#248 Hunter_

2011-08-09 19:12:36

Válasz erre

Válasz #247. hozzászólásra

Hát igen,hall az ember ezt azt,de mindenki inkább csak a saját szemének hisz!
A debreceni egyetetemen is csináltak kísérletet hallottam érdekességeket onnan is,nem biztos hogy úgy van minden ahogyan mondják és publikálják a dolgokat...

#247 Sz J

2011-08-09 18:57:46

Válasz erre

Válasz #246. hozzászólásra

Van ismerősöm aki szintén kísérletezett vele. Mintagazdasága van kb 600haon. Ő maga növényorvos. A szakértelme nemigen kérdőjelezhető meg a gazdaságát látva. Ő is azt mondta a tapasztaltai alapján hogy felesleges pénzkidobás ilyet vásárolni.

#246 Hunter_

2011-08-09 18:53:26

Válasz erre

Válasz #244. hozzászólásra

Nekünk is hasonló "jól"sikerült kísérleteink vannnak és még részben folynak is látható hatások nélkül!
Tavaly ősszel kukorica tarlóra szór(a)tuk kijuttató szerkezettel tácsázásal egy menetben,kontroll területet hagyva.Utánna még egy sor tácsa és búzavetés.Kelés után álományban és aratás uán a mérlegen sem láttunk külömbséget,de még a híres sikér javító hatása is elmaradt!Kukiban,naprában,burgonyában még folynak a kísérletek vizuálisan nem látható eredményekkel!
Szerencsére ezt látja képviselő is!
Ja és kútvízzel lett bekeverve úgyhogy ez nem lehet probléma!

#245 Sz J

2011-08-09 18:36:18

Válasz erre

Válasz #242. hozzászólásra

jah, hetedik hó 15én írtad. én meg 3.hó 13án juttattam ki.

#244 Sz J

2011-08-09 18:35:01

Válasz erre

Válasz #242. hozzászólásra

Én szereltem gép orrára pumptát és tartályt. Kombinátorra és carier tárcsára szórókeretet és egy menetben be volt dolgozva a magágyba mindig. A kannák sötét műhelyben letakarva voltak tárolva 2 napig.

#243 Sz J

2011-08-09 18:31:46

Válasz erre

Válasz #239. hozzászólásra

a területi képviselőtöket alig lehet levakarni olyan mnit egy pióca de erről eddig egy szót se ejtett... amúgy pedig állott vízzel történt mindig a kijuttatás... általában egyik nap kivittem ibc tartályokban a vizet a föld szélére és másnap tankoltam belőlük. A traki orrán lévő 200lityis hordóba pedig kútból tankoltam mindig. De le a kalappal azelőtt aki látott különbséget a kútvizes, a klórosvizes, és a kezeletlen között. Ha még termésmennyiségben nem is csak az állományon látható lenne valami halvány különbség akkor azt mondanám hogy okés. De SEMMI.

#242 phylazonit

2011-08-09 17:23:13

Válasz erre

Válasz #238. hozzászólásra

De egyébként itt is írtuk korábban (utoljára a 225-ben), hogy nem szabad klórozni. Van még pár alapszabály, ezeket is sűrűn említjük. Pl. nem szabad tűző napon tárolni a baktériumtrágyát még rövid ideig sem. Azaz így nem:



Ez a kép amúgy egy elégedett, régi felhasználónknál készült...

#241 ZZ

2011-08-09 17:19:29

Válasz erre

a baktériumtrágyát lehet műtrágyával együtt használni ??
pl: 1 ha kukoricatarlóra rászórok 1 q 6 26 30 vagy 1 q 15 15 15 műtrágyát és szántás közben szórnám még a bacikat ???

#240 phylazonit

2011-08-09 17:16:32

Válasz erre

Válasz #237. hozzászólásra

Kedves Koresz, vannak fóliás referenciáink, elég meggyőző eredményekkel. Általában ültetéshez és utólag, csepegtetéses öntözéshez szokták vinni a Phylazonitot.



Pontos technológiai tanácsokért hívd a 06 20 2755299-et, vagy írj egy emailt az info@phylazonit.hu-ra! A legkisebb kiszerelés 5 literes.

#239 phylazonit

2011-08-09 17:06:04

Válasz erre

Válasz #238. hozzászólásra

Olvasható a címkén, és az összes szóróanyagunkban. Ha valaki leklórozza a bacikat, az azért ne várjon sok különbséget.

#238 Sz J

2011-08-09 11:37:41

Válasz erre

Válasz #236. hozzászólásra

Jó hogy mondjátok így 3 év után ezt a klóros dolgot.

idén se volt semmi különbség a referencia és a phylazonitos területek között. Nekem ez volt a harmadik próbálkozásom és azt hiszem egyben az utolsó is.

#237 Koresz

2011-08-09 11:04:51

Válasz erre

Jó napot.

Megszeretném kérdezni hogy fólia sátorba is lehet használni a baktérium trágyát.Milyen kiszerelésbe lehet kapni?

#236 phylazonit

2011-08-09 09:19:47

Válasz erre

Válasz #235. hozzászólásra

Szántóföldi talajpermetezővel 300-500 liter/ha vízmennyiséggel javasolt a Phylazonit kijuttatása. A készítmény keverhető (kivéve baktericid készítmények és 7,5 feletti pH-jú más szerek), elvileg Öko-nivel is megoldható a kijuttatás.

Amire viszont érdemes odafigyelni, talán az Öko-ninél nem számít, a baktériumtrágyánál igen, nem hígítható klórozott csapvízzel. Ha nincs más megoldás, akkor a keverés előtt néhány óráig állni kell hagyni a csapvizet. És természetesen (lehetőleg esti vagy borús időben történő) kiszórás után a lehető leghamarabb érdemes a talajba forgatni a szert.

#235 Cajg

2011-08-03 10:04:46

Válasz erre

Mennyire keverhető ill. milyen víz mennyiséggel ajánlott kijuttatni. Repce magágykészítéskor szeretném öko-ni-vel együtt kijuttatni, ha lehetséges együtt.

#234 phylazonit

2011-08-02 08:17:27

Válasz erre

Válasz #233. hozzászólásra
Ha még sikerült az esők előtt kijuttatnod, akkor 1-2 héten belül (a kijuttatástól számítva 2-3) már mutatkoznia kell a szármaradványok szemmel látható barnulásának, bomlásának. Ha van kontroll terület, akkor a különbség is látható lesz.

#233 drenthe evo

2011-07-05 23:16:40

Válasz erre

Válasz #227. hozzászólásra

Ja . Úgy 2 héten belül lesz már remélhetőleg búza tarló és ezen próbáljuk ki szárbontásra.

Aztán ha beválik majd meglátjuk a többit , talán Kukorica tarlóra is egy kicsit , és tavasziak alá is egy kicsit.

Csak akkor lesz erőltetve , nagyban , ha a kis területek hozzák az eredményt .

Ez az utolsó próbálkozásunk . Ha ez se lesz eredményes , akkor megint csak a MAP és a N marad.

#232 phylazonit

2011-07-05 11:28:17

Válasz erre

Válasz #230. hozzászólásra

A talajba juttatáskor valóban különösen fontos a technológiai fegyelem betartása, mivel a baktériumkészítmények legnagyobb ellensége az UV sugárzás. Mindenképpen javasolt, hogy a kijuttatás hajnalban vagy este történjen, és a permetezőt kövesse a bedolgozó gép is.

Felülkezeléskor kicsit más a helyzet. Érdemes borult időben vagy este kijuttatni a szert, úgy, hogy 6-8 óra idő álljon rendelkezésre a leveleken keresztüli felszívódásra, és a baktériumok talajba hatolására. Ezért nem megfelelő a hajnali kijuttatás. (Az elsődleges hatást ilyenkor nem maguk a baktériumok fejtik ki, de van talajon keresztüli másodlagos hatás is... ha valóban nem éri őket napfény: ezért ajánljuk az esti kijuttatást. De valamennyire ilyenkor már a lomb is árnyékol.)

#231 Sz J

2011-07-05 11:12:52

Válasz erre

Válasz #222. hozzászólásra

Nem, ezt a ti emberetekre írtam.

#230 KékVillám

2011-07-05 11:07:53

Válasz erre

Válasz #229. hozzászólásra

Csak azt nem értem, hogy ugye talajelőkészítésnél egyszerre be kell dolgozni, mert ha 1 órát a napon van, utána nem sokat ér.
Ebben az esetben (felülkezelésnél) akkor nem pusztul el a baci?
Akkor ha talajalőkészítésnél sem egyszerre dolgozom be, hanem pár nappal később, akkor is van valami hatása?

#229 phylazonit

2011-07-05 11:03:39

Válasz erre

Válasz #174. hozzászólásra

Bár már csak jövőre lesz újra aktuális, ahogy az előbb írtam:
Tavaszi felülkezelés

#228 phylazonit

2011-07-05 11:00:48

Válasz erre

Válasz #179. hozzászólásra

Szokták a Phylazonitot használni őszi vetésű növények tavaszi, március végi felülkezelésére (és pl. rétek, legelők felülkezelésére is).

Leírás hírlevelünkben a tavaszi felülkezelés hatásmechanizmusáról:
Tavaszi felülkezelés

"A baktériumkezelés ilyenkor művi (szintetikus) úton nem pótolható lombtrágyaként működik. A felülkezelés hatásának biológiai magyarázata, hogy a tél végére elgyengült növények új hajtásainak, leveleinek kutikula rétege ilyenkor vékony, a sztómák nyitottak, nagy a növényen a felszívó felület, így a baktériumkészítmény táptalajául szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, növényi növekedést serkentő anyagok könnyedén fel tudnak szívódni. A másik pozitív hatás már a talajon keresztül érvényesül."

Semmi értelme nem lenne? Egy ellenpélda:
Felülkezelt napraforgó

#227 phylazonit

2011-07-05 10:51:22

Válasz erre

Válasz #220. hozzászólásra

Örülök, hogy te is így látod. A N és a MAP mellé a végén mégiscsak kipróbálod a Phylazonitot?

Ahogy időnk engedi, folyamatosan töltjük föl a a termelői képeket.

#226 phylazonit

2011-07-05 10:48:44

Válasz erre

Válasz #202. hozzászólásra

Repce vagy kalászos aratása után érdemes minél hamarabb, a tarlóhántáskor kijuttatni a Phylazonitot. De
kijuttathatod például a repce vetése előtti utolsó talajműveletkor is.

Kijuttatás tarlóbontáshoz

#225 phylazonit

2011-07-05 10:39:59

Válasz erre

Válasz #211. hozzászólásra

A Phylazonit forgalomba hozatali és felhasználási engedélyéből idézve:

*Előírt minőségi feltételek*
* Phylazonit MC
világosbarna színű, jellegzetes szagú, erősen viszkózus folyadék
* Phylazonit CB
világosbarna színű, jellegzetes élesztő szagú, szuszpenzió

Amit ehhez hozzá tudok fűzni a Phylazonitról:
1. Mindig a felmerült igények alapján gyártjuk, tehát 2-3 napnál régebbi gyártású áru nem lehetséges.
2. A gyárban nem kicsomagolt állapotban van, hanem tároló tartályokban, amelyeknek folyamatos a minőségi ellenőrzése, valamint hűthetőek. Ez annyit jelent, hogy a kiszállítás napján vagy éjszakáján történik meg a kicsomagolás. Ez azért van így, hogy a termelő a lehető legfrissebb árut kapja meg.
3. Büdös. Szintén biológiai folyamatok zajlanak le benne, mint pl. a szerves trágyában.
4. A színe: teljesen világos barnás színtől indul el és ez barna színbe is átmehet. Akkor nem megfelelő, amikor a színe fekete, mint a kávé. Ilyen a kimenő anyagoknál nem lehetséges.
5. Előfordulhat a kanna tetején fehér, nyálkás anyag: ez a termék minőségét nem befolyásolja, egyszerűen szűrőn keresztül kell beönteni a tartályba, hogy ne duguljon el a szórófej.
6. Kijuttatás előtt fel kell rázni!
7. Csapvízzel (klóros vízzel) nem szabad kijuttatni, mert az öli a bacikat. Ha nincs más lehetőség, akkor legalább 1 órát várjatok a tartály vízzel való feltöltése és a Phylazonit hozzáadása között.
8. Tartalmaz kalcium-karbonátot, amely pufferként van jelen, nem oldódik vízben, így ez lerakódhat a ballon aljára, ez nem jelent minőségi romlást.

Remélem sikerült megválaszolnom néhány kérdést.

#224 phylazonit

2011-07-05 10:26:30

Válasz erre

Válasz #212. hozzászólásra

Természetesen akadnak, akik vállalják, hogy kevesebb N-t adnak a Phylazonit mellé:
Termelői visszajelzések

#223 phylazonit

2011-07-05 10:14:44

Válasz erre

Válasz #222. hozzászólásra

Talán így:
http://www.phylazonit.hu/vendors.html

#222 phylazonit

2011-07-05 10:13:58

Válasz erre

Válasz #221. hozzászólásra

Ezt ugye a bactofilos képviselőről írtad? Biztos vannak a mi forgalmazóink között is rámenősek és kevésbé rámenősek, de vérszívók talán mégsem.

Egyébként most már elérhető az országos hálózatunk forgalmazóinak listája a honlapunkon is. Lásd a linket.

A központi számon pedig nyugodtan lehet panasszal élni akár a kiszállított termékkel, akár a forgalmazóval kapcsolatban. Erre persze ritkán kerül sor.

#221 Sz J

2011-07-04 22:01:17

Válasz erre

Azt se szeretem bennük hogy a területi képviselőjük egy vérszívó.... feszt pofátlankodik hogy menyit karok venni tőlük, miért csak annyit, stb... megmondtam neki hogy nyugodtan legyen, majd szólok ha kell anyag erre szinte hetente jön valami kitalát ürüggyel... ha már mérgesen elküldöm hogy most nem kell, hagyjon békén akkor rá 3 napra sms-t küld hogy vegyek mert nagyon megéri.

#220 drenthe evo

2011-07-04 21:42:49

Válasz erre

Azért vannak itt érdekes képek . Ha ezek tényleg nem lefizetett emberek , akkor elég meggyőzőek a képek.

KATT
KATT

#219 drenthe evo

2011-07-04 21:14:22

Válasz erre

Válasz #217. hozzászólásra

Pedig erre kíváncsi lennék .

Nyáron újra kipróbálunk 1 hektáron bacizni.

Tarlóbontásra , és ha jó akkor minden kuki tarló kezelve lesz vele.

#218 rilex

2011-07-04 15:53:08

Válasz erre

Válasz #217. hozzászólásra



Csak jpg formátumú képet tudsz felrakni ide. Talán az a gond...

#217 ÁkosZsolt

2011-07-04 15:48:40

Válasz erre

most

#216 rilex

2011-07-04 15:32:49

Válasz erre

Válasz #215. hozzászólásra

???
Sztem lemaradt a kép...

#215 ÁkosZsolt

2011-07-04 14:56:22

Válasz erre

A középen látható zöldebb csík nem kapott bacit tőre, a két oldal igen,műtrágya u.az.

#214 rilex

2011-07-04 11:51:05

Válasz erre

Válasz #210. hozzászólásra

Fotót ugyan én sem láttam, de szoktak meghívni érdeklődőket a gyárba, hogy ott nézzék-tapasztalják meg a dolgokat.

#213 Mf-es

2011-07-04 11:26:46

Válasz erre

Válasz #210. hozzászólásra

Tudomásom szerint,a baktofilnak van.

#212 Devyd

2011-07-04 06:20:35

Válasz erre

Phylazonit-ot használt vagy használ itt egy cég évi 3-400ha-ron majd beszélek az agronomussal.azt mondják egyszer kiprobálni kevés,2-3év inkább ami közben látszik a hatás...bactofil repcében 7100ft kb a hektárdózis,1mázsa pétivel kevesebbet kapna,de nem hiszem h bárki bevállalná h kevesebbet adna...meglátjuk.
Minden cikkben azt irják,hogy magágykészités elött kéne kiszorni a szert,szántoföldi géppel lenne kinyomva kb 250liter vizzel.

http://www.agrobio.hu/?action=download&type=downloads&id=53

#211 Sz J

2011-07-03 21:12:14

Válasz erre

Válasz #210. hozzászólásra

Én régebb a bactofillal jártam így. Volt maikor tiszta vizet hoztak 50literes kannákba... meg reklamáltam hogy ne nézzenek már ennyire hülyének... hebegtek-habogtak húzták a szájukat de kicserélték valami szennyvíz szinű-szagú löttyre... nem lepődnék meg rajta ha tényleg a derítőt fölözték volna le... Nincs jó tapasztalatom egyikkel se.

#210 lac*

2011-07-03 16:44:53

Válasz erre

Válasz #209. hozzászólásra

Meg ami még eszembe jutott. Minőségbiztosítási rendszert miért nem vezet be egyik baktériumgyártó sem? Mert két kanna tartalma eltérő színű volt nálam.Ki tudja mit adnak el így.A gyártásról még véletlenül sem tesznek fel a honlapra fotót.De lehet csak én vagyok bizalmatlan.

#209 Sz J

2011-07-03 15:36:57

Válasz erre

Már harmadik éve csináltam (kontrollal) de mindig közbe jött valami apróság amire rá lehetett fogni hogy miért nem lett jó. Eddig sose tapasztaltam semmiféle eltérést a kontroll és a kezelt között. Általában zab alá tavasszal magágykészítéssel egy menetben bedolgozva használtam... többet szerintem nem fogom. Szerintem is inkább nitrogént az állománynak hogy legyen zöld és gyökér tömeg ami bedolgozva majd növeli a talaj szerves anyag tartalmát, és ha lesz szerves anyag akkor lesz min szaporodni a baciknak és kijuttatás nélkül is ott lesznek...

#208 lac*

2011-07-03 13:23:22

Válasz erre

Válasz #202. hozzászólásra

Én napraforgó vetés előtt dolgoztam be bactofillt 2éve.Véleményem szerint semmi hatása nem volt.

#207 cimbike.

2011-07-03 12:00:43

Válasz erre

Én kipróbáltam már. Volt 6ása. De úgy gondolom h a nyereség vagy realizálódik, vagy nem. Így az használja, akit nem érint túlzottam az, amikor ki kell fizetni!

#206 Pilátus

2011-07-03 11:55:03

Válasz erre

Inkább vegyél egy nagy levegőt és csak az orrodat fújd ki...A pénzt meg költs el nitrogénre állományban vagy ha annyira tarlózni akarsz akkor karbamidra ,de hogy megnyugodjál akkor a karbamid mellé nyomjál egy kontrollt ,lesz különbség...

#205 Dinnyés Laci

2011-07-03 11:20:52

Válasz erre

Válasz #202. hozzászólásra

Nekem az a véleményem,hogy pénzkidobás az egész de te tudod.Szerintem tarlóhántáskor fujd ki

#204 Devyd

2011-07-03 11:08:29

Válasz erre

Szeretném kiprobálni.

#203 KékVillám

2011-07-03 10:59:03

Válasz erre

Válasz #202. hozzászólásra

Hali!

Nekem van egy ismerősöm, mint már írtam, de ő csak kuki és napra alá használja.
Repce alá...hát nem tudom. Valaki csinálta már így, vagy ajánlotta valaki, vagy csak pusztán szeretnéd kipróbálni repcében?
Mindenesetre én vetés előtt juttatnám ki, készítéssel, vagy ha permetezővel nyomod, akkor készítés előtt.

#202 Devyd

2011-07-03 10:41:33

Válasz erre

Sziasztok.látom senki sem reagált.
Senki nem használ ilyen készitményt?
Tapasztalatok?
Én repce alá Bactofil B10-et szeretnék kiprobálni.
Vélemények?mikor kellene kijuttatni?vetés elött vagy már tarlohántáskor?

#201 Devyd

2011-06-29 22:14:33

Válasz erre

Kinek van tapasztalata a phylazonittal illetve a bactofillal?

#200 KékVillám

2011-06-03 11:46:15

Válasz erre

Válasz #196. hozzászólásra

Azért a bactofil sztem hatásos... Én jövőre lehet fogom használni.
Én ismerek olyat, aki 1L-t rak kuki alá, meg 3q N-t. És szárazon átlagban tavaly is megvolt neki a 10t/ha.

#199 Pilátus

2011-06-02 11:17:20

Válasz erre

Válasz #189. hozzászólásra

A Magyar ezek szerint jóbb(oldalon áll)???...Ki csinál Neoma vetőmegot itthon ,tudtok ilyent???