Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Massey Ferguson traktorok új
- Faapríték fűtés-tüzelés új
- Körbálázót, de milyet? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Claas traktorok új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Horsch Terrano FX és Terrano FG kultivátorok új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
Cikkajánló
Hirdetés
Érdemes ezeket a termékeket keresni az ALDI polcain
Az ALDI egyre több olyan magas minőségű termékkel várja a vásárlókat, amely...
748 hozzászólás
Válasz #297. hozzászólásra
Végül is lett valami eredménye a bacizásotoknak ??????
Válasz #287. hozzászólásra
Én is így tudom...
Válasz #293. hozzászólásra
Elsőre az jutott eszembe, hogy a talaj biológiájába való beavatkozással tönkre megy annak az élővilága, akár a kémiája is ami még lassabban állhat helyre. Aztán jobban belegondolva a kijuttatással csak fel van gyorsítva, viszont így a raktározott szerves anyag csappan meg. Így mikor az elfogy nem tudja fenn tartani azt a hatást. Ha pedig abba maradt a kijuttatás a talaj minősége csökken, mikor már eléggé feldúsul pl szármaradvánnyal és van minek folyamatosan bomlani. Mikor vissza dúsult a talaj ugyan olyan ütemben tud folyni a bomlás mint eredetileg.
Ezt persze nem tudom sem érvelni, sem bizonyítani, mindenki gondol amit akar.
Az hogy nem régi azt takarja, hogy nincsen elég tapasztalatuk a gazdáknak, hogy dönteni tudjanak.
Pl. a műtrágyák már régen vannak így annak a hátrányai, előnyei ismertek.
A szerves trágyának szintén ismertet a tulajdonságai.
Viszont ennek a szernek csak az erőteljes reklámja, illetve az erőltetett, semmit mondó reklámjai amik feltűnőek. Persze aztán lehet csak nekem tűnik semmit mondónak, és félre értem az egészet.
Válasz #292. hozzászólásra
Részben ezért ajánljuk a speciális kijuttatószerkezetet. Hogy minimalizáljuk a "plusz munka plusz idő plusz költség"-et.
Ezzel nem kell külön szántóföldi permetezővel bajlódni, egy menetben kijuttatható a baktériumtrágya pl. a tarlóhántáskor. A beszerzést pedig támogatjuk, visszatérítéssel. A szerelési útmutatóban minden lényeges infó megtalálható.
(Még a hosszú távról jut eszembe, a demecseri KOR-AN '98 Kft.-ben 2002 óta baktériumtrágyáznak, mára 3000 hektáron; a Mezőfalvai Zrt.-ben is évek óta próbálkoztak, az idei évtől 3200 hektáron kezelik a tarlókat Phylazonittal.)
Válasz #287. hozzászólásra
Hasonló eredményről írtak Kétegyházáról, egy négy éves phylazonitos kísérlettel értek el közel egy százalékpontos humusztartalom-növekedést. Ha valakit érdekelnek a részletek, adok telefonszámot.
Válasz #286. hozzászólásra
"nincs elég rég a piacon."
Mi lenne az elég rég? Íme egy Phylazonit prospektus a 90-es évekből. Az Azotobacter chroococcum és a Bacillus megaterium már akkor is a termékben volt.
Dr. Dégen Árpád cikke 1924-ből, a talajoltásról. Ez persze nem a Phylazonitról szól.
Mindenesetre kíváncsiak lennénk az elméletedre, miért romlana hirtelen a föld a baktériumtrágyázástól. Melyik összetevő okozná a kárt?
Válasz #285. hozzászólásra
Mi is minden szárat a fődön hagyunk, néhány hektárt búzaszalmát bálázunk fel minden éven, igaz idén még egy kis repceszár is bejött, de pár hektárokról van szó összevissza. Összevetettem a talajvizsgálatokat most és az előző 5évesben készültet, némelyik táblán egy nagyon minimális humusz emelkedést találtam, de lehet ennyit a két laboratórium is téved egymáshoz képest... Hozzáteszem ezekre a táblákra időközben kétszer volt szervestrágya szórva.
A SZERVESANYAG tartalom mindegyiken nőtt kicsit kb egyöntetűen, páréve mulcsosan dolgozunk elég sokat, meg lucernázunk régóta, repce olajretek ezek aktívan vetésforgóban játszanak, szervestrágya kevés van de szórogatjuk amikor összegyűlik.
A zöldtrágyázást sem azért akarnám behozni mert kötelező, hanem hogy gyógyítsa a talajt.
Nem hiszek ezekben a baktériumokban, de vannak ezek a cellobióz meg ilyesmi szárbontók amiktől pl a kukoricaszár már tavaszra majdnem elbomlik nélküle meg 3év múlva is előszántom egyben a górét...
Szóval lehet, hogy valamire jók meg kellene csakhát mindenkit nehezen visz rá plusz munka plusz idő plusz költség és nemnagyon van látszati eredménye általában.
Minden évben mondom, hogy majd jövőre, de tényleg jövőre kikellene próbálni valóban.
Engemet csakis szárbontó érdekelne hogy felgyorsulna a bomlási folyamat nagy szártömeg esetén is.
Válasz #290. hozzászólásra
Duma az van... kézzel fogható eredmény meg nuku... de mindenki látott már egy embert aki halott olyanról hogy valakinek bevált... 
Itt alul ovas el a sok megelégedett felhasználó véleményét... egyik se ír 3 évről.
Válasz #289. hozzászólásra
egymást követő 3-4 év használat adhat érdemi eredményt ne feled !!
Válasz #288. hozzászólásra
Én 3x próbálkoztam vele szántón (zab). Kimutatható vagy akár csak a legkisebb szemmel látható pozitív eredményt nem kaptam a kontrolhoz képest sohasem.
Mind szép és jó, hogy így írjátok az eredményeket, de mennyire függ a minta vétel? Nem tudom, hogy szántón hogy működik, de középsuliban tanultuk a mintavételt, akkor hengerrel végeztük , és egy csomót számoltunk
, de az tömör volt, a szántó meg porhanyósabb és folyamatosan van keverve, a tápanyag kijuttatás sem feltétlenül egyenletes. Mennyire lehet bízni az ilyen számokban? Valaki letudná írni, hogy mennek az ilyen minősítések?
Válasz #285. hozzászólásra
nálunk egy nagymenő/kabai cukorgyár répás/folyamatos meszezéssel és szervestrágyázással tudott 1 % humusz növekedést elérni 3-4 év alatt!!
és már 1% nagy szó!!!!
Válasz #284. hozzászólásra
Igazából én sem használnám, csak elméletem van, hogy is működik az egész, és hát abban az elméletben csak rövid ideig nagyon jó azt a csúcs után hirtelen romlik a föld, persze helyre állhat. Ez csak az én gondolat menetem. A kérdésemmel azt akartam meg tudni mennyi ideje lehetnek a kísérletek, és hát nem sok, mármint nincs elég rég a piacon. Még nem tudom biztosra mik lehetnek a következményei.
Válasz #284. hozzászólásra
No "Koma" jó nagy ökörséget mondtál..............
Biotermelőnél nőt a humusz 10 év alatt.......még jó, hogy nem csökkent !!!! Mivel ott szinte kötelező a szár visszaforgatás ha nincs állata, ha meg van akkor a trágyázás..........legalább is itt is van egy biogazda és ahol lehozza a szárat ott trágyáz a többin meg szecskázza állandóan.............
Aki elhiszi, hogy 1-10 liter vizekkel megváltja a világot meg a termelést az jó nagy..............
Válasz #281. hozzászólásra
Köszönjük a "válaszokat".
Kicsilány: A Phylazonit első szabadalmi bejegyzése 1978-ban történt. Azóta folyamatosan használják, változó (növekvő) nagyságú területen. Persze időnként változott a termék összetétele, de léteznek érdemi, hosszú távú kísérletek.
Most fejből egy BAZ megyei biotermelőt tudok idézni, aki 200 hektáron használta több mint 10 évig, és például 1,5-1,8-ről 3% fölé emelkedett valamennyi tábláján a humusztartalom. Persze nem mindenkinek ez a célja, és nem mindenki biotermel, ha elmondod, milyen kultúrában, esetleg milyen térségben érdekelnek tapasztalatok, utánakérdezek.
nekem most ha ingyen adnák sem szórnám ebben a szárasságban mit sem érne!
Válasz #281. hozzászólásra
Rövid távlatra .
Jól levesznek pénzel , aztán ha panaszkodsz és kártérítést követelsz , soha többet nem látod őket.
Sziasztok
Nekem még kétségeim vannak ezzel a szerrel szemben, mióta létezik a baktérium trágya, milyen távlatra vannak eddig a kísérletek?
Válasz #250. hozzászólásra
Megváltozott a Phylazonit nagyteljesítményű kijuttatáshoz ajánlott fúvóka. Az eddigi XR TeeJet 110 04 VP helyett az AIXR TeeJet 110015 fúvóka használatát javasoljuk.
Phylazonit adagolása
Válasz #278. hozzászólásra
!
Értem köszönet
Válasz #276. hozzászólásra
Ekkora hőségben és ilyen száraz talajokon mi sem tanácsoljuk a kijuttatást. De ha például repce vetés következik, és nem lehet várni a talajmunkákkal, abban az esetben csakis éjszakai kijuttatást javasolunk.
A kijuttatás minősége abból a szempontból számít, hogy melyik megoldással teremthető ilyen extrém körülmények között otthonosabb közeg a baktériumok számára. Tehát a jobban "takaró" talajművelő eszköz lehet a nyerő (a hőhatás és az UV sugárzás csökkentése miatt). Normál körülmények között nincs érdemi különbség a tárcsa és a kultivátor hatásfoka között (a baktériumtrágyázást nézve).
Válasz #276. hozzászólásra
én ilyenkor nem szórnám(máskor se).
Válasz #273. hozzászólásra
Érdeklődnék, mi van ha ilyen melegben porszáraz talajba van a baktérium bedolgozva?
Maradnak életképes bacik a következő esőig, vagy erre nincs esély?
Másik, a bedolgozás minősége befolyásolja a hatást? Például szántóföldi kultivátor "csak" elvágja a talajszelvényt a esetleg jelenlévő árva és gyom kelés gyökérzónájában, és kevésbé kever inkább csak megmozgatja a talajt, szemben a tárcsával amivel feketére is lehet művelni. Utóbbi esetén jobb hatás várható?
Válasz #273. hozzászólásra
kösz....
Válasz #266. hozzászólásra
Lehet, hogy az adagolás volt rosszul belőve? Vagy valami más hiányzik? Forgalmazói beszámolókon hallottam egy példát arról, hogy valahol Bugyi környékén dinnyére adott ki egy termelő... és itt sorolni kezdte a forgalmazónk, mi mindent, a többiek meg lassan fogni kezdték a fejüket, mindenesetre volt Phylazonit is a kijuttatott készítmények között, és nem működött. Aztán egy talajvizsgálat kiderítette, hogy valamelyik mikroelemből van túl kevés a talajban, ezért nem működik semmi.
Egy másik forgalmazó arról beszélt, hogy azokon a területeken, ahol ő szerződik, pl. kukoricavetéshez ő már tíz litert nem is ad, mert nincs értelme, nem látszik semmi, feléjük 15-20 kell. Ez talajfüggő.
Persze innen csak találgatok. Még a gázolajfogyasztásban sem volt változás?
Válasz #271. hozzászólásra
Igen. A lényeg, hogy a talajba kerüljön, és a gyökérzet közelébe, kijuttatás közben pedig lehetőleg ne érje UV sugárzás.
Válasz #266. hozzászólásra
A legmagasabb 10/0 l-es, 350.000 tős parcellaátlag 4,019 t/ha volt. Ez is alacsonyabb két mázsával, mint a leggyengébb 15/10 l-es.
Válasz #270. hozzászólásra
Köszönöm a válaszát,de inkább a sz.tőke mellé való beöntözésre gondoltam (ki ásnám, öntözés, és takarás ). Így is megoldható ?
Válasz #268. hozzászólásra
Igen, többet érsz vele, mint ha hagyod megromlani. Kijuttathatod sorközbe (a CB-ben is vannak nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumok), 20 liter/ha mennyiségben. A kijuttatás után mindenféleképpen be kell dolgozni. Javasolt este vagy éjszaka megcsinálni a kijuttatást és a bedolgozást.
Válasz #268. hozzászólásra
Nyugi . Kár nem tudsz vele tenni...
Szép jó napot mindenkinek!Azt szeretném kérdezni,a meg maradt Phylazonit cellulózbontómat kijuttathatom-e esetleg szőlő tőke mellé. És azt milyen módon és adagban tehetem.Válaszát előre is köszönöm.
Válasz #266. hozzászólásra
Kb ...
Még azt se értem , hogy miért nincs egy nagy cég , aki ezt felkarolja ?
Miért nem árul a KITE , IKR , Chemical Seed baktériumot a partnereinek ?
Talán mert nem akarnak vele beégni ?
Válasz #259. hozzászólásra
Szárbontásra lehewt hogy jó. De aki ebben bízik műtrágya helyett az ne sok reményt fűzzön hozzá. 
És a legmagasabb kezeletlen parcella átlag mennyi volt?
Én próbálkoztam vele, hittem benne, 3 egymást követő évben... semmi kézzelfogható vagy akárcsak szemmel látható eredmény nem volt.
Válasz #260. hozzászólásra
Általában nyitottak vagyunk az ilyesmire, most is így van. A részleteket egyeztetni tudod Vajda Péterrel, a Phylazonit Kft. ügyvezetőjével. 06 (20) 9516345.
Válasz #263. hozzászólásra
Nyilván te sem gondolod komolyan, hogy erre így látatlanban tudom a választ. A "vizuálisan nem látható eredmények"-et vegetációs fázisban például okozhatják olyan hibridek, amelyekben korlátozzák a zöldtömeg növekedését. A kijuttatáskor a technológiai fegyelem a leírásod alapján rendben lehetett, ha friss volt a készítmény, azzal sem lehet gond.
Írtam a mezőfalvai repcés kísérletet, nincs előttem az összes szám, de akár az is elképzelhető, hogy a legjobb kezeletlen parcella jobb eredményt hozott, mint a legrosszabb kezelt, az átlagban mégis határozott volt a különbség.
Ha idén próbáltad először, azt mondanám, a végleges döntés előtt ugyanazon a területen használd jövőre még egyszer.
Válasz #259. hozzászólásra
Ebbe a lefizetetéses dolgba jobb,ha nem megyünk bele csak ismerni kell az urat az egyetemen bárkit meg lehet kérdeni mikre képes.
A másik dolog én is kipróbáltam, illetve próbálom (gondolom olvastad)szerinted nálam miért nincsennek látható külömbségek egy kultúrában sem?
Válasz #260. hozzászólásra
Nem tudom, épp hogy állunk kísérletekkel, rákérdezek.
Válasz #257. hozzászólásra
A baktériumok a talajba juttatás után táplálkoznak, szaporodnak, terjeszkednek (a készítmény hatásmechanizmusának egyik, ha nem is elsődleges eleme az, hogy a bacik a talajban található káros mikroorganizmusoktól elveszik az életteret, azokat visszaszorítják). A mozgásuk természetesen a rendelkezésre álló idő és táplálék függvénye, de szántóföldi léptékben csepegtetéses öntözés esetén is kifejtik hatásukat a talajban.
Válasz #259. hozzászólásra
Egy két kísérletbe beneveznék.olajtök,búza kukorica ,napraforgó.
Válasz #254. hozzászólásra
Igen, ezzel, hogy szerintem semmit sem ér az egész, vagy XY azt mondta, hogy semmit sem ér az egész, nehéz mit kezdeni. Vagy hogy nem is úgy van, esetleg kozmetikázzuk a számokat, sőt, lefizetünk embereket.
Épp itt van előttem a Mezőfalvai Zrt. nagyparcellás phylazonitos repce felülkezelési(!) kísérletének eredménye, 2010. szeptember 4-i Visby vetés, 20 t/ha szerves trágya szeptember 1-jén vagy 2-án, ősszel műtrágyát nem kapott. A kontroll ősszel 10 l/ha Phylazonitot kapott, tavasszal nem volt felülkezelés, a kísérletik közül a legjobban teljesítő ősszel 15 l/ha-t, tavasszal 10 l/ha-t felülkezelésre.
Az átlag 350.000 vetett tővel 3,919 t/ha (kontroll) illetve 4,505 t/ha (kezelt) volt. (Persze voltak jobban és gyengébben teljesítő parcellák, a legmagasabb kezelt parcellaátlag 5,021 t/ha volt.)
5,86 q terméstöbblet, az mondjuk szolid 100e-s tonnaáron ez hektáronként 60e forint, a Phylazonit különbözete 9e/ha, a felülkezelés gépköltsége (ha amúgy nem lenne) nem tudom, pontosan, mennyi lehet, talán 5e/ha körül.
Még ha bizonyos kisebb költségeket ki is hagytam, ezeken a számokon fölösleges kozmetikáznunk.
Én azt mondom, ha valaki szerint az egész nem működik, szerezzen egy literrel, az nem nagy befektetés, locsolja be otthon a konyhakertben, csináljon kontrollt, elgondolkodtató lesz, amit lát.
A lefizetésről jut eszembe a Kaposvári Egyetemen végzett kísérletsorozat. A kísérletek anyag-, személyzeti stb. költségeit természetesen a Phylazonit állta. Az eredményeket látva (és nem másért :) viszont az egyetem megbízott kutatónkból vevőnkké vált, és a saját tangazdaságaiban is juttat ki Phylazonitot. Ők nem úgy gondolják, hogy semmit nem ér.
Én tavaly kipróbáltam tárcsázott napraforgó tarlóra tárcsázással bedolgozva. 230 kg kevert műtrágyát kapott és őszi árpa lett a tárcsázásba vetve. tavasszal 150 kg AN 34. 58 q lett az átlagom, eddig 55q-nál többet nem tudtam csak műtrágyával+ nem találtam napraforgószárat a tarlóhántáskor. Lazítózáskor 50 cm-en könnyen vitte a traktor. Azért próbáltam ki, mert napraforgó után én 2szeri tárcsázásba vetem a kalászost és így eddig a napraforgószárat egészban megtaláltam még a kalászos tarlóhántáskor. Én meg vagyok elégedve.
Üdv mindenkinek! Phylazonittal kapcsolatosan érdeklődnék. A kijuttatáskor ha csepegtetéses technikát alkalmazok akkor a talajban a baci tud-e terjedni, és így kifejteni tarló bontó hatását.
Válasz #250. hozzászólásra
Kétféle fúvókát szoktunk ajánlani adagolástól függően: Phylazonit adagolása
XR TeeJet 110 04 VP
ConeJet TXVK-3
Válasz #241. hozzászólásra
Lehet, sok esetben kiegészít(het)ik egymást a pozitív hatások. Pl. kukoricatarlóra őszi búza előtt szoktak nitrogént adni (a mezőkeresztesi Aranykalászban például 34 kg/ha körüli nitrogént). Vagy fejtrágyaként.
De hogy mit, mikor, és mennyit, abban a terep ismeretében területi képviselő tud tanácsot adni.
Válasz #246. hozzászólásra
Én is azon a véleményen vagyok , hogy xart se ér az egész (ez értendő minden bacira)...
Ez ma a legnagyobb üzlet :
- Vegyél húgylét műtrágya áron , és ha semmit se ér akkor is hinni kell benne !
241 ????
értem,köszi
Válasz #250. hozzászólásra
Sima réses. A mérete a kijuttatandó vizmennyiségtől függ. Én 01essel szórtam. De xopás, komoly szűrővel is nézni kell rendszeresen hogy nincs e dugulás.
milyen fuvoka kell ehhez?bactofilhoz?
241 kérdésemre valaki ????