostan a tetvek által így lepusztítot repcében a lehet vírus, mint a búzában? Mikor lehet látni a vírusfertőzést repcénél, ha egyáltalán lehetséges? Mostan meg vagyok fogva, mert 1996 őszétől gazdálkodom, és ilyen levéltetüjárványal amire a Nurelle 0,6 L/ha adagban alig hat, még nem találkoztam. Vegyszerforgalmazó volt nálam, aki agronómust is csinál 37 éve, de ő se találkozot még ilyenel. A vírusal kapcsolatban repcében mostan "hoppon" vagyok
Vagy ha olyan okos lennék előre mint az anyósok utólag akkor is...
Nekem jól keltek a repcék és jól is néztek ki csak már most nagyon vad ütötte az állomány sajnos. Saját területen hajtjuk riasztjuk meg lőnénk is ha nemcsak bikák járnának 50-esével, tarvadat kellene még terv szerint is elejtenünk elég sokat...
Szeretném ha elfagyna a föld és február végeig úgy maradna mert akkor jelentősen kevesebb a kár, akkor csak rágás lenne így meg plussz tapos is rengeteget
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraSzia! Elfelejtetem beletenni az őszi regulátoros fungicídet. Vagy 2x0,5 L/ha tebuconazol hatónyagú regulátor, vagy Caryx 0,8 L egyszeri kiadás. Caryxet lehet osztva is 2x0,5 L/ha akár a Tebuconazol hatóanyagú növényvédőszert egybe kiadni az inszekticid kezelésel 4-5 valódi levéltől.
Ha te jó adotságu területen gazdálkodol, akor az általam leírt termesztésel normális időjárási feltételek mellet lehet 6 t/ha termésed is. Én lemosot erodált partokon gazdálkodom 85%-ban. A 4,7 t/ha pont ilyen területen volt, de idén jó termésem volt a száraz időjárás ellenére is. Ami fontos, ez nem vadkáros terület, de a vad így is ellátogatot a repcébe.
Milyen mélyen megy a lazító.
Mi a búzát és a repcét is csak tárcsával készítjük a talajmunkát.
De ezt inkább a repcetermesztésnél jövőre megkonzultáljuk.
7405 hozzászólás
Válasz Lothar1 #2304. hozzászólásáraAkkor mégiscsak jól tudtam, és a dowosok is
Válasz Sk Laci #2303. hozzászólásáraFelszívodó.
Válasz envagyok2 #2302. hozzászólásáraHát szerintem az, de lehet tévedek. A dowosok is ezzel küldik az információs reklámpapírt, hogy felszívódó a Nurelle, és ezért "biztos" a védelem 8-12 nap közt időjárás szerint.
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraa klór-pirifosz az nem felszívódó hatású, vagy én értem félre, amit mondani akarsz? úgy értem, azt akarod mondani, hogy azért nem hatott a nurelle, merthogy a szárazság miatt nem mozgott a növényel belül?
Válasz határjáró #2300. hozzászólásáraÁltalánosságban mondtam, kinek nem inge nem veszi magára...
Válasz horesz #2297. hozzászólásáraNetparaszt hozzászólásait is láttad akkor gondolom, az nem arogáns?
Válasz Sk Laci #2298. hozzászólásáraAgroinform - a Menőgazdászok csoportja, csatlakozz Te is!
Válasz hargitai sándor, horesz #2297. hozzászólásáraBelinkelnétek nekem, hol találnám meg az FB-on? Én is szivesen megnézném, milyen hozászóllások vannak a "sok hozáértőtől".
Válasz hargitai sandor #2289. hozzászólásáraJó kis útmutató lesz ez, a tényleges tapasztalatokon alapulva. Facebookon én is láttam a kiírásodat, és hogy sokan hozzászóltak, elmondták tapasztalataikat. És sajnos voltak akik negatív arogáns hozzászólással reagáltak olyan tapasztalatokra amik nem egyeztek az ő nézeteikkel. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, negatívan hatnak mind az érdeklődőkre (és ezek után ugye már nem is kérdez) mind akik leírták a technológiájukat, tapasztalatukat. Amúgy sok sikert, figyelemmel fogom kísérni munkásságod!
Válasz Radocz #2292. hozzászólásáraUgye egyértelmű, hogy a növények nem tudják, hogy néhány ostoba jogszabály alkotó megmondja, hogy mi nekik a tuti...
Válasz Sk Laci #2294. hozzászólásáraNem lenne megoldás ilyen problémákra a légzsákos permetező? Szeretem más pénzét költeni.
Válasz John Deere Power Shift #2291. hozzászólására2.
De a valódi probléma ami miatt csak gyengén hatot a szisztém hatásu insekticíd a nagy szárazság. Megáltak a növényi nedvek, nem volt ami szállitsa a növényen belül a vegyszert. Így csak a kontakt hatás nyilvánult meg, és a részbeni gázosodó hatás. Ha bármivel is mentem volna 30-35% nagyob sikert úgysem tudtam volna elérni, pont a fent említetek véget.
Válasz hargitai sandor #2290. hozzászólására"Irány a kocsma"
Válasz emcett #2277. hozzászólásáraváltozott a jogszabály.
de a a napra biológiája azért még megmaradt.
Anno a kukoricát monokultúrában termelte édesapám. Mikor először hattyú nyak lett a tábla harmadán már az évben mondta a "rádió" hogy megjelent a kukorica bogár. Mi előbb láttuk aztán olvastunk róla. Attól, hogy a naprát lehet (talán két) évente vetni még nem biztos hogy megéri.
Viszont van olyan BIO-s ismederősöm aki sok éve tönköly búza másodvetésben repce olajretek keverék majd ismét tönköly búza.
Ezt ismétli majd 20 éve, és működik neki. Nekünk konvencionálisba nem biztos hogy bejönne.
Bocs az offért. Aki forgatásnélkül szeretne okosodni az emlegeti anyukámat.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraSzia.Utóbbi 10 évben hányadik repce vetés ezen a területen?
Válasz ND #2288. hozzászólásáraElnézést, ha félreérthető lett volna, a szabadalmi hivatal találatot példaként raktam be, nincsenek ilyenek fluidizációs reaktorok a birtokomban.
Vagy 10 féle szabadalmat találtam, / ott van a kereső link is / abból próbáltam összerakni olyat, hogy a végén huminsav legyen belőle.
Ez: lignit, kálium-hidroxid, hidrogén-peroxid.
Válasz VMisi #2287. hozzászólásáraItt nincs szó pénznyerésről, eladásról.
Kezd körvonalazódni a dolog, a Fb-on is megírtam:
"Kedves csoporttársak! Nem találtunk összefoglaló anyagot a forgatás nélküli talajművelésről, az arra való áttérés módjáról, ezért készítettünk egy honlapot. A terv szerint egy működő kis gazdaság sikereit, kudarcait lehet majd követni itt.
Szívesen vesszük az észrevételeket, kiegészítéseket."
Ennyi..ha valaki bárhol elmondja a saját tapasztalatait, szívesen közzé teszem.
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSzia, nem kötekedés képpen, fluidizációs reaktor és kiegészítő berendezéseit ipari méretben honnan szerezted? Volt a sufniban a fluxuskondenzátor mellett? Vagy mivel oldottad meg?
Tényleg érdekelne
Válasz hargitai sandor #2284. hozzászólásáraSok sikert a honlaphoz! Kíváncsi leszek, hogy majd mi fog idővel kisülni belőle. Biztos lesznek majd akik fikázzák majd, de összességében jó ötletnek, jó kezdeményezésnek tartom. Voltak már hasonló próbálkozások, de a közvetlen pénznyerés (volt) a motiváló erő és az
.
Válasz Ká01 #2279. hozzászólásáraAha, értem... Köszi!
Válasz hargitai sandor #2280. hozzászólásáraValóban, eléggé divatos lett a napraforgó-búza bikultúra felénk az olyan földeken, ahol a sikeres kukoricatermesztéshez szükséges feltételek nem adottak.
Válasz Bzsr #2276. hozzászólásáraÖrülök, ha mindenki tudja és alkalmazza ezeket, esetleg ha van olyan, amivel még javítani lehet, azt is beleírjuk. Egy ideje kerestem ilyen összefoglaló oldalt a forgatás nélküli művelésről, de nem találtam. Azt is láttam a fórumokon, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Ez nem az én tudásom, csak leírtam az itteni és ismeretségi körből a kollégák tapasztalatait.
Ezért készült a honlap, https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/
tanuljunk egymástól. Egészítsétek ki, és felteszem, tanuljunk belőle közösen.
A termékekről: a huminsavat kezdetben az Energia Humint használtam, aztán tavaly télen megnéztem a szabadalmi hivatal leírásait, http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU#
és a lejárt szabadalmak alapján magam készítem el. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-18563/elj%E1r%E1s%20huminsav%20alk%E1lis%F3i%20vagy%20huminsav%20el%F5%E1ll%EDt%E1s%E1ra.pdf
A baktérium az Esstence nevű, Kiskunmajsáról, az alginitet a bányából hoztam utánfutóval.
Elég sok anyagot áttanulmányoztam, úgy néz ki, ez tényleg egy élethosszig való tanulás...
Harminc évet nem dolgoztam a szakmában, kiesett sok minden, most újra kell tanulni jó részét, de tetszik. Talán jobb is így, mintha berögzült volna a gyakorlat, és nehezen tudnék váltani. / Birkás Márta volt a gyakorlatvezetőm, de ő akkor még nem ezt tanítottam tanársegéd volt./
Most így, ezzel az új technológiával minden szinte új, és szeretem csinálni.
Válasz Sk Laci #2282. hozzászólásáraAzért csak óvatosan a tanácsokkal, itt nem lehet ész nélkül klórpirifosszal permetezni...
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraKontakt hatásuval csak az esik le, amelyiket eltalálod. Buja növényzetben nem tudod lejutatni a permetlevet a levelek alsó felületére. Hybriroknak nagy lapulevelei vannak, ngyon jól takar, és ez tud kompenzálni nem ép jól sikerült gyomirtást. Termésre viszont nincsen panasz.
Biscáya, mospilan ugyan úgy használható, csak lassaban fejtik ki a hatásukat. Mospilant forgalmazók is a dowos Nurelt ajánloták a saját termékük helyett.
Válasz hargitai sandor #2280. hozzászólásáraCsak a viszamaradt árvakelésel lesz gond. Ilyenkor jó váltogatni az expreszes és imis naprát.
Válasz Ká01 #2279. hozzászólásáraMielőtt átalakítottam a vetésforgót, egyeztettem a fajtatulajdonosokkal is. A Syngenta képviselő is azt mondta, nyugodtan alkalmazhatom így, már több helyen, több éve 2 évre visszavetik a napraforgót önmaga után, minden gond nélkül.
További javulást várok a forgatás nélküli műveléstől, kisebb kártékony gomba jelenlétet.
Válasz emcett #2277. hozzászólásáraJól tudtad!Szakmailag a 4-5 év kivárás a helyes Napránál,de a földalapú támogatás megengedi akár két évenként is.
Válasz hargitai sandor #2274. hozzászólásáraKöszönöm szépen a választ.
Válasz RkTomi #2275. hozzászólásáraÉn eddig úgy tudtam, hogy 4, de inkább 5 éven belül nem vethető vissza... Mindig tanul az ember valamit...
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraIgen le van írva minden nagy vonalakban. De aki egy kicsit is olvasott róla, ha nem is csinálja, akkor ezt mind tudja (majdnem mind
). Sorry de ez az igazság.
Pl.: Folyékony szén bevitele a talajba, pl. huminsav
kapásokra huminsav + baktérium + alginit
Tudom hogy senki nem akar terméket hirdetni, de legalább egy terméket odairhattál volna azoknak akik ki szeretné próbálni, hogy ne kellje felesleges köröket futni.
Egyébként jó lett
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraÖnmagát nem követheti nem kell 4-5 évet várni a vetésforgó miatt. Ha a gomba a gond akkor meg kell oldani vegyszeres védekezéssel.
Válasz emcett #2272. hozzászólásáraNem valósul meg.
Eddig a 70 ha-t hol kukorica, hol napraforgó, hol búza túlsúlyosan vetettük. Nem volt biztonságos.
Most el lett osztva 3 felé a terület, és
22-23-25 ha és napraforgó -búza /után közvetlenül takarónövény/- kukorica a sorrend.
Utána olvastam, és bízom benne, hogy nem lesz gond.
Van olyan gazda, aki már így termel, probléma nélkül.
Válasz envagyok2 #2271. hozzászólásáraAz a baj a levélfonák alatt megbújik és vegyszert nem lát... Főleg mikor a nagy A4-es lap méretű nagy lapuk vannak mint idén is ahol kikelt idejében
Válasz hargitai sandor #2252. hozzászólásáraEnnél a vetésforgónál hogy valósul meg a napraforgó 4-5 éves vetési időintervalluma? Vagy a három kultúrnövény mindig eltérő arányban van jelen a rendelkezésre álló területen?
Válasz Sk Laci #2269. hozzászólásáraismerem, ez a kettő majdnem ugyan az, és levéltetű ellen nem ezekhez nyúlnék először sem, másodjára meg biztos nem.
karate zeon nincs engedélyezve repcében?
vagy pl. a biscaya, egy teljes dózis nurellnél az sem sokkal drágább, és nekem esélyesebbnek tűnik. nem tudom hányszori kezelés engedélyezett vele, ha csak egyszeri, akkor persze azt nem lehet már ősszel ellőni...
Válasz hargitai sandor #2268. hozzászólásáraSajnos az aszályhatások benne vannak a mezőgazdaságban. Nekem is gond van az egyik szeptember végén vetet 30 ha-os búzatáblával a legkötötteb talajon. Középkötötben viszonylag jól kintvan.
Válasz envagyok2 #2267. hozzászólásáraJelenlegiek közül a Nurelle D komolynak mondható, esetleg a Pyrinex. Ami speciális levéltetüirtó volt a jó öreg és olcsó Bi58, az be lett tiltva. Az idei őszön biztosan ütőképeseb lett volna, mint a Nurelle.
Válasz Sk Laci #2259. hozzászólásáraKöszönöm, feltettem ezt is a repce technológiához.
https://sites.google.com/view/forgatasnelkul/repce-technol%C3%B3gia
Nálunk jó adottságú, termékeny földek vannak, de most az őszön a repce sem kelt ki rendesen.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáravalami komolyan felszívódó szer nincs engedélyezve repcében? levéltetüre biztos ilyesmivel (is) mennék...
Válasz szanberg #2265. hozzászólásáraInnen is latszik hogy a repcénél milyen marha fontos az oldalhajtas ez jó pelda rá.
Válasz Sk Laci #2264. hozzászólásáraErre nem tudok mit mondani, sem főiskolás tananyagban, sem friss szakirodalomban nem nagyon vannak ezek a témák taglalva, nekem tapasztalatom sincsen ebben, majd most lesz NEKED!
Amúgy a feketére tiport, minden tenyérnyi foltban szarvas taposott nullának kinéző állomány idén is ebben a forró virágégetős aszályos tavasz után is hozott ez huszonmázsás átlagot. Nyilván nem ez a cél, de ha töve ép és ott a talajfelszínnél akkor az hajtani fog.
Válasz szanberg #2263. hozzászólásáraNálam foltokban barna föld maradt. A repcegyökeret meg lehet találni, ez tart, nincsen rothadás.
De viszont nem tudom, hogy a vírus bele-e mehet a gyökérbe, és ez kihatásal lenne az új hajtásokra.
Nem szeretnék 3 t/ha termés alá beesni a vírus miatt. Ilyenel még sohase találkoztam. Az interneten nem találtam túl sok anyagot, mindenhol a kezdeti hatásokat mutogasák, de viszont tavaszal hogyan vágná visza a repcét, arra kellőképen átdolgozot tanulmányt nem találtam.
Válasz Sk Laci #2262. hozzászólásáraItt nem volt gond vele, egy táblán találtam egy erdősáv mellett ahol a magas fák leárnyékolják a tábla szélét de ott sem ette meg a leveleket.
Egyébként szerintem amúgy is lefagyott volna a levél róla, nem hiszem, hogy ez nagy gondot fog okozni
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraSzia. Neked őszel nem volt gondod a levéltetvekel?
Nekem sajnos nagyon is. Hiába fújtam egymás után 6. napra nurellal 2x nem bírta lerendezni a tetveket. Csak a fagy rendezte le őket. Foltokban eltünt a repcelevél, csak a gyökér maradt. Tegnap voltam megnézni, a gyökeret megfova próbáltam kihúzni, de inkáb a gyökérnyak félbeszakad, de nem lehet kihúzni. Egészségesnek néz ki ha nincsen levél sehol se. Mostan a tetvek által így lepusztítot repcében a lehet vírus, mint a búzában? Mikor lehet látni a vírusfertőzést repcénél, ha egyáltalán lehetséges? Mostan meg vagyok fogva, mert 1996 őszétől gazdálkodom, és ilyen levéltetüjárványal amire a Nurelle 0,6 L/ha adagban alig hat, még nem találkoztam. Vegyszerforgalmazó volt nálam, aki agronómust is csinál 37 éve, de ő se találkozot még ilyenel. A vírusal kapcsolatban repcében mostan "hoppon" vagyok
Válasz szanberg #2260. hozzászólásáraMindenre van megoldás...
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraHa meg tudnám mondani milyen lesz az idei akkor én lennék a soros dollármilliárdos hahaha
Vagy ha olyan okos lennék előre mint az anyósok utólag akkor is...
Nekem jól keltek a repcék és jól is néztek ki csak már most nagyon vad ütötte az állomány sajnos. Saját területen hajtjuk riasztjuk meg lőnénk is ha nemcsak bikák járnának 50-esével, tarvadat kellene még terv szerint is elejtenünk elég sokat...
Szeretném ha elfagyna a föld és február végeig úgy maradna mert akkor jelentősen kevesebb a kár, akkor csak rágás lenne így meg plussz tapos is rengeteget
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólásáraSzia! Elfelejtetem beletenni az őszi regulátoros fungicídet. Vagy 2x0,5 L/ha tebuconazol hatónyagú regulátor, vagy Caryx 0,8 L egyszeri kiadás. Caryxet lehet osztva is 2x0,5 L/ha akár a Tebuconazol hatóanyagú növényvédőszert egybe kiadni az inszekticid kezelésel 4-5 valódi levéltől.
Ha te jó adotságu területen gazdálkodol, akor az általam leírt termesztésel normális időjárási feltételek mellet lehet 6 t/ha termésed is. Én lemosot erodált partokon gazdálkodom 85%-ban. A 4,7 t/ha pont ilyen területen volt, de idén jó termésem volt a száraz időjárás ellenére is. Ami fontos, ez nem vadkáros terület, de a vad így is ellátogatot a repcébe.
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraNekem meg a búza nem kelt ki.
Válasz VMisi #2255. hozzászólásáraFelénk kukorica, vagy napra.
Csak az a baj, hogy tárcsázott volt ősszel a talaj. (Abba mi nem szoktunk ilyet vetni).
Lazítani tavasszal szintén nem szerencsés. Marad valami tavaszi gabona? Addig még van idő eldönteni.
Inkább menjünk vele a .... topikba.
Bocsi az offért.
Válasz hargitai sandor #2254. hozzászólására"Búza után tarlóhántás, majd lazító"
Milyen mélyen megy a lazító.
Mi a búzát és a repcét is csak tárcsával készítjük a talajmunkát.
De ezt inkább a repcetermesztésnél jövőre megkonzultáljuk.
(Vagy a Fúromtalálkozón).