Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.04 FtUSD392.16 FtCHF430.11 FtGBP484.03 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ezt persze be kell kalkulálni!Nálam nagyon jók a körülmények,mind a négy kutam 27 méteren van,mivel rétegvíz, a talajvízbe nem zavar be,és a két kútról 1100 literes/perc szivattyúk nyomják a víztározóba.Mivel 100 %-on nem teljesíthetnek,a 75o litert teljesítik darabonként-percenként (mért adatok!)
azért az függ a helyi adottságoktól is, nem mindenütt van ugyanabban a mélységben a vízadó réteg(van ahol 25 m elég, van ahol az 50 is kevés) és a 4 helyett egy 125 vagy 160-as lehet jobb.
Rengeteget!Dupla annyi teljesítmény! a két 63-as kutat egymástól három méterre fúrjátok,majd a kettő között középen föld alatt 80 cm-ren kössétek össze és közös csőben hozzátok fel.Ugyanígy megismételni tíz méterrel odébb.ha a talajvíz nincs nagyon mélyen,az összteljesítmény minimum 1500 liter/perc.
Ha rajtam múlna egy valamire adnék pályázati pénzt: Öntözésre!!! Befejezném a mintaporták, kerékpárutak, állatsimogatók, témaudvarok, tanösvények, alkotóházak, kivilágított falufőterek stb. támogatását úniós milliárdokból.....de tudom, hogy a termelés ellehetetlenítése kinek az érdeke...szomorú a helyezet..az ÖSSZES LEADER szartságot átcsoportosítanám...mert mezőgazdaság nélkül nincs vidékfejlesztés...csak íróasztal mögött.
Van egy másik ki indulási pont is.Van itt,aki 2 63-as kutat kötött össze,MTZ hajtja a szivattyút,és 40 méter széleset tud öntözni,75/280-as dobbal.4 kúttal mit tudnék változtatni??
Jaa ez?Ezt pár hete néztem és kb 700-800ezer az anyag költsége hektáronként...De ők tíz évre számolnak,addig tervezik használni...A vaddisznók szét túrják itthon ezeket ill simán ketté harapják...Van már jóbb,tavasszal próba
amit te írtál, az csep. szalag, a csep cső az erősebb, merev falú( a csep. szalag üresen lapos)több évre jó(pl. Gyümölcsösök), és ha jól emléxem 80-100 ft/m+áfa
igen, de az biztos nem a 12 forintos cső, az a sima csepegtető szalag ára, az pl kb 60-80 m hosszig csepeg egyenletesen sík terepen, elég könnyen eldugul, és könnyen lyukad, ezek szerintem nem ilyet használnak.., de ettől persze tökéletes, viz takarékos megoldás, és tápanyag kijuttatásra is príma..
Sorművelés után belehúzni géppel,mondjuk egy cső keret, soronként rátenni a csövet,és lecsévélni.Időnként a sor mellé leszúrni egy fapálcát,ami tartja a csövet.Ha lebomló volna a cső,még jobb,aratás után betárcsázni.Aztán szakaszonként locsolni,amennyi a víz,ahhoz igazítani.Szerintem működne,csak a vadak ellen kéne valami.
Azt azért ne felejtsük el,hogy ilyen év mint az idei csak
5-6 évente van , de pl elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen öntözés mellett homokos földön is lehetne biztonságosan kukoricát termelni
ami 12,7 ft/m azt csak egy évig használod, azon kivűl egér pocok stb... szétrágja a vízért, aztán vagy két naponta átjárod a táblát és javítod a lyukakat, vagy ahol szétvan rágva, ott kiömlik a sok víz, a mögötte lévő részre meg nem jut...-szóval macerás
neten találtad árát?
az ocsónak tünik
de még a sok szürő izék ez az..... is ott vannak ami köll......
minden második sorba
az csak 7km mondjuk
2 3évig használhatod
xy ha jó termésü idén is lever sok 100 ha besültet
ez a nem mindegy
Ennek a csőnek,mennyi métere?Van itt egy ember,aki paprikátlocsol ilyennel.Ikersor,és közte a cső.Az a gondja,a vadak,egerek,rengeteget szétrágnak,mivel szomjasak.
ha vlk mondana 1 áracskát xy ha lefektetésére akkor má lehetne is számolgatni
vannak helyeink ahol kapja a tőhöz a vizet 1 2 hónapja elég rendesen
az egész más tészta ott
végig nedves a talaja
1mel is magasabb mint mellette
szomszédnak is van ilyenje
pedig elég szar a technológiája
lehetne ezzel szakitani van olyan sejtés...
Szórási szélességre gondoltam,a 100 métert.És visszafele állítanám össze a rendszert,hozzá a legoptimálisabb cső méret,stb.A tömlőhössz,kb.280 méter.Legoptimálisabbra értem a víz ellenállás,stb.
4668 hozzászólás
Válasz #1767. hozzászólásra
akkor te egy szerencsés ember vagy, nálunk 58 méteren sincs ennyi.......
Válasz #1766. hozzászólásra
Ezt persze be kell kalkulálni!Nálam nagyon jók a körülmények,mind a négy kutam 27 méteren van,mivel rétegvíz, a talajvízbe nem zavar be,és a két kútról 1100 literes/perc szivattyúk nyomják a víztározóba.Mivel 100 %-on nem teljesíthetnek,a 75o litert teljesítik darabonként-percenként (mért adatok!)
Válasz #1765. hozzászólásra
azért az függ a helyi adottságoktól is, nem mindenütt van ugyanabban a mélységben a vízadó réteg(van ahol 25 m elég, van ahol az 50 is kevés) és a 4 helyett egy 125 vagy 160-as lehet jobb.
Válasz #1763. hozzászólásra
Rengeteget!Dupla annyi teljesítmény! a két 63-as kutat egymástól három méterre fúrjátok,majd a kettő között középen föld alatt 80 cm-ren kössétek össze és közös csőben hozzátok fel.Ugyanígy megismételni tíz méterrel odébb.ha a talajvíz nincs nagyon mélyen,az összteljesítmény minimum 1500 liter/perc.
Ha rajtam múlna egy valamire adnék pályázati pénzt: Öntözésre!!! Befejezném a mintaporták, kerékpárutak, állatsimogatók, témaudvarok, tanösvények, alkotóházak, kivilágított falufőterek stb. támogatását úniós milliárdokból.....de tudom, hogy a termelés ellehetetlenítése kinek az érdeke...szomorú a helyezet..az ÖSSZES LEADER szartságot átcsoportosítanám...mert mezőgazdaság nélkül nincs vidékfejlesztés...csak íróasztal mögött.
Válasz #1761. hozzászólásra
Van egy másik ki indulási pont is.Van itt,aki 2 63-as kutat kötött össze,MTZ hajtja a szivattyút,és 40 méter széleset tud öntözni,75/280-as dobbal.4 kúttal mit tudnék változtatni??
Válasz #1761. hozzászólásra
Kösz,de ez egy kicsit magas.
Válasz #1722. hozzászólásra
110, 125, 135, 140 átm. dobok:
Válasz #1758. hozzászólásra
Nem tudom, laptopomon króm van megy rajta és az s2 es is lejátsza
Válasz #1757. hozzászólásra
,tavasszal próba
Jaa ez?Ezt pár hete néztem és kb 700-800ezer az anyag költsége hektáronként...De ők tíz évre számolnak,addig tervezik használni...A vaddisznók szét túrják itthon ezeket ill simán ketté harapják...Van már jóbb
Válasz #1757. hozzászólásra
és csak itt a fórumon...ami érdekes egy toshiba és egy galaxy is ugyan ezt játsza ...ill le nem
Google krómnak mi lehet a hibája?
Válasz #1756. hozzászólásra
Gondolom a böngésződ hibája.
ITT a link hátha így megtudod nézni.
Válasz #1726. hozzászólásra
Nálam ez a videó miért ilyen?
Válasz #1754. hozzászólásra
amit te írtál, az csep. szalag, a csep cső az erősebb, merev falú( a csep. szalag üresen lapos)több évre jó(pl. Gyümölcsösök), és ha jól emléxem 80-100 ft/m+áfa
Válasz #1753. hozzászólásra
Akkor,milyen cső a cső?Lényeg,erős,le és felcsévélhető legyen.
nemigaz h. ennyire izgultok a vadakon
pocsolya a megoldás
Válasz #1750. hozzászólásra
Te biztos jobban tudod,valami vad biztos,jó minőségű cső létezik?Ár nem lényeg,mert a jó,az több évig működne.
Válasz #1748. hozzászólásra
1 multimilliárdos agrojazzgitáros napi 16ot dógozik Sanyibátyiiiiiii.....
Jobb lesz áttérni
S nem álmodozni heehhehehheeeeeeeeee
Válasz #1745. hozzászólásra
igen, de az biztos nem a 12 forintos cső, az a sima csepegtető szalag ára, az pl kb 60-80 m hosszig csepeg egyenletesen sík terepen, elég könnyen eldugul, és könnyen lyukad, ezek szerintem nem ilyet használnak.., de ettől persze tökéletes, viz takarékos megoldás, és tápanyag kijuttatásra is príma..
Válasz #1745. hozzászólásra
kár h. nem olvasod amit irok
merthát leirtam
deméghogy a videót se nézed rendesen .........
Válasz #1743. hozzászólásra
az alkalmazottak,
az évfele ott, fele itt, s várom a szociális juttatásomat.
Majd ha nyerek
Válasz #1746. hozzászólásra
Vagy egy jobb minőségű csövet venni,amit ősszel visszacsévélni,kihúzni a sorokból.
Válasz #1744. hozzászólásra
De van környezetbarát lebomló fólia.
Válasz #1726. hozzászólásra
Jobban megnézve a videót,minden második sorba húztak csövet.Így fele a cső ára.
Válasz #1740. hozzászólásra
nem ostyábul van a cső h. elmáljon
Válasz #1739. hozzászólásra
és ezért mindenért ki a rosseb dolgozna meg??????
Válasz #1735. hozzászólásra
Ahol olyan csövek vannak,hogy sebesre veri a melledet,örömmel átjárod a kukit.
Válasz #1736. hozzászólásra
desszert ebéd után sok egy cső.
Erre most vágják az öntözött csemegét, hát vannak rajta akkora csövek,
Válasz #1735. hozzászólásra
Sorművelés után belehúzni géppel,mondjuk egy cső keret, soronként rátenni a csövet,és lecsévélni.Időnként a sor mellé leszúrni egy fapálcát,ami tartja a csövet.Ha lebomló volna a cső,még jobb,aratás után betárcsázni.Aztán szakaszonként locsolni,amennyi a víz,ahhoz igazítani.Szerintem működne,csak a vadak ellen kéne valami.
Válasz #1738. hozzászólásra
Montana, Wyoming ott el tudnák lenni, legeltettetném a csordákat, meg nézném a lovaimat.
Abban a másodikban a térkép a jó,
ITT van egy számolgatás akit érdekel a téma
meg ITT
Válasz #1733. hozzászólásra
hány év aszályra van kilátás máma x évből?
lehet nem is kevésre.......
Válasz #1734. hozzászólásra
Azt azért ne felejtsük el,hogy ilyen év mint az idei csak
5-6 évente van , de pl elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen öntözés mellett homokos földön is lehetne biztonságosan kukoricát termelni
Válasz #1732. hozzászólásra
ami 12,7 ft/m azt csak egy évig használod, azon kivűl egér pocok stb... szétrágja a vízért, aztán vagy két naponta átjárod a táblát és javítod a lyukakat, vagy ahol szétvan rágva, ott kiömlik a sok víz, a mögötte lévő részre meg nem jut...-szóval macerás
Jó minőségű földeken két-három alkalommal kellene öntözni, de akkor..
így meg ilyen időben...
Válasz #1728. hozzászólásra
Naan Dan Jain M.o.-i képviseleténél biztos mondanak egy árat.Ha 10 évböl 8 ban aszály lenne akkor biztos megérné főleg magas kukorica áraknál.
Válasz #1730. hozzászólásra
neten találtad árát?
az ocsónak tünik
de még a sok szürő izék ez az..... is ott vannak ami köll......
minden második sorba
az csak 7km mondjuk
2 3évig használhatod
xy ha jó termésü idén is lever sok 100 ha besültet
ez a nem mindegy
Válasz #1730. hozzászólásra
Ha egy ha. 13000 méter,akkor 8000ft-os kukorica árnál,20 mázsa/ha a cső ára.
Válasz #1729. hozzászólásra
12,7 ft/m.Egy ha kukorica mennyi méter?
Válasz #1726. hozzászólásra
Ennek a csőnek,mennyi métere?Van itt egy ember,aki paprikátlocsol ilyennel.Ikersor,és közte a cső.Az a gondja,a vadak,egerek,rengeteget szétrágnak,mivel szomjasak.
Válasz #1726. hozzászólásra
ha vlk mondana 1 áracskát xy ha lefektetésére akkor má lehetne is számolgatni
vannak helyeink ahol kapja a tőhöz a vizet 1 2 hónapja elég rendesen
az egész más tészta ott
végig nedves a talaja
1mel is magasabb mint mellette
szomszédnak is van ilyenje
pedig elég szar a technológiája
lehetne ezzel szakitani van olyan sejtés...
Válasz #1726. hozzászólásra
hát azért a takarmányban nem hiszem, hogy megtérül a csepegtető öntözés. Még csemegében se elterjedt.
Kukoricában ez mennyire lenne gazdaságos
Válasz #1724. hozzászólásra
A 40mmes kimenetnél 71m a szélesség 7bárnál azt irják.
Ahhoz meg kéne 45lit mpként 160köb óránként.
Van annyid?
Megmondom---------- NINCS!
Válasz #1723. hozzászólásra
Akkor legyen 90,ez már részletkérdés.Lényeg,ne 40 méter.
Válasz #1722. hozzászólásra
100 méter az kibaxott nagy.Itt a 650 m-es dob is "csak" 90 m-ert szór.........
Válasz #1720. hozzászólásra
Szórási szélességre gondoltam,a 100 métert.És visszafele állítanám össze a rendszert,hozzá a legoptimálisabb cső méret,stb.A tömlőhössz,kb.280 méter.Legoptimálisabbra értem a víz ellenállás,stb.
Válasz #1719. hozzászólásra
ne álmodozz 100as szélességrő
Válasz #1719. hozzászólásra
Mi az hogy száz méteres vízágyú?
Tömlő hossz?
Szórási szélesség?
Kicsit több infó kell.
Egy kb 100 méteres vízágyúhoz,mekkora szivattyú kell?Liter/perc?