Hirdetés
Fórum
- Grubber új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- AKG támogatás új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
- Gaspardo vetőgép-munkaeszközök. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
903 hozzászólás
Válasz bandigh #402. hozzászólásáraA nagy lófaszt szívatják ki a vizet mi a Dunából kapjuk a vizet elszivárog onnét a kavicsmezőn keresztül! Ne fossál itt semmi gond sem lesz a vízzel, hazánk víz nagyhatalom ezt mindenki tudja! Azért mert a gazdák erre felé öntöznek 20 méteres kútból melyet a kavicsrétegből szívatnak ki attól nem fog a víz elmenni a homokhátságon!!! Nálunk meg nem adnak engedélyt a felszíni vízből való öntözésre mert a környék összes tisztítójának a vize a DDTCs-be folyik és mivel a hormon tabletták hatását nem tisztítja így az is belekerül a DDTCS csatiba és ezért nem jó a felszíni víz öntözésre!
Válasz Dvili #401. hozzászólásáraBeszéltek összevissza!
Én ha nagyon akarnék, tisza eredetű felszini vízzel tudnék öntözni, az oké!
De ha a homokhátság alól kiszivattyúzzák a megmaradt vizet, abból irtó nagy gebasz lesz! Nem nekem, hanem nekik, akik ott laknak!
Nem tudom mit nem lehet ezen felfogni basszameg.
Ha azt mondják valakinek, hogy nem, ne szívjad ki mert amúgy sincsen, és így nem is lesz majd ennyi sem, akkor egyből az van hogy a gazdákat a sorosgyörgy akarja tönkretenni. Hàt kurvára nem, tönkremennek őnélküle is, csak ha van aki szólt akkor mindig az a gonosz gyökér. Tudom, 20 év alatt nem lesz sivatag, a többit meg majd megoldja aki hàtramarad... ez is egy hozzáállás végülis
Válasz Ares 826 #397. hozzászólásáraLatszik pénzelve van öntöző kutak elleni cikkezés .
Magyar parasztot tönkre tenni , ellehetetleníteni.
Bizonyos szervezeteknek ez a cél. Fura mód külföldről támogatják őket. Itthoni “szakértőik” meg kapjanak havi aprópénzt ezert írkálják okosságot felmutatván, mi dolgozunk ám pénzünkért!!
Kb itt a valóság.
Válasz némedi #399. hozzászólásáraTeljesen igazad van Némedi, majd ha azokat rekultiválják a régi bányákat s továbbá nem engednek újakat nyitni főleg osztrák tulajdonúnak, de inkább senkinek akkor lehet valamiről beszélni addig szerintem semmiről sem! Ahogy a szomszéd településen élők mondják azt hogy naponta 100 vagont pakolnak meg sóderral és viszik ki Ausztriába! Nincs miről beszélni kizsákmányolás megy a "sógorok részéről!!!!!!!
Válasz bandigh #389. hozzászólásáraMajd ha Pest-Megyében rekultiválják a kavicsbányákat, akkor fizetek a vízért. Okos órám is lesz! De addig, míg a meddő bányából disznó szarral csinálnak halastavat. Belvíz esetén van olyan trágyatároló amely egy víztestet képez a szomszédos 30 méter mély bányatóval....Nos van-e még kérdés?
Alólunk már most le engedték Szerbia irányába a vizet.
A téli csapadékból már most hiányzik idáig 100 mili legalább. Tavasszal a védekezésre hivatkozva tovább húzzák. Idén sem maradt sok a talajban. A halak már most pipálnak a csatornában.
Válasz máris szomszéd #395. hozzászólásáraNa igen ezzel nem nagyon foglakozik senki csak az öntözés a probléma az most a legfontosabb dolog!
Válasz Dvili #366. hozzászólásáraHát ez az a Holandokkal senki nem foglakozik itt azt látom, hogy ott mit is csinálnak! A gazdák közül senki sem akkora barom hogy direkt szennyezzen, meg hát pénz sincs annyi hogy sok műkakát és szerves kakit lehessen szórni! Vigyáz mindenki az összes pénzre amire csak lehet, nem dobálja senki sem a pénzt feleslegesen! Biztos vagyok benne hogy a sóderbányák sokkal de sokkal nagyobb kárt és szennyezést okoznak mint mint a gazdák! Azokat miért engedik bányászkodni, de főleg a visszatöltésnél minden féle sittet visznek a bányatavakba, vagy épp a felhagyott bányákat úgy szedték ki hogy kilátszik szinte az alja vagy a sekély vízben megtelepedett növény! Viszi a szél bele a homokot az zacskókat, stb....! Az a nagy "zőőőőőőőőődek" szerint miért nem szennyez, te mire gondolsz vajon miért??????????
dedaldalma
Talán az ilyenekkel többet érne foglalkozni.
https://piacesprofit.hu/klimablog/igy-mergeznek-minket-a-nagyvallalatok/?hf=1https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/1572/meg-mindig-mergeznek-a-regi-oroksegek/
Válasz dedaldalma #390. hozzászólásáraDiffúz települési hatás = csatornázatlanság illetve tisztítatlan szennyvíz felszíni vizekbe vagy felszín alatti vizekbe való jutása!!
Sajnos ez a valódi oka de ezt nem most derítették ki, ezt már 80 as években tudták.
Mivel minden település körül van egy “szennyvízlencse”. E miatt nem celszerű talajvizet inni települések környékén.
Nitritekkel , nitrátokkal teli. Ez tény.
Németországban is gazdákra akarták , akarják zöldek rátolni felelőséget.
Csak elfelejtik tényt mérések környékén pont volt vmi külső tényező, úgy hívták :szennyvíz .
Fura mód vagy gyárak vagy lakossági eredetű volt.
Mint előzőleg említettem szerves trágya műtrágya nem ingyen van sőt inkább horror árakon van , az hogy ezeket valaki szennyező módon szórja enyhen szólva is túlzás.
Olyat feltételezni , hogy egy gazda szennyez szándékosan az vicc kategória ,mert saját zsebéből lapátolná ki a pénzt
Válasz medikus #357. hozzászólásáraAbba szerinted hogy kerülhet bele a szennyeződés ha nem direkt engedik bele?????????? Mert a szerves trágya az nem akar a Dunába vagy a Tiszába "közlekedni" csak úgy unalbában! A két nagy folyóból meg csak szűrés után tisztítás után lesz ivóvíz! Azzal vajon miért nem foglakozik senki sem a nagy "zőőőőőőőődek" közül hogy a fővárosban a budai oldalról évtizedeken keresztül az összes SZAR szó szerint az a Dunába folyt és ment a fekete tengerbe ha esetleg eljutott odáig és nem rakódott le valahol hazánk területén! De azt sem tudom hogy az újonnan épült fővárosi tisztítóba jut most már a budai oldal "retekje" az az a fekáliájuk! De akinek erről van infója az segítsen ki vele, hogy a pesti és budai KAKA is az új tisztítóba kerül!
Válasz keriac #391. hozzászólásáraSzándékos vízszennyezést büntessék is meg.
De aki józan ésszel gondolkodik , az tudja nem öntöző kutak miatt fogy a víz vagy szennyeződik.!!! Az hogy tsz rendszerben mi volt azon valtoztatni sokat már nem lehet. Én pl boldog lennék lenne szervestrágyám .
Annak a világnak vége.
Válasz Dvili #388. hozzászólásáraEgy tőlünk nem messze lévő pusztán (cirka 300 lakos) nitrit-nitrát szennyezett az ivóvíz. Vízzáró réteg alól volt helyben ivóvíz kivétel, amíg az uniós ivóvízszabályok szigorítása miatt el nem zárták a csapokat. A TSZ idején annyi szervestrágy volt, hogy gondolt egy nagyot az akkori vezetőség ástak egy nagy lyukat és belehordták a szervestrágyát 1000 tonnaszám. 30 év alatt leszivárgott az ivóvízbázisig. Adott területen belül nem lehet tudni mi történt 10-20-30-50 évvel ezelőtt. Bár a saját véleményem is az, hogy a legtöbb felszíni és felszín alatti víz szennyezésért az emberi butaság okolható hiába bármiyle szabályozás, ha valaki 2 ft-ért beleereszti a szennyvízet a kútba, a fáradt olajat a nyílt vízbe. Már több ezer éve az ivóvízszennyezés/mérgezés büntetése egy méhekkel teli kas fejre húzása volt...
Válasz Dvili #388. hozzászólásáraNem, kedves Dvili, ha bármi is rajtunk múlna, akkor a csapadék- és belvíz megtartását segítenék a jogszabályok és az agrártámogatások. Mi ezért küzdünk, nem a gazdák ellen. Nem is foglalkozunk növényvédelemmel, csak amennyire a vízkészletek szempontjából muszáj, a 8 oldalas anyagból, ami a törvénymódosításról szól, egyetlen sor érinti a növényvédő szereket és ott is a kókler módon létesített kutak vannak okolva. Nyilván oktatják a növényvédelmet az agráregyetemeken, nagyon helyesen. Az, hogy ez nem mindenkit érdekel, már más kérdés.
Mivel látom, hogy az állításaimat bizonyító linkelt anyagokat meg sem nyitja és úgy vitatkozik a tartalmukkal, ezért kimásolom az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos anyagából (ezt sem "zöldek" írták):
3.1.4 Felszín alatti víztestek: mennyiségi és minőségi problémák
(...)
- Ökológiai vízhiány: A lokális talajvízkivételek miatt a Duna-Tisza közi hátság állapota hosszú ideje problémás.
- Magas nitrát és/vagy ammónium szennyezettség. Számos okozója lehet ennek a
problémának:
o A víztestek felénél a mezőgazdasági -szántóföldi műtrágya – és szervestrágya használata okozza ezt a problémát.
o Diffúz települési hatás és az állattartó telepek is elősegítik a szennyezett
állapot kialakulását.
(Feleslegesen, de ide is belinkelem a forrást, ahogyan a Balatonnál is a részletes elemzést megtettem és minden korábbi állításomat szakmai anyagokkal hivatkoztam: https://www4.vizugy.hu/old_vizugy_site/documents/C5B72420-03D2-4245-B6C3-FBCCAA7B92E5/Duna_JVP_vegleges.pdf )
Na, de most már tényleg kiszállok az ún. vitából, sajnos véges az időm, de személyesen, telefonon, privátban szívesen válaszolok a kérdésekre.
Válasz Dvili #387. hozzászólásáraNézzél meg egy olyan területet ahol konkrétan szteppévé változik a táj, hazánkban is van màr..
Csökken a talajvíz. Eleve kevés az eső. Termelni szeretnél, hàt öntözöl, rétegvízből.
Mi történik?
A nagy vízigényű növényed, a tenyészidőszakban lehullott csapadékot teljesen felhasználja. Nyilván, hiszen ezért öntözöl. Így talajvíz fentről érkező utánpótlása nagyon lecsökken. Méggyorsabban csökken a talajvíz. Mégtöbb rétegvizet szívsz ki, egyre mélyebbről. Amíg megéri felszívni. Aztán pedig helló szahara, üdvözlet homokdűnék. Talán ez már lehet feltünik a városban lakónak is, mert a nagy fák gyökerei sem tudnak eljutni a vízig, így hamaronan eltünedeznek.
Válasz dedaldalma #386. hozzászólására Nos növényvédőszer csak úgy kerül bele ha beleszórják.
Műtrágya ha beleszórják!!!
Szervestrágya ha beleszórják!!!
Messze vagyunk Nyugat-Európától ahol 1000 mm esik egy évben és jelentős a le ill bemosódás.
Balaton vize ivóvíz minőségű.!!!!
Ami esetleg bemosódik az általában haztartási alapú szennyvíz.
Hiszen csatornázás még mindig nem megoldott.
Növényvédőszer kijuttatást lehet nem tudja, de oktatják , ha önökön múlna nem lenne semmilyen növényvédőszer, igaz ennivaló se lenne sok minden....
Válasz bandigh #385. hozzászólásáraNos rég baj van , ha műtrágya szervestrágya vagy nővényvédőszer kerűlne kutakba akkor itt már mindenki tudatlan h... lenne
Ilyeneket csak demagóg maguk munkahelyét védők állîtanak.
Szervestrágya alig van.
Műtrágya növényvédőszer árak horror.
Szval tuti gazdak fogjak szórni ezeket kutakba, ilyen butaságot csak laikus hozzá nem értők írnak.
Öntözni valóban csak megfelelő minőségű vízzel érdemes.
Felső rétegbe víz csapadékkal jut ha nincs elég víz illetve folyóvizet elvezették akkor csökken szintje. Erről nem tehet aki öntöz, azért viszont tehet , hogy 200-300 mm csapadék mellé pótolja kiesést ezáltal neked is lesz kenyér asztalodon .
Amelyik gazda meg nem öntöz annak kára nem szarmazik abból hogy rétegvizet használ másik gazda. Mert ahol 3-4 m nél mélyebb a talajvíz , azt már szántóföldi növények nem veszik fel, ha öntöz szomszéd vagy másik gazda, ha nem . Mivel normál növények max ott vesznek talajvízből vmit fel aholtalajvíz szintje 1,5m körül mozog. Mert azt még kapillárisokon keresztül fel tudja venni.
Válasz Dvili #384. hozzászólásáraMindenek előtt leírom - utoljára -, hogy az érvrendszer a törvénymódosítás ellen messze túlmutat a szennyezési kérdésen.
A hogyan szennyez kérdésre: pontosan ugyanúgy, ahogyan a felszíni vizeket. Ahogyan a felszíni vizekbe is jelentős bemosódások lehetnek, egy hibásan létesített kútba úgyszintén, maga a furat az, ami akadálytalan utat biztosít a szennyező anyagoknak. Javaslom a Jelentős vízgazdálkodási problémák anyagait tanulmányozni. Mivel előbbi hosszú, utóbbihoz itt van egy friss kutatás a peszticid szennyezésekről a Balaton és felszíni vizek kontextusában: http://www.ecotox.hu/ecotox2/download/konf/2020/lecture/MOTT20_Toth.pdf
Az a különbség a felszíni vízbe, illetve a talajvízbe szivárgás és a hibás kút között, hogy előbbi diffúz, utóbbi pontszerű szennyezés.
Válasz Dvili #384. hozzászólásáraSzerintem még javítja is a minöségét..
Amúgymeg van amikor a víz olyan, hogy nem használ a talajnak.
Meg ha ezrével szívják az illegális kutakból a vizet, és szép lassan kiszárad alattuk minden, arról végsősoron ki tehet? Persze, mindenkinek joga van termelni, bàrmi áron, vagy megtiltható a vízkivétel ilyen esetben?
Nyilván nem mondhatjuk az ottani gazdának, hogy sajnáljuk, de menjen el inkább esztergályosnak.
Nem könnyű kérdések.
A helytelenül kiépített kutak gondolom tudnak bajt okozni, amit csak úgy lefúrtak aztán csókolom, de lehet te erről többet tudsz, elvileg.
Válasz dedaldalma #382. hozzászólásáraHogy szennyezi kutak vizét műtrágya , szervestrágya, növényvédőszer??
Válasz dedaldalma #382. hozzászólásáraSzóval vitatkozhatunk nyugodtan , én leírtam nem laikus vagyok pesti négy fal közt. Továbbra sem kaptam választ hogy keletkezik szennyvíz öntözéskor???
Ön milyen szakértő is???
Válasz Dvili #380. hozzászólásáraHát ez így még szomorúbb... de talán majd egyszer beszélhetünk személyesen valamilyen szakmai fórumon. Itt csak elbeszélünk egymás mellett.
Válasz Dvili #380. hozzászólásáraHát ez így még szomorúbb... de talán majd egyszer beszélhetünk személyesen valamilyen szakmai fórumon. Itt csak elbeszélünk egymás mellett.
Válasz dedaldalma #379. hozzászólásáraNos növényvédő szakmérnök vagyok , gazdasági agrármérnök vidékfejlesztési szakiránnyal.
4-5 éves korom óta dolgozok mezőgazdaságban szóval tapasztalatom , gyakorlatom van legalabb 35 év.
Phd , dr címem azért nincs , mert a professzornak , aki hívott volna doktorandusz nak meg kellett mondanom , hogy a gyakorlatban szeretnék dolgozni tovább diplomáim elvégzése után.
Nyugodtan vitatkozhatunk ki hol mit szennyez. Igaz én “szakértő” ként nevezhetném magam .
Butaságokat ír . Sokan munkahelyüket próbálják mondva csinált cikkekkel védeni, nekem ez jött le eddig .
Sajnos magyar honban egyre több az olyan ember , akit alkalmaznak vmi okból, pénzt kap érte , mert való életben nem állná meg helyét gyakorlatban.
Ez saját véleményem.
Válasz Dvili #378. hozzászólásáraAzt hiszem inkább az önnel való párbeszédet engedem el. Hittel és indulattal felesleges vitatkozni.
Válasz dedaldalma #377. hozzászólásáraA gazdák nem szennyezik sem műtrágyával sem szervestrágyával sem növényvédőszerekkel a rétegvizet szval nyugodtan tegye őket felelőssé bárki,
ilyet csak buta hozzá nem értő személy állít...
De most rákerestem önök szervezetére fura mód uaz a pár ember , “szakértő” osztja észt mit hogyan kéne , mikor semmi tapasztalata sincs .
Öntözés során keletkező szennyvízről írnak....
Nézegesék inkább folyókba ömlő szennyvizet, ha már szennyezést akarnak feltárni, vagy ez alapján támogatást nyerni külföldről.
Nem kéne erőltetni ezt a butaságot tovább , ez pedig saját véleményem
Jobb ha elengedik öntözőkutakat akkor legalább Pesten lesz mit piacon vásárolnia
Válasz Dvili #376. hozzászólásáraPedig a mostani törvénymódosításba - amit ön nagy elánnal véd - szó szerint bekerült, hogy innentől kezdve a gazda a felelős a felszín alatti vízkészlet minőségéért és mennyiségéért. Ez lesz a Vgt. 45/N. § (4) bekezdése, ha kihirdetik a jogszabályt.
Nem én vagyok az ellenség, higgye el. És amúgy nem is vagyok budapesti, de ez már részletkérdés.
Válasz dedaldalma #375. hozzászólásáraMint mondottam volt jobb ha mással foglalkoznak....
Szennyezés és mezőgazdaság nem egy fogalom...
Teljesen látszik gazdák ellen van , termelés versenyképesség ellen van .
Lehet Pesten ezt el lehet adni vidéken ez nem fog menni.
Öntözés nélkül elsivatagosodás lesz ez már tény. Rétegvízért meg nem a gazda felelős hogy van e vagy nincs e.
Öntözni meg nem sok kultúrát kell ,
hanem gyakorlatilag az összeset ,
ha nem akar aszály esetén csődbe menni...
Válasz Dvili #374. hozzászólásáraÉn úgy tekintek a gazdákra, mint a vidéki táj őrzőire és formálóira. Nagy tisztelettel vagyok önök iránt (magam is tervezek gazdálkodni). Együttműködés nélkül nem megy. A gazdálkodás jár szennyezőanyag kibocsátással, ezt kár vitatni, de hát az egész élet fenntartása is ezzel jár, a kérdés, hogy hogyan kezeljük ezt. A cél az, hogy jó kompromisszumokat, megfelelő szabályozásokat dolgozzunk ki. Tehát ne váltsunk le egy rossz jogszabályt egy másik rosszal, mert akkor megint bebetonozunk hosszú időre egy rossz rendszert. A miniszter úrral is tárgyaltunk, csak sajnos ennél az ügynél az ígért véleményezési folyamat nem történt meg, ezért lett ennek egy nyilvános oldala sajnos (én sem élvezem). Remélem a jövőben ez másként lesz. Az lenne a cél, hogy lehessen öntözni most, 10 év múlva és 100 év múlva is. Ehhez átgondolt, minden ágazattal megfelelően egyeztetett jogszabályok is kellenek, meg hajlandóság is az együttműködésre.
Válasz dedaldalma #373. hozzászólásáraIsmét gazdákat támadják sokadszorra. Szerencsére jó agrárminiszterünk van Mosonmagyaróvárról , ők majd megoldják gondot. Ilyen kamuszövegek alapján, gazdákat megtámadó szervezetekre.
Pesti négy fal közti szervezetek sokat értenek öntözéshez. Foglalkozzanak inkább folyókba ömlő tisztítatlan ramatyokkal ott még talán lesz keresni valójuk...
Szerintem a legtöbb mindenben egyetértünk, kérem, olvassák el a szöveget, amit kritizálnak: https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1608205907-wwf-emla-vgt-mo-dosi-ta-s-nyilt-level-ader-janosnak.pdf
Válasz dedaldalma #368. hozzászólására A környezet védelmi szakembereknek kellene megtalálni a választ arra hogy ha már leírt pontos adatok vannak 100 évre visszamenőleg a lehullott csapadékra akkor hová lett a víz a talaj felszínéről s aszály volt a múltban is meg víz is most meg nincs valamit csak nem jól csinálunk na de mit ???? erre keressék a választ ne a gazdákat korlátozzák mert minél több szankció van annál nagyobb az esély hogy környezett károsítás következik be úgy hogy már késő lesz a visszájára fordítani mert nem id fognak róla tudni ,ingyen víz na az nincs csak ha esik mert amit kútból vagy csatornából kell kiemelni az bizony nem olcsó ha csak az üzemanyagot számolom akkor is szóval akkor hol is a hiba miért nincs víz a talaj felső rétegeiben???
Válasz dedaldalma #365. hozzászólásáraA vízügyes szakemberektől megkérdezte azt is, hogy miért szabadulnak azonnal a legkisebb víz feleslegtől is???? Itt nem vizkormányzás van, hanem víziszony! Ahelyett, hogy amit kell, azt megtartanák??? Egy kisebb arhullám után 2 héttel bokáig erő vizek vannak felénk sok csatornában. Persze mellette a szantó lehet úszik, mert a "szakemberek" a kanalis tisztítás során a partvonalra rakják a mederből kotort cuccot(javaresz agyagos iszap), ami ott legalább fél méteres gatat képez, aztán csodalkoznak, hogy nem folyik bele a víz.
Válasz dedaldalma #368. hozzászólásáraMár pedig van volt lesz ingyenes vízkivétel azaz öntözés ha tetszik zöldeknek ha nem, Dunát hagyták elvezetni az nem volt baj...
Most vmi érdektől vezérelve , termelni akaró embereket szeretnék korlátozni , nem fog menni 20-30 éve létesült kútra semmi engedély se kell és kész . Aszály van volt lesz ez ellen kell tenni . Ezen gondolkozzanak el zöldiskola tagjai. Gondolom az jobb lenne minden évben aszálykárt nyújtana be mindenki, országot csődbe vinni, hitelt segélyre felvenni.
Hisz ez a külső hatásra okoskodók valódi célja.
Pontosan ezt kívánják elérni...
Hisz aszályos területen minek öntözni haljon éhen mindenki, álljon be segélyért
Öntözés elsődleges cél utóbbi 5-10 évben és ez így is marad, ha szeretnének versenyképesen termelni.
Válasz medikus #367. hozzászólásáraHígtrágya kijuttatásnak sok módja van , szennyezést nem okozhat , sokan próbálják mezőgazdaságot szennyezőnek beállítani.
Nos ebben nem hiszek , senki se szór ki többet mint amit kell, nyereségének kárára.
Ezt csak buta emberek állítják. Általában pont zöld szervezetek tagjai.
Mindennek költsége van . Trágyázásnak , öntözésnek is. Senki sem maga zsebének ellensége.
Válasz Dvili #366. hozzászólásáraSenki nem akar a gazdák ellen törvényt hozni, ez egy nagyon rosszhiszemű félreértelmezése a dolgoknak. Szándékos szennyezésről sem beszélt senki (hallottam ilyenről, de ez ritka és egy egészen más kérdés), csupán a kockázatok mérsékléséről van szó. A célok nem rosszak, de ezek mellé a legjobb megoldást kellene megkeresni, a mostani törvényjavaslat nem tett erre kísérletet. Ingyen öntözés pedig addig biztosan nem lesz, amíg az EU-ban vagyunk, a törvénymódosítás sem erről szólt. Ha már sem a nyílt levelet, sem az új törvényjavsalatot nem hajlandó elolvasni, itt egy agrártudományi egyetem tananyaga, ami a kutak nélküli szennyezést írja le röviden és egyszerűen (ennek kockázatát növelik a hibásan(!) létesített kutak):
http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/a_felszn_alatti_vizek_szennyezse.html
Itt pedig Lábdy Jenő úr szövegére hívnám fel a figyelmét, aki a felszín alatti vízrendszerekről és egyes területek öntözési lehetőségeinek hiányáról szólt: https://www.agrarszektor.hu/fold/igy-vedhetok-ki-a-milliardos-aszalykarok-uj-megoldasok-a-magyar-mezogazdasagban.26592.html
Olyan jó lenne, ha kicsit nyitottak lennénk egymásra és nem a rosszindulatot feltételeznénk alaptalanul. Ahogyan a gazdák is rendkívül különbözőek, úgy a "zöldek" is azok. Mi számos gazdálkodóval állunk kapcsolatban, én is igyekszem minden szempontot meghallgatni, csak ezért vagyok itt. Szívesen tanulok önöktől és szívesen használom is a kapott tudást a munkámban, de ehhez érdemi érvekre és kölcsönös tiszteletre és odafigyelésre is szükség van.
Ennek megfelelően nyílt levél kapcsán érdemi érvekre, kritikákra és kérdésekre szívesen reagálok, érzelmi indíttatású személyeskedésre viszont innentől nem fogok.
Válasz Dvili #366. hozzászólásáraSzennyezett vízzel nem lehet öntözni!De hígtrágyával lehet!
Válasz dedaldalma #365. hozzászólásáraMaradjunk abban aki magyar gazdák ellen szeretne törvényt hozni ott a fejben sok baj van.
Volt itt már nem egy alapítvány akinek pont az volt az érdeke , hogy tönkre tegye libatartókat stb , úgy érzem itt is ez a cél .
Akinek minimális esze van az tudhatná magyar gazda nem azon van szennyezze vizeket ez elég tudatlanságra vall. Ez nem
Hollandia....
De sok sikert áskálódáshoz
Szerencsére egyre több gyakorlati szakember véleménye is számít .
Ezért is lesz ingyenes öntözés. Egy normális kút 300000 felett van és ez csak egy db. Egy öntözőrendszer 10 milliókban van és ez is csak egy db , fogalmuk sincs mi mibe kerül, és osztják észt szennyezni fogja vizeket bla bla.
Szennyezett vízzel öntözni se lehet . Valószínű gazda fogja elszennyezni ugye???
Annál azért jóval bővebb érvrendszert vonultattunk föl, mint amit alant a kolléga kiemelt. A helyzet az, hogy nincs mindenhol agyagos vízzáróréteg, különösen a Homokhátságon és a Nyírségben nincs, amire próbál a törvényjavaslat lőni. (Rendkívül sok egyeztetést folytattam erről hidrogeológusokkal is, de más vízügyes szakemberek szintén kifogásolták a szakmaiatlan törvényjavaslatot.) Ahol meg van, ott feltehetőleg van a "közelben" felszíni víz is, ezért ilyen helyen nem fogják engedélyezni (jogilag legalábbis) a kútlétesítést.
A teljes levelet javaslom értő szemmel elolvasni: https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1608205907-wwf-emla-vgt-mo-dosi-ta-s-nyilt-level-ader-janosnak.pdf
Ha személyes lincselési lehetőséggel nem is tudok szolgálni, egy online találkozón szívesen kifejtem mi a gond a törvénnyel, bár ezek kb. 50%-ban jogi, 30%-ban vízgazdálkodási és 20% környezetvédelmi problémák. Tudom, az a közkeletű nézet, hogy a hülyezöldek nem akarják, hogy a gazdák öntözzenek, de most itt egyáltalán nem erről van szó. Ezt a törvényt meg lehetne jól írni, az agrártámogatásokat is hozzá lehetne jól igazítani, úgy, hogy a gazdák tényleg jól járjanak és a vizek se legyenek kitéve akkora kockázatnak. Persze, azzal is tökéletesen egyetértek, hogy a gyakorlat és a jogszabályok ebben a kérdésben (is) rendkívül távol vannak egymástól. Nem kívánkozom fórumcsatába bonyolódni, csak azt mindenképpen szerettem volna leszögezni, hogy nekünk alapvetően itt célunk a gazdálkodói szempontok figyelembe vétele és tiszteletben tartása is. Nagyon jól tudom, hogy kell a víz, vitán felül áll, hogy sok kultúrát öntözés nélkül képtelenség megtermelni. Nekem az a fontos, hogy életszerű és biztonságos szabályozás segítse a termelést hosszú távon is.
Válasz medikus #363. hozzászólásáraA permetezőket ki ellenőrzi?
Senki.
Pedig vagy műszaki, vagy regisztrált időpont kéne hozzá.
Válasz juhaszsanyi #362. hozzászólásáraA pálinkafőzést ki ellenőrzi?Be jelented hogy öntözni akarsz!Majd akkor ellenőriznek!Ne légy naív!
Válasz Sanyee #359. hozzászólásáraKi fogja ellenőrizni?
Azt meg ne várják el, hogy olyan mérőket vegyek mint a pénztárgépek, hogy online küldi az adatot!
Sok kérdés vetődik fel.
Válasz Rabó001 #352. hozzászólásáraA nitrát, nitrit kimosódik a talajból a talajvízbe.
Ha olyan mély a kút ami lemegy az ivóvízrétegbe és rosszul van megcsinálva, akkor elszennyezheti az ivóvizet.
De Pl. nálunk 14-30 méteres talajvízrétegből öntözünk.
Tehát nem áll fent ez a veszély.
Válasz Sanyee #359. hozzászólásáraMért egység után fizetsz!Minden órának az a lényege!
Válasz medikus #356. hozzászólásáraDe vajon mi értelme van a vízórának?
Évente a nitrát jelentés mellett egy vízkijuttatás oldal is lehetne.
X táblába bejelölöm hogy mennyi köbméter ment ki.
Ha aszály van öntözünk, ha esik az eső akkor nem.
Nem tudom ezt hogy látják másként fent.
Válasz Ares 826 #354. hozzászólásáraAz ivóvíz kutat béléscsövezik!Lefúrnak egy bizonyos rétegig,utána telenyomják cementtel!Ez gátolja meg az oldal víz beszivárgásokat!Utána ebbe fúrnak egy lyukat,le a vízadó rétegbe!
Válasz Ares 826 #351. hozzászólásáraNem feltétlen a 150 méteres kútra gondolhatott!Emberek(sokan) isznak a Dunából,Tiszából is!
Válasz butique #355. hozzászólásáraA védelem a te feladatod lesz,abban biztos lehetsz!Sőt a vízmérő ha tönkre megy az is a te sarad!
Én tavaly rákérdeztem a szerelvényboltban egy 3" vízóra több mint négy kiló volt. Ez csak a sima. Ami el tudja küldeni az óraállast az meg úgy emlékezem hogy majdnem hét. Plusz ahhoz gondolom kell tel. kártya v. wifi amivel kommunikál. Ez azért nem aprópénz. És ezt meg is kéne valahogy védeni a rejtett tartaléktól. Úgyhogy ebben is van egy-két kanyar.
Válasz Rabó001 #352. hozzászólásáraNálunk a faluban több kút is van amiből ellátják a települést ivóvízzel. Addig ahonnét 150-200 méterről szívatják az ivóvizet több agyag réteg is van ami ha bele is kerülne a föld felszínről a talajban kizárt hogy találkozzon az ivóvízzel! Inkább azzal foglalkozna a nő hogy ne lehessen a sóderbányákat építési törmelékkel feltölteni! tudni lehet hogy hordják a vízbe a cuccot töltik fel a bányatavakat mindenféle törmelékkel, na ezzel foglalkozzon! Járhatna a környék bányáiba hogy mit is visznek bele!
