Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- Claas traktorok új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Körbálázót, de milyet? új
- Horsch Terrano FX és Terrano FG kultivátorok új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Direktvetés, no-till. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Massey Ferguson traktorok új
Cikkajánló
Új programmal segítik a dolgozók azonnali munkába állását
A vissza nem térítendő támogatás összege maximum 54,24 millió forint lehet.
748 hozzászólás
Tavaszi ajánlat:
2-3 héttel vetés előtt a vetőágykészítéssel egy menetben 15 l/ha Phylazonit kijuttatás a magágyelőkészítő gépre szerelt szórószerkezettel.
Vetéskor a vetőgéppel 60-70 kg hatóanyag nitrogén kukorica alá, és 30kg hatóanyag napraforgó alá.
Ez a technológia sok termelőnél bevált.
Másik variáció. A vetőgépre felszerelni az elektromos pumpás szórószerkezetet és vetéssel egy menetbe kijuttatni a fenti Phylazonit és nitrogén műtrágya mennyiséget.
Válasz #93. hozzászólásra
De egy rendes talajéletnél,a kijuttatott baktérium nem fogy el,hanem szaporodik.A műtrágyád nemfog szaporodni.
Válasz #94. hozzászólásra
Üdvözlöm!!!
Már phylazonitozunk kb. 2 éve.Csak tárcsára felszerelt készülékkel jutatuk ki eddig.Búza alá ősszel csak phylazonitott tettünk ki komplex helyett.
Eddigi tapasztalat csak pozitívak.
Kérdésem a tavaszi növények alá való kijutatással lenne.
Kukorica alá vetőgéppel tettünk 120 kg hatóanyag nitrogént, napra alá 50-60 kg h.anyagot.
Egy sorral végezzük a talajzárást és vetőágykészítést.
Erre a gépre szeretnénk felszerelni a szórókeretet és tartályt.Elmunkálás és kijuttatás után mennyi idővel javasolja a vetést ilyen fajta műtrágya kijutatással????
És Ön szerint mennyivel csökkenthetjük a kijutatandó hatóanyagot,érdemes-e????
Eddig napránál és búzánál van tapasztalat.Itt nem csökkentettük a n mennyiséget.Itt voltak a legnagyobb termések,még ha a terület gyengébb minőségű is volt.
KB. napránál 3q plussz, búzánál3-4 q.
Köszönöm válaszát.
Válasz #65. hozzászólásra
.
Én már próbáltam az amalgerolt,volt mellette kontroll de semmi különbség.Azt irja hogy nem fog errodálni annyira a talaj,de nekem úgy elvitte a viz a talajt hogy ihaj.Pedig nem partos hanem enyhén lankás.300 méteren kb3-4 méter szintkülönbség
A Debreceni Egyetem kíssérletei (Dr.Lévai László 30/9079433) bizonyitották 2009 évben a 20% foszfor hasznosulást.
A többivel mi lesz?- lekötődik a talajba és csak a foszfor feltáró baktériumok segitségével válik felvehetővé a növények számára.
Optimális eset: 20-30 Chőmérséklet,+ valamennyi nedvesség.
Ha Te kiszórsz egy q foszfort, csak gondolod, hogy az teljesen hasznosul.
Legjobb esetben is csak 40-50%, szárazságban 20% körül.Igaz, hogy a foszfor nem mosódik ki, csak a nitrogén.
A műtrágyával fokozatosan savanyítod a talajt, tönkreteszed a talajéletet !!!
Gondolom nem ez a célod !!!
Szivesen segitünk a műtrágyázás és baktériumtrágyázás megfelelő arányát és mennyiségét megtalálni talajaid számára.
Válasz #87. hozzászólásra
Rámentem már a honlapotokra
A műtrágya már bevált, és most olcsó is
Ez igaz. A növények számára nélkülözhetetlen a tápanyag utánpótlás. Viszont nem mindegy, hogy mit kapunk és mennyiért. Nézzünk egy kis összehasonlítást.
Vegyük alapul a 34%-os nitrogén műtrágyát. Ez azt jelenti, hogy 100 kg-ból 34 kg nitrogént tartalmaz. Ennek a legjobb esetben is, optimális talajélet esetén max. az 50%-a, tehát 17 kg hasznosul.
Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, nem optimális talajélet esetén min. 40 kg hatóanyagot, optimális talajélet esetén, ez elérheti akár a 200 kg hatóanyagot is. Tehát átlagban 100 kg-mal bátran számolhatunk.
1 q nitrogén műtrágya, és 10 liter Phylazonit, közel azonos árban van. Az egyikért kapunk 17 kg nitrogén hatóanyagot, míg a másikért 100 kg nitrogén hatóanyagot.
Vagy nézzük a 3 x 15-ös komplex műtrágyát. 100 kg-ban van 15 kg foszfor, 15 kg kálium, és 15 kg nitrogén. Kutatások és kísérletek alapján bebizonyosodott, hogy a foszfornak csak max. 20%-a, vagyis mindössze 3 kg hasznosul. Ugyanez vonatkozik a káliumra is.
Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, optimális esetben akár 30-40 kg/ha foszfor, kálium hatóanyagot tár fel a talajból.
A 3 x 15-ös műtrágya másfélszer annyiba kerül, mint 10 L Phylazonit. Egyikért kapunk 3 kg hatóanyagot, míg a másikért 40 kg-ot
És van aki ezt elhiszi??????
A legjobbat azon derültem, hogy a Foszfornak -nak csak 20%-a hasznosul a többivel mi lessz? mert ugye mint tudjuk ki nem mosódik a talajból
"Ezzel szemben a Phylazonit 10 L/ha mennyiségben, optimális esetben akár 30-40 kg/ha foszfor, kálium hatóanyagot tár fel a talajból."
Mi az, hogy AKÁR???meg hogy optimális esetben??????????????
Ha én kiszórok 1 q Foszfort ott nincs optimális eset az HASZNOSUL
És ha nem optimális az eset akkor mi van ??? Akkor mennyi Foszfort állít elő a baktérium???
Válasz #91. hozzászólásra
Kiváncsivá tettél , mesélj , hogy kell szakszerűen használni.....
Egy 140-150q-ás kukoricán ez mit dob még + ba?
Ha szakszerűen használjátok a phylazonitot szemmel látható lessz az eredmény.Ha megakadtok nyugodtan kérjetek segítséget
.
Válasz #83. hozzászólásra
Mi az hogy sok csapadék? Többi területed nem ázott meg idén?
erről ennyit
szabi adsz valami elérhetöséget, lenne pár kérdésem vanga@freemail.hu
DRISA nagyon sajnálom,hogy próbálkozása sikertelen volt, de kérem, ha egy mód van rá jöjjön el december 1.-én vagy 8.-án Beszterecen a Phylazonit üzemben megrendezésre kerülő TERMELŐI NYÍLT NAPOKRA.
Ott bővebben és személyesen megbeszélhetjük a problémákat.
Program részletek és bejelentkezési lehetőség a honlapunkon olvasható.
Szeretettel várjuk társaival együtt.
Válasz #85. hozzászólásra
1liter/ha nyáron csak éjjel szórva és betárcsázva.
Válasz #47. hozzászólásra
minden nővény tarlóra tárcsával bedolgozva és leszántva.
csávázás betonkeverőben,volt hogy csávázószerrel egy menetben.állítólag gombeőlő hatása is van ebben lehet valami mert tavaly igy csináltam a tritcálét és permetezés nélkül adott 32mázsát a többi 7-20mázsával szemben.
Válasz #45. hozzászólásra
szerintem meggéri,baktofilt használtam,azonnal tárcsázva és utána szántva.
Válasz #82. hozzászólásra
Trifendert, Öko-nit is probaltad? velemeny?
en ezen gondolkozok tavaszra, kukoricara - szotyra.
Bactofil is volt mar: +30% termestoblet.
de nem tudom, hogy tuti a bacik dolgoztak e, mert meg volt etetve a noveny timacos mutragyaval, es abba is van physio meg npro meg mindenfele tuning cucc.
+ sok csapadek. szoval nem tudom mi tolta meg a termest.
Válasz #79. hozzászólásra
Én minden elhiszek hogy jó, ezért is próbáltunk ki. Mindent betartottunk, de a kontroll többet termett 1-2 q-val. A nagybátyám is kipróbált szinte minden baktériumtrágyát amit a piacon lehet kapni, ma egyiket sem használja már, gondolom oka van.
De nem akarok ellen reklámot csinálni, ki kell próbálni mindenkinek azt mondom. Mindenki a saját szemével láthassa az eredményt.
Válasz #80. hozzászólásra
Egyenesen az üzletkötőtől vettük, raktárban fénytől védve 1-2 hétig tároltuk az áprilisi "hőségben".
Válasz #75. hozzászólásra
Drisa, nem lehet, hogy olyan anyagot kaptal, ami felfasznalhatosagi idon tuli volt? a bakteriumok nehany honapig elnek, meg helyes tarolasi feltetelekk mellett.
Drisanak válaszolom, hogy a kijuttatás jó, de biztos volt valami ami miatt nem hozta az eredményt.
Ezt a miértet szeretném,ha a forgalmazóval,(akin keresztül beszerezte) vagy a szaktanácsadónkkal megbeszélné.
(A műtrágyával vetett növények sem egyformán teremnek.)
Szeretnénk, ha megtapasztalná, hogy jó a Phylazonit!!!!
Válasz #76. hozzászólásra
hozhattok hozzám tesztre(már használtam),csináljunk kontrollt több hektáros mintaterületeken egymás mellett,akár többféle műtrágya mennyiségekkel is,és itt leközölhetnénk az eredményeket.
Válasz #76. hozzászólásra
Mi napraforgó vetése előtt 1 héttel kevertük a talaj felső 10cm be ásóboronával. A kiszórás után közvetlenül mondjuk max 10-15 percre rá. Gondolom jól volt kijuttatva...
A baktériumtrágyák nem csodaszerek, igy a Phylazonit sem.Nagyon lényeges hogy juttatjuk ki. Mi sok kísérletet bemutattunk már a neten,ha nézik a honlapunkat ezt is lehet látni.
Szeretném, ha DRENTHE EVO hozzászóló megírná a címét, vagy felvenné a kapcsolatot velünk és részére kísérletre szívesen adunk 10 liter Phylazonitot.
(Az őszi tarlóra, vagy a tavaszi vetéshez )
IGEN MI TUDJUK, HOGY A PHYLAZONIT EGY NAGYON JÓ TERMÉK!
Várjuk jelentkezését!
Válasz #71. hozzászólásra
Na ez jó ötlet, mi is próbálkoztunk különböző csodaszerekkel, talajbaktérium és növekedés serkentő szerekkel, amitől több elágazodása, nagyobb becője lesz a repcének. 10 kg nem sok annyival nem termett többet a kezelt mint a kontroll. A növény fejlődése során nézegettünk a kezelés határát hogy látjuk e a különbséget, de semmi. Majd a termésben mondtuk, hát ott is semmi...
Egy szónak is száz a vége majd ha szememmel látom és a mázsa mutatja...
Válasz #71. hozzászólásra
Én a bactofilt 3 évig használtam egy táblán de semmiféle pozitív változást nem tapasztaltam...
Ezt a sávot húzós verziót is próbáltam... tábla nagyrésze lefújva phylazonittal ám amikor kifogyott a tartály és már tábla vége felé jártam akkor nem tankoltam újra. Nem lehetett látni hol fogyott ki. Ha átlósan juttattam ki akkor se lehetett látni a saját gyenge földjeimen. Ismerősöm kiváló állapotú talajait is megcsinálta átlósan 3t feletti repce volt rajta de hajszálnyit se különült el a kezelt és kezeletlen terület.
Válasz #72. hozzászólásra
Na már ez gyanús...
De még mindig elhinném ha látnám két-három év után , de valahogy még senki nem jelentkezett.(mert gondolom ennek híre menne és semmi másról nem beszélnének a termelők , olyan lenne mintha hektáronként mondjuk ingyen adnának 50 kg műtrágyát)
Azt meg te is tudod ha több éven keresztül az árán nyomnál mondjuk Linzi 3x15 az qrvára mutatós lenne már az első évben.
Válasz #71. hozzászólásra
Első évben nem biztos,hogy látnál különbséget,azt a csíkot,több évig kell húzogatni a tábla közepébe.
Válasz #70. hozzászólásra
Csak azt nem értem , hogy ha ennyire hisznek és bíznak(mármint a gyártók) ezekben a készítményekben ...
Miért nem adnak ki megyénként 4-5 termelőnek ingyen egy permetező szélességre valót , amit persze ellenőrzött-koordinált módon juttatnának ki adott helyen , majd a jól látható különbségről készült fotókat közzétennék a neten.
Nem arra vagyunk kíváncsiak , hogy itt meg itt ennyi és ennyi lett , kiveszik a legnagyobb gyökerű növényeket , hogy az ettől lett ilyen , a másik satnya meg azért olyan mert az nem kapott , stb...
Én látni szeretném hogy pl egy 10 hekis tábla közepére húzok ebből egy csíkot és az egész évben kiemelkedően virulni fog(mint pl 1 mázsa Ammónium nitráttól) , ha nem , akkor nincs több mellébeszélés.
Reagálást várok , ha nem vették a kérdést sértésnek.
Én úgy gondolom, hogy a www.phylazonit.hu weboldalon mindenre választ kaptok,a phylazonittal kapcsolatban.Ott találtok " akik már használják a Phylazonitot" jó lenne ha őket is megkérdeznétek.
A Phylazonit ősszi változata kifejezetten szárbomtó.
Válasz #65. hozzászólásra
Nem rossz,errefelé használják,nagy zrt.-k is.
Válasz #52. hozzászólásra
Kb...
Szerintem is nagy baromság az egész , beetetnek mindenkit . Senki nem hiszi el még nem csinál egy kontrollt , vagy esetleg több éven át , és rájön...
Sárkányfű.
Válasz #66 hozzászól Amalgerol Prémium
talaj és növénykondicionáló permetező szer
Biztonságtechnikai adatlap (MSDS): Amalgerol Premium MSDS.pdf
amalgerol_bio_infoxgen_3.pdf
biozertifikat_2010_firma_3.pdf
Hatásmód és hatékonyság
Az Amalgerol Prémium egy svájci vegyész által 69 éve kifejlesztett termék. Fôként, állati és növényi olajokból, gyógynövény kivonatokból, nyomelemekbôl, eszenciákból áll, és minimális mennyiségben algakivonatot is tartalmaz. Tisztán BIO a termék.
A talaj életre gyakorolt hatások
Az Amalgerol Prémium egy könnyen emészthető szénforrás a hasznos talajlakó mikroorganizmusok számára. Kijuttatható beöntözéssel, vagy permetezéssel is. Az „elegy” akár permetezéssel történő használatakor értelemszerűen jut a talajra is. A kezelés hatására a talajban rendkívül gyorsan és számottevően (176 %) felszaporodnak a számunkra kedvező bontási folyamatokat segítő, gyorsító, a területünkben honos baktériumok.
E miatt és ezzel párhuzamosan jelentősen csökken a növény számára káros hatásokat kedvelő (pl. savas, betömörödött levegőtlen talaj), és káros hatásokat okozó mikroorganizmusok (pl. burgonyavarasodás, gyökérfoltosság, fuzáriumos gyökérnyaki megbetegedések, stb.), talajlakó magasabb rendű kártevők (fonálférgek, talajlakó rovarkártevők, stb.) száma. Átalakítja, csökkenti a terület gyomosodását.
A hasznos baktériumok jelentős felszaporodása, aktivitása gyorsabb szervesanyag bomlást, szerves kolloidok képződését eredményezi, ami mérhető talajmelegedést (+ 2 °C) okoz. Ez pedig a növények gyorsabb kelését és fejlődését eredményezi.
A növényi maradványok teljes lebontásával megszüntetjük a következő növényünket fertőző kórokozók életterét, áttelelését, azaz a majdani újbóli fertőzési lehetőségét is. Szintén ennek a folyamatnak része a magasabb mennyiségű széndioxid (+ 10 % CO2) képződés, ami egyrészt újabb szénforrás a talajbaktériumoknak, másrészt lazítja a talajrögöket. A magasabb CO2 tartalom nedvesség jelenlétében szénsavat képez, ami oldhatóvá, felvehetővé teszi pl. a talaj kalcium tartalmát. A bontási folyamat vége a jelentős tápelem feltáródás és elérhetőség.
A fokozott kolloidképzôdés ragasztja a talaj por frakcióját, vagyis kialakul a morzsalékos szerkezet. Ez ekkor részben köti a vizet (talajharmat), és a morzsalékos szerkezet kialakulásával jelentősen javul a talaj felesleges vízének (belvíz) elvezetése. Így kialakul az egészséges víz levegő arányú talaj, melynek jelentősen javul a hőháztartása is. Az ilyen talajokon nincsenek betömörödött, levegőtlen, víznyomásos foltok.
Aktívabb talajélet mellett sokkal gyorsabban bomlanak el a területre korábbi évben, vagy években kiszórt mára nem kívánatos, a kijuttatás után akár 4-8 év múlva is visszaköszönő növényvédő szer hatóanyag maradványok. A jobb talajélet következménye a földi giliszták újbóli megjelenése, a gyomviszonyok átalakulása is. A talaj akár 1 méter mélyen is morzsalékos szerkezetűvé válik.
A csírázó, a kelő vagy a kikelt növény könnyebben jut fizikailag is a morzsalékos és harmatos talaj miatt, a lényegesen magasabb mennyiségben feltárt, és folyamatosan feltáródó, könnyen elérhető tápanyaghoz. Ekkor a + 35 % Zn, + 30 % P jelenlét mellett jobban gyökeresedik, gyorsabban és egyszerre kel, egyöntetűen növekszik. Ezzel kevesebb fejtörést okoz az első gyomirtási munkákkor, pl. cukorrépánál, hagymánál, stb.
Az Amalgerol Prémium növényre gyakorolt hatásai
Amikor Amalgerollal permetezzük a növényt, akkor a gyökér szôrözöttsége meghétszerezôdik. Ekkor nitrogénbôl 15 %-kal, foszforból 72 %-kal, káliumból 89 %-kal képes felvenni magától többet. Pont ezekbôl következik az, hogy nem fázik (fagy), betegszik meg olyan könnyen. Könnyebben vészeli át az olyan napokat, amikor 45 °C van. Könnyebben kiheveri a jég-, vagy porverés, a szélviharok, a gyomirtók okozta stresszt. Több olyan eset van, amikor az Amalgerol Premium a kétszikű kultúrnövényeket hormon, vagy totális gyomirtók elsodródása miatt a „halálból” hoz vissza úgy, hogy szinte semmilyen idô, vagy terméskiesés sem történik a kezelés után és miatt. A növény a korábban említett körülményváltozások és a gyökérszôrözöttség megnövekedése miatt gyakorlatilag „terített asztalról válogatva” (!) abban az arányban jut hozzá a tápanyagokhoz, és annyihoz, amilyenre neki akkor és amennyire szüksége van. Ez adja azt, hogy a növényünk néhány nappal a kezelések (talaj és/vagy lomb) után haragos zöldre vált. A jó kondícióban levô növény, miután könnyen és gyorsan tudja szállítani a talajból felvett tápanyagokat a számára genetikailag kódolt önvédelemhez (!), könnyebben védi ki a kórokozók okozta támadásokat is. Az így kezelt növény turgora sokkal erôsebb, nem dôl le olyan könnyen erôs szél-, vagy az öntözôvíz nyomására sem. Gyorsabban fejlôdik, elôbb érik, vagy hosszabban termel, mert nem öregszik le. A virágokban, vagy a földalatti részeken is lényegesen jobban kötnek a növényeink, mint az Amalgerol használata nélkül. Még aszályban is a jó turgor miatt a termôk nem fonnyadnak el, be tudnak a virágok porzódni. Vagy, burgonya esetében kiemelhetô, hogy a jóval nagyobb kötésszám mellett a gumóméret is egyenletes lesz. Ezek a gumók még hajtatott állományban sem üregesednek, pontosan a harmonikus ellátás és ellátóképesség miatt. Ezek mind okozzák azt, hogy a növényünk nem csak többet, de lényegesen jobb minôséget is állít elô. Szôlô, dinnye, cukorrépa esetében a plusz 1-3 % cukor mellettjavulnak az egyéb beltartalmi mutatók is. A sörárpa szintén magasabb szénhidrát mennyiséget állít elô. Olajos növényeknél szinte minden esetben kimutatható 2-3 % olajtartalom növekedés. Fás szárú növények vesszôi beérnek pl. pont a magas PK felvétel miatt, és így lényegesen kisebb a fagyok okozta kockázat. Lágyszárú növények is jobban ki tudják védeni ugyanezen okok miatt akár a mínusz 5-6 °C-ot is. Kritikus meleg napokon is bizonyítottan jobban viselik az Amalgerollal kezelt növények a csapadék hiányt, könnyebben vészel ik át a hosszú csapadékmentes idôszakokat. Az Amalgerollal kezelt növények termései kitelítôdnek, hosszabb ideig elállnak minôségromlás nélkül, hosszabban tarthatók pulton. A növény (alma, hagyma, burgonya) számára pl. a szükséges Ca szint biztosítottsága miatt jobb lesz a termény tárolhatósága, mert az egészségesen táplált, tehát egészségesen betárolásra kerülô termény a tárolás során is kevesebb vizet veszít, kevésbé apad. A fentiek komplex folyamatok eredménye. Minden mindennel összefügg .
Válasz #65. hozzászólásra
Én még nem hallottam erről a szerről...
De hátha van vki, aki kipróbálta
Én az Amalgerolt szeretném kipróbálni ,mit tudtok róla,őszi gabonáim vannak homokos gyenge területeken.
Válasz #63. hozzászólásra
Nekem egy szaki azt mondta, hogy a szervestrágya hasznosulása a 2. évben a legjobb. Ő azt mondta első évbe 25% másodikba 50% és harmadikba 25% a hasznosulás.
Tényleg az a baj, hogy nincs már annyi állat és így szervestrágya is kevés van.
Válasz #62. hozzászólásra
Nincs tapasztalatom illetve ami van nem ilyen. És az iskolábai s vahogy úgy tanították hogy a szervestrágya hatóanyagai első évben 40%, másodikban 30%, harmadikban 20%ban hasznosulnak... persze ez függ az trágya fajtájától is. A csirke trágya a leggyorsabban lebomló, legnagyobb ammónia tartalmú trágya. Ha jól emlékszem a birkatrágyának van a legoptimálisabb, egyenletes, viszonylag hosszú hatása.
Válasz #61. hozzászólásra
Hát persze, hogy a szerves trágya a legjobb. Aranyat ér a földnek.
Nekem is volt egy kis kísérletem: 0.5 ha-ra hozattam érett istállótrágyát(még 2 éve). Nyáron lett rászórva, bedolgozva, majd ment bele a tritikálé. Semmi műkakit nem kapott, átlagos termés (20q). Tritikálé után kuki. Pio m34, SEMMI MŰTRÁGYA, eredmény: 65q a fél hekin.
A szerves trágya 2. évben jó igazán.
Csak hát sajnos nincs lehetőség szórni. Állat nincs, idehozatni meg vagyon.
Válasz #60. hozzászólásra
Tehát akkor a szervestárgya még mindig a legjobb tárgya. Nem helyettesítheti semmilyen baktériumtrágya. Mert ezt reklámozzák, hogy olyan a hatása mint a szervestrágyának. De az általad leírtak alapján nem úgy tűnik. Mert ha nincs mit lebontani meghal a baci. Ha meg van mit lebontani akkor magától is lesz baci. Csak nem annyi.
Én régebb bactofiloztam... 3-4 rendelésnél 3-4féle szine-szaga-állaga volt a cuccnak... először víztől kicsit sűrűbb tejeskávé szerű cuccot hoztak, utána fekete szennyvíziszap szerűt és olyan büdös is volt mint az ipari szenyvíz. Kb mikor rég lemostam az MTZ-m és állt a csatornában egy hónapot az a cucc az nézett így ki. Aztán hoztak tiszta vizet szó szerint, bele mertem volna inni. Teljesen áttetsző szagtalan víz volt. Ezt már megreklamáltam hogy ne nézzenek ennyire hülyének. Kicserélték... tisztavízre minek a tetején úszkált egy kis fekete szenyvíziszap. Ja utánna jött még az üzletkötő hogy most már koncentrátumban van 1 L/ha és így olcsóbb is. Vettem is megint aztán a honlapjukat nézegetve tényleg írták hogy létezik koncentrátum de az másmilyen feliratozású flakonban volt... erős a gyanúm hogy eladták nekem a sima szert a koncentrátum árán.
Idén tavasszal próbáltam a phylazonitot... 4ha terület felét szórtam be vele átlósan zab alá. Semmiféle különbséget nem adott ki. Kiszórással egy menetben bedolgozásra került. Úgy csináltam hogy traki orrán 200l műanyaghordó elektromos szivattyúval stb.... a kombinátorra pedig réz fűtéscsőből rendes "szórókeretet" 50centinként fúvókákkal.
Egy ismerős szaki aki nagyon vágja a témát( mintagazdasága van) az azt mondta hogy ő is próbálta, mutatta a referencia területet is... repce volt. Semmiféle hatás nem volt látható. Szerinte ha ez a szer hatna akkor ott a növényeknek dúsabbaknak, zöldebbeknek, jobban fejlettebbeknek kellene lenniük.
Viszont azt is mondta hogy ezek a bejuttatott bacik a jó biológiai állapotú talajokban ahol van szervesanyag ott benn vannak alapból tehát oda nincs sok értelme kijuttatni őket. Abban a talajban ahol nincs szervesanyag oda pedig hiába juttatjuk ki őket nincs mit enniük tehát "éhenhalnak". Szóval a talaj szervesanyagtartalmát kell javítani azt pedig szervestrágyázással lehet. Ha erre nincs mód akkor a szaki szerint az 1q műtrágya (N) is ér annyit vagy többet mint 10-15L bacitrágya. Mivel a műtrágya növeli a növényi részeket (szár,gyökér) amik bedolgozásra kerülnek így ezek javítják a talaj szervesanyag tartalmát. Ha nő a szerveasanyag tartalom akkor lesz mit enni a baciknak tehát megjelennek... ha mesterségesen kijuttatjuk őket akkor ez a folyamat felgyorsulhat...
Válasz #58. hozzászólásra
Persze...
Hát nagyon sokan vetéssel, vagy magágykészítéssel szórják ki. Úgy is lehet.
Megél simán a talajban. Megköti a levegő nitrogénjét.
Csak a bactofil cell-t kell szárra nyomni, mert hát ugye az lebontó baci.
Válasz #56. hozzászólásra
De a magágykészítőre van értelme? A baktérium csak úgy a földbe is megél? Nem kell neki valami szármaradvány?
Kérdezem.
Mert valahol írták, hogy elpusztul mikor már le van bontva minden szármaradvány.
Itt a tsz-be kipróbáltak pár éve több fajtát de azóta se használják őket,és én is azon a véleményen vagyok,hogy 1 mázsa N és levan bontva szár ha sok van belőlle.
Válasz #55. hozzászólásra
Akkor megnézem a honlapon, hátha van vmi érdemleges információ...
Jah, végülis meg lehetne oldani, csak tod 2 gépre nem akarok ilyen cuccost rakni... Mert úgy tervezem, hogy a magágykészítőre szereltetek ilyen cuccost, azon többet használom.
Sztem az lesz, amit kolléga javasolt, valamennyit lefújok késő délután, este meg beszántom...és kész.
Amúgy azt én is hallottam (meg Mf kolléga javasolta), hogy szárlebontónak jobb a bactofil...erősebb állítólag.
Válasz #54. hozzászólásra
Miért nem tudsz az ekére felszerelni? Nem kell 2000 literes tartály. A phylazonit oldalán olyan 70 literesnek nézem a tartályokat. És az az injektálós rendszert feltenni rá. Itt a faluba van ilyen cseppentős cucc, mechanikus meghajtású az egész. Neki 70 literes tartály van a kuki vető gépen.
De sztem neked a traki elbírja az orrán is. A phylazonit oldalon fel van rakva egy JohnDeere egy 70 literes tartály az orrára és sorközművelő utána.
Válasz #48. hozzászólásra
Hát jah, csak nincs front hidraulikám...
Ekére meg nem tok szerelni semmit...
Válasz #52. hozzászólásra
A nitró az olyan mint neked a birkapörkölt,a baci,meg utánna a sör.Vagyis,a talajnak mindkettő kell,egyensúlyba.
Lassan rákéne már jöjjön mindenki, h. Nitró kell a földnek nem ilyen marhaságok
ekkor jöttem rá,kinek gyártják ezeket a kencéket
A legjobb az az volt amikor egy faszi azzal dicsekedett nekem a tavaszon, hogy ő már nem is szó csak BAKTÉRIUM MŰTRÁGYÁT
Amúgy lehet szórogatni ezeket ,csak nem kell többlettermést várni tőlük , de ahhoz túl drágák
Válasz #43. hozzászólásra
Teljesen úgyanaz a technológia a két földön, vagyis ez egy tábla volt csak egyik részét leszórtunk másik felét nem. 10 liter/ha volt az adag, és tényleg a mellette lévő ami nem volt leszórva semmi baktériummal vagy más anyaggal 2-3 qval többet adott.
Válasz #46. hozzászólásra
Szerintem most baktofil szárbontót szórj,és tavasszal a phylazonitot.
Válasz #44. hozzászólásra
Hogy a pitsába csávázol be még vetőmagot ezzel ha azon alapból gombaölő-csávázószer van ?
Tudomásom szerint a gombaölők ölik ezeket , nem?