Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR412.71 FtUSD400.32 FtCHF438.6 FtGBP489 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz a2457 #40491. hozzászólásáraVéleményem szerint azért feszül direkt kapcsoláskor,mert amikor automatában szabadonfutón van,akkor a kardán,amit az első kerék forgat,gyorsabban forog mint a váltóbol kijövő kihajtás. Tehát,ha sárban rúg a hátsó kerék,az első kerék kevesebbet forog,ezért a kihajtás fordulatszáma több lesz,mint az első hajtás kardáné és zárja a szabadonfutót,minta kempingbicikli mikor guruláskor hajtod. Direktbekapcsolva meg fékezi az első kerekeket,tehát afordulatuk nem tudtöbb lenni azfalton sem,mint amekkorának a kerekek méretei miatt szeretne,ezért,a váltóbon a kihajtás szabadonfutó nélkül direktbe kapcsolva enyhén csúsztatva engedi forgatni az első kereket. Hátramenetben meg ugyanez a helyzet direktben,ezért a foghézagok,meg holtjátékok segitségével lehet kivenni a hajtást,ameddig ugye tolatás megmozdulása uán újra be nem feszül ,az előremeneteléshez hasonlóan. Autómatán meg hátrafalé azért nem fog,mert a görgők abba a forgásirányba,mint abkiciklin,nem reteszelődnek. Na,ez azén elvem. Aki másként gondolja,ossza meg velünk.
Válasz ..MZ/X.. #40493. hozzászólásáraVálasz a2457 #40491. hozzászólására Válasz ..MZ/X.. #40493. hozzászólásáraPróbáljátok ki, hogy amikor màr nem kell az eleje,pl. munka közben, vagy megrakott póttal átértek a kritikus terepen, akkor egy kicsit meghúzatjàtok (nem kell felkapcsolni,csak menet közben bàrmelyik fokozatban fel kb. 1700-1800-ig a fordulatot) majd hirtelen gázelvételnél eleje ki. Nekem ez bevált, csak akkor szoktam tolatva kivenni ha a helyzet azt kívánja hogy nem haladok tovább.(traktor kihúzás, póttal betolatàs stb.)
Válasz rsándor #40496. hozzászólásáraIgen komolyabb gépnél komolyabb a lakat is :-D deutzon láttam kulső lakatot tök jó vastag csőszerű szerkezet furatokkal szeggel biztosítható. Ezen meg a hagyományos mtz lakat :-S
Válasz Lacus704 #40495. hozzászólására Több komolyabb gép is kifelé feszít, a biztosító szeget alulról szoktam bedugni de ha rá van feszítve ki se bírod verni még kalapáccsal sem.
Üdv mindenkinek. Új Mtz-n fent van az alsó hashúzó is de a feszitő lakatokat meg külső oldalra tették :-S lehet azzal talajmunkázni? Kifelé feszít pl szántásnál a biztosító szegeket terheli nem akad le a munkagép? Mivan ha pl forgoszar vagy valami kihúzza a biztosító szeget akkor simán leakadhat az eke vagy tárcsa. Ti így használjátok vagy van rá megoldás? Vagy hashúzó le és alakitsam át a jól bevált feszitésűre?
Válasz Mtz 550E #40492. hozzászólásáraHa nem passzolnak a fogak a fogaskerekeken nem is tudod bekapcsolni álló helyzetben.
Húzod felfelé a kart és közben megmozdítod a gépet. Így kapcsolni fog. Kikapcsolni pedig megtolatod kicsit.
Válasz a2457 #40491. hozzászólásáraBekapcsolni hogyan szoktad? Mert nekem sokszor játszani kell vele mert nem jön fel a kar teljesen direkthajtásba! Előre menetbe is ritkán kapcsol be! Állóhelybe be se tudom húzni az elejét!
Válasz Mtz 550E #40490. hozzászólásárabekapcsolni be tudom könnyedén, kikapcsolni csak úgy hogy kicsit meg kell rugassam hátramenetben.
állítólag ez normális.
nemtudom eldönteni, de kétségkívül működik.
szóval nem aggódom rajta.
ha betudod kapcsolni, és ki is tudod kapcsolni akkor funkcionál, s mivel mtz ettől többet nem is kívánunk tőle.
Hali!
Mtz szög elsőhajtásos nektek is csak jobban lükvercbe tudjátok bekapcsolni az elejét? Hátrafelé mindig megkel kicsit ugrasztgatni hogy bekapcsoljon?
Válasz atisgyulai #40484. hozzászólásáraolyat még tényleg nem láttam, amiket láttam/halottam (hidrot-tal szerelt gépek zömében, azoknál sűrű a féltengely törés nyilván) mind fogaskeréknél törtek szinte, a kerékagy szokott még törni.
az hog az ékpálya nem megy tönkre mezőn rendben, ott nemsokszor van előre-hátra erőltetve, inkább csak egyirányba.
Válasz a2457 #40483. hozzászólásáraFéltengelytok a csapàgy miatt szokott törni, felni a trágyaszórótól is reped, kerékagyat viszont leszedni is alig tudjuk néha, az ék+csavarok úgy belerohadnak.
A lentebb említett két féltengely a külső csapágyon kívül, kb. a simmering vonalon törött.
ékpálya kopás a féltengelyen (kerékagy ékjéé) mondjuk erdőn egyáltalán nem ritka dolog, azt nagyon lazán felhegesztik.
de ezen a féltengely törésen agyaltam énis sokat, ide a fórumra is írtam hogy furának tartom hogy erdőn ahol ütik vágják a masinát szinte ismeretlen dolog a féltengely törés, ugyanakkor mezőgazdaságban gyakoribb.
és pedig biztos vagyok benne hogy erdőn durvább hatások érik, főleg dinamikus hatások.
motor az rendben hogy mezőgazdaságba jobban kopik, erdőn nemigen pörgetünk gépet.
de a hajtáslánc sokkal inkább kap nagyobb terhelést.erről tanúskodhat akár a nem ritka felni repedés/törés is. erdőn az sem szokatlan esemény.
szimmeringnél nésem feltétlen állnék neki felhegeszteni, ugyanakkor ha törik is inkább bennt a fogaskeréknél szokott törni a féltengely. sőt, a féltengelytok törés gyakoribb jóval mint maga a féltengely törés.
Válasz Gabesz2 #40479. hozzászólásáraSzerintem az öreg szakik azért nem találkoztak ilyennel, mert a régi gépekben még volt "anyag".
Meg ők nemigen foglalkoztak a javításával: régi ki, új be, mehet tovább.
Én nem vagyok öreg róka, de kettő ilyenről tudok, az egyiket láttam is. Két megrakott gabonás póttal, városban megdől a gép. Szerencsére mindenki megúszta, még a pótok sem borultak.
A traktort leginkább szállításra használták, de előtte volt egy ilyen féltengelyfelújítàsa.
Nem véletlenül nem vàllalnak az esztergályosok ilyen melót.
Túlterhelni szerintem nem lehet annyira, legalàbbis ésszel nem.
T088 mekpakolva az égig érett marhatrágyával, elég jó terhelés, mégis bírja évtizedek óta.
Válasz Traktoros52 #40480. hozzászólásáraVagy esztergáltatsz rá egy gyűrűt és melegen ráhúzod a tengelyre a kopott részre és a gyűrű külső átmérőjéhez veszel szimeringet.
Vagy szerintem egy minőségi szimering megoldja a problémát a kissé kopott tengelynél is.
Válasz atisgyulai #40472. hozzászólásáraNekem féltengely törés fóbiám van. Egyszer törött ki a kerék (felni). Azóta félek az ilyen törésektől.
Érdeklődtem Tsz szerelőktől és azt mondják, hogy nem gyakori a féltengely törés, sőt nem is emlékeznek ilyenre.
Csak a hegesztett törik el? és ha extrém terhelést kap? Egy tengelyes pótkocsi, iker kerék stb...
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólására Ha a csapágy jó akkor tegyél bele 2 db simeringet bele fér a gyári házba és így az egyik ajkai nem a kopott felületen lesznek és zárni fognak,felhegesztést felejtsd el.
Válasz Mf-es #40468. hozzászólásáraValószínűleg rosszul lett belekapatva az állítócsavar, és kimehetett a menet. Csak az egyik oldalról lehet jól beletekerni abba a kis kockába a szalag végén, ahol be van kúpolva.
A rugó csak átkapcsoláskor van max-ra ráfeszítve, átbillenés után azért sokat lazul, az nemigen fáradhatott el. De tudom ajánlani a 30-páréves kisfülkésekét, az kétszer olyan vastag, és még mindig bírja.
A beállításról: ki szoktuk iktatnia rugót, beállítjuk a kart (a rugónál) középre, és így tekerjük be az àllítócsavarokat,kulccsal csak éppen érintőre behúzva. Ajánlott a rudazatot ilyenkor úgy belőni hogy a kapcsolókar is középen álljon.
A szalagra az erőt a rugón úgy állítjuk hogy azért egykezes maradjon.
Válasz atisgyulai #40472. hozzászólásáraFémpor szórással viszont meg lehetne szerintem csinálni a szimering helyét. Annak nincs akkora hőterhelése mint a hegesztésnek.
Válasz a2457 #40467. hozzászólásáraA simmeringet kellene megpróbálni elmozdítani a tengelyhez képest. Pl. vékonyabbal, vagy kevésbé beütni.
A féltengelyt felhegeszteni (pl. esztergálás miatt) szigorúan Tilos és életveszélyes!!!
Nálunk egy ilyen alól tört ki a féltengely, közúton, megrakott két póttal!!!!!
Válasz a2457 #40464. hozzászólásáraArra gondolok,hogy az eredeti állító csavarból ment ki a menet.Mivel rá állítás után,két kerülő,és visszaáll oda,ahol volt.Megpróbálom a külsővel,ha nem segít,szétszedjük.
De azért,a rudazatot is megnézzük.Mivel,ha nagyon rá állítottuk,a rudazat nem billen át.
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólásárakérdés az, hogy a szimmering milyen minőséget képvisel, jártam énis úgy hogy a zsírúj szimmering kb. 3 perc alatt tönkre is ment.
másik kérdés, hogy biztosan tutira abszolut nem csapágyas e a féltengely.
hogy javítani ilyen kopást lehet e, hát sanda gyanúm szerint akár lehetne is felhegesztéssel és köszörüléssel, de nem veszek rá mérget. ezt sajnos csak nálam jóval rutinosabbak tudják megmondani :(
Jó estét!Egy olyan problémába szeretnék tanácsot kérni, hogy a hátsó féltengelytok fedélnél folyik az olaj a szimeringnél. Most lett benne szimering cserélve 100*125*10 es gyari méret.Ugy gondolom egy kis árok lehet a szimering és a féltengely találkozásánál.Ilyenkor van valami javitóméret? vagy egy fortély amivel megoldható lenne a probléma?
Válasz Mf-es #40463. hozzászólásáraEz a bekapcsoló kar, amihez az 50-es áttervezésekor a kedves szovjet mérnök elvtársaknak nem szabadott volna nyúlni....többek között...
Válasz Mf-es #40463. hozzászólásáraelvileg mindegy hogy az eredeti állítócsavarral, vagy ezzel a külsővel állítasz rá.
maradt akkor 2 lehetőség, a bekapcsoló rudazaton kell állítani , és a rásegítő rugót kell megnézni.
amikor bekapcsolod a tlt-t mennyire megy hátra a kar ?
Válasz a2457 #40462. hozzászólásáraItt is két kezes a ki be kapcsolás.Beszereléskor,amit belinkeltem rudazatot,nem állítottuk,komplett ment bele,ahogy árulták.
Válasz Mf-es #40461. hozzászólásárana azt én fejből megnem mondom neked, de amikor beszereltétek elvileg úgy kellett volna beállítani ezt a -ha jól emlékszem excenteres- cuccot hogy a lehető leg lazább legyen a szalag, ezután beállítani beszerelve az undorító eredeti csavarokkal -utólag is rohadjon le a keze annak aki kitalálta ilyenre- és ha megcsúszik akkor -nem vagyok benne biztos- mindegy melyik irányba tekered.
sajnos jelen esetben csak próbálgatni tudod, 45 fokonként tesztelném.
ez elvileg arra való ha napközben valamiért mégis megcsúszna akkor kinnt helyben egy keveset még rá lehet állítani anélkül hogy bontani kéne.
közben kérdezek is, amikor bekapcsolod a TLT-t, a kar, bennt a fülkében mennyire megy hátra ?
és a másik kérdés, hogy a rásegítő rugót cseréltétek e, illetve mennyire nehéz bekapcsolni a TLT-t ?
én úgy lőttem be hogy egykézzel hátra se tudom húzni a kart. kikapcsolni sem tudom egykézzel. (jegyzem meg nem vagyok vasgyúró)
azonkívül ütközésig nem is megy hátra a kar, kb. 5 centivel előtte áll meg.
ez megnem csúszik, sehogyansenemse , főleg 1000 es kardánnál nem lenne neki szabad. 540 essel se lehet sehogyse megcsúsztatni.
Válasz emcett #40456. hozzászólásáranekem is úgy fest, annyiból vagyok bajban hogy nem szedtem még szét egyenes hidat.
kép alapján hirtelen azt mondanám semmi nem indokolná hogy ne legyen szabad átjárása az olajnak. nem látok jelölve külön feltöltő és leeresztő csavarokat. és indokoltnak sem tartanám.úgyhogy szerintem közös az olajterük.
Válasz a2457 #40453. hozzászólásáraAz olaj/légtér részemről az a tér, amiben az olaj és a fennmaradó részen a levegő van. Mivel nincs színig töltve olajjal, ezért a fennmaradó részt levegő tölti ki. Itt inkább arra lennék kíváncsi, hogy a két szélső és a középső részt elválasztja-e csapágyazás vagy szimmering hermetikusan, vagy van átjárás a levegőnek (gáznak)?
Válasz emcett #40414. hozzászólására"Az egyeneshidasoknál a hídban az olajtér/légtér egy, vagy el vannak egymástól szeparálva? Azt feltételezem, hogy egy a tér." a kérdést sem értem, nem értem mit értesz olaj meg légtér alatt-
91346 hozzászólás
Válasz a2457 #40491. hozzászólásáraVéleményem szerint azért feszül direkt kapcsoláskor,mert amikor automatában szabadonfutón van,akkor a kardán,amit az első kerék forgat,gyorsabban forog mint a váltóbol kijövő kihajtás. Tehát,ha sárban rúg a hátsó kerék,az első kerék kevesebbet forog,ezért a kihajtás fordulatszáma több lesz,mint az első hajtás kardáné és zárja a szabadonfutót,minta kempingbicikli mikor guruláskor hajtod. Direktbekapcsolva meg fékezi az első kerekeket,tehát afordulatuk nem tudtöbb lenni azfalton sem,mint amekkorának a kerekek méretei miatt szeretne,ezért,a váltóbon a kihajtás szabadonfutó nélkül direktbe kapcsolva enyhén csúsztatva engedi forgatni az első kereket. Hátramenetben meg ugyanez a helyzet direktben,ezért a foghézagok,meg holtjátékok segitségével lehet kivenni a hajtást,ameddig ugye tolatás megmozdulása uán újra be nem feszül ,az előremeneteléshez hasonlóan. Autómatán meg hátrafalé azért nem fog,mert a görgők abba a forgásirányba,mint abkiciklin,nem reteszelődnek. Na,ez azén elvem. Aki másként gondolja,ossza meg velünk.
Válasz Lacus704 #40495. hozzászólásáraNe aggódj, jó lesz az.
Viszont biztosító szeg helyett tizes csavar kontra anyával
Válasz ..MZ/X.. #40493. hozzászólásáraVálasz a2457 #40491. hozzászólására
Válasz ..MZ/X.. #40493. hozzászólásáraPróbáljátok ki, hogy amikor màr nem kell az eleje,pl. munka közben, vagy megrakott póttal átértek a kritikus terepen, akkor egy kicsit meghúzatjàtok (nem kell felkapcsolni,csak menet közben bàrmelyik fokozatban fel kb. 1700-1800-ig a fordulatot) majd hirtelen gázelvételnél eleje ki. Nekem ez bevált, csak akkor szoktam tolatva kivenni ha a helyzet azt kívánja hogy nem haladok tovább.(traktor kihúzás, póttal betolatàs stb.)
Válasz a2457 #40494. hozzászólásáraA képen látható osztóműben a két nagy fogaskerék egymásba csúszik akkor van direkt hajtásba?
Válasz rsándor #40496. hozzászólásáraIgen komolyabb gépnél komolyabb a lakat is :-D deutzon láttam kulső lakatot tök jó vastag csőszerű szerkezet furatokkal szeggel biztosítható. Ezen meg a hagyományos mtz lakat :-S
Válasz Lacus704 #40495. hozzászólására Több komolyabb gép is kifelé feszít, a biztosító szeget alulról szoktam bedugni de ha rá van feszítve ki se bírod verni még kalapáccsal sem.
Üdv mindenkinek. Új Mtz-n fent van az alsó hashúzó is de a feszitő lakatokat meg külső oldalra tették :-S lehet azzal talajmunkázni? Kifelé feszít pl szántásnál a biztosító szegeket terheli nem akad le a munkagép? Mivan ha pl forgoszar vagy valami kihúzza a biztosító szeget akkor simán leakadhat az eke vagy tárcsa. Ti így használjátok vagy van rá megoldás? Vagy hashúzó le és alakitsam át a jól bevált feszitésűre?
Válasz Mtz 550E #40492. hozzászólásáraahogy mz/x írja, kicsit finoman kuplunggal játszva tudom bekapcsolni.
Válasz Mtz 550E #40492. hozzászólásáraHa nem passzolnak a fogak a fogaskerekeken nem is tudod bekapcsolni álló helyzetben.
Húzod felfelé a kart és közben megmozdítod a gépet. Így kapcsolni fog. Kikapcsolni pedig megtolatod kicsit.
Válasz a2457 #40491. hozzászólásáraBekapcsolni hogyan szoktad? Mert nekem sokszor játszani kell vele mert nem jön fel a kar teljesen direkthajtásba! Előre menetbe is ritkán kapcsol be! Állóhelybe be se tudom húzni az elejét!
Válasz Mtz 550E #40490. hozzászólásárabekapcsolni be tudom könnyedén, kikapcsolni csak úgy hogy kicsit meg kell rugassam hátramenetben.
állítólag ez normális.
nemtudom eldönteni, de kétségkívül működik.
szóval nem aggódom rajta.
ha betudod kapcsolni, és ki is tudod kapcsolni akkor funkcionál, s mivel mtz ettől többet nem is kívánunk tőle.
Hali!
Mtz szög elsőhajtásos nektek is csak jobban lükvercbe tudjátok bekapcsolni az elejét? Hátrafelé mindig megkel kicsit ugrasztgatni hogy bekapcsoljon?
Üdv!
Keresek 1db 171.01 jelű porlasztót.
2001-évj, 820hoz kellene.
Ha valakinek van, kérem jelezze.
Köszi
Válasz Maszek Zs #40486. hozzászólásáraRemélem most jó lesz
Válasz Maszek Zs #40486. hozzászólásáraNem jelenik meg az oldal.
TLT beállítás Dagatmadár jóvoltából KATT
Válasz atisgyulai #40484. hozzászólásáraolyat még tényleg nem láttam, amiket láttam/halottam (hidrot-tal szerelt gépek zömében, azoknál sűrű a féltengely törés nyilván) mind fogaskeréknél törtek szinte, a kerékagy szokott még törni.
az hog az ékpálya nem megy tönkre mezőn rendben, ott nemsokszor van előre-hátra erőltetve, inkább csak egyirányba.
Válasz a2457 #40483. hozzászólásáraFéltengelytok a csapàgy miatt szokott törni, felni a trágyaszórótól is reped, kerékagyat viszont leszedni is alig tudjuk néha, az ék+csavarok úgy belerohadnak.
A lentebb említett két féltengely a külső csapágyon kívül, kb. a simmering vonalon törött.
ékpálya kopás a féltengelyen (kerékagy ékjéé) mondjuk erdőn egyáltalán nem ritka dolog, azt nagyon lazán felhegesztik.
de ezen a féltengely törésen agyaltam énis sokat, ide a fórumra is írtam hogy furának tartom hogy erdőn ahol ütik vágják a masinát szinte ismeretlen dolog a féltengely törés, ugyanakkor mezőgazdaságban gyakoribb.
és pedig biztos vagyok benne hogy erdőn durvább hatások érik, főleg dinamikus hatások.
motor az rendben hogy mezőgazdaságba jobban kopik, erdőn nemigen pörgetünk gépet.
de a hajtáslánc sokkal inkább kap nagyobb terhelést.erről tanúskodhat akár a nem ritka felni repedés/törés is. erdőn az sem szokatlan esemény.
szimmeringnél nésem feltétlen állnék neki felhegeszteni, ugyanakkor ha törik is inkább bennt a fogaskeréknél szokott törni a féltengely. sőt, a féltengelytok törés gyakoribb jóval mint maga a féltengely törés.
Válasz Gabesz2 #40479. hozzászólásáraSzerintem az öreg szakik azért nem találkoztak ilyennel, mert a régi gépekben még volt "anyag".
Meg ők nemigen foglalkoztak a javításával: régi ki, új be, mehet tovább.
Én nem vagyok öreg róka, de kettő ilyenről tudok, az egyiket láttam is. Két megrakott gabonás póttal, városban megdől a gép. Szerencsére mindenki megúszta, még a pótok sem borultak.
A traktort leginkább szállításra használták, de előtte volt egy ilyen féltengelyfelújítàsa.
Nem véletlenül nem vàllalnak az esztergályosok ilyen melót.
Túlterhelni szerintem nem lehet annyira, legalàbbis ésszel nem.
T088 mekpakolva az égig érett marhatrágyával, elég jó terhelés, mégis bírja évtizedek óta.
Válasz Traktoros52 #40480. hozzászólásáraVagy esztergáltatsz rá egy gyűrűt és melegen ráhúzod a tengelyre a kopott részre és a gyűrű külső átmérőjéhez veszel szimeringet.
Vagy szerintem egy minőségi szimering megoldja a problémát a kissé kopott tengelynél is.
Köszönöm a gyors válaszokat.Holnap kipróbálom a két szimeringes megoldást.
Válasz atisgyulai #40472. hozzászólásáraNekem féltengely törés fóbiám van. Egyszer törött ki a kerék (felni). Azóta félek az ilyen törésektől.
Érdeklődtem Tsz szerelőktől és azt mondják, hogy nem gyakori a féltengely törés, sőt nem is emlékeznek ilyenre.
Csak a hegesztett törik el? és ha extrém terhelést kap? Egy tengelyes pótkocsi, iker kerék stb...
üdv mindenkinek kisfülkés 80-asom van antiszlipet hogy kell kiiktatni végleg?Ki csinált már ilyet?
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólására Ha a csapágy jó akkor tegyél bele 2 db simeringet bele fér a gyári házba és így az egyik ajkai nem a kopott felületen lesznek és zárni fognak,felhegesztést felejtsd el.
Válasz Mf-es #40468. hozzászólásáraValószínűleg rosszul lett belekapatva az állítócsavar, és kimehetett a menet. Csak az egyik oldalról lehet jól beletekerni abba a kis kockába a szalag végén, ahol be van kúpolva.
A rugó csak átkapcsoláskor van max-ra ráfeszítve, átbillenés után azért sokat lazul, az nemigen fáradhatott el. De tudom ajánlani a 30-páréves kisfülkésekét, az kétszer olyan vastag, és még mindig bírja.
A beállításról: ki szoktuk iktatnia rugót, beállítjuk a kart (a rugónál) középre, és így tekerjük be az àllítócsavarokat,kulccsal csak éppen érintőre behúzva. Ajánlott a rudazatot ilyenkor úgy belőni hogy a kapcsolókar is középen álljon.
A szalagra az erőt a rugón úgy állítjuk hogy azért egykezes maradjon.
Válasz atisgyulai #40472. hozzászólásáraFémpor szórással viszont meg lehetne szerintem csinálni a szimering helyét. Annak nincs akkora hőterhelése mint a hegesztésnek.
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólásáraDupla ajkas szimering, esetleg aláhézagolni??? Már ha lehet...
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólásáraSzimering futógyűrű.Ha nem kapsz megfelelő méretet csapágyboltban,akkor egy esztergályossal csináltass.
Válasz a2457 #40467. hozzászólásáraA simmeringet kellene megpróbálni elmozdítani a tengelyhez képest. Pl. vékonyabbal, vagy kevésbé beütni.
A féltengelyt felhegeszteni (pl. esztergálás miatt) szigorúan Tilos és életveszélyes!!!
Nálunk egy ilyen alól tört ki a féltengely, közúton, megrakott két póttal!!!!!
Válasz Mf-es #40470. hozzászólásárakatt
erre, elvileg ez a rugó az életét 99.99% ban összenyomva tölti, persze hogy megfárad idővel, és nem tud elég feszítő erőt biztosítani.
Válasz a2457 #40469. hozzászólásáraErre gondolsz?
Válasz Mf-es #40468. hozzászólásárajó ötlet, sanszos hogy igazad is lesz.
+ szerintem azt a rásegítő rugót csak ki kéne cserélni.
Válasz a2457 #40464. hozzászólásáraArra gondolok,hogy az eredeti állító csavarból ment ki a menet.Mivel rá állítás után,két kerülő,és visszaáll oda,ahol volt.Megpróbálom a külsővel,ha nem segít,szétszedjük.
De azért,a rudazatot is megnézzük.Mivel,ha nagyon rá állítottuk,a rudazat nem billen át.
Válasz Traktoros52 #40466. hozzászólásárakérdés az, hogy a szimmering milyen minőséget képvisel, jártam énis úgy hogy a zsírúj szimmering kb. 3 perc alatt tönkre is ment.
másik kérdés, hogy biztosan tutira abszolut nem csapágyas e a féltengely.
hogy javítani ilyen kopást lehet e, hát sanda gyanúm szerint akár lehetne is felhegesztéssel és köszörüléssel, de nem veszek rá mérget. ezt sajnos csak nálam jóval rutinosabbak tudják megmondani :(
Jó estét!Egy olyan problémába szeretnék tanácsot kérni, hogy a hátsó féltengelytok fedélnél folyik az olaj a szimeringnél. Most lett benne szimering cserélve 100*125*10 es gyari méret.Ugy gondolom egy kis árok lehet a szimering és a féltengely találkozásánál.Ilyenkor van valami javitóméret? vagy egy fortély amivel megoldható lenne a probléma?
Válasz Mf-es #40463. hozzászólásáraEz a bekapcsoló kar, amihez az 50-es áttervezésekor a kedves szovjet mérnök elvtársaknak nem szabadott volna nyúlni....többek között...
Válasz Mf-es #40463. hozzászólásáraelvileg mindegy hogy az eredeti állítócsavarral, vagy ezzel a külsővel állítasz rá.
maradt akkor 2 lehetőség, a bekapcsoló rudazaton kell állítani , és a rásegítő rugót kell megnézni.
amikor bekapcsolod a tlt-t mennyire megy hátra a kar ?
Válasz a2457 #40462. hozzászólásáraItt is két kezes a ki be kapcsolás.Beszereléskor,amit belinkeltem rudazatot,nem állítottuk,komplett ment bele,ahogy árulták.
Válasz Mf-es #40461. hozzászólásárana azt én fejből megnem mondom neked, de amikor beszereltétek elvileg úgy kellett volna beállítani ezt a -ha jól emlékszem excenteres- cuccot hogy a lehető leg lazább legyen a szalag, ezután beállítani beszerelve az undorító eredeti csavarokkal -utólag is rohadjon le a keze annak aki kitalálta ilyenre- és ha megcsúszik akkor -nem vagyok benne biztos- mindegy melyik irányba tekered.
sajnos jelen esetben csak próbálgatni tudod, 45 fokonként tesztelném.
ez elvileg arra való ha napközben valamiért mégis megcsúszna akkor kinnt helyben egy keveset még rá lehet állítani anélkül hogy bontani kéne.
közben kérdezek is, amikor bekapcsolod a TLT-t, a kar, bennt a fülkében mennyire megy hátra ?
és a másik kérdés, hogy a rásegítő rugót cseréltétek e, illetve mennyire nehéz bekapcsolni a TLT-t ?
én úgy lőttem be hogy egykézzel hátra se tudom húzni a kart. kikapcsolni sem tudom egykézzel. (jegyzem meg nem vagyok vasgyúró)
azonkívül ütközésig nem is megy hátra a kar, kb. 5 centivel előtte áll meg.
ez megnem csúszik, sehogyansenemse , főleg 1000 es kardánnál nem lenne neki szabad. 540 essel se lehet sehogyse megcsúsztatni.
Válasz a2457 #40460. hozzászólásáraÉs merre,és mennyit állítsak??
Válasz Mf-es #40459. hozzászólásáraahham, azt ha megnézed pontosan azér van rajta.
Van kivül a tengelyvégen egy ricnis állítási lehetőség,ezen lehetne állítani,hogy ne csússzon?
Válasz a2457 #40457. hozzászólásáraMeg a levegőzőszelep is csak egy van a középső részen.
Válasz emcett #40456. hozzászólásáranekem is úgy fest, annyiból vagyok bajban hogy nem szedtem még szét egyenes hidat.
kép alapján hirtelen azt mondanám semmi nem indokolná hogy ne legyen szabad átjárása az olajnak. nem látok jelölve külön feltöltő és leeresztő csavarokat. és indokoltnak sem tartanám.úgyhogy szerintem közös az olajterük.
Válasz a2457 #40455. hozzászólásáraAhogy nézem szerintem egy tér.
Válasz emcett #40454. hozzászólásárakatt
remélem segít.
Válasz a2457 #40453. hozzászólásáraAz olaj/légtér részemről az a tér, amiben az olaj és a fennmaradó részen a levegő van. Mivel nincs színig töltve olajjal, ezért a fennmaradó részt levegő tölti ki. Itt inkább arra lennék kíváncsi, hogy a két szélső és a középső részt elválasztja-e csapágyazás vagy szimmering hermetikusan, vagy van átjárás a levegőnek (gáznak)?
Válasz emcett #40414. hozzászólására"Az egyeneshidasoknál a hídban az olajtér/légtér egy, vagy el vannak egymástól szeparálva? Azt feltételezem, hogy egy a tér." a kérdést sem értem, nem értem mit értesz olaj meg légtér alatt-
Válasz emcett #40414. hozzászólásáraSenkinek semmi ötlet?
