Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR412.03 FtUSD395.1 FtCHF446.43 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ennek nem feltétlen kell eső mert beszivárog a talajba ami meg felül marad az sem illan el mindjárt.Sokkal tovább bírja mint a szilárd műtrágya.És azért valljuk be tavasszal a tavaszi vetés előtt még nincsenek 30 fokok sem!
Hát ha kultivátorral nem tudod megoldani akkor más nincs mint permetezővel nyomatod rá.Nem kell ettől az égetéstől megijedni csak ésszel kell azt is csinálni és persze úgy szorod hogy nem szabad fednie a növényt tehát nagy cseppekbe kapja.Nem tudom mennyi permetlét szoktál hektáronként kiadni de akkor úgy csinálod hogy víz legyen benne több és úgy nem lehet baj.Ha 200litert hektáronként akkor mondjuk 80 nitro 120 víz és így tovább.Felénk itt volt olyan aki búzára úgy nyomta hogy egyszer adott neki fejtrágyának szilárd műtrágyát aztán mielőtt kidugta volna a kalászt még előtte megnyomta nitróval.Hát úgy nézett ki a terep mintha napalmot dobtak volna a területre.Had ne mondjam egy-két hét után viszont úgy kirúgta magát hogy csak na!
Ahány gazda,vagy gazdaság,annyi véleményt fogsz olvasni.Neked kell eldönteni,kinek hiszel,vagy kinek a technológiája,pénztárcája áll legközelebb hozzád.Valaki másik topikba írta,újságcikkel,kísérlettel alátámasztva,az össz nitrogén őszi beszántása volt a leghatásosabb.Lehet hámozgatni egész télen,és valami összeáll tavaszra.Én legalábbis így vagyok ezzel.
Akkor hogyan lehetne megoldani a tápanyapótlást?? Telibeszórni a nitrogént tavasszal teljesen fölöslegesnek tartom, azért hogy csak a gyomot nyomja. Vetéssel egymenetben max 2,5 mázsát tudok kinyomni (65kg N), kapáláskor azt mondjátok nem érdemes sor mellé nyomni, mert nem fogja fölvenni. Lombra megint nem lehet nagy mennyiséget nyomni mert megégeti. Akkor hogyan lehetne 4-5 alkalommal nitrogént pótolni?? Sorközművelőn sávpermetezővel nyilván, de akinek nincs ilyen gépe, az hogyan oldja meg?? Örülnék ha segítenétek, eddig még nem volt kukoricám
Pont erre gondoltam én is, ezért írtam, hogy a nitró legnagyobb részét, vagy az egészet vetés elött kinyomni.
Tényleg ha ki akaarom permetezni az összes nitrót vetés elött egy nappal, akkor nem kell várni, mint a karbamidnál?
Valaki csinálta már így?
Egyszer mindet,de volt olyan darab,ami 2 x kapott.A növény kimondottan szép üde,zöld volt.Kimondott változás a szikfótokban látszódott,a sárga kuki szépen bezöldült.
Én 60 liter 32%-os nitrosolt tervezek kinyomni 140 liter vízzel kukoricára meg búzára is. Szerinted megégetné?? Mennyit lehet még biztonságosan kinyomni ami nem bántja??
Én majdnem derékig érő kukiba nyomtam 15 kg karbamidot,meg volt amire 20 liter nitrosolt,csak az átfedéseknél perzselt.Itt egy nagygazda 2 x szórta hidassal,majd kipusztult,de a végén az lett a legszebb.
Ez az etetgetős módszer tök jól hangzik... De mi van akkor ha nincs eső?? Az idei évben az járt jól aki ménél hamarabb ki tette műtrágyát és bele is dolgozta a talajba se párolgása ne legyen és ha mégiscsak volt valamennyi eső vagy talaj nedvesség az már a bomlását segítette elö.. De pl a sor mellé nagy menyiségben ki tett műtrágya is hátrányára volt a növénynek..Eröl itt már sok srác beszámolt.. Lehet hogy a folyékony mütrágya ezért jelenthet megoldást?? A másik dolog.. A kukorica mütrágyázása állományban kicsit sem megoldott még..Söt talán kiforott technológia nem is létezik kicsiny hazánkban.. Vagy csak a mi kis régiónkban nem látni ilyet??
Vetés után ,akkor ezek szerint nem lett bedolgozva.Szóval nem párolgott el.Én 200 litert terveznék,bekombizni,kb.50-100 kg/ha meg vetőgéppel valami mikroelemes starter.
De ha már kikelt akkor nem szórhatom rá közvetlen, mert megégeti. Ez a sorközművelős módszer meg egyenlőre nekem nem kivitelezhető.
Egyébként a hagyományos permetezőt mennyire viseli meg ez a nitro?
Ez aakkor úgy is működne, ha kukoricavetés elött egy nappal kinyomok pemetezővel mondjuk 300 liter nitrosolt hektáronként, még aznap, vagy legkésöbb másnap bekombinátorozom. A második vagy a harmadik (attól függően, hogy mikor érek oda)napon a vetéssel egymenetben meg menne a starter, és ezzel meg lehet oldani a kuki tápanyagkérdését? Mert akkor nem szarakodnék a műtrágyaszóróval, meg ami ezzel jár.
Egyébként ugyanígy szoktam szilárd műtrágyával is, csak éredekelne, hogy ez menne e így is?
Ezeket a folyékony műtrágyák ennyire jók lennének? A búzánál fejtrágyázásánál jó, de a kukoricánál is?
Ammóniát és karbamidot tartalmaznak többségben aminek perzselő hatása van a gyökérzetre, nem? Konkrétan a nitrogénnek is.
Valamint savanyítják a talajt?
A meszes nitrogén tartalmú műtrágyák meg javítják a talaj ph-ját, valamint szükségesek valamilyen szinten a növényeknek. Meg lassabban oldódnak, így nehezebben felvehetőek, de (!) legalább marad a vegetációs időszak közepére és végére is belőlük.
Szerintem a folyékonynak csak előnyei vannak a növény szempontjából. Hátrányai csak a kezelés, tárolás, kijuttatás során vannak, de ez is felkészültség függő...
Én felületre nem rakok, nem látom értelmet, hogy a gyomokat etessem. A sorkozben szeptemberre sem lesz gyökér, és a folyékony azért beszivárog a talajba, nem sávba kerül. Eddig is az idoben elosztás híve voltam, de az amcsi út után meg jobban átértékeltem, és jövőre 4-5 részre felosztva fogom kitenni a nitro-t!
A legolcsóbb szerintem megvenni az MF gyarijat, de az a legkezdetlegesebb is. (Ami viszont nagyon tetszik benne, hogy a nitrosol úgy megy végig a teljes rendszeren, hogy sehol nem ér fémet...)
Mi kukorica vetés után kelés előtt , totális gyomirtóval együtt olyan 100-120 liter között tettünk ki nitrosolt. Hát úgy "dúrta" magát kifelé a kukorica hogy öröm volt nézni.És ahogy írtam már régebben is nagyon vastag torzsákat növesztett.
Lehet,de itt valaki írta,a folyékonytól sokkal gyorsabban fejlődött a növény.Bedolgozás volna a legjobb,csak nemtudom,kiszórás után mennyit bír ki.Mondjuk 3 nap még leszórom,utánna elindulok kombinátorral,ami kb 1- hét,mire végzek vele.
Ezzel mennyit kell mellé folyatni hogy ne legyen baj,vagy bírja?Gondolom területre is szórsz nitrogént nem csak így,mert azon vitatkoztun nálunk múltkor hogy a mellé szórás azért nem tökéletes mert egy kb 2cm-es csíkba van az anyag a földben(amíg nem jön nagyobb eső) és ezért a kb két tenyérnyi gyökérnek csak egy kis része tudja ezt felvenni...szemben a teljes területre szórással ahol a gyökér minden része érintkezik a nitrogénennell(ezért szeretem ezt jóbban és eddigi kísérletben sem volt terméskülönbség nálam...)
A mienk gyári, az MF/White most is ezt hozza alapból. Ez egy perisztarktikus pumpa (olyan mint a marshall pumpa, csak nagyobb), amely egy lánchajtásos áttétel-szabályozáson át a hajtotengelyrol kapja a hajtasat. A mienken két pumpa van, amely 6-6 sort lat el, valamint összesen 6 db tartály, ami közös csatornán van, egy feltöltőcsonk a közös cső végen, így egyszerre töltőd vagy fejted le az összes tartályt, valamint a szivattyuk is egyszerre kapnak anyagot.
Ugyan ez a rendszer van a kultira is átépítve, miután befejeződött a vetés.
A JD vető gépeken pl más megoldás van, ott van egy közös nagynyomású pumpa, és elosztófej osztja szét sorokra. Ott a szabályozás nyomashataroloval történik.
Gyári megoldásokat tudsz venni pl a TeeJet-tol is, akar isobus-os, térkép alapján kiszorashoz alkalmasat is...
Azt azért tisztázzuk, hogy te tonnára veszed és nem literre. És a hatóanyag is tömegre vetítve van megadva. 1000 liter nitrosol kb 1300kg, tehát 200 literben nem 54 kiló cucc van (mint 2q pétiben), hanem 70 kiló!!!
elég érdekesen nézett ki a honda szivattyúnk vas része a szórás után na meg a kezem amikor elfelejtettem kesztyűt húzni .
Szerintem gyomirtóval a legjobb egymenetben kiszórni.
Igen annyinak felel meg kb.
A Fertilianal 25 m3 tartályba hozzák ki elméletileg tudnak adni hozzá lufit amibe átengedik de bizonytalan hogy éppen nem e lyukas e.
A kiszóráshoz neked kell tartályt szerezni
Körülbelül úgy terveztem hogy 2 q/ha pétisót adok ki,ami 27%-os.Ezt akkor helyettesíti 200l/ha nirosol?
Mit jelent az hogy szétmar mindent??
Ha lehet akkor inkább külön,és nem keverve, nem hígítva semmivel?Mondjuk nitrsol utána gyomirtás utána nitrosol majd gombaölő?
Mivel kifizetni úgyis kikell melyik az olcsóbb ugyanakkor a jobb,a folyékony vagy a szilárd?
Mennyivel macerásabb a kijuttatása a szilárdhoz képest?
Milyen kiszerelésekben lehet hozzájutni?
szia. Mi is használtunk idén a legfontosabb a hömérséklet és hogy ne legyen harmat. A kérdéseidre a válasz mehet a réselt fúvókával, ha lehet nem kell higítani, elméletileg mehet keverve gyomírtóval és gombával is de mint elöttem írok írták a gombát jobb külön kiadni a csepméret miatt. Ha hígítod jobban égethet. Elméletileg van spec szórófej rá de húzós. Kicsit macerás a kezelése nekünk na meg szétmar mindent. Gyomírtóval viszont a hatás drasztikus a gyomokra de nem szabad tapadószert tenni hozzá ilyenkor. kb ennyi
![Malupe agro 2200 axiál ültetvény permetező [ forrás nobili kertitox ]](https://static.agroinform.hu/data/aprohirdetes/apro_7468165/malupe-agro-2200-axial-ultetveny-permetezo-forras-nobili-kertitox-000_resize2_265x200_0.jpg)
2422 hozzászólás
Válasz #371. hozzászólásra
Igen kukorica. De búzára is ez menne.
Válasz #370. hozzászólásra
Írd azt is hogy milyen növény kultúráról beszélünk most! Kukorica?
Válasz #368. hozzászólásra
Ha nem szabad fednie akkor gyomírtóval egyben nem lenne jó kifújni ugye?? Akkor szerinted 140l víz + 60l nitrótól nem lesz baja??
Válasz #349. hozzászólásra
Ennek nem feltétlen kell eső mert beszivárog a talajba ami meg felül marad az sem illan el mindjárt.Sokkal tovább bírja mint a szilárd műtrágya.És azért valljuk be tavasszal a tavaszi vetés előtt még nincsenek 30 fokok sem!
Válasz #365. hozzászólásra
Hát ha kultivátorral nem tudod megoldani akkor más nincs mint permetezővel nyomatod rá.Nem kell ettől az égetéstől megijedni csak ésszel kell azt is csinálni és persze úgy szorod hogy nem szabad fednie a növényt tehát nagy cseppekbe kapja.Nem tudom mennyi permetlét szoktál hektáronként kiadni de akkor úgy csinálod hogy víz legyen benne több és úgy nem lehet baj.Ha 200litert hektáronként akkor mondjuk 80 nitro 120 víz és így tovább.Felénk itt volt olyan aki búzára úgy nyomta hogy egyszer adott neki fejtrágyának szilárd műtrágyát aztán mielőtt kidugta volna a kalászt még előtte megnyomta nitróval.Hát úgy nézett ki a terep mintha napalmot dobtak volna a területre.Had ne mondjam egy-két hét után viszont úgy kirúgta magát hogy csak na!
Válasz #365. hozzászólásra
Ahány gazda,vagy gazdaság,annyi véleményt fogsz olvasni.Neked kell eldönteni,kinek hiszel,vagy kinek a technológiája,pénztárcája áll legközelebb hozzád.Valaki másik topikba írta,újságcikkel,kísérlettel alátámasztva,az össz nitrogén őszi beszántása volt a leghatásosabb.Lehet hámozgatni egész télen,és valami összeáll tavaszra.Én legalábbis így vagyok ezzel.
Válasz #362. hozzászólásra
Sajnos a mi pénztárcánkhoz,tápanyagpótlás.
Válasz #362. hozzászólásra
Akkor hogyan lehetne megoldani a tápanyapótlást?? Telibeszórni a nitrogént tavasszal teljesen fölöslegesnek tartom, azért hogy csak a gyomot nyomja. Vetéssel egymenetben max 2,5 mázsát tudok kinyomni (65kg N), kapáláskor azt mondjátok nem érdemes sor mellé nyomni, mert nem fogja fölvenni. Lombra megint nem lehet nagy mennyiséget nyomni mert megégeti. Akkor hogyan lehetne 4-5 alkalommal nitrogént pótolni?? Sorközművelőn sávpermetezővel nyilván, de akinek nincs ilyen gépe, az hogyan oldja meg?? Örülnék ha segítenétek, eddig még nem volt kukoricám
Válasz #362. hozzászólásra
Állományban hogyan kivitelezhető a 4-5 kezelés? Virágzás környékén és utána hidassal? Hogyan tervezed ezt?
Válasz #362. hozzászólásra
Pont erre gondoltam én is, ezért írtam, hogy a nitró legnagyobb részét, vagy az egészet vetés elött kinyomni.
Tényleg ha ki akaarom permetezni az összes nitrót vetés elött egy nappal, akkor nem kell várni, mint a karbamidnál?
Valaki csinálta már így?
Na jó, akkor most ezt sürgősen válasszuk ketté.
Amikor tápanyagot pótolunk, akkor érdemi mennyiségről beszélgetünk, azaz 100-500 liter nitrosolról, hatóanyagban 30-150 kg N hatóanyagról.
Amiről ti beszéltek, hogy 20-60 liter, az max kondícionálás, lombtrágyázás, vagy gyomírtó tapadásfokozó, és nem tápanyagpótlás...
Válasz #360. hozzászólásra
20 literben meg alig van anyag... És búzára??
Válasz #357. hozzászólásra
60 liter az sok.Én 20 litert adtam,és az átfedést megfogta,de kiheveri.És az enyém 28%-os volt.
Válasz #356. hozzászólásra
Nem bántotta a permetezőt.Hardi 2400-as.
Válasz #355. hozzászólásra
Egyszer mindet,de volt olyan darab,ami 2 x kapott.A növény kimondottan szép üde,zöld volt.Kimondott változás a szikfótokban látszódott,a sárga kuki szépen bezöldült.
Válasz #350. hozzászólásra
Én 60 liter 32%-os nitrosolt tervezek kinyomni 140 liter vízzel kukoricára meg búzára is. Szerinted megégetné?? Mennyit lehet még biztonságosan kinyomni ami nem bántja??
Válasz #350. hozzászólásra
A te permeteződet nem bántotta a nitro?
Mondjuk az enyémben nem sok fém alkatrész van, max a szivatyúban, meg a keretben.
Válasz #350. hozzászólásra
Ebben a karbamid oldat készitésben látok fantáziát.. persze csak kicsiben.. Te hányszor fújtad le és milyen változást láttál rajta??
Válasz #353. hozzászólásra
Jól megfürdették benne??
Válasz #352. hozzászólásra
Tünetek alapján nitrosolt.
Válasz #350. hozzászólásra
Mit fújtak a hidassal?? Meg tudhatjuk?? Gondolom nem gyenge anyag volt az sem..
Válasz #342. hozzászólásra
És az MF gyári hol kapható?Sehol nem hoz ki a gugli ilyen kijuttatót,még hasonlót sem.
Válasz #347. hozzászólásra
Én majdnem derékig érő kukiba nyomtam 15 kg karbamidot,meg volt amire 20 liter nitrosolt,csak az átfedéseknél perzselt.Itt egy nagygazda 2 x szórta hidassal,majd kipusztult,de a végén az lett a legszebb.
Válasz #346. hozzászólásra
Ez az etetgetős módszer tök jól hangzik... De mi van akkor ha nincs eső?? Az idei évben az járt jól aki ménél hamarabb ki tette műtrágyát és bele is dolgozta a talajba se párolgása ne legyen és ha mégiscsak volt valamennyi eső vagy talaj nedvesség az már a bomlását segítette elö.. De pl a sor mellé nagy menyiségben ki tett műtrágya is hátrányára volt a növénynek..Eröl itt már sok srác beszámolt.. Lehet hogy a folyékony mütrágya ezért jelenthet megoldást?? A másik dolog.. A kukorica mütrágyázása állományban kicsit sem megoldott még..Söt talán kiforott technológia nem is létezik kicsiny hazánkban.. Vagy csak a mi kis régiónkban nem látni ilyet??
Válasz #340. hozzászólásra
Vetés után ,akkor ezek szerint nem lett bedolgozva.Szóval nem párolgott el.Én 200 litert terveznék,bekombizni,kb.50-100 kg/ha meg vetőgéppel valami mikroelemes starter.
Válasz #346. hozzászólásra
De ha már kikelt akkor nem szórhatom rá közvetlen, mert megégeti. Ez a sorközművelős módszer meg egyenlőre nekem nem kivitelezhető.
Egyébként a hagyományos permetezőt mennyire viseli meg ez a nitro?
Válasz #345. hozzászólásra
Mehet persze úgyis.De én inkább "etetgetném" a kukoricát.Azt a 300 liter 2x alkalommal nyomnám ki
Ez aakkor úgy is működne, ha kukoricavetés elött egy nappal kinyomok pemetezővel mondjuk 300 liter nitrosolt hektáronként, még aznap, vagy legkésöbb másnap bekombinátorozom. A második vagy a harmadik (attól függően, hogy mikor érek oda)napon a vetéssel egymenetben meg menne a starter, és ezzel meg lehet oldani a kuki tápanyagkérdését? Mert akkor nem szarakodnék a műtrágyaszóróval, meg ami ezzel jár.
Egyébként ugyanígy szoktam szilárd műtrágyával is, csak éredekelne, hogy ez menne e így is?
Válasz #342. hozzászólásra
Feco a hidegbe szerinted baja lesz a nitrosolnak foliával letakarva szabadban?Már hogy úgy értem hogy megfagy vagy ilyesmi?
Ezeket a folyékony műtrágyák ennyire jók lennének?
A búzánál fejtrágyázásánál jó, de a kukoricánál is?
Ammóniát és karbamidot tartalmaznak többségben aminek perzselő hatása van a gyökérzetre, nem? Konkrétan a nitrogénnek is.
Valamint savanyítják a talajt?
A meszes nitrogén tartalmú műtrágyák meg javítják a talaj ph-ját, valamint szükségesek valamilyen szinten a növényeknek. Meg lassabban oldódnak, így nehezebben felvehetőek, de (!) legalább marad a vegetációs időszak közepére és végére is belőlük.
Szerintem a folyékonynak csak előnyei vannak a növény szempontjából. Hátrányai csak a kezelés, tárolás, kijuttatás során vannak, de ez is felkészültség függő...
Én felületre nem rakok, nem látom értelmet, hogy a gyomokat etessem. A sorkozben szeptemberre sem lesz gyökér, és a folyékony azért beszivárog a talajba, nem sávba kerül. Eddig is az idoben elosztás híve voltam, de az amcsi út után meg jobban átértékeltem, és jövőre 4-5 részre felosztva fogom kitenni a nitro-t!
A legolcsóbb szerintem megvenni az MF gyarijat, de az a legkezdetlegesebb is. (Ami viszont nagyon tetszik benne, hogy a nitrosol úgy megy végig a teljes rendszeren, hogy sehol nem ér fémet...)
illetve kultivátorozáskor
Mi kukorica vetés után kelés előtt , totális gyomirtóval együtt olyan 100-120 liter között tettünk ki nitrosolt. Hát úgy "dúrta" magát kifelé a kukorica hogy öröm volt nézni.És ahogy írtam már régebben is nagyon vastag torzsákat növesztett.
Kapáshoz miért jobb a nitrosol? csak aszályba van előnye nem?
Válasz #334. hozzászólásra
Neked inkább front tartály kellene és akkor nem kell buherálni a vetőgépet...és nem maratod szét a vázát
Válasz #336. hozzászólásra
Lehet,de itt valaki írta,a folyékonytól sokkal gyorsabban fejlődött a növény.Bedolgozás volna a legjobb,csak nemtudom,kiszórás után mennyit bír ki.Mondjuk 3 nap még leszórom,utánna elindulok kombinátorral,ami kb 1- hét,mire végzek vele.
Válasz #333. hozzászólásra
Ezzel mennyit kell mellé folyatni hogy ne legyen baj,vagy bírja?Gondolom területre is szórsz nitrogént nem csak így,mert azon vitatkoztun nálunk múltkor hogy a mellé szórás azért nem tökéletes mert egy kb 2cm-es csíkba van az anyag a földben(amíg nem jön nagyobb eső) és ezért a kb két tenyérnyi gyökérnek csak egy kis része tudja ezt felvenni...szemben a teljes területre szórással ahol a gyökér minden része érintkezik a nitrogénennell(ezért szeretem ezt jóbban és eddigi kísérletben sem volt terméskülönbség nálam...)
Válasz #333. hozzászólásra
Melyik cég forgalmaz ilyet?Esetleg linket tudsz?
Válasz #333. hozzászólásra
Mibe kerül egy egyszerű gyári?Azon agyalok,mondjuk egy új kuki vetőre nem szilárd kijuttatót,hanem ilyet tenni.
Válasz #332. hozzászólásra
A mienk gyári, az MF/White most is ezt hozza alapból. Ez egy perisztarktikus pumpa (olyan mint a marshall pumpa, csak nagyobb), amely egy lánchajtásos áttétel-szabályozáson át a hajtotengelyrol kapja a hajtasat. A mienken két pumpa van, amely 6-6 sort lat el, valamint összesen 6 db tartály, ami közös csatornán van, egy feltöltőcsonk a közös cső végen, így egyszerre töltőd vagy fejted le az összes tartályt, valamint a szivattyuk is egyszerre kapnak anyagot.
Ugyan ez a rendszer van a kultira is átépítve, miután befejeződött a vetés.
A JD vető gépeken pl más megoldás van, ott van egy közös nagynyomású pumpa, és elosztófej osztja szét sorokra. Ott a szabályozás nyomashataroloval történik.
Gyári megoldásokat tudsz venni pl a TeeJet-tol is, akar isobus-os, térkép alapján kiszorashoz alkalmasat is...
Vetőgépre nitroszol kijuttató ,milyen megoldás lehetséges??Fecó,tiétek milyen???Van valami gyári kapható szerkezet?
Akkor elméletileg ugyanannyi hatóanyaghoz kevesebb liter lell mint kiló??
Akkor még gazdaságosabb is!!
Válasz #329. hozzászólásra
igazad van más a falysúly 100 literben van 35 kg hatóanyag
Válasz #328. hozzászólásra
Azt azért tisztázzuk, hogy te tonnára veszed és nem literre. És a hatóanyag is tömegre vetítve van megadva. 1000 liter nitrosol kb 1300kg, tehát 200 literben nem 54 kiló cucc van (mint 2q pétiben), hanem 70 kiló!!!
Válasz #327. hozzászólásra
.
elég érdekesen nézett ki a honda szivattyúnk vas része a szórás után na meg a kezem amikor elfelejtettem kesztyűt húzni
Szerintem gyomirtóval a legjobb egymenetben kiszórni.
Igen annyinak felel meg kb.
A Fertilianal 25 m3 tartályba hozzák ki elméletileg tudnak adni hozzá lufit amibe átengedik de bizonytalan hogy éppen nem e lyukas e.
A kiszóráshoz neked kell tartályt szerezni
Válasz #325. hozzászólásra
Helló!
Még egy pár kérdés ha nem bánjátok!
Körülbelül úgy terveztem hogy 2 q/ha pétisót adok ki,ami 27%-os.Ezt akkor helyettesíti 200l/ha nirosol?
Mit jelent az hogy szétmar mindent??
Ha lehet akkor inkább külön,és nem keverve, nem hígítva semmivel?Mondjuk nitrsol utána gyomirtás utána nitrosol majd gombaölő?
Mivel kifizetni úgyis kikell melyik az olcsóbb ugyanakkor a jobb,a folyékony vagy a szilárd?
Mennyivel macerásabb a kijuttatása a szilárdhoz képest?
Milyen kiszerelésekben lehet hozzájutni?
Előre is kösz!!
Lehet hogy még kérdezek,nem baj??
És a nitroszol kijuttató sorművelőre?Valakinek ötlete,képek?
Válasz #320. hozzászólásra
szia. Mi is használtunk idén a legfontosabb a hömérséklet és hogy ne legyen harmat. A kérdéseidre a válasz mehet a réselt fúvókával, ha lehet nem kell higítani, elméletileg mehet keverve gyomírtóval és gombával is de mint elöttem írok írták a gombát jobb külön kiadni a csepméret miatt. Ha hígítod jobban égethet. Elméletileg van spec szórófej rá de húzós. Kicsit macerás a kezelése nekünk na meg szétmar mindent. Gyomírtóval viszont a hatás drasztikus a gyomokra de nem szabad tapadószert tenni hozzá ilyenkor. kb ennyi
Mi az idén kipróbáltuk a gyomirtó,gombaölő, fendona,nitrosol kombináciot nem tökéletes,A tuti kűlőn a nirosol külön a növényvédő szer.
Válasz #322. hozzászólásra
Hát igen olyan kis mennyiségben akkor elvileg nem lesz baja.Én naprára raktam ki lombtrágyának gombázáskor szintén 20 litert azt se bántotta