Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR410.68 FtUSD393.86 FtCHF436.49 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Sk Laci #1129. hozzászólásáraRendben köszönöm.De gondolom ha nem tennél ki vetőgéppel N-t akkor a kukoricánál is vetőgéppel juttatnád ki az npk nem? Mert eddig mi is talajra szórtuk az npk-t de a vízállásos meg szikes részeken úgy tűnt nem igazán jut a növény foszforhoz meg káliumhoz se azért gondoltam hogy sor mellé rakva talán jobb lenne .
Válasz msanyi022 #1128. hozzászólásáraElőször meg kellene nézni, hogy a vetőgép ki e tud tenni 250 kg/ha NPK-t. Ha nem akkor marad a szórás.
NPK-t csak napraforgó alá teszek vetőgéppel kb. 200 kg/ha, a kukoricában szétszórtam teljes felületre, majd vetőgéppel karbamidot teszek ki, sorközmüvelővel megint karbamidot, és kint az egész évi tápanyagterv.
Helló!
Érdeklődnék hogy a genezis npk 15-15-15-öt érdemes lenne e vetőgéppel vetessél egy menetben ki juttatni? 2,5q/ha van rendelve és ha igen akkor mennyit maximum vagy az egészet egyszere vagy mondjuk felét a magágyba dolgozva a másik felét pedig vetőgéppel? Kultivátorozásal megy majd még ki nitrosol.
Válasz agrárproletár #1122. hozzászólásáraVeteskor és valószínűleg kapalaskor is kap petit. De tavaly is elmaradt a kapálás technikai és időjárási okok miatt. Így idén szeretnék neki alaptragyat is adni.
Válasz Gatti #1121. hozzászólásáraTegyél ki karbamidot vagy ensint vetés előtt, sor mellé komplex, egyébként a legjobb az lenne, ha kapáláskor menne folyékony valami nitrogén stabilizátorral (pl. Limus, N-lock, stb.), persze, ez ugye nem mindenhol megoldható.
Válasz Gatti #1119. hozzászólásáraHa “sokat” akarsz kitenni, előtte szórjad ki. Nem vész kárba. Ha kiszórod májusba, és csak augusztusba ázik meg, az vész kárba.
Persze ha tudsz, vetés+kapáláskor is adjál neki, de ha kilőtted hamarabb a nagyjàt, az már jó helyen van, ez a kevésbé kockázatos
Szerintetek a pétisó mennyire égeti meg a közepét ha beleesik a műtrágya? Gondolkodom rajta hogy magágykészítés előtt vagy majd a kukorica nagyobb korába szórjam meg a területet. Persze kap majd valamennyit vetéskor is, lehet kapáláskor is.
Attól tartok ha vetés előtt kiszórok és jön egy esősebb időszak akkor kárba vész mire szüksége lenne rá a kukoricának, de azt se akarom hogy termés csökkenésem legyen mert megégeti a pétisó.
Válasz Gandhy #1112. hozzászólásáraSzárbontásra amofoszban levő N használom. Ősszel kiszórok 2 q 12/52 amofoszt /ha a kereskedő bebiztosítja időben/, ha van NPK azt teljes felületre, N meg már csak a sorok mellé kukoricában.
Amit lejjebb írtam, hogy NPK megy sor mellé, az napraforgónál idén, mert azt a mennyiségü N ami kimehet alája, azt megoldom sorközmüvelővel. Ezt kukoricánál lehetetlen. Nem futkosok hetente sorközmüvelővel.
Ha jól emlékszem EU rendelet szerint napraforgó alá max 120 kg N/ha, kukorica alá max 240 kg N/ha mehet. Természetesen nitrátérzékeny területen kevesebb N mehet.
Válasz plantek.kriszta #1113. hozzászólásáraÉn kiszórnám, és nehézfogassal bedolgoznám. Nagy szélességel mész kevés a gyúrás, és még el se keni a földet, mint a simító. Az esetleges rögeket meg kukoricavetésig az esők elintézik /ha lesznek/.
Szép napot az lenne a kérdésem hogy kukorica alap trágyának a komplexet ki szórjam most őszi szántásra vagy vetőggéppel vetés kor sor mellé? Sajnos nem tudtam szántás előtt...köszi s válaszokat
Válasz Sk Laci #1106. hozzászólásáraJártunk mi is igy. Szerintem a nem megfelelő zöld trágya kiválasztásával volt a gond. Nálunk a facélia mellé mustár került ami nagy hiba volt. Nagyon jól átszőtte a talajt a gyökerei viszont száraság volt és aztán nekünk se ment bele semmilyen talajmüvelő eszköz.
Válasz gcastle #1105. hozzászólásáraDe van olyan is, hogy a viszájára sül el a dolog. A zöldtömeg szárazságban kiveszi a maradék nedvet, utána a traktor majd meg szül talajelőkészítéskor.
Nálam a felcsippelt NH olyan 200 lóval a lazítót 15 cm alig bírta húzni. Az eke meg bele se ment a földbe, csak csúszott a föd tetején.
Válasz bandigh #1103. hozzászólására3 éve a zöldítő rozs-bíborhere-facélia másodvetés búza után úgy sikerült, hogy őszi szántásra majd' térdig ért. Eredmény: 6140R vitte a négyes ekét 30-35 cm mélyen, máskor ehhez a mutatványhoz -1 tag vagy +40-50 lóerő kellett. A minőségről ne is beszéljünk: sokkal egyenletesebb volt a szántás, még tavasszal is érezhető volt a különbség magágy készítésnél!
Öt évente kötelező a talajvizsgálat elvégzése elvileg és a józan ész szerint is.Egy teljes vizsgálat elég jó támpontot ad.Lehet kérni szaktanácsot is pár ezresért, vagy ott a gugli a legjobb barátunk és megfigyelőnk.
Válasz t.peti #1102. hozzászólásáraEnnek fényében fura azt olvasni tőled, hogy ne szórjon npk-t csak, N-t. Ismerek olyat aki 20 éve egy marék npk-t nem szórt ki, csak Nitrogént. És mégis elvan. A lényeg itt az hogy ELVAN.
Mert a 7-8 tonna és az átlag 10-12 tonna között elég nagy a differencia. Nem mondom, hogy az a 2q komplex oldja meg ezt a kérdést, mert rendszerben kell gondolkodni. A szomorú gyakorlat azt mutatja, aki csak N-t szór, az elég szkeptikus a talajélettel kapcsolatban, meg a szármaradvány is csak nyűg, nem érték. Ilyen helyeken szokott az lenni, hogy józsibá odaadja a szalmát meg a csutkát renden, egy ezresé, mert az legalább az aratást “kiüti”. Nincs ezzel gond, ha így látja, a gazdálkodásnak pont az a lényege, hogy ki-ki a saját feltételrendszere alapján, tudása/meggyőződése alapján próbál helyes döntéseket hozni, ami után az év végén elvileg profitot próbál elérni. Talajmunkán, gépköltségen, munkabéren, vetőmagon mindenki annyit spórol amennyit akar, de ha a tápanyagon akar, akkor a saját zsebéből veszi ki a pénzt. És itt nem a komplex a lényeg. Az ha pénzzé teszi a szármaradványt(nem rád célzok), ami ugye nem csak szármaradvány hanem szerves anyag is, a talaj szerkezetét is könnyíti azért.. A talajban rengeteg p és k van, (általában), viszont az hogy a növény mennyit tud egy tenyészidőszakban ebből felvenni, az a nem mindegy.
Talajtipus, víz és tánypagszolgáltató képesség... szokták mondani.. Igaz, de a lényeg hogy mi van ott, felvehető formában, a talajoldatban. Az npk műtrágya nem oldja meg, ha halott egy talaj. Annyit csinál kb mint kávé. A nagyon égető problémát, a pillanatnyi hiányt hidalja át, esetleg, azt ami miatt nagy termésdepresszió következik be. Ugye az összes mai hibrid 20t fölötti genetikai potenciával bír, jól látszik ez a szabadföldön elért 15 tonnákból is. A parasztnak csak azon kell ügyködni, hogy a növény 20+ tonnás tudásából minél többet meg tudjon menteni. (Minimumtörvény stb) Szóval amikor szóbakerül a zöldtrágyák és a köztes növények ügye, sokan úgy szidják a dolgot, hogy csak nézek. Pedig szegény kukorica mit csinál, megpróbálja azokat a bizonyos lekötődött szervetlen p-k formákat kinyerni, szerves alakba vinni, majd felvenni. Csak ez idő. Energia, és víz kell hozzá. Ha az előállított asszimiláták ezt fedezik, a növény nem fejlődik. Mint láttuk, a rekorder úr, mindent alátett a tengerinek a 41 tonnáért. Vízben oldott, felvehető tápanyagformákat locsolt a gyökérzónába. Úgy könnyű növekedni a növénynek. Aki nemtudja ezt megtenni az még mindig megtehet valamit. Elvet egy növényt nevezzük mondjuk zöldtrágya növénynek. Az elvégzi ezt azt időigényes, és energiaigényes feladatot, hogy a szervetlen formákból szerves tápanyagokat állít elő. Majd ezt a növénykét amiben a szerves tápanyag van, elpusztítjuk és a kulturnövény számára mint felvehető tápanyagot adjuk át. Elpusztíthatja őt a tél is, egy tavaszi sekély talajmunka is, vagy egy őszi ugyancsak nem túl mély bedolgozás is. Nem volt szó a vízről. Mert az is ezeknek a baja, hogy elrabolják a vizet, sokak szerint. Nos a kukorica is sok vizet felhasznál, hogy megverekedjen a talajban a tápanyagokért, szóval innen is nézhetnénk.. De nézzük onnan, hogy a holtidőben nevelgetett növényeik mire jutnak a vízzel. Volt a nyáron több parcella is a határban. Búzatarlók. Egyikben zöldítés, másik kiszántva nyáron, harmadik csak tarlóhántva. A szántott kiszáradt, megázott, megint kiszáradt. A víz mindig elment. A tarlóhántott/zárt parcella kinevelte a maga árvakelését, gyomnövényét, hasznosította valamelyest a vizet erre a célra, de forró nyár/ősz ebből is eltüntette végül a vizet. A zöldített az növögetett, ha kapott esőt szebben nőtt, majd ugye a víz abból is elment egyszer. A végeredmény ugyanaz. Mindből elment a felső rétegekből a víz, csak volt ahol termelt is közben a talaj, gyarapodott a szerves anyag, volt ahol meg nemtörtént semmi. Azzal lehet vigyázni, hogy nem kell fölöslegesen nagy vízigényű növényt vetni, hogy ténylegesen ne fogyasszon több vizet, mint ami amúgyis ki fog száradni, nem kell a nagy zöldtömeg, hanem csak legyen ott a növény, éljen, működtesse, tartsa életben a talajt, ameddig tudja. Ezzel már tehetünk valamit a talajért, és hasznosíthatunk legalább pár hónapot abból a 9 hónapból amit a legtöbb helyen élettelenül, erodálódva tölt a talaj a búzaaratás és a kukoricavetés között.
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, mi átálltunk az őszi alapművelés előtti kijuttatásra, de már az is elhagyóban van(lekötődik tavaszra a P,K és nem tudja felvenni a növény)
Kalászos,repce kapja a komplexet alapművelés előtt.
(4-5t/ha napra,11-13t/ha kuk, 6-8t/ha búza, 3+t/ha repce, mielőtt még valaki azt feltételezné hogy alibi művelés folyik....)
Válasz agrobika1 #1083. hozzászólásáraAttól függ milyen fajta. Mennyi idő alatt bomlik le hogy a növény fel tudja venni. Én is ha maradt akkor kiszoróm az npk kukorica alá. Az első lejás előtt, nem sokat 80-100kg körül . Mi 200kg rakunk vetéskor sor mellé, többet szerintem nem érdemes mert elmegy ha sok a csapadé a levesbe. Idén lehet vissza veszünk 150 kg ra , kultivátorral meg 250kg kap.
Válasz t.peti #1097. hozzászólásáraÉs azt tudod, hogy mennyi foszfort és káliumot viszel le kaszat formájában? Az onnan már hiányozni fog... Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy találkozik vele, a 8:24:24 pl. eléggé vízoldékony.
Válasz gcastle #1092. hozzászólásáraRégebben kommunikációs hiba miatt sikerült 5q karbamidot kitenni kis területen, 3q szóróval, 2 sor mellé. A kukoricának semmilyen baja se lett, de aratáskor jól megnyomta a mázsát pluszba. Ezért is írtam lejjebb, hogy nálam nem bántotta a csírát.
Válasz t.peti #1089. hozzászólásáraMonosemmel szoktak járni vetni, tavaly 8 sorossal, azelőt 6 sorossal.
NPK-t már megrendeltem tavalyi év végefelé 8/24/24. Jó az ha ott van. Utolsó 3-4 évben az amofost nyomom keményen, 3. évben már szemmel láthatóan látni a javulást a szomszédéhoz képest, aki csak N ad ki évtizedek óta. K se árt ha itt ott kap a föld, ha jó is az ellátotság, de a szárszilárdságon meglátszik az NPK hatása.
Válasz t.peti #1081. hozzászólásáraNe szórakozz vele, karbamid feltáródás közben ammóniát bocsát ki, az még csírázás gátló. Nem biztos, hogy bántani fogja, de növényvédős cimbora látott már olyan vetést, ahol 3 sor 34est kapott, a másik 3 karbamidot... Nem az ammonnitrátos sorok hiányoztak!
Válasz t.peti #1089. hozzászólásáraHa búzát vet utána, akkor nem árt az a kis foszfor, kálium, szerintem el kéne már felejteni ezt a csak a profitot szem előtt tartó, rövid távú gondolkodást/gazdálkodást.
Válasz agrobika1 #1083. hozzászólásáraMennyi NPK akarsz kitenni? Megy vetőgéppel N a sor mellé? Ha nem akkor tedd ki a vetőgéppel az NPK-t, ha olyan géppel vetsz.
Idén 200 kg NPK 8/24/24 teszek ki vetőgéppel sor mellé /napraforgóban/.
1483 hozzászólás
Válasz Sk Laci #1129. hozzászólásáraRendben köszönöm.De gondolom ha nem tennél ki vetőgéppel N-t akkor a kukoricánál is vetőgéppel juttatnád ki az npk nem? Mert eddig mi is talajra szórtuk az npk-t de a vízállásos meg szikes részeken úgy tűnt nem igazán jut a növény foszforhoz meg káliumhoz se azért gondoltam hogy sor mellé rakva talán jobb lenne .
Válasz tamas320d #1130. hozzászólásáraEddig sohase volt gondom a csírázással.
Válasz msanyi022 #1128. hozzászólásáraSzerintem dolgozd be magágyba, és sorra meg vessél egy kis pétit.
Válasz Sk Laci #1129. hozzászólásáraCsirázással nem szokott gond lenni,ha a sor mellé rakod a karbamidot?
Válasz msanyi022 #1128. hozzászólásáraElőször meg kellene nézni, hogy a vetőgép ki e tud tenni 250 kg/ha NPK-t. Ha nem akkor marad a szórás.
NPK-t csak napraforgó alá teszek vetőgéppel kb. 200 kg/ha, a kukoricában szétszórtam teljes felületre, majd vetőgéppel karbamidot teszek ki, sorközmüvelővel megint karbamidot, és kint az egész évi tápanyagterv.
Helló!
Érdeklődnék hogy a genezis npk 15-15-15-öt érdemes lenne e vetőgéppel vetessél egy menetben ki juttatni? 2,5q/ha van rendelve és ha igen akkor mennyit maximum vagy az egészet egyszere vagy mondjuk felét a magágyba dolgozva a másik felét pedig vetőgéppel? Kultivátorozásal megy majd még ki nitrosol.
Válaszokat előre is köszönöm.
Jó estét valaki használt már NutriMap 10:40 NP +10% SO3 + 3% Ca +0,1% Zn kite Zrt starter műtrágyaként és ha igen milyen van e értelme?
Válasz istvanppp #1118. hozzászólásáraIdén van először, eddig radistart turbó volt.
1000 Ft/kg körül van.
Válasz agrárproletár #1122. hozzászólásáraVeteskor és valószínűleg kapalaskor is kap petit. De tavaly is elmaradt a kapálás technikai és időjárási okok miatt. Így idén szeretnék neki alaptragyat is adni.
Válasz bandigh #1123. hozzászólásáraKötött vályog talaj a Tisza völgyében. Akkor kiteszem kombinatorozas előtt, köszi az infókat.
Már beszereztem a petit, karbamid nincs.
Válasz Gatti #1121. hozzászólásáraHa full homokon vagy, akkor lehet probléma, másrészről bárcsak lenne tenyészidőszakban 150mm...
Válasz Gatti #1121. hozzászólásáraTegyél ki karbamidot vagy ensint vetés előtt, sor mellé komplex, egyébként a legjobb az lenne, ha kapáláskor menne folyékony valami nitrogén stabilizátorral (pl. Limus, N-lock, stb.), persze, ez ugye nem mindenhol megoldható.
Válasz bandigh #1120. hozzászólásáranem mosódik ki ha mondjuk 1,5 hónap alatt lejön vagy 150mm?
Válasz Gatti #1119. hozzászólásáraHa “sokat” akarsz kitenni, előtte szórjad ki. Nem vész kárba. Ha kiszórod májusba, és csak augusztusba ázik meg, az vész kárba.
Persze ha tudsz, vetés+kapáláskor is adjál neki, de ha kilőtted hamarabb a nagyjàt, az már jó helyen van, ez a kevésbé kockázatos
Szerintetek a pétisó mennyire égeti meg a közepét ha beleesik a műtrágya? Gondolkodom rajta hogy magágykészítés előtt vagy majd a kukorica nagyobb korába szórjam meg a területet. Persze kap majd valamennyit vetéskor is, lehet kapáláskor is.
Attól tartok ha vetés előtt kiszórok és jön egy esősebb időszak akkor kárba vész mire szüksége lenne rá a kukoricának, de azt se akarom hogy termés csökkenésem legyen mert megégeti a pétisó.
Vélemények, esetleg tapasztalatok?
Valaki használt már Amalgerol startert? Vagy az áráról tud valaki valamit?
Válasz Gandhy #1112. hozzászólásáraSzárbontásra amofoszban levő N használom. Ősszel kiszórok 2 q 12/52 amofoszt /ha a kereskedő bebiztosítja időben/, ha van NPK azt teljes felületre, N meg már csak a sorok mellé kukoricában.
Amit lejjebb írtam, hogy NPK megy sor mellé, az napraforgónál idén, mert azt a mennyiségü N ami kimehet alája, azt megoldom sorközmüvelővel. Ezt kukoricánál lehetetlen. Nem futkosok hetente sorközmüvelővel.
Ha jól emlékszem EU rendelet szerint napraforgó alá max 120 kg N/ha, kukorica alá max 240 kg N/ha mehet. Természetesen nitrátérzékeny területen kevesebb N mehet.
Válasz plantek.kriszta #1113. hozzászólásáraÉn kiszórnám, és nehézfogassal bedolgoznám. Nagy szélességel mész kevés a gyúrás, és még el se keni a földet, mint a simító. Az esetleges rögeket meg kukoricavetésig az esők elintézik /ha lesznek/.
Válasz plantek.kriszta #1113. hozzászólásáraAttól függ később mit csinálsz a szántással, mert ha simítózni akarod, akkor inkább utána.
Válasz plantek.kriszta #1113. hozzászólásáraLehet hogy érdemes lenne megpróbálni, az esők előtt
Szép napot az lenne a kérdésem hogy kukorica alap trágyának a komplexet ki szórjam most őszi szántásra vagy vetőggéppel vetés kor sor mellé? Sajnos nem tudtam szántás előtt...köszi s válaszokat
Válasz Sk Laci #1086. hozzászólásáraén tavaly kukoricában:
őszi szántás előtt kukoricatarlóra:
1q 3*16 NPK + 1q 27% N szárbontáshoz
vetéskor:
120kg NPK 16/16/16+2S vetőgéppel
300kg Linzi N 27% szórva, 7cm-re kompaktorral bekeverve
120q felett volt a nettó
Válasz t.peti #1097. hozzászólásáraHa vízben azonnal oldódó műtrágyát /pl. yara/teszel ki,az bizony igen látványosan fog találkozni vele.
Sziasztok!
Tavasziak alaptragyazasarol lenne pár kérdésem.
Mikor célszerű kiszorni? Közvetlenül vetés előtt vagy kora tavasszal, amint rá lehet menni?
Ha az utóbbi, akkor annak van értelme, hogy a szerdai eső előtt kiszornam, de csak később tudnám bedolgozni amikor már n ragadok be?
Vagy npk esetében n jó ha a felszínen oldódik?
Köszi
Válasz határjáró #1108. hozzászólásáraAkkor facélia+mustár+napraforgó+alexandriai here+mugóbab volt vetve.
Válasz Sk Laci #1106. hozzászólásáraJártunk mi is igy. Szerintem a nem megfelelő zöld trágya kiválasztásával volt a gond. Nálunk a facélia mellé mustár került ami nagy hiba volt. Nagyon jól átszőtte a talajt a gyökerei viszont száraság volt és aztán nekünk se ment bele semmilyen talajmüvelő eszköz.
Válasz t.peti #1102. hozzászólásáraHa 20 évet így szórtad, akor pár év tiszta N használata nem lessz gond. Van a talajban szépen feltárolva P,K.
Válasz gcastle #1105. hozzászólásáraDe van olyan is, hogy a viszájára sül el a dolog. A zöldtömeg szárazságban kiveszi a maradék nedvet, utána a traktor majd meg szül talajelőkészítéskor.
Nálam a felcsippelt NH olyan 200 lóval a lazítót 15 cm alig bírta húzni. Az eke meg bele se ment a földbe, csak csúszott a föd tetején.
Válasz bandigh #1103. hozzászólására3 éve a zöldítő rozs-bíborhere-facélia másodvetés búza után úgy sikerült, hogy őszi szántásra majd' térdig ért. Eredmény: 6140R vitte a négyes ekét 30-35 cm mélyen, máskor ehhez a mutatványhoz -1 tag vagy +40-50 lóerő kellett. A minőségről ne is beszéljünk: sokkal egyenletesebb volt a szántás, még tavasszal is érezhető volt a különbség magágy készítésnél!
Öt évente kötelező a talajvizsgálat elvégzése elvileg és a józan ész szerint is.Egy teljes vizsgálat elég jó támpontot ad.Lehet kérni szaktanácsot is pár ezresért, vagy ott a gugli a legjobb barátunk és megfigyelőnk.
Válasz t.peti #1102. hozzászólásáraEnnek fényében fura azt olvasni tőled, hogy ne szórjon npk-t csak, N-t. Ismerek olyat aki 20 éve egy marék npk-t nem szórt ki, csak Nitrogént. És mégis elvan. A lényeg itt az hogy ELVAN.
Mert a 7-8 tonna és az átlag 10-12 tonna között elég nagy a differencia. Nem mondom, hogy az a 2q komplex oldja meg ezt a kérdést, mert rendszerben kell gondolkodni. A szomorú gyakorlat azt mutatja, aki csak N-t szór, az elég szkeptikus a talajélettel kapcsolatban, meg a szármaradvány is csak nyűg, nem érték. Ilyen helyeken szokott az lenni, hogy józsibá odaadja a szalmát meg a csutkát renden, egy ezresé, mert az legalább az aratást “kiüti”. Nincs ezzel gond, ha így látja, a gazdálkodásnak pont az a lényege, hogy ki-ki a saját feltételrendszere alapján, tudása/meggyőződése alapján próbál helyes döntéseket hozni, ami után az év végén elvileg profitot próbál elérni. Talajmunkán, gépköltségen, munkabéren, vetőmagon mindenki annyit spórol amennyit akar, de ha a tápanyagon akar, akkor a saját zsebéből veszi ki a pénzt. És itt nem a komplex a lényeg. Az ha pénzzé teszi a szármaradványt(nem rád célzok), ami ugye nem csak szármaradvány hanem szerves anyag is, a talaj szerkezetét is könnyíti azért.. A talajban rengeteg p és k van, (általában), viszont az hogy a növény mennyit tud egy tenyészidőszakban ebből felvenni, az a nem mindegy.
Talajtipus, víz és tánypagszolgáltató képesség... szokták mondani.. Igaz, de a lényeg hogy mi van ott, felvehető formában, a talajoldatban. Az npk műtrágya nem oldja meg, ha halott egy talaj. Annyit csinál kb mint kávé. A nagyon égető problémát, a pillanatnyi hiányt hidalja át, esetleg, azt ami miatt nagy termésdepresszió következik be. Ugye az összes mai hibrid 20t fölötti genetikai potenciával bír, jól látszik ez a szabadföldön elért 15 tonnákból is. A parasztnak csak azon kell ügyködni, hogy a növény 20+ tonnás tudásából minél többet meg tudjon menteni. (Minimumtörvény stb) Szóval amikor szóbakerül a zöldtrágyák és a köztes növények ügye, sokan úgy szidják a dolgot, hogy csak nézek. Pedig szegény kukorica mit csinál, megpróbálja azokat a bizonyos lekötődött szervetlen p-k formákat kinyerni, szerves alakba vinni, majd felvenni. Csak ez idő. Energia, és víz kell hozzá. Ha az előállított asszimiláták ezt fedezik, a növény nem fejlődik. Mint láttuk, a rekorder úr, mindent alátett a tengerinek a 41 tonnáért. Vízben oldott, felvehető tápanyagformákat locsolt a gyökérzónába. Úgy könnyű növekedni a növénynek. Aki nemtudja ezt megtenni az még mindig megtehet valamit. Elvet egy növényt nevezzük mondjuk zöldtrágya növénynek. Az elvégzi ezt azt időigényes, és energiaigényes feladatot, hogy a szervetlen formákból szerves tápanyagokat állít elő. Majd ezt a növénykét amiben a szerves tápanyag van, elpusztítjuk és a kulturnövény számára mint felvehető tápanyagot adjuk át. Elpusztíthatja őt a tél is, egy tavaszi sekély talajmunka is, vagy egy őszi ugyancsak nem túl mély bedolgozás is. Nem volt szó a vízről. Mert az is ezeknek a baja, hogy elrabolják a vizet, sokak szerint. Nos a kukorica is sok vizet felhasznál, hogy megverekedjen a talajban a tápanyagokért, szóval innen is nézhetnénk.. De nézzük onnan, hogy a holtidőben nevelgetett növényeik mire jutnak a vízzel. Volt a nyáron több parcella is a határban. Búzatarlók. Egyikben zöldítés, másik kiszántva nyáron, harmadik csak tarlóhántva. A szántott kiszáradt, megázott, megint kiszáradt. A víz mindig elment. A tarlóhántott/zárt parcella kinevelte a maga árvakelését, gyomnövényét, hasznosította valamelyest a vizet erre a célra, de forró nyár/ősz ebből is eltüntette végül a vizet. A zöldített az növögetett, ha kapott esőt szebben nőtt, majd ugye a víz abból is elment egyszer. A végeredmény ugyanaz. Mindből elment a felső rétegekből a víz, csak volt ahol termelt is közben a talaj, gyarapodott a szerves anyag, volt ahol meg nemtörtént semmi. Azzal lehet vigyázni, hogy nem kell fölöslegesen nagy vízigényű növényt vetni, hogy ténylegesen ne fogyasszon több vizet, mint ami amúgyis ki fog száradni, nem kell a nagy zöldtömeg, hanem csak legyen ott a növény, éljen, működtesse, tartsa életben a talajt, ameddig tudja. Ezzel már tehetünk valamit a talajért, és hasznosíthatunk legalább pár hónapot abból a 9 hónapból amit a legtöbb helyen élettelenül, erodálódva tölt a talaj a búzaaratás és a kukoricavetés között.
Válasz bandigh #1101. hozzászólásáraAz elmúlt 20 évben 2q 8-24-24 ment ki általában.
Búza 3x15 vagy 16-20NP 2.5-3q
Válasz t.peti #1100. hozzászólásáraTehát mostanáig szórtál npk-t rendszeresen?
Válasz agrárproletár #1098. hozzászólásáraP,K-nak 1mm/év a mozgási"sebessége" a talajban.
Mindenki úgy csinálja ahogy akarja, mi átálltunk az őszi alapművelés előtti kijuttatásra, de már az is elhagyóban van(lekötődik tavaszra a P,K és nem tudja felvenni a növény)
Kalászos,repce kapja a komplexet alapművelés előtt.
(4-5t/ha napra,11-13t/ha kuk, 6-8t/ha búza, 3+t/ha repce, mielőtt még valaki azt feltételezné hogy alibi művelés folyik....)
Válasz agrobika1 #1083. hozzászólásáraAttól függ milyen fajta. Mennyi idő alatt bomlik le hogy a növény fel tudja venni. Én is ha maradt akkor kiszoróm az npk kukorica alá. Az első lejás előtt, nem sokat 80-100kg körül . Mi 200kg rakunk vetéskor sor mellé, többet szerintem nem érdemes mert elmegy ha sok a csapadé a levesbe. Idén lehet vissza veszünk 150 kg ra , kultivátorral meg 250kg kap.
Válasz t.peti #1097. hozzászólásáraÉs azt tudod, hogy mennyi foszfort és káliumot viszel le kaszat formájában? Az onnan már hiányozni fog... Egyébként a tapasztalat azt mutatja, hogy találkozik vele, a 8:24:24 pl. eléggé vízoldékony.
Válasz agrárproletár #1091. hozzászólásáraA tavasszal kitett 5centi mélyen, a sortól 5 centire lévö P és K hogy fog találkozni a napra,kukorica gyökérzetével ?
Szerintem leginkabb sehogy.
Búzának talajkészítéskor kell kirakni komplexet teljes felületre, nem 75 centinként becsíkozva fél évvel hamarabb.
Válasz Sk Laci #1095. hozzászólásáraTudod van az úgy, hogy a ménkű sem vág bele, máskor meg mellépislantassz, aztán dől mint a rothadt nád...
Válasz gcastle #1092. hozzászólásáraRégebben kommunikációs hiba miatt sikerült 5q karbamidot kitenni kis területen, 3q szóróval, 2 sor mellé. A kukoricának semmilyen baja se lett, de aratáskor jól megnyomta a mázsát pluszba. Ezért is írtam lejjebb, hogy nálam nem bántotta a csírát.
Válasz t.peti #1089. hozzászólásáraMonosemmel szoktak járni vetni, tavaly 8 sorossal, azelőt 6 sorossal.
NPK-t már megrendeltem tavalyi év végefelé 8/24/24. Jó az ha ott van. Utolsó 3-4 évben az amofost nyomom keményen, 3. évben már szemmel láthatóan látni a javulást a szomszédéhoz képest, aki csak N ad ki évtizedek óta. K se árt ha itt ott kap a föld, ha jó is az ellátotság, de a szárszilárdságon meglátszik az NPK hatása.
Válasz agrobika1 #1087. hozzászólásáraNyugodtan szórd ki. Régebben én is teljes felületre szórtam 3q 15/15/15 NPK-t.
Válasz t.peti #1081. hozzászólásáraNe szórakozz vele, karbamid feltáródás közben ammóniát bocsát ki, az még csírázás gátló. Nem biztos, hogy bántani fogja, de növényvédős cimbora látott már olyan vetést, ahol 3 sor 34est kapott, a másik 3 karbamidot... Nem az ammonnitrátos sorok hiányoztak!
Válasz t.peti #1089. hozzászólásáraHa búzát vet utána, akkor nem árt az a kis foszfor, kálium, szerintem el kéne már felejteni ezt a csak a profitot szem előtt tartó, rövid távú gondolkodást/gazdálkodást.
200-250 kg/ha poros kőporszerű anyaggal vetéskor kinlódni, már nem túl kellemes, szemed/szád telimegy..
Válasz Sk Laci #1086. hozzászólásáraPróbáld ki úgy hogy 60-70kg N hatóanyagot teszel ki, és a komplexet elhagyod.
Semmi nem fog történni csak marad pár euro a zsebedben.
Válasz Sk Laci #1082. hozzászólásáraMilyen gép vetett neked ?
Válasz Sk Laci #1086. hozzászólására250 kg/ha tervezek csak bemunkálni,nincs a vetőgépen lehetőség a sormellé szórni!
Válasz agrobika1 #1083. hozzászólásáraMennyi NPK akarsz kitenni? Megy vetőgéppel N a sor mellé? Ha nem akkor tedd ki a vetőgéppel az NPK-t, ha olyan géppel vetsz.
Idén 200 kg NPK 8/24/24 teszek ki vetőgéppel sor mellé /napraforgóban/.
Válasz t.peti #1081. hozzászólásáraNem.
Válasz agrobika1 #1083. hozzászólásáraEgy részét így a másikat a vetőgeppel, ha lehet