Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.04 FtUSD392.16 FtCHF430.11 FtGBP484.03 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz atisgyulai #2010. hozzászólásáraHa azt ismered, hogy milyen mennyiségű anyagot tud biztonsággal megenni a bálázód, akkor azt is tudod, hogy hány perc alatt szedsz meg egy bálát. Én mondjuk 2 perc alatt rakom teli a kamrát, ekkor úgy oldom fel a készítményt, hogy 1 liter vízben legyen benne egy bálányi adag, a kijuttatót meg félliter/perces szállításra állítom be.
A fordulóknál nyilván kikapcsolom a szivattyút, ha vékony a rend nyomok rá pár powert, ha vastag akkor meg lassítok mint ahogy amúgy is. Így 20 másodperces különbségnél több még nem jött ki két bála elkészítése közt.
Ha bekevered a szert egy nap alatt el kell használnod, vagy lefagyasztod, de úgy azért romlik a hatékonysága.
Azt megtudjátok mondani hogyan lőhető be a megfelelő mennyiség ezeknél a kijuttatóknál. A bála súlya kb. ismert, de hogy mennyi folyadékot, és hogyan szabályozva,(rendvastagság) kell ráfújni, azt nem vágom.
Illetve a bekevert, feloldott, vagy 'nemtudommicsinált' adalék meddig használható fel, meddig áll el?
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraAz nem biztos, hogy jó hely neki. Ha magas, nagy rendek vannak lekotor mindent az aljáról. Inkább vidd hátra a felszedőhöz.
Válasz akoscsery #1994. hozzászólásáraHa megengeded beledumálok, mi E517-el aratjuk és mindig dörzsbetéttel megyünk. Így szépen minden csiga ki van bontva, tiszta is az anyag. Aratás után mennyiségtől függően vagy triőrözve van vagy a helyi szárítós tisztítja. Újabban nem szeretnek vele foglalkozni a szárítósok.
Válasz fiatalember35 #1998. hozzászólásáraÉn is így voltam a vevőkkel az elején csak sajnos ezt nem lehet mindenkinél eljátszani. Amikor benyögi a faszikám hogy akkor küldene egy nyergest szenázsért, de nem akar érte semmit fizetni...
Válasz MFM #1990. hozzászólásáraAmit te nézel az a manuális kijuttatóé. Kapcsolóval ki-be és a potival állítod a mennyiséget. Az automatáé színes, érintős kijelző. ITT mutatja részletesebben.
Bálakamra mindkét oldalára 2-2 lyuk kifúr, egyiken a tikbél megy az érzékelőhöz a másikkal fel van csavarozva a kamrára. Pozicionálni kell az érzékelőt, úgy nézem a kamra alsó harmadába rakják.
Na ez az! Ezer köszönet. Sohasem jöttem rá, hogy néha mitől penészedett meg egy-egy rend bála - most tudom, hogy attól, hogy a bálázónak épp reggeliben volt ideje jönni, amikor még csillogott a lucsoktól a rend (mással báláztatok).
Mi otthon csomagoljuk, ezért már csak 1x kell megfogni, amikor a helyére teszem, ezzel csökken a fóliaszakadás veszélye. A vevőnek pedig előre szóltam, hogy én pont úgy nem látok belé, mint ő, de ha romlott bála van, azonnal ráadást adok. Igaz, csak a falu túlsó végében lakik...
Válasz akoscsery #1994. hozzászólásáraVan egy kis parcella kombájnunk direkt ilyen célokra és az a helyzet, hogy nincs, de nem is kell bele dörzsbetét. Nagyon egyszerű kis gép, és csak a dobhézagot, a dobfordulatot, meg a szelet kell rajta állítgatni, meg persze a rostákat cserélgetni, és így tökéletesen el lehet vele bohóckodni. Gyönyörű tisztán szed a tönkölybúzától kezdve az összes gabonán át repcét, mohart, kölest, lucernát, vörösherét, fűmagot... Magyarul mindent. Csak sajnos szaporátlan. Az hogy a nagyobb kombájnokon hogy van azt sajnos nem tudom, mi is bérbe aratjuk a nagy részét a földeknek.
Válasz MFM #1964. hozzászólásáraUdv. Olvasom hogy fogalkoztatok lucerna mag betakaritassal. Irnal rola egy két infot? Milyen kombájn van e dorzsbetét stb... Epp dorzsbetet vásárlás előtt állok. Es sok a pro kontra. Kivancsi lennek egy gyakorlati véleményre.
Válasz ..MZ/X.. #1989. hozzászólásáraEz nagyon jó dolognak tűnik, köszönöm hogy megosztottad velünk, a propionsav édeskéssé teszi a takarmányt, a citromsav pedig savanyítja, biztosan ízlik a marháknak az ilyen kezelt takarmány nem is beszélve arról, hogy mennyivel kissebb így a tápanyagveszteség a rövid szárítási idő miatt . Viszont ezt az autómata adagolást még mindíg nem teljesen értem, hogyan lehet utólag felrakni egy bálázóra? Ráadásul amit mutatnak a videóban kezelőegységet, pont ilyet ad a pio is ha nem kötteted be a bálázó monitorjába. A billenőkapcsolóval kapcsolod ki-be a szivattyút, a pótméterrel meg a szállítandó mennyiséget állítod be.
Válasz MFM #1983. hozzászólásáraIgazándiból nem egy atomreaktor. Azt használják ki, hogy a víz elég jól vezeti az áramot, a ketyere méri a széna ellenállását. A kézi nedvességmérőd is ugyan így működik.ITT látod a gépben az érzékelőket. Érdemes megnézni a többi videót is.
Amcsiknál ez bevált, sokat használt, filléres dolog. Van gyáriban a CNH-nak, az AGCO-nak, a JD-nak is csak éppen Európába nem hozzák. A balers choice-ot is árulja az AGCO, KUHN csak idehaza senki semmit nem tud róla. Igazándiból vicces dolog, hogy csomó dolgot Európa gyárt nekik és idehaza dupla áron van mint az USA-ban. Hevederkapcsot rendeltem kintről, vámmal szállítással is majd harmadával olcsóbb volt mint az itthoni forgalmazóknál. Balers choice magyar prospektus, elméletileg 30% nedvességtartalomig használható. Referencia helyet nem tudtak mondani a kiállításon, azt mondták amerikai tapasztalatok vannak. Ahogy levettem elég t.ketlen a forgalmazó.
Válasz endypapa #1986. hozzászólásáraSzerintem arra gondol, hogy a rakodó az íveken nem a rend felett megy, hanem túl-lóg. És ott nem a lucernàt permetezi.
Amúgy köszi!
Válasz endypapa #1978. hozzászólásáraAz is jó lehet, de csak akkor, ha egyenes tábláid vannak. Így is a 2 kezdő körnél lesz 8 bálád amit nem tudsz eladni mert nem lesz végig bepermetezve.
Válasz endypapa #1977. hozzászólásáraAnnyit szerintem nem fogod tudni használni amennyit kéne ahoz hogy ingyen megkapd. Mi legalábbis nem mertük bevállalni. Főleg, hogy te szenázsba nem is nagyon gondolkodsz.
Válasz ..MZ/X.. #1976. hozzászólásáraEz komolyan hangzik, de nem tudom elképzelni, hogy hogyan méri menet közben a széna nedvességét. Attól tartok hogy valami nagyon drága űrtechnika lehet. Rákérdezek én is hogy mégis mi ez.
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólásáraPioneer. Elvileg nem kerül pénzbe, csak x mennyiségű oltót kell vennem x évig. Az árra pontosan nem emlékszem, 100 valaqmennyi ezer.
Válasz MFM #1971. hozzászólásáraVan még elméletileg a balers choice is, ez működik szénára is. Kiállításon kértem árajánlatot de azóta is hív forgalmazó, úgy tűnik nem szeretik ha pénzt kapnak.
Van nekik valami angol kijuttató ami automatán nedvességtartalom függvényében állítja a dózist. Ádám és társa a forgalmazó.
Amúgy ha megengedsz egy tanácsot ha rám hallgatsz nem úgy szereled fel ahogy azt javasolják, hogy közvetlenül a bálázó rotorja elé rakod a fúvókákat, mert ott állandóan elkoszolódik, medve esetén letörheti, és hozzáférni is nagyon nehéz amikor ki kell szedni megpucolni. Egy ismerősöm aki tavaly vett ő felrakta a fronthidraulikára, de szerintem az még jobb, ha a bálázón van csak mondjuk a felszedőre, vagy az elé egy kicsivel fújatod. Mondjuk a viconon nem tudom hova lenne praktikus rakni , mert ahol az én bálázómon van ott a viconon útban lenne a hálócserekor.
Válasz MFM #1971. hozzászólásáraÉn a vízoldékonyt használom. Eddig teregetés után lefutottam sima permetezővel, de idén megrendeltem a bálázóra való adagolót. Jövő hónapra igérték a szállítást.
Tökéletes szénákat kaptam így kis kockában, és hengeresben.
Válasz atisgyulai #1970. hozzászólásáraÉn a pioneer ha jól emlékszem 1155 tipusjelű készítményét használom. Más gyártóról nem is tudok, ez bevállt és nem is vészes az ára olyan 300 ft-ra jön ki bálánként. Praktikus csomagolásban van nem úgy mint a szenázsoltók, hogy egy tubusban hatalmas mennyiség, hanem 20 bálánkénti adagokban van kis műanyag dobozokban. Nekem nyáron mindíg van a bálázós traktorban egy kartonnal, mert nem csak olyankor használom amikor nem szárad meg eléggé, hanem a levélpergés elkerülése végett éjszaka bálázzuk a lucit, és a nagyobb földekkel nem lehet végezni abban a kb 3 órában ami optimális. Folyamatosan mérem a bála nedvességtartalmát, és amikor 18-as fölé menne bekeverek egy adag penészedésgátlót, és mehet tovább.
Hivatalosan 22-es vízig védi meg a lucernát a penészedéstől, de azokkal a dolgokkal amit írtam (puha, hengeres bálázóval készített bála) bőven 22-es fölé is lehet menni.
A lényeg, hogy nem kell valami rákkeltő kémiai vegyszerre gondolni, egy egyszerű baktériumtörzsről van szó ami meggátolja a lucerna penészedését, ezért nem működik fűszénával sajnos.
A kijuttatása ugyan azzal a kijuttatóval történik amivel a szenázsbálákba a vízoldékony oltót fújod ki, a pioneernél lehet kapni, nekem is ilyen van, viszont ez így kicsit komolyabb összeg. Főleg, hogy nekem be van kötve a bálázó monitorjába, viszont ennek az a hátránya, hogy ha a bálázó megy a háztól, akkor ez is, és vehetek új kijuttatót. De lehet kapni külön vezérlővel, ekkor neked kell állandóan ki-be kapcsolgatni. Viszont házilag is megoldható az összehozása nem egy bonyolult szerkezet. Kell egy tartály(lehetőleg sötét, mert a világos bealgásodik), pár méter cső, egy elektromos szivattyú, egy szűrőház szűrőstül, egy csap, meg 2-3 permetező fúvóka.
A bekeverést meg úgy oldom meg, hogy kb 1 liter vizes oldat megy egy bálába, ennél kissebb mennyiséget sajnos nem lehet pontosan beállítani, és eloszlatni a bálában. Azt hiszem mindent el mondtam ami fontos.
Erről a penészgátlós dologról tudnál még írni. Kijuttatóról, szerekről, ill. minden gyakorlati tapasztalat érdekelne.
Sokszor küzdünk mi is ezzel a száradás problémával.
Válasz szanberg #1967. hozzászólásáraPróbáltuk mi már így is, de így se volt megbízható a minőség.
Ezzel a "levél nélküli fekete lucernakóró"-val meg az a helyzet, hogy általában amikor kiderül, hogy nem fog teljesen megszáradni esőig, addigra már késő, mert szenázsnak túl száraz. 40-es vízre nagyon hamar ledobja, azt a maradék 20-30 %-ot nem nagyon akarja. Erre a problémára nekem egy penészedésgátló adalék lett a megoldás, azt merem ajánlani, 25-ös vízü lucerna még teljesen tökéletes lett. Plusz nagyon fontos még a laza bála, és a hengeres bálázó, így sokkal nagyobb nedvességgel lehet bálázni, 1-3 napot lehet spórolni a száradáson.
Válasz endypapa #1966. hozzászólásáraEz sajnos így van, a siló íze átmegy kicsit a tejbe is, és néhány érlelt saj meghasadozik ha sok szenázst esznek a tehenek. Csak sajnos ilyenkor télen lédús takarmány nélkül nagyon nehéz jó eredményeket elérni tejelés téren.
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraMegmondom én mi a gond ezzel nálad. Az, hogy kint csomagolsz. Én úgy csinálom, hogy megy a sodró utána a bálázó és már bálázás közben pakoljuk fel kocsira és hordjuk be a telephelyre ahol meg folyamatosan csomagolódik.
Leseprett betonplaccra billentjük a bálát oda, ahol lakni fog, onnan már nem mozdítjuk. Fűben nem jó mert az egér a bála alatt járatokat kikapar magának és ott a fólia is sérül és bepenészedik az alja, betonon nincsen ilyen gond, abszolút tökéletes plusz nemkell a lyukaktól félni. Becsomagoljuk végigmegyünk rajta egykét helyen valami kapacsa vagy vastagabb szárú kóró kiszokta szúrni, azt leragasztjuk a széles szallaggal oszt jónapot, persze időközben azért rá-rá nézegetünk hogy van e valahol még lyuk amit nem vettünk észre, de így tökéletes szokott lenni az anyag. Nyílván ha harmatos volt az anyag mikor sodródott akkor foltokban penészes lesz az idegen víztől, nagyon fontos, hogy csak a lucerna saját vize legyen a csomagban, máskülönben penészedik.
Juhnál mióta használjuk jobban tőgyelnek, a bárányok jobban indulnak, nem robban le az anyjuk még kettes bárány után sem, hamarabb indúl majd újra a termelésbe, láthatóan érezhetően javít a helyzeten, nem beszélve arról, hogy nincsen levél nélküli fekete lucerna kóró azóta, mert van egy plussz járható út amivel megmarad a levél és a beltartalom is
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraTejelő marhák etetésekor jobban szeretem a jó minőségű száraz takarmányt. Sokkal testesebb, ízesebb a tej tőle, mint a szenázstól vagy silótól. Piacon jobban értékesíthatőbb ez a tej.
Válasz szanberg #1963. hozzászólásáraEz a csomagolás dolog érdekes történet...
Saját részre én is csomagolok évi 200-at, és itt kereslet is van rá, így próbálkoztunk eladással is, de sajnos nagyon nehézkes, sok buktatója van. Kapásból ott van az, hogy mire a földről behordjuk a telepre, onnan meg át van szállítva a vevőhöz minimum 4x meg kell fogni, rengeteg bála sérül, és utánna ragaszgathatja az ember, akkor sem lesz az igazi. És egyébként is a fő probléma az, hogy nem lehet belelátni a bálába, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálunk nagyon gyakran előfordul, hogy itt-ott van benne egy-egy penészes vagy rohadt folt, sőt néha olyan is van, hogy mondjuk 10 bála tökéletes, és a 11. az egész szar. Sőt olyan is volt, hogy teljesen jó anyag, jó vízzel minden időben elvégezve rajta, és egy szál nem lett jó belőle. 3 éven át kisérleteztünk vele, de nem bírok rá jönni, hogy min múlik.
És ilyen bizonytalan takarmánnyal nem érdemes piacra menni, csak elrontja a megítélésünket, és egyéb takarmányt se vesznek tőlünk, sok konfliktus származott már ebből a dologból.
Írod, hogy takarmánykészítésből nem lehet profitálni. Na erre én csúnyán rá tudok cáfolni, a földjeink nagy része kaszáló, és a bevételünk igen nagy része ebből származik. Nyílván, úgy nem működik, hogy valakinek van x hektár rétje, begépesít, és azt várja, hogy visszajöjjön takarmány értékesítésből a gépek ára, meg még meg is gazdagodjon belőle. Ez csak úgy működik, hogy állatokat kell tartani, ezekhez úgy is begépesít az ember hogy megcsínálja a saját takarmányát, és az ezen fellül maradót eladja. Így lehet manipulálni a piacot, most nem megy a lucerna, a fűszéna viszont nagyon megy, ezért most qrva boldogok az állatkák, mert lucernát ehetnek amennyit akarnák, fűszénát alig esznek.
Továbbá ha nincs állata az illetőnek mit csinál ha mondjuk szétborul néhány bála, ha megázik egy adag széna, a föld szélén keletkező gyomos bálákkal, stb... Úgy nem lehet a piacon maradni, hogy mindent eladsz. 3 fontos kulcsszó van: a minőség a mennyiség, és a választék, ha ezek tartósan meg vannak, akkor lehet profitra szert tenni takarmánykészítéssel is.
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólásáraAz biztos, de történetesen öko területekről van szó, és deszikkálás nélkül tudtommal nem egyszerű magot fogni. Pedig a kombájnunkhoz minden megvan a lucernamag aratáshoz.
3163 hozzászólás
Válasz MFM #2011. hozzászólásáraNagyon köszönöm!
Szép jó estét! Ismerős valaki számára az Eugénia (C1 Pompoza) típusú lucernamag?
Válasz atisgyulai #2010. hozzászólásáraHa azt ismered, hogy milyen mennyiségű anyagot tud biztonsággal megenni a bálázód, akkor azt is tudod, hogy hány perc alatt szedsz meg egy bálát. Én mondjuk 2 perc alatt rakom teli a kamrát, ekkor úgy oldom fel a készítményt, hogy 1 liter vízben legyen benne egy bálányi adag, a kijuttatót meg félliter/perces szállításra állítom be.
A fordulóknál nyilván kikapcsolom a szivattyút, ha vékony a rend nyomok rá pár powert, ha vastag akkor meg lassítok mint ahogy amúgy is. Így 20 másodperces különbségnél több még nem jött ki két bála elkészítése közt.
Ha bekevered a szert egy nap alatt el kell használnod, vagy lefagyasztod, de úgy azért romlik a hatékonysága.
Sziasztok!
Azt megtudjátok mondani hogyan lőhető be a megfelelő mennyiség ezeknél a kijuttatóknál. A bála súlya kb. ismert, de hogy mennyi folyadékot, és hogyan szabályozva,(rendvastagság) kell ráfújni, azt nem vágom.
Illetve a bekevert, feloldott, vagy 'nemtudommicsinált' adalék meddig használható fel, meddig áll el?
Válasz ano #2008. hozzászólásáraPioneer
Válasz endypapa #1986. hozzászólásáraés ezt a szórót ki forgalmazza, kinél lehet megvenni?
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraAz nem biztos, hogy jó hely neki. Ha magas, nagy rendek vannak lekotor mindent az aljáról. Inkább vidd hátra a felszedőhöz.
Válasz MFM #1992. hozzászólásáraHomlokrakodón csak a tartály lesz. A fúvókákat beteszem a traktor hasa alá, a hátsó kerekek elé.
Válasz ..MZ/X.. #2004. hozzászólásáraRendben, meglátjuk mit sikerül intézni.
Válasz MFM #2003. hozzászólásáraOks, azt megköszönöm! Ha esetleg tartósító anyaghoz is közelebb jutsz annak az ára is érdekelne.
Válasz ..MZ/X.. #2000. hozzászólásáraÍgy már világos. Megpróbálom kideríteni hogy mégis mennyibe kerülne. Ha jutok valamire szólok.
Válasz akoscsery #1994. hozzászólásáraHa megengeded beledumálok, mi E517-el aratjuk és mindig dörzsbetéttel megyünk. Így szépen minden csiga ki van bontva, tiszta is az anyag. Aratás után mennyiségtől függően vagy triőrözve van vagy a helyi szárítós tisztítja. Újabban nem szeretnek vele foglalkozni a szárítósok.
Válasz fiatalember35 #1998. hozzászólásáraÉn is így voltam a vevőkkel az elején csak sajnos ezt nem lehet mindenkinél eljátszani. Amikor benyögi a faszikám hogy akkor küldene egy nyergest szenázsért, de nem akar érte semmit fizetni...
...Nem is hívott többet...
Válasz MFM #1990. hozzászólásáraAmit te nézel az a manuális kijuttatóé. Kapcsolóval ki-be és a potival állítod a mennyiséget. Az automatáé színes, érintős kijelző. ITT mutatja részletesebben.
Bálakamra mindkét oldalára 2-2 lyuk kifúr, egyiken a tikbél megy az érzékelőhöz a másikkal fel van csavarozva a kamrára. Pozicionálni kell az érzékelőt, úgy nézem a kamra alsó harmadába rakják.
Na ez az! Ezer köszönet. Sohasem jöttem rá, hogy néha mitől penészedett meg egy-egy rend bála - most tudom, hogy attól, hogy a bálázónak épp reggeliben volt ideje jönni, amikor még csillogott a lucsoktól a rend (mással báláztatok).
Mi otthon csomagoljuk, ezért már csak 1x kell megfogni, amikor a helyére teszem, ezzel csökken a fóliaszakadás veszélye. A vevőnek pedig előre szóltam, hogy én pont úgy nem látok belé, mint ő, de ha romlott bála van, azonnal ráadást adok. Igaz, csak a falu túlsó végében lakik...
Válasz MFM #1995. hozzászólásáraIlyen gépeknek uralmat adnék.Semmilyen uniónak nem.
Válasz MFM #1995. hozzászólásáraÉrtem. Koszi a valaszt. Nekünk egy lexionnal kell megoldani a betakarítást. Es az a baj eltérőek a vélemények nagyon.
Válasz akoscsery #1994. hozzászólásáraVan egy kis parcella kombájnunk direkt ilyen célokra és az a helyzet, hogy nincs, de nem is kell bele dörzsbetét. Nagyon egyszerű kis gép, és csak a dobhézagot, a dobfordulatot, meg a szelet kell rajta állítgatni, meg persze a rostákat cserélgetni, és így tökéletesen el lehet vele bohóckodni. Gyönyörű tisztán szed a tönkölybúzától kezdve az összes gabonán át repcét, mohart, kölest, lucernát, vörösherét, fűmagot... Magyarul mindent. Csak sajnos szaporátlan. Az hogy a nagyobb kombájnokon hogy van azt sajnos nem tudom, mi is bérbe aratjuk a nagy részét a földeknek.
Válasz MFM #1964. hozzászólásáraUdv. Olvasom hogy fogalkoztatok lucerna mag betakaritassal. Irnal rola egy két infot? Milyen kombájn van e dorzsbetét stb... Epp dorzsbetet vásárlás előtt állok. Es sok a pro kontra. Kivancsi lennek egy gyakorlati véleményre.
Válasz MFM #1992. hozzászólásáraAz idén hagyom az orrán a tartályt ,viszont a fúvókát elviszem a rendfelszedőhöz adtak vele elég hosszú csövet.
Válasz Diesel Tibor #1991. hozzászólásáraIgen, homlokrakodón meg még roszabb.
Válasz MFM #1975. hozzászólására
Az orrán sem tökéletes mert kanyarokban mellé fújja a rendnek.
Válasz ..MZ/X.. #1989. hozzászólásáraEz nagyon jó dolognak tűnik, köszönöm hogy megosztottad velünk, a propionsav édeskéssé teszi a takarmányt, a citromsav pedig savanyítja, biztosan ízlik a marháknak az ilyen kezelt takarmány nem is beszélve arról, hogy mennyivel kissebb így a tápanyagveszteség a rövid szárítási idő miatt . Viszont ezt az autómata adagolást még mindíg nem teljesen értem, hogyan lehet utólag felrakni egy bálázóra? Ráadásul amit mutatnak a videóban kezelőegységet, pont ilyet ad a pio is ha nem kötteted be a bálázó monitorjába. A billenőkapcsolóval kapcsolod ki-be a szivattyút, a pótméterrel meg a szállítandó mennyiséget állítod be.
Válasz MFM #1983. hozzászólásáraIgazándiból nem egy atomreaktor. Azt használják ki, hogy a víz elég jól vezeti az áramot, a ketyere méri a széna ellenállását. A kézi nedvességmérőd is ugyan így működik.ITT látod a gépben az érzékelőket. Érdemes megnézni a többi videót is.
Amcsiknál ez bevált, sokat használt, filléres dolog. Van gyáriban a CNH-nak, az AGCO-nak, a JD-nak is csak éppen Európába nem hozzák. A balers choice-ot is árulja az AGCO, KUHN csak idehaza senki semmit nem tud róla. Igazándiból vicces dolog, hogy csomó dolgot Európa gyárt nekik és idehaza dupla áron van mint az USA-ban. Hevederkapcsot rendeltem kintről, vámmal szállítással is majd harmadával olcsóbb volt mint az itthoni forgalmazóknál.
Balers choice magyar prospektus, elméletileg 30% nedvességtartalomig használható. Referencia helyet nem tudtak mondani a kiállításon, azt mondták amerikai tapasztalatok vannak. Ahogy levettem elég t.ketlen a forgalmazó.
Válasz endypapa #1986. hozzászólásáraSzerintem arra gondol, hogy a rakodó az íveken nem a rend felett megy, hanem túl-lóg. És ott nem a lucernàt permetezi.
Amúgy köszi!
Válasz Pintér Zoltán #1981. hozzászólására
Ezt akartam feltenni! Köszönöm.
Válasz MFM #1984. hozzászólásáraAkkor kifizetem azt 100 valamenyit.
Azt nem értem miért ne lenne permetezve az első 8 bála. Majd menetközben rájövök.
Egyébként a sima szénát is permetezem. Így szabadban tároláskor is ok a széna.
Válasz endypapa #1978. hozzászólásáraAz is jó lehet, de csak akkor, ha egyenes tábláid vannak. Így is a 2 kezdő körnél lesz 8 bálád amit nem tudsz eladni mert nem lesz végig bepermetezve.
Válasz endypapa #1977. hozzászólásáraAnnyit szerintem nem fogod tudni használni amennyit kéne ahoz hogy ingyen megkapd. Mi legalábbis nem mertük bevállalni. Főleg, hogy te szenázsba nem is nagyon gondolkodsz.
Válasz ..MZ/X.. #1976. hozzászólásáraEz komolyan hangzik, de nem tudom elképzelni, hogy hogyan méri menet közben a széna nedvességét. Attól tartok hogy valami nagyon drága űrtechnika lehet. Rákérdezek én is hogy mégis mi ez.
https://buma.com/rondom-voederwinning/doseersystemen.html
Üdv,itt egy oldal javaslat.https://www.pioneer.com/web/site/hungary/products/applicators/AppliProBasic/
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólásáraElőbb valamit elcsesztem. :)
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólásárahttps://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjMwKLk8__RAhXJNJoKHaiTCvMQjRwIBw&url=http%3A%2F%2Fslideplayer.hu%2Fslide%2F2086814%2F&psig=AFQjCNG-YjaParr-pAzNKVmq2i9Ja8McjQ&ust=1486622838571769
Válasz MFM #1975. hozzászólásáraHomlokrakodó van a gépen. Úgy gondoltam arra teszem fel.
Válasz atisgyulai #1974. hozzászólásáraPioneer. Elvileg nem kerül pénzbe, csak x mennyiségű oltót kell vennem x évig. Az árra pontosan nem emlékszem, 100 valaqmennyi ezer.
Válasz MFM #1971. hozzászólásáraVan még elméletileg a balers choice is, ez működik szénára is. Kiállításon kértem árajánlatot de azóta is hív forgalmazó, úgy tűnik nem szeretik ha pénzt kapnak.
Van nekik valami angol kijuttató ami automatán nedvességtartalom függvényében állítja a dózist. Ádám és társa a forgalmazó.
Válasz endypapa #1972. hozzászólásáraEzek szerint akkor így is működik, csak gondolom nehezebb pont a megfelelő mennyiséget kijuttatni.
Amúgy ha megengedsz egy tanácsot ha rám hallgatsz nem úgy szereled fel ahogy azt javasolják, hogy közvetlenül a bálázó rotorja elé rakod a fúvókákat, mert ott állandóan elkoszolódik, medve esetén letörheti, és hozzáférni is nagyon nehéz amikor ki kell szedni megpucolni. Egy ismerősöm aki tavaly vett ő felrakta a fronthidraulikára, de szerintem az még jobb, ha a bálázón van csak mondjuk a felszedőre, vagy az elé egy kicsivel fújatod. Mondjuk a viconon nem tudom hova lenne praktikus rakni , mert ahol az én bálázómon van ott a viconon útban lenne a hálócserekor.
Válasz endypapa #1972. hozzászólásáraÜdv!
Ha lehetek indiszkrét, elárulod honnan, milyen kijuttatót vettél, és mennyiért?
Esetleg privátban??
Válasz MFM #1971. hozzászólásáraKöszönöm az infókat.
Körbejárom még a dolgot. Hátha találok a közelben valakit, akinél meló közben is megtudnám nézni.
Válasz MFM #1971. hozzászólásáraÉn a vízoldékonyt használom. Eddig teregetés után lefutottam sima permetezővel, de idén megrendeltem a bálázóra való adagolót. Jövő hónapra igérték a szállítást.
Tökéletes szénákat kaptam így kis kockában, és hengeresben.
Válasz atisgyulai #1970. hozzászólásáraÉn a pioneer ha jól emlékszem 1155 tipusjelű készítményét használom. Más gyártóról nem is tudok, ez bevállt és nem is vészes az ára olyan 300 ft-ra jön ki bálánként. Praktikus csomagolásban van nem úgy mint a szenázsoltók, hogy egy tubusban hatalmas mennyiség, hanem 20 bálánkénti adagokban van kis műanyag dobozokban. Nekem nyáron mindíg van a bálázós traktorban egy kartonnal, mert nem csak olyankor használom amikor nem szárad meg eléggé, hanem a levélpergés elkerülése végett éjszaka bálázzuk a lucit, és a nagyobb földekkel nem lehet végezni abban a kb 3 órában ami optimális. Folyamatosan mérem a bála nedvességtartalmát, és amikor 18-as fölé menne bekeverek egy adag penészedésgátlót, és mehet tovább.
Hivatalosan 22-es vízig védi meg a lucernát a penészedéstől, de azokkal a dolgokkal amit írtam (puha, hengeres bálázóval készített bála) bőven 22-es fölé is lehet menni.
A lényeg, hogy nem kell valami rákkeltő kémiai vegyszerre gondolni, egy egyszerű baktériumtörzsről van szó ami meggátolja a lucerna penészedését, ezért nem működik fűszénával sajnos.
A kijuttatása ugyan azzal a kijuttatóval történik amivel a szenázsbálákba a vízoldékony oltót fújod ki, a pioneernél lehet kapni, nekem is ilyen van, viszont ez így kicsit komolyabb összeg. Főleg, hogy nekem be van kötve a bálázó monitorjába, viszont ennek az a hátránya, hogy ha a bálázó megy a háztól, akkor ez is, és vehetek új kijuttatót. De lehet kapni külön vezérlővel, ekkor neked kell állandóan ki-be kapcsolgatni. Viszont házilag is megoldható az összehozása nem egy bonyolult szerkezet. Kell egy tartály(lehetőleg sötét, mert a világos bealgásodik), pár méter cső, egy elektromos szivattyú, egy szűrőház szűrőstül, egy csap, meg 2-3 permetező fúvóka.
A bekeverést meg úgy oldom meg, hogy kb 1 liter vizes oldat megy egy bálába, ennél kissebb mennyiséget sajnos nem lehet pontosan beállítani, és eloszlatni a bálában. Azt hiszem mindent el mondtam ami fontos.
Válasz MFM #1969. hozzászólásáraÜdv!
Erről a penészgátlós dologról tudnál még írni. Kijuttatóról, szerekről, ill. minden gyakorlati tapasztalat érdekelne.
Sokszor küzdünk mi is ezzel a száradás problémával.
Válasz szanberg #1967. hozzászólásáraPróbáltuk mi már így is, de így se volt megbízható a minőség.
Ezzel a "levél nélküli fekete lucernakóró"-val meg az a helyzet, hogy általában amikor kiderül, hogy nem fog teljesen megszáradni esőig, addigra már késő, mert szenázsnak túl száraz. 40-es vízre nagyon hamar ledobja, azt a maradék 20-30 %-ot nem nagyon akarja. Erre a problémára nekem egy penészedésgátló adalék lett a megoldás, azt merem ajánlani, 25-ös vízü lucerna még teljesen tökéletes lett. Plusz nagyon fontos még a laza bála, és a hengeres bálázó, így sokkal nagyobb nedvességgel lehet bálázni, 1-3 napot lehet spórolni a száradáson.
Válasz endypapa #1966. hozzászólásáraEz sajnos így van, a siló íze átmegy kicsit a tejbe is, és néhány érlelt saj meghasadozik ha sok szenázst esznek a tehenek. Csak sajnos ilyenkor télen lédús takarmány nélkül nagyon nehéz jó eredményeket elérni tejelés téren.
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraMegmondom én mi a gond ezzel nálad. Az, hogy kint csomagolsz. Én úgy csinálom, hogy megy a sodró utána a bálázó és már bálázás közben pakoljuk fel kocsira és hordjuk be a telephelyre ahol meg folyamatosan csomagolódik.
Leseprett betonplaccra billentjük a bálát oda, ahol lakni fog, onnan már nem mozdítjuk. Fűben nem jó mert az egér a bála alatt járatokat kikapar magának és ott a fólia is sérül és bepenészedik az alja, betonon nincsen ilyen gond, abszolút tökéletes plusz nemkell a lyukaktól félni. Becsomagoljuk végigmegyünk rajta egykét helyen valami kapacsa vagy vastagabb szárú kóró kiszokta szúrni, azt leragasztjuk a széles szallaggal oszt jónapot, persze időközben azért rá-rá nézegetünk hogy van e valahol még lyuk amit nem vettünk észre, de így tökéletes szokott lenni az anyag. Nyílván ha harmatos volt az anyag mikor sodródott akkor foltokban penészes lesz az idegen víztől, nagyon fontos, hogy csak a lucerna saját vize legyen a csomagban, máskülönben penészedik.
Juhnál mióta használjuk jobban tőgyelnek, a bárányok jobban indulnak, nem robban le az anyjuk még kettes bárány után sem, hamarabb indúl majd újra a termelésbe, láthatóan érezhetően javít a helyzeten, nem beszélve arról, hogy nincsen levél nélküli fekete lucerna kóró azóta, mert van egy plussz járható út amivel megmarad a levél és a beltartalom is
Válasz MFM #1965. hozzászólásáraTejelő marhák etetésekor jobban szeretem a jó minőségű száraz takarmányt. Sokkal testesebb, ízesebb a tej tőle, mint a szenázstól vagy silótól. Piacon jobban értékesíthatőbb ez a tej.
Válasz szanberg #1963. hozzászólásáraEz a csomagolás dolog érdekes történet...
Saját részre én is csomagolok évi 200-at, és itt kereslet is van rá, így próbálkoztunk eladással is, de sajnos nagyon nehézkes, sok buktatója van. Kapásból ott van az, hogy mire a földről behordjuk a telepre, onnan meg át van szállítva a vevőhöz minimum 4x meg kell fogni, rengeteg bála sérül, és utánna ragaszgathatja az ember, akkor sem lesz az igazi. És egyébként is a fő probléma az, hogy nem lehet belelátni a bálába, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálunk nagyon gyakran előfordul, hogy itt-ott van benne egy-egy penészes vagy rohadt folt, sőt néha olyan is van, hogy mondjuk 10 bála tökéletes, és a 11. az egész szar. Sőt olyan is volt, hogy teljesen jó anyag, jó vízzel minden időben elvégezve rajta, és egy szál nem lett jó belőle. 3 éven át kisérleteztünk vele, de nem bírok rá jönni, hogy min múlik.
És ilyen bizonytalan takarmánnyal nem érdemes piacra menni, csak elrontja a megítélésünket, és egyéb takarmányt se vesznek tőlünk, sok konfliktus származott már ebből a dologból.
Írod, hogy takarmánykészítésből nem lehet profitálni. Na erre én csúnyán rá tudok cáfolni, a földjeink nagy része kaszáló, és a bevételünk igen nagy része ebből származik. Nyílván, úgy nem működik, hogy valakinek van x hektár rétje, begépesít, és azt várja, hogy visszajöjjön takarmány értékesítésből a gépek ára, meg még meg is gazdagodjon belőle. Ez csak úgy működik, hogy állatokat kell tartani, ezekhez úgy is begépesít az ember hogy megcsínálja a saját takarmányát, és az ezen fellül maradót eladja. Így lehet manipulálni a piacot, most nem megy a lucerna, a fűszéna viszont nagyon megy, ezért most qrva boldogok az állatkák, mert lucernát ehetnek amennyit akarnák, fűszénát alig esznek.
Továbbá ha nincs állata az illetőnek mit csinál ha mondjuk szétborul néhány bála, ha megázik egy adag széna, a föld szélén keletkező gyomos bálákkal, stb... Úgy nem lehet a piacon maradni, hogy mindent eladsz. 3 fontos kulcsszó van: a minőség a mennyiség, és a választék, ha ezek tartósan meg vannak, akkor lehet profitra szert tenni takarmánykészítéssel is.
Válasz ..MZ/X.. #1961. hozzászólásáraAz biztos, de történetesen öko területekről van szó, és deszikkálás nélkül tudtommal nem egyszerű magot fogni. Pedig a kombájnunkhoz minden megvan a lucernamag aratáshoz.