Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR415.97 FtUSD403.23 FtCHF443.85 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
sziasztok!a tegnapi vihar letarolta a kukoricámat.szinte főldel egyenlő az egész nem olyan nagy területen kb 150 nm de igy is elvagyok keseredve.tudok még valamit kezdeni vele?kb 170 cm magas volt már,kitörve nincs csak el van dőlve.bocsánat ha butaságot kérdezek,de most ültettem először,és most fogalmam sincs mit tegyek vele.köszi a választa kert egyik része
Nálunk Békés megye északi részén, elég kötött talajok vannak. Tegnap voltunk határszemlén nem mondom, hogy egy - két helyen furulyál a kuki de,ha visszahűlne a levegő talán lesz valami. Két hete kaptunk, olyan 27 mm esőt, ott van a talajban.De ez a légkör aszály ez megöli a növényt
Válasz .Feco. #11664. hozzászólásáraeltelt húsz év és diplomás szakemberként belátod hogy a kolhoz után évekig azok megkövetelt normális terv és talajjal való gazdálkodása legtöbb helyen példaértékű volt.nem vagy túl gyors.de hogy a műtrágya elhagyását is említetted ami nekem a legfontosabb ezért PIEDESTA jár minimum.
néhány éve nem gyomirtunk gabonát egyáltalán.kukit csak alapba mivel normális a föld hat és olcsó.naprát meg termeljen akinek adóssága van.lucerna ami a főnővény, gondtalan növény a puszta ajándéka.a megrögzötteknek is muszáj változtatni mert belerokkannak a műtrágya függőségbe.nem muszáj ám termésversenyen részt venni elég ha hasznot hoz amit termelsz támcsi nélkül is.egy kolléga szokta mondani BENNE VAN A NEVÉBEN HOGY MŰ EZÉRT NEM IGAZI.el kell felejteni s rendbetenni a földet az idén esett meg vetéskor hogy megnézték tényleg nem sózunk-e úgy látszik nem hitték el.tegnap megállt és megmutatta mintákat hozott a mienk 70 cm el verte a frakomos lg3303-at.mi meg elboronáltuk lehengereztük az öreg kws-t és csók.le kell nyilván valakivel arattatnom mert a mi morzsolónkat kibelezi.de sajnos van aki csúszott ezzel azzal s vége neki a 40 fok nem tréfa egy hete nincs harmat s amelyiknek közé süt a nap kétesélyes nagyon.
Válasz gjoni #11672. hozzászólásárasajnos itt is rengeteg járt így pedig művelték rendesen .és az a furcsa minél nagyobb a tor annál soványabb a disznó.de sebaj annyit elértünk hogy kiderüljön mely növénytől várná a megváltást a beállt gépkereskedelem.megfedett bennünket kollégánk hogy nem a kuki a téma teljesen igaza van.a kukinak frankhonban APHRIEN környékén/ ha jól láttam/ kaput.pedig nagy táblák voltak lesilózva becsomagolva ki-hogy.továbbra is azt mondom 6000 alatt ne mozdítsa senki a tavalyit.legalább egy árban adhatja a búzával.
Idén tavasszal került hozzám egy réti öntéstalaj, amit már vagy 10 éve nem szántottak, csak tárcsázgattak, és ez alatt az idő alatt 6-szor(!) volt benne napraforgó. Még nem sok tapasztalatom van a forgatás nélküli talajművelésben, de bevállaltam a direktvetést, mert esély sem lett volna elmunkálni a szántást. Tudtam, hogy nem várhatok rekordtermést, de próba szerencse. Az eddigi megfigyeléseim szerint a felső 20-25 cm-ig jól lazult rétegig lement a gyökér, de az alá már képtelen volt lehatolni (Gondolom ezért is lett törpenövésű a kukorica!?!?). A szárazság jelei kis mértékben jelentkeznek a növényen, kérdés, hogy meddig fogja bírni. Repedezni, ugyanúgy repedezik a föld, mint a szomszéd szántott talaja. Sorközművelni szerettem volna, de inkább azt is kihagytam a történetből, ne szárítsam azzal is a talajt. Van olyan rész ahol gyakorlatilag bokáig ér, és már ki is sült (partosabb részeken). Megmondom őszintén ezt a földet szeretném beáldozni és kitapasztalni vele a forgatás nélküli talajművelés fortélyait. Hogy mit várok a kukoricától? Ha visszahozza az önköltséget, nem bánom meg, hogy ezt az utat választottam, mert ettől csak jobb lehet!
Íme pár kép:
Lekellene fújni kukricákat byscaya-val. Sok a kukorica bogár+ Kukorica moly kártétel, agyonfurkodta a szárát, és a levél is rondán lyukacsos. nem tudom 1 kezelésre hat-e mindkét károsítóra??
Válasz Netparaszt #11670. hozzászólásáraSzombat reggel vég autóztuk a haverral a határt,megmutattam,tavaszi grúber után milyenek a növények.Meg napra után tök,stb.,amit Ő nem tanácsolt.Haza érve azt mondta ,most felülírtam minden elképzelését.
De itt szerintem nem az emberek makacsságával van a gond hanem azzal hogy ez a technológia ami nagyon jó viszont csendben van.Oké hogy gépbemutatókon elmondják 3 percben de akkor is nem a technológia van előtérben hanem az a technika, szerkezet ami ott húznak vagy és az a baj. És szerintem ha az MVH csinálna megyékre elosztva Több ponton fejtágítást a gazdákat összehíva nem lenne gond és ha még támogatnák huhu. Mert pl egy direkt vetőgép nem olcsó. És hiába jó a zöldtrágyázás a többlet költség elriasztja az embert. Hisz lássuk be azért pazarolja a gázolajat meg a vetőmagot és kaszálja vagy tárcsázza hogy haszna ne legyen. Ha ennek az előnyei mindenkinek fel lennének vázolva akkor nem lenne gond. És a másik ne hasonlítsunk egy német gazdaságot az itthonihoz ott a terület alapú támogatás 2,5 szerese a miénknek. Segítsenek a gazdáknak fejlődni ez itt a lényeg mert jelen körülmények között marad minden a régi vagy legalábbis lassan megy.
Pár éve egy nagy gazda aki nem sajnál semmit a földjétől és nem hűje, igaz nem szánt már jó pár éve, mustárt mindig vet aratás után. De a direkt vetéssel egyre próbálkozott és abba is hagyta. Kukoricát vetett kukorica után,de mivel nem volt leforgatva a talajt ezért a vadak szépen odajárta és lassacskán kitúrtok így nem hogy haszna nem volt őrült ha nullázott. Megvannak a területek hol mit lehet mit nem hiába a tudomány ha a vadak elintézik. A másik szerintem terhelhetsz te akármilyen technikával ha nincs csapadék tök mindegy akkor már csak az öntözés segít.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáranem tudom miből gondolod, hogy pár ezer hektárt nem szántanak... itt a város körül is művelnek már vagy 2000-2500 hektárt szántás nélkül.
Válasz Pici #11668. hozzászólására Nem szeretném még jobban széttúrni a topikot, de erre még válaszolok. Ahogy Norbi írta, nem lát át a mezsgyén a szomszéd. Aki észak Dakotában 15 éve elkezdte a takarónövényes notillt, egyedül volt a megyében. Mostanra a megye 75%-a notillben gazdálkodik és el lehet olvasni a hihetetlen eredményeit, úgy a talajának a megváltozásában, mint a hozamaiban, a szomszédja viszont máig megszántja ősszel a földjét.
Az én szomszédom, aki végigkövette az évet, mindent látott és el is mondtam neki, mit miért teszek, nem hitte el még aratáskor sem, hogy így lehet termelni.
Az agyban van a gát, nem máshol.
Folytassuk inkább a Talajmegújítóban, elnézést az offért.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáraKörülbelül hasonló okokért ami itt ebbe a topicba folyik. Ott is ugyan ugy megtalálható aki képes tanulni és tovább lépni, meg van a másik fajta ember aki inkább nem tanul és csinálja mer'így szoktuk... Netparaszt is számolt be ilyenekről hogy az adott gazda felfejlesztette a talaját és hatalmas eredményeket ér el a szomszédja meg még mindig ugyan azt csinálja mint 10 éve
Válasz .Feco. #11665. hozzászólásáraFeco te biztos tudod a választ hogy odakint a szomszédba miért szántanak még ? méghozzá ne mis kevesen mert aza a pár ezer hektár amit mondotok hogy nem szántanak már miota az kb fele sem annak a területnek ami van is ?????
Ha valaki vagy valakik nem felvilágosultak attol még nem buták. Csak kéremszépen ves zoldtrágyát meg takaró nővényzetet szép és jó. De arra nemfo dol senki hogy a kisseb gazdágnak ez mennyi plusz kőltség. Mivel vegyek rendes zőldtrágya vetőmagot mert nem jo más. Vessem el saját kőltségemen de haszon meg nincs. Vagy is ha ugy nézik kevés mert a főld humuszát lassan javítja nem egyről a ketőre. De mint mondtam nem vagyok a fejlődés ellen. Csak támogassák rendesen. Idén nekunk is lesz zsőldtrágya, mivel muszáj. De szerintem hiába minden tudomány ha olyan aszáj lesz minfelénk 2007 vagy 2012 ben. Akkor lehet akármilyen humusztartalom ha tőbb mint 1m mélyen kivolt csontra azáradva. De szerintem hagyuk majd ősszel aratásután mindenki megosztja milyen lett a termés . Nade bocs most rohanok Grubert veni
Jól szét van OFF-olva a topic, de nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá, úgy érzem, valahol én is meg vagyok szólítva!
Akkora marhaságokat hordtok itt össze, hogy az már szinte fáj. Nem lehettek ennyire földhöz ragadtak, próbáljatok már meg nyitott szemmel járni, és kicsit távolabb is ellátni a szomszédnál, aki lehet valóban csak azért vesz drága grúbert, mert nem akar adózni, de közben meg olyan hülye használni, mint a segg, mert még a téeccsében szocializálódott, aztán ott "úgy szoktuk" hogy állat módjára röggé robbantjuk a legnagyobb aszályban a talajt, vagy épp szíjat hasítunk a "hátából" a legnagyobb esőzések közepette, mer' majd elmunkáljuk... még vagy öt másik művelettel, és utána szidja az egész rendszert, mert ki sem kel a repcéje a marhájának!
A szerves trágya sem csodaszer, főleg ahogy egyesek kezelik azt. A helyes trágyakezelést azért már az iskolában is megemlítik, ami nem feltétlenül abból áll, hogy kihordom a kert végére, aztán majd mikor kedvem lesz, kiviszem, aztán ha újra kedvem támad, majd kis szórom. Ha egyesek vennék a fáradságot, és elolvasnák Netparaszt írásait, megértenék (talán), hogy a mikrobiológiával is lehet óriási károkat okozni. Ezért kellene ezt a tudást népszerűsíteni, és magunkévá tenni, mert a szántás elhagyásával, és a mind gyakoribb zöldtrágyázással is óriási javulások tapasztalhatók, és akkor még hol van a komposzt tea és a takarónövények használata.
Csak hogy a témához is legyen hozzáfűzni valóm, tavasszal grúberezett földben a kukorica még mindig állja a kiképzést, míg a szántottakban már javában csavarodik. Utoljára szántva 2009-ben, ez idő alatt kétszer volt fővetésű zöldugarom, az egyik egészen tavaszig kint volt, tehát egyfajta takarónövényként is funkcionált. Tavaly júliusban elvetett mustárt egész áprilisig kint hagytam, egy sor rt majd vetőgép, kukorica köszöni szépen jól van. Mind ez réti, közép kötött talajon, áprilisban 3-4 mm csapadék 4-5 részletben, májusban 60 mm 5 részletben. Engem ezek a tények bőven meggyőznek.
Ja, és nem feltétlenül csilli villi vasakkal dologozom
Még egyszer bocsánat a hatalmas -ért, de ekkora sötétséget nehéz megállni szó nélkül!
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAz, hogy a tanárok csak mosolyognak a direktvetésen meg a mulcsoláson egyáltalán nem csodálom! A hazai agrárképzés -és mindegy, hogy középiskola, technikum vagy felsőoktatás- kb. 40 évvel le van maradva a hazai gyakorlat mögött IS! A külföldi mögött pedig 60-at!
Ma is a 70-es évek tankönyveiből tanítanak, jellemzően úgy, hogy ők maguk sem sokat láttak mág olyat! A gyakorlati oktatók meg egykori bukott agronómusok! Ismered a mondást: "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja." Pont korábban mondta valaki hogy ő csak annak hisz, aki nem csak az észt osztja, hanem gyakorlatban csinálja. Éppen ez hiányzik a felsőoktatásból! egy 500 hektáros gazda egyetlen előadást tartana a félévben komolyabb tudást adna a hallgatóknak, mint az egész szemeszter teljes anyaga... Csodálkozol hogy iszlifoszli tanfolyamon nem tudnak róla semmit? még az egyetemeken sem! De ez nem a technológiát, hanem az egyetemet minősíti! Vagy legalább is az adott oktatót! Én úgy lettem agrármérnök, hogy a modern dolgokról, mint mulcsművelés, direktvetés, precíziós gazdálkodás, stb. épp csak említést tettek, pedig pont ez az, amit igazán oktatni meg kutatni kellene!
Mondjuk ez így ebben a formában butaság... a mai értelemben vett ekét egy amerikai kovács találta fel 1842-ben, akit úgy hívtak John Deere... elenben amerikában csak a 50-es 60-as években terjedt el, míg európában csak később, a gőzekék után... A hoffer-ek előtt nem volt olyan eszköz ami a hagyományos területeken el tudta volna húzni, így az ott használt ekék inkább a mai merevszáras gruber-eke vagy a lazítókra hasonlítottak...
Az ekék használatának előnyeit egyébként soha egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, a gyakorlatban azért tudtak elterjedni, mert bármilyen más művelettel ellentétben a talajfelszínt tisztán, szármaradványoktól menetesen tudták hagyni, ami az akkori vetéstechnológiával, kémiai gyomirtás nélkül behozhatatlan agronómiai előnyt jelentett.
Mára sem a vetőgépek, sem a talajművelők, sem a növényvédelmi megoldások nem igénylik feltétlenül a szántást, így az előnyei elsorvadtak, ellenben számtalan hátránya évről évre jelentkezik.
ha valaki megnézi a talajok értékmérő tulajdonságait látható, hogy a besoroláson többször változtattak. A legjobb mezőségi talajok mai tápanyag- és humusztartalma 100 éve még gyenge homok kategóriába sorolta volna az adott talajt...
"Azt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni."
próbálj termelni azzal a technológiával, amivel az 50-es években termeltek! A világon semmit nem érsz el, mert azóta annyit romlott a talajok tápanyag- és vízszolgáltató képessége, valamint annyival aggresszívebb a gyomnyomás, hogy az akkori technológia mai termést sem adna! De ne nézz ilyen hosszú távot! Nézd csak meg, mi volt amikor a téeszek széthulltak! az első 5-10 évben szinte műtrágya nélkül is megtermett bármi! Most csináld azt meg!
"nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével"
Netparaszt direktvetőjét 50-es mtz húzza. A vetőgépet is 2-3 tehén árából összerakhatod.
"...ökológiai tanfolyamokon..."
Rossz helyre jársz. Netparaszt egyetemi kutatások eredményeit osztja meg, és gyakorlati bizonyítékokat mutat be.
"a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink"
Némi továbbképzés rájuk férne.
" javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg"
Netparaszt kb ezzel kezdi az előadásait.
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAzt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni. De kérem szépen akkor hogy van ez, honnan számoljuk a 10-20 évet. Holnaptól? Vagy hogy van ez. Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország. A termésátlagok meg nőnek fajtáknál is. De amíg nem támogatják a változás és korszerűsítést eszköz és gép pályázatokkal addig nehéz lesz vagy legalább is lassú folyamat. Igaz kel váltani de nem úgy hogy ezt kitalálták és akkor ezt csinál és ha nem hűje paraszt vagy és nem értesz hozzá. De 100 sónak is egy a vége legyen inkább közepes termés és jó ár mint rekord termés és fos ár :)
Válasz Praetor #11653. hozzászólásáranem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom.blogokat nem olvasok mert csak fényezi magát mindenki.nem kritizálom, elutasítom a helytelen megközelítés miatt s ha az ő itteni neve illik rá te is úgy írj hogy az ókori nevedre rászolgálj.nem úgy kellene az ilyen áltudományos maszlagot nyomni mint a kinyilatkoztatást/szerintem/.bár hatása alanyfüggő nagyon hiába emberek vagyunk nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével.szerintem az a lényeg ha megleszünk még 20-év múlva ne kelljen elvándorolnunk mert a saját földünk nem termi meg a kenyénekvalót.ehhez pedig az általatok magasztalt dolgokra úgy látom nincs szükség élő föld mellett.döglött földet meg trágya nélkül nem teszel rendbe s ezt nem csak a gyakorlati tapasztalatom diktálja hanem ökológiai tanfolyamokon is ezt ajánlják.a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink.aki mégis efelé orientálódik javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg a reklámanyaguk terjesztése közben.holnap is nap lesz s egyikőtök sem fog bálázni helyettem úgyhogy DOBRE VECSER.
Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
24596 hozzászólás
Válasz tuto1 #11704. hozzászólásáraMi felénk ilyet még mutatóban se látsz!
Válasz tuto1 #11704. hozzászólásáraEz jól néz ki
Válasz Bendáv #11702. hozzászólásáraÉn már többször jártam így nem jött helyre, egy pokol volt aratni. Ha nincs cső még lehet hogy, feláll.
Válasz búzavirág34 #11697. hozzászólásáraHattyúnyakas lesz de pár napon belül feláll, NYUGI!
Válasz Gabesz2 #11699. hozzászólásáraköszönöm szépen
ezek szerint még van remény ,még csak levél van rajta.remélem helyre jön.
Válasz medikus #11698. hozzászólására"hagyd úgy"
van más választása
Válasz búzavirág34 #11697. hozzászólásáraEgyszer én 18 hektáron jártam így!
Végül felállt, de ha már hozza fejet,akkor nem igen fog. Majd hattyú nyaka lesz...
Válasz búzavirág34 #11697. hozzászólásáraHagyd úgy.Majd elfordul felfelé.
sziasztok!a tegnapi vihar letarolta a kukoricámat.szinte főldel egyenlő az egész nem olyan nagy területen kb 150 nm de igy is elvagyok keseredve.tudok még valamit kezdeni vele?kb 170 cm magas volt már,kitörve nincs csak el van dőlve.bocsánat ha butaságot kérdezek,de most ültettem először,és most fogalmam sincs mit tegyek vele.köszi a választ
a kert egyik része
Válasz Pampalini #11689. hozzászólásáraez nagyon durva, de 120mm??? Létezik ilyen?
Válasz shadar #11694. hozzászólásáraNa ma hát ha jön még
Válasz gjoni #11693. hozzászólásáraAz jó nálunk 1,8mm volt csak:(
Válasz MTZ1025.3 #11692. hozzászólásáraNyíregyháza környéke egyenlőre megmenekült jött vagy 10 mm
nyírségben rendkívűl sok eső volt nem haladta meg a mérhető mennyiséget.(eddig)
Válasz Pampalini #11689. hozzászólásáraRészvétel ott rendesen tarolt.
Válasz Pampalini #11689. hozzászólásáraRészvétem. Remélem volt biztosítása.
Hát az Alföldön eddig csak a szél fújt, eső még nem esett.
Az alföld megint nem fog kapni semmit ebből az esőből
Válasz blsjela #11685. hozzászólásáraaz alföld még sivatag jelenleg.
Mi a helyzet az alfőldőn? Itt 1 óra alatt 38 fokról 26-ra hűlt. A levegő. A nagy vihar elkerült minket. De kaptunk 5mm csapadékot.
Válasz blsjela #11683. hozzászólásáraMég jó
Ma megnéztem a kukoricát. Kellemesen csalódtam benne, jól bírja.
utolsó két kép szomszédos parcella. 
Nálunk Békés megye északi részén, elég kötött talajok vannak. Tegnap voltunk határszemlén nem mondom, hogy egy - két helyen furulyál a kuki de,ha visszahűlne a levegő talán lesz valami. Két hete kaptunk, olyan 27 mm esőt, ott van a talajban.De ez a légkör aszály ez megöli a növényt
Válasz .Feco. #11664. hozzászólásáraeltelt húsz év és diplomás szakemberként belátod hogy a kolhoz után évekig azok megkövetelt normális terv és talajjal való gazdálkodása legtöbb helyen példaértékű volt.nem vagy túl gyors.de hogy a műtrágya elhagyását is említetted ami nekem a legfontosabb ezért PIEDESTA jár minimum.
néhány éve nem gyomirtunk gabonát egyáltalán.kukit csak alapba mivel normális a föld hat és olcsó.naprát meg termeljen akinek adóssága van.lucerna ami a főnővény, gondtalan növény a puszta ajándéka.a megrögzötteknek is muszáj változtatni mert belerokkannak a műtrágya függőségbe.nem muszáj ám termésversenyen részt venni elég ha hasznot hoz amit termelsz támcsi nélkül is.egy kolléga szokta mondani BENNE VAN A NEVÉBEN HOGY MŰ EZÉRT NEM IGAZI.el kell felejteni s rendbetenni a földet az idén esett meg vetéskor hogy megnézték tényleg nem sózunk-e úgy látszik nem hitték el.tegnap megállt és megmutatta mintákat hozott a mienk 70 cm el verte a frakomos lg3303-at.mi meg elboronáltuk lehengereztük az öreg kws-t és csók.le kell nyilván valakivel arattatnom mert a mi morzsolónkat kibelezi.de sajnos van aki csúszott ezzel azzal s vége neki a 40 fok nem tréfa egy hete nincs harmat s amelyiknek közé süt a nap kétesélyes nagyon.
Válasz gjoni #11672. hozzászólásárasajnos itt is rengeteg járt így pedig művelték rendesen .és az a furcsa minél nagyobb a tor annál soványabb a disznó.de sebaj annyit elértünk hogy kiderüljön mely növénytől várná a megváltást a beállt gépkereskedelem.megfedett bennünket kollégánk hogy nem a kuki a téma teljesen igaza van.a kukinak frankhonban APHRIEN környékén/ ha jól láttam/ kaput.pedig nagy táblák voltak lesilózva becsomagolva ki-hogy.továbbra is azt mondom 6000 alatt ne mozdítsa senki a tavalyit.legalább egy árban adhatja a búzával.
Idén tavasszal került hozzám egy réti öntéstalaj, amit már vagy 10 éve nem szántottak, csak tárcsázgattak, és ez alatt az idő alatt 6-szor(!) volt benne napraforgó. Még nem sok tapasztalatom van a forgatás nélküli talajművelésben, de bevállaltam a direktvetést, mert esély sem lett volna elmunkálni a szántást. Tudtam, hogy nem várhatok rekordtermést, de próba szerencse. Az eddigi megfigyeléseim szerint a felső 20-25 cm-ig jól lazult rétegig lement a gyökér, de az alá már képtelen volt lehatolni (Gondolom ezért is lett törpenövésű a kukorica!?!?). A szárazság jelei kis mértékben jelentkeznek a növényen, kérdés, hogy meddig fogja bírni. Repedezni, ugyanúgy repedezik a föld, mint a szomszéd szántott talaja. Sorközművelni szerettem volna, de inkább azt is kihagytam a történetből, ne szárítsam azzal is a talajt. Van olyan rész ahol gyakorlatilag bokáig ér, és már ki is sült (partosabb részeken). Megmondom őszintén ezt a földet szeretném beáldozni és kitapasztalni vele a forgatás nélküli talajművelés fortélyait. Hogy mit várok a kukoricától? Ha visszahozza az önköltséget, nem bánom meg, hogy ezt az utat választottam, mert ettől csak jobb lehet!
Íme pár kép:
Lekellene fújni kukricákat byscaya-val. Sok a kukorica bogár+ Kukorica moly kártétel, agyonfurkodta a szárát,
és a levél is rondán lyukacsos.
nem tudom 1 kezelésre hat-e mindkét károsítóra??
Válasz Netparaszt #11670. hozzászólásáraSzombat reggel vég autóztuk a haverral a határt,megmutattam,tavaszi grúber után milyenek a növények.Meg napra után tök,stb.,amit Ő nem tanácsolt.Haza érve azt mondta ,most felülírtam minden elképzelését.
Válasz blsjela #11675. hozzászólására
Válasz itt
De itt szerintem nem az emberek makacsságával van a gond hanem azzal hogy ez a technológia ami nagyon jó viszont csendben van.Oké hogy gépbemutatókon elmondják 3 percben de akkor is nem a technológia van előtérben hanem az a technika, szerkezet ami ott húznak vagy és az a baj. És szerintem ha az MVH csinálna megyékre elosztva Több ponton fejtágítást a gazdákat összehíva nem lenne gond és ha még támogatnák huhu. Mert pl egy direkt vetőgép nem olcsó. És hiába jó a zöldtrágyázás a többlet költség elriasztja az embert. Hisz lássuk be azért pazarolja a gázolajat meg a vetőmagot és kaszálja vagy tárcsázza hogy haszna ne legyen. Ha ennek az előnyei mindenkinek fel lennének vázolva akkor nem lenne gond. És a másik ne hasonlítsunk egy német gazdaságot az itthonihoz ott a terület alapú támogatás 2,5 szerese a miénknek. Segítsenek a gazdáknak fejlődni ez itt a lényeg mert jelen körülmények között marad minden a régi vagy legalábbis lassan megy.
Pár éve egy nagy gazda aki nem sajnál semmit a földjétől és nem hűje, igaz nem szánt már jó pár éve, mustárt mindig vet aratás után. De a direkt vetéssel egyre próbálkozott és abba is hagyta. Kukoricát vetett kukorica után,de mivel nem volt leforgatva a talajt ezért a vadak szépen odajárta és lassacskán kitúrtok így nem hogy haszna nem volt őrült ha nullázott. Megvannak a területek hol mit lehet mit nem hiába a tudomány ha a vadak elintézik. A másik szerintem terhelhetsz te akármilyen technikával ha nincs csapadék tök mindegy akkor már csak az öntözés segít.
Válasz .Feco. #11671. hozzászólásáraKötöttben még bírja!
Válasz .Feco. #11671. hozzászólásáraAz első kép szántásos a második nem !Így is úgy is KO
Válasz Pici #11668. hozzászólásáranem tudom miből gondolod, hogy pár ezer hektárt nem szántanak... itt a város körül is művelnek már vagy 2000-2500 hektárt szántás nélkül.
Válasz Pici #11668. hozzászólására Nem szeretném még jobban széttúrni a topikot, de erre még válaszolok. Ahogy Norbi írta, nem lát át a mezsgyén a szomszéd. Aki észak Dakotában 15 éve elkezdte a takarónövényes notillt, egyedül volt a megyében. Mostanra a megye 75%-a notillben gazdálkodik és el lehet olvasni a hihetetlen eredményeit, úgy a talajának a megváltozásában, mint a hozamaiban, a szomszédja viszont máig megszántja ősszel a földjét.
Az én szomszédom, aki végigkövette az évet, mindent látott és el is mondtam neki, mit miért teszek, nem hitte el még aratáskor sem, hogy így lehet termelni.
Az agyban van a gát, nem máshol.
Folytassuk inkább a Talajmegújítóban, elnézést az offért.
Válasz Pici #11668. hozzászólásáraKörülbelül hasonló okokért ami itt ebbe a topicba folyik. Ott is ugyan ugy megtalálható aki képes tanulni és tovább lépni, meg van a másik fajta ember aki inkább nem tanul és csinálja mer'így szoktuk...
Netparaszt is számolt be ilyenekről hogy az adott gazda felfejlesztette a talaját és hatalmas eredményeket ér el a szomszédja meg még mindig ugyan azt csinálja mint 10 éve
Válasz .Feco. #11665. hozzászólásáraFeco te biztos tudod a választ hogy odakint a szomszédba miért szántanak még ? méghozzá ne mis kevesen mert aza a pár ezer hektár amit mondotok hogy nem szántanak már miota az kb fele sem annak a területnek ami van is ?????
Ha valaki vagy valakik nem felvilágosultak attol még nem buták. Csak kéremszépen ves zoldtrágyát meg takaró nővényzetet szép és jó. De arra nemfo dol senki hogy a kisseb gazdágnak ez mennyi plusz kőltség. Mivel vegyek rendes zőldtrágya vetőmagot mert nem jo más. Vessem el saját kőltségemen de haszon meg nincs. Vagy is ha ugy nézik kevés mert a főld humuszát lassan javítja nem egyről a ketőre. De mint mondtam nem vagyok a fejlődés ellen. Csak támogassák rendesen. Idén nekunk is lesz zsőldtrágya, mivel muszáj. De szerintem hiába minden tudomány ha olyan aszáj lesz minfelénk 2007 vagy 2012 ben. Akkor lehet akármilyen humusztartalom ha tőbb mint 1m mélyen kivolt csontra azáradva. De szerintem hagyuk majd ősszel aratásután mindenki megosztja milyen lett a termés . Nade bocs most rohanok Grubert veni
Jól szét van OFF-olva a topic, de nem bírom megállni, hogy ne szóljak hozzá, úgy érzem, valahol én is meg vagyok szólítva!
-ért, de ekkora sötétséget nehéz megállni szó nélkül!
Akkora marhaságokat hordtok itt össze, hogy az már szinte fáj. Nem lehettek ennyire földhöz ragadtak, próbáljatok már meg nyitott szemmel járni, és kicsit távolabb is ellátni a szomszédnál, aki lehet valóban csak azért vesz drága grúbert, mert nem akar adózni, de közben meg olyan hülye használni, mint a segg, mert még a téeccsében szocializálódott, aztán ott "úgy szoktuk" hogy állat módjára röggé robbantjuk a legnagyobb aszályban a talajt, vagy épp szíjat hasítunk a "hátából" a legnagyobb esőzések közepette, mer' majd elmunkáljuk... még vagy öt másik művelettel, és utána szidja az egész rendszert, mert ki sem kel a repcéje a marhájának!
A szerves trágya sem csodaszer, főleg ahogy egyesek kezelik azt. A helyes trágyakezelést azért már az iskolában is megemlítik, ami nem feltétlenül abból áll, hogy kihordom a kert végére, aztán majd mikor kedvem lesz, kiviszem, aztán ha újra kedvem támad, majd kis szórom. Ha egyesek vennék a fáradságot, és elolvasnák Netparaszt írásait, megértenék (talán), hogy a mikrobiológiával is lehet óriási károkat okozni. Ezért kellene ezt a tudást népszerűsíteni, és magunkévá tenni, mert a szántás elhagyásával, és a mind gyakoribb zöldtrágyázással is óriási javulások tapasztalhatók, és akkor még hol van a komposzt tea és a takarónövények használata.
Csak hogy a témához is legyen hozzáfűzni valóm, tavasszal grúberezett földben a kukorica még mindig állja a kiképzést, míg a szántottakban már javában csavarodik. Utoljára szántva 2009-ben, ez idő alatt kétszer volt fővetésű zöldugarom, az egyik egészen tavaszig kint volt, tehát egyfajta takarónövényként is funkcionált. Tavaly júliusban elvetett mustárt egész áprilisig kint hagytam, egy sor rt majd vetőgép, kukorica köszöni szépen jól van. Mind ez réti, közép kötött talajon, áprilisban 3-4 mm csapadék 4-5 részletben, májusban 60 mm 5 részletben. Engem ezek a tények bőven meggyőznek.
Ja, és nem feltétlenül csilli villi vasakkal dologozom
Még egyszer bocsánat a hatalmas
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAz, hogy a tanárok csak mosolyognak a direktvetésen meg a mulcsoláson egyáltalán nem csodálom! A hazai agrárképzés -és mindegy, hogy középiskola, technikum vagy felsőoktatás- kb. 40 évvel le van maradva a hazai gyakorlat mögött IS! A külföldi mögött pedig 60-at!
Ma is a 70-es évek tankönyveiből tanítanak, jellemzően úgy, hogy ők maguk sem sokat láttak mág olyat! A gyakorlati oktatók meg egykori bukott agronómusok! Ismered a mondást: "aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja." Pont korábban mondta valaki hogy ő csak annak hisz, aki nem csak az észt osztja, hanem gyakorlatban csinálja. Éppen ez hiányzik a felsőoktatásból! egy 500 hektáros gazda egyetlen előadást tartana a félévben komolyabb tudást adna a hallgatóknak, mint az egész szemeszter teljes anyaga... Csodálkozol hogy iszlifoszli tanfolyamon nem tudnak róla semmit? még az egyetemeken sem! De ez nem a technológiát, hanem az egyetemet minősíti! Vagy legalább is az adott oktatót! Én úgy lettem agrármérnök, hogy a modern dolgokról, mint mulcsművelés, direktvetés, precíziós gazdálkodás, stb. épp csak említést tettek, pedig pont ez az, amit igazán oktatni meg kutatni kellene!
Válasz blsjela #11662. hozzászólására"Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország."
Mondjuk ez így ebben a formában butaság... a mai értelemben vett ekét egy amerikai kovács találta fel 1842-ben, akit úgy hívtak John Deere... elenben amerikában csak a 50-es 60-as években terjedt el, míg európában csak később, a gőzekék után... A hoffer-ek előtt nem volt olyan eszköz ami a hagyományos területeken el tudta volna húzni, így az ott használt ekék inkább a mai merevszáras gruber-eke vagy a lazítókra hasonlítottak...
Az ekék használatának előnyeit egyébként soha egyetlen tudományos kutatás sem támasztotta alá, a gyakorlatban azért tudtak elterjedni, mert bármilyen más művelettel ellentétben a talajfelszínt tisztán, szármaradványoktól menetesen tudták hagyni, ami az akkori vetéstechnológiával, kémiai gyomirtás nélkül behozhatatlan agronómiai előnyt jelentett.
Mára sem a vetőgépek, sem a talajművelők, sem a növényvédelmi megoldások nem igénylik feltétlenül a szántást, így az előnyei elsorvadtak, ellenben számtalan hátránya évről évre jelentkezik.
ha valaki megnézi a talajok értékmérő tulajdonságait látható, hogy a besoroláson többször változtattak. A legjobb mezőségi talajok mai tápanyag- és humusztartalma 100 éve még gyenge homok kategóriába sorolta volna az adott talajt...
"Azt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni."
próbálj termelni azzal a technológiával, amivel az 50-es években termeltek! A világon semmit nem érsz el, mert azóta annyit romlott a talajok tápanyag- és vízszolgáltató képessége, valamint annyival aggresszívebb a gyomnyomás, hogy az akkori technológia mai termést sem adna! De ne nézz ilyen hosszú távot! Nézd csak meg, mi volt amikor a téeszek széthulltak! az első 5-10 évben szinte műtrágya nélkül is megtermett bármi! Most csináld azt meg!
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólására"nem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom"
Ez a te bajod.
"nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével"
Netparaszt direktvetőjét 50-es mtz húzza. A vetőgépet is 2-3 tehén árából összerakhatod.
"...ökológiai tanfolyamokon..."
Rossz helyre jársz. Netparaszt egyetemi kutatások eredményeit osztja meg, és gyakorlati bizonyítékokat mutat be.
"a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink"
Némi továbbképzés rájuk férne.
" javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg"
Netparaszt kb ezzel kezdi az előadásait.
Magas lóról lehet nagyot esni, szóval óvatosan...
Válasz tehenes gazda #11661. hozzászólásáraAzt azér beláthatod te is hogy azt mondják 10-20 év múlva nem lehet termelni. De kérem szépen akkor hogy van ez, honnan számoljuk a 10-20 évet.
Holnaptól? Vagy hogy van ez. Mert már jó pár 100 éve így termelnek a Magyarok és nem sivatag az ország. A termésátlagok meg nőnek fajtáknál is. De amíg nem támogatják a változás és korszerűsítést eszköz és gép pályázatokkal addig nehéz lesz vagy legalább is lassú folyamat. Igaz kel váltani de nem úgy hogy ezt kitalálták és akkor ezt csinál és ha nem hűje paraszt vagy és nem értesz hozzá. De 100 sónak is egy a vége legyen inkább közepes termés és jó ár mint rekord termés és fos ár :) 
Válasz Praetor #11653. hozzászólásáranem járok templomba alázat helyett inkább dolgozom.blogokat nem olvasok mert csak fényezi magát mindenki.nem kritizálom, elutasítom a helytelen megközelítés miatt s ha az ő itteni neve illik rá te is úgy írj hogy az ókori nevedre rászolgálj.nem úgy kellene az ilyen áltudományos maszlagot nyomni mint a kinyilatkoztatást/szerintem/.bár hatása alanyfüggő nagyon hiába emberek vagyunk nem mindenkit lehet elcsábítani egy gépsor nevével vagy színével.szerintem az a lényeg ha megleszünk még 20-év múlva ne kelljen elvándorolnunk mert a saját földünk nem termi meg a kenyénekvalót.ehhez pedig az általatok magasztalt dolgokra úgy látom nincs szükség élő föld mellett.döglött földet meg trágya nélkül nem teszel rendbe s ezt nem csak a gyakorlati tapasztalatom diktálja hanem ökológiai tanfolyamokon is ezt ajánlják.a mulcstermelést félmosollyal intézték el tanáraink.aki mégis efelé orientálódik javaslom a tengerentúli nagy területek kialakult problémáit is említsék meg a reklámanyaguk terjesztése közben.holnap is nap lesz s egyikőtök sem fog bálázni helyettem úgyhogy DOBRE VECSER.
Válasz gazda001 #11657. hozzászólásáraItt még éjszakánként van harmat. Reggel voltam kint permetezni, és még volt harmat 7,30-kor is igaz nem sok de a semminél több.
Sajnos még most jön az igazi forróság. 3 napot ki kell még bírnia. Én holnap megyek megnézni a kísérleteket.
Tegnap kint voltam az egyik táblát megnézni még szép és kitolta már a csöveket néhol hármat is.A másik az derék magasságba megállt és haldoklik.
Válasz blsjela #11656. hozzászólásáraA kukorica várható termése napról napra egyre jobban konvergál a nullához
Ekkora légaszályt nem bír ki még akkor sem ha a talajban minden ok.