Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.56 FtUSD400.96 FtCHF441.31 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Válasz Balázs. #22787. hozzászólásáraAmin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz .Feco. #22780. hozzászólásáraKösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólásáraA sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraValami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraSzáraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraKösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraVan!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraEgyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraBorsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraR.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraEsik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Válasz Sk Laci #22764. hozzászólásáraNéha van más is, de elsősorban integrált gazdáknál vagy gyenge területen, ahol normális kukoricát lehet termelni oda csak dekalb!
Válasz Gandhy #22752. hozzászólásáraMi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Válasz Gatti #22754. hozzászólásáraSzia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólásáraKöszönöm a választ, gondolkodom hogy kipróbálom valamelyik fajtát csak itt a környékben nem nagyon hallani hogy vetnének bármelyik fajtajukbol is...
Válasz Boraki #22757. hozzászólásáraJónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott
Egyébként a minap beszéltem egy jó ismerosommel az ikr nél hogy maradt e nekik kukorica vetőmag. És azt mondta minden maradék vetőmagot vissza rendelt a gyártó. Vajon mit kezdenek vele?
Válasz Gandhy #22751. hozzászólásáranagyon csapadékos időben a magasabb FAO tud 6-7% pluszt és 2%-os nedvességet, a szárítás plusszal a matek szinte mindig a rövideket hozza ki a jobbnak nálam, és mégis vetem mindkét divíziót
P9978 most van először, ennek meg mint később megtudtam nincs a csúcson a vízleadása, na az most az idei gázárakkal okozhat még meglepetést
Válasz Agrokópé #22749. hozzászólásáranálam ez fordítva van, a hosszabb FAO-s fajtáknak jobb a korai fejlődési ciklusa és eddig(aszályosabb évek) virágzásban mindig a szárazabb időszak kapta el, míg a rövidebbek a lassú keléssel az idei ritka csapadékos napok fele tolódtak
idén a 9978-as mår 1 hónapja lógatja a csöveket, míg a 9415-ös még nem fordult le
tavaly is száraz nyarat tudtunk le és a 9903(F390)-as adott gyenge 7 tonnát, míg a 9363(F350) - 9,5T általában 2% a nedvesség különbség a rövidek javára
Válasz Gandhy #22742. hozzászólásáraNálunk is a 9415 a húzó fajta.A Minerva, ott lohol a Pio nyakában. Egymás melle tettem őket, és hát nem volt számottevő különbség.Tavaly nem vetettem valamiért, de aki Minervát vetett szedett 7-8 tonnát, mi meg 9415-ből szedtünk 6 tonnát. És nem spórolós inputtal.
A lényeg az, hogy ezt is érdemes egyszer kipróbálni, kis területen, meg kell neki adni az esélyt, mert jó kukorica.
Főleg ha ilyen nyarak lesznek, akkor szerintem a hosszabb Faos-ok jobban bírják.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraFelénk volt aki sokszor öntözte lineár alatt, mégis kis semmire való csövek lettek. Utólag már úgy látja kár volt öntözni mert csak pénzkidobás volt. Öntözés után 1-2 napra már ugyanúgy pipàlt a kukorica.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
24596 hozzászólás
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Válasz GREVEN #22792. hozzászólásáraNekem a HSA3 össze van véve teljesen és gó, nem rántja le meg nem darál.
Válasz geniusfifa10 #22793. hozzászólásáraFelénk a negativ rekord 2q/ ha 22 vizzel,
Válasz Géza15 #22784. hozzászólásáraMiénk hasonló volt, most fejeztük be. 4 mázsa/ha...
Válasz csferri #22790. hozzászólásáraFöl nem tudja szedni a földről egyik sem, de az automata törőléc állítás aranyat ér.
Az ilyen kis gránátokat szinte tökéletesen szedi le. Nem rántja le a fosztórésen és darálja le mint az összes többi.
Nagyon jó találmány.
Válasz Balázs. #22787. hozzászólásáraAmin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz GREVEN #22789. hozzászólásáraMert az fölszedi a földről is?
Azt hiszem az idei évben az Olimac adapterek a gazdák legjobb barátai az aszályos részeken.
Sok pénzt tudnak idén keresni a többihez képest.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólásáraNálunk is ez a helyzet, ott tartunk hogy nem lesz mit adni az állatoknak.
Komárom megye
Válasz Géza15 #22784. hozzászólásáraAzért le fogjátok aratni?
Innovation, always OFF
Szegény kukorica erőlködött volna az aszályba, de virágzáskor, csőképződéskor csak az aszály volt az erősebb.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólásáraElég gyenge ehhez!!
Sajnos nálunk ilyen lett az év. Minden tizedik szálon van egy ilyen.
Válasz Boraki #22782. hozzászólásáraNem, még itt a napraforgókat is a most vágják.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólásáraÉrdeklődnék, esetleg le lett vágva a dragster azóta?
Válasz .Feco. #22780. hozzászólásáraKösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólásáraA sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraValami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Válasz mtz1221 #22777. hozzászólásáraNoteszed legyen, a garázsba én is a falra írkáltam, a muter meg a nyáron lemeszelte
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraSzáraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraKösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraVan!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólására70 a csepegtető, 30-40 az üzemanyag,kb ennyi volt a költség /ha. Meg a munka vele. 5q helyett lett 60-120q.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraEgyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Válasz .Feco. #22763. hozzászólásáraVan valami oka is ennek a Dekalb fanatizmusnak? Más nemesítő cégek szóba se jöhetnek, Pioneer se?
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraBorsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
Válasz lupijani84 #22767. hozzászólásáraKöszönöm az infót!
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraR.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraEsik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Válasz Sk Laci #22764. hozzászólásáraNéha van más is, de elsősorban integrált gazdáknál vagy gyenge területen, ahol normális kukoricát lehet termelni oda csak dekalb!
Válasz .Feco. #22763. hozzászólásáraCsak Dekalbokat vetsz, vagy más nemesítőház terméke is labdába rúg nálad?
Válasz Gandhy #22752. hozzászólásáraMi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Válasz Cajg #22761. hozzászólásáraköszi az infót! :)
Válasz Gatti #22754. hozzászólásáraSzia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólásáraKöszönöm a választ, gondolkodom hogy kipróbálom valamelyik fajtát csak itt a környékben nem nagyon hallani hogy vetnének bármelyik fajtajukbol is...
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraOxxygen volt tőlük régebben, kb azt tudta, mint a DKC 4590. Száraz év volt az is.
Válasz Boraki #22757. hozzászólásáraJónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott
Válasz Balázs. #22756. hozzászólásáraAz évhez képest milyen?
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraMég kint van, most van először. Dragster
Békés megyében már vannak helyek, ahol nem tartanak igényt az idei kukoricára, annyira toxinos.
Egyébként a minap beszéltem egy jó ismerosommel az ikr nél hogy maradt e nekik kukorica vetőmag. És azt mondta minden maradék vetőmagot vissza rendelt a gyártó. Vajon mit kezdenek vele?
Üdv Tagok!
Esetleg valaki tudna véleményt/tapasztalatot mondani az R.A.G.T. kukorica vetőmagokkal kapcsolatban?
Válasz Gandhy #22751. hozzászólásáranagyon csapadékos időben a magasabb FAO tud 6-7% pluszt és 2%-os nedvességet, a szárítás plusszal a matek szinte mindig a rövideket hozza ki a jobbnak nálam, és mégis vetem mindkét divíziót
P9978 most van először, ennek meg mint később megtudtam nincs a csúcson a vízleadása, na az most az idei gázárakkal okozhat még meglepetést
Válasz Agrokópé #22749. hozzászólásáranálam ez fordítva van, a hosszabb FAO-s fajtáknak jobb a korai fejlődési ciklusa és eddig(aszályosabb évek) virágzásban mindig a szárazabb időszak kapta el, míg a rövidebbek a lassú keléssel az idei ritka csapadékos napok fele tolódtak
idén a 9978-as mår 1 hónapja lógatja a csöveket, míg a 9415-ös még nem fordult le
tavaly is száraz nyarat tudtunk le és a 9903(F390)-as adott gyenge 7 tonnát, míg a 9363(F350) - 9,5T általában 2% a nedvesség különbség a rövidek javára
Válasz Gabesz78 #22747. hozzászólásáraDe azzal nem lesznek ekkora csövek kuccáből!
Válasz Gandhy #22742. hozzászólásáraNálunk is a 9415 a húzó fajta.A Minerva, ott lohol a Pio nyakában. Egymás melle tettem őket, és hát nem volt számottevő különbség.Tavaly nem vetettem valamiért, de aki Minervát vetett szedett 7-8 tonnát, mi meg 9415-ből szedtünk 6 tonnát. És nem spórolós inputtal.
A lényeg az, hogy ezt is érdemes egyszer kipróbálni, kis területen, meg kell neki adni az esélyt, mert jó kukorica.
Főleg ha ilyen nyarak lesznek, akkor szerintem a hosszabb Faos-ok jobban bírják.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraFelénk volt aki sokszor öntözte lineár alatt, mégis kis semmire való csövek lettek. Utólag már úgy látja kár volt öntözni mert csak pénzkidobás volt. Öntözés után 1-2 napra már ugyanúgy pipàlt a kukorica.
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólásáraNálunk 30mm az 30L/ha üzemanyag