Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD401.93 FtCHF439.37 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Fórum
Melyik kombájn a jobb: Claas vagy New-Holland netán...
Válasz _NB_ #783. hozzászólásáraSajnálom a kis morzsolót. Kis és közepes gazdaságok ideális gépe lehetne ma is. Sajnos Brazilia mesze van így az alkatrész utánpótlás bizony nehézkes lenne bár.....Ma már semmi sem lehetetlen. Csak pénz és raktárkapacitás kérdése.
Válasz dr.T #770. hozzászólásáraBraziliában most aug 27.-én jön ki állítólag. Facebook (Agricultura Brasil) oldal szerint. S 550 amcsiban ..pl kapható úgy néz ki mint nálunk a nagyok ,csak kissebb és ahogy láttam nyitott sima függőleges falú mag tartállyal.
Válasz csoppika #778. hozzászólásáraKisebbik cégnél 85 a szárítás, 85 a kukorica rostálás(repce búza 240), levonás 3% , ha neki adom más költség nincs. Egy nagyobb cégnél 210 a rostálás, 45 a szárítás. Levonás 2%.
Csak ez első a szomszéd telephely, a másik 15 km-rel arrébb van, de ha 10 fokot kell szárítani megéri a messzebb cím.
Válasz szanberg #774. hozzászólásáraFelénk egyik kicsinél kb 80-90ft a szárítás, 120 a rostadíj(nettó), rakodás nincs...
A nagynál 110 a szárítás, rosta kb 150 nettó, rakodást nem tudom...
Válasz szanberg #775. hozzászólásáraha-ha nekem volt ,és megmondták,ha rotával megyek nem kapom meg a munkát,nem én szórtam el,csak ilyen jó híre van errefelé
Válasz szanberg #750. hozzászólásáraA tépettséggel nem lenne gondom, a magas tarló fura a szemnek, nem ehhez vagyok szokva ill a lebomlásban is egy fele akkor szár azért hamarabb bomlik, úgy lenne tökéletes ha utána kapna egy szárzúzást szerintem.
A conspeed akkor dolgozik jól ha le van téve és nem tudja kifújni a szárat maga alól könnyen, akkor nagyon apróra vágja a szárat. Conspeedből is többféle van, van amelyik lassabban forog, abból egy darab cső se esik ki... az összecsukósak gyorsabbak valamiért, azokból ki ki pattan néha néha, de nem vészes.
Idén lesz alkalmam többféle adaptert is megnézni aztán lesz róla infóm és tapasztalatom hogy melyik milyen.
Hát az idén is lesznek 13+ os kukoricák, a tavaszra meghagyott ZT egy sor kombinátorral elmunkálva területeseinken brutál a kukorica, hatalmas vastag csövek a 4717-es Dekalbon.
Válasz medikus #760. hozzászólásárahagyjuk már ezt a 200 ft-os szárítási díjjat, ilyen sehol nincs.. ha mégis akkor szólj, én lehordom ide hozzánk, és elfelezzük a spórolt pénzt...
Válasz medikus #760. hozzászólásáraNem egyszer láttam...simán 500 vagy még nagyobb számú koricát kint hagytak egész télen (Nem vadas terület). Márciusban aratták csak a szár és a cső volt rajta. Állítólag Vajdaságban nem egy gazda így csinálta. De a határközeli településeken itthon is megpróbálták már. Van kukorica mi nem dobja el magát.
Válasz szanberg #751. hozzászólásáraHa kivonod a 8x200 forintot a 3500 forintos kukiárból,mi marad?A pergés meg fajta függő!!!!!!Vannak kukoricák,amik jól kombájnolhatóak,és vannak nehezen kombájnolható fajták is!
Válasz 2266 #741. hozzászólásáramenetsebességtől is nagyon függ a dolog.14-ben vágattam muszájból ilyennel ahol normálisan mentek nem szórta ki a csövet ahol üldözte a srác mert látványosra vette a figurát ott a Zsákos Frodó-k jól jártak.és nem egy túlérett kukorica volt.
Válasz borda77 (Joe) #756. hozzászólásáraFelénk ez akkor ment, mikor a légköri aszály lerendezte a határt. A kereskedők futottak a kombájn után. Alapból csak a száraz érdekli őket. Mivel rögtön átdobják a határon Olaszország irányába ..pl. Nem szeretnek nagyon hozzá érni a nedves anyaghoz.
Válasz Vinkó75 #754. hozzászólásáraEl kell adni nedvesen itt Győr környékén marha sok megy úgy el... nincsen szárítási díj korrekt az ár és sima az ügy!
Válasz szanberg #742. hozzászólására Nem csak a gazdák várnak az aratással a szárítósok sem szívesen fogadják a 18-20-as kukoricát.Tavaly is 18 alatti vízzel fogatták csak, a napraforgónál is ugyan ez van ha nem olyan a vize ami nekik jó be sem engedik.
Válasz .Feco. #753. hozzászólásáraIdén még kacifántosabb lesz. Ha hármassal kezdődik az ár, akkor méginkkáb lábon szárítanának. Volt ilyen csapadékos nyár...és lehet csapadékos ősz. Ilyenkor a nyavaja evett meg mivel volt hogy 1 hétig hóban küszködtünk az aratással. És még a fűtő radiátorom is ki repedt. Tehát igen hideg volt. A rostát egész pályafutásom alatt nem szedtem ki annyit mint akkor. Felénk szinte mindenki 17-18..max 19 környékén akarja vágatni. 20 felett már bele sem enged.
Ideális betakarításkori vítrartalom, 18-21%, attól kisebb víz mellett már elég sok a veszteség, részben a csövek eljtése, a csövekből a szemek kihullása, valamint szemtörés, darálás miatt...
Válasz medikus #746. hozzászólására75forint átlagosan fokonként a szárítás errefelé. Nyílván drága a szárítás, de ha a 10%-a lepereg a csőnek az olcsó????
Sokszor megállok lefelé vágásérett kukoricák mellett ha valamerre utazom, tényleg lefelé valamiért így gondolkodnak, nekünk megszokott a 22-es víz, igaz, hogy a 20-ast jobban szeretjük mi is hehe
Válasz t.peti #747. hozzászólásáraDe miért baj ha tépett???
nem értem.
Diszkó ez vagy mi ahol az számít ki néz ki a legjobban?
Szerintem itt az a lényeg, hogy ami az adapteren fentről lefelé áthalad az mivé válik, a rotadiscen meg ha valami bekerül az asztalba akkor onnan csak cafatokban jön ki, lehet az fagally vagy puhább határkaró is...
Az, hogy 30centis volt az oké mert nem túrom a fődet én a magamét magasabban vágom mint a maszekot ezt beismerem mert nem látom értelmét annak, hogy kopjon a talajon csúszva egy kukorica adapter alja, úgyis leforgatódik oszt jónapot.
Válasz szanberg #738. hozzászólásáraHát amikor voltam nálad vagy két éve, akkor elég csúnyán dolgozott az az adapter... 30 centis tépett csonkok mindenhol, errefelé még az utolsó szakadt Oros SA is szebben dolgozott, itt biztos hogy kiállítottak volna a munkából olyan tarlóképpel.
Pedig szép 10+ tonnás kukorica volt az adott táblád sík terepen.
Valamiért az alföldön nem aratnak időben kukoricát, mindenki megakarja várni a lehető legszárazabb állapotot, cserébe meg már akkor is elpereg egy rakás cső amikor még bele sem állt a kombájn, és ilyen állományban nyílván egy erős zöld "erdőre" gyárott-szánt adapter biztosan túl agresszív lehet.
Én 2013-ban amikor nagyon megsűlt minden augusztus végén levágtam a leg moslékabb táblámat többek között e végett is, egyébként itt nálunk mindig magasabbak északon a betakarításkori nedvességek, sőt ritka az az év amikor por száraz paprika minden, általában mire kész a kukorica addigra bejönnek a ködös csapadékos takony idők és egésznap vizes az adapter.
Válasz Claaastra #737. hozzászólásáraNem kell leégetni mert megnézem én anélkül is szakszerűen, egyébként égettek már le tarlót még úgy is hogy az utolsó fogást toltam rajta.
Akkor van ez ha nyitott törőlecekkel mennek a megégett vékony szárú és még véknyabb csövő megsűlt anyagokban. Ha ezt nem veszi észre a kombájnos azzal nemlehet mit kezdeni
Válasz Claaastra #737. hozzászólásáraNem kell leégetni mert megnézem én anélkül is szakszerűen, egyébként égettek már le tarlót még úgy is hogy az utolsó fogást toltam rajta.
Akkor van ez ha nyitott törőlecekkel mennek a megégett vékony szárú és még véknyabb csövő megsűlt anyagokban. Ha ezt nem veszi észre a kombájnos azzal nemlehet mit kezdeni
Ja meg ezek műszerek mind amellett, hogy a leg robosztusabb adapterek. Még mindig a rotadiscről beszélek.
A vágópengék hézagját bekell szépen állítani, hogy szemnek teccőbb munkát kapjál, ha nem lövöd be akkor is jól dolgozik csak tépettebb a tarlókép (amit magyarázzon már el valaki, hogy egyébként miért baj!?!?!?!?)
Továbbá a törőlécek beállítása még fontosabb, úgy és csakúgy ahogy azt a könyve írja, illetve menetközben is ha változó szárvastagságú kukoricát aratsz akkor ahhoz is nyílván utánkell lőni menetközben, ha túl szorosan van állítva akkor nemlesz teljesítményed mert szorulni fog a szár a lecek között ha meg nagyra van nyitva akkor ahogy írta valaki megy le a földre a vékonka cső és jobban mint egy orosnál mert itt agresszívebb gyorsabb a lehúzás.
Ezért van a kis visszajelző monitorja is amin látod a törőléc aktuális állását.
Magyarul ha úgy van használva ahogy kell, akkor a legjobb, ha pedig nem akkor jönnek a szidalmazások.
Én újra ilyet vennék.
Válasz Claaastra #731. hozzászólásáraEz amúgy nem igaz, mindig ezt hittem én is mert ezt szajkózták és ellene voltam de amióta ilyen van azóta érzem, hogy a többi csak játékszer legyen az bármelyik a piacon.
Tudom, hogy többe fog fájni a felújítása, lehet, hogy szezon előtt többet kell vele foglalkozni ha tökéletes géppel akarsz nekimenni az ősznek tökéletes munkát végezve, de ez kuuvasok hektárra van kitalálva itt egy szezon nem annyit jelent mint egy oros adapternél hanem a többszörösét, magyarul ha nincsen kihasználva a gyári tervezett munkaideje akkor nem is kell ezzel foglalkozni sokáig hanem csak akasztani oszt tolni neki.
Én használt több ezer hektárt futott adaptert vettem, két szezont arattam vele idáig naprát kukoricát nem is keveset, nagy kombájnon nagyon tolva neki de gyakorlatilag hozzá sem kellett nyúlni egy csavart sem, csak arattam vele.
Most is mint írtam az aprító derejevágó tárcsákat forgatom át előlről hátra, hogy tökéletesen dolgozzon idén is meg jövőre is, továbbá a tarlóvágó íves csigaéleket és banánkéseket cserélem újra, hogy szebben is mutasson a tarló egyébként még egy évet 100% hogy lazán jól elmenne, nincsen halálra kopva még de nem is akarom lefuttatni mert akkor van baj amikor így lehasználnak mindent.
Ha folyamatosan minden szezon előtt az ember csak ennyit foglalkozik vele akkor nem is fog egyszerre lepusztulni plusz nem fog csökkenni a munkaminősége sem. Ennek szerintem ez a lényege nem más.
Csupán egy dolog ami negatívabb a rotán, az a csatlakozó sorok nem passzolása az asztalszélességgel, ilyenkor eshet talán egykét cső a földre, mondom talán, illetve hoszabb a nem pászoló csatlakozó sorok tarlómagassága, mivel ezeken ugye törőhenger vágja a tarlót az előbb említett íves pengékkel.
1535 hozzászólás
Válasz _NB_ #783. hozzászólásáraSajnálom a kis morzsolót. Kis és közepes gazdaságok ideális gépe lehetne ma is. Sajnos Brazilia mesze van így az alkatrész utánpótlás bizony nehézkes lenne bár.....Ma már semmi sem lehetetlen. Csak pénz és raktárkapacitás kérdése.
Válasz _NB_ #783. hozzászólásáraIgen az ezredforduló környékén a 1188-hoz már a bordás előkészítő asztalt onnan rendelte a kite.
Válasz Vinkó75 #782. hozzászólásáraBraziloknál van még a régebbi kialakítású 1175 is.
JD 1175
Válasz dr.T #770. hozzászólásáraBraziliában most aug 27.-én jön ki állítólag. Facebook (Agricultura Brasil) oldal szerint. S 550 amcsiban ..pl kapható úgy néz ki mint nálunk a nagyok ,csak kissebb és ahogy láttam nyitott sima függőleges falú mag tartállyal.
Válasz Büresz #779. hozzászólásáraItt a kicsi 11km, a nagy 28-30...
Akkor én olcsón dolgozok.
Válasz csoppika #778. hozzászólásáraKisebbik cégnél 85 a szárítás, 85 a kukorica rostálás(repce búza 240), levonás 3% , ha neki adom más költség nincs. Egy nagyobb cégnél 210 a rostálás, 45 a szárítás. Levonás 2%.
Csak ez első a szomszéd telephely, a másik 15 km-rel arrébb van, de ha 10 fokot kell szárítani megéri a messzebb cím.
Válasz szanberg #774. hozzászólásáraFelénk egyik kicsinél kb 80-90ft a szárítás, 120 a rostadíj(nettó), rakodás nincs...
A nagynál 110 a szárítás, rosta kb 150 nettó, rakodást nem tudom...
Válasz Büresz #771. hozzászólására???
Válasz szanberg #775. hozzászólásáraha-ha nekem volt ,és megmondták,ha rotával megyek nem kapom meg a munkát,nem én szórtam el,csak ilyen jó híre van errefelé
de teljesen mindegy, aki nem szereti a tételes elszámolásokat 90-el dolgozunk és ki is jön a matek meg szerintem korrekt.
Ez is drága a 30-as árakhoz az a helyzet, de ha tényleg lepereg egy rakás cső akkor nem vagy előrrébb, sőt...
A lényeg, hogy adapterben a rotadisc-nek nincsen párja, ezt csak az nem tudja akinek nemvolt JÓ! rotája.
Válasz medikus #764. hozzászólásáravegyünk egy 22-es kukoricát mázsa/vízfok költségre:
75 forint szárítás, 11 forint rosta, kitár 2 forint.
Mindez szumma 88 Forint 1vízfok/mázsa teljes költsége.
(1000Ft/t rostadíj és 5000Ft/kamion(25t) kitárdíjjal számoltam)
Válasz .Feco. #772. hozzászólásáraTudtommal a sampot nsm vasarolta fsl csak jhony w szeriat eggyut fejlssztettek ki c12.
Válasz dr.T #766. hozzászólásáraEz a Sampo felvásárlása utan létrejövő Low-end kombajnok egyike..
Egy új oros hsa felújításig mennyi hektárt bír kb?
Válasz Vinkó75 #769. hozzászólásáraBeutottem googleba de nemtalallt semmit ezzel a szammal
Válasz dr.T #766. hozzászólásáraBrazil verzió.
Válasz dr.T #767. hozzászólásáraJó kérdés. Néha az olyan mint a széljárás szerintem.
Válasz Vinkó75 #761. hozzászólásáraNa es mivan ilyenkor a toxinnal?
Válasz Vinkó75 #758. hozzászólásáraEz meg mar milyen jhony az eletben nemlattam meg ilyet?
Válasz szanberg #750. hozzászólásáraA tépettséggel nem lenne gondom, a magas tarló fura a szemnek, nem ehhez vagyok szokva ill a lebomlásban is egy fele akkor szár azért hamarabb bomlik, úgy lenne tökéletes ha utána kapna egy szárzúzást szerintem.
A conspeed akkor dolgozik jól ha le van téve és nem tudja kifújni a szárat maga alól könnyen, akkor nagyon apróra vágja a szárat. Conspeedből is többféle van, van amelyik lassabban forog, abból egy darab cső se esik ki... az összecsukósak gyorsabbak valamiért, azokból ki ki pattan néha néha, de nem vészes.
Idén lesz alkalmam többféle adaptert is megnézni aztán lesz róla infóm és tapasztalatom hogy melyik milyen.
Hát az idén is lesznek 13+ os kukoricák, a tavaszra meghagyott ZT egy sor kombinátorral elmunkálva területeseinken brutál a kukorica, hatalmas vastag csövek a 4717-es Dekalbon.
Válasz .Feco. #762. hozzászólásáraAhány ház,annyi ár!De számold 75 forinttal!
Plusz betárolás,tisztítás,kitárolás!Mert nálunk az is van!Mindezt 8x legalább,mert Szanberg kolléga 22 vízzel szedi!Szárítani meg 14 alá szárítanak!
Válasz .Feco. #762. hozzászólásáraOké!
Válasz medikus #760. hozzászólásárahagyjuk már ezt a 200 ft-os szárítási díjjat, ilyen sehol nincs.. ha mégis akkor szólj, én lehordom ide hozzánk, és elfelezzük a spórolt pénzt...
Válasz medikus #760. hozzászólásáraNem egyszer láttam...simán 500 vagy még nagyobb számú koricát kint hagytak egész télen (Nem vadas terület). Márciusban aratták csak a szár és a cső volt rajta. Állítólag Vajdaságban nem egy gazda így csinálta. De a határközeli településeken itthon is megpróbálták már. Van kukorica mi nem dobja el magát.
Válasz szanberg #751. hozzászólásáraHa kivonod a 8x200 forintot a 3500 forintos kukiárból,mi marad?A pergés meg fajta függő!!!!!!Vannak kukoricák,amik jól kombájnolhatóak,és vannak nehezen kombájnolható fajták is!
Válasz 2266 #741. hozzászólásáramenetsebességtől is nagyon függ a dolog.14-ben vágattam muszájból ilyennel ahol normálisan mentek nem szórta ki a csövet ahol üldözte a srác mert látványosra vette a figurát ott a Zsákos Frodó-k jól jártak.és nem egy túlérett kukorica volt.
Zsebrotoros !
Válasz borda77 (Joe) #756. hozzászólásáraFelénk ez akkor ment, mikor a légköri aszály lerendezte a határt. A kereskedők futottak a kombájn után. Alapból csak a száraz érdekli őket. Mivel rögtön átdobják a határon Olaszország irányába ..pl. Nem szeretnek nagyon hozzá érni a nedves anyaghoz.
Válasz Vinkó75 #754. hozzászólásáraEl kell adni nedvesen itt Győr környékén marha sok megy úgy el... nincsen szárítási díj korrekt az ár és sima az ügy!
Válasz szanberg #742. hozzászólására Nem csak a gazdák várnak az aratással a szárítósok sem szívesen fogadják a 18-20-as kukoricát.Tavaly is 18 alatti vízzel fogatták csak, a napraforgónál is ugyan ez van ha nem olyan a vize ami nekik jó be sem engedik.
Válasz .Feco. #753. hozzászólásáraIdén még kacifántosabb lesz. Ha hármassal kezdődik az ár, akkor méginkkáb lábon szárítanának. Volt ilyen csapadékos nyár...és lehet csapadékos ősz. Ilyenkor a nyavaja evett meg mivel volt hogy 1 hétig hóban küszködtünk az aratással. És még a fűtő radiátorom is ki repedt. Tehát igen hideg volt. A rostát egész pályafutásom alatt nem szedtem ki annyit mint akkor. Felénk szinte mindenki 17-18..max 19 környékén akarja vágatni. 20 felett már bele sem enged.
Válasz szanberg #751. hozzászólásáraMert a gazdák zöme nem számol utána, csak azt látja, hogy nehogy már a szárítós rajta gazdagodjon meg!
Ideális betakarításkori vítrartalom, 18-21%, attól kisebb víz mellett már elég sok a veszteség, részben a csövek eljtése, a csövekből a szemek kihullása, valamint szemtörés, darálás miatt...
Válasz szanberg #750. hozzászólásáraHa tépett még jobb a lebomlásban-gumit kevésbé faragja. A silózó adaptereknél is ez a cél.
Válasz medikus #746. hozzászólására75forint átlagosan fokonként a szárítás errefelé. Nyílván drága a szárítás, de ha a 10%-a lepereg a csőnek az olcsó????
Sokszor megállok lefelé vágásérett kukoricák mellett ha valamerre utazom, tényleg lefelé valamiért így gondolkodnak, nekünk megszokott a 22-es víz, igaz, hogy a 20-ast jobban szeretjük mi is hehe
Válasz t.peti #747. hozzászólásáraDe miért baj ha tépett???
nem értem.
Diszkó ez vagy mi ahol az számít ki néz ki a legjobban?
Szerintem itt az a lényeg, hogy ami az adapteren fentről lefelé áthalad az mivé válik, a rotadiscen meg ha valami bekerül az asztalba akkor onnan csak cafatokban jön ki, lehet az fagally vagy puhább határkaró is...
Az, hogy 30centis volt az oké mert nem túrom a fődet én a magamét magasabban vágom mint a maszekot ezt beismerem mert nem látom értelmét annak, hogy kopjon a talajon csúszva egy kukorica adapter alja, úgyis leforgatódik oszt jónapot.
Az a tábla akkor 13,6 tonnát adott pontosan!!!
Válasz Claaastra #748. hozzászólásáraAz is a kitűzött cél
Válasz _NB_ #744. hozzászólásáraés a képen a jobb alsó sarokban 2 cső figyel
Válasz szanberg #738. hozzászólásáraHát amikor voltam nálad vagy két éve, akkor elég csúnyán dolgozott az az adapter... 30 centis tépett csonkok mindenhol, errefelé még az utolsó szakadt Oros SA is szebben dolgozott, itt biztos hogy kiállítottak volna a munkából olyan tarlóképpel.
Pedig szép 10+ tonnás kukorica volt az adott táblád sík terepen.
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraMajd ha neked is 200-230forintba jönne ki a szárítás fokonként,te sem 22-es vízzel aratnál!!!
Válasz _NB_ #744. hozzászólásáraAz Oxbo csemegekukoricához való, meg hibridelőállításhoz, takarmánykukoricában egy hetet sem bírna ki...
Válasz szanberg #738. hozzászólásáraA rotodisc-nél a tépet tarló nem, hogy hátrány hanem a kitűzött cél.
rövid animáció, miért is olyan a tépett a kukorica töve.
hivatalos oldal
----------------------------------------------
Közben találtam egy lánc helyett
gumiszíjat használó amerikai aszatalt
Oxbo
videó Oxbo 50 Series Corn Head
Válasz szanberg #742. hozzászólásáraIgazad van itt mindenki 12-es kukoricára pályázik!!!!
Válasz 2266 #741. hozzászólásáraMondjuk azt már megfigyeltem és lényegi kérdés ebben a témakörben a helyi adottság.
Valamiért az alföldön nem aratnak időben kukoricát, mindenki megakarja várni a lehető legszárazabb állapotot, cserébe meg már akkor is elpereg egy rakás cső amikor még bele sem állt a kombájn, és ilyen állományban nyílván egy erős zöld "erdőre" gyárott-szánt adapter biztosan túl agresszív lehet.
Én 2013-ban amikor nagyon megsűlt minden augusztus végén levágtam a leg moslékabb táblámat többek között e végett is, egyébként itt nálunk mindig magasabbak északon a betakarításkori nedvességek, sőt ritka az az év amikor por száraz paprika minden, általában mire kész a kukorica addigra bejönnek a ködös csapadékos takony idők és egésznap vizes az adapter.
Válasz Claaastra #737. hozzászólásáraFelénk is potyog belölle a csö rendesen húzzák is a szájukat a gazdák! Inkább orossal vágatják!!!
Válasz Claaastra #737. hozzászólásáraNem kell leégetni mert megnézem én anélkül is szakszerűen, egyébként égettek már le tarlót még úgy is hogy az utolsó fogást toltam rajta.
Akkor van ez ha nyitott törőlecekkel mennek a megégett vékony szárú és még véknyabb csövő megsűlt anyagokban. Ha ezt nem veszi észre a kombájnos azzal nemlehet mit kezdeni
Válasz Claaastra #737. hozzászólásáraNem kell leégetni mert megnézem én anélkül is szakszerűen, egyébként égettek már le tarlót még úgy is hogy az utolsó fogást toltam rajta.
Akkor van ez ha nyitott törőlecekkel mennek a megégett vékony szárú és még véknyabb csövő megsűlt anyagokban. Ha ezt nem veszi észre a kombájnos azzal nemlehet mit kezdeni
Ja meg ezek műszerek mind amellett, hogy a leg robosztusabb adapterek. Még mindig a rotadiscről beszélek.
A vágópengék hézagját bekell szépen állítani, hogy szemnek teccőbb munkát kapjál, ha nem lövöd be akkor is jól dolgozik csak tépettebb a tarlókép (amit magyarázzon már el valaki, hogy egyébként miért baj!?!?!?!?)
Továbbá a törőlécek beállítása még fontosabb, úgy és csakúgy ahogy azt a könyve írja, illetve menetközben is ha változó szárvastagságú kukoricát aratsz akkor ahhoz is nyílván utánkell lőni menetközben, ha túl szorosan van állítva akkor nemlesz teljesítményed mert szorulni fog a szár a lecek között ha meg nagyra van nyitva akkor ahogy írta valaki megy le a földre a vékonka cső és jobban mint egy orosnál mert itt agresszívebb gyorsabb a lehúzás.
Ezért van a kis visszajelző monitorja is amin látod a törőléc aktuális állását.
Magyarul ha úgy van használva ahogy kell, akkor a legjobb, ha pedig nem akkor jönnek a szidalmazások.
Én újra ilyet vennék.
Válasz szanberg #736. hozzászólásárana jó akkor egyszer égesd le a tarlót megdöbbensz
Válasz Claaastra #731. hozzászólásáraEz amúgy nem igaz, mindig ezt hittem én is mert ezt szajkózták és ellene voltam de amióta ilyen van azóta érzem, hogy a többi csak játékszer legyen az bármelyik a piacon.
Tudom, hogy többe fog fájni a felújítása, lehet, hogy szezon előtt többet kell vele foglalkozni ha tökéletes géppel akarsz nekimenni az ősznek tökéletes munkát végezve, de ez kuuvasok hektárra van kitalálva itt egy szezon nem annyit jelent mint egy oros adapternél hanem a többszörösét, magyarul ha nincsen kihasználva a gyári tervezett munkaideje akkor nem is kell ezzel foglalkozni sokáig hanem csak akasztani oszt tolni neki.
Én használt több ezer hektárt futott adaptert vettem, két szezont arattam vele idáig naprát kukoricát nem is keveset, nagy kombájnon nagyon tolva neki de gyakorlatilag hozzá sem kellett nyúlni egy csavart sem, csak arattam vele.
Most is mint írtam az aprító derejevágó tárcsákat forgatom át előlről hátra, hogy tökéletesen dolgozzon idén is meg jövőre is, továbbá a tarlóvágó íves csigaéleket és banánkéseket cserélem újra, hogy szebben is mutasson a tarló egyébként még egy évet 100% hogy lazán jól elmenne, nincsen halálra kopva még de nem is akarom lefuttatni mert akkor van baj amikor így lehasználnak mindent.
Ha folyamatosan minden szezon előtt az ember csak ennyit foglalkozik vele akkor nem is fog egyszerre lepusztulni plusz nem fog csökkenni a munkaminősége sem. Ennek szerintem ez a lényege nem más.
Csupán egy dolog ami negatívabb a rotán, az a csatlakozó sorok nem passzolása az asztalszélességgel, ilyenkor eshet talán egykét cső a földre, mondom talán, illetve hoszabb a nem pászoló csatlakozó sorok tarlómagassága, mivel ezeken ugye törőhenger vágja a tarlót az előbb említett íves pengékkel.