Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD396.35 FtCHF435.92 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Válasz Vadmalac #11136. hozzászólásáraKöszi, már mióta indult a topic olvasom! Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
Válasz Mézga #11148. hozzászólásáravolt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
Válasz szanberg #11144. hozzászólásáraA 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Válasz Mézga #11146. hozzászólásáraNekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Válasz Mézga #11142. hozzászólásáraIdőrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraAzért nem lett szélesebb, mert prototipus. Nem tudtuk előre hogy mennyire lesz könnyű vagy nehéz..
A 3 méteres kukoricaszár az egy érdekes dolog. De a legelő, földesút, stb. nem gond neki.
Borsó kelések
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraIgen, nedvesbe ilyen kapatesteket kell alkalmazni, tavasszal is ilyennel vetik a szójákat is a ragadósabb földeken, de mivel nincsen így nem is használjuk hehe. Meg a fene sem szerelgetné, akkor elszórom szóróval ha már végképpen nem megy, de amilyen malajba vetettem szombaton is, attól sarasabb körülmények között már úgysem lehet vetni szóval, nem szerelgetünk semmitsem mégjobban
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásárafigyeljmár az a technotill kapa lényegében ugyan olyan mint a Horsch duett kapája, van egy bontócsúcs meg utána egy csúszótalp ami a vatőpadozatot húzza a magoknak, csak véknyabb csenevészebb kivitelben.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraNéztem a videokat a Youtube-on, jól néz ki végül is, ilyen körülmények között jól dolgozik, de kukorica után direktbe biztos nem vet ez sem. Nagyon sűrűn vannak a kapák mind két irányban. Ha már ilyen könnyű húzni miért nem lett szélesebb?
Másik ami szembetűnő, még véletlen sem mutatja kiemelve, hogy lássuk mi megy a föld alatt... mintha valami hatalmas titok lenne ott... xd
Válasz dr.T #11121. hozzászólásáraSzerintem ez marhaság, akármilyen géppel is vetsz ha a vetésmélység jó, vagyis nem 10centire veted meg nem is 1centire és egy jó lezárt magágy marad utána akkor ott semmi különbség nem lesz termésben, évek óta szórva vetettünk nagyon sokat és8 tonnás búza is volt tőle itt, ahol fele ilyen átlagok voltak mindigis. Nyílván nem a szórás miatt, más fajta más technológia, elővetemény... de a lényeg, hogy ugyanaz a vége mintha géppel vetnéd.
Nagy cégeknél is ahol Rapidok vannak mikor ilyen az idő mindenki szóróval vet mégis aratáskor ugyanazt vágja.
Egyébként meg ha belegondolsz egy tárcsás gépnél egy vékonka kis csíkba szórja a magot, nincs térállás mag magot ér, míg a CO-nál meg sávot szór kétoldalra egy kapa maga mellé, sokkal lazábban állnak egymáshoz képest a búzaszemek, szerintem meg éppen ez előnyös, de ki mit gondol vegyen olyat.
Az biztos, hogy tárcsás gép nekem nemkell a portára sem, csupa szívás az egész amikor eljön az idő, plussz nincsen semmi előnye szerintem.
Válasz *** HM *** #11123. hozzászólásáraMost már nyugodtabb vagyok, mert 16-án hajnal 2-re sikerült elvetni a legnagyobb területet, így már 70%-a a földben van. A foci meg sosem érdekelt.
Válasz Sk Laci #11124. hozzászólásáraSzárazban, meg félnedves jó körülmények között símán tudunk vele dolgozni, felfelé nem szalad el meg van egy kis slipp de kitartó a gép és tényleg jól viszi.
Én nemtudom mit tudnak azok a "nagy" Fendt-ek, de ugyanakkora eszközökkel dolgozunk ezzel a 6497-es trakival, meg mostmár a vetőgép is nagy. Laposon meg mint írtam 14-ekkel is viszi a sárban is.
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraElnézést kérek ha valamelyik gyomot nem azonosítottam be rendesen,de élőben a parcellán könyeb beazonosítani, mint kép szerint.
Válasz aratinga #11125. hozzászólásáraNem akarlak elkeseríteni, de a gyom túlnyomó része már túlnőtt. Ikarus Szalsa párossal még szépíthetsz valamit, de a 90-100% hatásfokot el lehet felejteni. Ha már megvetted a rapsant tedd el jövőre, ilyenkor már csak kidobott pénz. Libatop, disznóparéj télen elfagy, árvácskák, veronikák,pipacs és a pásztortáska azok télen negyon beerősödnek, főleg ha meleg tél lessz. Mintha parlagfü is lenne a parcellán, arra nem tudom milyen hatással van, mivel nálam ez a gyom úgymond ismeretlen. A füféléket is le kell rendezni valamilyen vegyszerrel. A repce nagyon szépen sikerült, de a rapszant ki kellett volna tenni vetés után-keléskor, Szalszával pedig utánna fújni, amikor már úgymond biztos a kelés. Idén én így csináltam.
Válasz szanberg #11119. hozzászólásáraMF 6497 elbírja a teli Horsch kapás vetőgépet
partos helyen? Ez nekem kicsit hihetetlen. Mifelénk a 930-as Fend szimpla kerekekkel eléggé bepattog előtte, de ikerkerekekkel se szalad el partos helyen.
Válasz aratinga #11120. hozzászólásáraMilyen gyomflórád van, és milyen fejletségi állapotban vannak a gyomok? Ha ezt megírod, talán könnyebb lesz megmondani, hogy mivel lenne még érdemes gyomirtani.
Válasz szanberg #11119. hozzászólásáraUgylatszik nagyon talajfuggo ez a gep ami neked van,mert it a tsz-ben van egy horsch meg egy jhon deere es a 2 kozott direkt megfigyeles celjabol csinalltak vetest,hogy mi a kulombseg es a jhony javara 8 q toblet buza volt a kulombseg,ezt azert csinalltak mert ez szerint akartak venni vetogepet (de mar ezek a vetogepek megvannak nekik regebbrol),ugyhogy latni a technologiakban is vannak kulombsegek,ki erre eskuszik ki arra.
Válasz Sk Laci #11117. hozzászólásáraSajnos még nincs sok tapasztalatom repcevel
Még nem volt gyomirtozva eddig
4 6 leveles most már elég fejlett
Nem tudom jó lesz e még a gyomirtás
Válasz 2266 #11118. hozzászólásáraÉn tegnap estig vetettem, mert mondta az esőt és be is jött. Kegyetlen munka volt, elmondani nem is lehet.
Ez a kapás Horsch CO6 vetőgép valami csuda, nem is értem miért erőltetik itthon a tárcsás gépeket de komolyan. Semmi előnye nincsen csak hátránya.
Vazzeg tegnap amit vetettem olyan volt, hogy 20-30centi mélységben puha átázott talaj, süppedt bele a traktor és a vetőgép, tetején 1centi megpirulva bebőrösödve persze alul mancsos latyak az egész. Igaz jobb indulatú földek voltak nem a leg ragadósabb pálya, meg szója után jobb a talaj is, de semmi mással nem lehetett volna érdemi munkát végezni, vagy valami könnyű tárcsás géppel a föld tetejére szóratni a magot, vagy ami bele is rakta volna a helyére az meg mind bedúrt volna, nem is tudott senki sem vetni a határban csak műtrágyaszóróval meg boronával.
Olyan volt, hogy a 6497-es traktorral ha 3C fokozatban 1850-es fordulattal akartam volna menni egyszerűen táncolt és kapart a gép, ásta el magát a vetőgép előtt, ha padlót nyomtam neki akkor haladt vagy 6-al meg 50%os folyamatos slip volt. Aztán idegességemben rátoltam még egy sebességet, 3D-be, padlógáz ami a csövön kifér és basszus így meg repülve lehetett dolgzoni. Rendesen repültem a főd tetején, nemvolt ideje megmerülni hanem szinte korcsolyázott a gépkapcsolat a talaj tetején, 13-14km/h-val dolgoztam, igaz a padlógázat nyomva 1900-tól nemigen bírt feljebb pörögni a motor, 100% motorterhelés volt de így meg a 13hektárt 2 és egy negyed óra alatt bevetettem készre. Ha a forgóban nem padlógázon raktam le a vetőgépet ebben a fokozatban akkor egyhelyben állt, el sem indult a gép.
Hihetetlen, csak lestem, de úgy elvetettem mint a mese, aztán végeztével egy órára be is jött az eső.
Hevederes gép kellett volna, az egyik táblának a vége kemény partos, kiemelt géppel sem tudtam felhúzni rajta a vetőgépet egyszerűen kirúgta maga alól a puha átázott talajt, így a tetején a fennsíkot külön vetettem meg a partot is keresztbe difizárral, csőgázon, rátartva mert farolt el minden. Nem egy leányálom meló volt de mag nincs a föld tetején és annyira jó talaj maradt utána mint a mese.
Válasz Vadmalac #11101. hozzászólásáraIgazad van mostanság tényleg ez a helyzet! Október 1 - elött- Rapidra lett volna szükség szinte mindenhol.. Mostanra meg 740-A ra
Válasz Őstermelő #11116. hozzászólásáraAratinga, őstermelő olyan repcét akartok gyomirtani, amit már regulátorozni kell? Az ikarusz utólagos javításra a pre szerek után nagyon is jó, de már van takarása a repcének rendesen. A gyomok csíralevélben vagy max 1. pár levélben lehetnek ha viszonylag magas hatásfokot szeretnétek elérni.
Milyen fejletségben vannak nálatok a gyomok?
Aratinga, személyesen ilyenkor már a rapszannak nem sok értelmét látom. Mert biztos nem gyommentes az az állomány, amit már regulátorozni kell és nem volt még korábban gyomirtózva.
Válasz aratinga #11115. hozzászólásáraEz engem is érdekel, mert én ikarus +salsa duót szeretnék kijuttatni caramba turbóval meg egy kis kénes bórral ? Szerintetek mehet egybe?
Repce gyomirtozassal (rapsan400sc+salsa75df) ki lehet juttatni caramba turbot??
Vagy Jobb külön kezelni??
Ha külön kell mennyit kell várni a 2 között??
Köszönöm
Válasz bobo77 #11105. hozzászólásáraItt nincs jó búzatermő vidék, a német nagygazda megfogalmazta: Itt könnyebb 30 mázsa repcét csinálni mint 50 mázsa búzát. Szerintem az indítás fontos, korán vetni, alapot odarakni neki és ha szépen megy a télbe lehet reménykedni, amit november közepe fele csíkoznak a földbe arra itt szórhatsz utána akármilyen lombtrágyát akkor sem közelíti meg az előbbit...
Gondolom Fecónál már sok kikelt búzatábla van, ami már összeborulva megy bele a télbe. Így lehet plusz több tonnát elérni. De egy novemberi vetéssel már max. csak erős közepes várható szerintem. Hogy ez 5- 7- vagy 8 tonna az terület és kiszolgálás-függő.
Válasz Koszi. #11104. hozzászólásáraEzt még nem vettem észre biztos szerencsés vagyok a kis csúszó csoroszlyással...Idén is 2 hete várom a vetési időt...
Válasz Vadmalac #11101. hozzászólására-10 mázsa igen. Én is ezt vettem észre, közel ennyit is jelenthet egy kései vetés ezen a véleményen vagyok... Tavaly is 4.-e körül vetettük a föld tetejére a kis csúszócsoroszlyás gépünkkel rossz magágyba, de jött az eső, az alap műtrágyát megkapta, más kis maszekokhoz képest ( mi is azok vagyunk) 15-25 mázsával több termett, fajta ugyan az. Idén is már elvetettem most jó magágyba sikerült tárcsás vetőgéppel, le sem hengereztük és kapta ezt a 25 mm esőt
25153 hozzászólás
Válasz Netparaszt #11152. hozzászólásáraHa jól emlékszem,valami vetőgépet hozattatok.Megjött?
Válasz szanberg #11137. hozzászólására Lényegében a Lada is olyan, mint a Bentley, csak kicsit más.
Egyik sem különbözik koncepcióban egy néger ma is használt ásóbotjától, húz egy árkot a földben, oszt beleejti a magot.
Ez a "csenevész" csak pont annyira bolygatja a talajt, amennyire a magnak kell, ezért rendkívül könnyű a húzása, könnyű gépet is lehet belőle előállítani.
Lehet szélesebbre is építeni, hogy vastag kukoricában se húzza össze a szárat, ez már csak gerendatávolság és vágótárcsa kérdése.
A duett vetőpadja nem tömörít megfelelően, ezért gumikerekeznek is mögötte, ez viszont beszögeli a magot a padkába, felesleges a tömörítő henger.
Az is csak plusz súly, nehezebb húzás,nagyobb gép, feleslegesen több taposás, a mélységtartó ékgyűrűs, könnyű henger elég a sorok közét egyengetni.
A cél az volt, hogy akár MTZ-vel is lehessen talajművelés nélkül, jó minőségben, termelékenyen vetni, akár extrém nedves vagy száraz körülmények között is.
Megvalósult a cél, lehet fikázni.
Mellesleg a CO hogy oldja meg a talajkövetést 6 méteren?
Válasz Vadmalac #11136. hozzászólásáraKöszi, már mióta indult a topic olvasom!
Azok rugós kapaszáron vannak, ezek pedig fixen, a lényeg nem látszik, mi vet. Csak ennyit jegyeztem meg. Ezeket is úgy mert már túl vagyok egy vetőgép építésén. Igaz én használom gruberként is! Tavaszra pedig kap egy úgy hengert, ami az IH6200 tömörítőkerekeiből áll, mert ez a csőpálcás henger nem szereti a sarat.
Válasz Mézga #11148. hozzászólásáravolt újkorában hehe.
Most 100-at sem tud már, nemrégen mértük át teszterrel, sőt nagy nyomásnál meg drasztikusan lecsökken.
A 110 literes alap szivattyúval egy 6400-as gépnek ez pont gyerekjáték működtetni, mégha nem is ostorcsapás szinten kapná ki a földből, de szépen muzsikálna.
Nekem kezdődő szivattyús a gép, ha lemegy a szezon veszem ki belőle és csere lesz mert keveset szállít, elkopott. 9-10ezer órás a gép, végülis ilyenkor már nem meglepő az ilyen dolog, főleg, hogy van is használva a hidraulika keményen, nagy nehéz függesztett eszköz, 4kört használó vetőgépek, eleve a gép hídrugózása miegymás....meg minden ami erről üzemel
Válasz szanberg #11144. hozzászólásáraA 75cm-re voltam kíváncsi!
S a gerendelyek egymáshoz képest is 75cmre vannak?
A 6 méteres, vagy a 4 méteres hány szegmensből áll, vagyis milyen hosszú egy gerendely?
Arra gondolok hogy mennyire tud egyforma mélyen vetni az 1. Kapa meg a 20.(pl) Ha egyenletlen a talaj?
Válasz szanberg #11147. hozzászólásárajó, de neked van 150 literes szivattyúd
Válasz Mézga #11146. hozzászólásáraNekem igen de láttam már kardánosat is 4méteres gépnél.
Jobb a hidrós, nekem szivattyú sincsen, bedugom egyik körbe amit folyamatosan nyomatok picire szabályzott átömléssel, másik vége meg szabad visszafolyón keresztül jut a váltóba.
Válasz szanberg #11145. hozzászólásáraa ventilátor hidro hajtású?
Válasz Mézga #11142. hozzászólásáraIdőrendbe nézve az Airseeder CO6 volt előbb, ebből lett a Sprinter ST, vagyis egy rendszerű és lényegű gépek ezek, csak a sprinter újabb, továbbfejlesztett technika. A vetőkapái ugyan azok, a lényeg megegyezik. Ja igen, az ST-k szilárd műtrágyát tudnak szórni középen a magárokba vetésközben, az énféle régi CO-m nem műtrágyás, az újabb CO-k pedig folyékony műtrágyások voltak, egyébként a mag adagoló rendszere ezeknek már ugyan olyan mint a Sprinter ST-ken volt.
Lényegében a 6métereseknél vannak nagyobb különbségek a váz-tartály-vetőegység elhelyezésekben, a 4méteresek szinte ugyan olyanok.
Válasz Gege #11141. hozzászólásáraNem teljesen értem mit kell megmérjek!?!?!?!?
25centi kapatávolság van, 3 gerendelyre elosztva, magyarul 1 gerendán 75centinként vannak egymás mellett a kapák.
Itt egy kapa kétoldalra egy-egy sávba szórja be a magot, kb 5-7centi szélességben, magyarul egy kapa nem csak egy csíkot vet hanem kettőt, vagyis két sávot. Végülis ez olyan mint egy szórvavetés, jó térállással, csak épen pontos maglehelyezés mellett, pontos magmennyiséggel és mégiscsak egyfajta sora van neki mert látszik gyönyörűen a sok sávocska.
A kapa bontócsúcsa vagy 10centivel mélyebbre jár középen, ez előbontja a földet, elősegítve a lazult talajállapotot a gyökérzónában a sávok közé-alá. No most ilyen mancsban meg művelt földön végülis ez felesleges, ezért vannak az előző fotókon lévő sima lúdtalp kapák, hogy ne nyúljon mélyre, csak vetésmélységig vakarja meg a talajt.
Válasz Gege #11140. hozzászólásáraA Gege,meg a netparaszt az 1 személy ?
Válasz szanberg #11138. hozzászólásárami a különbség az st és a co között?
A kapa sűrűség...
A horsch co n mekkora távokra vannak a kapák Szanberg? Egyenlő mindkét irányba?
Kíváncsi vagyok rá! Ha tudod mérd le légyszives! S a magasságát is!
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraAzért nem lett szélesebb, mert prototipus. Nem tudtuk előre hogy mennyire lesz könnyű vagy nehéz..
A 3 méteres kukoricaszár az egy érdekes dolog. De a legelő, földesút, stb. nem gond neki.
Borsó kelések
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraköszönöm a segítséget
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraIgen, nedvesbe ilyen kapatesteket kell alkalmazni, tavasszal is ilyennel vetik a szójákat is a ragadósabb földeken, de mivel nincsen így nem is használjuk hehe. Meg a fene sem szerelgetné, akkor elszórom szóróval ha már végképpen nem megy, de amilyen malajba vetettem szombaton is, attól sarasabb körülmények között már úgysem lehet vetni szóval, nem szerelgetünk semmitsem mégjobban
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásárafigyeljmár az a technotill kapa lényegében ugyan olyan mint a Horsch duett kapája, van egy bontócsúcs meg utána egy csúszótalp ami a vatőpadozatot húzza a magoknak, csak véknyabb csenevészebb kivitelben.
Válasz Dave #11135. hozzászólásáraOlvasgatsd a talajmegújító-s topicot az elejéről, és ott megtalálod. Baromira egyszerű, de ötletes a dolog.
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraNéztem a videokat a Youtube-on, jól néz ki végül is, ilyen körülmények között jól dolgozik, de kukorica után direktbe biztos nem vet ez sem. Nagyon sűrűn vannak a kapák mind két irányban. Ha már ilyen könnyű húzni miért nem lett szélesebb?
Másik ami szembetűnő, még véletlen sem mutatja kiemelve, hogy lássuk mi megy a föld alatt... mintha valami hatalmas titok lenne ott... xd
Válasz Netparaszt #11133. hozzászólásáraAzt tudom!
Csak ennél 25cm-es osztással vannak a kapaszárak.
Válasz Vadmalac #11132. hozzászólásáraVagy olyan késsel, amit mi használunk, az MTZ alapjáraton is elhúzza a 20 soros direktvetőt.
Válasz szanberg #11131. hozzászólásáraLehet hogy ilyen kapákkal sokat javulna a helyzet vontatási szempontból.
Válasz dr.T #11121. hozzászólásáraSzerintem ez marhaság, akármilyen géppel is vetsz ha a vetésmélység jó, vagyis nem 10centire veted meg nem is 1centire és egy jó lezárt magágy marad utána akkor ott semmi különbség nem lesz termésben, évek óta szórva vetettünk nagyon sokat és8 tonnás búza is volt tőle itt, ahol fele ilyen átlagok voltak mindigis. Nyílván nem a szórás miatt, más fajta más technológia, elővetemény... de a lényeg, hogy ugyanaz a vége mintha géppel vetnéd.
Nagy cégeknél is ahol Rapidok vannak mikor ilyen az idő mindenki szóróval vet mégis aratáskor ugyanazt vágja.
Egyébként meg ha belegondolsz egy tárcsás gépnél egy vékonka kis csíkba szórja a magot, nincs térállás mag magot ér, míg a CO-nál meg sávot szór kétoldalra egy kapa maga mellé, sokkal lazábban állnak egymáshoz képest a búzaszemek, szerintem meg éppen ez előnyös, de ki mit gondol vegyen olyat.
Az biztos, hogy tárcsás gép nekem nemkell a portára sem, csupa szívás az egész amikor eljön az idő, plussz nincsen semmi előnye szerintem.
Válasz *** HM *** #11123. hozzászólásáraMost már nyugodtabb vagyok, mert 16-án hajnal 2-re sikerült elvetni a legnagyobb területet, így már 70%-a a földben van. A foci meg sosem érdekelt.
Válasz Sk Laci #11124. hozzászólásáraSzárazban, meg félnedves jó körülmények között símán tudunk vele dolgozni, felfelé nem szalad el meg van egy kis slipp de kitartó a gép és tényleg jól viszi.
Én nemtudom mit tudnak azok a "nagy" Fendt-ek, de ugyanakkora eszközökkel dolgozunk ezzel a 6497-es trakival, meg mostmár a vetőgép is nagy. Laposon meg mint írtam 14-ekkel is viszi a sárban is.
cellule búzát szeretnék vetni
de még a kukorica áll a helyén
erre a hétre is bőséges csapadékot ígér
szóval lehet november be csúszik át a vetés
mennyi lenne az optimális vetőmag mennyiség kg/ha mérve
Válasz Sk Laci #11126. hozzászólásáraElnézést kérek ha valamelyik gyomot nem azonosítottam be rendesen,de élőben a parcellán könyeb beazonosítani, mint kép szerint.
Válasz aratinga #11125. hozzászólásáraNem akarlak elkeseríteni, de a gyom túlnyomó része már túlnőtt. Ikarus Szalsa párossal még szépíthetsz valamit, de a 90-100% hatásfokot el lehet felejteni. Ha már megvetted a rapsant tedd el jövőre, ilyenkor már csak kidobott pénz. Libatop, disznóparéj télen elfagy, árvácskák, veronikák,pipacs és a pásztortáska azok télen negyon beerősödnek, főleg ha meleg tél lessz. Mintha parlagfü is lenne a parcellán, arra nem tudom milyen hatással van, mivel nálam ez a gyom úgymond ismeretlen. A füféléket is le kell rendezni valamilyen vegyszerrel. A repce nagyon szépen sikerült, de a rapszant ki kellett volna tenni vetés után-keléskor, Szalszával pedig utánna fújni, amikor már úgymond biztos a kelés. Idén én így csináltam.
Válasz Sk Laci #11122. hozzászólására
reméllem igy jól látható
Válasz szanberg #11119. hozzászólásáraMF 6497 elbírja a teli Horsch kapás vetőgépet
partos helyen? Ez nekem kicsit hihetetlen. Mifelénk a 930-as Fend szimpla kerekekkel eléggé bepattog előtte, de ikerkerekekkel se szalad el partos helyen.
Válasz Vadmalac #11107. hozzászólásáraInkább a meccsre jönnél ki ne agyalj sokat
Válasz aratinga #11120. hozzászólásáraMilyen gyomflórád van, és milyen fejletségi állapotban vannak a gyomok? Ha ezt megírod, talán könnyebb lesz megmondani, hogy mivel lenne még érdemes gyomirtani.
Válasz szanberg #11119. hozzászólásáraUgylatszik nagyon talajfuggo ez a gep ami neked van,mert it a tsz-ben van egy horsch meg egy jhon deere es a 2 kozott direkt megfigyeles celjabol csinalltak vetest,hogy mi a kulombseg es a jhony javara 8 q toblet buza volt a kulombseg,ezt azert csinalltak mert ez szerint akartak venni vetogepet (de mar ezek a vetogepek megvannak nekik regebbrol),ugyhogy latni a technologiakban is vannak kulombsegek,ki erre eskuszik ki arra.
Válasz Sk Laci #11117. hozzászólásáraSajnos még nincs sok tapasztalatom repcevel
Még nem volt gyomirtozva eddig
4 6 leveles most már elég fejlett
Nem tudom jó lesz e még a gyomirtás
Válasz 2266 #11118. hozzászólásáraÉn tegnap estig vetettem, mert mondta az esőt és be is jött. Kegyetlen munka volt, elmondani nem is lehet.
Ez a kapás Horsch CO6 vetőgép valami csuda, nem is értem miért erőltetik itthon a tárcsás gépeket de komolyan. Semmi előnye nincsen csak hátránya.
Vazzeg tegnap amit vetettem olyan volt, hogy 20-30centi mélységben puha átázott talaj, süppedt bele a traktor és a vetőgép, tetején 1centi megpirulva bebőrösödve persze alul mancsos latyak az egész. Igaz jobb indulatú földek voltak nem a leg ragadósabb pálya, meg szója után jobb a talaj is, de semmi mással nem lehetett volna érdemi munkát végezni, vagy valami könnyű tárcsás géppel a föld tetejére szóratni a magot, vagy ami bele is rakta volna a helyére az meg mind bedúrt volna, nem is tudott senki sem vetni a határban csak műtrágyaszóróval meg boronával.
Olyan volt, hogy a 6497-es traktorral ha 3C fokozatban 1850-es fordulattal akartam volna menni egyszerűen táncolt és kapart a gép, ásta el magát a vetőgép előtt, ha padlót nyomtam neki akkor haladt vagy 6-al meg 50%os folyamatos slip volt. Aztán idegességemben rátoltam még egy sebességet, 3D-be, padlógáz ami a csövön kifér és basszus így meg repülve lehetett dolgzoni. Rendesen repültem a főd tetején, nemvolt ideje megmerülni hanem szinte korcsolyázott a gépkapcsolat a talaj tetején, 13-14km/h-val dolgoztam, igaz a padlógázat nyomva 1900-tól nemigen bírt feljebb pörögni a motor, 100% motorterhelés volt de így meg a 13hektárt 2 és egy negyed óra alatt bevetettem készre. Ha a forgóban nem padlógázon raktam le a vetőgépet ebben a fokozatban akkor egyhelyben állt, el sem indult a gép.
Hihetetlen, csak lestem, de úgy elvetettem mint a mese, aztán végeztével egy órára be is jött az eső.
Hevederes gép kellett volna, az egyik táblának a vége kemény partos, kiemelt géppel sem tudtam felhúzni rajta a vetőgépet egyszerűen kirúgta maga alól a puha átázott talajt, így a tetején a fennsíkot külön vetettem meg a partot is keresztbe difizárral, csőgázon, rátartva mert farolt el minden. Nem egy leányálom meló volt de mag nincs a föld tetején és annyira jó talaj maradt utána mint a mese.
Válasz Vadmalac #11101. hozzászólásáraIgazad van mostanság tényleg ez a helyzet! Október 1 - elött- Rapidra lett volna szükség szinte mindenhol..
Mostanra meg 740-A ra
Válasz Őstermelő #11116. hozzászólásáraAratinga, őstermelő olyan repcét akartok gyomirtani, amit már regulátorozni kell? Az ikarusz utólagos javításra a pre szerek után nagyon is jó, de már van takarása a repcének rendesen. A gyomok csíralevélben vagy max 1. pár levélben lehetnek ha viszonylag magas hatásfokot szeretnétek elérni.
Milyen fejletségben vannak nálatok a gyomok?
Aratinga, személyesen ilyenkor már a rapszannak nem sok értelmét látom. Mert biztos nem gyommentes az az állomány, amit már regulátorozni kell és nem volt még korábban gyomirtózva.
Válasz aratinga #11115. hozzászólásáraEz engem is érdekel, mert én ikarus +salsa duót szeretnék kijuttatni caramba turbóval meg egy kis kénes bórral ? Szerintetek mehet egybe?
Repce gyomirtozassal (rapsan400sc+salsa75df) ki lehet juttatni caramba turbot??
Vagy Jobb külön kezelni??
Ha külön kell mennyit kell várni a 2 között??
Köszönöm
Válasz Koszi. #11113. hozzászólásáraPersze ismerjük őket, pár km tőlünk. S aszaló mi
Válasz bobo77 #11109. hozzászólásáraSásd környéke! Látom te Kaposvár felett, Somodorban van ismerősöm, volt osztálytársam, Makaiékat lehet ismered :)
Válasz Koszi. #11108. hozzászólásáraFelénk is hasonló a tendencia. Ami ősszel nem bokrosodik meg rendesen az tavasszal már nem is fog...
ha van egy kis csírája az árpának le lehet még hengerezni csinált már valaki ilyet?
A terméscsökkenés felénk sem igaz....a fejtrágyázáson van a lényeg
Válasz Koszi. #11108. hozzászólásáraLátom baranyában csináljátok...Merre?
Válasz bobo77 #11105. hozzászólásáraItt nincs jó búzatermő vidék, a német nagygazda megfogalmazta: Itt könnyebb 30 mázsa repcét csinálni mint 50 mázsa búzát. Szerintem az indítás fontos, korán vetni, alapot odarakni neki és ha szépen megy a télbe lehet reménykedni, amit november közepe fele csíkoznak a földbe arra itt szórhatsz utána akármilyen lombtrágyát akkor sem közelíti meg az előbbit...
Gondolom Fecónál már sok kikelt búzatábla van, ami már összeborulva megy bele a télbe. Így lehet plusz több tonnát elérni. De egy novemberi vetéssel már max. csak erős közepes várható szerintem. Hogy ez 5- 7- vagy 8 tonna az terület és kiszolgálás-függő.
őszi árpát hétfőn vetettem! Meddig lehet lehengerezni szerintetek?
Válasz Koszi. #11104. hozzászólásáraEzt még nem vettem észre biztos szerencsés vagyok a kis csúszó csoroszlyással...Idén is 2 hete várom a vetési időt...
Válasz Vadmalac #11101. hozzászólására-10 mázsa igen. Én is ezt vettem észre, közel ennyit is jelenthet egy kései vetés ezen a véleményen vagyok... Tavaly is 4.-e körül vetettük a föld tetejére a kis csúszócsoroszlyás gépünkkel rossz magágyba, de jött az eső, az alap műtrágyát megkapta, más kis maszekokhoz képest ( mi is azok vagyunk) 15-25 mázsával több termett, fajta ugyan az. Idén is már elvetettem most jó magágyba sikerült tárcsás vetőgéppel, le sem hengereztük és kapta ezt a 25 mm esőt