Hirdetés
Fórum
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- MTZ 1221 traktor új
- Direktvetés, no-till. új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- AKG támogatás új
- Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok új
- Szőlő felvásárlási árak új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- VI. Agroinform Fórum Találkozó 2025.02.15. új
Cikkajánló
Újabb fordulat a Fülöp-szigeteki vendégmunkások ügyében
A külügyminiszter közleménye módosította a december végi rendeletet.
3035 hozzászólás
Válasz D. Csaba(Quercus) #1927. hozzászólására"4. A tulajdonszerzés közös szabályai
17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki"
Ez így teljes, ez így szerepel a törvényben. A megosztás tulajdonszerzés? Igen. A bekebelezés tulajdonszerzés? Igen. Itt semmi másról nincs szó, csak arról, hogy a jogszabály fogalom használata pongyola.
A másik problémához csak annyit fűznék hozzá, hogy első nekifutásra én is hasonlónak láttam ezt a szabályt, mint te. Aztán elmúlt, elmúlasztották. Ennek kapcsán merült fel először a pongyola jelző indokolt használata. Nem is értem, hogy miért nem támadták alkotmányossági szempontból ezt az egészet? Hogy tudott ez megfelelni a jogalkotási törvénynek?
Válasz Bigyófelügyelő #1932. hozzászólásáraNem. Szóval azt próbáljátok már először megérteni, mit jelent a megosztás, és mit jelent az, amikor erre nincs lehetőség, és a teljes ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerülhet.
Ezt mindig az adott konkrét eset határozza meg. A te példád a megosztásról szól. A felhozott esetben te vagy a piros ász.
Válasz Bigyófelügyelő #1931. hozzászólásáraHa nem alakítható ki legalább két önálló ingatlan, vagyis csak bekebelezéssel lehet az osztatlant megszüntetni, akkor akár igen.
Mondjuk eddig is vihette, ha ő volt a földhasználó.
Ezek lehet, hogy szélsőségesnek tűnő példák, de borítékolható, hogy bele fogtok ilyenbe szaladni. És itt nem az lesz a kérdés, mit mond a földhivatal, hanem majd az, mit mond a bíróság.
Én már átolvastam több ezer bírósági. főleg Kúria ítéletet. Tudom hogyan jár a bírák agya.
Válasz Bigyófelügyelő #1931. hozzászólásáraJelenlegi felállás szerint: adott 20 hektáros tábla, ebből 12,5 hektár az enyém! A többi terület 3-4 emberé, mindenkinek van legalább 1 hektár! Ezekszerint elvehetik a földemet?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1928. hozzászólásáraHa Pista bácsinak van 0,5 hektárja egy 18 hektáros táblából, akkor ha akarja viheti az összeset?... Elég mókás lenne....
Válasz Blasi_ #1929. hozzászólásáraEz nem biztos, ez az én jogértelmezésem. Borítékolható, hogy ezt a földhivatalok nem így fogják értelmezni. Rá kell kérdezni.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1928. hozzászólásáraHa a bekebelezésre nem vonatkozik a 3 év akkor nincs probléma
Válasz Blasi_ #1926. hozzászólásáraMegoldható, de boccs, nem írom le. Vannak itt olyanok, akik pénzért teszik azt, amit itt leírok.
Válasz Ebcsont #1924. hozzászólására""17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően"
A bekebelezés nem megosztás.
Egy jogszabályt csak akkor értelmezünk kiterjesztően, ha arra maga a jogszabály ad felhatalmazást. Itt nem ad. Viszont a miniszteri indoklás értelmezhető úgy is, hogy ez a feltétel a bekebelezésre is vonatkozik.
Majd a bíróság eldönti.
Válasz Ebcsont #1924. hozzászólásáraRemek...akkor magyarán nem védhetem meg magam, hogy bekebelezzen egy kicsi
Válasz Ebcsont #1922. hozzászólásáraSzerintem te vagy az egyedüli, aki nem érti amit mondok. De rendben. Akkor még egyszer.
Van egy 10 ha-os földrészlet. Neked van benne 9,2 ha, nekem van benne 0,2 ha, és mondjuk Csontinak 0,5 ha. Te meg akarod szüntetni az osztatlant, de nem akarsz eladni a tulajdoni hányadodból egy négyzetmétert sem. Hogyan fogod végigvinni a megosztást? Hogyan fogsz ebből kialakítani legalább két olyan földrészletet, amely a megosztás kivitelezésének törvényi kritériuma?
Vezesd le légyszíves.
Egyébként meg a tulajdon i hányad a mérvadó.
"(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során egyik tulajdonosnak sem juthat a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján a földnek aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelme szerint - a 8. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján - számított értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba az egyezség részeként kifejezetten beleegyezik."
"
Válasz Blasi_ #1920. hozzászólásáraEz lemaradt az előbb:
"4. A tulajdonszerzés közös szabályai"
Ebből következik, hogy mindegyikre vonatkozó feltétel. Viszont a megosztás és a bekebelezés szó következetes használata nagyban feljavítaná a jogszabály értelmezhetőségét!
Válasz D. Csaba(Quercus) #1921. hozzászólásáraDe akkor megint lehetne benne kanyar ha a terület nagysága a megosztást is engedné mert mondjuk 2 hektár feletti terület. Ugyanakkor a gyakorlatban van 50 tulajdonos és csak bekebelezés lesz a vége...
Válasz D. Csaba(Quercus) #1916. hozzászólásáraNem a tulajdoni hányad számít hanem a terület mérete. A tulajdoni hányad változtatható a terület össz mérete viszont nem. Továbbá a tulajdonostársak közötti adásvétel engedélyezve van most is és kifüggeszteni és jóvá hagyatni sem kell.
Válasz Blasi_ #1917. hozzászólásáraSzerintem ha bekebelezésről beszélünk, vagyis arról, amit példaként fölhoztál. akkor nincs jelentősége mióta vagy tulajdonostárs.
Válasz Ebcsont #1918. hozzászólásáraA kérdésem olyan területre vonatkozott, ahol nincs megosztás mert csak bekebelezés játszik. Ott miként védhetem meg a többségemet ha nem vagyok 3 éve tulaj?
Válasz Blasi_ #1917. hozzászólásáraNem tudom. Ehhez meg kell várni a végrehajtási rendelet módosítását is. Azé lesz a cucc, aki többet kínál érte. De hogy ez hogyan fog működni......
Válasz Blasi_ #1915. hozzászólására"17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte."
A meglévőnél nagyobb tulajdonrészre nem vagy jogosult ez tény. Nagy eséllyel vagy kivásárolnak, vagy közös megegyezés alapján tovább marad az osztatlan közös.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1916. hozzászólásáraAz árversenyben egy szereplő csak egyszer mondhat árat, vagy van lehetősége akár többször is? Gondolok itt olyan esetre, hogy valaki nyit egy 10 Ft-os árral, amire a másik ember 11-et mond. Ilyenkor az első 10 Ft-os kiesett, vagy mondhat 12-öt?
Válasz Ebcsont #1914. hozzászólásáraIgen, a kulcsszó a nem alakítható ki. Jelen példánál maradva azért nem, mert a kiindulás, az alap, a tulajdoni hányad ezt nem teszi lehetővé. Ha a tulajdonosoknak, vagyis az egyedüli tulajdonosnak, aki 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik nem érdeke, hogy ezen változtasson, akkor csak egyetlen lehetőség marad, a bekebelezés. Nincs ebben semmi csavar.
Illetve van, mert ha pár napon belül hatályba lép a törvénymódosítás, akkor előfordulhat, hogy a felhívott példánál maradva a 0,2 ha-ral rendelkező tulajdonostárs versenybe száll, ő kínálja a legtöbbet, és visz a 9,2 ha-t is.
Egy gyakorlati példát szeretnék mondani és kíváncsi lennék szerintetek ilyenkor mik az esélyek:
Adott egy 1 ha hektár nagyságú közös osztatlan, aminek a legnagyobb tulajdonosa vagyok (de még nem 3 éve). Ilyenkor ugye én nem indíthatok bekebelezést, engem ellenben bekebelezhetnek. Nagyobb árat mondhatok mint mondjuk a bekebelező, vagy a 3 éves határ miatt arra se vagyok jogosolt?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1912. hozzászólására"16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
A kulcsszó a kialakítható. Nem kell, csak lehet. 10 ha osztva 2-vel 5 ha, ami bőven fölötte van a területi minimumnak. Ha az elvi lehetősége meg van, akkor az már kialakítható. Az már megint más kérdés, hogy a gyakorlatban ez a bekebelezéssel egyenértékű.
Pontosan ezek azok a példák amikből látszik, hogy mekkora logikai buborékokkal van tele ez a törvény. A jogszabály belső szerkezete egy katasztrófa. Minden valamire való törvény, rendelet stb. a közös szabályokat helyezi előre itt ezek "csak" a sokadik bekezdés.
Ha megvan az 51%-om a fennálló osztatlanban én döntök arról hogy hova szeretnék kerülni? Vagy az osztás irányát megszabhatom esetleg? Vagy a szerencsére van bízva minden...?
Válasz Ebcsont #1906. hozzászólásáraKivitelezhetetlen.
Azért mert nem tudsz kialakítani legalább két önálló földrészletet, amely megfelel a törvényi előírásoknak, vagyis nincs lehetőség a megosztásra. Ez azért szerintem a napnál is világosabb. Vagyis a megoldás a 3. alcím, a bekebelezés.
Válasz Bárány #1908. hozzászólásáraMert a jogalkotó az emberi/morális oldalával nem foglakozik.
.
Az mindig az egyén döntésén múlik hogy ebből erkölcsi/morális kérdést csinál vagy sem. Ràjelentkezik vagy sem....bekebelez vagy hagyja élni a másikat.. vagy csak azt mondja hogy neki ehhez joga van.... Annak idején a kolhozosításhoz is joga volt valakinek...megint másoknak pár évtized múlva joga volt szétverni ezeket a pár évtized alatt felépített rendszereket. Ideológiát meg hozzá kiszolgálónak törvényt lehet gyártani bármihez. Az emberi oldala a dolgoknak valahogy mindig háttérbe szorul
Válasz Bárány #1909. hozzászólásáraTény, hogy kezdeni kellett már valamit a rendszerrel, hiszen majd húsz éves volt a szabályozás maga.
Pontosan emiatt remélem, hogy még egyszer ezt a hibát nem követik el és ha nem is évente, de legalább 2-3 évente lesz egy érdemi felülvizsgálat, mint például ahogy a Földtörvénynél időről-időre ez megtörténik.
Válasz Ebcsont #1907. hozzászólásáraLásd még: családi gazdaságok ezévi átalakulása. Katasztrófa, ahogy a vonzataival nem törődtek a kedves alkotók.
(Offolás vége.)
Válasz Ebcsont #1906. hozzászólásáraÉs van ilyen!
Amúgy az emberi oldalról eddig legalábbis nem esett szó.
Nekünk van egy osztatlanban levő földünk, ahol a tulajdonostársnak csak kb. 0,6 ha-ja van. Nem akarja eladni, művelteti valakivel, és az a pár fillér, ami néha marad rajta, nekik sokat jelent.
Nem fogom elvenni tőle, még ha szerintem jobban is járna az egyösszegű, korrekt vételárral, amit amúgy meg is adnék érte. Van ismerősöm, aki szerint nem kéne ezen moralizálnom.
Válasz Ebcsont #1906. hozzászólásáraJa és szerintem ezekből a példákból is az látszik, hogy aki ezt a jogszabályt szövegezte az földet legfeljebb csak a virágcserépben látott.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1905. hozzászólásáraA matematika jelenállása szerint a 9,2 ha az a 92%-a a 10 ha-nak. A 92% bőven meghaladja az 50%+1-t.
Beadod a fh felé a kérelmet, kiértesíted a tulajtársakat. Osztóprogram, ügyvéd, egyezségi okirat. Kifizeted a tulajtársakat minimum az értékbecslés szerint. (Ha nem tetszik nekik csináltatnak egy új értékbecslést, ami nagy eséllyel nem lesz jobb, mint az előző.) Bejegyzés.
Nem, nem vagyok jogász..
Szerintem ez pont, nem bonyolult. A bonyolultság valahol ott kezdődik, ha a szomszédos táblában is van egy 1 ha alatti tulajdonrészed. Önállóan nem lehet kimérni egyiket se, de együtt bőven fölötte van..
Válasz Ebcsont #1904. hozzászólásáraEz most komoly? Hogyan?
Had kérdezzem már meg ha nem titok, te jogász vagy?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1901. hozzászólására#1900-as hozzászólás lép életbe..
https://quercus.blog.hu/
Válasz Ebcsont #1900. hozzászólásáraKöszi a választ.
Válasz Ebcsont #1898. hozzászólásáraIgen, ez lehetséges.
De mi van akkor, ha nem akarok egy négyzetmétert sem eladni a 9,2 hektáromból, viszont meg akarom szüntetni az osztatlan közös tulajdont?
Mi a teendő?
Válasz én 11 #1899. hozzászólására"(3) Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az 5. § (2) bekezdése szerinti tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed."
Szerintem ez mind meg van a te esetedben is.
Válasz Ebcsont #1896. hozzászólásáraÉrdekes.De az én konkrét esetem,15ha. enyém 8ha.és van egy 2ha.os tulaj.A többi tulaj nem található kis egy két aranykoronás.Az ügyvéd eddig nem tudott megoldást találni.Elöbb megosztás aztán bekebelezés ?Hogyan?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1897. hozzászólásáraPénzért, sok-sok pénzért.
Nyilván ennek ára van, nem is kevés. Ha szomszédos területen már van egy 1/1es tulajdonod akkor simán megéri a kínlódás akár az 1 hektárt is.
Válasz Ebcsont #1896. hozzászólásáraVilágos. Már csak azt magyarázd el, miért csinálna ilyen bulit az, akinek van 9,2 ha-ja.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1895. hozzászólásáraA 1894es hszben írtam egy lehetséges megoldást, de akár lehet úgyis, hogy a 9,2 ha tulaja elad a másik két tulajnak 1,2 ha-t, és így akár lehet 8-1-1 eloszlás is.
"7. § (1) Az egyezség keretében a tulajdonostársak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányadoktól eltérő megosztásban is megállapodhatnak. Ebben az esetben a tulajdonjog változás jogcíme közös tulajdon megszüntetése."
Válasz Ebcsont #1893. hozzászólásáraRendben. Akkor már csak az a kérdés, ez az általam fölhozott példában hogyan működik?
Válasz D. Csaba(Quercus) #1892. hozzászólásáraA példádban a három tulajdon egyezség keretében 9 ha és 1 hektárrá alakul át, úgy hogy a kisebbik tulajdonos megveszi a legnagyobb tulaj 9 ha feletti részét,és a harmadik tulajdonos hányadát.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1892. hozzászólására"16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez alapján nem a tulajdoni hányadnak kell elérni a területi minimumot, hanem a területnek kell legalább a területi minimum kétszeresét.
Válasz Ebcsont #1891. hozzászólásáraTévedsz. Például egy 10 h-os földrészleten az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányad 9,2 ha, a másiké 0,3 ha, a harmadiké 0,5 ha. Ebben az esetben is csak bekebelezésről lehet szó. Megosztás csak akkor jöhet szóba, ha van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a törvényben előírt területi mértéket.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1890. hozzászólására2 hektárt elérő vagy meghaladó területből már kialakítható két területi minimumot elérő földrészlet. Így ott már egyezségen alapuló megosztás van, nem pedig bekebelezés.
Isten mentsen mindenkit attól, hogy oda süllyedjen a világ, hogy nekem is földhivatalban kelljen dolgoznom!
Válasz Ebcsont #1887. hozzászólásáraMég tennék egy megjegyzést.
Végiggondolva a dolgot, lehet,, hogy nem lesz olyan sok dolgotok.
Szerintem zömében csak azok fognak belevágni ebbe a dologba, akik már eleve föl voltak erre készülve/készítve, másrészt azok, akik nagyban játszanak, és jelentős területeket fognak e törvény örve alatt megvásárolni, bekebelezni. Mert ez a törvény nekik lett kitalálva.
A többség szerintem az sem érti, miről van szó.
Válasz Ebcsont #1887. hozzászólásáraA jogászi képességekről.
Már a múlt héten írtam egy barátomnak az egyik érdekvédelmi szervezethez, hogy a 547/2020. Korm. rendelet hatályát fogja veszíteni, szerintem jó lenne. ha erről minél hamarabb tájékoztatnák a nagyérdeműt.
Az volt a válasz, hogy nagyon hülyén van megfogalmazva a dolog, így megvárják az AM állásfoglalását.
Pár napja megírtam neki, talán egyszerűbb, és gyorsabb lenne, ha megnéznék a Nemzeti Jogszabálytárban. Mert ott már mint hatályát vesztett rendelet szerepel.
Válasz Ebcsont #1887. hozzászólásáraRá fogok kérdezni az Andréka Tamásékra. De szerintem ezt mint mondottam, majd a bíróságok fogják tisztába tenni.
Egyébként a 2 hektár nem a felső határ. Akár egy 10, vagy 100 ha-os földrészlet esetében is lehet szó bekebelezésről. Az erdők esetében pedig mindegy hány hektár, mert ha a földrészlet átlagos szélessége nincs 30 méter, nincs megosztás.
Gondolom Te földhivatalnál dolgozol. Hát......kössétek föl a gatyát. De az is kösse föl, aki ebbe belevág. Ahogyan mondani szokták, az kezdjen bele, aki szereti a kihívásokat.
Én szeretem, ezért fogok ilyen megosztásokat, bekebelezéseket is vállalni.
Válasz D. Csaba(Quercus) #1886. hozzászólásáraMindennek előtt ez például a két hektár alatti osztatlan szántókra vonatkozik, ahol nincs 2 kialakítható területi minimummal rendelkező terület.
Ez a törvény ebben az esetben nem rendelkezik külön az okirat kötelező ellenjegyzéséről, míg a megosztásnál igen. Ebből következik, hogy az Inytv idézett paragrafusától se tud eltérően rendelkezni.
Meglátásom szerint ez leginkább jogalkotói következetlenség, amiből nem következik az ügyvédi ellenjegyzés mellőzése.
Válasz Ebcsont #1884. hozzászólásáraJa és akkor, mert látom elfelejtetted.
"(3) * E törvény rendelkezéseit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényben (a továbbiakban: 2020. évi LXXI. törvény) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
Tehát, ha a 2020. évi LXXI. törvény eltérően rendelkezik, akkor bizony azt a földhivataloknak tudomásiul kell venni.