Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Magyarország lignitvagyona a mezőgazdaságnak nagy érték
Fenntartható talajgazdálkodás valósítható meg a felhasználásával.
Hirdetés
1483 hozzászólás
Válasz ZZ #932. hozzászólásáraNálam csak azok a területek nem kapják meg, amiket talajfertőtlenítővel kell elvetni.
Válasz Batka #931. hozzászólásáraHa már van ilyen személyes tapasztalatod benne, azóta rendszeresen használjátok is ??
Válasz ZZ #927. hozzászólásáraBocs a kései válaszért:
A képek 2013 május 28-án készültek repce elővetemény utáni kukoricában. Fajta NK Pako. A kísérlet nem volt szándékos, csak valamelyik mikrogranulátum-szóróban maradt anyag. az előzőleg vetett tábla cukorrépa elővetemény volt, ott nem akartam lyukra futni, így az kapott sor mellé 1q Timac EF37 plus műtrágyát + 12-14 kg pannon startert, ez a tábla csak a timacot kapta, illetve csak ott a pannont, ahol maradt a granulátumszóróban. a 3. képen jól látszik a csatlakozó sor, illetve az, hogy a csatlakozástól számított 3. soron még csorgott valami a granulátumszóróból. A termése nettó 79q lett ennek a táblának (a répa utáninak 91!) Sajnos a képek nem adják vissza rendesen. élőben nagyon látványos volt.
Válasz alair #929. hozzászólásáraSor mellé 5 cm-el, alá 1-2 cm-el, a csírázo gyökér lefelé indul, a szivárgó nitrosol szintén, nem a kijutatas helyen hanem lejjebb találkoznak.
Elterülő gyokerzet nem tűnt meg fel, féloldalas annál inkabb. Valamit valamiert...
Válasz .Feco. #898. hozzászólásáraSzia! vetéskor a nitrosolt hová pozicionálod? Sor mellé és magnál mélyebbre kerül, vagy simán a magárokba folyik?
Nem volt abból elhúzódó kelésed, hogy a nitrosolban lévő karbamid csírázásgátló hatású?
Minden karbamid leírás 10-14 nap várakozást javasol karbamid kijuttatás után/vetés előtt és a te esetedben a a karbamid-bomlástermék ammónia még koncentráltabb lehet a csírázó mag körül a sorba kijuttatás miatt.
Továbbmenve nem volt olyan tapasztalatod, hogy ez a korai, sor mellé kijuttatott N azt eredményezte volna, hogy a gyökerek a talajfelszínhez közel, tányérszerűen, laposan helyezkedtek el, mivel minden tápanyagot elértek a felszínen, ami aztán egy későbbi száraz periódus során azt eredményezheti, hogy nincs gyökér, ami mélyről tudna nedvességet felvenni?
Mi tavaly a korai sorközművelés és egyidejű nitrosol kijuttatás után ezt láttuk.
Válasz B.laca #924. hozzászólásáraEzek nagyon jo gepek felenk a tszben nagyon sok fut ilyen,csak ugye ezen csak 1 kapa van ami a nitrosolt rajka a foldbe,lehet vele szaladni nagyon,mert nem olyan szeles,de ha sort akarsz muvelni vele nagyon otromba gep,ez csak nitrosolra jo.
Válasz ZZ #889. hozzászólásáraBatka !
A startertrágyás kérdésemre írnál még
Kíváncsi vagyok melyik anyagot használtad
Köszi
Válasz B.laca #924. hozzászólásáraHa sorkozmuvelni akarsz akkor jo. Csak mi nem akarunk.
Válasz B.laca #924. hozzászólására
Én ezzel csinálom:
Válasz .Feco. #922. hozzászólásáraFeco szerinted ez felejtős?
http://www.farmethungary.com/farmet-kultis-sorkozmuvelo-kultivatorok
Válasz .Feco. #901. hozzászólásáraAz első gép szimpatikus nekem is, csak ez milyen mélyre és mennyire a sortól teszi az anyagot. Nem lép fel olyan probléma a csak 10cm-re teszi és középre, hogy nem mennek a gyökerek mélyre hogy közel van a tápanyag és kisül az első aszályosabb idővel? Én hígtrágyázok és első éven volt injektálva 20cm-re és a mellette lévő táblán elterítve a talajra és grúberrel bedolgozva 12cm-en. Amikor kb. 1m-es volt jött egy száraz hullám és a terített kisült, az injektált haragos zöld volt.
Az orthman odalán találtam egy képet az elhelyezésről.
Válasz bandigh #921. hozzászólásáraA csigafogyasztok hazájában elég regota használnak frontkeretes nagy hasmagassagu gépeket, amiket fillérekért meg lehet venni, szam egy applikator keret kell rá, mondjuk a Yetter-tol es hajra. Az egészet ki lehet hozni 10 alatt..
Válasz .Feco. #908. hozzászólásáraHalljuk
Válasz TYLLA46 #918. hozzászólásáraÉn már láttam 2 szer is
Igaz sokra nem mentem vele.. De tényleg brutálisan nézett ki!! 
Válasz .Feco. #916. hozzászólásáraNem akartam kutakodni,csak nekem is 2 fiam van és szép dolog az ha apa és fiai együtt gazdálkodnak,főleg a mai világban amikor alig lehet megbízható embert találni.Innen mindenki elment kamionozi meg traktorozni külföldre.
Válasz .Feco. #910. hozzászólásáraSzerényen nyilatkozol, ami elismerésre méltó.De ha gondolod csináljunk egy rögtönzött, fórumos közvélemény -kutatást.Kérdezzük meg a gazdatársakat, hogy hányan láttak már a saját szemükkel 16-18 tonnás kukorica termést? Hangsúlyozom, láttak! Nem hallották, hogy a szomszédjuk látott már olyat... Úgy, hogy ha nem is tartod elképzelhetetlennek, mégis azt mondom, hogy enyhén szólva sem mindennapos, és dicséretes, hogy meg tudtátok csinálni!!!
Válasz decsi #911. hozzászólásáraLáttam mar ilyen megoldást, de szerintem nem olyan jo. A tarcsas injektor jobb, meg ha szaporatlanabb is.
Válasz Mokári Ádám #915. hozzászólásáraEz nem tartozik egy nyilvános forum tárgykörébe, írj privatban, ha több részlet érdekel. Igy is szeretnem ha valaki a személyes részeket törölné.
Válasz .Feco. #914. hozzászólásáraKözösen dolgoztok?
Válasz Mokári Ádám #912. hozzászólásáraEz a tesom.
Válasz Mokári Ádám #912. hozzászólásárahttp://agronaplo.hu/termekinformaciok/snowboardozas-kukoricatermesztes/
Válasz .Feco. #910. hozzászólásáraDekalb újságban olvastam,egy interjút egy böszörményi gazdával,a te volnál az?
Válasz .Feco. #901. hozzászólásáraPermetező fúvókáit belógatni a sorok közé és úgy locsolni oda a nitrót?Kapával szaporátlan ha többször kell megismételni.
Válasz TYLLA46 #909. hozzászólásáraSoha ne mond, hogy soha!
Különben is, miert ne lehetne ugyanazt megismételni, amit mi? Nem rekorderek vagyunk, meg a kukorica-klub-os területek is standard üzemi technológiát kapnak. Van, hogy nem is az a legnagyobb hozamú területünk. Amit mi tudunk azt bárki tudhatja, nincs semmi olyan titok, amit nem mindannánk el bárkinek vagy olyan különleges elem, amiről más ne tudhatna rajtunk kívül...
Válasz .Feco. #907. hozzászólásáraNem vitatom, sőt, gratulálok hozzá! Csak teljesen úgy hangzott, hogy ha a gazdatárs, "betartja" amit írtál, akkor olyan eredményre számíthat...Ami tudjuk, hogy képtelenség... Persze, kis parcellás kísérletben, meg"laboratóriumi" körülmények között előfordulhat, csak ez "tömeges" méretben soha sem fog megtörténni...
Válasz bandigh #906. hozzászólásáraAzért létezik erre olcsóbb alternatíva is szerintem...
Válasz TYLLA46 #905. hozzászólásáraNyertünk is mar kukorica klubos termes versenyt ilyen eredménnyel, de nem egyszeri alkalom volt mar üzemi területeken is. Meg csak 40 AK sem kellett hozzá.
Válasz .Feco. #901. hozzászólásáraBár a második verzió jóval drágább, de hosszú távon biztosan megérné. Csemegében virágzás előtt odalőnél, és jöhetne rá a víz
Válasz .Feco. #897. hozzászólásáraFelénk, a hajdúsági löszháton - 40 AK fölötti földeken -sem hallottam 16-18 tonnás termésekről, pedig itt is vannak hozzáértő gazdák....Szóval, ezt azért erős túlzásnak tartom... Csapadék hiányában pedig bármit rakhatsz rá/alá, a fele termés sem lesz....
Válasz lakatos gabesz #903. hozzászólásárami védőtárcsával csináljuk, ha kimoccan felszakadhatnak a gyökerei és nagyon megsinyli
Válasz .Feco. #902. hozzászólására3-4 leveles korban ha megkultivátorozom nekem rugókapás van szerinted nem takarná még be földel a növényt?még ilyen kicsi állapotban nem kultiztam csak 8 10 levelesben.és szerinted az ensin mütrágya az első 3-4 leveles korban ha rakok neki 1q adagban az jó?második kultizásnál menyit adjak neki?és mehet ensin másodjára vagy 27-es pétisót rakjak és menyit adjak?
Válasz lakatos gabesz #900. hozzászólásáravetéskor kiteszel 16 kg hatóanyagot, ha nem túl sokára megy a tápkultvátor akkor nem sok értelme van, csírakorban inkább káros a sok N, mint hasznos.
A kulti és a permetezés között nem kevés az etelt idé, ne felejtsd el, hogy a kulti csak sorközben dolgozik, és a sorban a gyomok tudnak fejlődni, ha sokára permetezel akkor túl nagyra nőnek és részben termésveszteséget okoznak, részben vizet és tápanyagot vonnak el, ráadásul a túlfejlett gyomok könnyebben heverik ki a vegyszereket is.
Válasz bandigh #899. hozzászólásáramihelyet lesz olyan ezsközünk, amivel úgy tudjuk kirakni a tápanyagot, hogy nem kell sorközt bolygatni úgy fogjuk. jelenleg a tápkultivátor az egyetlen megoldásunk rá. előbb utóbb lesz más, csak még kérdés, hogy mi.
két variáció van:
ez:
vagy valami ehhez hasonló:
Válasz .Feco. #898. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszodat!Én helyileg a Bodrogközben lakom sajnos ezen a környéken csapadék nem sok van ha szárazság van tavaly a kukorica 55q adott 2.5q nitrogént kapott csak vetéskor és semmi mást ez mondjuk nem a legjobb föld itt vizes évjáratban ugyan ezzel a 2,5q mütrágya menyiségel 90q körül van ez egy 16ha tábla.szerinted többet is kilehetne hozni belőle?vetéskor 8-24-24 startert akarok rakni 2q/ha mennyiségben sorközmüveléskor pedig 3q Ensint gondolok rakni....viszont nemtudom magágykészitéskor rakjak e még ki nitrogént vagy felesleges?ha sikerülne megprobálom én is a kétszeri kultizást.viszont irtad hogy 3-4 leveles àlapotban kultizol és 5 6 leveles álapotban gyomirtozol van hatása amúgy?mert úgye kivágatod és olyan gyorsan már nem nő vissza .válaszodat előre is köszönöm
Válasz .Feco. #898. hozzászólásáraTavaly a gyomirtás témánál arról volt szó hogy milyen jót tesz a vízgazdálkodásnak is ha meg van húzva a köze. Erre azt irtad hogy nem biztos hogy megéri emiatt behúzatni, és a jó gyomirtók miatt azon filóztok hogy lehet hogy be se húzatjátok. Most meg 3 szoros sorközművelésről van szó a tápanyagutábpótlás miatt.
Azt csak zárójelben jegyzem meg h van aki ősszel alátolja egybe az ammóniát azt csókolom
Persze nem Magyarországon
Válasz lakatos gabesz #895. hozzászólásáramagágykészítéskor nem megy ki semmi, vagy esetleg valamennyi kevert tavaszi komplex. (csak ha valami miatt szükséges és kimaradt volna ősszel) Mondjuk sokszor a magágykészítés is kimarad, csak a vetőgép készít magágyat a sor előtt.
Vetéskor kirakunk 80-100 kg folyékony műtrágyát, majd kelés után védőtárcsával húzatunk 3-4 leveles állapotban. Ekkor kap újabb 100 kg-ot.5-6 levélben kap postemergens gyomirtás, majd újra megy a kultivátor, és kirak 150 kg nitrosolt. másfél héttel később mérlegelünk, ha az állomány eddigi fejlődése kielégítő, a tábla képes nagy termésekre, és az időjárás is kedvező képet mutat akkor jöhet újabb adag nitrosol, 150-250 kg között. Szélsőséges esetbén esetleg még egy adag mehet ezen kívűl is, de a legtöbbször ekkorra már kinövünk belőle. Lassan három éve készülünk, hogy ezen túl beiktassunk még egy kijuttatást, ezt viszont már nem kultivátorral, hanem hidas permetezővel, címerhányás előtt lehetne még adni újabb 150 kg-ot, ha minden megfelelő.
A kulcs abban van, hogy egyrészt folyamtosan kapja, így nem mosódik le szinte semmi, nem nagyon jut a gyomoknak, nem meg szervetlen kötésbe és nem illan el sem, sokkal jobban hasznosul. másrészt az idő előrehaladtával egyre nő a növány igénye. Túlzó de klasszikus példa, hoyg az újszülöttet sem ülteted mellé egy üstnyi marhapörköltnek, hogy edd tele magad fiam, aztán bejár 80 évre.A kukorica is fokozatosan igényel egyre több és több tápanyagot. Sokszor az előre kirakott tápanyagból nevel egy 3-4 méteres szárat, mire termést kelene kötni meg nem marad ott semmi.
Harmadrészről látszik az az állomány fejlettségén, hogy mire ven esély. Egy vontatottan fejlődő, hiányos állománynak nem a tápanyag lesz a korlátozó tényezője, szinte sosem. Ha egész tavasszal nincs csapadék akkor 200 kg addig kirakott N bőven elég lesz. Olyan területen, ahol még sosem láttak 8-9 tonnásnál nagybb kukoricát a második tápkultivátor után le lehet állni, 350 kg-ból elég sok kukoricát ki lehet nevelni. Ahol meg bírja és a körülmények is jók ott lehet neki tolni a kaját bőven.
Válasz VTR-es #894. hozzászólásáraAz osztott kezelés igazán nagy terméseknél mutatkozik meg. A hatása természetesen ugyanúgy jelentkezik kisebb termésszinteken is, csak ott nem olyan látványos, 6-7-8 tonna termés között sokan egyéb tényezők számlájára írják a terméskiesést.
Nagy termésszinten viszont iazán látványos a helyzet. A 14 és 16 tonnás kukorica ugyan annyi tápanyagon nő fel. Ha egyben kiteszel 400 kg nitrosolt vetés elétt rájön egy jó idő, van egy jó fajtád, akkor lesz egy 12-13, akár 14 tonnás termésed. Ha ugyanezt elosztod 3-4 felé akkor lesz 15-16-18 tonnás termésed is.
Válasz .Feco. #887. hozzászólásáraÉpp az hogyha száraz év van akkor van szívás a későbbi kijuttatással.. Porba hiába teszi ki. A folyékonyat is. Ha tavasszal betette a nyersbe, akkor van esélye h feloldódott és remélhetőleg lejjebb még van belőle oldott állapotban is valami. Támogatom a sorközműveléskor kiadott nitrogént, de kimondottan erre alapozni nagyon rosszul is elsülhet, pl tavaly épp ez volt. Ha jön egy száraz periódus akkor sem fogja el senki tőle a műtrágyát mert bízik benne h csapadékosr fordul. Ha az aszály elviszi a kukoricát akkor elbukta a műtrágyát is, de ha mégis lesz eső akkor meg műtrágya nélkül szívni fogja a fogát.
Válasz .Feco. #887. hozzászólásáraMegosztanád velünk te hogyan is csinálod?magágykészitéskor valamit raksz ki?
Válasz .Feco. #887. hozzászólásáraIgazából csak tavaly lett így egybe , előtte meg volt osztogatva , de sok értelmét nem láttam, most meg gondolkodom idén hogy kellene.Olvasod a kalászosok műtrágyázása topicot, pont arról ment a találgatás hetek óta hogy mennyire mosódik ki X csapadék menny.-től. a korán szórt nitró, hát a javának az a tapasztalat hogy nem könnyen, és nekem is ,13-ban nagy esők előtt szórt búza igen jó lett. Tavaly ezzel az egybe szórással egy nagyon heterogén 6,5ha os táblán olyan 7-t-s átlag lett úgy hogy sok helyen cső sem volt vagy csak kis franc, jobb laposabb részein meg majd meg fúlt a kombájn tehát azok a részek tuti min. 12-tonnásak voltak de inkább több ,saját magam arattam tehát láttam éreztem. Az időjárásból meg egyáltalán nem lehet következtetni ,gyakorlatilag 5 napot látni előre 80-90%-ban a többi rohamosan csökken a beválási %, emlékezz 14-ben már majdnem megsült a kuki júni végén, aztán meg júliusban aratni alig tudtunk az állandó esők miatt, végül eddig az volt az évtized kuki termése.
Válasz .Feco. #890. hozzászólásáraCsak az a baj hogy nitrosolt nem tudom kiadni amnitrátot meg nehéz felénk beszerezni.Mit javasolsz Mas vagy karbamid?
Válasz lac* #876. hozzászólásáraDuna melett gazdálkodom,a vetőmagot 40ropiból megoldom,az elsőkatgóriás DKC-k esetén is!Egyébként,ilyen input mennyiség esetén van esélyed nagyobb termésre,ahhoz,hogy 70q kuki lenullázon hektáronként ,ahhoz nem kell tudomány!
Válasz 2266 #874. hozzászólásáraBocs-csak most kerültem gépközelbe:öntözhető,és csakolyan területekre vetek,ahol terem a kukorica!
Válasz SCHLEPPER #888. hozzászólásáraahogy haladsz előre úgy egyre többet és egyre könnyebben felvehetőt, a végén már csak am.nitrátot vagy nitrosolt.
Válasz Batka #872. hozzászólásárasegíthetnél egy kicsit
a második kép az egyértelmű
az első és a harmadik képen ??? minden hanyadik sor kapott startert ?
illetve írhatnál a használt starterről is, ha nem titok
Válasz .Feco. #887. hozzászólásáraA szilárd is jó? Milyen további adagolást javasolsz?
Válasz VTR-es #885. hozzászólásárade miért a magágykészítéskor megy a 400 kg péti??? mire a növénynek szüksége van rá már sehol sincs. Ha meg száraz év van akkor csak utólag jössz rá, hogy rossz lóra tettél.
mi 80-100 liter nitrosol-t adunk vetéskor, és utána megy ki az összes többi folyamatosan, időjárástól függően. így ha kedvező, és az állománynak is kell akkor lehet tolni a cuccot, ha meg olyanok a körülmények akkor elfogod tőle és kész.
Válasz VTR-es #885. hozzászólásáraEz homokon is jó lehet?Köszi
Válasz SCHLEPPER #884. hozzászólására8-24-24 sormellé kb 120kg/ha
400kg 27-es péti magágykészítéskor.
Ez utóbbi van hogy kicsit több és el van osztva 2 felé,olyankor még kap kultizáskor is.
Válasz VTR-es #883. hozzászólásáraTe hogy szoktad csinálni?Ha mag lehet kérdezni?