Hirdetés
Fórum
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AKG támogatás új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- De gáz a gáz!!!!!!! új
- Poénok új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Erdőtelepítési támogatás új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Kukorica vetőmagok új
Cikkajánló
1884 hozzászólás
Érdekes dolgok ezek, és sajnos ilyen a magyar mentalitás...akkor a léalma biznisz már tuti bukta 5 év múlva, tudják a cégek is hogy milyenek a magyarok és semmi pénzért fogják felvásárolni a léalmát mert szerencsétlen ember mit csináljon odaadja nekik úgyis, ja plussz köti őket a szerződés mert ha jól tudom pár év múlva meghatározott mennyiségű léalmát köteles beszállítani. És ahogy írjátok hogy milyen fákat osztanak, akkor tudva levő hogy nem lehet róla étkezésit eltenni mert ehetetlen...
Válasz #82. hozzászólásra
Hát nemzeti szinten nincsenek illúzióim, magyarnak magyar is az ellensége sajnos. Nem tudna rajtunk uralkodni semmilyen idegen ország, vagy nép, ha össze tartanánk.
A hollandok is azt mondták (miután ezeket az anomáliákat elmeséltem), hogy el se tudják képzelni, hogy a holland kereskedő ne tartaná be még a szóbeli megállapodást is. Náluk van becsület.
Válasz #81. hozzászólásra
nem tudom, nem dolgoztam kint náluk. de ott sem fejjel lefelé ültetik el a fákat, ebből arra következtetek, hogy nagy was ist das-ok nem lehetnek a dologban. ugyan azt csinálják amit mi, látni kordonosat, látni jéghálósat, látni öntözöttet, ilyet is, olyat is. azt gondolom az egész társadalom máshogy működik, ott nem lehet azt eljátszani, mint nálunk, hogy gabona aratás második napján mind a 3-4 kereskedő összebeszélve egységesen behúzzák a kapukat a telepeken, aztán két napig zárva vannak, hogy megbolondítsák a piacot. ezt nálunk meg lehet tenni, ott nem. a 9 ft-os almára sincs más magyarázat, minthogy a konzervgyár beszerzője "csak a haveron" keresztül vásárol, mert gondolom ugye tudjuk miért, a haver aztán meg megy hozzád, hogy vagy adod neki 9-ért, vagy az is ott rohad a fa alatt. dolgozol egy hetet a 100 ezerér, vagy nincs rá szükséged? persze hogy dolgozol, mert mi mást tudsz tenni? ilyen országban élünk. és közbe meg azt gondoljuk magunkról, hogy a világ legfasszább nemzete vagyunk...
Válasz #80. hozzászólásra
Úgy értem a fajták azonosak, öntözni mi is tudunk, tápanyag utánpótlás is megoldható, mivel tudnak többet?
A technológia miben különbözik odaát? Mindenben?
Válasz #78. hozzászólásra
én kérlek tudod mit telepítek a nagy gyümölcsösbe?
akácot
most hétvégén a szélére elnyomtam egy sor akácot, hogy megmarad-e így, különösebb előkészítés nélkül, aztán ha marad, akkor évente ahogy bírom, vágom le a cuccot...
jonagold van, nekem idared van mellette, meg mucsu, meg gloszter, soha nem volt gond a termékenyüléssel, de egy másik telepet is tudok, ott is idared, golden, mucsu. mondjuk nekik rendesen bejött a kétévente termés dolog, szerintem szarul is metszik...
hogy mennyi au-ba a napszám? itt a határ mellett magyarok, szlovákok, románok dolgoznak, alig kapnak többet, mint itthon. vegyszer szerintem tök ugyan annyi, gépek, minden. de egy 40 tonnás, minden évben stabilan ismétlődő termésnél a 120 ft az nem rossz zsé még úgy sem, ha csak 70%-át adja el a termésnek...
a baj nálunk az szerintem, hogy nincs stabil 40 tonnánk, de még a 20 sem az, nagy-nagy átlagban...
Szerintem a mi gondunkon az segítene,ha a magyar almatermelők érdekében április 1-ig importstopot hírdetnének meg.Addig a belföldi áru elfogyna. Csak amikor itt dömping van, küszködünk az eladással+a nyomott árakkal nyakunkra hozzák az import árut.Valamire való,tisztességes kereskedő a termelöivel szemben ilyet nem tenne.De ezeket a nyomorult életművészeket ez nem érdekli csak a maguk hasznát hajtják.Ezek nem ismerik a tisztességes kereskedői magatartást.Tisztelet a kivételnek!
Azt jó lenne tudni, hogy az osztrák húzza-e a száját a 120 Ft-os Idared ár miatt, olyan neki, mint nekünk a 80-as román felvásárlási ár, vagy pedig jól megél belőle? Sajnos nem tudom még csak megtippelni sem, hogy egy ilyen intenzív ültetvényes termelés esetén mennyi a még profitábilis almaár, annyira soktényezős az egyenlet: gépek/telepítési költség megtérülése, öntözési költség, intenzív tápanyagutánpótlás a kis területen, sekélyen gyökerező törpefák miatt, vegyszerköltség, kézimunka költsége, stb. Mennyiért dolgozik egy osztrák vagy holland napszámos, milyenek az ottani vegyszerárak?
Azt tudom, hogy Amerikában nagyot lehet kaszálni, az intenzív ültetvények az első két termő évben visszahozzák a telepítési költségeket, és az ottani keresethez viszonyítva nagyon barátságosak a permetszerárak, priccolják agyba-főbe az almát, nem véletlen, hogy az almában van a legtöbb vegyszermaradék az ellenőrzések során, erről aztán hónapokig cikkezik az ottani sajtó, majd köv. évben keződik elölről a kör. :)
A léalma-kérdéshez visszakanyarodva az egyik agranás csóka mondta, hogy Ausztriában is nagyon megy a léalmatelepítés, meg a németeknél is. A légyártás erősen nyereséges a feldolgozóknak, és bármennyi almát meg tudnának venni. Kérdéses persze a felvásárlási ár. A konspirációs elméletek kedvelőinek azért lehet felcsilanna a szemük, hogy miért olyan elkötelezett egy osztrák cég a léalmatermesztés minél nagyobb arányú elterjesztésében hazánkban. :)
Nyilván nem túl rózsás az almatermesztés jövője, hacsak nem történik valami áttörés a almaexport terén. De ha így fogjuk fel, akkor szinte semmilyen mezőgazdasági ágazatba nem lenne érdemes belevágni, mert minden irányban sötét fellegek gyülekeznek.
Hogy ontopik legyek, idén ősszel telepítek egy kisebb területet, mert tavaly a száraz ősz miatt nem sikerült a terület megfelelő előkészítése. Alapvetően két fajta étkezési alma értékesítésével nem szokott gondom lenni, az egyik a Gala, a másik a Jonagold. Az előbbi azért, mert nyár végén érik és még nincs szezonja az almának, és messze finomabb, mint a korábbi nyári fajták. Az utóbbi meg az íze miatt, nem nagyon tudok olyan almáról, ami ízben verné a Jonagoldot, és fáról levéve azonnal fogyasztható, nem úgy mint az Idared. A Galaval az a gond, hogy varasodásra nagyon érzékeny, esős évszakban kell nyomni rendesen.
Ellenben a Jonagold a varasodásra ellenállóbb, mint a Golden, Idared vagy Jonathan-fajtakör, és a lisztharmatra csak alig érzékeny. De triploid, így két különböző, vele egyidőben virágzó fajta porzását igényli, ami nyomban problémát vet fel porzópárok találásában, amelyek max. annyi vagy még kevesebb permetezést igényelnek. Papíron a Golden klónokkal, Elstarral, Glosterrel virágzik egy időben, meg a nemesítője szerint a Pinovával, ami betegségellenállóságban az egyedüli elfogadható a négyesből. Pár RE-fajta is szóba jöhetne, de nem akarom keverni a lét az étkezésivel. Kinek mi van a Jonagold mellé rakva?
Válasz #74. hozzászólásra
értem amit mondasz, de ettől még van 120-ér első osztályú idared... van, tudnak csinálni. de ez sok mindenre is igaz, pl. a 280 ft-os disznóra, az 50 ft-os tejre, és még sok mindenre. intenzív technológia. hogy ehhez pénz kell, meg üzemméret? hát erről szól a világ, mármint a koncentrálódásról. hogy ez vállalható vagy sem, hogy ennek milyen társadalmi hatásai vannak? szarik rá mindenki, mert az így megszerzett lóvét ma el lehet költeni, a balhé meg majd csak xxx évtized után jön.
egyetértek veled, jó volna, ha 5 ha almásból tisztességes munkával meg lehetne élni, de az ábra azt mutat, amit mutat.
épp azt írtam, amit te is, hogy a 20 évvel ezelőtt telepített ültetvényből úgy éldegélnek/ünk, hogy pótolni már nem tudjuk, nem telepítjük újra, vagyis a tőkét nem pótoljuk, a tőkeköltséget nem tudjuk megkeresni, ergo amikor már végképp kiöregszik, akkor kalap, kabát, utánam a vízözön...
de abban továbbra sem hiszek, hogy ezen a magyar piacon, ezekkel a magyar felvásárlókkal szemben életképes kifejezetten léalmára ültetvényt telepíteni. lószart. ez ugyan olyan, mint a giliszta, meg a gomba, meg csincsilla, meg még ki tudja milyen piaci őrület nem volt ebben az országban. persze, telepítse el most mindenki, csináljunk hozzá kedvet, aztán mikor ott van az ültetvény, akkor úgy is le fogja szedni, úgy is oda fogja adni 9 ft-ért, mert nem tud vele semmit sem csinálni. nagyon szeretném, hogy ne legyen igazam, de egypár ilyen ügy volt már ebben az országban. és a paraszt nem a semmiért nem hajlnadó belépni semmi ilyen speciális piacra, mert potnosan tudja, hogy ezek mindegyike összeborult, hogy ebben az országban csak nyomorult felvásárlók vannak, akik ugyan úgy egy szezonban akarják halálra keresni magukat, mint ahogy a balatonon a lángososok. ugyan az itt is, ugyan az a tróger mentalitás.
Nálam a hollandok kérdezték értetlenül, hogy miért nincs sokezer m2-es üvegházam, mint amott náluk minden zöldség, virág termelőnek.
A lóvé hiánya a gond. Ez pedig azért is van a pályázatok és az egyéb piaci anomáliák mellett, mert nyugaton 5-6-7 generációs gazdaságok vannak, sok generáció alatt gyűlt a föld, eszköz és persze a pénz. Nálunk meg 20 éve van kapitalizmus, a legtöbb farm első generációs, esetleg most kezd a második generáció felnőni. Akik nem tudtak kiprivatizálni TSZ ültetvényeket, stb., annak nem egyszerű az élet a jóval előrébb járó nyugatiakkal szemben. A volt tsz-es ültetvények meg öregek, újratelepíteni nincs pénz, mert az elavult technológia nem hoz annyit, hogy vissza lehessen forgatni a gazdaságba.
Eszembe jutott közben még 1-2 dolog, ami kimaradt.
A hűtőtárolók hiánya: 5-6 éve volt egy kezdeményezés, egy környékbeli TÉSZ-ben tömörülő gazdák gyűjtögettek hűtőházepítésre, mire összejött az összeg, valaki lelépett a pénzzel, még mindig bíróságra járnak tagok.
Másik 4 hektár szuperintenzív gyümölcsös telepítésére csóka megnyerte az állami támogatást, faxa utófinanszírozási konstrukció. Felvett egy szép kölcsönt emberünk, csak az almacsemeték ára 10 misi volt, kútat fúratott, öntözőrendszer, támrendszer kiépítve. Egy fillér állami támogatást nem kapott még, nyögi a hitel visszafizetését, a lizingelt traktortól már elbúcsúzott, és folyton csak hitegetik immár 3 éve, idén lesz negyedik, hogy majd most megkapja. Most akkor így hogy tudod felvenni a nyugati termelőkkel a versenyt?
Válasz #73. hozzászólásra
Érted, te is csodálkozol a 20%-os tárolási káron, az olasz meg azon, miért nincs minden második gazdának szupermodern, szuperintezív, szupergépesített, szuperlófax almása. A válasz nagyon egyszerű: nincs rá lovetta. Szívesen építenék hűtős tárolót, vagy már egyenesen légcserélőst, uram bocsá ultra-alacsony oxigénest. De amíg nem nyerek a lottón, marad a vályogfalú, egykori istálló, és másfélhavonkénti átválogatás a 20%-os tárolási kárral.
Ugye, nem tévedek, ha azt feltételezem, hogy az ország almatermelésének legnagyobb része itt, Szabolcsban koncentrálódik? Akikről tudok, leginkább családi vállalkozásban termelnek, 5-10 hektáron, mert annyira van művelési, értékesítési, raktározási kapacitásuk. Egyet sem ismerek olyat, aki almázásból hűtőházat épített, olyat igen, aki felvásárlóból lett termelő, de ilyen nagyon kevés lehet. Nem véletlen, hogy erre a románok jól rá is tudnak játszani, mert aki nem tudta elpasszolni decembertől januárig az almáját, az már szinte aprópénzért is odaadja vagy viszi lébe, hogy ne rohadjon rá.
A léalma témához még annyit, hogy már 2013 őszére is előjegyzési lista van az agranás telepítési programban, már tavaly ősszel nem lehetett idénre beférni. Egyszerűen nem tudnak annyi oltványt termelni, amire igény lenne. Akkor csak úgy látja a többség, hogy megéri csinálni.
A minap sajnálkozott egy rádiós interjúban valamelyik mezőgazdasági államtitkárka, hogy egyre nagyobb a túlsúly az almatermesztésben az ipari alma javára. Pedig már ők tárgyalnak az oroszokkal, akiknek nem győznénk kielégíteni az almaéhségét. Az bmeg. Ott örömködött, hogy 2000 tonna étkezésire leszerződtek a ruszkikkal. Az 10-20 gazda termelése, a többi ezrekkel meg mi lesz? Maradnak a román kupecek.
Mondjuk 10 év múlva már nem lesz gond az hagyományos almafajták értésesítésével, meg a nagy éhségű oroszokkal, mert nem lesz alma. A környéken a jelenlegi Idared termelés, ami a legnagyobb arányú étkezési alma itthon, a 20 éves és öregebb fákról történik, amit még a tsz-es időkben telepítettek. Szinte senki nem telepít már Idaredet, kivéve néhány örültet/zsenit (majd az utókor eldönti), akik épp a jövőbeli Idared hiányt akarják majd bepótolni.
Aki étkezési almát is telepít itt a környéken, 10-ből kb. 2 ember, a többi vagy lét rak, vagy kivár, vagy átállt meggyre, szántóföldi termesztésre, vagy épp tojik a farmra. Az Idared megy el a legolcsóbban, mert abból van a legtöbb, a románok is csak húzzák rá a szájúkat, ha nem lenne olyan jól tárolható, már kihúzgálták volna mind a gazdák. Aki mégis étkezésit telepít, az Jonagoldot, Gálát (elég nehéz lesz versenyezni a hollanddal), Mutsut, Goldent - mert ezek mennek a legjobban a piacon, meg Starkingot - aminek jelenleg a legjobb az ára, de a termelése egy rémálom, vagy 10 éve volt egy nagy tűzelhalás járvány, ami kivitte a Starkingok nagy részét a környékünkön. Esetleg "egzotikus" fajtákkal kísérleteznek, Akane, Fuji, Granny Smith, Braeburn, Orange Cox, amik a fene tudja, hogy fognak produkálni a szabolcsi földekben és klímában.
De nem baj, ha már nem lesz étkezési almánk, a kínaiak az utóbbi 5 évben olyan fokú almatelepítésbe kezdtek, nagyrészt Fujit raktak, hogy egész Európát ki tudják majd szolgálni a 30 Ft-os "bio" almájukkal. :)
Válasz #72. hozzászólásra
höööö? :S
Válasz #71. hozzászólásra
Erről eszembe jut az olasz csákó, aki az almatermesztésről szóló előadásával turnézott a környéken. Értetlenkedve kérdezte, hogy miért nem lát jéghálóval fedett almásokat, amikor az oszloprendszer és fedőháló kialakítása csak duplája a telepítési költségeknek. Miért nem öntözünk nyáron, meg miért kérdezgetjük őt arról, hogy milyen hosszan tárolható étkezési almát javasol, amikor az ULO tárolóban minden alma eláll tavaszig. Aztán szép régeket mondott a 80k eurós almabetakarító és válogató gépről.
Tanult kollegám mondta aztán erre, ha lenne 200 millám, szerinted almát szednék az 5 fokos, szakadó októberi esőben. Remélem, nem az az eset tanulsága, hogy ha nincs sok pénzed, akkor nem tudsz sok pénzt keresni.
Válasz #70. hozzászólásra
úgy, hogy nem 20-30 tonnát termel minden második évben (mert a közbülső éveket is megvédi a jégtől), meg nem 15-20%-os a rohadási kára, ahogy írod, mert az über brutális, hanem 50 tonnát minden évben, aminek 90%-át étkezésiként tudja eladni.
mint mindent, ezt is kizárólag intenzíven lehet csak csinálni, aki 200 mázsát akar termelni léalmába, az úgy megy a lecsóba, mint a füstölt páros. esélytelen, totálisan esélytelen. azt éri el, hogy az induló tőkéjét szépen elássa 70 cm mélyre, és 8 év alatt teljesen lenullázza saját magát, se tőkéje, se nyeresége, hanem egy halom adóssága lesz, és kicsúszott alóla minden.
ha visszapörgetem magamba az elmúlt 10 évet, szerintem kevesebb olyat találok köztük, ahol egyáltalán kétszámjegyű volt a léalma ára, nemhogy kettessel kezdődött volna. 300 mázsa az mondjuk legyen igen jó esetben 450 eft, ha eltelepítem saját magamnak 2 miskáér (és ebbe a föld ára nincs benne, se a kút, se a gépek, se semmi!!!!!), csak ez 20 év alatt 8%-os kamattal évi 200 ezer Ft tőkeköltség!!!!
Válasz #68. hozzászólásra
Már csak azt magyarázza el nekem valaki, hogy tudják az osztrákok 120-ért (szállítással, kereskedői haszonnal) megtermelni az idaredüket, ott biztos jóval drágább a munkaerő meg a vegyszerek is.
Múltkor gondolkoztunk azon egy termelővel, hogy az 1500km-ről ideutaztatott, jégháló, rovarháló, öntözőrendszer, csodarabbi mellett termesztett holland Gálát, hogy tudja a tesco 250-ért adni, amin eleve már az üzletláncnak van vagy 40%-os haszna biztos, a szállításból, raktározásból, a vevői nyomkodásból származó sérüléseket kompenzálandó. Abból gondolom, hogy egy másik üzletlánc 130-at adott a goldenért 2 éve Pestre felszállítva, majd szintén 250-ért tették ki.
Válasz #67. hozzászólásra
Tolna megye déli része. Ezek a földek jók kajszinak, meggynek, málnának, bodzának, cseresznyének, szilvának, almának, öszibaracknak, szinte mindennek.
Tisztelt B.B.Géza!
Az alma árával az a gond:hogy a jelenleg megtermelt mennyiség 90% a románok viszik ki az országból.Ezt kihasználva néhány xszarházi kereskedő nyakunkra hozta az osztrák és olasz almát.Ezzel a minőséggel viszont mi nem tudunk versenyezni.Ha az osztrák idared jelenleg 120 ft a mi idaredünkért max 90 ft adnak.Addig amig ezt kormányzati szinten megengedik addig sajnos az alma árában jelentős növekedés nem várható.Csak azt szeretném tudni,hogy fordított helyzetben ilyen kereskedői magatartást az osztrák szervek megengednének a saját termelőik érdekében.Szerintem nem!
Válasz #66. hozzászólásra
Ezek igen jó árak. Melyik régió ez egyébként?
Nyilván gyümölcstermesztésben nem az alma a legjobban hozó ágazat, de erre vagyunk már berendezkedve. Kajszihoz szerintem sem az itteni mikroklíma, sem a földek nem jók, kétszer próbáltam már magyar kajszit a kiskertben, de 1-2-szer termett és paff, gutaütés vagy fene tudja mi kivitte, pedig figyeltem a metszés időpontjára.
Körtén is gondolkodtam már, de ott meg a levélbolhával vannak vérre menő harcok. A meggyből elég annyi, amennyi most van, nem is lenne többre kapacitásunk, mert a napszámosok sírva menekülnek, ha meghallják a meggyszedés szót, meg az ára is kiszámíthatatlan, de legalább csak júliusig tart a meggyidény.
Ha termő korban 40 tonnát ad az alma és 20Ft-ot adnak érte lének, az 800eFt/ha árbevétel. Abból mi marad meg tisztán? Nagyon kevés.
A kajszit itt a környéken a TÉSZ tavaly 250Ft induló árral vásárolta fel, és 200Ft volt még a végén is.
Ez 10t termésátlaggal 2MFt. Lének 130-150, cefrének 80-100Ft körül adnak.
Válasz #64. hozzászólásra
Köszi, ez nagyon részletes volt. A piaci helyzeteket a saját bőrömön kiválóan ismerem. Megerősítettél abban a hiszemben, hogy almával nem érdemes foglalkozni.
Én a kajsziban "hiszek". Leguniverzálisabb gyümölcs és értékes. Egy barátomnak 10 ha kajszit vert el a jég tavaly. 3 nap alatt felmerték a földről az érettet és cefrének még így is el tudta adni 100Ft-ért /kg.
Lének is le lehet adni a Siónak pl. Fel lehet dolgozni lekvárnak, vagy aszalásra alkalmas fajtákat is lehet telepíteni. Meg ugye friss piaci árunként is értékesíthető. Piacra se kell menni, ki kell építeni egy kereskedő vevőkört. Növényvédelme még könnyebb is, mint a kényes Jonathan fajtakör almának pl. Metszés se bonyolult, kompakt váza koronára lehet alakítani, de vannak francia és olasz oltványok, amiket akár szuper orsóra is. Mondjuk azok nem olyan ízletesek, mint a hazai fajták.
Válasz #63. hozzászólásra
1ha 5x2-ben kb. olyan 7-800 fa körül megy, attól függően, hogy jönnek ki a sorok. Csemete 6-650/db, lyukfúrás 7-80 Ft/db, ha van saját földfúród öröm és boldogság. A terület bekerítése, előkészítése ugyanannyi, mint 1ha étkezésié. A koronaformának köszönhetően a telepítéstől számított 3. évtől már terem 6-8 tonnát, olyan 8-10 kg van a Remokon ekkorra, ha rendesen van metszve. 4 évesen dupláját, és 6. évre kellene elérni a 35-40 tonnát hekinként, de ott még nem tartok.
Van étkezési almám is, amivel sok a vesződségem. Csak az utóbbi 2 évvel példálóznék:
2010 - 16-szor volt permetezve az Idaredem, és még szerencsém volt, mert kifogtam egy esőmentes napot, amikor rá tudtam menni felszívódóval, szomszédék 21-szer nyomták le, ebből volt olyan, hogy a permetezés után fél órával már fűvön sárgállot a dithane az eső miatt.
2011 - fasza év lett volna, fagyást megúsztam, de 7. permetezés után jégeső rotty, 50%-os jégkár, ötletelhet és számolgathat az ember, hogy akkor végigvigye teljes permetezési tervvel az évet, vagy mi legyen.
Jó és ez még az egyszerűbb része a dolognak, mert az időjárást nem tudom befolyásolni. De aztán, jön az eladási párzási tánc. Nekem sajnos nincs időm hetente 3 alkalommal a piacra járni az almámmal, mert nem ez a fő foglalkozásom. De ahogy hallom az ismerősöktől 3-ból 2-szer vissza is hozod, amit eladni vittél. 2011 léalma 40 Ft, étkezési az elején a Gála még elment 100-ért, de az Idared már csak most január végén 80-ért. Ha nincs időd piacolni, akkor csak a románban bizhatsz, de ő feléd se néz januárig, addig már 2-szer át kell válogatni az almát, meg persze kell neki tárolót is kerítened, rothadási kár 15-20%-os, 2010-ben harmada menta lecsóba, mert nem tudtuk kálciumozni. Jól van, jön a román, és alkudja lefele az almádat, mert ő otthon a kis gubicsméretű szir-szarokat 50 Ft-ért veszi, és ekkor felb. az ideg, mert a permetszerek 10-15%-ot mennek évenként, a napszámos meg már szóba sem áll veled 4500 alatt, és ha nem vagy ott mellettük, nem dolgoznak, meg két méterről kosaraznak az almákkal. Jövőre megy ki az összes Idaredem meg Jonathánom, mert egyszerűen gazdaságtalan a megtermelése. Két évet pihen a terület, és rakok bele lét, vagy rezisztens étkezésit, jéghálóval, majd még gondolkodok rajta.
Válasz #62. hozzászólásra
Én arra gondolok, hogy valaki termelni akar valamit, ami pénzt hoz. Ebben az esetben tuti nem a léalma jutna először eszembe. Évek mire terem, ki vagy szolgáltatva a felvásárlónak. Én nem látom azt, hogy ez annyira jövedelmező lenne, de ha már szóba került, akkor nézzük meg, hogy kb. mennyibe kerül 1 ha alma telepítése, hány évig kell gondozni, mire terem, és mennyit terem 1 ha-on átlagosan 5x2m térállásban?
Válasz #60. hozzászólásra
Ez azért nem teljesen így van, mondjuk sok függ attól, hogy milyen munkafolyamatokat kell bérmunkában végeztetni, de olyan 20 Ft-os felvásárlási ártól már profitábilis.
Feleannyi permetezés, mindegy, hogy megvert-e a jég, vagy megperzselte a nap, szaporán lehet szedni, nem kell válogatni, töredéke a napszámos kézimunka, ami a költségek jelentős hányada, nem kell tárolgatni, azonnal eladható, nem kell piacot keresni hozzá.
Válasz #59. hozzászólásra
Válasz #59. hozzászólásra
Itt felénk, Szabolcsban a rezisztens léalma ültetvényeket 6-7-szer permetezik egy szezonban. Az Agrana telepítési programban a RE-fajták közül 4-5 fajtát szoktak adni, azt hiszem: Remo, Rewena, Reglindis, Relinda, talán még Rebella. De van egy tucat ilyen dREzdai rezisztens fajta. Ők nem csak találomra válogatják össze a fákat, hanem megvan mindegyiknek a prozópartnere, és közel azonos időben szedhetők, olyan augusztus végétől szemptember közepéig. Nem étkezési almák, ezért ízük a rettenetes ecettől a bazaltkemény savanyúságig terjed, kivéve a Reglindist, meg azt hiszem, hogy még a Rebellára mondják, hogy szájhúzogatással meg lehet enni belőle párat. Nem is értem, mit esznek rajta a molyok.
5x2m-es térállással telepítik közepes növekedésű, mm106-os alanyon, és a karcsúorsóhoz hasonló módon metszik. Az agranások szoktak tartani február végén környékbeli gazdáknak valamelyikük ültetvényében metszési bemutatókat. Egyszerűen elsajátítható lépések, és szaporán megy, nem túlhajszolt tempóban olyan 60 fa/nap/ember.
Hogy varasodás ellen nem kell permetezni a re-fajtákat nagyon nagy előny, de érdemes azt is belekalkulálni, hogy nem mindig van olyan jó ára a léalmának, mint tavaly volt, és ezzekkel mást nem tudsz kezdeni, alacsony cukortartalmuk miatt még bornak se jók, max. ecetnek. Nem olyan rég volt még a 10 Ft/kg-os felvásárlási ár, amikor ott rohadt a fák alatt az alma, mert napszámos szedéssel meg szállítással mínuszos volt a hozam...
Válasz #59. hozzászólásra
Léalmába ne gondolkodj szerintem. Az tuti bukta, még a ráfordítást se hozza vissza. Én nem is értem a koncepciót, hogy eleve nem akarsz jó minőségű árut termelni.
Válasz #57. hozzászólásra
Na egy ilyen hozzászólásra én is várok már régen, hogy milyen fajtákat és hogy lehetne eredményesen termeszteni, köszönöm én is az átfogó felvilágosítást. Én egyébként kicsibe gondolkozok egyenlőre és 100-200 almafát szeretnék ültetni akár ősszel és csak léalmának leadni. Ugye akkor jóval kevesebb permetezésre van szükség és ha még ellenállóbb fajta is akkor az csak jó.
Válasz #57. hozzászólásra
Ja, kimaradt, hogy az almafák porzópárokat igényelnek, mert önmeddők, így több fajtát érdemes összeválogatni egymást átfedő virágzási idővel, hacsak nincs a 20-30 méteres közeledben másik almás...
Válasz #38. hozzászólásra
Szerintem a rezes lemosóval még nem késtél el, én általában március utolsó hetén csinálom, rügypattanás után egérfüles állapotban, ahogy kijön a lépés. Az egyik legfontosabb permetezés a varasodást, lisztharmatot, tűzelhalást megelőzendő. Sziromhullásig (május 1-2. hete) a varasodásra (fuszik) érzékeny almafajtáknál szigorúan tartsd be a 7-8 napos permetezési fordulókat. Mondanám, hogy utána már lazábban veheted a dolgot, de nem, mert jönnek a tetvek meg a molyok nagy erőkkel. :)
Ebben az időszakban már sokkal fontosabb, hogy a kártevőkhöz igazítsd a permetezést: levéltetű telepek megjelenése, molyok rajzása, de azért a 10-12 napos fordulókból ne csússz ki.
Ha új almafákat telepítenél, érdemes varasodásrezisztens vagy legalább a betegségekkel szemben toleránsabb fajtákat választanod. Egyrészt kevesebb permetezést igényelnek, leginkább a szezon kezdetén, meg egy-egy elcsúszott, kihagyott permetezést nem bosszúlnak meg.
Telepítésnél a térállást a művelési rendszerhez igazítsd, nagy traktor - nagy sortáv, kis traktor - kisebb sortáv, de azért 3,5-4 méternél nem érdemes szűkebbre venni, mert akkor erősen árnyékolják egymást a sorok. Tőtáv: a modern fajtáknál, közepes növekedésű alanyon akár érdemes a félintezív művelési formát választani és 2 méteres tőtávolságokkal menni, meglepően egyszerű és gyors a metszése a hagyományos koronaformákhoz képest. Az utóbbi években kezdenek el egyre szélesebb körben elterjedni a varasodás- és lisztharmat-ellenálló/tolerás fajták, jó ízzel, hosszú tárolhatósággal, jóval kevesebb permetezési igénnyel, biotermesztésre is alkalmasak.
Pár ilyen fajta a teljesség igénye nélkül: Florina, Topaz, Pinova (nem rezisztens, de nagyfokú toleranciája van a varasodás/lisztharmat kombóval szemben), Freedom (kissé savanyúbb a többi étkezési almához képest, de kiváló kompót/sütemény alapanyag), Reglindis (az egyedüli étkezésre is alkalmas fajta a re-fajtás léalmaprogramból). Meg vannak vadi új fajták is a Naturalma programban, de azokat nem ismerem.
Válasz #52. hozzászólásra
Akkor sózz oda nekik keményen! Nekem a Mospilan bevált, 3 hétig bőven megvédi.
Válasz #52. hozzászólásra
nah látod ez a legnagyobb baj, ami szilvával történhet!!!! nem maradhat rajta!! akkor ne is keresd tovább, hogy miért rúgja el a termést!
Válasz #51. hozzászólásra
hát ha ősszel ülteted, akkor mondjuk kevésbé, de első nyarat biztos nem hagynám öntözetlenül. ha szépen kitányérozod, akkor két kanna vizet rá tudsz lökni egy alkalommal, és ha kéthetente ezt megteszed, akkor tutti nem a szárazság miatt nem fog megeredni :)
egyébként ezen az éghajlaton ha szép nagy termést akarsz, és biztosan, akkor a barackokat mindenképpen öntözni kellene, erre azért készülj fel, mert annak nagyon sekélyen vannak a gyökerei, és emiatt érzékenyebb.
dió ugye alapban szereti a vizet, almát, körtét ha nagyon muszáj, és ott a kút, akkor a legnagyobb aszályban szépen meg lehet öntözni, de azért azok kevésbé érzékenyek.
Válasz #50. hozzászólásra
vazsmegyevazsvárottteremalegvár :)
Válasz #43. hozzászólásra
A szilvával sok a baj állandóan levéltetves
Válasz #39. hozzászólásra
Még azt szeretném kérdezni,hogy a csemetéket ha elültetem milyen gyakran kell locsolni? ugyanis elég messze lakom a telektől.Nagyon szimpatikus a feldolgozás ezt nem látom tisztán sima háziasszony stilusban vagy különleges berendezéseket kell beszereznem és egyáltalán van e erre piac.Nekem az természetes,hogy egész nyáron teszek el télire,de soha sem próbáltam értékesiteni.Ma dolgozom tudok sokat irni hátha Nektek is van időtök
Válasz #48. hozzászólásra
Merre laksz, hogy arra már majdnem "zöldellik" az alma?
Mi jövőhetén kezdjük még csak a lemosó permetezéseket... :D
Válasz #48. hozzászólásra
Nálam még semmi meg se mozdult, alma sem. Még ezen a 7végén se tudok nekiállni.
Válasz #47. hozzászólásra
jah, a csonthájasoknak múlt hétvégén még én se akartam nekiállni, majd most.
de azért almát már ne fújd le rézzel sztem, errefelé már majdnem zöldellik...
Válasz #46. hozzászólásra
Én még nem mostam le a fákat, mert előbb metszenék, ahhoz meg korán van még mindig a csonthéjasoknál, abszolúte meg se mozdultak még. Meg az ősz végi lemosó is még rajta van a fákon, nem veszélyes a helyzet. Két almafám van, azokat nem fogok külön elbánásban részesíteni.
Válasz #42. hozzászólásra
és el tudod adni?
étkezésibe vagy inkább csak léalma a cél?
mondjuk léalmára nem lehet rámenni, mert az tutti bukta, tehát úgy nem lehet nekimenni a szezonnak, hogy spórolsz, és majd léalmába elmegy...
én is syngentát használtam évekig, idén váltani akartam a basf-re, mert ugye kellene néha cserélni, de nem lett belőle semmi, majd jövőre.
lemosóval már elkéstél, én úgy néztem, hogy hétvégén indul nálunk a szezon a varasodás+lisztharmattal, tehát gyorsan keresgélj, ha komolyan akarod csinálni!
Válasz #40. hozzászólásra
a térállás az sok mindentől függhet, pl. hogy milyen fajtákat, milyen alanyon, milyen művelési rendben akarsz művelni. ha semmi extra, nem akarsz kordonos ültetvényt, hanem sima, akkor 3×4, 4×4, 4×5, ahogy kiadja. de pl. diót, cseresznyét nagyobbra kell, és én még a kajszit is nagyobbra ültetném, mert gondolom nem fogod 20 év múlva kivágni, hanem ameddig terem, addig terem, márpedig ezek nagyobbra nőnek. almát, körtét, őszibarackot, meggyet, félig-meddig szilvát is ültethetsz ilyen rendben.
lehet vegyes gyümölcsöst is csinálni, csak tudni kell, hogy hol mi van, ne maradjon ki permetezéskor, de arra azért figyelj, hogy érő korai cseresznye mellé közvetlen ne ültess nemtom almát, mert egyiket enned kellene, miközben másikat még permetezed ezerrel. és az uralkodó szélre is figyelj, tehát ne úgy ültess, hogy a déli oldalon érik a cseresznyéd, az északit meg permetezed, és mindent elsodor a déli oldalra.
fajtákat meg keresgéld össze. ha elsősorban saját célra, vagy közvetlen friss értékesítésre szánod, akkor próbáld úgy csinálni, hogy az érést széthúzni, mindenből van korai és kései, lehet már május közepén is cseresznyét szedni, és még június végén is, sőt... ugyan ez igaz az almára, július közepétől gyakorlatilag novemberig, meggy, őszi, kajszi, szóval lehet így csinálni, csak figyelj az elrendezésre.
aztán ha nem akarsz sokat permetezni, vagy legalábbis nem extra sokat, akkor arra is figyelhetsz, hogy melyik fajta az ellenállóbb, DE olyan sokat ne várj ettől, mert permetezés nélkül semmit nem lehet termelni, legfeljebb mondjuk annyi hasznod lehet, hogy az 5 napos fordulóból lehet 7 naposat csinálni büntetlenül, vagy a végén egyet kihagyhatsz.
permetezésnél minden nagyobb gyártónak van komplett technológiája, ebben érdemes gondolkodnod, legalábbis az első időkben, aztán pár év alatt belejössz, és akkor már lehet kicsit agyalni, esetleg olcsóbbítani. de nagy különbségek nincsenek.
a terület az külterületi szántó, vagy zártkert, netán belterület?
Válasz #42. hozzászólásra
Én évek óta Syngenta szereket használok nem csak gyümölcsökre, hanem zöldségekre is.
Válasz #40. hozzászólásra
Hát almát pl. én nem ültetnék, bár ez almás topic. :)
Én is azt mondom, hogy feldogozásra érdemes ráállni.
Ehhez mérten én első sorban kajszit ültetnék meg szilvát nagyobb mennyiségben. El lehet adni frissen is, lekvárnak is jó és végül pálinkát is lehet csurgatni belőle. Mindegyikből van sok fajta, szépen sorrendbe lehet őket állítani érési idő szerint.
Kajszit kompakt váza koronaformára alakítanám.
Piroska, Ceglédi Óriás, Magyar Kajszi, Pannónia, Mandula kajszi, Bergeron és végül Budapest.
Szilvából friss eladásra Cacanska Lepotica és Cacanska Rodna, azután Stanley, Besztercei, President,stb. Nagyobb mennyiségben a beszterceit érdemes, ez a legjobb feldolgozni és eladni is jól el lehet a lekvár szezonban.
Meggyből inkább csak saját részre, mert macerás szedni.
Meteor, Jubileum, Érdi Bőtermő, Debreceni bőtermő, Újfehértói Fürtös.
Sziasztok!
Lehet hogy hülye kérdés (sőt biztos),de ti melyik gyártó szereit használjátok almára?Mert én tavaly azt fújtam amit éppen találtam, nem foglalkoztam különösebben vele.De idén szeretném precízen csinálni.
1 hektár almám van, van traktorom permetezőm is.
Előre is köszönöm
Válasz #39. hozzászólásra
Hát a talaj agyagos inkább,emelkedő van egy kút az udvaron.Én úgy gondoltam,hogy sok lenne a gyümölcsmennyiség egy családnak,Szoktam befőzni lekvárokat és pálinkát is főzök.Azt kérdezném,hogy miből mennyit ültessek.Gondolom egy fajtából egymás mellett többet a szedés miatt.Milyen távolságra?
Válasz #39. hozzászólásra
Hát a talaj agyagos inkább,emelkedő van egy kút az udvaron.Én úgy gondoltam,hogy sok lenne a gyümölcsmennyiség egy családnak,Szoktam befőzni lekvárokat és pálinkát is főzök.Azt kérdezném,hogy miből mennyit ültessek.Gondolom egy fajtából egymás mellett többet a szedés miatt.Milyen távolságra?
Válasz #38. hozzászólásra
uhhh.
hát ezt így nem tudom megmondani. hogy akarod eladni? direktben, kicsiben, vagy van ott valami tész-es történet?
alaposan gondold végig a dolgot, nehogy baj legyen a vége. egyébként 3000m2, az nem olyan sok, ha mindenféle fát ültetsz, akkor ez pár család téli almája, körtéje, szilvája, baracklekvárja, meg cseresznyefája, meg meggye, aztán meg pár feltét pálinka, szóval ez nem olyan sok. lehet hogy erre kéne ráállnod, hogy feldolgozni, és lekvárként, kompótként eladni, ilyesmi, DE ebbe nem tudok tanácsot adni.
egyébként milyen a terület fekvése? nem fagyzúgos, északi kitettségű terület? víz van a közelben, öntözni tudnál? talaj milyen?
Válasz #36. hozzászólásra
Köszönöm a tanácsokat szeretném kérdezni.hogy kb 3000 nm -en szeretnék gyümölcsöst telepiteni milye fákat ültessek? Vannak olyan gyümölcsök amit talán el is lehetne adni?
Válasz #34. hozzászólásra
levéltetvek, moly, ezek ellen mindenképpen kell védekezni.
ha rákeresel neten, akkor megtalálod szilva sharka vírust. ha "mindig levéltetves", akkor igen erősen esélyes, hogy ez is belejátszik. megtalálod a tüneteket, ha nem látsz ilyet leveleken majd nyáron, akkor a neheze megvan, akkor csak védekezni kell. ha vírusos, akkor sajnos kivágás... besztercei fajtakör erősen érzékeny rá, és a szilva emiatt (is) lerúgja a termést.
alma esetében moly, tetvek, atkák, meg persze a gombás fertőzések. varasodás, lisztharmat.
namost rézzel már ne nagyon permetezz almásba, de több, akár kis csomagban elérhető szer is van, amivel eredményesen lehet védekezni. ha évek óta nem volt semmi, akkor erősen ajánlok egy olajos lemosót, és aztán a syngenta.hu-n elérsz komplett technológiát. chorus+thiovit kétszer, háromszor, aztán egy topas, és score kétszer-háromszor, aztán egy topas, és bravo+thiovit nyáron, melléjük levéltrágyák, és ha ezt így végigcsinálod szépen, akkor nagy baj nem maradhat. kártevők ellen karate, actara, amikor aktuális, de ott fel kell készülnöd erős nyomásra, ha évek óta nem volt semmi.
és arra is érdemes figyelned, hogy ha sok gyümölcs maradt a fán metszés után, és nem sok fád van, akkor kézzel szépen leritkítani, hogy ne maradjon egymás mellett, ne érjenek össze.
birs fát is metszetted? ugye itt nem csipegetted el a hajtások végét? mert a birs a hajtások végén hozza a termést!
szilva, meggy, barackok metszése most van időben, vagy ha nem sok fád van, akkor akár még rá is érsz velük.
azt mondom, hogy egyik cég komplett technológiáját vidd végig, nem nagyon érdemes kiugrálni, és szereket össze-vissza csereberélni. syngentának vannak kis kiszerelésű csomagjai is, ezek recept nélkül kaphatóak, néhány tucat fa esetében ez max 10 ezer ft, és akkor mindened megvan.
ha jonatán, idared almáid vannak, akkor ezek nélkül esélytelen ősszel ehető almát betakarítani, sajnos...
konkrétabb kérdések esetén konkrétabb segítséget is tudunk adni, ha komolyan akarsz vele foglalkozni, és eldöntötted, hogy jövő héttől május végégig 7-10 naponként kihagyás nélkül, duma nélkül, föl akarod kapni, vagy valaki hátára föl akarod akasztani a permetezőt, akkor nem nagy csoda, hogy lesznek őszre gyümölcseid, de ha nem akarod/tudod ezt így végigcsinálni, akkor nem nagyon lesz gyümölcsöd... sajnos e nélkül a hercehurca nélkül már esélytelen...
Válasz #33. hozzászólásra
hány évesek lehetnek kb?
mekkora fák? milyen fajta lehet?
egyébként a 150 az nem olyan sok, azzal el lehet bánni egy személyben is.
idén megmetszetted? mert erre már nincs sok időd, mert jövő héttől kezdődik a szezon, ha kijön a jó idő.
Válasz #34. hozzászólásra
A kis méret lehet a vízhiánytól is, vagy a tápanyaghiánytól, a hullást is okozhatja vízhiány, de inkább moly, a télállóságot pedig kalciummal tudod növelni.