Hirdetés
Fórum
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- Ügyfélkapu-problémák új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Vadkártérítés új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
Cikkajánló
Sajtóközlemény
1326 hozzászólás
Válasz Bárány #523. hozzászólásáraAki még rákölt az szed 1,5 tonnát.Ez nem somogyország.
Válasz Ares 826 #524. hozzászólásáraNálam csak 2xkuk, 2x búza forgó van, a napraforgót pár éve elengedtem a deszikálási problémák miatt.
A gépi technológia miatt eddig 1 szántás maradt ki, mikor búza után a búza megy vissza, itt lazítok helyette.
Eddig nem panaszkodom.
Még kuki után gabona alá gondolkodom elhagyni, de csak kis csúszócsoroszjás vetőgépem van, ásóborona, meg xt tárcsa, egy kisebb darabon megpróbálom, meg ha sikerülne venni kalapácsos zúzót, nem hinném, hogy mellényúlnék.
Olvasok itt sokat erről, csak mindenkinek más a gépi háttere, talaja is.
Válasz R Sándor #522. hozzászólásáraSzántani nem kell hanem KÖTELEZŐ legalább kettő évente, de főleg kukorica s napraforgó alá! De van ismerős aki még a búza alá is megszántja a földet!
Válasz barazdabetyar. #519. hozzászólásáraMindent csökkentesz, aztán meg szeded az 1 tonnás kukoricát.
Válasz barazdabetyar. #519. hozzászólásáraMiért ne csinálnám,csak nem ugrottam fejest a kútba!! Tavaly előtt egy 6 hektáros terület felét szanrottsm felé szántás nélkül.!! A szántás nélkülit kétszer kellett vegyszerezni pedig ugyanakkor ugyanazzal a dozissal fujtam egybe az egészet!!! Már magagykesziteskor csalódtam mert a szantott nem döcögött úgy mint a szantatlan! Aztán jött a gyomirtozas mint említettem. A következő csalódás akkor ért amikor drónnal atnèztük a táblát vadkàr miatt, a forgatás nélküli sokkal hianyosabban kelt a szantotthoz képest!!! Erre varjàl gombot!! Tavaly ősszel mindent felszantottam mergemben. Az idén ősszel a homokosabbakat megint megpróbálom forgatás nelkulibe ne tavasszal is meg akarom gruberozni. Ami tetszik az egészben hogyan NINCS barázda és ezzel be is zárt szerintem az előnyök sora.Bocs egy kicsit hosszú lett
Válasz envagyok2 #518. hozzászólásáraÉn azt gondolom minden gazda el tudja dönteni hogy akar-e szántani vagy nem! De ha a szomszédom a forgatás nélküli melójával felszaporítja a terményt megzabáló állatokat pockot egeret stb... az tuti TV riportot fogok csináltatni a barom idióta forgatás nélküli technológiája miatt! Asztán lesz ami lesz már semmi sem érdekel!
Válasz R Sándor #517. hozzászólásáraÍgy igaz, a forgatás nélküli művelésnél többszörös lesz a vegyszerhasználat!
Válasz R Sándor #517. hozzászólásáraNem növekszik.Ha nem csináltad még,kitalált dolgokat ne állíts.Én inkább csökkenteni szoktam.Ha veszek 10 ha.-os gyomirtó csomagot,akkor csak 9 ha. ra valót teszek bele.Tudom nem szabályos.De a félretett jó arra,ha néha a félresikerült dolgokat javítani kell.
Válasz Radocz #502. hozzászólásáranem ide tartozik, de azért két mondatot válaszolnák tisztelt Miniszter úrnak.
az ukránb gabonák vámmentes behozatalának engedélyezését tisztelt Minisazter úr is megszavazta, tavaly nyáron. miért ette? mi volt a megfontolás, hogy örök élet + 1 napig vámmentesen jöhessen be onnan az áru az eu-ba?
másik, javasolja, mondja, hogy szerveződjenek a gazdák, input anyag beszerzésre is csoportkba, mert így jobb árakat lehet elérni. rendben, szervezpdjenek, nincs ezzel bajom. de. ha már mindenre kiterjed a politikai kormányzás, és mindent de mindent tud szabéályozni, mindenbe bele tud szólni, mindenbe bele tud nyúlni. abba miért nem, hogy a kite, a cseh haver cége az ikr, de akár az összes többi is ne piaclefölöző ártratégiát alkalmazzon, ne tehessen különbséget kicsi és nagy között, ne adhasson pl. 0,5/nál nagyobb árkedvezményt? hogy ettől nagyobb árkülönbség ne alakulhassn ki. tök egyszerű, két mondat a versenytörvénybe, és lehet menni vele körbeturnzni az orszgágot. ezt miért nem lehet megenni? és akkor nincs lopás, mnincs átverés.
és ha már itt vagyunk, még két mondatot mondanék. ugye az a duma, hogy ez a árfigyelő vagy micsoda, növelte a versenyt, és leszorított az árakat a multiknál. tök jó, biztos így van, de azt azért em gondolnám, hogy a multik eddig nem lesték egymást, és fogalmuk se volt, hogy a másikba mennyibe kerül a krumpli. de legyen így. akkor azt miért nem ugyan ebbe a törvénybe beleírni, hogy 100 milliárdos forgalom fölött, minden termék árát neten közzé kell tenni ezeknek is? minden vegyszer, mtrágya, és a többi. vagy ezen a piacon, ahol a haverok nyúlnak mindekt, nem a teszkóü, itt nem kell a verseny, itt maradhat a rablás?
nos, Miniszter úr? föl van adva a lecke, lassan jönnek a választások, remélem valaki meg fog kérdezni minden gittegyletet ezekről a kérdésekről.
Válasz Radocz #502. hozzászólásáraKezdjük ott hogy szántás nélkűl növekszik a vegyszer használat mert egy fújással nem lehet tisztán tartani a kukit PL.De ugye csökkenteni kell a vegyszer felhasználást . köszönjük a jó tanácsot.
Válasz Radocz #502. hozzászólásáraKöszönjük miniszter úrnak a hasznos tanácsait.
Ennyi erővel csendben is maradhatott volna.
Válasz Ares 826 #511. hozzászólásáraNekem tavalyelőtt kb. 40 kócsag volt a repcében egy héten keresztül.
Nagyon érdekesen vadásztak.
Csak álltak mozdulatlanul aztán lecsaptak.
Válasz Radocz #512. hozzászólásáraAprómag bála an kint, de szoktam még nyári szalmát is a föld közepén egy kettőt hogy tudjanak hova lesben lenni a ragadozó madarak!
Válasz Radocz #512. hozzászólásáraItt van akinek már bent van a 6. kaszálás mi még nem vágtuk le.
Válasz Ares 826 #511. hozzászólásáraKárpótlás éveben, a hó alatt ették ki a lucerna felét
Jól jártam, mert mag lucerna lett belőle.
Még ilyenkor is kint a bála?
Magas legyen az ülőhely!!!
Válasz Radocz #508. hozzászólásáraNekem a bálák az ülőfák kint vannak egy darabig az földön hagyva, s tele van bagoly köpettel mindig, hála istennek! Továbbá a szántásnál jönnek a madarak vércse, sirály, barnaszárnyú héja, vetési varjak! Aki ott életben marad egér pocok, azok elmondhatják magukról hogy ujjá születtek!
Válasz .Richard. #505. hozzászólásáraMajd mindenki eldönti hogy milyen módszerrel fogja művelni a földjét! Aki szántani akar az szánt aki meg lögdösni akarja a földjét jobbra-balra az úgy csinálja!
Válasz mocsencsi1 #503. hozzászólásáraCsak csináld így, majd szarrá zabálják a termésedet a pockok! SOK SIKERT KOMÁM!
Válasz Gepi #506. hozzászólásáraEgy teruletem el van látva ülő fával a "madaraknak".
Van is, ami használja.
Eddig nem sokkal találkoztam, de a tegnapi nap elszomorító volt.
Válasz .Richard. #505. hozzászólásáraEzt nem a szántás topikban kell megbeszélni.
Úgy gondolom, hogy amit Ukrajna termel, nekünk azt holnaptól nem érdemes.
A nem szántott és a szomszédos szántott területek talaj vizsgálata a laborban megtörtént.
Ha lesz időm, össze állítom a negyedik előadás anyagát.
Utam a direkt vetésig. (4.resz)
Válasz mocsencsi1 #503. hozzászólásáraOlvastad a nébih féle pocok irtás korlátozást?
Válasz Radocz #502. hozzászólásáraŐk mèg csak csak. Èn a vetèst tiltanám be. Teljesen. Ugyanis attól megyünk tönkre bmeg.
Válasz mocsencsi1 #503. hozzászólásáraMéreg semmire se jó.
Nálunk, biológiai módszerrel lazítccsuk a talajt, magyar precizijos inovésün: kellően nagy pocok populácijó porhanyittya, laziccsa, levegőssé teszi a talajt. Gázolaj fogyasztás nulla, egy menetes, lassan a múholdról is láccik, controll: c típusú emberkék laza lánca, lukas lábas, vödör, kiskanál, de létezik mechanikus elven működő tömegpusztító puska is.
https://www-agroinform-hu.cdn.ampproject.org/v/s/www.agroinform.hu/amp/gazdasag/nagy-istvan-interju-agrarminiszter-szantas-gabona-kisgazdasag-67975-001?amp_gsa=1&_js_v=a9&usqp=mq331AQIUAKwASCAAgM%3D#amp_tf=Forr%C3%A1s%3A%20%251%24s&aoh=16976199863030&referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com&share=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2Fgazdasag%2Fnagy-istvan-interju-agrarminiszter-szantas-gabona-kisgazdasag-67975-001
Miniszter úr a szántásrol
Gyurcsány Csaba betiltaná a szántást.
A kormány ösztönzi az átállast?
Ki hogy látja a saját gazdaság tapasztalata alapján?
Válasz MrPoke #499. hozzászólásáraaltalajművelés általában max 40 cm mélységig, függően, hogy milye a talaj szerves szerkezete. nem mélylazitásról beszélek mert annak durva a rögszerkezete, ennél a müveletnél meg apró.nincs kráteres omlasztás, az egész talajszerkezet emelkedik meg kissé, miközben az oxigén és nedvesség befogadóképesség a hagyományos műveléshez képest megnő. alkalmazható szármaradványfedéses területeken is mivel a kés nagyon keskeny nyomot hagy maga után.
Válasz MrPoke #499. hozzászólásáraÍgy van, hogy tudnák eladni a sok grúbert ilyen olyan lazítót, meg kitudja mikvannak még, ha mindenki megoldaná a 50 éves ekével, tárcsával, boronával (én ennyivel megoldom, sosem éreztem valaminek a hiányát). Mindik jön valami új tudomány. Emlékszem mikor a iskolatej program volt, ma már károsnak mondják a tejfogyasztást..
Válasz JOSEY #498. hozzászólásáraDe nem is volt kérdés. Altalajt nem művelünk. Az agrisem eszköze is max 15-20cm ig szabad használni.
Én arra hívtam fel a figyelmet, hogy egyik tanár azt mondja sekély szántás a másik tarlóhántás sem.
Lehet ezt ragozni, a parasztoknak van sok pénzük vasra, 10 évenként fordul a trend, hogy le lehessen cserélni mindent. Pár év és jön a javító szántás 50-80cm mélyen.. :D
Én elhiszem, hogy nagyon jó minőségű vasakat tudsz gyártani. Ugyanígy megvan győződve az ásógép forgalmazója is. Ki kell szolgálni a tév úton haladó tele zsebbel szaladgáló parasztokat. Úgyis 5 évente változik a talajműveléshez való hozzá állásuk így még több gép eladható.
Válasz JOSEY #497. hozzászólására
Válasz JOSEY #496. hozzászólására az altalajművelés technológia lényege
Válasz MrPoke #490. hozzászólásáramegint nem vagy tisztába a fogalmakkal
Válasz #bandi #494. hozzászólására Ar melyikbe vetettél az idén az bírta jobban amelyik mélyebben vetett volt mert most már a szántott vagy lazított nem tűnik fel egyformán szárazak a levelek csak a mélyebben vetetten van cső is a sekélyen vetetten nem mindegyiken vagy egyáltalán nincs is ekkora aszályt nem bír egyik sem
Válasz Sanyee #491. hozzászólásáraSzerintem a feketére művelt szántás tavasszal is hamarabb szárazabb volt, márciusban már simítózták, aztán mivel hamarabb melegszik, így vetni is hamarabb tudtak, ezéltal az már szépen sorolt, mikor a notilles meg a vetésen gondolkodott. Mert az övé még nyers volt. Azán miután elvetett, beütött a kánikula, a pici kukorica megsínylette a hirtelen kiszáradó talajt, a szétrepedt magárkot. Sok túl sem élte, vagy ki sem kelt. Aki a szántottba vetett, annak már volt térdig érő ekkortájt, számottevő gyökerével jobban tudta hasznosítani a túlművelt talajban az akkor jelen lévő vizet meg tápanyagot. Akkor még élvezte, hogy milyen előnyben van. Persze jött a következő hőhullám, meg a kitartó aszály, a szántottból is elfogyott, de mivel a növény eleve idősebb volt, előrébb tartott az érettségben, így nyilván a növény habitusa is nagyobb, ez a különbség nem tűnt el. Időközben a víz elfogyott, mindkettő megállt az adott fejlettségén, esetleg egy kis nyamvadt csövet kiszenvedett magából, de azt kinevelni már egyiknek sem lesz vize, energiája, és ideje. Idén pusztán a vetésidő, és korai fejlődési erély miatt vannak különbségek, amik egy normál évben aratásig el szoktak tűnni, de idén ugye nem igazán úgy ment semmi, mint szokott..
Válasz Selvin #492. hozzászólásáraÍgy így!
Nem azért kell a szántást abba hagyni, hogy többet termeljünk. Hanem, hogy 20 év múlva is maradjon talajunk.
Az idei évben meg kár hasonlítgatni. Mert nem lehet levonni következtetetést.
Válasz Sanyee #491. hozzászólásáraA saját példámból kiindulva szerintem az sem mindegy, hogy mióta megy a szántás nélküli művelés. Ha csak 1-2 éve, akkor persze hogy jobb a szántásos. A forgatás nélküli csak akkor működik eredményesen, ha már megfelelő állapotú a talaj hozzá.
Azért adott a kérdés, hogy ilyen kevés csapadékkal miért szebbek a szántott kukoricák a forgatás nélkülihez képest?
(Márahol, de azért ne hazuttoljuk meg a képes bizonyítékot se.)
Van egy elméletem, miszerint a szántott tábla "eketalpához" több friss szervesanyag kerül, mint bármely forgatás nélküli technikánál. Lehet, hogy a szántás humuszrombolásnak bélyegzig, ezzel nem is vitatkoznék, mert a bedolgozott szár biztos 10x jobban bomlik, mint a no till fennthagyott szár, így ugyanazon talajon tömegszázalékba a humusz mindig kisebb lesz a szántottnál. Viszont térfogatszázalékba 20-30 cm elverte a no till-t! A leszántott szár meg most idén, mint egy szivacsréteg funkcionált. Bármely teknikát is nézzük, most a felső 20 cm beton száraz.
Onnan volt verseny a kukoricának, hogy hol megy mélyebbre a gyökér és ott mennyi víz tudott elraktározódni a talajba (novemer óra se). Ez csak egy elmélet.
Na de nem ekézni szeretném a no till vagy min tillt. Q.@ kevés csapadék volt az idén. Ha egy +100mm-el több van és nincs betonszárazság a felső 20 centibe, de lehet, hogy 30 már nincs is különbég. Sőt nem rombolták a talajt és még üzemanyagot is sóróltak.
Válasz JOSEY #489. hozzászólásáraDe altalajt művelni meg szigorúan tilos. Nem is szabad a teljes szelvényt átroppantani. Sávokat meg kell hagyni érintettlenül.
Válasz MrPoke #488. hozzászólásáraaltalajművelést irtam szándékosan, az nem altalajlazítás, más méretűek a rögök és munkamélység is kisebb
Válasz JOSEY #487. hozzászólásáraDobos tanárúr pedig azt mondta még tárcsázni sem szabad. Csak nagyon indokolt esetben lazítani. :D
A tanárok még csak most kezdik kapizsgálni a dolgokat, nagyon le vannak maradva azoktól akik 15-20 éve nem szántanak.
Válasz trikolor5 #484. hozzászólásáraSoós tanárúr mondotta: sekély szántás altalajművelés..és sok szervesanyag utánpótlás
Válasz endypapa_20120 #481. hozzászólásáraKöszi.
Válasz trikolor5 #484. hozzászólásáraNem a traktor nyomja össze, hanem a művelés. Törekedni kell csökkenteni a megmozgatott föld mennyiségét. Adotságoknak megfelelően.
Jó lenne ez a min till ha nem járnák több tonnás gépek a földet. Sajnos úgy letömörödik a talaj, hogy a napraforgó, kukorica, cirok főgyökerei derékszögben elkanyarodnak, nem bír lehatolni, így csak a felső 10 centiről tud vizet, tápanyagot fölvenni. Ergó sokkal több csapadék és sokkal több műtrágya kell az ilyen kultúrának.
Válasz Blackalex #482. hozzászólásáraezért nem lehet általános tanácsot adni. Mindenkinek ki kell tapasztalnia a saját földjeihazz illeszthető rendszert.
Válasz endypapa_20120 #479. hozzászólásáraItt egy év alatt brutál módon vissza tud tömörödni. 40-60ak közötti nagyrészt agyagos, meszes enyhén lúgos (ph 7,5) földek. Eddig intenzív művelés ment, de úgy látom előbb-utóbb mindenki rá lesz kényszerítve az extenzívebb kevesebb inputot igénylő művelésre.
A lazítás nélküli kukoricád milyen most? Volt nálatok csapadék?
Válasz Koczka József #480. hozzászólásáraVagy 10 éve most kapott előszőr. Ph savanyú volt, 5,6 lett. nem volt bekeverve, tavasszal ment a búza tetejére.
Válasz endypapa_20120 #478. hozzászólásáraMészkőport minden évben kap? Bekeveritek a kőport vagy csak rá szórjátok. Mennyit javult a talaj pH értéke a 7 év alatt?
Válasz Blackalex #477. hozzászólásáraIdén már van előszőr olyan kuk. ami nem kapott lazítót (gazdabot lement tövig vetés elött.
Válasz Koczka József #476. hozzászólásáraMi korábban is extenzíven gazdálkodtunk. 20-30q búza átlagok voltak
Mostanra eljutottunk odáig, hogy azonos tápanyag mellet, közel 70q/ha lett idén. Vetés elött kapott 50kg pétit, majd kora tavasszal 2t mészkőport és 2 q pétit. ezenfelül a szokásos keserűsó+ mellé 15-20kg karbamid.
Válasz endypapa_20120 #475. hozzászólásáraNa igen jól megfogtad a lényegét. Nálam is hasonló vetésforgóban működött jól eddig a takarónövényezés.
(lazító, kombinátor) kukorica->(Gruber, kombinátor) szója->(RT, vagy itt-ott not-till) Búza,Árpa (RT esetlegesen gruber) takaró növény, (rt, lazító, kombinátor) napraforgó-->aztán szója megint.