Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.52 FtUSD394.94 FtCHF442.09 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraPróbáld ki! Rá egy szivattyút, akár szabad kifolyassal. Lehet hogy rég bedőlt a kút, kirohadt a cső, eliszapolodott stb. Persze kérdezd is meg hogy anno mivel öntötték róla.
Válasz ..,-:) #4441. hozzászólásáraJah és még egy gondolat a “ nem az számít” amíg nem volt meggyorsítva a szivattyú ez óránként 1.5 literrel volt több mert többet kellett forgatni a motort hogy ugyanezt a nyomást megkapjam.
Válasz classy1golf #4438. hozzászólásáraA vízforrás a kiindulás, ez nagyon igaz. Ifa motorral hajtott MA-350-nel nyomtuk a vizet anno, kutrol két nagy Bauer vitt, cső 125, hossza 350, fúvóka 30 körül, rég volt, nyomasokra meg fogyasztásra nem emlékszem, ja és még először pár száz méter kirakott csövön is vegignyomta a vizet.
Válasz ..,-:) #4441. hozzászólásáraAmúgy a
Konzolos locsolás mivel kisebb nyomásigényű, olcsóbb is mint a vízágyú, 200 métert locsolok be 5 óra alatt az 25 liter nafta ami 480 Ft jával durván legyen 12500 Ft és ez 25 mili vizet jelent. A 200 méter x 50 m a konzol az pont 1 hektár egyszerre
Válasz MrPoke #4439. hozzászólásáraSzia, persze 2 dob azzal van nekem is , a 200 hajtja az egyiket 5 bár dobnál 2 a konzolnál 330/110 a dobméret 5 liter/ óra a fogyasztás 50 méteres a konzol .
Sziasztok, olvasgatom itt a különböző teóriákat meg elméleteket hogy ki szerint mi mennyi vizet tud illetve mennyi szórót vagy milyen vízágyút kell hogy vigyen. Nem okoskodásképp inkább segítségként szeretném írni egy kb 20 év öntözési tapasztalatával azoknak akik most kezdenék az öntözést szerintem első kőrben mindenki azt nézze meg hogy mekkora az a vízmennyiség amit ki tud venni a kútjából mert az a leg meghatározóbb a tervezés során. Ha csatorna vagy bánya öntözés akkor mindegy mert ha nincs nagy szintkülönbség a motor és a víz között akkor lehet telibe számolni. Amiket itt az előttem szólók írtak az MA szivatyúkkról hát nem tudom szerintem nem dobhoz valók nem is arra lettek kitalálva, azt is megnézném hogy valakinek ezek a 7 bárok kijönnek nekem van 200 350 es is mindkettő gyorsított hajtással a 350 ifa motorral megnyomja még a 8 bárt is de van is hozzá fogyasztás is , a 200 as gyorsítva sem tud többet 5 bárnál. ezek inkább szórófejhez valók mert a szórófejeknél ha van egy 3 bárod akkor az már pazarul megy. Olvastam itt valakinél hogy vízágyú meg 30 as fúvóka 3 bár , az semmit nem porlaszt, csak kiesik belőle a víz , oda az 5 bár minimum kell hogy porlasszon és ami a legfontosabb hogy vízmennyiség menjen ki. 3 bárnál 59 köbmétert tesz ki 5.5 nél már 80 at azért az nagy külömbség. ha bárkinek bármi kérdése van írjon nyugodtan szívesen válaszolok.
Olvasva a hozzászólásokat azért azt figyelembe kellene venni hogy pl az MA 350 szivattyú ha 35 szórófejet visz akkor 17,6 cm2 keresztmetszeten nyomja a vizet, ha pedig egy 30mm-es fúvókán, akkor7,07cm2 -en. Magyarul annyi mintha csak 14 szórófejet kellene ellátni vízzel, így világos hogy többet fogyaszt, mert több vizet is nyom, illetve teljes fordulat kell a 7 bár nyomáshoz.
Válasz ..,-:) #4430. hozzászólására6 bár a szivattyúnál 66 méter 133mm gerinc ,a dobnál kb 5 bár kint a puskánál kb 3 bár 30 as fúvókánál ,én nem mondanám hogy pisikál ,persze ha hosszú a gerinc akkor biztos.
Válasz ME109G14 #4429. hozzászólására7 bar a szivattyúnál az kb nulla egy öntöző dobnak........az csak pisikál a szórófejnél.....és le döngöli a földet.........
Válasz barazdabetyar. #4420. hozzászólására MA 120 2 hengeres csepel motor 1200liter perc 7 atm max gázon MA 200 4 hengeres 2000 liter perc 7atm max gáz MA 350 6hengeres 3500 liter perc 7 atm max gáz utobbi csak csatornábol 35 tisza 2 vitt hajdanán 133 átméröjü volt a fővezeték és a gerinc is.Kútbol a dobot nem igazán szerette az MA 200. a nyomás miatt.
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraJa az hogy milyen a szivattyú dob cső stb az nemcsak a kúttól függ, hanem attól is hogy mekkora földterületet akarsz milyen hamar leönteni.
Itt megintcsak a legközelebbi öntöző gazdatársnál érdemes érdeklődni hogy ő elégedett e a technikájával.
Az öntözés drága mulattság nem szabad mindent a ,,díler szakemberre,, bízni. (remélem nem sértek meg senkit)
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraHa tsz-es a kút akkor kérdezd az öregeket hogy milyen szivattyút használnak.
Mérd meg hogy milyen mélyen van a víz és a kút mélységét is. Kérdezősködj a legközelebbi kútszomszédodnál. Jó lenne tudni hogy a termőtalaj alatt mi van.
Mifelénk a termőréteg kb 30-40cm, alatta kb 50cm agyag alatta sóder. Ilyen adottságoknál nálunk a kutak kb 150m3 vizet adnak
Sziasztok! Van olyan cég aki kijönne, megvizsgálná a tsz időkből maradt kutat és leírná mennyit lehet vele öntözni pontosan mekkora szivattyú, csövek és öntöző dob kell.
Olyan lenne jó aki nem várja el hogy nála legyen új vásárolva mert arra nincs keret.
Hanem egy fix összegért elvégezné a felmérést
Öntözésfejlesztési pályázaton indulókat, nyerteseket kérdeznék. Mennyi idő volt a beadás után mire támogató okirat érkezett? Úgy hallottam, hogy nagyon elhúzzák és akár 1 év is lehet. Illetve lehívás után mennyi idővel fizettek?
ha a szivattyú végén lenne egy szabad csőkifolyás akkor lenne egy állandó fordulat mellett egy fix szállítási teljesítményed és állandó nyomásod (0,1 bar).
Ha van mögötte csővezeték, ahogy általában van, úgy a csővezeték paraméterei alapján lesz egy tényleges (elméletitől eltérő) nyomásértéked es vízszállításod. Minél nagyobb a csővezeték ellenállása annál nagyobb lesz a nyomásod, minél nagyobb a nyomás annál nagyobb mértékben tér el a tényleges vízszállítás az elméletitől.
visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre: ha ugyanannak a szivattyúnak ugyanazt az X l/perc vizet kell szállítania 4 bar nyomáson a szivattyú l/óra fogyasztása kevesebb lesz, mint ugyanazt a vízmennyiséget kell szállítsa, de 8 bar nyomáson kell dolgoznia.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraPersze, csakhogy ehhez a szivattyónak semmi köze. Ó egy bizonyos fordulaton nyom egy bizonyos mennyiséget és nyomást, ha a rendszer rosszúl van méretezve, azzal ő nincs mit kezdjen.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraValami ilyesmi lenne a szivattyú jelleggörbéje.
Ez egy régi munkagép tankönyvből van szerintem beszkennelve, én már egy elektronikus anyagban találtam, ott könnyebben kerestem. :)
Válasz traktorajtóhajtogató #4410. hozzászólásáraHát ez nagyon kisarkítása a dolgoknak... A vízmennyiség és a nyomás sem lineáris, és nem is egymástól szorosan függő dolgok. A vízszállítás elsősorban a szivattyú szállítási teljesítményével van összefüggésben, elméletileg ahogy nő a fordulatszám, úgy nő a vízszállítása is, feltéve hogy szabadkifolyás van a nyomott oldalon.
Csakhogy! Ha a nyomott oldalon a víz ellenállásba ütközik, akkor feltorlódik, ez a feltorlódás képez nyomást. Minél nagyobb a fatorlódás, annál nagyobb a nyomás, és ez a feltorlódás visszahat a szivattyúra, ezáltal rontva annak a szállítási teljesítményét is. Ez a feltorlódás függ a szivattyú utáni csővezeték hosszától, keresztmetszetétől, vonalvezetésétől, emelőmagasságától, illetve a kiömlési módtól (másik szivattyúra betáplál, szabadon kifolyik, fúvókában végződik, turbinát hajt, stb.)
Ahogy a csővezetkben szállított víz visszahat a szivattyúra, fékező- terhelő hatást fejt ki, amit a szivattyúnak le kell győznie, azaz többletteljesítményigény lép fel, a szállítási kapacitás szintentartásához nagyobb teljesítmény szükséges nagyobb visszaterhelés mellett mint kisebb esetén.
egyszerűen fogalmazva: ugyanannyi l/perc szállítás nagyobb keresztmetszetű és/vagy rövidebb csőrendszerben alacsonyabb nyomás mellett kevesebb teljesítményt, azaz energiát igényel ugyanazon szivattyú ugyanakkora vízszállítása hosszabb vagy kisebb keresztmetszetű csővezetéken.
gyakorlatban: ha van egy öntöző, aminek 3000 l/perc vízigénye van 3 bar betáplálási nyomással, ehhez tartozik egy 200-as gerincvezeték 200 m-ként hidrásokkal, akkor az első hidráshoz a szivattyúnál 3,7 bar nyomás kell, a második hidránsnál már 4,3, a harmadiknál már 4,7, a negyediknél más 5,5 a hatodiknál, már 5,9 stb. A szivattyú vízszállítása állandó, de egyre nagyobb fordulat mellett egyre nagyobb l/h fogyasztásod lesz, mert egyre nagyobb a csőrendszer hossza miatti nyomásveszteséged. Ha ugyanezt a vízmennyiséget kisebb keresztmetszet mellett akarnád átpumpálni akkor a nyomásnövekedés még nagyobb lenne, hiába a szivattyú és a l/perc érték változatlan maradna.
Válasz barazdabetyar. #4408. hozzászólásáraLegegyszerűbb a szívó oldalon felszívatni. Kell valami vízvizsgálat, de zömében 1 m3 vízhez salétromból 2-3 deci kell. A csepinél kifolyó vizet kell ph mérővel nézni. A savat természetesen hígítani úgy könnyebb beállítani a ph-t.
Nekem ibc tartályból 16 óra alatt fogyott ki a hígított sav vagy tápoldat. Egy mikroszórónak a fúvókája volt beapplikálva a csőbe előtte pedig finom szűrő.
Régóta nem használom,mert nem csöpizek már.
De szigorúan be kell számítani a nitrogén egyenlegbe a salétrom savat,a váltó szára nem emlékszem. Valószínűleg az így kijuttatott nitrogén se kerül többe mintha vennél zsírmntes ammóniát.(ezt ne vedd azért kézpénznek)
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraEzek a nagy nyomású lapátozású szivattyúk elég sokkal növelik a szállított mennyiségüket, ha kisebb az ellenállás. Persze ha nem tudod kivenni a dupla mennyisegű vizet, mert az áramlás gyorsulása miatt megnőne a cső ellenállása, akkor máris nő a nyomás, így csökken a szállított mennyiség is
Válasz .Feco. #4397. hozzászólásáraÉrdekes. Az fizikatanárom annó úgy tanította, hogy a vízmennyiség és a nyomás együtt jár, ha egy adott keresztmetszeten vizet akarok átnyomni. Te valami más tanárhoz járhattál...
Válasz máris szomszéd #4356. hozzászólására"Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,foszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet."
Válasz berenyil2 #4404. hozzászólásáraÉn csak pislogok és csodálkozom, hogy belvíz elvezetésére készült, “negatív csatorna”, és biztosítanak bele vizet még most is, mert a szomszéd is abból öntöz most…..
Nálunk ez elképzelhetetlen….
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMegvalósításól számított 5 évre fenntartási kötelezettséget kell vállalni, erre az időszakra igazoltan rendelkezni kell a földhasználattal a megvalósítási helyszínen és érvényes vízjogi üzemeltetésivel is. Amit nyilván a megvalósítás után fogsz megkapni, asszem azt a záró elszámolással kell csak benyújtani.
Igen van most is benne víz, mert feljebb egy nagygazda most is öntöz. De ha kérünk akkor egy közeli kettős hasznosítású öntöző csatornából tudnak bele engedni vizet jelen aszály mellett is. Már egyeztettem a vízüggyel erről. Csak jelezték, hogy benne lesz a véleményezésükben, hogy a víz nem garantált. Mindezt azért mert az adott csatorna hivatalosan belvíz elvezető.
És emiatt állítólag elkaszalhatjak a pályázaton. Az engedély bővítése sima ügynek mutatkozik a Vizugy és a Katasztrófavédelem szerint is.
De lehetne a jelenleg is érvényes engedéllyel pályázni, feltéve ha elegendő, hogy csak 2025 ig érvényes.
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMost szárazság van. Van a csatornában víz? Ha belvízelvezető, gondolom nincs. A kérdés az, hogy ha most igényelnél vizet, egyáltalán eljuttatható-e lenne oda. Tudnának-e most oda engedni. Ha nem, akkor ennyi, nincs értelme. De szerintem így indulj el:
-hatósági igazolás víztest minősítéséről (hogy mennyiségi szempontból a víztest minősítése legalább "jónál nem rosszabb") - abban az esetben, amennyiben a vízjogi engedély nem tartalmazza.
Öntözés fejlesztési pályázatban gyakorlott vagy tapasztalt kollégákat kérdezném.
Szeretnénk indulni még a pályázaton. Már van elő Vízjogi engedélyünk 1hrsz ben 10Ha ra. Ezt az engedélyt szeretném bővíteni a szomszédos hrsz-ekkel összesen 72Ha-ra. A víz felszíni csatornából van. Egyeztettem a vizuggyel és a katasztrófa védelemmel is. Minden OK részükről mehet a bővítés. Azonban a vizkiveteli csatorna belvízcsatorna, emiatt a Vízügy veleményezésében benne lesz, hogy az öntöző víz eljuttatható a csatornába de annak mennyisége vagy rendelkezésre állása nem garantált. Ezt a Katasztrófavédelem is fel fogja vezetni a kiadott engedélyre. Azt halottam valakitől, hogy ez esetben a pályázatot tuti el fogják kaszálni, mivel a víz nem garantált.
Van esetleg erről valakinek infója?
Másik lehetőség, hogy elindulunk a jelenlegi engedéllyel, de az 2025 érvényes. Van kikötés, hogy meddig kell érvényesnek lennie az engedélynek? Átnéztem már a pályázati kiírást de nem találtam erre vonatkozót.
Válasz Ares 826 #4399. hozzászólásáraEz van az udvaromban, ezt fogom működtetni, csak gondoltam előbb informálódom egyet, hogy hogyan tudom Paliba hozni őket.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAnnak mi a fasznak az MA-350 szivattyú??? Továbbá az nem fog neked elég nyomást csinálni, ezek nem a nyomásra vannak kitalálva hanem inkább a mennyiségre!
_fill_540x300_0.jpg)
4646 hozzászólás
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraPróbáld ki! Rá egy szivattyút, akár szabad kifolyassal. Lehet hogy rég bedőlt a kút, kirohadt a cső, eliszapolodott stb. Persze kérdezd is meg hogy anno mivel öntötték róla.
Válasz ..,-:) #4441. hozzászólásáraJah és még egy gondolat a “ nem az számít” amíg nem volt meggyorsítva a szivattyú ez óránként 1.5 literrel volt több mert többet kellett forgatni a motort hogy ugyanezt a nyomást megkapjam.
Válasz classy1golf #4438. hozzászólásáraA vízforrás a kiindulás, ez nagyon igaz. Ifa motorral hajtott MA-350-nel nyomtuk a vizet anno, kutrol két nagy Bauer vitt, cső 125, hossza 350, fúvóka 30 körül, rég volt, nyomasokra meg fogyasztásra nem emlékszem, ja és még először pár száz méter kirakott csövön is vegignyomta a vizet.
Válasz ..,-:) #4441. hozzászólásáraAmúgy a
Konzolos locsolás mivel kisebb nyomásigényű, olcsóbb is mint a vízágyú, 200 métert locsolok be 5 óra alatt az 25 liter nafta ami 480 Ft jával durván legyen 12500 Ft és ez 25 mili vizet jelent. A 200 méter x 50 m a konzol az pont 1 hektár egyszerre
Válasz ..,-:) #4441. hozzászólásáraNeked mennyibe kerül 1 mm/ha?
Fogyasztás…..nem az számít, hogy mennyit eszik óránként, hanem mennyiből add 1 mm/ha-t !
Válasz MrPoke #4439. hozzászólásáraSzia, persze 2 dob azzal van nekem is , a 200 hajtja az egyiket 5 bár dobnál 2 a konzolnál 330/110 a dobméret 5 liter/ óra a fogyasztás 50 méteres a konzol .
Válasz classy1golf #4438. hozzászólásáraDe gondolom öntöző konzolhoz tökéletesek ezek a szivattyúk, főleg ha földig vannak csövezve.
Sziasztok, olvasgatom itt a különböző teóriákat meg elméleteket hogy ki szerint mi mennyi vizet tud illetve mennyi szórót vagy milyen vízágyút kell hogy vigyen. Nem okoskodásképp inkább segítségként szeretném írni egy kb 20 év öntözési tapasztalatával azoknak akik most kezdenék az öntözést szerintem első kőrben mindenki azt nézze meg hogy mekkora az a vízmennyiség amit ki tud venni a kútjából mert az a leg meghatározóbb a tervezés során. Ha csatorna vagy bánya öntözés akkor mindegy mert ha nincs nagy szintkülönbség a motor és a víz között akkor lehet telibe számolni. Amiket itt az előttem szólók írtak az MA szivatyúkkról hát nem tudom szerintem nem dobhoz valók nem is arra lettek kitalálva, azt is megnézném hogy valakinek ezek a 7 bárok kijönnek nekem van 200 350 es is mindkettő gyorsított hajtással a 350 ifa motorral megnyomja még a 8 bárt is de van is hozzá fogyasztás is , a 200 as gyorsítva sem tud többet 5 bárnál. ezek inkább szórófejhez valók mert a szórófejeknél ha van egy 3 bárod akkor az már pazarul megy. Olvastam itt valakinél hogy vízágyú meg 30 as fúvóka 3 bár , az semmit nem porlaszt, csak kiesik belőle a víz , oda az 5 bár minimum kell hogy porlasszon és ami a legfontosabb hogy vízmennyiség menjen ki. 3 bárnál 59 köbmétert tesz ki 5.5 nél már 80 at azért az nagy külömbség. ha bárkinek bármi kérdése van írjon nyugodtan szívesen válaszolok.
Válasz Benkő Lajos #4435. hozzászólásárawww.kútfúrás.hu ezek csinálják.
Olvasva a hozzászólásokat azért azt figyelembe kellene venni hogy pl az MA 350 szivattyú ha 35 szórófejet visz akkor 17,6 cm2 keresztmetszeten nyomja a vizet, ha pedig egy 30mm-es fúvókán, akkor7,07cm2 -en. Magyarul annyi mintha csak 14 szórófejet kellene ellátni vízzel, így világos hogy többet fogyaszt, mert több vizet is nyom, illetve teljes fordulat kell a 7 bár nyomáshoz.
Válasz barazdabetyar. #4428. hozzászólásáraSzép napot!Ilyen komoly átméröjű kút engem is érdekelne!Tudnánk privátban beszélni? 0630 6373054
Válasz Ares 826 #4433. hozzászólásáraMi vettünk egy 200-ast. 17 szórófejet vitt, igaz zárt turbina volt benne.
Válasz ME109G14 #4429. hozzászólásáraAz elhihető hogy az MA-350 az vitte a 35 szórófejet, csak a fogyasztás volt a sok neki!
Válasz Kisvuk #4431. hozzászólásáraNekem a puskánál 5-5,5 bar a jó, akkor nem döngöl.
Válasz ..,-:) #4430. hozzászólására6 bár a szivattyúnál 66 méter 133mm gerinc ,a dobnál kb 5 bár kint a puskánál kb 3 bár 30 as fúvókánál ,én nem mondanám hogy pisikál ,persze ha hosszú a gerinc akkor biztos.
Válasz ME109G14 #4429. hozzászólására7 bar a szivattyúnál az kb nulla egy öntöző dobnak........az csak pisikál a szórófejnél.....és le döngöli a földet.........
Válasz barazdabetyar. #4420. hozzászólására MA 120 2 hengeres csepel motor 1200liter perc 7 atm max gázon MA 200 4 hengeres 2000 liter perc 7atm max gáz MA 350 6hengeres 3500 liter perc 7 atm max gáz utobbi csak csatornábol 35 tisza 2 vitt hajdanán 133 átméröjü volt a fővezeték és a gerinc is.Kútbol a dobot nem igazán szerette az MA 200. a nyomás miatt.
Válasz MrPoke #4424. hozzászólására125-ös csővel 20 méterig 500 ezer.20 méter felett 25 ezer/méter.Engedély 68 ezer forint.
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraJa az hogy milyen a szivattyú dob cső stb az nemcsak a kúttól függ, hanem attól is hogy mekkora földterületet akarsz milyen hamar leönteni.
Itt megintcsak a legközelebbi öntöző gazdatársnál érdemes érdeklődni hogy ő elégedett e a technikájával.
Az öntözés drága mulattság nem szabad mindent a ,,díler szakemberre,, bízni. (remélem nem sértek meg senkit)
Válasz Bán Zsolt #4425. hozzászólásáraHa tsz-es a kút akkor kérdezd az öregeket hogy milyen szivattyút használnak.
Mérd meg hogy milyen mélyen van a víz és a kút mélységét is. Kérdezősködj a legközelebbi kútszomszédodnál. Jó lenne tudni hogy a termőtalaj alatt mi van.
Mifelénk a termőréteg kb 30-40cm, alatta kb 50cm agyag alatta sóder. Ilyen adottságoknál nálunk a kutak kb 150m3 vizet adnak
Sziasztok! Van olyan cég aki kijönne, megvizsgálná a tsz időkből maradt kutat és leírná mennyit lehet vele öntözni pontosan mekkora szivattyú, csövek és öntöző dob kell.
Olyan lenne jó aki nem várja el hogy nála legyen új vásárolva mert arra nincs keret.
Hanem egy fix összegért elvégezné a felmérést
Hivatalosan fúratott már valaki öntöző kutat?
300 körüli fúróval, 110-150 béléscső. 30m mélyen.
Mibe kerülhet ez hivatalason?
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraEgyszerű fizika.
De sok tényező befolyásolja.
A szívóoldal hatványozottan.
Ásott kút, csatorna, fúrt kút, szívócső átmérő, kút vízhozama stb.
Sziasztok!
Öntözésfejlesztési pályázaton indulókat, nyerteseket kérdeznék. Mennyi idő volt a beadás után mire támogató okirat érkezett? Úgy hallottam, hogy nagyon elhúzzák és akár 1 év is lehet. Illetve lehívás után mennyi idővel fizettek?
Előre is köszönöm!
Üdv,
Laci
Válasz barazdabetyar. #4420. hozzászólásáraKb igen/perc.
Nevezett MA szivattyúk teljesítménye?Van utána szám 200-300-350.Teljesítmény szám lenne,10 el szorozva?
Sziasztok.
10 KW agregátokat nézegetek, locsolásra kellene, ki mit ajánl?
Kellene hogy birja a 40 fokokat is.
Válasz traktorajtóhajtogató #4417. hozzászólásáraelbeszélünk egymás mellett..
ha a szivattyú végén lenne egy szabad csőkifolyás akkor lenne egy állandó fordulat mellett egy fix szállítási teljesítményed és állandó nyomásod (0,1 bar).
Ha van mögötte csővezeték, ahogy általában van, úgy a csővezeték paraméterei alapján lesz egy tényleges (elméletitől eltérő) nyomásértéked es vízszállításod. Minél nagyobb a csővezeték ellenállása annál nagyobb lesz a nyomásod, minél nagyobb a nyomás annál nagyobb mértékben tér el a tényleges vízszállítás az elméletitől.
visszatérve az eredeti kérdésfelvetésre: ha ugyanannak a szivattyúnak ugyanazt az X l/perc vizet kell szállítania 4 bar nyomáson a szivattyú l/óra fogyasztása kevesebb lesz, mint ugyanazt a vízmennyiséget kell szállítsa, de 8 bar nyomáson kell dolgoznia.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraPersze, csakhogy ehhez a szivattyónak semmi köze. Ó egy bizonyos fordulaton nyom egy bizonyos mennyiséget és nyomást, ha a rendszer rosszúl van méretezve, azzal ő nincs mit kezdjen.
Válasz .Feco. #4415. hozzászólásáraValami ilyesmi lenne a szivattyú jelleggörbéje.
Ez egy régi munkagép tankönyvből van szerintem beszkennelve, én már egy elektronikus anyagban találtam, ott könnyebben kerestem. :)
Válasz traktorajtóhajtogató #4410. hozzászólásáraHát ez nagyon kisarkítása a dolgoknak... A vízmennyiség és a nyomás sem lineáris, és nem is egymástól szorosan függő dolgok. A vízszállítás elsősorban a szivattyú szállítási teljesítményével van összefüggésben, elméletileg ahogy nő a fordulatszám, úgy nő a vízszállítása is, feltéve hogy szabadkifolyás van a nyomott oldalon.
Csakhogy! Ha a nyomott oldalon a víz ellenállásba ütközik, akkor feltorlódik, ez a feltorlódás képez nyomást. Minél nagyobb a fatorlódás, annál nagyobb a nyomás, és ez a feltorlódás visszahat a szivattyúra, ezáltal rontva annak a szállítási teljesítményét is. Ez a feltorlódás függ a szivattyú utáni csővezeték hosszától, keresztmetszetétől, vonalvezetésétől, emelőmagasságától, illetve a kiömlési módtól (másik szivattyúra betáplál, szabadon kifolyik, fúvókában végződik, turbinát hajt, stb.)
Ahogy a csővezetkben szállított víz visszahat a szivattyúra, fékező- terhelő hatást fejt ki, amit a szivattyúnak le kell győznie, azaz többletteljesítményigény lép fel, a szállítási kapacitás szintentartásához nagyobb teljesítmény szükséges nagyobb visszaterhelés mellett mint kisebb esetén.
egyszerűen fogalmazva: ugyanannyi l/perc szállítás nagyobb keresztmetszetű és/vagy rövidebb csőrendszerben alacsonyabb nyomás mellett kevesebb teljesítményt, azaz energiát igényel ugyanazon szivattyú ugyanakkora vízszállítása hosszabb vagy kisebb keresztmetszetű csővezetéken.
gyakorlatban: ha van egy öntöző, aminek 3000 l/perc vízigénye van 3 bar betáplálási nyomással, ehhez tartozik egy 200-as gerincvezeték 200 m-ként hidrásokkal, akkor az első hidráshoz a szivattyúnál 3,7 bar nyomás kell, a második hidránsnál már 4,3, a harmadiknál már 4,7, a negyediknél más 5,5 a hatodiknál, már 5,9 stb. A szivattyú vízszállítása állandó, de egyre nagyobb fordulat mellett egyre nagyobb l/h fogyasztásod lesz, mert egyre nagyobb a csőrendszer hossza miatti nyomásveszteséged. Ha ugyanezt a vízmennyiséget kisebb keresztmetszet mellett akarnád átpumpálni akkor a nyomásnövekedés még nagyobb lenne, hiába a szivattyú és a l/perc érték változatlan maradna.
Válasz barazdabetyar. #4408. hozzászólásáraLegegyszerűbb a szívó oldalon felszívatni. Kell valami vízvizsgálat, de zömében 1 m3 vízhez salétromból 2-3 deci kell. A csepinél kifolyó vizet kell ph mérővel nézni. A savat természetesen hígítani úgy könnyebb beállítani a ph-t.
Nekem ibc tartályból 16 óra alatt fogyott ki a hígított sav vagy tápoldat. Egy mikroszórónak a fúvókája volt beapplikálva a csőbe előtte pedig finom szűrő.
Régóta nem használom,mert nem csöpizek már.
De szigorúan be kell számítani a nitrogén egyenlegbe a salétrom savat,a váltó szára nem emlékszem. Valószínűleg az így kijuttatott nitrogén se kerül többe mintha vennél zsírmntes ammóniát.(ezt ne vedd azért kézpénznek)
Válasz barazdabetyar. #4412. hozzászólásáraMit szeretnél róla üzemeltetni?
Válasz traktorajtóhajtogató #4409. hozzászólásáraEgy ezer éves szivattyúnak,hol találsz teljesítmény görbét?
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraEzek a nagy nyomású lapátozású szivattyúk elég sokkal növelik a szállított mennyiségüket, ha kisebb az ellenállás. Persze ha nem tudod kivenni a dupla mennyisegű vizet, mert az áramlás gyorsulása miatt megnőne a cső ellenállása, akkor máris nő a nyomás, így csökken a szállított mennyiség is
Válasz .Feco. #4397. hozzászólásáraÉrdekes. Az fizikatanárom annó úgy tanította, hogy a vízmennyiség és a nyomás együtt jár, ha egy adott keresztmetszeten vizet akarok átnyomni. Te valami más tanárhoz járhattál...
Válasz barazdabetyar. #4407. hozzászólásáraAz én szerény nemtudásom alapján ez nem éppen így van. A szivattyuknak szokott lenni telesítménygörbéje. azt nézd.
Válasz máris szomszéd #4356. hozzászólására"Ha szar a víz akkor dugul,de ezt lehet korrigálni savazással,salétrom vagy foszfor savval,és ezek a savak tápanyagot adnak a növénynek salétromsav-nitrogén,foszforsav-foszfor.Persze ez nem megy egyszerűen ez külön történet."
Ezek,hogy vannak a rendszerbe adagolva?
Ha egy szivattyú mondjuk tud 2000 litert 10 bár.-on,akkor 5 bár.-on 4000 litert?Vagy környékén?Hogy lehet kalkulálni?Van valami teljesítménytáblázat?
Válasz berenyil2 #4404. hozzászólásáraÉn csak pislogok és csodálkozom, hogy belvíz elvezetésére készült, “negatív csatorna”, és biztosítanak bele vizet még most is, mert a szomszéd is abból öntöz most…..
Nálunk ez elképzelhetetlen….
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMegvalósításól számított 5 évre fenntartási kötelezettséget kell vállalni, erre az időszakra igazoltan rendelkezni kell a földhasználattal a megvalósítási helyszínen és érvényes vízjogi üzemeltetésivel is. Amit nyilván a megvalósítás után fogsz megkapni, asszem azt a záró elszámolással kell csak benyújtani.
Válasz #bandi #4403. hozzászólásáraSzia.
Igen van most is benne víz, mert feljebb egy nagygazda most is öntöz. De ha kérünk akkor egy közeli kettős hasznosítású öntöző csatornából tudnak bele engedni vizet jelen aszály mellett is. Már egyeztettem a vízüggyel erről. Csak jelezték, hogy benne lesz a véleményezésükben, hogy a víz nem garantált. Mindezt azért mert az adott csatorna hivatalosan belvíz elvezető.
És emiatt állítólag elkaszalhatjak a pályázaton. Az engedély bővítése sima ügynek mutatkozik a Vizugy és a Katasztrófavédelem szerint is.
De lehetne a jelenleg is érvényes engedéllyel pályázni, feltéve ha elegendő, hogy csak 2025 ig érvényes.
Válasz berenyil2 #4402. hozzászólásáraMost szárazság van. Van a csatornában víz? Ha belvízelvezető, gondolom nincs. A kérdés az, hogy ha most igényelnél vizet, egyáltalán eljuttatható-e lenne oda. Tudnának-e most oda engedni. Ha nem, akkor ennyi, nincs értelme. De szerintem így indulj el:
-hatósági igazolás víztest minősítéséről (hogy mennyiségi szempontból a víztest minősítése legalább "jónál nem rosszabb") - abban az esetben, amennyiben a vízjogi engedély nem tartalmazza.
Sziasztok!
Öntözés fejlesztési pályázatban gyakorlott vagy tapasztalt kollégákat kérdezném.
Szeretnénk indulni még a pályázaton. Már van elő Vízjogi engedélyünk 1hrsz ben 10Ha ra. Ezt az engedélyt szeretném bővíteni a szomszédos hrsz-ekkel összesen 72Ha-ra. A víz felszíni csatornából van. Egyeztettem a vizuggyel és a katasztrófa védelemmel is. Minden OK részükről mehet a bővítés. Azonban a vizkiveteli csatorna belvízcsatorna, emiatt a Vízügy veleményezésében benne lesz, hogy az öntöző víz eljuttatható a csatornába de annak mennyisége vagy rendelkezésre állása nem garantált. Ezt a Katasztrófavédelem is fel fogja vezetni a kiadott engedélyre. Azt halottam valakitől, hogy ez esetben a pályázatot tuti el fogják kaszálni, mivel a víz nem garantált.
Van esetleg erről valakinek infója?
Másik lehetőség, hogy elindulunk a jelenlegi engedéllyel, de az 2025 érvényes. Van kikötés, hogy meddig kell érvényesnek lennie az engedélynek? Átnéztem már a pályázati kiírást de nem találtam erre vonatkozót.
Előre is köszönöm.
Üdv,
Laci
Válasz Ares 826 #4399. hozzászólásáraEz van az udvaromban, ezt fogom működtetni, csak gondoltam előbb informálódom egyet, hogy hogyan tudom Paliba hozni őket.
Erre jó az MA. 50mm.
Válasz Skuló #4391. hozzászólásáraAnnak mi a fasznak az MA-350 szivattyú??? Továbbá az nem fog neked elég nyomást csinálni, ezek nem a nyomásra vannak kitalálva hanem inkább a mennyiségre!
Válasz Skuló #4396. hozzászólásáraMeg a nagy lófausztot, pörgetni kell hogy legyen nyomás szivattyú fügvényében!
Válasz Skuló #4396. hozzászólásáraA l/perc-nek fordulat kell, a nyomásnak erő.
Mikor eszik többet ugyanaz az auto? Dombnak fel 70-el, vagy dombnak le 90-el?