Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Búza gyomirtása új
- Rövidtárcsák új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Väderstad vetőgépek új
- Vezetékjog új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Rába Steiger traktorok új
Cikkajánló
_fill_540x300_0.jpg)
595 hozzászólás
Válasz Selvin #493. hozzászólásáraSokkal jobb a gyári az tényleg tudja amit ráírnak.
Egy építő tapasztalat, villámvédelmet rakni kell a földelő kábel közé is. Sajnos nekem eddig nem volt ,a nyáron persze hogy betalált 5 méterre a földkábel mellé.
Válasz Selvin #493. hozzászólásáraMit akarsz villanypásztorral védeni és milyen vad él a környezetedben?
Le kell cserélnem a villanypásztort, ebben kéne egy kis segítség. Érdemes megvenni egy gyárit (konkrétan ako duo power 3J)? Kb fél/harmad áron lehet kapni kisiparit is ugyanilyen paraméterekkel (bruno, pulzár). Jobb annyival a gyári?
Elektromos kerítés, villanypásztor kerítés napelemes áramellátása.
Az elektromos kerítés rendszerek 24 órás üzembiztos energiaellátásához az alábbiakat célszerű figyelembe venni.
Először is határozzuk meg a rendszerünk maximális áram fogyasztását ( inkább többet mint kevesebbet !) az alábbi fotókon látható vezérlő elektronika maximális áramfelvétele 12 Volt Dc feszültségen pl. 2,5 A ( nagy kimenő energiájú villanypásztor 2A + riasztó 300-400 mA ) ,
ha ez meg van, határozzuk meg az energia tárolásához szükséges akkumulátorunk kapacitását.
Az akkumulátor Amper óra (Ah) számát úgy kalkuláljuk, hogy az legalább 30 órán keresztül tudja működtetni rendszerünket egyszeri feltöltéssel, a mi esetünkben 30 h x 2,5 A =75 Ah, azonban mindig válasszuk nagyobb kapacitásút legalább 40 % -al, tehát legalább egy 100 Ah akkumulátort célszerű használni. A megfelelő napelemünk teljesítményét úgy határozzuk meg, hogy az akkor is képes legyen tölteni az akkumulátort, amikor napelemünk áramtermelő képessége visszaesik akár 40 % értékre ( pl. tartós borús felhős időszak esetén) egy 100 Ah akkut, szükség esetén akár 10 Amperrel. A mi esetünkben egy 340 W-os napelem tábla 30 A töltésvezérlővel elégséges mennyiségű áramot termel. A kissé túlméretezettnek tűnő eszközök használatától nem kell megijedni, így a rendszerünk akkor is üzembiztosan fog működni ha az akkumulátorunk kapacitása csökken az évek múltával, az akkut ajánlott legalább 4-évente cserélni.
Válasz Tomi81 #486. hozzászólására_NB_ kolléga leírta, annyi hogy lehetőleg ne szétrohadt hulladék vasból legyen a földelő karó.
Az enyémek egy része 12-es rozsdamentes köracél 120cm-re leütve. A mobil meg 12-es sima köracél, de a vége fúrószár szerűen ki lett kovácsolva, így akkus behajtóval bele lehet tekerni a földbe, nem kell kalapálni. Fémtisztára csiszolva utána meg pár réteg cink festékkel lefújva.
Ilyen szárazságban mint most van jót tesz neki pár naponta egy vödör víz.
Válasz endypapa_20120 #483. hozzászólásáraEz egy jó kapcsolás, kicsit módosítva ez az inverteres fut nálam is több darab évek óta. 200 mA elég neki és ha kell a 24u kondit is megtölti. Bedöglött laptop akkukból kibányászott 18650 akkupakkal + kicsiolcsokínai 20W-nak hazudott napelemmel gondozásmentesen ketyeg.
Válasz subikiss #481. hozzászólásáraSzakaszkapcsolókkal, ahol lehet párhuzamosítva nincs gond. Kötésekre figyelni, hogy jó legyen a kontakt, sok kakaó el tud menni egy rossz kötésnél.
Válasz Tomi81 #486. hozzászólásáraProsikból összeszedegetve.
-Földelés
A kerítés megfelelő áramellátottságához elengedhetetlen a jó földelés.
A földelőkarókat szúrjuk nedves talajba az épülettől megfelelőtávolságban.
Az esetek többségében 3-4 földelőkaró szükséges állandó villanypásztor rendszer kialakításához,
de nagy teljesítményű gerjesztők esetén használjunk 5-öt vagy többet.
Kis feszültségű telepről működtetett gerjesztőkhöz és nagyon rövid kerítéseknél, 1 is elegendő.
A karókat legalább egymástól 3 méter távolságra, kb. 100 cm mélyen állítsuk a nedves talajba.
Ha nem találunk nedves talajt, akkor a földelőkábel segítségével helyezzük a földelést a kerítés mellé.
Ha a kerítés nagyon hosszú,
szükség lehet egy plusz vezeték beépítésére.
Feszítsünk ki egy acél vezetéket 15 cm-re a földtől és csatlakoztassuk a földelőpóznákhoz 400-500 méterenként.
-Hogyan ellenőrizzük a földelést.
Zárjuk rövidre a kerítést egy vasrúddal nagyjából 100 méter távolságra a gerjesztőtől.
Mérjük meg a földelés és a talaj közti feszültséget voltmérővel.
Ha a mért feszültség meghaladja a 300V-ot (0,3 kV), a földelés nem megfelelő, ezért használjunk további földelőkarókat.
Ha az utolsó cölöpben már nem mérhető feszültség, akkor a földelés megfelelő.
Válasz atisgyulai #485. hozzászólásáraAz jo. A végén is jol üt nem szivesen fogdosom. Csak szeretek biztosra menni.
Válasz atisgyulai #485. hozzászólásáraMiért, hogy kellene jól csinálni?
Válasz subikiss #481. hozzászólásáraFöldelés jó?
Sokan csak leütnek egy 60-70cm-es betonvasat, rákötik a pásztor földelést és csodálkoznak hogy gyenge a teljesítmény.
Válasz colizoli #482. hozzászólásáraVagy lehet, a hálózati földelésre kötötték a karám földet!
http://www.bsselektronika.hu/index.php?w=j0DDt1fdAX
Válasz ..MZ/X.. #479. hozzászólásáraNekem gyàri van, a szomszédnak valami házi gyártmányú volt, gondolom ezért dolgozott bele a 220-ba.
Válasz ..MZ/X.. #480. hozzászólásáraÉrtem, én is ilyesmire gondoltam. 20 hektár van körbekerítve, azon belül is kissebb részekre osztva, épületek út stb. Úgymond a közepén nehezen tudom megtáplálni mert sok fele ágazik de mégis van messze eső vég része. Végülis megtudom oldani csak tervezést meg munkát igényel.
Válasz subikiss #473. hozzászólásáraMiért akarsz kettőt rákötni?
Válasz colizoli #478. hozzászólásáraElméletileg ha nem mókolt a pásztor akkor leválasztó transzformátorral kell üzemelnie, nem mehet a karámfeszültség a hálózatira, sem fordítva. A gond azzal lehet, hogy nincs meg az impulzusidő mert a két készülék nem szinkronban megy, a vezeték folyamatosan ráz. Magának a készüléknek sem biztos, hogy jót tesz a visszatöltés.
Válasz colizoli #477. hozzászólásáraGondolom átment a ház hálózatára a delej.
Válasz subikiss #476. hozzászólásáraIgazából nem tudom, csak abból, hogy szóltak, hogy így nem frankó.
Válasz colizoli #474. hozzászólásáraHogy értve, hogy minden is?
Válasz colizoli #474. hozzászólásáraMondjuk ezek hálózatos gépek voltak.
Válasz subikiss #473. hozzászólásáraMinden is rázni fog. 1x az szomszédéval véletlen összekötöttem, pár nap múlva szóltak, hogy csináljak valamit, mert minden is ráz.
Ha egy vezetékkörre két gépet kötök rá a két gép nem kavar be egymásnak?
Válasz erik18 #470. hozzászólásárasztem az nem árt, ha az az égig ér. és lehetőleg negatív dőlése legyen, hahahha
Üdv Érdeklődnék h kecskéhez milyen erős villanypásztor kell és milyen magas kerítés?
Válasz endypapa_20120 #466. hozzászólására110 Ft jelenleg, amíg a forint nem dől be jobban.
Válasz envagyok2 #462. hozzászólásáraEgyik ismerősöm hegesztés hibás zártszelvényt használ. Földben lévő részt bitumenbe mártják, majd géppel nyomják simán a földbe. Spéci erős kerítés van belőle.
Válasz envagyok2 #462. hozzászólásáraEgyik ismerősöm hegesztés hibás zártszelvényt használ. Földben lévő részt bitumenbe mártják, majd géppel nyomják simán a földbe. Spéci erős kerítés van belőle.
Válasz Elektromos kerítések #465. hozzászólásáraA fotón lévő szigetelőket hol lehet beszerezni? Esetleg árat is tudsz?
A villanypásztor szigetelők gyártásához használt anyagok nem tökéletes szigetelők, de az anyaguk minőségében szigetelő képességükben nagy eltéréseket lehet tapasztalni.
A felületükkel érintkező vezetőszálra kapcsolt nagyfeszültségű áram okozta villamos tér hatására igen kicsi, de észlelhető áram folyik át a szigetelőn vagy felületükön úgynevezett kúszó áram folyhat, ennek fő oka a szigetelő felületén lerakódó koszréteg vagy a rajta lévő nedvesség.
A szigetelőnek nemcsak az átütés lehetőségét (az átütési feszültség az a feszültség, aminél a szigetelő anyaga vezetővé válik ) hanem a szigetelés felületén kialakuló zárlatot, kúszóáram kialakulását (az az áram, amely egymáshoz képest feszültség alatt álló, vezetőképes részek között szigetelőanyag felületén alakul ki) is meg kell akadályozni. Nedvesség és por lerakódása a szigetelőfelületre a kúszóút hosszát és ezzel a kúszószilárdságot csökkentheti.
A kúszóút hosszát a szigetelők felületén kialakított bordák, hornyok közbeiktatásával lehet növelni, minél több és nagyobb bordát (vizort) találunk egy szigetelőn akkor annak szigetelőképessége egyre jobb a felületére lerakódó nedvességgel és porral szemben.
Természetesen a szigetelőképesség egy szigetelő árába is megmutatkozik, ami szemmel látható megoldásokat jelent.
Általában szigetelők 10-15 kV közötti feszültség impulzusokra méretezik ezért is van az, hogy a villanypásztor gyártók jórészt 9-10 kV kimenő feszültségű készülékeket gyártanak.
A maszek szabványtalan villanypásztorokban ez az érték akár 20 kV feletti impulzust is jelenthet, nem csoda hogy a legtöbb szigetelő átvezetési probléma ezek használata esetén jelentkezik. Nyilván szimpatikusnak látszó valami, ha egy villanypásztor 1 cm ívet képes húzni, abba viszont belesem gondolnak a felhasználók, hogy ennek a nagy feszültség okozta villamos tér, jórészt a környezete „szennyezésére” megy el és nem a karám hatékonyságát növeli, ami ugye a legfontosabb lenne az egész „történetben”, nem beszélve a sok „hazavágott” átütött szigetelőre.
Ezek az olcsóbb kategóriát képviselő, gyengébb minőségű szigetelőkre jellemző áthúzási problémák, szinte teljes mértékben kizárhatók műanyag huzaltartó konzolok használatával, ugyanis nincs feszültség áthúzás a szigetelő és a tartó között, mivel a tartó önmagában is szigetelő képes.
Válasz Büresz #463. hozzászólásáranem bír ki 30 évet.
kérdezd meg tőlük, hogy akkor hogy kell védekezz? másrészt nincs 3 évvel ezelőtti vadkár jegyzőkönyved, amiben meg arra hivatkozva, hogy nem védekeztél, nem kerteltél, csak az általuk helybenagyott lóvé felét fizetik?
Válasz envagyok2 #462. hozzászólásáraBetonozás meg macerás szerintem, az akác oszlop is kibír 30 évet, én gondoltam betonra is, környékünkön gyártanak olyan erőset hogy nagyon nehezen törik. Először 10 méterenként rakbék, utána éven közé, utána meg drótot rá és akkor nem egyszerre lenne nagy költség. Csak az a baj hogy nem engednek kertelni.
Válasz Büresz #461. hozzászólásáraén most átállok vasra, nézegettem ezeket a profilhajtogatott 2-3mmes oszlopokat, de nem kevéssel dárágbb mint egy igencsak vastagfalú t vas. aszem ez utóbbi lesz, ráhegesztek menetesszár toldóból 4-et, azt betonba lerakom ezeket. 30 évig ott lesznek. utána meg leszarom.
Válasz ..MZ/X.. #460. hozzászólásáraKaro lesz csak mondom hátha ér valamit, de a karót már oszlop árba adják.
Válasz Büresz #459. hozzászólásáraMihez akarod használni?
Lovaknak mozgó legelőkarámnak használjuk, arra jó. 5-6 év alatt eléggé elsüti a nap de ettől működik. Fixre telepítetthez inkább karó, keményfából, vasból amelyik olcsóbban elérhető.
isopost karót használ valaki? Ér valamit? Vagyjobb a fakaró?
Miért lehet életvédelmi szempontból veszélyes egy maszek gyártmányú 230 Volt hálózatos üzemű villanypásztor készülék.
Az internet tele van, mindenféle olcsó kategóriás 10-20 e Ft-ért is megvásárolható villanypásztorral, amit az eladó szabványos és biztonságos készüléknek hirdet pedig a szabványossághoz a világon semmi köze ez a átverés kategória. A vételár nagyon csábító, sok embert a számokon kívül semmi mást nem érdekel, még az sem, hogy milyen veszélynek teszi ki magát és környezetét egy gagyi 230 Voltos villanypásztor használatával. A veszély főleg azokra az olcsó villanypásztorokra értendő, amelyek dobozából „kilóg” a 230 V csatlakozó kábel. ( itt nem a 12 Volt akkumulátoros vagy 230 V/12 V külső tápegységgel-adapterrel használható szerkezetekre gondolok) .
Ahhoz, hogy egy olcsón eladható viszonylag nagyobb kimenő energiával rendelkező villanypásztor készítsen valaki, egyszerű áramköröket és olcsó kategóriás alkatrészeket kell használnia.
A tárolt energia előállításához szükséges néhány 100 Voltos egyen feszültséget egy előtét kondenzátor használatával, közvetlen a 230 V hálózati feszültség egyenirányításával, sokszorozásával kell előállítania.
( ezt az elméletet neves gyártó cégek is használják készülékeik elektronikájában, bonyolultabb, költségesebb többszörös galvanikus leválasztással kiegészítve, ami kizárja a hálózati árammal történő érintkezés esélyét a 230V karámvezetékbe kijutását).
A gyári 230 V pl. 5 Joule kimenő energiájú villanypásztor ezért olcsóbb az akkumulátorról üzemeltethető 5 Joule készüléknél, mert 12 Volt feszültségből jóval nehezebb, bonyolultabb és költségesebb előállítani azonos teljesítményű kimenő energiát.
„Ami elromolhat az el is romlik” mondja a közmondás, csak bele kell gondolni ha meghibásodik egy primitív 230 V villanypásztor áramköre! a hálózati feszültség karámvezetékbe történő kijutását ez esetben csak a nagyfeszültségű kimenő transzformátor állathatja meg !
El kell gondolkodni, hogy érdemes-e néhány ezer forint spórolásért életveszélyes 230 Voltos maszek villanypásztorokat használni! - Még mindig jobb megoldás a 12 V maszekot egy 230/12 V biztonságos tápegységgel használni.
Az EN 60335-2-76 Európai szabvány elektromos kerítés energia ellátók speciális követelményei 22.101 meghatározása szerint
„ Hálózati működtetésű energia ellátók és hálózatra is csatlakoztatható, akkumulátoros működtetésű energia ellátók esetén a kerítés áramkörben lévő transzformátorokat egy külön rekeszbe kell helyezni. Ez a rekesz nem tartalmazhat olyan alkatrészt, amely érintkezik vagy érintkezésbe kerülhet a hálózattal, kivéve a transzformátor kimeneti tekercsét. „
Vagyis ha minden áron maszek villanypásztort akar venni valaki, előtte nézzen bele a dobozába hogyan van az szerelve, mert ha a kimenő trafó nincs külön rekeszbe (doboz részbe elszigetelve) akkor annak a készüléknek a világon semmi köze a szabványhoz, ilyen külön elszigetelést (ami kötelező alkalmazni) egyetlen maszek, szabványosnak hirdetett villanypásztorban sem lehet találni.
A 230 V közvetlen csatlakozású villanypásztor készülékek a II. érintésvédelmi osztályba tartoznak miszerint:
Kétszeres (kettős), vagy megerősített szigetelésű. A feszültség alatt lévő részek oly módon el vannak szigetelve az érinthető felületektől, hogy meghibásodás esetén sem fordulhat elő veszélyes érintési feszültség. ( Lefordítva a karám vezeték csatlakozójára nem juthat ki 230 V hálózati feszültség semmilyen hiba esetén sem)
A fentiek csak egy jelzés értékű észrevétel.
Vásároljon mindenki felelőssége tudatában, belátása szerint olyan villanypásztort, amit jónak tart.
Válasz Sötét Paraszt #456. hozzászólásáraÉrtem. Köszi.
Válasz Büresz #455. hozzászólásáraAkkor tedd középre.
Itt a katalógus 5. oldalán.
www.lacme.com/international/catalogues/cat_UK.pdf
Válasz Sötét Paraszt #454. hozzászólásáraEzért értetlenkedek, de a desznyónak pont az alsó szál kell.
Válasz Büresz #453. hozzászólásáraNem hát.
Válasz Sötét Paraszt #451. hozzászólásáraDe így az alaó szál nem ráz?
Válasz Büresz #450. hozzászólásáraMert szigetelésen állva is zárod az áramkört... Szóval mindig megcsap, max nem egész testeden keresztül, elég ha csak két ujjad között a tenyeredet...
Válasz Büresz #450. hozzászólásáraSzerinted, mondjuk nyáron a száraz föld a legjobb vezető?
Válasz Sötét Paraszt #449. hozzászólásáraAha, és miét van az alsóba a földelés?
Válasz Büresz #448. hozzászólásáraNekünk secur 130 van 9 éve, 12 hektó bekerítve 3 szállal alsóba a földelés van, úgy száz méterenként lekötve a talajba, hozzáérsz seggreülsz pedig az csak 1,3 J.
Secur 500 az ér már valamit? Van ugyanúgy 5 J-os csak 15e helyett 10e Voltos olcsóbbért az is jó lehet?
Válasz csontii #444. hozzászólásáraAzaz 180.000 ft/100 méter.Tisztes bér volt annak aki csinálta.Ehhez képest az a villanypásztor se drága.
Válasz máris szomszéd #441. hozzászólására54.660 Ft ez a felsorolt anyagok jelenlegi ára.