Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.01 FtUSD391.85 FtCHF431.03 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
őszi alapműtrágya nélküli búzára szerintetek ilyenkor február elején érdemes lenne tenni yara 8:24:24-et? Utána meg 2-2 pétisóval meghinteni február végén majd bő 30 nap múlva meg a másik adag?
Október végén vetett triti! Lehetne kicsit bokrosabb, de az egészség a lényeg ahogy szoktuk mondani! Mivel tárcsázásba vetettük kaptak a baktériumok 1q pétit
Reggel -4fok volt de elég korán kiengedett a főd.
Megszórtak a fiúk 45 hektárt, de felétől már nyomozott.
Most meg nem is fagyott este, remélem reggelre megnyomja kicsit mert lenne még ezen felül vagy háromszor ennyi meló
Válasz tibi16 #2595. hozzászólásáraKöszi az infót, mielőtt kiindulok teszek egy kanyart a szántásba a terepjáróval hogy mégis mit mutat! Na meg persze a legkönnyebb géppel fogom csapatni.
Válasz honorbi #2592. hozzászólására
Ma reggel megpróbáltam egy közeli kisebb 4 hektáros darabot, gond nélkül ment, holnap reggelre hidegebbet mutat, korábban is kelek majd és kiindulok időben. Szerintem lehet szórni, legalábbis felénk.
Válasz Farkas István. #2590. hozzászólásáraJa, és még annyit, h. felénj Január elején volt 20 mm eső, mer montanában csepergett össze még majdnem annyi. És tavaj ősszel későn szántottam, és csíkokban még szárazat hozott fel az eke (láthattátok a videón). Úgyhogy a kimosódás biztos nagyon veszélyes, de eső nélkül mégse csinál túl sok kárt ......szerintem.
28 éves szakmai gyakorlatom van ebben a műfajban. Ebből az első 10 évet egy tsznél húztam le gépüzemeltetőként főként a határban. Állandóan a növényvédős nyakán lógtam, az meg nem is bánta, mert legalább nem neki volt probléma, ha baja volt a gépnek, hanem én szaladgáltam utána. Az idősebb gépész kollégáim gimiből mentek tovább, úgyhogy azokkal szakmai téren ki lehetett törölni, úgyhogy minél jobban belejöttem, annál több munkám akadt. A növénytermesztővel meg amúgy is szinte egész nap együtt voltam, szóval sokminden ragadt rám, igen nagy intenzítással. Nagyon jó volt a személyes kapcsolat a vegyszeres cégekkel, akkor még a tsz-es növényvédősök nemcsak megyén belül, hanem azon jóval túl is ismerték egymást. Igen sok kísérletet csináltunk, még forgalomba nem hozott vegyszerekkel. Emlékszem rá, mikor jött az Ordax, a Wing, a Juwel, a Tangó, és talán a legelső a Titus+ volt, ha minden igaz. Akkor még ez engem igencsak érdekelt. A végén már nem is sokat vacakoltunk a tsz gépével, meg főleg a traktorossal, hanem csináltuk a saját gépemmel. Én nem durrogtam, ha többször is ki kellett mosni a tartályt. A lényeg a lényeg, a műtrágyázás. Felénk olyan agyagos sár van, h. ha tavasszal beleragadsz, már csak azon imátkozol, h. a három rába, ami ki akarja venni az egy mtz-t, lehetőleg egy darabban vegye ki, és ne kettőbe, illetve lehetőleg a lábán jöjjön, ne az oldalán. Hát ez nem mindíg sikerült, úgyhogy ezen emlékektől kísértve már előre égnek áll a hajam, mikor egy elakadt gép elé a harmadik traktor tolat befelé. Tavasszal mindíg meg kellett várni a szikkadást, és akkor szórtuk a búzát, és utána jött helyre, jött meg a színe. Már jópár éve volt, mikor mondom a kollégámnak (már a tsz rendszer után) h. próbáljuk már meg korábban kitenni a sót, mert vagy jött fagy tavasszal, vagy nem. Párszor kitettük tél végén, az utolsó pér centis havon, v. hol volt már hó-hol nem, és mindíg látványosan jó eredményeket értünk el........egyszer aztán beleszaladtunk a sűrűjébe: ránk jött egy piszok nagy esős időszak. 3 hétig minden nap szakadt az eső. Lejött vagy 150 mm, vagy még annál is több. Ez mifelénk simán árvizet jelentett. A laposabb részeken az árok nem lefelé vitte a vizet, hanem befelé folyt a földre. Az első héten még jártunk vizet ereszteni, de utána már nem volt értelme. Na, mondom, ezt a sót a Fekete tengerig viszi, az hótziher. Hát, nem lehetett mit tenni, ez van. Még véget se ért az esős idő, mindenkinek a búzája elkezdett minden szinben játszani, de leginkább sárgában, meg lilában. A mienk meg még hízik , mint a liba, meg olyan haragos zöld színe van, h. rossz nézni. Azannya, mondom, lehet h. csak nem vitte el azt a sót, mindet a víz. Mire a többiek rá tudtak menni a földre, több mint másfél hónap telt el. Abban az évben a mi búzánk 30 centivel volt fölötte mindenki másénál, és min.15q-val. Az egy extrém időjárás volt, normális esetben biztosan nincs ekkora különbség, de egy tény: a 28 év alatt láttam már jópár tavaszi műtrágya dózis hatását a kalászosokon, és azt is meg lehet mondani, ki mennyit tett rá, nem csak azt, h. mennyit fog üriteni a kombájn, és az is biztos, h. a mi általunk kitett műtrágyának biztos h. nem vitte el a víz még a 20%-át sem, mert akkor az már a szinén, és a növekedésén meglátszott volna, és azon 3 hétig folyt a víz. Na, szóval mondhat itt mindenki azt amit akar, de én ezt láttam. A mult napokban ebben a témában keresgettem írásokat, (mert agrárosaink éppen nem voltak elérhető közelségben ) és olvastam, h. a nitrogén kötődése a talajhoz mitől függ. Homokon biztos veszélyesebb a helyzet, de nálunk, a kötött földön én már nem félek ettől.
Válasz blink #2572. hozzászólásáraHáát ott régen egy iszap gödör volt ez a darab árpám adta a legjobban amit be másoltál 9.2t/ha.Bár sokak szerint tavaly nem nagy szám volt gabonát termelni.Egyébként működött ma reggel{
Válasz esze-lény #2583. hozzászólásáraTalaj állapotától, minőségétől és a műveléstől is függ. Emellett a csapadék intenzitásától is gondolatom szerint. Ha leszakad az ég és rövid időn belül esik 40 mm ami megismétlődik napokon heteken belül, akkor hamarabb kimosódik mintha áztató esőről beszélnénk. Általánosságban kell legalább 80-100 mm ahhoz hogy lemosódjon az alsóbb rétegekbe.
Válasz sixx #2578. hozzászólásáraAzért nem így működik ez a kimosódás hogy kiszórunk egy kis nitrogént kal egy esőt és zsupsz máris a talajvízbe van a nitrogén. Viszont ha rászórod a dimbes dombos területre -10 fokba és még ráadásul hó is van és netán egy hiretelen felmelegedéssela talaj meg még éppen fagyos jön egy eső az valószínüleg elkezdi lemosni a drága nitrogént az aljakba.
Válasz sixx #2580. hozzászólásáraFolyékony nitrogént,kényelmesen egymagam kiszórom,jó időbe,és nem fagyoskodok,mint más.
Sötétbe,fagyba,kienged,elakad sztori.
Folyékony olcsóbb is.Szilárdat szórtunk régen,2 ember,2 traktor,fizikailag sokkal nehezebb.
Meg itt más is írta,folyékonyat,szépen egyenletesen kitudod szórni,a föld minden sarkára.Nem az útra,meg a szomszéd földjére,mint a szilárdat.
Nagyon sok érv szól a folyékony javára.Nálam a legkisebb a kimosódás.
Egyszóval anyagi,és munkaszervezési problémák.
Válasz Mf-es? #2579. hozzászólásáraHa ez így van és te hiszel is benne, akkor áruld már el, hogy te mi a francért használsz folyékony N-t és nem ezt a technológiát követed???
Válasz sixx #2578. hozzászólásáraTúl van reagálva ez a N kimosódás.
Régen itt a fórumra be lett téve egy kísérlet,kukorica trágyázásról.Többször,több mennyiségbe kitett nitrogént vizsgáltak.Érdekesség képen ott volt a legnagyobb terméshozam,ahová ősszel a teljes nitrogénmennyiség alászántásra került.
Válasz .Szabi. #2570. hozzászólásáraSzabikám itt most -4fok van, most értem haza épen, viszont a lágy foltokban még gyalog is puha, beszakad alattam a lucsok.
Holnap illetve holnap után reggel lehet mégjobb lesz a fagy és bizonyo táblákon lehet majd szórni talán
Válasz F-A-R-M-E-R \ #2575. hozzászólásáraIzgalomban kell tartani az ideges csapatot! Én szórtam szárlebontó nitrogént+kapott ősszel 3x15ös npk-t úgyhogy marad neki annyi kaja hogy meginduljon! Majd március elején ha lesz egy szárazabb hét kiszórjuk.
Válasz honorbi #2559. hozzászólásáraMilyen talajba lett vetve ez a tritikálé?
Alapműtrágyát kapott?
Meszes talajban láttam ilyet,amikor nem volt alaptrágyázva foszforral.
Vagy túl poros volt a magágy és az esőktöl betömörödött még jobban.
A vírus fertőzés csak foltokban jelentkezik.
Ha fölforgatják a terméketlen szikes földet, attól is lehet.
Válasz honorbi #2559. hozzászólásáraPulsar szerintem nem valószínű, az nem ennyire egyenletes a táblában, inkább sávos, bár a fene tudja. Gombára sem gondolnék, ilyen hidegben ennyire nem nyomulnak meg kép alapján nem is tűnik annak.
Válasz Pintér Zoltán #2558. hozzászólásáraRendben visszaolvasok jobban, de a kérdés az lett volna pontosan, hogy nem e csapom meg avval a dózissal mivel más a felszívódás.
Köszi az infót, korai vetésnek nem mondható mert október 20 körül vetettem. Ha fagyás lenne akkor az látszódna a mellette lévő gyengébb táblán is. Szóval tanácstalan vagyok . Lehet a Pulsar a tettes.
Válasz tibi16 #2549. hozzászólásáraÜdv
"170kg karbamid másodjára 170kg an. Ezt a mennyiséget körülbelül milyen dózisú folyékony tudná helyettesíteni?"
Nem értem mit nem tudsz ? A karbamid 46%-os,a folyékony pedig általában 27-32%.Bár a folyékony trükkösebb,mert "a nitrosol N tartalma 27, 28, 30 vagy 32 tömeg% lehet, típustól függően. Ez azt jelenti, hogy N28 esetén 100 kg Nitrosol 28 kg N hatóanyagot tartalmaz, és ekkor úgy kell számolni, hogy 100 liter 128 kg tömeget nyom."
De én javaslom a témát visszaolvasni.
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáraVírus,ennyire telibe sosem jelentkezik,az is úgy szokott hogy a kártevők (tetvek,kabócák) terjesztik hosszu időn keresztül és utána jelenik meg kora tavaszon a fagyok elmultával,mikor megindul a növény. Nade most itt fagy volt nemrég elég kemény országosan,nem lehet,hogy fagyási tünetek ,vagy szermaradvány tünetek ezek?
Szerintem fölösleges azon parázni hogy nem lehet szórni. Ha március végéig nem lehet szórni akkor már elkezdhetünk aggódni de addig fölösleges.
Ha valaki januárban elszórja és fele kimosódik akkor az rosszabb mint ha márciusban kinyomva egy eső előtt. Míg nem indul meg igazán a vegetáció addig nem kell a gabonának sok nitrogén. Annyi lehet a talajba főleg ha vissza van dolgozva a szármaradvány és ősszel is kapott egy 30-40 kiló nitrogén és egyéb hatóanyagot.
Ha nagy a gyökérzet akkor simán talál magának addig míg nem lehet rányomni az első 70 -90 kiló n-t.
Ettől függetlenül jó a korai szórás de ha eltelik másfél 2 hónap a szórástól a vegetáció megindulásáig (főleg ha sok a csapadék) akkor ez már rosszabb mint ha később szórnánk.
5843 hozzászólás
őszi alapműtrágya nélküli búzára szerintetek ilyenkor február elején érdemes lenne tenni yara 8:24:24-et? Utána meg 2-2 pétisóval meghinteni február végén majd bő 30 nap múlva meg a másik adag?
Október végén vetett triti! Lehetne kicsit bokrosabb, de az egészség a lényeg ahogy szoktuk mondani! Mivel tárcsázásba vetettük kaptak a baktériumok 1q pétit
Reggel -4fok volt de elég korán kiengedett a főd.
Megszórtak a fiúk 45 hektárt, de felétől már nyomozott.
Most meg nem is fagyott este, remélem reggelre megnyomja kicsit mert lenne még ezen felül vagy háromszor ennyi meló
Válasz tibi16 #2595. hozzászólásáraKöszi az infót, mielőtt kiindulok teszek egy kanyart a szántásba a terepjáróval hogy mégis mit mutat! Na meg persze a legkönnyebb géppel fogom csapatni.
Válasz honorbi #2592. hozzászólására
Ma reggel megpróbáltam egy közeli kisebb 4 hektáros darabot, gond nélkül ment, holnap reggelre hidegebbet mutat, korábban is kelek majd és kiindulok időben. Szerintem lehet szórni, legalábbis felénk.
lemósódás nem egyenlő elmosódás
Válasz honorbi #2592. hozzászólásáraItt minálunk is járnak de nem mütrágyát szórni hanem vizet le ereszteni..
Ki megy reggel? Én megpróbálom!
Válasz Farkas István. #2590. hozzászólásáraJa, és még annyit, h. felénj Január elején volt 20 mm eső, mer montanában csepergett össze még majdnem annyi. És tavaj ősszel későn szántottam, és csíkokban még szárazat hozott fel az eke (láthattátok a videón). Úgyhogy a kimosódás biztos nagyon veszélyes, de eső nélkül mégse csinál túl sok kárt ......szerintem.
28 éves szakmai gyakorlatom van ebben a műfajban. Ebből az első 10 évet egy tsznél húztam le gépüzemeltetőként főként a határban. Állandóan a növényvédős nyakán lógtam, az meg nem is bánta, mert legalább nem neki volt probléma, ha baja volt a gépnek, hanem én szaladgáltam utána. Az idősebb gépész kollégáim gimiből mentek tovább, úgyhogy azokkal szakmai téren ki lehetett törölni, úgyhogy minél jobban belejöttem, annál több munkám akadt. A növénytermesztővel meg amúgy is szinte egész nap együtt voltam, szóval sokminden ragadt rám, igen nagy intenzítással. Nagyon jó volt a személyes kapcsolat a vegyszeres cégekkel, akkor még a tsz-es növényvédősök nemcsak megyén belül, hanem azon jóval túl is ismerték egymást. Igen sok kísérletet csináltunk, még forgalomba nem hozott vegyszerekkel. Emlékszem rá, mikor jött az Ordax, a Wing, a Juwel, a Tangó, és talán a legelső a Titus+ volt, ha minden igaz. Akkor még ez engem igencsak érdekelt. A végén már nem is sokat vacakoltunk a tsz gépével, meg főleg a traktorossal, hanem csináltuk a saját gépemmel. Én nem durrogtam, ha többször is ki kellett mosni a tartályt. A lényeg a lényeg, a műtrágyázás. Felénk olyan agyagos sár van, h. ha tavasszal beleragadsz, már csak azon imátkozol, h. a három rába, ami ki akarja venni az egy mtz-t, lehetőleg egy darabban vegye ki, és ne kettőbe, illetve lehetőleg a lábán jöjjön, ne az oldalán. Hát ez nem mindíg sikerült, úgyhogy ezen emlékektől kísértve már előre égnek áll a hajam, mikor egy elakadt gép elé a harmadik traktor tolat befelé. Tavasszal mindíg meg kellett várni a szikkadást, és akkor szórtuk a búzát, és utána jött helyre, jött meg a színe. Már jópár éve volt, mikor mondom a kollégámnak (már a tsz rendszer után) h. próbáljuk már meg korábban kitenni a sót, mert vagy jött fagy tavasszal, vagy nem. Párszor kitettük tél végén, az utolsó pér centis havon, v. hol volt már hó-hol nem, és mindíg látványosan jó eredményeket értünk el........egyszer aztán beleszaladtunk a sűrűjébe: ránk jött egy piszok nagy esős időszak. 3 hétig minden nap szakadt az eső. Lejött vagy 150 mm, vagy még annál is több. Ez mifelénk simán árvizet jelentett. A laposabb részeken az árok nem lefelé vitte a vizet, hanem befelé folyt a földre. Az első héten még jártunk vizet ereszteni, de utána már nem volt értelme. Na, mondom, ezt a sót a Fekete tengerig viszi, az hótziher. Hát, nem lehetett mit tenni, ez van. Még véget se ért az esős idő, mindenkinek a búzája elkezdett minden szinben játszani, de leginkább sárgában, meg lilában. A mienk meg még hízik , mint a liba, meg olyan haragos zöld színe van, h. rossz nézni. Azannya, mondom, lehet h. csak nem vitte el azt a sót, mindet a víz. Mire a többiek rá tudtak menni a földre, több mint másfél hónap telt el. Abban az évben a mi búzánk 30 centivel volt fölötte mindenki másénál, és min.15q-val. Az egy extrém időjárás volt, normális esetben biztosan nincs ekkora különbség, de egy tény: a 28 év alatt láttam már jópár tavaszi műtrágya dózis hatását a kalászosokon, és azt is meg lehet mondani, ki mennyit tett rá, nem csak azt, h. mennyit fog üriteni a kombájn, és az is biztos, h. a mi általunk kitett műtrágyának biztos h. nem vitte el a víz még a 20%-át sem, mert akkor az már a szinén, és a növekedésén meglátszott volna, és azon 3 hétig folyt a víz. Na, szóval mondhat itt mindenki azt amit akar, de én ezt láttam. A mult napokban ebben a témában keresgettem írásokat, (mert agrárosaink éppen nem voltak elérhető közelségben
) és olvastam, h. a nitrogén kötődése a talajhoz mitől függ. Homokon biztos veszélyesebb a helyzet, de nálunk, a kötött földön én már nem félek ettől.
Válasz decsi #2587. hozzászólására
itt meg fagy sem volt. szóval felejtős...
Válasz decsi #2587. hozzászólásáraNem szakadt be a felső fagyos réteg? Itt nálunk -1 volt reggel.
Válasz blink #2572. hozzászólásáraHáát ott régen egy iszap gödör volt
ez a darab árpám adta a legjobban amit be másoltál 9.2t/ha.Bár sokak szerint tavaly nem nagy szám volt gabonát termelni.Egyébként működött ma reggel{
Válasz honorbi #2584. hozzászólásáratöbb kell neki
Válasz esze-lény #2583. hozzászólásáraTalaj és műtrágyafüggő
Válasz esze-lény #2583. hozzászólásáraTalaj állapotától, minőségétől és a műveléstől is függ. Emellett a csapadék intenzitásától is gondolatom szerint. Ha leszakad az ég és rövid időn belül esik 40 mm ami megismétlődik napokon heteken belül, akkor hamarabb kimosódik mintha áztató esőről beszélnénk. Általánosságban kell legalább 80-100 mm ahhoz hogy lemosódjon az alsóbb rétegekbe.
sík területen mennyi csapadék mossa ki a nitrogént a gyökérzónából?
Na tudja valaki?
Válasz sixx #2578. hozzászólásáraAzért nem így működik ez a kimosódás hogy kiszórunk egy kis nitrogént kal egy esőt és zsupsz máris a talajvízbe van a nitrogén. Viszont ha rászórod a dimbes dombos területre -10 fokba és még ráadásul hó is van és netán egy hiretelen felmelegedéssela talaj meg még éppen fagyos jön egy eső az valószínüleg elkezdi lemosni a drága nitrogént az aljakba.
Válasz sixx #2580. hozzászólásáraFolyékony nitrogént,kényelmesen egymagam kiszórom,jó időbe,és nem fagyoskodok,mint más.
Sötétbe,fagyba,kienged,elakad sztori.
Folyékony olcsóbb is.Szilárdat szórtunk régen,2 ember,2 traktor,fizikailag sokkal nehezebb.
Meg itt más is írta,folyékonyat,szépen egyenletesen kitudod szórni,a föld minden sarkára.Nem az útra,meg a szomszéd földjére,mint a szilárdat.
Nagyon sok érv szól a folyékony javára.Nálam a legkisebb a kimosódás.
Egyszóval anyagi,és munkaszervezési problémák.
Válasz Mf-es? #2579. hozzászólásáraHa ez így van és te hiszel is benne, akkor áruld már el, hogy te mi a francért használsz folyékony N-t és nem ezt a technológiát követed???
Válasz sixx #2578. hozzászólásáraTúl van reagálva ez a N kimosódás.
Régen itt a fórumra be lett téve egy kísérlet,kukorica trágyázásról.Többször,több mennyiségbe kitett nitrogént vizsgáltak.Érdekesség képen ott volt a legnagyobb terméshozam,ahová ősszel a teljes nitrogénmennyiség alászántásra került.
Válasz Viktor 12045 #2576. hozzászólásáraAz a nitrogén már a fasorban sincs...
Válasz .Szabi. #2570. hozzászólásáraSzabikám itt most -4fok van, most értem haza épen, viszont a lágy foltokban még gyalog is puha, beszakad alattam a lucsok.
Holnap illetve holnap után reggel lehet mégjobb lesz a fagy és bizonyo táblákon lehet majd szórni talán
Válasz F-A-R-M-E-R \ #2575. hozzászólásáraIzgalomban kell tartani az ideges csapatot!
Én szórtam szárlebontó nitrogént+kapott ősszel 3x15ös npk-t úgyhogy marad neki annyi kaja hogy meginduljon! Majd március elején ha lesz egy szárazabb hét kiszórjuk. 
Válasz Viktor 12045 #2573. hozzászólásáraNa mi van mindenki szórja éjjel a trágyát, vagy fellőtték a pizsit inkább?
Válasz 4964 #2566. hozzászólásáraVissza hat az, ha nincs csapadék de nem ennyire durván.
Válasz decsi #2569. hozzászólásáraItt is annyi
Válasz decsi #2569. hozzászólásáraláttunk már karón varjút!
Válasz decsi #2569. hozzászólásáraAludni
Válasz decsi #2569. hozzászólásáravedd ki a hőmérőt a fagyasztóból!
-3c fok van most.Még a végén lehet menni..
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáraSzerintem is fagy!
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáraVéletlenül nem Gk Idus és nem birta a hideget?
Válasz blink #2564. hozzászólásáraa pulsar nem nagyon hat vissza, inkább a wing-p
Válasz honorbi #2559. hozzászólásáraMilyen talajba lett vetve ez a tritikálé?
Alapműtrágyát kapott?
Meszes talajban láttam ilyet,amikor nem volt alaptrágyázva foszforral.
Vagy túl poros volt a magágy és az esőktöl betömörödött még jobban.
A vírus fertőzés csak foltokban jelentkezik.
Ha fölforgatják a terméketlen szikes földet, attól is lehet.
Válasz honorbi #2559. hozzászólásáraPulsar szerintem nem valószínű, az nem ennyire egyenletes a táblában, inkább sávos, bár a fene tudja. Gombára sem gondolnék, ilyen hidegben ennyire nem nyomulnak meg kép alapján nem is tűnik annak.
Bocsesz, létom van külön nitrosol fórumtéma, majd ott olvasok visszafelé
Válasz Pintér Zoltán #2558. hozzászólásáraRendben visszaolvasok jobban, de a kérdés az lett volna pontosan, hogy nem e csapom meg avval a dózissal mivel más a felszívódás.
Úgy gondolom eső előtt ki kéne szórni a műtrágyát, lessz 1 kis bemosó csapadék úgy a hónap végéig
http://koponyeg.hu/t/Pécs
Válasz honorbi #2559. hozzászólásáraNem, ez vírus
Köszi az infót, korai vetésnek nem mondható mert október 20 körül vetettem. Ha fagyás lenne akkor az látszódna a mellette lévő gyengébb táblán is. Szóval tanácstalan vagyok . Lehet a Pulsar a tettes.
Válasz tibi16 #2549. hozzászólásáraÜdv
"170kg karbamid másodjára 170kg an. Ezt a mennyiséget körülbelül milyen dózisú folyékony tudná helyettesíteni?"
Nem értem mit nem tudsz ? A karbamid 46%-os,a folyékony pedig általában 27-32%.Bár a folyékony trükkösebb,mert "a nitrosol N tartalma 27, 28, 30 vagy 32 tömeg% lehet, típustól függően. Ez azt jelenti, hogy N28 esetén 100 kg Nitrosol 28 kg N hatóanyagot tartalmaz, és ekkor úgy kell számolni, hogy 100 liter 128 kg tömeget nyom."
De én javaslom a témát visszaolvasni.
Moderátor által módosítva: 2016-02-04 17:50:07
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáraSzerintem ez inkább fagyás.
Válasz 4964 #2551. hozzászólásáraEgyetértek.
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáramegfagyott,nem kell parázni,jó lesz az.
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáragomba!
hiba oka : korai vetés!!!!!!!
Válasz honorbi #2548. hozzászólásáragomba
Válasz honorbi #2546. hozzászólásáraVírus,ennyire telibe sosem jelentkezik,az is úgy szokott hogy a kártevők (tetvek,kabócák) terjesztik hosszu időn keresztül és utána jelenik meg kora tavaszon a fagyok elmultával,mikor megindul a növény. Nade most itt fagy volt nemrég elég kemény országosan,nem lehet,hogy fagyási tünetek ,vagy szermaradvány tünetek ezek?
Szerintem fölösleges azon parázni hogy nem lehet szórni. Ha március végéig nem lehet szórni akkor már elkezdhetünk aggódni de addig fölösleges.
Ha valaki januárban elszórja és fele kimosódik akkor az rosszabb mint ha márciusban kinyomva egy eső előtt. Míg nem indul meg igazán a vegetáció addig nem kell a gabonának sok nitrogén. Annyi lehet a talajba főleg ha vissza van dolgozva a szármaradvány és ősszel is kapott egy 30-40 kiló nitrogén és egyéb hatóanyagot.
Ha nagy a gyökérzet akkor simán talál magának addig míg nem lehet rányomni az első 70 -90 kiló n-t.
Ettől függetlenül jó a korai szórás de ha eltelik másfél 2 hónap a szórástól a vegetáció megindulásáig (főleg ha sok a csapadék) akkor ez már rosszabb mint ha később szórnánk.
Válasz honorbi #2548. hozzászólásáraTalán Pulsar.