Hirdetés
Fórum
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya
Létrehozta: KékVillám , 2010-11-03 19:17:21
Kedvencekhez
Segítség
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- MTZ 1221 traktor új
- Körbálázót, de milyet? új
- Claas Lexion vélemények új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Munkabérek a mezőgazdaságban új
- Kukorica vetőmagok új
- Búza gyomirtása új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
Cikkajánló
6 éve állt át forgatás nélküli talajművelésre: most elmondja, megérte-e
Hargitai Sándor, Békés vármegyei gazdálkodó a forgatás nélküli talajművelési..._jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
748 hozzászólás
Válasz #545. hozzászólásra
Csak nem te voltál ez?
Mutattam már, cégen belül ezt a képet használjuk annak illusztrálására, hogy így ne! De a termelő nem volt csalódott.
Válasz #539. hozzászólásra
Szárbontásról ezt a videót szoktam ajánlani, nagyjából bemutatja, mire lehet számítani az első évben.
Látható különbséget akar mindenki, aztán ha látja, nem hiszi.
Visszatérve Albert István kukoricájára, nála valóban, vegetatív és generatív szakaszban is látványosak voltak a mennyiségi különbségek, de ez látszik a fotókon. Máshol, hasonló adottságú gyenge homoktalajon a vegetatív fázisban, ugyanezzel a Dekalb 440-essel nem volt ilyen kiugró az eltérés, azt is lehet mondani, hogy alig volt látható, de a termésképzésnél a Phylazonittal kezelten kb. két cső az átlag növényenként, a kezeletlenen kb. fél. (Az is előfordul, hogy betakarított termésmennyiségben sem mutatkozik jelentős különbség, de például adott szemnedvesség-tartalomra számolva már igen, vagy napraforgó, repce esetén az olajtartalomban van nagy eltérés kezelt és kezeletlen között, búzában az eltérő minősítés miatt jelentkezik bevételkülönbség.)
Gyakran elhangzik, hogy szárazságban nem működnek a baktériumok, de éppen egy ilyen száraz év megalapozásánál, egy csapadékosabb tavasznál dobhat rengeteget a baktériumok tevékenysége miatt kialakuló fejlettebb gyökérzet a hozamon, ezt az idei év sokfelé megmutatta. Persze, ha nyáron egyáltalán nincs csapadék, hiába bírja hosszabb ideig víz nélkül a kezelt kultúra, az sem képes csodákra.
Kovács Zsolt, a Kelet-Fejér megyei területi képviselőnk folyamatosan fotodokumentálta ezeket a területeket, szívesen megosztja bárkivel akár egy CD-re kiírva, postázva a képeket. Ezt a kukoricát, ha jól tudom 1-2 héten belül betakarítják, addig viszont személyesen is bejárható, ha valaki arra jár, keresse Zsoltot!
tehát, mint ahogy írjátok több év kell ahoz / hogy a ami nekem fontos / a SZEMMEL LÁTHATÓ KÜLÖNBSÉG bekövetkezzen
aláírom, biztos nem hülyeség, meg látom és hiszek az értelmében
csak
sajnos mindig a negatív tapasztalaból indul ki az ember, mert szinte csak az van ezekkel a készítményekkel
írtam lejjebb, hogy kukira szórtam lombtrágyát és semmi különbség, a tábla másik feléán a lombtrágya árávbal megegyező plusz mennyiségő an 34%-es szórtunk kultivávátozássalaa kikira és ott volt látható különbség
tehát a lombtrágyás kuki kultizáskor csak 150 kg an 34-es kapot, a másik lombtrágya nélkül kultizáskor 250 kg an 34-es
Válasz #544. hozzászólásra
Agyon se lehet ütni ezeket a bacikat.Én műanyagflakonba,tűző napon tartottam több napig,és életben voltak.
Ha ezek a baktériumok megtalálják az életfeltételeiket a talajban (pl. szerves anyag, levegő, nedvesség), akkor mobilak, tehát szaporodva elég hamar belakják az életterüket, azaz nem feltétlen kell mérnöki precizitással kijuttatni őket.
Vetésnél viszonylag egyszerű meghatározni, hogy milyen mélyre kerüljön a baktériumtrágya (pl. az injektáló egységgel kijuttatva), mert a vetésmélységében értelemszerűen van nedvesség (ha nem lenne, nem csírázna ki), vagy legalábbis, megfelelő talajszerkezettel, megfelelő talajművelési technológiával jár a víz (a kapilláris-hatás miatt).
Tarlókezelésnél tulajdonképpen a talajfelszínre, a lehetőleg már zúzott szármaradványokra permetezed a készítményt, tehát a talajművelési módszertől függ, hogy milyen mélyre fog kerülni. Egy mulcsgrubber bizonyos mélységig egyenletesen elkeveri, szántásnál az eke a paplanszerűen a barázda aljára kerülő szármaradványokkal együtt forgatja be, de az a lényeg, hogy ahova kerül, (a beforgatott szármaradványok), ne alakuljanak ki levegőtlen körülmények (mélyszántásnál van erre valamekkora esély). Késői betakarításnál, és különösen őszi vetés előtt érdemes a szárat még a betakarítással egy menetben lezúzni, mert maga a tarlókezeléshez használt tárcsa tulajdonképpen nem szárzúzó eszköz...
Általában a 20-25 cm-nél nagyobb kijuttatási mélységet már nem szoktuk javasolni. Tárcsázáskor vagy sekély talajművelési eljárások esetén a felső 5 centibe szokták kijuttatni (ha van csapadék), ha nem várható csapadék, akkor inkább a 10-15 centis rétegbe szokták bekeverni, beforgatni, beszántani.
Vannak olyan gazdák, akik például éjszaka juttatják ki és forgatják be a baktériumtrágyát is, mert így a legkisebb a megbolygatott talaj párolgási vesztesége.
A cellulózbontó és nitrogénkötő baktériumok egyébként közepesen melegkedvelők, az aktivitásuk kb. 3 °C-os talajhőmérsékletig (akár 0 °C-os külső hőmérsékletig) kimutatható, 8-10 °C-ig egyértelmű (erről bővebben itt meg itt), és tavasszal, a melegedéssel párhuzamosan újraindul a tevékenységük. Ha nem fagy októbertől márciusig, és nem porszáraz a talaj, akkor mutatkozni fog a szárbontás. Amit látni fogsz, akár már 2-3 hét után, az a szármaradványok határozott barnulása, ami a folyamatban lévő bomlásra utal.
Válasz #541. hozzászólásra Nem akarom az üzletet rontani, meg én is nyomok majd mindenféle baktériumot a földbe, de ahogy MF írja, egy szezonban semmiféle csodát nem lehet várni ezektől a megoldásoktól.
Pontosan fel kell építeni, hogy mikor és milyen mennyiségű zöldtrágyát/szalmát kell beforgatni ahhoz, hogy elkezdjenek szaporodni a baktériumok és minden egyes üres talajforgatással nagyjából újra lehet kezdeni a ciklust. A nitrogénkötő baktériumoknak kell a cukor, a szárbontóknak kell a nitrogén, mindkettőnek meg a víz. Na ebből semmi nem volt idén, ez be is határolta egyből a teljesítményt.
Van egy talajhőmérséklet is, ami felett stoppolnak, nekem még a mulcs alatt is túl meleg volt.
Én így láttam a terepen és olvastam is. Néhány év, következetes szerves anyag feltöltéssel már elindít pozitív folyamatokat.
Válasz #538. hozzászólásra
Idén ötödik éve használja.
"Száz literrel kezdtem, ma már kétezer liter felett tartok. Jó szer, kíméli az ember pénztárcáját, mert kiválthatók vele a komplex műtrágyák."
Hogy konkrétan a fotón látható terület hanyadik éve kap, azt hirtelen nem tudom megmondani. De azt is javasolni szoktuk, hogy ha megoldható, minden évben ugyanoda kerüljön a kezelés, ne a kultúrával vándoroljon, hanem maradjon a talajjal, mert így természetesen még határozottabb az eredmény. Persze, ha első évben víznyomásos lesz a kezelt terület, akkor a következőben nem kell csodát várni.
Válasz #540. hozzászólásra
Ahogy írtad,úgy gondoltam én is.A szárbontó az más.Az idén 12000 litert kinyomtam,semmivel se jobb mint aki nem szórt.Kérdeztem egy talatanos szakembert,aki nagyon benne van a talajvizsgálat,tápanyaggazdálkodás,stb..,mi a véleménye a baktériumról.Válasz,csapadék kell.Meg egy esetet mondott,volt egy hely,ahol nagyon kötött talajok vannak,ott szórt egy gazda több évben.És a talaj szerkezete szemmel láthatóan más lett,és művelhetőbb,mint ahol nem szórták.
Válasz #539. hozzászólásra
Ha nem bontja le akkor sz*rni az egészbe. Annak látszani kell.
MF-es arra írta, hogy látható különbség termésben és állomány képben csak több évi használat után látszik.
Mondjuk ennyire durva különbség, mint ami a képeken van nekem is hihetetlen...
Válasz #538. hozzászólásra
na hát igen, ennyi meg annyi év után, akkor hadjuk is
LÁTHATÓ KÜLÖNBSÉGET AKAR MINDENKI
de hát azt írják 4-8 hét és lebontja a maradványokat, akkor ???
Válasz #537. hozzászólásra
Véleményem szerint 3 év múlva látsz különbséget,a talajszerkezetbe.Jó talaj,jó hatással van a növényekre.A lenti képek gazdája,nem írta,hány éve szórja bacival azt a területet.
van lényege hogy milyen mélyre kerülnek beforgatáskor
????
például tárcsázás vagy szántás során juttatom ki
én ettől a szertől szemmel látható különbséget akarok látni !!!! képes rá?
ha ősszel / pl október 1 / a tajba juttatom / AZ ELŐÍRT MÓDOKAT BETARTVA /, persze hagyok kontrolt és mikor március 1-én ások egy gödröt a kezetl-be és a kezeletlenbe akkor garantálják, hogy a kezelbe nem fogok találni az őszről maradt szármaradványt ?????
például.
mindig nyomatják a hülyeséget hogy a lombtrágyázás is elengedhetetlen már a mai világban
idén ismét próbáltam kukoricában, de semmi látható különbség
egy táblán belül a permetezőzü kikapcs, a 18 méteres keret szélénél lévő kukisorokb 1-1 karo leszúr,előrementel 30 méter , ismét 1-1 karó leszúr és onnan permetező be
tehát volt egy 30 m hosszó és 18 m széles terület ami nem kapott
ÍGY VAN ÉRTELME A KONTROL TERÜLET KÉSZÍTÉSNEK
semmi látható különbség !!!
Válasz #535. hozzászólásra
Értem köszönöm mégegyszer!
Válasz #534. hozzászólásra
Nem példa nélküli a permetezős kijuttatás sem, de valóban több szervezést igényel, valamivel nagyobb a gázolajigénye és az okozott taposási kár.
Az erőgépre vagy munkagépre szerelt kijuttató esetén gyakorlatilag másodpercek telnek el a beforgatásig, nem igazán van megkötés az időpontra. Az adagolásról röviden azt szoktuk mondani, hogy ha a kukorica után őszi vetés következik, akkor 20 l/ha, ha tavaszi, akkor 15 l/ha ajánlott, de a talaj adottságai és a technológia ismeretében a területi képviselő tud pontosabb javaslatot tenni. Ha több éves szármaradványok vannak a talajban, az első kezeléskor a dózis emelését szoktuk tanácsolni.
A szerkezet költségét befolyásolja a munkaszélesség és a tartályméret, Balogh Attila kollégám tud egészen pontos felvilágosítást adni erről (06 20 393-0399 vagy balogh.attila@phylazonit.hu).
Több infó a kijuttatóról, illetve van még egy akciónk a beszerzési költség egy részének (vagy egészének) visszatérítésére. Ez lehet még érdekes.
Válasz #533. hozzászólásra
Köszönöm gyors válaszod!
Tehát ha arra jutnék, hogy kipróbálom a szert akkor be kellene ruháznom a kijuttató szerkezetbe is, ha nem akarom végigjárni mindazt amit írtál.
Meg tudnád adni a körülbelüli költségét a gépnek, illetve érdekelne hogy kukorica tárcsázásakor mi az ajánlott mennyiség a szerből.
Ha a tárcsára fel van szerelve a kifújószerkezet akkor is szükséges a kifújásra leírtak betartása (időpont választás stb..)
Válasz #531. hozzászólásra
A kijuttatószerkezet előnye, hogy hígítás nélkül, és a talajműveléssel egy menetben, külön gépigény nélkül, pontosan juttatható ki a Phylazonit.
A kijuttatásra alkalmas a szántóföldi permetező is, akkor viszont jobban kell ügyelni a technológiai fegyelem betartására. Egyrészt a hígításra használt víznek klórmentesnek kell lennie (minimum pihentetett csapvíz), a kijuttatás borús időben vagy az esti, éjszakai órákban javasolt, és a permetezést a tárcsázás _előtt_ kell végezni, hogy a kiszórt baktériumokat a tárcsa a szármaradványokkal együtt beforgassa a talajba. Mivel a Phylazonit élő baktériumegyedeket tartalmaz, a permetezést a lehető leghamarabb kövesse a beforgatás, hogy a nap UV sugárzása ne okozzon kárt az állományban, és a bacik azonnal munkához tudjanak látni.
Válasz #530. hozzászólásra
Ezeken lett. A július végi képen jól látszanak a csövek. Igaz, hogy korai, április eleji vetésről van szó. De az is igaz, ahogy a gazda mondta: "Akármennyi is a ráfordítás, a kevés eső meglátszik a növényeken." Az augusztus 3-ai képen is ott vannak a csövek, de látszik, hogy az idei nem lesz rekordtermés.
Sziasztok!
Érdeklődnék hogy a kijuttatása a szernek történhet simán a permetezővel a tárcsázást követően vagy az adalék sűrűsége vagy más miatt kell az oldalon látott gépezet.
Üdv!
Válasz #528. hozzászólásra
és azon se lett egy deka cső se .......
nekem ugyanígy nézett ki a kws a szervestrágyától
Válasz #528. hozzászólásra
Én ezeket nem hiszem el.Konkrétan a képekre gondolok most.A baktérium jótékony hatásait nem vitatom,de ez a kép túlzás.
Válasz #526. hozzászólásra
Összehasonlítani természetesen bármit lehet bármivel, de nem biztos, hogy érdemes. A Phylazonitot használó termelőknek is azt javasoljuk, hogy ha hagynak kontroll területet, az azonos minőségű és adottságú, azonosan művelt, azonos maggal, azonos időben vetett, azonosan gyomirtózott stb. terület legyen, lehetőleg csak a tápanyag-utánpótlásban térjen el a kezelttől.
Megint Albert Istvánt hozom példának, nála a Dekalb 440-ben kimaradt egy gépalj a Phylazonit kezelésben. Minden másban azonosat kapott a két kukorica. A képek június 26-iak. Ez a tökéletes kontroll, a tökéletes összehasonlítási alap.
Válasz #526. hozzászólásra
utolsó képen látszik a macskagyökér az útszélén, ahhoz lehet viszonyítani a napra méretét.
A phylazonitos kolléga által megjelölt phylazonit "referencia gazadaság" kukoricája és naprája. Hozzáteszem hogy egyedül fotóztam ha valaki beleállt volna viszonyításnak akkor jobban látszana az "eredmény". Térdig, max derékig érő a napra is meg a kuki is. Igaz ezek 3-4 hetes felvételek, de akkor már nekem phylazonit nélkül deréktól fejem búbjáig volt a naprám.
Válasz #523. hozzászólásra
És akkor kiderülne hogy otthon is mindenki megtudná csinálni saját magának
Válasz #522. hozzászólásra
Ugyanez a napraforgó június 26-án és augusztus 3-án. A Cecei Albert István gazdálkodásáról a HÉ! Hozam és Érték magazin következő, 4. számában lehet majd olvasni.
Válasz #517. hozzászólásra
Ez nagyon jó. És tulajdonképpen tökéletesen rímel arra, amit folyamatosan mondunk: szervesanyag-utánpótlás, hatékony baktériumtrágya, és mi még hozzátesszük, hogy megfelelő talajművelés. Így teljes az a technológia, amit képviselünk.
A Phylazonit hatékonyságát pedig az először 1978-ban szabadalmaztatott egyedi összetétele adja, mert bizony, ahogy Ujváry Imre uradalmi felügyelő helyesen írja, bacik és bacik között igen nagy a különbség.
Nem tudom, mikor született az írás, nagyon kíváncsi lennék rá (korábban én is linkeltem 1924-ből a talajoltással foglalkozó cikket, igaz, az nem volt ennyire helyi), de éppen ezeket a régi cikkeket olvasva tűnik elgondolkodtatónak, hogy hogyan kophatott ki a köztudatból ez a technológia ilyen hosszú időre. Érdemes lenne kutatni kicsit a folyóirattárakban...
Válasz #516. hozzászólásra
Én mégis inkább egy kevésbé elrettentő képet tennék föl. Cecéről, 14 AK földön, március 25-26-i vetésű Alexandra, 2,3 q 27% Mash, 15 l Phylazonit hektáronként. A kép június 12-én készült, bő két és fél hónapos növényekkel. Az állomány ifjúkorában jeget is kapott. Nem tudom, ki emlékszik, milyen volt a napraforgója bő egy hónapja, mindenesetre a gazda nem volt épp elégedetlen.
Válasz #514. hozzászólásra
Más a CB és az MC összetétele (az egyes baktériumtörzsek aránya) -- mivel másra helyezi a hangsúlyt a két készítmény, a növényi maradványok bontására, illetve a légköri nitrogén megkötésére --, és más az összcsíraszám. Ezek az eltérések a címkéken is megjelennek, és a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeken is.
Válasz #519. hozzászólásra
Egy pár kérdést felraktam,de választ nem akarnak.
Phylazonit fényezi magát, mintha ő tojta volna a spanyolviaszt.
Válasz #516. hozzászólásra
Valaki már közel száz évvel ezelött tudott valamit!!
Írta Ujváry Imre uradalmi felügyelő
A talaj termőképességének állandó fenntartása, sőt fokozása is nagy gondja a somogyi gazdáknak és e czélra főleg az istállótrágya nagyobbmérvű előállítására, még áldozatok árán is, törekszik; de az ásványi műtrágyák alkalmazása is el van terjedve, sőt a kisgazdák is kezdik felkarolni. A talajok termékenységének fokozására irányuló kísérletezések eredményeként Somogy vármegyéből indult ki a talajok baktériumokkal való beoltásának eszméje, a melynek lényege a következő: minden talajnak megvan a maga baktériumflórája, a mely egységesen rendezett egészet alkot. Tehát a kevésbbé termékeny talajoknak éppen úgy megvan a maga baktériumflórája, mint a termékenyebb talajoknak; azonban a kevésbbé termékeny talajokban folytonosan mostoha viszonyok közt élő baktériumoknak egészen más fajtajellege van, mint az igen termékeny talajokban élő, tehát állandóan kedvező körülményekhez alkalmazkodott, ugyanazon fajtához tartozó talajbaktériumoknak. Mivel pedig a talaj baktériumflórájának az a rendeltetése, hogy a magasabbrendű növényzet részére a levegő szabad nitrogénjét lekösse és azt asszimilálható állapotba hozza, ennélfogva világos, hogy azok a talajok a legtermékenyebbek, a melyekben olyan baktériumok élnek, a melyek sok nitrogént tudnak sűríteni és nitrifikálni, vagyis, a melyekben a legvirulensebb baktériumflóra tenyészik. De mivel azt látjuk, hogy a humuszban gazdag talajok, a melyekben a baktériumflóra sok bomlásban levő szerves anyagot talál, a legtermékenyebbek, ennélfogva világos, hogy oda kell törekedni, hogy a kevésbbé termékeny, tehát humuszban szegény 305talajokban is sok legyen a bomlásban levő szerves anyag. Bomlásban levő szerves anyagot, istálló- és zöldtrágyák nagyobbmérvű alkalmazásával, sokat lehet a talajban felhalmozni; azonban a kísérletek beigazolták, hogy a somogyi kevésbbé termékeny talajok és a bácskai igen termékeny talajok között, a termékenységi különbözetet semmiféle trágyával kiegyenlíteni nem lehet, vagyis, hogy a somogyi talajok a legnagyobbméretű trágyázás és legintenzívebb mívelés mellett sem lesznek olyan termékenyek, a minők a bácskai, vagy egyéb igen termékeny alluviális talajok. Ennek az az oka, hogy a kevésbbé termékeny somogyi talajokban élő baktériumflóra, évszázadok óta, millió és millió generáczión át mostoha viszonyok között élt és hosszantartó alkalmazkodás következtében oly megszilárdult fajtajelleget vett fel, hogy még az esetben sem tud nagyobb életenergiát kifejteni, ha tenyészetének kedvező körülmények közé jut. Mivel tehát a humuszban szegény somogyi talajokban élő csökött és degenerált baktériumflóra nem tud a talajban felhalmozott sok istálló- és zöldtrágyát a tápanyag arányában feltárni, ennélfogva el kell látni a talajt bőségesen istálló- és zöldtrágyákkal, vagyis sok bomlásban levő szerves anyagot kell a talajban felhalmozni és be kell oltani a sok szerves anyagot felhasználni és feltárni képes, igen termékeny bácskai vagy egyéb tevékeny talajokból merített virulens baktériumflórával. Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.
Tegnap megakadt a szememe a egy phylos "referencia gazda" napráján... na azokat a képeket kellene feltenni a phylo weboldalára... elrettentésképp!
Válasz #500. hozzászólásra
A levélen is hat,mivel a bacik,tartalmaznak gibberellin savat.Az meg egy fontos növényi hormon.
Mi a különbség a phylazonit MC,és CB között???Mert a kannán lévő embléma szerint semmi.
Válasz #491. hozzászólásra
Tudnék érdekes képet én is.De egyenlőre nem akarok,még hiszek benne,magába a bacikba,független a gyártót.De már lentebb feltettem a kérdést,választ nem kaptam,miért nem csírázott ki a bacis kukoricám?Feleségemnek van egy balkon ládája,benne árvácskák.A szélsőt bacival locsoltam,és kipusztult.
Válasz #508. hozzászólásra
Ebbe nagyon nem akarok belemenni,nehogy piacvesztést okozzak.Mindenki saját maga eldönti,mit mennyiért vesz,és tesz a növényeire.
Válasz #500. hozzászólásra
Bővebbet a PAKK leírásban leírásban találsz, onnan idézek:
* Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keverékét.
* Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonitot, majd szántóföldi permetezővel felülkezelésre használni az Amalgerolt.
Ezt a két megoldást szoktuk javasolni. Az amalgerol növény- és talajkondicionáló szer, tulajdonképpen a hatásmechanizmusának egyik eleme, hogy gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaz a talajbaktériumok számára, ezért azok jobban szaporodnak. De természetesen lombtrágyaként nem ez az elsődleges hatása. A Phylazonitot mindkét esetben a talajba juttatva javasoljuk használni.
Egyébként a phylazonitos felülkezelés hatásmechanizmusa is ismert, lényegében kettős, egyrészt a fiatal növény még vékonyabb kutikularétegén, nyitott sztómáin keresztül szívódnak fel a táptalajul szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, a baktériumok által termelt növényi növekedést serkentő anyagok. Másrészt, megfelelően, megfelelő pillanatban kijuttatva a talajba is eljutnak baktériumok, és ezek hatása is érvényesül. Viszont felülkezelésnél rendkívül fontos a kijuttatás időpontja, ezért csak a területi képviselővel történt konzultáció, állománybejárás után szoktuk javasolni. A forgalmazók szerint brutális eredményeket tud produkálni egy jól eltalált felülkezelés, de nem olyan egyszerű, mint mondjuk a tarlókezelés.
Válasz #488. hozzászólásra
Köszi, a héten kaptam egy csomó képet állományokról is, és hasonló gyökér és szár összehasonlításokat is, főleg kukorica, napraforgó mellé vetéskor kiadott kezelésekről. Ezeket folyamatosan tesszük majd föl a termelői képek albumba.
A kontrollos kísérleteket - általában erre is kérjük a termelőket - mindig érdemes azonos táblában, azonos adottságú talajokon végezni, ha pedig két egymást követő évben (akár a kultúrát nem követve a vetésforgóban), azonos területen végzi valaki a kezelést és az összehasonlítást, még jobb. Így a legkönnyebb érdemben összevetni az eredményeket.
Válasz #486. hozzászólásra
Arra azért még kíváncsi lennék, mit is jelent az, hogy "gyanúsan magas" az összcsíraszám? Ezt mire alapozod, mihez képest? A piacon levő termékek összetétele és kiszerelése más és más, más baktériumtörzsek (eltérő számú baktériumtörzs), más szállítási közegben, más táptalajon, más csomagolással. Miért gyanús az egyik és nem a másik? Érdekel az elemzés.
Válasz #484. hozzászólásra
Azt elárulod, melyik laborban, vagy laborokban vizsgálták? Ha bontatlan, plombázott, gyári csomagolásban küldted az anyagot a laborba, és különösen, ha két, független labor vizsgálata is azonos (a megengedettnél alacsonyabb) csíraszámot mutat, mindenképpen továbbítjuk a reklamációt a gyárnak. Ehhez persze szükség van a kiszállított tétel azonosításához szükséges adatokra, és a tényleges reklamációra.
Azt viszont mindenképpen érdemes tudni, hogy a Phylazonit élő és aktív metabolizmust folytató baktériumokat tartalmaz. (Ez nem mondható el minden talajoltó készítményről.) Azaz az 1 köbcentiméterben található baktériumegyedek száma pillanatonként változik, és igen, a nem megfelelő tárolási körülmények is hatással vannak a számukra. Pl. egy postázott zárt, oxigénhiányos tégely erőteljesen befolyásolni tudja az eredményeket.
Válasz #506. hozzászólásra 10 ha szója földre tettem, 1-re nem kíváncsi vagyok az aratáskor az különbségre.4-5 évig használtam a mikrovitál,de nem jutott eszembe,hogy kihagyjak 1 ha-t,hogy kontrolálni tudjam a különbséget.Ha nem tapasztalok semmit,akkor nem használok semmi ilyen csodaszert!!!
Válasz #505. hozzászólásra
Üdv, kíváncsi vagyok az eredményedre,tapasztalatodra.
Válasz #496. hozzászólásra
Az ára netto 380Ft/l volt akkor de ez már decemberbe meg lett véve, most nemtudom azthiszem azt mondták hogy emelni fognak, 20literrel tettem 25-el akartam de nemtudtuk annyival kitenni, kétkomponens A+B 4 baktériumtörzs van venne mint ahogy a belinkelt mgszh engedélyből is kitűnik, ugyanaz mint a phylazonitba azt hiszem de ők azt mondják hogy azért két komponensű a termék mert az egyik konkurenciája a másiknak ha elfogy a táptalaj, saját tapasztalat még nincs mivel első évben lesz nálam is majd ősszel, pár termelő használgatta már itt a környéken elég jó véleménnyel voltak na meg a gyártó is 3000ha-on alkalmazza saját területein.
Válasz #498. hozzászólásra
Ezekszerint mi ebből most kimaradunk...?
"Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
1/309-1000; Fax: 1/246-2942
ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna
HATÁROZATSZÁM: 04.2/7195-3/2011
OLDALAK SZÁMA: 3
MELLÉKLET: Forgalomba hozatali és
felhasználási engedélyokirat
TÁRGY: Nyírazonit A+B talajbaktériumos
oltóanyag forgalomba hozatali és felhasználási
engedélyének módosítása
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (továbbiakban:
engedélyező hatóság) a Raktárbázis-Tranzit KFT (4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A.) ügyfél
által a Nyírazonit A+B talajbaktériumos oltóanyag 02.5/11217-1/2010 MgSzH Központ számú
forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása iránt előterjesztett kérelem
alapján indult hatósági eljárásban meghozta az alábbi
H A T Á R O Z A T O T
Az engedélyező hatóság a Nyírazonit A+B talajbaktériumos oltóanyag 02.5/11217-1/2010 MgSzH
Központ számú forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét – az egyéb rendelkezések
változatlanul hagyása mellett – az alábbiak szerint módosítja:
I. Az engedélyokirat 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1. A készítmény kereskedelmi neve: Nyírazovit A+B talajbaktériumos oltóanyag”
II. Az engedélyokirat 4. pontja az alábbiak szerint módosul:
„4. Alapanyagok, előírt minőségi feltételek:
Alapanyagok:
Nyírazovit A komponens:
- baktériumok (Azotobacter chroococcum, Azospirillum lipoferum), táptalaj, víz
Nyírazovit B komponens:
- baktériumok (Bacillus subtilis, Bacillus megatherium), táptalaj, víz
Előírt minőségi feltételek
Nyírazovit A komponens:
küllem: világosbarna színű, enyhén kellemetlen szagú, folyadék
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 1,0
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,1 ą 0,5
összcsíraszám (db/cm3) legalább 1,0 x 109
Nyírazovit B komponens:
küllem: világosbarna színű, enyhén kellemetlen szagú, folyadék
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 1,0
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 5,9 ą 0,5
összcsíraszám (db/cm3) legalább 3,0 x 107
04.2/7195-3/2011
Mindkét komponensre vonatkozó előírások
As tartalom (mg/l) legfeljebb 10,0
Cd tartalom (mg/l) legfeljebb 2,0
Co tartalom (mg/l) legfeljebb 50,0
Cr tartalom (mg/l). legfeljebb 100,0
Cu tartalom (mg/l). legfeljebb 100,0
Hg tartalom (mg/l) legfeljebb 1,0
Ni tartalom (mg/l) legfeljebb 50,0
Pb tartalom (mg/l) legfeljebb 100,0
Se tartalom (mg/l) legfeljebb 5,0”
A Nyírazovit A+B talajbaktériumos oltóanyag módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
engedélyokirata jelen határozat mellékletét képezi.
Az engedélyezési eljárás díja 55.000.- Ft, amelyet ügyfél megfizetett.
Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A határozat
felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető a Fővárosi Bíróságtól a határozatot hozó
engedélyező hatóság elleni kereset indításával. A keresetlevelet (3 példányban) az engedélyező
hatóságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell
benyújtani vagy ajánlott küldeményként kell postára adni.
INDOKOLÁS
„A Határozat Indokolás része nem nyilvános.”
Budapest, 2011. november 16.
Dr. Oravecz Márton
elnök
nevében és megbízásából
Jordán László
igazgató
P.H
Kapja:
1. Ügyfél
2. Irattár
2
Melléklet a 04.2/7195-3/2011 MgSzH számú határozathoz.
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Alapokirat száma: 02.5/11217-1/2010 MgSzHK
A NYÍRAZOVIT A+B TALAJBAKTÉRIUMOS OLTÓANYAG MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES
SZERKEZETBE FOGLALT ENGEDÉLYOKIRATA
1. A készítmény kereskedelmi neve: Nyírazovit A+B talajbaktériumos oltóanyag
2. A készítmény típusa: mikrobiológiai készítmény
3. Gyártó: Raktárbázis-Tranzit KFT
4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A.
statisztikai számjel: 10492655-4120-113-15
Engedélyes: Raktárbázis-Tranzit KFT
4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A.
statisztikai számjel: 10492655-4120-113-15
4. Alapanyagok, előírt minőségi feltételek:
Nyírazovit A komponens:
- baktériumok (Azotobacter chroococcum, Azospirillum lipoferum), táptalaj, víz
Nyírazovit B komponens:
- baktériumok (Bacillus subtilis, Bacillus megatherium), táptalaj, víz
Előírt minőségi feltételek
Nyírazovit A komponens:
küllem: világosbarna színű, enyhén kellemetlen szagú, folyadék
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 1,0
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 6,1 ą 0,5
összcsíraszám (db/cm3) legalább 1,0 x 109
Nyírazovit B komponens:
küllem: világosbarna színű, enyhén kellemetlen szagú, folyadék
szárazanyag tartalom (m/m%) legalább 1,0
pH (10%-os vizes szuszpenzióban) 5,9 ą 0,5
összcsíraszám (db/cm3) legalább 3,0 x 107
Mindkét komponensre vonatkozó előírások
As tartalom (mg/l) legfeljebb 10,0
Cd tartalom (mg/l) legfeljebb 2,0
Co tartalom (mg/l) legfeljebb 50,0
Cr tartalom (mg/l). legfeljebb 100,0
Cu tartalom (mg/l). legfeljebb 100,0
1
Melléklet a 04.2/7195-3/2011 MgSzH számú határozathoz.
Hg tartalom (mg/l) legfeljebb 1,0
Ni tartalom (mg/l) legfeljebb 50,0
Pb tartalom (mg/l) legfeljebb 100,0
Se tartalom (mg/l) legfeljebb 5,0
5. Felhasználható:
Valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúra talajkezelésére, a kijuttatás előtt a két komponens 10-10 l/ha
mennyiségét 300-400 liter vízzel összekeverve, majd vetés, ültetés előtt a talaj felszínére kijuttatva, és
rövid időn belül gyökérmélységbe bedolgozva.
6. Veszélyesség, munkaegészségügyi óvórendszabályok
6.1. Veszélyességi besorolás, veszélyjel: nem jelölésköteles
6.2. A veszélyes anyagok kockázataira utaló R mondatok: -
6.3. A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok:
S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.
S 13 Élelmiszertől, italtól és állati takarmánytól távol tartandó.
S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad
S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni
6.4. Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap
6.5. Munkaegészségügyi előírások:
A készítménnyel végzett munka során figyelembe kell venni a mindenkor érvényes
munkaegészségügyi előírásokat. Szembe, szájba és sérült bőrfelületre való jutását kerülni kell. Munka
közben többszöri kézmosás, a munka végeztével alapos tisztálkodás, zuhanyozás, és ruhaváltás
szükséges. Fertőzés, allergiás megbetegedés esetén vagy annak gyanújakor a munkát azonnal félbe
kell szakítani.
6.6. Védőfelszerelés előkészítőknek és felhasználóknak:
Védőruha, védőkesztyű, védőkalap, védőszemüveg, védőlábbeli, lakossági (esetenkénti) kis
mennyiségű felhasználás esetén védőkesztyű, védőszemüveg.
6.7. Elsősegély nyújtási eljárás:
Helyszíni elsősegély után (lásd általános eljárás) orvosi, intézeti ellátást kell biztosítani.
7. Környezetvédelmi előírások:
Tilos a készítményt, fel nem használt maradékát, azzal szennyezett csomagolóburkolatát folyókba,
állóvizekbe, vízfolyásokba, tározókba juttatni.
Bioszféra rezervátumokban, fokozottan védett területeken felhasználásuk tilos! Természetvédelmi
területeken, nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben kizárólag az illetékes természetvédelmi kezelő
előzetes hozzájárulásával juttatható ki.
A vízi szervezetek védelme és a vízminőség biztosítása érdekében tilos a készítményt az álló- és
folyóvizek partjától számított 50 m-es távolságon belül tárolni és kijuttatni.
2
Melléklet a 04.2/7195-3/2011 MgSzH számú határozathoz.
8. Tűz- és robbanás veszélyességi besorolás: nem tűzveszélyes „E” tűzveszélyességi osztály.
9. Csomagolás, tárolás, eltarthatóság
9.1. Csomagolóanyag, töltősúlyok: 10+10, 20+20, 50+50 literes műanyag kanna, a két komponens
megkülönböztetett színű zárókupakkal és felirattal ellátva
9.2. Csomagolóeszközön illetve kísérőokmányon feltüntetendő adatok:
Gyártási dátum, az engedély száma, az engedélyokirat 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 12. pontja,
valamint 4. pontjából a hatóanyag tartalom.
9.3. Tárolási körülmények: száraz, fedett helyen
9.4. Eltarthatóság ideje: eredeti, zárt csomagolásban 5oC alatti hőmérsékleten 4 hónap,
10-20 oC közötti hőmérsékleten 1 hónap
10. Kérelmező által megadott vámtarifaszám: 310100
11. Egyéb előírások:
A készítmény nem tartalmazhat csírázást, növekedést gátló anyagokat, karantén gyomok magvait illetve
ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növény egészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és
mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.
12. Az engedély érvényessége: 2020. szeptember 24.
Budapest, 2011. november 16.
Dr. Oravecz Márton
elnök
nevében és megbízásából
Jordán László
igazgató
P.H
3"
Válasz #501. hozzászólásra
elméletileg lombtrágyázáskor a baktériumtrágyában lévő hormonok hatnak jótékonyan, de akkor hatásos az állománypermetezés, ha borús az idő, hogy a baktériumok se pusztuljanak el rögtön...sztem a baktériumtrágya nem túl hatásos lombra, de a kereskedő nagyon ajánlotta, mivel ez a dolga
az Amalgerol kombinációnál pedig a baktériumnak sztem nincs is szerepe, mert az Amalgerol hat ott a növényre, nem a baktérium...legalábbis sztem
???????????????????????????????
a területi képviselő nagyon ajánlotta a Phylazonit+Amalgerol kombinációt lombtrágyának
azt mondta szemmel láthatóan megugrik a kuki, 10 ezer ft /ha költség
azt elfelejtettem megérdezni, hogy hogy van ez, hogy a talajbacit rögtön a talajba kell dolgozni, ez meg lombra lenne fújva ?????????????
Válasz #497. hozzászólásra
Szerintem írhatod ide,úgy nézem baktérium az is.