Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409 FtUSD392.62 FtCHF440.14 FtGBP493.83 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Mihály #4045. hozzászólásáraHa valaki csinál egy beruházást, az hol nézi azt, hogy az egész nagy közösségnek az jó lesz-e, vagy sem? Értem én hogy mit akarsz, de nem így működik a világ.
A disznós topikba beraktál egy agrárágazatos cikket, ami leírta azt is, hogy milyen termelési eredmények vannak, magyar átlagban és nyugati átlagban, meg a jobb magyar termelőknél. Lehet itt filozofálgatni, hogy ez akkor kinek jó. Ha egy cég nem nyereséges, az hosszú távon nem marad életben, ennyi. Ha működik, és nyereséges, akkor embereket alkalmaz, bejelenti őket, járulékokat, adót fizet, a termelt árut valaki feldolgozza, stb, stb....
Válasz Rabó001 #4044. hozzászólására csak arra próbáltam rá világítani hogy nem biztos hogy jó az nekünk ha lesz 1000 termelő akik 15-16 t ha átlagon fognak termelni takarmány kukit mikor termelhetnének 5000 t fűszer paprikát ami jóval több hasznot hozhatna az országnak s nem tenne tönkre több ezret s ha egy közösség összefog meg lehet oldani de egy biztos ha nem nyilvános a dolog akkor eleve elbukott mert senki nem fogadja el ha a háta mögött döntenek róla
Válasz Mihály #4043. hozzászólásáraA termelők tudnak számolni, szerintem.
Te örülnél neki, ha megmondanák mit termelj a területeden? Szerintem nem.
Hagyjuk is.
Válasz Rabó001 #4042. hozzászólására Nos már látom szemem előtt a nagy víz tornyokat az alföldön amit 2-3 gazda kb 5 ezer ha földet fog öntözni .... baromság ha most nekiláttunk öntözni a kukoricát azzal nem kapunk érte a dupláját de ha mégis megnöveljük a 8 t //ha átlagot 11,0 t/ha akkor nem fogjuk tudni eladni megint a padlóra kerülünk egyszóval olyan területet öntözünk amin olyan árutermelés folyik ami nem okoz a piacon torlódást tehát ha 100 hektárt tudunk öntözni akkor legyen batáta de szét kell osztani 100 gazdára/termelőre v. fűszer paprika mert ugye itt van a burgonya fele terület nem volt beültetve mint 30 évvel ezelőtt de már nincs piaca mert 500q termelünk mert öntözzük stb s ezek zöme fúrt kútból történik takarmány növényt csak felszíni vízből engedném öntözni a kutakból meg csak gyümölcs ill kertészeti kultúrát kellene öntözni egyszóval lesz ezzel gond nem kevés mert az fm azt számolja ami terem a NAV meg amennyiért eladod s a kettő néha ég és föld különbözőséget mutat
Válasz bandigh #4041. hozzászólásáraIgen, lehet hogy akkor még csak a kollektív beruházásét emelték fel. Mikor ezeket büszkén hirdette a miniszter, már akkor lehetett tudni hogy ez kiknek jó, kinek van szánva. Tavasszal ezt nyomta mindenhol az agrárminiszter. Nem kell ízlelgetnem. :) Lesz rá igény, én nem aggódok miatta. Mezőhegyesen például 9 milliárdból csinálnak asszem, így a 8000 ha fele öntözhető lesz, eddig csak a negyede. Vannak nagy cégek, megfelelő háttérrel, hadd ne soroljam, szerintem te is tudod.
Maszekba ha vesz valaki 2 nagy dobot, motort, csöveket, engedélyezéssel mindennel, az már azért komoly kapacitás, de nem milliárdos nagyságrend, viszont önerőnek azért az is sok, mint írod is. És ezt csinálja meg valaki egy elaprózott birtokszerkezeten. Ha meg megveszi és nem használja, akkor áll benne a pénze. Nem egyszerű ez, nem véletlen, hogy a keret fele megmaradt 5 év után is.
Válasz Rabó001 #4040. hozzászólásáraNem, a 2 milliárdra most emelték fel. Eddig az egyéni projekt max 1 milliárd volt, a kollektív 2. Mostmár az egyéni is kettő. Ízlelgesd, egyéni projekt 2+2 mrd forint értékben. Nagyon széles réteg viszi..
Egyébként meg ha azt akarták volna, hogy elfogyjon a keret, és a gazdák vegyék fel, akkor 75% lett volna a támogatás, és 25 az önrész. Akkor bele mer vágni egy paraszt, másképp ki finanszíroz meg 10 milliókat, hitelből, hogy aztán lehet h 4 csapadékos év jön aztán semmit nem hoz a rendszer. Nem fogyott el a keret, de így tuti el fog. XY cég akar egy rendszert, belekerül 500-ba, írnak papírt 900 ról, abból 450 a támogatás, alig kell mellé tenni valamit. Ez ilyen
Válasz bandigh #4039. hozzászólásáraÓÓ, aki elkezdi telerakni a területeit lineárokkal, annak hamar van milliárdos nagyságrend.
Amúgy a 2 milliárdra nem most emelték fel, én már korábban olvastam.
Azért ez a téma nem igazán a kicsik, de még csak nemis a közepesek területe igazán. Ez abból is látszik, hogy a nyáron járt volna le egy 5 éves öntözéstámogatási pályázat, augusztusban lehetett volna utoljára beadni rá. Egy évvel kitolták a határidejét, mert a rendelkezésre álló 49,5 milliárd Forintból, csak 22 milliárdra érkezett be igénylés, 5 év alatt.
Válasz _NB_ #4038. hozzászólásáraMiért kellett 2 milliárdra emelni a projektek összegét? Ami amúgy egyébként 4 milliárd/projekt mert 50% a támogatás..
Ettől majd megjön az egyszeri ember pályázókedve. Vagy nem is ők a célpont?
4 milliárdból be lehet drénezni egy falu határát. Mondjuk biztos van olyan falu ami egy kézben van
Válasz Mihály #4032. hozzászólásáraTájékozódj egy kicsit! Lerakhatják az öntözőcsövet is a föld alá, meg is teszik, és műszakilag már 50 éve is megoldott volt a víztelenítés.
Válasz Gox #4031. hozzászólására a bürokrácia nem olcsó s nem gyors ezt mindenki érzi s tudja sajnos ezért mondják hogy amihez az állam hozzá nyúl az bedöglik
Válasz bandigh #4030. hozzászólására az ivó viz cső ha 80 centire lerakják az öntözőt csak a felszínen szokták vinni mert a csatornán most itt lehet szivattyúzni 1 hét múlva meg ott szóval nem állandó mint a kút de ott meg le kell engedni a vizet a csőből és ha lerakja 80 cm-re hova engedi na mindegy fenn tartom az eredeti írásom sok pereskedés lesz ebből
Csak csendben megjegyzem, hogy nem olyan egyszerű, leásni a csövet. Mármint, a papirozása nem egyszerű. Térképet kell készíttetni földmérővel, és az éritett területekre be kell jegyeztetni, valamint az idegen területre szolgalmi jogot kell alapítani. Jelenleg az ügyintézési határidő 60 nap, földhivatalban lehet sürgősséget kérni.
Válasz Rabó001 #4028. hozzászólására Nos aki tavasszal meg ősszel jár a földjén annak nem sok bosszúság de ha a földjén kétszer kel felemelni a művelő eszközt meg letenni az mindenkinek plusz munka s bosszúság ha semmi kárt nem okoz akkor is szóval eddig ugye nem is volt engedélyezve hogy a szomszéd területét használhassák most majd lesz ami a mai törvények nem segítik a magántulajdon jog erősödését sőt közelit a tsz állapothoz mert már csak 1 jogszabály kell hozzá (ha nincs öntöző berendezésed nem használhatod az öntözhető földed v.ha van kutad de nem használod akkor a szomszédod jogosult a használatára hogy ne dögöljön meg az ő tehene is mint a tied elv alapján)
Válasz Mihály #4025. hozzászólásáraHa elolvasod a hozzászólását, akkor ő arról írt hogyha leásod a csövet, tehát fixen, több évre. Azt egyszer kell megcsinálni. Nyilván ilyet nem fognak sokan csinálni.
Amiket írsz azok persze előfordulhatnak, de azért nemhiszem hogy ez lenne a jellemző. Vagy csak nekem vannak kedvező tapasztalataim. Ha például valaki kutat furat, azt általában a földje végébe teszi, hogy minél közelebb legyen neki. Nálunk is öntöznek a határban kútról, de nincs gond, eddig senki nem pereskedett, békében megvannak egymás mellett. Öntözés nélkül is előfordul, hogy valaki a földjét úgy tudja csak megközelíteni, hogy a mellette lévő parcellák végében kell elmennie az elvetett területen, ez van. A másik helyen meg lehet fordul a helyzet, ott meg ő megy át a másikén.
Válasz bandigh #4020. hozzászólására erre nem tudtam válaszolni mert az erdész barátom miatt letiltottak s közben meg is feledkeztem róla de mindegy nem arról van szó hogy ne öntözzön más hanem arról hogy a szomszéd ha fúr 1 kutat s a harmadik helyrajzi számra akar vizet vinni lefekteti a te földeden a csövet amit kerülgethetsz egész nyáron meg mellette az utat mert valahol el kell érnie a kutat hogy beindítsa meg leállítsa vagy a másik verzió a csatornából vezeti a vizet a te földeden keresztül ott is kell út is meg ha szét megy a cső az neked közel sem biztos hogy hasznodra válik ezért írtam hogy lehet pereskedni....
Egy kis kert öntözéshez használnám egy Hypro centrifugál szivattyút. Valaki használ ilyen szivattyút az öntözéshez? Állítólag elég jól nyomja a vizet, ha erősebb motorral van összeszerelve. Igaz ez?
Ha 1000-es fordulat kell neki, akkor össze kötöm egy 1400 ford/perces motorral, így nem 4000-et fog forogni, hanem kicsivel többet.
Válasz bandigh #4020. hozzászólásáraNe várj tőle pozitív hozzászólást.
Én is átfutottam a végrehajtási rendeletet, noha nem fogok öntözőrendszert telepíteni és pályázni, de érdekel.
Azért olyan nagyon nem tolonganak öntözéses pályázatért, arról sokat elárul az, hogy a 2016-2020 közti időre meghirdetett pályázatot kitolták jövő nyárra (eredetileg idén nyáron lehetett volna utoljára pályázatot beadni rá). Ugyanis a meghirdetett 49,5 milliárd forintból eddig 22 milliárdot kötöttek le, kevesebb, mint felét. Pedig a legtöbb pályázat inkább fordítva szokott lenni, megjelenés után röviddel már a keret is elfogy. És az agrárminiszter tolja folyamatosan hogy a következő ciklusban is mennyi milliárdot szánnak öntözésfejlesztésre.
Ez a törvény biztos segít rajta valamit, de szerintem olyan sokat nem, inkább aki mindenképpen csinálna, annak könnyítés. Nem vagyok jogász, de milyen baromság már, hogy az öntözési törvény január 1-gyel megjelent és hatályos is, de a végrehajtási rendelete meg fél év múlva jelenik meg, mondjuk van olyan törvény amire évek óta nincs VHR.
Már kitárgyaltuk itt a topikban is párszor, hogy az öntözés nagyon költséges és soktényezős dolog. Most egy kisebb gazda 150-200, de akár 300 hektárral is, maximum pályázik új dobra-dobokra, meg egy szivattyúra, és esetleg hozzá csövekre. Mert van földje akár 20 helyen. És akkor mind a 20 helyre kutat fúratni, engedéllyel. Ha sorra veszi a dolgait, 10 fontosabb dolog van amire költené a pénzt, ha lenne sima gépre felhasználható pályázat.
A nagy Zrt-k, akiknek még vannak nagyobb egybefüggő, az államtól bérelt területeik, ők majd biztos csinálnak pár rendszert.
Én egyébként olyan sötéten nem látom a helyzetet, hogy mindenki perre megy majd. Ebben biztos szerepe van annak is, hogy a szülőfalumban van egy öntözőrendszer mióta az eszemet tudom. Még az átkosból maradt vissza, nagy szerencse hogy akkor megcsinálták (asszem az állam) és hogy azóta is üzemben tartják, pedig már jó középkorú. A tsz-ből azóta Zrt-lett, az öntözhető területből is ugyanúgy kiveszi a földjét aki ki akarja, aminek a Zrt természetesen nem örül, de nem tud mit csinálni. Viszont jól megvannak egymás mellett. Ha pl. a hidráns épp a kivett maszek parcellájába esik, de a tsz épp ott öntöz, akkor belemennek 20 métert a csővel, hogy rá tudjanak csatlakozni. A kis taposásért cserébe meg mondjuk 500 méter hosszan belever 10-20 m szélesen a vízágyú a kukoricájába, szerintem ez bőven kárpótolja azért, mert 20 m hosszan egy Mtz szélességben átjárnak a területén. Sőt, van olyan maszek, aki kéri a vizet, és valami pénz ellenében ő is rácsatlakozik a földjében lévő hidránsra. Olyat is láttam, hogy úgy jött ki, hogy keresztbe húzták ki a dobot, mert ott volt a vízforrás, és alatta volt 50m széles maszek parcella. Megbeszélték a tulajjal hogy mi legyen, megegyeztek hogy áthúzhatják az övén, cserébe az övén se állítják le az öntözőt. A 2 traktorcsapáért cserébe jó darabon megöntötték a tavaszi árpáját.
Válasz Mihály #4019. hozzászólásáraMost ezzel mi a baj, ha jól számolom, akkor ha 300 métert átásol valakinek a földjén, akkor olyan 14.000 forintot kell érte fizetned. Neked nem sok, neki nyilván rosszabb, de erre találták ki a közösen pályázható rendszereket, hogy mindenki tudjon belőle öntözni, ott azt hiszem 70% a támogatási összeg. Csak ezt keveseb fogják használni, mert inkább száradjon le valakinek 5 hektár tengerije, csak nehogy a másik meg tudjon öntözni 30-at
megjelent a végrehajtási rendelet ha nem esik lehet öntözni ... vagy pereskedni:A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelynek összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50000 Ft x AK x T x G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha
Válasz _NB_ #4016. hozzászólásáraEz az egyszerűbb rendszer? Nem arról volt szó, hogy a Földügyi Központ intéz mindent, a kérelmezőnek csak be kell nyújtani a papírokat?
Válasz _NB_ #4016. hozzászólásáraEzek hasznosak
Amint látható, nem egyszerű az egyszerűsített rendszer sem.. Persze, legyen kontroll, nem mindegy miből öntöz valaki, a talajt azért ne tegye tönkre, de lehetne egy kicsit egyszerűbb a dolog, elég lenne egy hivatalba bemenni aztán kiküldene valakit aki felgöngyölíti az ügyedet, némi szolgáltatási díjért. Nem az hogy 8 szintes papírozási rendszer
A NAK által készített tájékoztató útmutató bemutatja az öntözés engedélyezésében résztvevő tervezőket, hatóságokat, igazgatóságokat, valamint intézményeket.
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraMár miért ne lehetne.
36 méteres konzolokkal locsoltam kútból max 200l/perc teljesítménnyel. Kisebb fúvóka lassú behúzás.Jó volt locsolni vele nemigen számított a szél
Csak eladtam őket,mert útáltam telepítgetni,átálltam mikroszóróra.(kertészet)
Válasz hajdugazdasag #4012. hozzászólásáraKösz. Múltkor beszéltük, asszem pont itt, hogy a szél miatt a vízágyús sokszor nem alkalmazható, mert ugye elfújja a vizet a nagy szél, és hogy ilyenkor csak a konzol jöhet szóba. De most hogy mondod, végülis egy 40-50 méteres fémszerkezetbe is bele tud kapaszkodni a szél rendesen, a vízborítása biztos egyenletesebb.
Voltak régen ilyen körbeforgó konzolos öntözők, MTZ kerekei voltak, úgy kellett új állásba áthúzni traktorral, nálunk legelőket öntöztek velük, nagy szélbe a szárnyait le kellett engedni a földre, volt hogy nem tették meg és felborította a nagy szél.
Válasz Rabó001 #4009. hozzászólásáraHa nincs hosszú gerinc, vagy nagy csobol van (pl 200-as, vagy 250-es akkor lehet jó, de nekünk már ezeknél is alig volt nyomás a szárny végeken,.
Válasz Vöcsök2 #4007. hozzászólásáraVan két Bauer és két olasz rácsos tartós, de nem igazán szeretjük őket, a munkájuk jó lenne de nagyon sok a baj velük, kényesek a vízre, távolságra, szélre is. Csak akkor vesszük elő ha nagyon nyugos dolgot kell öntözni, pl kelesztő öntözés, ha már vannak kint normális növények akkor már csak ágyú!
Válasz Vöcsök2 #4006. hozzászólásáraMúltkor nézegettem a hirdetéseket itt, 2-3 millióért már jó Bauert láttam, régi volt, de jó, már amennyire ránézésre meg lehet állapítani, és nagy méretű, igaz vízágyús és nem konzolos. Sőt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok online árverésén 1 millió körül voltak asszem, de már lejárt.
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraKöszi, ezt jó tudni. És 90-es cső? Néha olyat is látni nem sokért. A Bauerek kicsit drágák még használtan is. (Tudom, nem véletlenül.)
Válasz Vöcsök2 #4004. hozzászólásáraFelejtsd el. A konzol bár kisebb nyomáson dolgozik de l/perc értékre sokkal több vizet igényel. A 47m-es konzol xartig elég a 125-os Bauer-nek, kettőt már alig visz el a 160 le-s Iveco aggregát...
Neked fele keresztmetszetű csöved van, 10-12 m-t sem fogsz tudni vele normalisan öntözni. És akkor meg tényleg ott van, hogy mekkora súlyt kell vonszolnia a felázott talajon...
_fill_540x300_0.jpg)
4646 hozzászólás
Válasz Mihály #4045. hozzászólásáraHa valaki csinál egy beruházást, az hol nézi azt, hogy az egész nagy közösségnek az jó lesz-e, vagy sem? Értem én hogy mit akarsz, de nem így működik a világ.
A disznós topikba beraktál egy agrárágazatos cikket, ami leírta azt is, hogy milyen termelési eredmények vannak, magyar átlagban és nyugati átlagban, meg a jobb magyar termelőknél. Lehet itt filozofálgatni, hogy ez akkor kinek jó. Ha egy cég nem nyereséges, az hosszú távon nem marad életben, ennyi. Ha működik, és nyereséges, akkor embereket alkalmaz, bejelenti őket, járulékokat, adót fizet, a termelt árut valaki feldolgozza, stb, stb....
Válasz Rabó001 #4044. hozzászólására csak arra próbáltam rá világítani hogy nem biztos hogy jó az nekünk ha lesz 1000 termelő akik 15-16 t ha átlagon fognak termelni takarmány kukit mikor termelhetnének 5000 t fűszer paprikát ami jóval több hasznot hozhatna az országnak s nem tenne tönkre több ezret s ha egy közösség összefog meg lehet oldani de egy biztos ha nem nyilvános a dolog akkor eleve elbukott mert senki nem fogadja el ha a háta mögött döntenek róla
Válasz Mihály #4043. hozzászólásáraA termelők tudnak számolni, szerintem.
Te örülnél neki, ha megmondanák mit termelj a területeden? Szerintem nem.
Hagyjuk is.
Válasz Rabó001 #4042. hozzászólására Nos már látom szemem előtt a nagy víz tornyokat az alföldön amit 2-3 gazda kb 5 ezer ha földet fog öntözni .... baromság ha most nekiláttunk öntözni a kukoricát azzal nem kapunk érte a dupláját de ha mégis megnöveljük a 8 t //ha átlagot 11,0 t/ha akkor nem fogjuk tudni eladni megint a padlóra kerülünk egyszóval olyan területet öntözünk amin olyan árutermelés folyik ami nem okoz a piacon torlódást tehát ha 100 hektárt tudunk öntözni akkor legyen batáta de szét kell osztani 100 gazdára/termelőre v. fűszer paprika mert ugye itt van a burgonya fele terület nem volt beültetve mint 30 évvel ezelőtt de már nincs piaca mert 500q termelünk mert öntözzük stb s ezek zöme fúrt kútból történik takarmány növényt csak felszíni vízből engedném öntözni a kutakból meg csak gyümölcs ill kertészeti kultúrát kellene öntözni egyszóval lesz ezzel gond nem kevés mert az fm azt számolja ami terem a NAV meg amennyiért eladod s a kettő néha ég és föld különbözőséget mutat
Válasz bandigh #4041. hozzászólásáraIgen, lehet hogy akkor még csak a kollektív beruházásét emelték fel. Mikor ezeket büszkén hirdette a miniszter, már akkor lehetett tudni hogy ez kiknek jó, kinek van szánva. Tavasszal ezt nyomta mindenhol az agrárminiszter. Nem kell ízlelgetnem. :) Lesz rá igény, én nem aggódok miatta. Mezőhegyesen például 9 milliárdból csinálnak asszem, így a 8000 ha fele öntözhető lesz, eddig csak a negyede. Vannak nagy cégek, megfelelő háttérrel, hadd ne soroljam, szerintem te is tudod.
Maszekba ha vesz valaki 2 nagy dobot, motort, csöveket, engedélyezéssel mindennel, az már azért komoly kapacitás, de nem milliárdos nagyságrend, viszont önerőnek azért az is sok, mint írod is. És ezt csinálja meg valaki egy elaprózott birtokszerkezeten. Ha meg megveszi és nem használja, akkor áll benne a pénze. Nem egyszerű ez, nem véletlen, hogy a keret fele megmaradt 5 év után is.
Válasz Rabó001 #4040. hozzászólásáraNem, a 2 milliárdra most emelték fel. Eddig az egyéni projekt max 1 milliárd volt, a kollektív 2. Mostmár az egyéni is kettő. Ízlelgesd, egyéni projekt 2+2 mrd forint értékben. Nagyon széles réteg viszi..
Egyébként meg ha azt akarták volna, hogy elfogyjon a keret, és a gazdák vegyék fel, akkor 75% lett volna a támogatás, és 25 az önrész. Akkor bele mer vágni egy paraszt, másképp ki finanszíroz meg 10 milliókat, hitelből, hogy aztán lehet h 4 csapadékos év jön aztán semmit nem hoz a rendszer. Nem fogyott el a keret, de így tuti el fog. XY cég akar egy rendszert, belekerül 500-ba, írnak papírt 900 ról, abból 450 a támogatás, alig kell mellé tenni valamit. Ez ilyen
Válasz bandigh #4039. hozzászólásáraÓÓ, aki elkezdi telerakni a területeit lineárokkal, annak hamar van milliárdos nagyságrend.
Amúgy a 2 milliárdra nem most emelték fel, én már korábban olvastam.
Azért ez a téma nem igazán a kicsik, de még csak nemis a közepesek területe igazán. Ez abból is látszik, hogy a nyáron járt volna le egy 5 éves öntözéstámogatási pályázat, augusztusban lehetett volna utoljára beadni rá. Egy évvel kitolták a határidejét, mert a rendelkezésre álló 49,5 milliárd Forintból, csak 22 milliárdra érkezett be igénylés, 5 év alatt.
Válasz _NB_ #4038. hozzászólásáraMiért kellett 2 milliárdra emelni a projektek összegét? Ami amúgy egyébként 4 milliárd/projekt mert 50% a támogatás..
Ettől majd megjön az egyszeri ember pályázókedve. Vagy nem is ők a célpont?
4 milliárdból be lehet drénezni egy falu határát. Mondjuk biztos van olyan falu ami egy kézben van
Változások a vízgazdálkodási ágazat fejlesztéséről szóló pályázatban
2020. 10. 07.
link
Válasz Mihály #4029. hozzászólásáraMeg lehet oldani sokmindent úgy is, hogy mindenkinek jó legyen. Már írtam rá példákat, olvasd el.
Válasz Mihály #4032. hozzászólásáraTájékozódj egy kicsit! Lerakhatják az öntözőcsövet is a föld alá, meg is teszik, és műszakilag már 50 éve is megoldott volt a víztelenítés.
Válasz Mihály #4032. hozzászólásáraInkább hagyjuk
Válasz Gox #4031. hozzászólására a bürokrácia nem olcsó s nem gyors ezt mindenki érzi s tudja sajnos ezért mondják hogy amihez az állam hozzá nyúl az bedöglik
Válasz bandigh #4030. hozzászólására az ivó viz cső ha 80 centire lerakják az öntözőt csak a felszínen szokták vinni mert a csatornán most itt lehet szivattyúzni 1 hét múlva meg ott szóval nem állandó mint a kút de ott meg le kell engedni a vizet a csőből és ha lerakja 80 cm-re hova engedi na mindegy fenn tartom az eredeti írásom sok pereskedés lesz ebből
Csak csendben megjegyzem, hogy nem olyan egyszerű, leásni a csövet. Mármint, a papirozása nem egyszerű. Térképet kell készíttetni földmérővel, és az éritett területekre be kell jegyeztetni, valamint az idegen területre szolgalmi jogot kell alapítani. Jelenleg az ügyintézési határidő 60 nap, földhivatalban lehet sürgősséget kérni.
Válasz Mihály #4029. hozzászólásáraHa 80 centitől mélyebben szoktál lazítani akkor valóban meg kell emelned a gépet. Amúgy nemigen..
Válasz Rabó001 #4028. hozzászólására Nos aki tavasszal meg ősszel jár a földjén annak nem sok bosszúság de ha a földjén kétszer kel felemelni a művelő eszközt meg letenni az mindenkinek plusz munka s bosszúság ha semmi kárt nem okoz akkor is szóval eddig ugye nem is volt engedélyezve hogy a szomszéd területét használhassák most majd lesz ami a mai törvények nem segítik a magántulajdon jog erősödését sőt közelit a tsz állapothoz mert már csak 1 jogszabály kell hozzá (ha nincs öntöző berendezésed nem használhatod az öntözhető földed v.ha van kutad de nem használod akkor a szomszédod jogosult a használatára hogy ne dögöljön meg az ő tehene is mint a tied elv alapján)
Válasz Mihály #4025. hozzászólásáraHa elolvasod a hozzászólását, akkor ő arról írt hogyha leásod a csövet, tehát fixen, több évre. Azt egyszer kell megcsinálni. Nyilván ilyet nem fognak sokan csinálni.
Amiket írsz azok persze előfordulhatnak, de azért nemhiszem hogy ez lenne a jellemző. Vagy csak nekem vannak kedvező tapasztalataim. Ha például valaki kutat furat, azt általában a földje végébe teszi, hogy minél közelebb legyen neki. Nálunk is öntöznek a határban kútról, de nincs gond, eddig senki nem pereskedett, békében megvannak egymás mellett. Öntözés nélkül is előfordul, hogy valaki a földjét úgy tudja csak megközelíteni, hogy a mellette lévő parcellák végében kell elmennie az elvetett területen, ez van. A másik helyen meg lehet fordul a helyzet, ott meg ő megy át a másikén.
Válasz zt tomi #4023. hozzászólásáraFelejtős
Válasz Rabó001 #4021. hozzászólására aha csak tőled ugye???
Válasz bandigh #4020. hozzászólására erre nem tudtam válaszolni mert az erdész barátom miatt letiltottak s közben meg is feledkeztem róla de mindegy nem arról van szó hogy ne öntözzön más hanem arról hogy a szomszéd ha fúr 1 kutat s a harmadik helyrajzi számra akar vizet vinni lefekteti a te földeden a csövet amit kerülgethetsz egész nyáron meg mellette az utat mert valahol el kell érnie a kutat hogy beindítsa meg leállítsa vagy a másik verzió a csatornából vezeti a vizet a te földeden keresztül ott is kell út is meg ha szét megy a cső az neked közel sem biztos hogy hasznodra válik ezért írtam hogy lehet pereskedni....
Válasz zt tomi #4023. hozzászólásáraAlapvetően működik, de a hosszához képest a tömlő vékony ezért nagy rajta a nyomásesés.
Egyszerre túl sok vizet nem tud kijuttatni. 18..30m3/óra között változik a teljesítménye.
Egynapos behúzási idővel kb. 30mm csapadék.
Néha ezt-azt szerelni kell... a bauer dobok nem véletlenül drágábbak... többnyire annyit kapunk a pénzünkért, amennyit fizettünk.
Miből locsolnál? Kút? Csatorna? És milyen növényt?
Hello.
Sigma dobról mi a véleményetek?Gondolkozok egy dob vásárlásán,és ezek vannak elfogadható árban.
Sziasztok!
Egy kis kert öntözéshez használnám egy Hypro centrifugál szivattyút. Valaki használ ilyen szivattyút az öntözéshez? Állítólag elég jól nyomja a vizet, ha erősebb motorral van összeszerelve. Igaz ez?
Ha 1000-es fordulat kell neki, akkor össze kötöm egy 1400 ford/perces motorral, így nem 4000-et fog forogni, hanem kicsivel többet.
Válasz bandigh #4020. hozzászólásáraNe várj tőle pozitív hozzászólást.
Én is átfutottam a végrehajtási rendeletet, noha nem fogok öntözőrendszert telepíteni és pályázni, de érdekel.
Azért olyan nagyon nem tolonganak öntözéses pályázatért, arról sokat elárul az, hogy a 2016-2020 közti időre meghirdetett pályázatot kitolták jövő nyárra (eredetileg idén nyáron lehetett volna utoljára pályázatot beadni rá). Ugyanis a meghirdetett 49,5 milliárd forintból eddig 22 milliárdot kötöttek le, kevesebb, mint felét. Pedig a legtöbb pályázat inkább fordítva szokott lenni, megjelenés után röviddel már a keret is elfogy. És az agrárminiszter tolja folyamatosan hogy a következő ciklusban is mennyi milliárdot szánnak öntözésfejlesztésre.
Ez a törvény biztos segít rajta valamit, de szerintem olyan sokat nem, inkább aki mindenképpen csinálna, annak könnyítés. Nem vagyok jogász, de milyen baromság már, hogy az öntözési törvény január 1-gyel megjelent és hatályos is, de a végrehajtási rendelete meg fél év múlva jelenik meg, mondjuk van olyan törvény amire évek óta nincs VHR.
Már kitárgyaltuk itt a topikban is párszor, hogy az öntözés nagyon költséges és soktényezős dolog. Most egy kisebb gazda 150-200, de akár 300 hektárral is, maximum pályázik új dobra-dobokra, meg egy szivattyúra, és esetleg hozzá csövekre. Mert van földje akár 20 helyen. És akkor mind a 20 helyre kutat fúratni, engedéllyel. Ha sorra veszi a dolgait, 10 fontosabb dolog van amire költené a pénzt, ha lenne sima gépre felhasználható pályázat.
A nagy Zrt-k, akiknek még vannak nagyobb egybefüggő, az államtól bérelt területeik, ők majd biztos csinálnak pár rendszert.
Én egyébként olyan sötéten nem látom a helyzetet, hogy mindenki perre megy majd. Ebben biztos szerepe van annak is, hogy a szülőfalumban van egy öntözőrendszer mióta az eszemet tudom. Még az átkosból maradt vissza, nagy szerencse hogy akkor megcsinálták (asszem az állam) és hogy azóta is üzemben tartják, pedig már jó középkorú. A tsz-ből azóta Zrt-lett, az öntözhető területből is ugyanúgy kiveszi a földjét aki ki akarja, aminek a Zrt természetesen nem örül, de nem tud mit csinálni. Viszont jól megvannak egymás mellett. Ha pl. a hidráns épp a kivett maszek parcellájába esik, de a tsz épp ott öntöz, akkor belemennek 20 métert a csővel, hogy rá tudjanak csatlakozni. A kis taposásért cserébe meg mondjuk 500 méter hosszan belever 10-20 m szélesen a vízágyú a kukoricájába, szerintem ez bőven kárpótolja azért, mert 20 m hosszan egy Mtz szélességben átjárnak a területén. Sőt, van olyan maszek, aki kéri a vizet, és valami pénz ellenében ő is rácsatlakozik a földjében lévő hidránsra. Olyat is láttam, hogy úgy jött ki, hogy keresztbe húzták ki a dobot, mert ott volt a vízforrás, és alatta volt 50m széles maszek parcella. Megbeszélték a tulajjal hogy mi legyen, megegyeztek hogy áthúzhatják az övén, cserébe az övén se állítják le az öntözőt. A 2 traktorcsapáért cserébe jó darabon megöntötték a tavaszi árpáját.
Válasz Mihály #4019. hozzászólásáraMost ezzel mi a baj, ha jól számolom, akkor ha 300 métert átásol valakinek a földjén, akkor olyan 14.000 forintot kell érte fizetned. Neked nem sok, neki nyilván rosszabb, de erre találták ki a közösen pályázható rendszereket, hogy mindenki tudjon belőle öntözni, ott azt hiszem 70% a támogatási összeg. Csak ezt keveseb fogják használni, mert inkább száradjon le valakinek 5 hektár tengerije, csak nehogy a másik meg tudjon öntözni 30-at
megjelent a végrehajtási rendelet ha nem esik lehet öntözni ... vagy pereskedni:A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelynek összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50000 Ft x AK x T x G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha
Válasz _NB_ #4016. hozzászólásáraEz az egyszerűbb rendszer? Nem arról volt szó, hogy a Földügyi Központ intéz mindent, a kérelmezőnek csak be kell nyújtani a papírokat?
Válasz _NB_ #4016. hozzászólásáraEzek hasznosak
Persze, legyen kontroll, nem mindegy miből öntöz valaki, a talajt azért ne tegye tönkre, de lehetne egy kicsit egyszerűbb a dolog, elég lenne egy hivatalba bemenni aztán kiküldene valakit aki felgöngyölíti az ügyedet, némi szolgáltatási díjért. Nem az hogy 8 szintes papírozási rendszer 
Amint látható, nem egyszerű az egyszerűsített rendszer sem..
A NAK által készített tájékoztató útmutató bemutatja az öntözés engedélyezésében résztvevő tervezőket, hatóságokat, igazgatóságokat, valamint intézményeket.
A NAK összefoglalója a bejelentéshez kötött rendkívüli célú vízhasználatról..
Az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokról készített plakát tájékoztató jelleggel készült, a 2019-ben érvényes folyamatokat rögzíti.
A mezőgazdasági vízhasználat után fizetendő díjak kalkulációjáról, valamint mentességi feltételeiről készített egy útmutatót a NAK.
Útmutató a mezőgazdasági vízdíjakról
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraMár miért ne lehetne.
36 méteres konzolokkal locsoltam kútból max 200l/perc teljesítménnyel. Kisebb fúvóka lassú behúzás.Jó volt locsolni vele nemigen számított a szél
Csak eladtam őket,mert útáltam telepítgetni,átálltam mikroszóróra.(kertészet)
Válasz hajdugazdasag #4012. hozzászólásáraKösz. Múltkor beszéltük, asszem pont itt, hogy a szél miatt a vízágyús sokszor nem alkalmazható, mert ugye elfújja a vizet a nagy szél, és hogy ilyenkor csak a konzol jöhet szóba. De most hogy mondod, végülis egy 40-50 méteres fémszerkezetbe is bele tud kapaszkodni a szél rendesen, a vízborítása biztos egyenletesebb.
Voltak régen ilyen körbeforgó konzolos öntözők, MTZ kerekei voltak, úgy kellett új állásba áthúzni traktorral, nálunk legelőket öntöztek velük, nagy szélbe a szárnyait le kellett engedni a földre, volt hogy nem tették meg és felborította a nagy szél.
Válasz Rabó001 #4009. hozzászólásáraHa nincs hosszú gerinc, vagy nagy csobol van (pl 200-as, vagy 250-es akkor lehet jó, de nekünk már ezeknél is alig volt nyomás a szárny végeken,.
Válasz Vöcsök2 #4007. hozzászólásáraVan két Bauer és két olasz rácsos tartós, de nem igazán szeretjük őket, a munkájuk jó lenne de nagyon sok a baj velük, kényesek a vízre, távolságra, szélre is. Csak akkor vesszük elő ha nagyon nyugos dolgot kell öntözni, pl kelesztő öntözés, ha már vannak kint normális növények akkor már csak ágyú!
Válasz Rabó001 #4009. hozzászólásáraLehet kisebb fúvókákkal.
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraA nagy konzolokat mivel használják, a Bauernél asszem 72 méter széles a legnagyobb.
Válasz Vöcsök2 #4006. hozzászólásáraMúltkor nézegettem a hirdetéseket itt, 2-3 millióért már jó Bauert láttam, régi volt, de jó, már amennyire ránézésre meg lehet állapítani, és nagy méretű, igaz vízágyús és nem konzolos. Sőt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok online árverésén 1 millió körül voltak asszem, de már lejárt.
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraEzek szerint dolgozol konzolokkal?
Mennyi a max. magassága? (Kukorica aláfér?)
Milyen fúvókák vannak rajta? Senninger?
Válasz hajdugazdasag #4005. hozzászólásáraKöszi, ezt jó tudni. És 90-es cső? Néha olyat is látni nem sokért. A Bauerek kicsit drágák még használtan is. (Tudom, nem véletlenül.)
Válasz Vöcsök2 #4004. hozzászólásáraFelejtsd el. A konzol bár kisebb nyomáson dolgozik de l/perc értékre sokkal több vizet igényel. A 47m-es konzol xartig elég a 125-os Bauer-nek, kettőt már alig visz el a 160 le-s Iveco aggregát...
Neked fele keresztmetszetű csöved van, 10-12 m-t sem fogsz tudni vele normalisan öntözni. És akkor meg tényleg ott van, hogy mekkora súlyt kell vonszolnia a felázott talajon...
Válasz Rabó001 #4003. hozzászólásáraSigma dob, 70-es cső, nyilván nem is fiatal.
Válasz Vöcsök2 #4002. hozzászólásáraMilyen dob, milyen cső, stb?
Hosszirányú terhelésre mennyi a KPE cső szakítószilárdsága?
Ha a csévélődobon a vízágyút konzolra cserélem, azzal megnő terhelése... és jó lenne nem elszakítani.
Mi ez a gran export cég aki irtec dolgokat hirdet?
Válasz medikus #3998. hozzászólásáraNami?
Tőlük van minden vastagság vajon?
Válasz medikus #3998. hozzászólására75 90pl
Válasz *** HM *** #3997. hozzászólására32,50,75?
Forrás dobokra milyen slag van rakva a kecskeméti?