Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR411.18 FtUSD396.67 FtCHF438.4 FtGBP496.77 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraÉn májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
Válasz envagyok2 #60072. hozzászólásáraÁltalános iskolai földrajzórán már úgy tanultuk, hogy Európa elsivatogosodása az Alföldről indul ki. Az bő 40 éve volt.
Válasz Gatti #60061. hozzászólásáraDe az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Válasz Gatti #60070. hozzászólásáraNe bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Válasz medikus #60069. hozzászólásáraMár a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Válasz kukaccsosz #60066. hozzászólásáraDunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraNálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Válasz envagyok2 #60055. hozzászólásáraBocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Válasz envagyok2 #60058. hozzászólásáraOnnan fog jönni. Aztán már az is látszik, hogy a jégerrel szanaszét fogják lűni, igazi szájenszfiksön lesz.
Kapjátok az ívet majd rendesen.
Válasz envagyok2 #60057. hozzászólásáraNem elhanyagolható a feltètelezèse! De! Az igazi kár egy városban,legyen inkább lakott település,ahol a biztosítóknak annyi kára lesz,hogy nem tud fizetni! A háttèrben lehet ez fontosabb,mint a te meg èn pl. gabonám.
Válasz Gatti #60051. hozzászólásáraakkor te szavazz arra, hogy a te környékeden ne használják. ott az orosházi példa, elég gyorsan jött ioa is a kijózanító pofon. itt meg használjuk. mert minket meg 5-8 évente el szokott verni a jég rendesen, itt nem kis zivatarok vannak, hála Istennek, 10 éve nem volt számottevő jégkár. Tegnap is volt jég a zivatarban, egy hete is volt benne, de kárt nem tett. Lehet, ha nem megy a jéger, akkor egy héten belül kétszer veri el a határt a jég. kösz nem.
Válasz Gatti #60047. hozzászólásáranah, akkor azért valaki tudhat valamit, ha egész nap ment, épp ezen a körzetben. ezt azért valaki kiszámolta, hogy itt nem kicsi a kockázat. vajon mi lett volna, ha nem megy egész nap?
Válasz Gatti #60053. hozzászólására"Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre"
még mindig nem ad az elméleted arra magyarázatot, hogy ha itt is kevesebb az eső, mint a szokásos (de még így is több, mint nálatok), akkor hol hullik ki a jéger miatt a csapadék? ha nálatok hiánytott 2022be 200 mm, itt meg 100 mm, akkor hol van ez? Azt mondod a jéger miatt kihullik, de hol????
másik, az ezüst jodid hogy tudja elérni, hogy a már megfagyott, apró jégszemcsék elolvadjanak? az ezüst jodid azt tudja elérni, hogy sokkal több gócpnt van a légkörben, amire kicapódik a pára, és nem egy teniszalbda esik le, hanem ezer borsó. tudtummal.
Válasz Gatti #60053. hozzászólásáraÉs azt esetleg nem számoltad még össze, hogy horvátból, vagy szerbiából hány sc NEM lép be az országba?
Pl tegnap a Koprivnica-Bjelovar-Eszék vonal előtt hány hullott porrá? Pedig ott nincs jégkármérséklő rendszer.
Válasz .Richard. #60050. hozzászólásáraMárpedig egy szupercella is be tud hatolni az országba, ami pl horvátba vagy szerbiába jön létre. Ezekkel tud valamit kezdeni, de ami itt az országon belül alakul ki, azzal nem sokat, főleg ha SC. Ugye ezeknél azért keletkezik nagy jégméret mert az echo szintek között le föl mozog a jégszemcse(feláramlások miatt), ezáltal folyamatosan hízik.
Az ezüstjodid ezt akadályozná meg amíg kicsi a jégméret, de ezekkel már nem tud mit kezdeni. Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre.
Egyszerű az egész, nem kell használni a rendszert, nem tudom ezen mit nem lehet érteni
Válasz .Richard. #60048. hozzászólásáraFölösleges használni, láthatod hogy ilyen helyzetekben nem tud mit kezdeni a helyzettel. Így nem kell belenyúlni az időjárásba, mert az még mindig nem 100% os bizonyosság hogy nem befolyásolja az aszályt.
Jobb inkább hanyagolni ezeket a gépeket.
Válasz Gatti #60047. hozzászólásáraTe rosszul látod ezt a rendszert. A jègeső nem bejön,mert nem bírja el semmi,leesik. Ahol kialakul,ott esik. Egy dèli lègáramlás az Ezüstjodid varázsport,viszi èszakra,lehet,hogy a határtol befelè 40kmre lesz hatással. Azt sem mondta senki,hogy a lègáramlások,hova keverik el az anyagot,olyan szinten,hogy èppen egy 20kmes sávban 3kilomèteren semmi nincs,ott meg majd lesz jèg. Ez nem vaskupola vasfüggöny.
Válasz szmarton131 #60045. hozzászólásáraMent egész nap, csak szart se ér. Esetleg ha határon kívül jön be egy jégeső azt megtudja fogni, de heves szupercella ellen esélytelen.
A pirossal jelzett részen egész nap ment elvileg.
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólásáraIlyen nálunk is van,hogy mire ide ér,ketté válik,ki lyukad! Most azért nem panaszkodunk,de ez az állat szél már fel fújta,lassan porol kint a szántó!
Válasz medikus #60033. hozzászólásáraAz mitől van,hogy a radaron a piros felhő több mint 100km-en keresztül jön,és közvetlenül előttünk megszűnik,majd miután átmegy felettünk visszavált pirosba,Mi meg kapunk pár szem esőt.
Válasz Bzs2 #60032. hozzászólásáraSzerencsére nem volt jég. De a csatorna felé már igen, kb a szélkeréktől már darálva volt a falevél az úton, arra több eső is volt. Megnéztem a csatornánál a búzát, szerencsére nem gyepálta meg.
Hogy eshet jég, mikor gőzerővel megy a jégkár-elhárító berendezés? Komoly milliókért lett megvéve, amit a jobbágyság fizetett ki, és mégis jég esik....
Válasz Bigyófelügyelő #60017. hozzászólásáraMa már megint volt 2 nagy zápor ,minden ajban áll a víz még a homokon is nem tudom hogy fogunk így gyomrtozni. A múltkori esők után is 4 kérek meg difizarral ment csak.
Válasz trikolor5 #60023. hozzászólásáraÖsszes 25 hektár.
De mellette cégnél dolgozom ,most 7 től 15 óráig.
Utána megyek a juhokhoz legeltetni vagy ha olyan a munka akkor be etteni.
Most kijön a bátyám délután legeltetni.
Fiamnak mostanság fontos az a dolog ami nagyon jó!
Nem szivárványos hála az égnek.
Imádja a nunit.????
Bocs a nem ide vágó témáért
Válasz Pisti09 #60021. hozzászólásáraA fiammal csináljuk ketten.
Ő szokott bálázni .
2 géppel kaszálnánk.
Én sodrózom ő jön utánam bálázóval.
Ezért kellene 2 gép
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felkarolná a vízgazdálkodást a kormány? Új tárcaközi bizottság jött létre")
61525 hozzászólás
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraÉn májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
Válasz envagyok2 #60072. hozzászólásáraÁltalános iskolai földrajzórán már úgy tanultuk, hogy Európa elsivatogosodása az Alföldről indul ki. Az bő 40 éve volt.
Válasz Gatti #60036. hozzászólásáraÓballán volt jég, de szerintem kiheveri.
Válasz Gatti #60061. hozzászólásáraDe az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Válasz Gatti #60070. hozzászólásáraNe bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Válasz medikus #60069. hozzászólásáraMár a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
Válasz Gatti #60067. hozzászólásáraNyugat meg a Tiszántúl! De középen mi várható? Délelőtt-délután?
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Válasz kukaccsosz #60066. hozzászólásáraDunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Szerintetek lesz nálunk értékelhető csapadék ebből?
Ti mire számítanátok?
Hungaromet Nonprofit Zrt Facebook oldalán ma:
“Kiadós csapadékot okoz a ciklon felettünk……….szóval csónakokat elő!”
Válasz Gatti #60064. hozzászólásáraNálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Május, nálunk szokásos lett kb 50mm- t kaptunk. Eshetett volna több is, de ez is hasznos.
Holnap megint veri Vas-megyét? A május hozott 1/4 évnyi csapadékot és nekem a keddi 60 mm-ből nem is jutott.
Válasz hasutas1 #60060. hozzászólásáraAz első júniusi hétre mik a kilátások Főnök?
Válasz envagyok2 #60055. hozzászólásáraBocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Válasz envagyok2 #60058. hozzászólásáraOnnan fog jönni. Aztán már az is látszik, hogy a jégerrel szanaszét fogják lűni, igazi szájenszfiksön lesz.
Kapjátok az ívet majd rendesen.
Válasz envagyok2 #60057. hozzászólásáraNem elhanyagolható a feltètelezèse! De! Az igazi kár egy városban,legyen inkább lakott település,ahol a biztosítóknak annyi kára lesz,hogy nem tud fizetni! A háttèrben lehet ez fontosabb,mint a te meg èn pl. gabonám.
Válasz hasutas1 #60054. hozzászólásáraez most megint nem macskaszarnak tűnik, máshol ennél lényegesen kisebbet mutatnak. ez is adria felől fog jönni?
Válasz Gatti #60051. hozzászólásáraakkor te szavazz arra, hogy a te környékeden ne használják. ott az orosházi példa, elég gyorsan jött ioa is a kijózanító pofon. itt meg használjuk. mert minket meg 5-8 évente el szokott verni a jég rendesen, itt nem kis zivatarok vannak, hála Istennek, 10 éve nem volt számottevő jégkár. Tegnap is volt jég a zivatarban, egy hete is volt benne, de kárt nem tett. Lehet, ha nem megy a jéger, akkor egy héten belül kétszer veri el a határt a jég. kösz nem.
Válasz Gatti #60047. hozzászólásáranah, akkor azért valaki tudhat valamit, ha egész nap ment, épp ezen a körzetben. ezt azért valaki kiszámolta, hogy itt nem kicsi a kockázat. vajon mi lett volna, ha nem megy egész nap?
Válasz Gatti #60053. hozzászólására"Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre"
még mindig nem ad az elméleted arra magyarázatot, hogy ha itt is kevesebb az eső, mint a szokásos (de még így is több, mint nálatok), akkor hol hullik ki a jéger miatt a csapadék? ha nálatok hiánytott 2022be 200 mm, itt meg 100 mm, akkor hol van ez? Azt mondod a jéger miatt kihullik, de hol????
másik, az ezüst jodid hogy tudja elérni, hogy a már megfagyott, apró jégszemcsék elolvadjanak? az ezüst jodid azt tudja elérni, hogy sokkal több gócpnt van a légkörben, amire kicapódik a pára, és nem egy teniszalbda esik le, hanem ezer borsó. tudtummal.
Válasz Gatti #60053. hozzászólásáraÉs azt esetleg nem számoltad még össze, hogy horvátból, vagy szerbiából hány sc NEM lép be az országba?
Pl tegnap a Koprivnica-Bjelovar-Eszék vonal előtt hány hullott porrá? Pedig ott nincs jégkármérséklő rendszer.
Válasz .Richard. #60050. hozzászólásáraMárpedig egy szupercella is be tud hatolni az országba, ami pl horvátba vagy szerbiába jön létre. Ezekkel tud valamit kezdeni, de ami itt az országon belül alakul ki, azzal nem sokat, főleg ha SC. Ugye ezeknél azért keletkezik nagy jégméret mert az echo szintek között le föl mozog a jégszemcse(feláramlások miatt), ezáltal folyamatosan hízik.
Az ezüstjodid ezt akadályozná meg amíg kicsi a jégméret, de ezekkel már nem tud mit kezdeni. Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre.
Egyszerű az egész, nem kell használni a rendszert, nem tudom ezen mit nem lehet érteni
Válasz Gatti #60051. hozzászólásáraNem is állították soha róla,hogy ha működik nem lesz jég!
Válasz .Richard. #60048. hozzászólásáraFölösleges használni, láthatod hogy ilyen helyzetekben nem tud mit kezdeni a helyzettel. Így nem kell belenyúlni az időjárásba, mert az még mindig nem 100% os bizonyosság hogy nem befolyásolja az aszályt.
Jobb inkább hanyagolni ezeket a gépeket.
Válasz Gatti #60047. hozzászólásáraTe rosszul látod ezt a rendszert. A jègeső nem bejön,mert nem bírja el semmi,leesik. Ahol kialakul,ott esik. Egy dèli lègáramlás az Ezüstjodid varázsport,viszi èszakra,lehet,hogy a határtol befelè 40kmre lesz hatással. Azt sem mondta senki,hogy a lègáramlások,hova keverik el az anyagot,olyan szinten,hogy èppen egy 20kmes sávban 3kilomèteren semmi nincs,ott meg majd lesz jèg. Ez nem vaskupola vasfüggöny.
Válasz Gatti #60047. hozzászólásáraHát amit Debrecen és környéke most kapott... tényleg szart sem ért!
Válasz K__K #60030. hozzászólásáraJa kèrtèk tavaly,ki kell kapcsolni, akkor nem lesz szárazság.
Válasz szmarton131 #60045. hozzászólásáraMent egész nap, csak szart se ér. Esetleg ha határon kívül jön be egy jégeső azt megtudja fogni, de heves szupercella ellen esélytelen.
A pirossal jelzett részen egész nap ment elvileg.
Válasz szmarton131 #60045. hozzászólásáraKi van kapcsolva,hogy a hívőknek essen az eső!
Válasz Gatti #60042. hozzászólásáraÉn a búzámat féltem nagyon
Hol van ilyenkor a jégkár mérséklő rendszer, nem lőtték most vagy mivan?
Válasz medikus #60040. hozzászólásáraTöbbek között ma is igy volt,szerencse ,hogy tegnap lejött egy tízes,az itt már nagy szám.
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólásáraErre én is szeretném tudni a választ,
általában mi is így járunk
Az elmúlt napok erdménye 0.0000
Válasz szmarton131 #60041. hozzászólásáraén csak pár képet láttam, nem szép látvány. Azért a 3-4cm es jegek már nagy károkat tudnak csinálni.
Debrecen környékén nézte már valaki a határt? Ki sem merek menni, a kiskerteket szétverte a jég!
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólásáraIlyen nálunk is van,hogy mire ide ér,ketté válik,ki lyukad!
Most azért nem panaszkodunk,de ez az állat szél már fel fújta,lassan porol kint a szántó!
Válasz medikus #60033. hozzászólásáraAz mitől van,hogy a radaron a piros felhő több mint 100km-en keresztül jön,és közvetlenül előttünk megszűnik,majd miután átmegy felettünk visszavált pirosba,Mi meg kapunk pár szem esőt.
Válasz R Sándor #60029. hozzászólására70-en túl vagyok ,de ilyet még nem éltem meg,de azért még reménykedek.
Válasz medikus #60034. hozzászólására13 nap 120 mm is?
Válasz Bzs2 #60032. hozzászólásáraSzerencsére nem volt jég. De a csatorna felé már igen, kb a szélkeréktől már darálva volt a falevél az úton, arra több eső is volt. Megnéztem a csatornánál a búzát, szerencsére nem gyepálta meg.
Válasz medikus #60034. hozzászólásáraItt 2010ben volt utoljára hogy nagyobb eső után 2 órával álljon a víz szántón
Válasz R Sándor #60029. hozzászólásáraA mi homokunkon nem áll víz! Az el nyeli!
Válasz K__K #60030. hozzászólásáraKi van kapcsolva! Hogy essen az eső!
Válasz Gatti #60026. hozzászólásáraMajdnem infarktust kaptam... Azt hittem Miklóson fényképezték...
Válasz K__K #60030. hozzászólásáraAz csak arra jó hogy nyáron a kisebb esőket elűzze.
Hogy eshet jég, mikor gőzerővel megy a jégkár-elhárító berendezés? Komoly milliókért lett megvéve, amit a jobbágyság fizetett ki, és mégis jég esik....
Válasz Bigyófelügyelő #60017. hozzászólásáraMa már megint volt 2 nagy zápor ,minden ajban áll a víz még a homokon is nem tudom hogy fogunk így gyomrtozni. A múltkori esők után is 4 kérek meg difizarral ment csak.
Válasz trikolor5 #60023. hozzászólásáraÖsszes 25 hektár.
De mellette cégnél dolgozom ,most 7 től 15 óráig.
Utána megyek a juhokhoz legeltetni vagy ha olyan a munka akkor be etteni.
Most kijön a bátyám délután legeltetni.
Fiamnak mostanság fontos az a dolog ami nagyon jó!
Nem szivárványos hála az égnek.
Imádja a nunit.????
Bocs a nem ide vágó témáért
Válasz Pisti09 #60021. hozzászólásáraA fiammal csináljuk ketten.
Ő szokott bálázni .
2 géppel kaszálnánk.
Én sodrózom ő jön utánam bálázóval.
Ezért kellene 2 gép
Válasz Gatti #60025. hozzászólásáraez is
