Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Kkalma #2447. hozzászólásáranálunk a fiatalabb starking-on volt rengeteg kötés, most meg szinte minden a földön.
Én a virágzáskori aszályra tippelek (extenzív ültetvény)
Nekem gyenge fagy volt be indult virágzás után nőni csak kB fele lemaradt és az most a fa allat hemzseg viszonylag maradt rajta egy közepes mennyiség valahol kevés valahol elég sok.
Teljesen mindegy mekkora összeg szerepel a szerződésben. Ha a piaci ár magasabb akkor azt fizetik, ha alacsonyabb akkor meg mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva leminősítik a bevitt árut.
Válasz Attikaa #2444. hozzászólásáraŐstermelői,Adószám,Nav-Törzslap,Felir azonositó,Hivd fel őket vagy keresd személyesen, mivel ha nem vagy még törzs beszállító, akkor nem fognak küldeni levelet, a szerződés kötéshez.
Válasz jzsolti73 #2441. hozzászólásáraHol ajánlanak ennyit?
Mert az agrana szerződésében az van, hogy az eladó júl. 31-ig köteles árat mondani és ők még most nem is ajánlanak semmit az tuti. Máshol meg 35Ft körül hallani.
De ez mind csak találgatás, felesleges még most ezen feszengeni.
Válasz jzsolti73 #2441. hozzászólására3 éves szerződéssel 25 nettó kertben, beszállítva 28. 25-30 közé taksálták a napi árat maximum, hiába nem lesz alma, úgyhogy lehet matekozni.
Válasz cyclo-400 #2440. hozzászólásáraSzia. Ma hallottam hogy 21Ft körüli árat ajánlanak szerződéskor, ami azt jelenti hogy az lenne a garantált ár!Igy az egész szezonba enyiért vennék az almát ha aláirjuk ha nem, napi árat fizetnek. Én biztos nem irom alá. Inkább kockáztatok már igy is ugy gondolom hogy ennek igy vége van.
Válasz RkTomi #2439. hozzászólásáraMar kezdodik a magyarazkodas,ahogy
mar lentebb is irtam a Lenyelek
Nagyon hasitanak,rossz elojel
egesz eropat elarasztottak domping
aron a mult evi rekord termesukkel.
Válasz RkTomi #2436. hozzászólásáraNem tudom, hogy a Lengyelek hogy csinálják, de el kell ismerni, hogy
tudnak valamit! A minap a Franciák is
kiakadtak a töménytelen lengyel almától
szóval, hasítanak rendesen.
Szeretnék mindenkit "megnyugtatni", hogy az idén valószínűleg nem lesz sztrájk és sorállás a léüzemeknél,és valószínűleg
nem lesz 13 Ft-os léalma sem...Étkezési is kevés.
Elég sok almáskertbe bejárok, ami most látszik,
hogy nincs vagy alig van virág a fákon...
Ez bizony a tavalyi túlterhelés és az aszály számlája.
Pár éve volt az az ellentmondás, amikor kiírták, hogy léalma átvétel 53 Ft/kg, ami elméletileg nagyon jó ár , gyakorlatilag nem volt alma, mert lefagyott...
Válasz Isu17 #2428. hozzászólásáranos akkor hogyan tovább,Ángyán lett volna anno az agrárminiszter másképp alakul talán de az már történelem...nem is számolnak 300 ha alatt a gazdaságokkal a többi csak statisztika...integrálódj ha tudsz!
Na egy ismét ehy kicsi és közepes cég:https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/a-regio-legkorszerubb-zoldseg-gyumolcs-termelo-es-feldolgozoja-jon-letre-1413934/
Válasz Dekalb #2427. hozzászólására“Szarul lett letargyalva a mezőgazdaság” ahogy te fogalmaztal. Oké elfogadom. De kérdezem azóta hány uniós ciklus volt?! Minden kérdésben szembe megyünk Brüsszellel csak agrár kérdésben nem. Az a pár nagy integrátor és oligarcha irányítja az országot aki eddig is és a kissebb gazdaságok lobbi hiányában nem lehetnek életképesek. Nyugaton saját szememmel láttam ahogy virágzik egy 5 hektáros családi almatermelő gazdaság!
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraazonkivűl 100ha üvegház több termelési értéket képvisel mint 10 000 ha szántó...persze okosan lehetne élni az alattunk rejlő termálforrásokkal de az megint érdekeket sujtana..
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraremélem utánaolvastál akárhonnan amit irtam,vagy csak saját kútfőből irogatsz... az utánam szólók mind megerősitettek ezekben,hidd el én is öntözök dobokkal kutakkal villanyárammal és mégis... gondolkozz mielőtt irsz,ha csak mellékesként agrárkodik valaki akkor 10ha is jó
Válasz gcastle #2422. hozzászólásáraA tíz új tagország csatlakozási költségének maximumát a bizottság 2002 januárjában 40 milliárd euróban jelölte meg, azaz 18 milliárddal kevesebbet szántak a célra, mint amennyit korábban a luxembourgi hatokra költöttek volna. Ez a 40 milliárd majdnem ugyanannyi, mint amennyi 2004 és 2006 között jutott volna a hatokra. Tartalmazott ugyanakkor egy, az uniós agrártámogatások negyedére rúgó, közvetlen mezőgazdasági kifizetésre szóló javaslatot már az első évre: ilyesmiről az "Agenda 2000"-ben még szó sem volt. A csatlakozási tárgyalások zárószakasza előtt, 2002 őszén született egy közös visegrádi álláspont arról, hogy együtt lépünk fel a közvetlen kifizetések induló szintjének emelése érdekében. Lengyelország azonban az utolsó előtti pillanatban úgy döntött, hogy máshová helyezi a hangsúlyt a kétoldalú tárgyalásokon, majd Csehország és Szlovákia is kihátrált az egyeztetett álláspont mögül. Azóta többen, köztük Eneko Landaburu, az EU bővítési főigazgatója is úgy nyilatkoztak, hogy ha a visegrádiak kitartanak, elérhették volna, hogy a közvetlen kifizetések szintjét az unió 30 százalékra emelje: a tagországok képviselői a jelek szerint méltányolták volna a kérést.
Lengyelország óriási tárgyalási súlyát jól tükrözik Landaburu szavai: "Azzal, hogy a Koppenhága előtti utolsó, miniszteri szintű fordulón a lengyelek visszavonták az erre vonatkozó kérésüket, a még kitartók tényleges súlya túlságosan lecsökkent ahhoz, hogy mindezt rá lehessen kényszeríteni a tagországokra." (Világgazdaság, 2002. december 23.)
"A visegrádiakkal való közös felkészülés során kiderült, hogy egy közös célunk van: a közvetlen agrárkifizetések növelése. Mi azonban nem hittünk abban, hogy ez megvalósítható - magyarázza a korábbi lengyel főtárgyaló, Jan Truszczynski, hogy miért választottak külön utat. - Számunkra a prioritás az volt, hogy enyhítsünk a csatlakozás utáni első évek központi költségvetési terhein. 1,1 milliárd euróval több készpénzre volt szükségünk az első három évben, hogy csökkenthessük a Lengyelország által fizetett uniós tagsági díj és a visszajuttatott támogatások közötti különbséget."
"Ha Lengyelország nem a saját játszmáját játssza és a visegrádi csoport együtt marad, akkor együtt több pénzt csikarhattak volna ki a közvetlen kifizetésekre. A visegrádi szolidaritást azonban a lengyelek felfüggesztették, és ezt a többiek sosem fogják elfelejteni" - értékelte lapunknak a tárgyalások lezárása előtti utolsó fejleményeket Pierre Mirel.
A csatlakozási szerződések pénzügyi paramétereiről szóló megál-lapodások maradtak a tárgyalássorozat legvégére, és ezek is tükrözték a tagjelöltek eltérő attitűdjeit. A nehezebb fejezetek lezárását amúgy sem elsiető lengyel tárgyaló küldöttség itt volt a leginkább elemében, ráadásul végre nem kötötték a kezét a kicsi, de agilis országok által korábban elért precedens megállapodások, hiszen itt már mindenki csak magáért tárgyalt. "Tudtuk, hogy földügyben az unió velünk engedékenyebb lesz. Ha a többiek is ilyen hosszú átmenetet akartak volna, beállhattak volna mögénk" - utal rá kertelés nélkül a berlini lengyel követség tanácsosa, Agnieszka Walter-Drop, hogy a bővítés behemótjának, Lengyelországnak miért volt nagyobb a mozgástere a többieknél. "Lehettünk volna keményebbek a lengyelekkel a kritériumoknak való megfelelés tekintetében - magyarázza a bizonyítványt a jelenleg ellenzéki Werner Hoyer, a Kohl-kormány volt külügyi államtitkára a Bundestag egyik irodaépületében -, csakhogy Schröder 1999-ben Berlinben kimondta, hogy a bővítés elképzelhetetlen Lengyelország nélkül, ami akkora taktikai hiba volt, hogy azóta is fizetjük az árát."
A csatlakozási tárgyalásokat lezáró, 2002. decemberi koppenhágai csúcson a magyar tárgyaló delegáció a 2005-2006-os költségvetési pozíció javítására és a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra koncentrált, mivel nem akarták a korábban véglegesen lezárt fejezet bármelyikét újabb engedmények kiharcolása érdekében megnyitni. Miután a közvetlen kifizetések 30 százalékra növelésének igényével magunkra maradtunk, annak kivívására esély sem maradt. 2004-ben ehelyett a mindenkori uniós szubvenció mértékének 55, 2005-ben 60, 2006-ban 65 százalékáig nemzeti forrásból kipótolhatjuk a gazdák jövedelmének támogatását. Ezen felül Koppenhágában sikerült elérni, hogy a nemzeti forrású kiegészítéshez három évig az uniós vidékfejlesztési támogatás 20 százalékos részét is igénybe lehet venni. 2004 és 2006 között a tényleges nettó magyar költségvetési többlet 825 millió euró lesz, amiben már az az 56 millió is benne van, amivel Koppenhágában sikerült megfejelni a dán elnökség utolsó ajánlatát.
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásárade attól még nem mezőgazdasági ország ez, hogy az ország lakósai kizárólag a kapáláshoz meg a ganajozáshoz konyítanak, semmi máshoz lövésük sincs, így nyílván semmi mással nem bírnak foglalkozni...
Válasz Dekalb #2421. hozzászólásáraNem tudom te hol élsz de az én közvetlen környezetemben nincs olyan aki valamilyen formában ne lenne érintett a mezőgazdaságban.
1.: A csatlakozási feltételeket a Böszme brigád fogadta el, az országot be, a leválasztott magyarokat kiszavaztatta.
2.: Családon belül nem tudok összefogást-egységet kialakítani beszerzésre-értékesítésre! Mosott az agy sajnos...
3.:Miénk a Kamara! Ez mit is jelent? A Magosz ütötte a vasat ellenzékben. A Kamara megalakulása = a Magosz súlytalanná válása. Pista OGy alelnök lett, Ángyánt már rég lesöpörték, ne bántsuk ezeket, csak a mi kutyánk kölykei, ha nekik megyünk akkor már senkihez sem mehetünk... Értitek ugye? Ellenzékből könnyű politizálni!
4.: Körbevesz a Szamos, de ilyen üzemanyagárak mellett nem öntözök, hiába van meg minden hozzá. Ahogy Bob mondta amikor szétverték a játékgépét az És megint dühbe jövünk-ben: A gatyámat ráfizetem.
5.: Sajnos végtelenségig lehetne sorolni, hogy hol ment el ez az egész, hogyan lehetne másképp-jobban csinálni, amikor ki kellene állni a saját érdek miatt, vagy ha ez összefogást igényel, akkor maradunk mindig 5-6-an, és nézünk egymásra, mint a vett malac, hogy már megint hol szúrtuk el...
Válasz Dekalb #2420. hozzászólásáramég egy dolog ,mitől vagy te mezőgazdasági ország amikor gabonaféléken kivül nem tudsz egységesen megpakolni akár 100 vagon árut...nem mellesleg az elmult fél évben 122mm csapadék esett Újfehértó térségében... ez aztán az adottság atöbbi csak lózung
Válasz Isu17 #2419. hozzászólásárafelejtsd el...záróra,anarcs kifujt hatszáz..csak hogy egy barátomat idézzem,amikor az unios tárgyalások folytak 2001-2002-2003-és 2004 akkor szarul lett letárgyalva a mezőgazdaság,a lengyeleknek már akkor is NEMZETI kormányuk volt és -most általánositok-ft/kg/ha lett beadva az igényük és lemondtak a területalapuról...nekünk pedig JÓ VOLT A FELKINÁLT akkori nyugat európai területalapu 1/4-e valami 12-15000ft/ha ha jól rémlik,nos Lengyel testvéreink igy ették-eszik meg MMÉG A NYUGATOT is...
Válasz Dekalb #2418. hozzászólásáraNem értek veled egyet! Pont ez a lényeg hogy mezőgazdasági ország vagyunk és nagyobb gazda lobbira lenne szükség! Független gazda szervezetre lenne szükség aki minden fronton a gazdák érdekeit képviseli. A Magosz a baloldali kormányok idején a gazdák nagy részét mozgósította most meg egy bologato kutya a kormány mögött.
Válasz gcastle #2417. hozzászólásárameg aztán igen csekély a választásoknál a gazdálkodói létszám jó ha 70-100 000 embert érint a mezőgazdaság...tehát jelentéktelen tényező..kár a szóért esetleg kiegészitésként lehet rágondolni
Válasz Dekalb #2416. hozzászólásáraTudod pár éve még több ezer hektáros nagyságrendről mondták, hogy életképes, ahhoz képest szerinted javultak a kilátások... Egyébként csak az emberi gyarlósággal van baj, a pénz miatt mindenre képes. Magukat Istennek képzelő multimilliárdosok által fizetett politikusok tesznek meg mindent a saját választóik ellen. Az emberiség veszni tért...
Válasz gcastle #2415. hozzászólásáraugy látom nem voltam elég világos...nos TELJESEN mindegy hogy termelünk e vagy sem előbb utóbb vége a dalnak...500ha alatt életképtelen lesz ha nincs a kezedben a teljes vertikum vetéstől betakaritásig és értékesitésig,a kertészetet amit én is csináltam-ok pedig megölte a munkaerőhiány és a Lengyel...záróra barátom...ez még csak a kezdet ugyanis 28-30ft/kg 1 kg kukorica az ukránoknál...
Válasz Dekalb #2411. hozzászólásáraSzójából sem vagyunk nagyok, ami itt terem a GMO mentesség miatt kimegy, ide hoznak helyette GMO-sat, vicces ugye? Tudod az a fájdalmas, hogy az osztrák bor sem egy világmárka, mégsem vásárol külföldről amíg van a sajátjából, igaz ez fogyasztói hozzáállás kérdése is. De rég volt a magyar gabona alatt Lengyelországban lehegesztve a váltó, az áru meg a sínekre engedve! De rég volt Franciaországban a felborított magyar libamájas kamion lángra lobbantva...
Válasz lacko75 #2412. hozzászólásáraÉrtem a problémádat, de ha a kormány leírja, törvénybe iktatja, hogy pl. 10Ft az alma kilónkénti önköltségi ára, akkor ki fogsz jönni belőle?
Méretgazdaságosság, ültetvényszerkezet, életkor, évjárat, agrotechnika nem befolyásolja kinek mennyi az önköltség?
Szerintem jelentősen.
Ezért nem lehet, meghatározni így az árat, hogy pl önköltség+5Ft,
mert hidd el, bárki tudná akkor bizonylatokkal alátámasztottan is igazolni, hogy márpediglen 100Ft alatt nem lehet kihozni egy kiló léalmát
És hangsúlyozom, nem az almások ellen vagyok, nem vagyok sem nepper, sem felvásárló, nincs léüzemem (na jó, kistermelői van, ahol a saját gyümölcsünket részben feldolgozzuk), csak gondolkodjunk reálisan
Válasz almás_56192 #2403. hozzászólásáraTyukod konzervgyár (Rege) módszere meggyre:
120 alatt nem vásárolt meggyet állítása szerint! Nézzünk utána! Igazat mondott, a saját felvásárló cégétől 120-ért vette, közvetlen beszállítás már
a 15 hektárosnak sem volt, csak a felvásárló cégen keresztül. Ja, hogy az az "összegyűjtő vállalkozás" csak 80-at fizetett, az már más tészta... Kiskapu kihasználva... Sakk-matt!
Két dolog biztos!
1.: A kereskedő mindig jól jár kockázat nélkül! (a körte neppernek van pofája 3 hét elteltével visszahozni 10-20%-át az elvitt gyümölcsnek, mondván:ez már eladhatatlan... közöm? 3 hete hibátlan árut vittél! többet ne is gyere, megy vissza a fa alá, inkább feláldozom Földanyánk oltárán azt a maradék 20 tonnát!)
2.: Nincs még egy ilyen ágazat a világon, ahol nem az előállító szabja az eladási árat! Kíváncsi lennék pl. új autónál: fél évig nem venne senki 40 millás vackot, zuhanna az ára? Idén olcsóbban tudok majd növényvédő szert venni almatermésűre, mivel tavaly a bevétel a végén csak kiadás volt? Túrót! Sem a bekerülési költségre, sem az eladási árra sincs semmiféle ráhatásunk! Egy évig pihentetni kellene a szántót, SAPS járna rá akkor is, a gyümölcsösben meg lerúgatni a kötést, és csak lombvédelemre összpontosítani!
Válasz envagyok2 #2401. hozzászólásáraSzerintem a sertés pestis ne keverd az almával. Ha segg nyaló banda ülne a székbe egy év el korábban lelet volna állatva az export 100% ban. Mentve volt a menthető.
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáraSzerintem úgy fog "működni", mint ahogy tavaly élvezhettük előnyeit a meggy esetében. Gyakorlatilag sehogy.
A meggynél már több éve él ez a típusú "szerződéses fegyelem"..., csak úgy észrevétlenül. Vagy Ti azt tapasztaltátok, bárki is betartotta a felvásárlók közül, esetleg hallottatok bármiféle szankció alkalmazásáról ez ellen?
Igen, 60%-a rögzitett ár pl. 25ft, 40%-a 15ft. Ha 2 helyre szerződök, okos lenne ha nem kötbérezne meg a be nem szálított mennyiségre. De az is lehetséges, hogy a 40% 35ft. Érzem a törődést!!
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáramér, tavaly nem volt rügzítve a 13? jah nem, rövid ideig ment fölfelé, aztán visszacsúszott, mikor már senki nem nézett oda.
idén akkor rögzítve lesz... kb. ez lesz a különbség.
3101 hozzászólás
Válasz Kkalma #2447. hozzászólásáraNagy!
Válasz Kkalma #2447. hozzászólásáranálunk a fiatalabb starking-on volt rengeteg kötés, most meg szinte minden a földön.
Én a virágzáskori aszályra tippelek (extenzív ültetvény)
Nekem gyenge fagy volt be indult virágzás után nőni csak kB fele lemaradt és az most a fa allat hemzseg viszonylag maradt rajta egy közepes mennyiség valahol kevés valahol elég sok.
Válasz Kkalma #2447. hozzászólásáraLényegében semmilyen....nincs miből lehullani neki
Sziasztok.
Gyümölcs hullás kinek milyen mértékű?
Teljesen mindegy mekkora összeg szerepel a szerződésben. Ha a piaci ár magasabb akkor azt fizetik, ha alacsonyabb akkor meg mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva leminősítik a bevitt árut.
Válasz Attikaa #2444. hozzászólásáraŐstermelői,Adószám,Nav-Törzslap,Felir azonositó,Hivd fel őket vagy keresd személyesen, mivel ha nem vagy még törzs beszállító, akkor nem fognak küldeni levelet, a szerződés kötéshez.
Válasz zeth #2443. hozzászólásáraSziasztok. Az Agranánál mikor szoktatok szerződni? Júniusban lehet még? Milyen papírok kellenek az első szerződésnél?
Válasz jzsolti73 #2441. hozzászólásáraHol ajánlanak ennyit?
Mert az agrana szerződésében az van, hogy az eladó júl. 31-ig köteles árat mondani és ők még most nem is ajánlanak semmit az tuti. Máshol meg 35Ft körül hallani.
De ez mind csak találgatás, felesleges még most ezen feszengeni.
Válasz jzsolti73 #2441. hozzászólására3 éves szerződéssel 25 nettó kertben, beszállítva 28. 25-30 közé taksálták a napi árat maximum, hiába nem lesz alma, úgyhogy lehet matekozni.
Válasz cyclo-400 #2440. hozzászólásáraSzia. Ma hallottam hogy 21Ft körüli árat ajánlanak szerződéskor, ami azt jelenti hogy az lenne a garantált ár!Igy az egész szezonba enyiért vennék az almát ha aláirjuk ha nem, napi árat fizetnek. Én biztos nem irom alá. Inkább kockáztatok már igy is ugy gondolom hogy ennek igy vége van.
Válasz RkTomi #2439. hozzászólásáraMar kezdodik a magyarazkodas,ahogy
mar lentebb is irtam a Lenyelek
Nagyon hasitanak,rossz elojel
egesz eropat elarasztottak domping
aron a mult evi rekord termesukkel.
lengyel alma ukrán alma kínai alma
Válasz cyclo-400 #2437. hozzászólásáraAz tuti, és sokoldaluak
Válasz RkTomi #2436. hozzászólásáraNem tudom, hogy a Lengyelek hogy csinálják, de el kell ismerni, hogy
tudnak valamit! A minap a Franciák is
kiakadtak a töménytelen lengyel almától
szóval, hasítanak rendesen.
Kínai és a lengyel helyzet
Válasz Isu17 #2434. hozzászólásárahasonló a helyzet, de starking típus is jó itt.
Nekem idared, jonathan amin virág van. A többi elég gyenge.
Válasz Jana11 #2431. hozzászólásáraPont ma mentem egy kört Nyíregyháza -Fehérgyarmat-Nagykálló.Szép zöldek a fák virág csak itt ott
meg persze sokat kivágtak nefeledjük el azt sem.
Szeretnék mindenkit "megnyugtatni", hogy az idén valószínűleg nem lesz sztrájk és sorállás a léüzemeknél,és valószínűleg
nem lesz 13 Ft-os léalma sem...Étkezési is kevés.
Elég sok almáskertbe bejárok, ami most látszik,
hogy nincs vagy alig van virág a fákon...
Ez bizony a tavalyi túlterhelés és az aszály számlája.
Pár éve volt az az ellentmondás, amikor kiírták, hogy léalma átvétel 53 Ft/kg, ami elméletileg nagyon jó ár , gyakorlatilag nem volt alma, mert lefagyott...
Válasz Isu17 #2428. hozzászólásáranos akkor hogyan tovább,Ángyán lett volna anno az agrárminiszter másképp alakul talán de az már történelem...nem is számolnak 300 ha alatt a gazdaságokkal a többi csak statisztika...integrálódj ha tudsz!
Na egy ismét ehy kicsi és közepes cég:https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/a-regio-legkorszerubb-zoldseg-gyumolcs-termelo-es-feldolgozoja-jon-letre-1413934/
Válasz Dekalb #2427. hozzászólására“Szarul lett letargyalva a mezőgazdaság” ahogy te fogalmaztal. Oké elfogadom. De kérdezem azóta hány uniós ciklus volt?! Minden kérdésben szembe megyünk Brüsszellel csak agrár kérdésben nem. Az a pár nagy integrátor és oligarcha irányítja az országot aki eddig is és a kissebb gazdaságok lobbi hiányában nem lehetnek életképesek. Nyugaton saját szememmel láttam ahogy virágzik egy 5 hektáros családi almatermelő gazdaság!
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraazonkivűl 100ha üvegház több termelési értéket képvisel mint 10 000 ha szántó...persze okosan lehetne élni az alattunk rejlő termálforrásokkal de az megint érdekeket sujtana..
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraremélem utánaolvastál akárhonnan amit irtam,vagy csak saját kútfőből irogatsz... az utánam szólók mind megerősitettek ezekben,hidd el én is öntözök dobokkal kutakkal villanyárammal és mégis... gondolkozz mielőtt irsz,ha csak mellékesként agrárkodik valaki akkor 10ha is jó
Válasz gcastle #2422. hozzászólásáraA tíz új tagország csatlakozási költségének maximumát a bizottság 2002 januárjában 40 milliárd euróban jelölte meg, azaz 18 milliárddal kevesebbet szántak a célra, mint amennyit korábban a luxembourgi hatokra költöttek volna. Ez a 40 milliárd majdnem ugyanannyi, mint amennyi 2004 és 2006 között jutott volna a hatokra. Tartalmazott ugyanakkor egy, az uniós agrártámogatások negyedére rúgó, közvetlen mezőgazdasági kifizetésre szóló javaslatot már az első évre: ilyesmiről az "Agenda 2000"-ben még szó sem volt. A csatlakozási tárgyalások zárószakasza előtt, 2002 őszén született egy közös visegrádi álláspont arról, hogy együtt lépünk fel a közvetlen kifizetések induló szintjének emelése érdekében. Lengyelország azonban az utolsó előtti pillanatban úgy döntött, hogy máshová helyezi a hangsúlyt a kétoldalú tárgyalásokon, majd Csehország és Szlovákia is kihátrált az egyeztetett álláspont mögül. Azóta többen, köztük Eneko Landaburu, az EU bővítési főigazgatója is úgy nyilatkoztak, hogy ha a visegrádiak kitartanak, elérhették volna, hogy a közvetlen kifizetések szintjét az unió 30 százalékra emelje: a tagországok képviselői a jelek szerint méltányolták volna a kérést.
Lengyelország óriási tárgyalási súlyát jól tükrözik Landaburu szavai: "Azzal, hogy a Koppenhága előtti utolsó, miniszteri szintű fordulón a lengyelek visszavonták az erre vonatkozó kérésüket, a még kitartók tényleges súlya túlságosan lecsökkent ahhoz, hogy mindezt rá lehessen kényszeríteni a tagországokra." (Világgazdaság, 2002. december 23.)
"A visegrádiakkal való közös felkészülés során kiderült, hogy egy közös célunk van: a közvetlen agrárkifizetések növelése. Mi azonban nem hittünk abban, hogy ez megvalósítható - magyarázza a korábbi lengyel főtárgyaló, Jan Truszczynski, hogy miért választottak külön utat. - Számunkra a prioritás az volt, hogy enyhítsünk a csatlakozás utáni első évek központi költségvetési terhein. 1,1 milliárd euróval több készpénzre volt szükségünk az első három évben, hogy csökkenthessük a Lengyelország által fizetett uniós tagsági díj és a visszajuttatott támogatások közötti különbséget."
"Ha Lengyelország nem a saját játszmáját játssza és a visegrádi csoport együtt marad, akkor együtt több pénzt csikarhattak volna ki a közvetlen kifizetésekre. A visegrádi szolidaritást azonban a lengyelek felfüggesztették, és ezt a többiek sosem fogják elfelejteni" - értékelte lapunknak a tárgyalások lezárása előtti utolsó fejleményeket Pierre Mirel.
A csatlakozási szerződések pénzügyi paramétereiről szóló megál-lapodások maradtak a tárgyalássorozat legvégére, és ezek is tükrözték a tagjelöltek eltérő attitűdjeit. A nehezebb fejezetek lezárását amúgy sem elsiető lengyel tárgyaló küldöttség itt volt a leginkább elemében, ráadásul végre nem kötötték a kezét a kicsi, de agilis országok által korábban elért precedens megállapodások, hiszen itt már mindenki csak magáért tárgyalt. "Tudtuk, hogy földügyben az unió velünk engedékenyebb lesz. Ha a többiek is ilyen hosszú átmenetet akartak volna, beállhattak volna mögénk" - utal rá kertelés nélkül a berlini lengyel követség tanácsosa, Agnieszka Walter-Drop, hogy a bővítés behemótjának, Lengyelországnak miért volt nagyobb a mozgástere a többieknél. "Lehettünk volna keményebbek a lengyelekkel a kritériumoknak való megfelelés tekintetében - magyarázza a bizonyítványt a jelenleg ellenzéki Werner Hoyer, a Kohl-kormány volt külügyi államtitkára a Bundestag egyik irodaépületében -, csakhogy Schröder 1999-ben Berlinben kimondta, hogy a bővítés elképzelhetetlen Lengyelország nélkül, ami akkora taktikai hiba volt, hogy azóta is fizetjük az árát."
A csatlakozási tárgyalásokat lezáró, 2002. decemberi koppenhágai csúcson a magyar tárgyaló delegáció a 2005-2006-os költségvetési pozíció javítására és a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra koncentrált, mivel nem akarták a korábban véglegesen lezárt fejezet bármelyikét újabb engedmények kiharcolása érdekében megnyitni. Miután a közvetlen kifizetések 30 százalékra növelésének igényével magunkra maradtunk, annak kivívására esély sem maradt. 2004-ben ehelyett a mindenkori uniós szubvenció mértékének 55, 2005-ben 60, 2006-ban 65 százalékáig nemzeti forrásból kipótolhatjuk a gazdák jövedelmének támogatását. Ezen felül Koppenhágában sikerült elérni, hogy a nemzeti forrású kiegészítéshez három évig az uniós vidékfejlesztési támogatás 20 százalékos részét is igénybe lehet venni. 2004 és 2006 között a tényleges nettó magyar költségvetési többlet 825 millió euró lesz, amiben már az az 56 millió is benne van, amivel Koppenhágában sikerült megfejelni a dán elnökség utolsó ajánlatát.
forrás: https://index.hu/kulfold/eu/mancs430/
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásárade attól még nem mezőgazdasági ország ez, hogy az ország lakósai kizárólag a kapáláshoz meg a ganajozáshoz konyítanak, semmi máshoz lövésük sincs, így nyílván semmi mással nem bírnak foglalkozni...
Válasz Dekalb #2421. hozzászólásáraNem tudom te hol élsz de az én közvetlen környezetemben nincs olyan aki valamilyen formában ne lenne érintett a mezőgazdaságban.
1.: A csatlakozási feltételeket a Böszme brigád fogadta el, az országot be, a leválasztott magyarokat kiszavaztatta.
2.: Családon belül nem tudok összefogást-egységet kialakítani beszerzésre-értékesítésre! Mosott az agy sajnos...
3.:Miénk a Kamara! Ez mit is jelent? A Magosz ütötte a vasat ellenzékben. A Kamara megalakulása = a Magosz súlytalanná válása. Pista OGy alelnök lett, Ángyánt már rég lesöpörték, ne bántsuk ezeket, csak a mi kutyánk kölykei, ha nekik megyünk akkor már senkihez sem mehetünk... Értitek ugye? Ellenzékből könnyű politizálni!
4.: Körbevesz a Szamos, de ilyen üzemanyagárak mellett nem öntözök, hiába van meg minden hozzá. Ahogy Bob mondta amikor szétverték a játékgépét az És megint dühbe jövünk-ben: A gatyámat ráfizetem.
5.: Sajnos végtelenségig lehetne sorolni, hogy hol ment el ez az egész, hogyan lehetne másképp-jobban csinálni, amikor ki kellene állni a saját érdek miatt, vagy ha ez összefogást igényel, akkor maradunk mindig 5-6-an, és nézünk egymásra, mint a vett malac, hogy már megint hol szúrtuk el...
Válasz Dekalb #2420. hozzászólásáramég egy dolog ,mitől vagy te mezőgazdasági ország amikor gabonaféléken kivül nem tudsz egységesen megpakolni akár 100 vagon árut...nem mellesleg az elmult fél évben 122mm csapadék esett Újfehértó térségében... ez aztán az adottság atöbbi csak lózung
Válasz Isu17 #2419. hozzászólásárafelejtsd el...záróra,anarcs kifujt hatszáz..csak hogy egy barátomat idézzem,amikor az unios tárgyalások folytak 2001-2002-2003-és 2004 akkor szarul lett letárgyalva a mezőgazdaság,a lengyeleknek már akkor is NEMZETI kormányuk volt és -most általánositok-ft/kg/ha lett beadva az igényük és lemondtak a területalapuról...nekünk pedig JÓ VOLT A FELKINÁLT akkori nyugat európai területalapu 1/4-e valami 12-15000ft/ha ha jól rémlik,nos Lengyel testvéreink igy ették-eszik meg MMÉG A NYUGATOT is...
Válasz Dekalb #2418. hozzászólásáraNem értek veled egyet! Pont ez a lényeg hogy mezőgazdasági ország vagyunk és nagyobb gazda lobbira lenne szükség! Független gazda szervezetre lenne szükség aki minden fronton a gazdák érdekeit képviseli. A Magosz a baloldali kormányok idején a gazdák nagy részét mozgósította most meg egy bologato kutya a kormány mögött.
Válasz gcastle #2417. hozzászólásárameg aztán igen csekély a választásoknál a gazdálkodói létszám jó ha 70-100 000 embert érint a mezőgazdaság...tehát jelentéktelen tényező..kár a szóért esetleg kiegészitésként lehet rágondolni
Válasz Dekalb #2416. hozzászólásáraTudod pár éve még több ezer hektáros nagyságrendről mondták, hogy életképes, ahhoz képest szerinted javultak a kilátások... Egyébként csak az emberi gyarlósággal van baj, a pénz miatt mindenre képes. Magukat Istennek képzelő multimilliárdosok által fizetett politikusok tesznek meg mindent a saját választóik ellen. Az emberiség veszni tért...
Válasz gcastle #2415. hozzászólásáraugy látom nem voltam elég világos...nos TELJESEN mindegy hogy termelünk e vagy sem előbb utóbb vége a dalnak...500ha alatt életképtelen lesz ha nincs a kezedben a teljes vertikum vetéstől betakaritásig és értékesitésig,a kertészetet amit én is csináltam-ok pedig megölte a munkaerőhiány és a Lengyel...záróra barátom...ez még csak a kezdet ugyanis 28-30ft/kg 1 kg kukorica az ukránoknál...
Válasz Dekalb #2411. hozzászólásáraSzójából sem vagyunk nagyok, ami itt terem a GMO mentesség miatt kimegy, ide hoznak helyette GMO-sat, vicces ugye? Tudod az a fájdalmas, hogy az osztrák bor sem egy világmárka, mégsem vásárol külföldről amíg van a sajátjából, igaz ez fogyasztói hozzáállás kérdése is. De rég volt a magyar gabona alatt Lengyelországban lehegesztve a váltó, az áru meg a sínekre engedve! De rég volt Franciaországban a felborított magyar libamájas kamion lángra lobbantva...
Válasz ND #2413. hozzászólására25-30Ft léalma árnál mindenki elégedett lenne, mint ahogy meggynél is egy 150Ft körüli árral, ennyi.
Válasz lacko75 #2412. hozzászólásáraÉrtem a problémádat, de ha a kormány leírja, törvénybe iktatja, hogy pl. 10Ft az alma kilónkénti önköltségi ára, akkor ki fogsz jönni belőle?
Méretgazdaságosság, ültetvényszerkezet, életkor, évjárat, agrotechnika nem befolyásolja kinek mennyi az önköltség?
Szerintem jelentősen.
Ezért nem lehet, meghatározni így az árat, hogy pl önköltség+5Ft,
mert hidd el, bárki tudná akkor bizonylatokkal alátámasztottan is igazolni, hogy márpediglen 100Ft alatt nem lehet kihozni egy kiló léalmát
És hangsúlyozom, nem az almások ellen vagyok, nem vagyok sem nepper, sem felvásárló, nincs léüzemem (na jó, kistermelői van, ahol a saját gyümölcsünket részben feldolgozzuk), csak gondolkodjunk reálisan
miért azt ki mondja meg mennyi a minimálbér,
Válasz gcastle #2407. hozzászólásáraSajnos azt kell mondanom barátom,hogy Mo-Európa térképén jelentéktelen valami élelmiszer-gyümölcs térképén...
Válasz lacko75 #2409. hozzászólásáraÉs ki mondja meg mennyi az önköltség?
törvény kell,önköltségi ár alatt nincs felvásárlás,mert mi lessz ha a szerzödésbe bele irjak hogy 13 ft,nemirod alá,kihez viszed,mit csinálsz vele..
Válasz almás_56192 #2403. hozzászólásáraTyukod konzervgyár (Rege) módszere meggyre:
120 alatt nem vásárolt meggyet állítása szerint! Nézzünk utána! Igazat mondott, a saját felvásárló cégétől 120-ért vette, közvetlen beszállítás már
a 15 hektárosnak sem volt, csak a felvásárló cégen keresztül. Ja, hogy az az "összegyűjtő vállalkozás" csak 80-at fizetett, az már más tészta... Kiskapu kihasználva... Sakk-matt!
Két dolog biztos!
1.: A kereskedő mindig jól jár kockázat nélkül! (a körte neppernek van pofája 3 hét elteltével visszahozni 10-20%-át az elvitt gyümölcsnek, mondván:ez már eladhatatlan... közöm? 3 hete hibátlan árut vittél! többet ne is gyere, megy vissza a fa alá, inkább feláldozom Földanyánk oltárán azt a maradék 20 tonnát!)
2.: Nincs még egy ilyen ágazat a világon, ahol nem az előállító szabja az eladási árat! Kíváncsi lennék pl. új autónál: fél évig nem venne senki 40 millás vackot, zuhanna az ára? Idén olcsóbban tudok majd növényvédő szert venni almatermésűre, mivel tavaly a bevétel a végén csak kiadás volt? Túrót! Sem a bekerülési költségre, sem az eladási árra sincs semmiféle ráhatásunk! Egy évig pihentetni kellene a szántót, SAPS járna rá akkor is, a gyümölcsösben meg lerúgatni a kötést, és csak lombvédelemre összpontosítani!
Válasz envagyok2 #2401. hozzászólásáraSzerintem a sertés pestis ne keverd az almával. Ha segg nyaló banda ülne a székbe egy év el korábban lelet volna állatva az export 100% ban. Mentve volt a menthető.
Válasz envagyok2 #2401. hozzászólásáraTe látsz nem csak nézel!
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáraSzerintem úgy fog "működni", mint ahogy tavaly élvezhettük előnyeit a meggy esetében. Gyakorlatilag sehogy.
A meggynél már több éve él ez a típusú "szerződéses fegyelem"..., csak úgy észrevétlenül. Vagy Ti azt tapasztaltátok, bárki is betartotta a felvásárlók közül, esetleg hallottatok bármiféle szankció alkalmazásáról ez ellen?
Igen, 60%-a rögzitett ár pl. 25ft, 40%-a 15ft. Ha 2 helyre szerződök, okos lenne ha nem kötbérezne meg a be nem szálított mennyiségre. De az is lehetséges, hogy a 40% 35ft. Érzem a törődést!!
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáramér, tavaly nem volt rügzítve a 13? jah nem, rövid ideig ment fölfelé, aztán visszacsúszott, mikor már senki nem nézett oda.
idén akkor rögzítve lesz... kb. ez lesz a különbség.