Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR411.35 FtUSD399.52 FtCHF437.83 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Fórum
Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden...
Elkellene különíteni azokat az egyedeket amelyek rágják a többi fülét. Ha szerencséd van még csak 1-2 lehet, de a többi is gyorsan rá tud szokni.
Sok minden okozhatja a fülrágást.
Maga a takarmány típusa és minősége nem szokott ilyeneket okozni. Tehát ne ezen próbálj változtatni. Okozhatja viszont a huzatos ól. Vagy túl meleg/túl hideg ól. Vagy akár a túl fényes vagy túl sötét ól is. Az is lehet, hogy az etető és itató hely túl szűk. Nem férnek oda rendesen. Vagy az egész helyük szűk és zsúfolt. Lehet ugye az unalom is. De ha vannak bent láncok játszani akkor nem valószínű, hogy nálad ez az oka.
Ezek mind olyan körülmények amik ingerlik a disznókat.
Láncok vannak lelógatva sebolajjal átkentem mindenkit az is elég büdös ezek idáig nem váltak be ma hozok egy 40kg zeolitot meg esetleg nyalósót és kibróbálom azt köszi.
Válasz #2101. hozzászólásra
Lánc lelógatva játszani, külön adni zeolitot tisztán-töményen / nálam betonra 20-as falkának kiöntöttem 20-25kg zeolitot, és habzsolták mint a tápot / , lehet nyalósót is lógatni h igény szerint ehessék, rágcsálnivaló szárat - darabokra tört vályogot ásványianyag pótlásra, ha van lehetőség a támadót külön csukni , szokták a kubatol sprével fujni h büdös legyen a támadott / de nemigen segit ha már belemelegedtek/ . Volt aki lepermetezte a falkát petróleummal h egyforma büdösek legyenek, de az nem túl jó a bőrüknek . Farokrágásnál viszont képesek elvéreztetni egy éjszaka alatt is, ha tövig csonkolják .
Fülrágás problémára kinek milyen ötlete van vagy varázsszere?
( kb 35 db egy nagy ólban önetető önitató kajába gabona mellé van rakva premix zeoilt naprapellet meg szójabab)
Jól jönne biztos!
kérdés, hogy milyen áron.
A románok pl. nem arról híresek egyik állatfajnál sem hogy a piac legdrágább portékáját kínálják. Kina messze is van szálltás is költség....
Persze a minőség is azon a szinten van .
" A napokban Románia és Kína között exportmegállapodás született. Nem kis mennyiségű élő állatokról van szó: 500 ezer db szarvasmarha, 3 millió db sertés és 4-5 millió db juhot vásárolna Kína. Csak győzzék teljesíteni.
Magyarországnak is jól jönne egy ilyen üzlet, hogy az állattenyésztést felpörgesse, nem igaz? "
" A fájl nem található
Elnézést kérünk, ez az oldal jelenleg nem elérhető vagy nem létezik. Ellenőrizze a címet vagy látogasson el az ----ORIGO címlapjára--- /ez kékkel van és katt rá, kiadja / és kezdje onnan a keresést! "
Üdv! Szeretnék tanácsot kérni olyan tenyésztőktől akik tartanak TOPIGS kocákat mert most akarok be álitani 50 anyakocát! Mi a véleménye róla, jó szülők, streszmentesek e?? mennyi malacot fialtak? olvastam róla és nekem az eddigi vélemények szerint ez a fajta tünik a legideálisabbnak.
Haladunk a 6millió hízó felé , legalább is a duplán adóztatott létszámmal alakul a papirokon ! ! ! -----------------------------------------------------------------------------------Negatív példák - duplán fizettek az eredményes sertéstenyésztő gazdák
Forrás: hvg.hu
Létrehozva: 2013-11-27 11:15:09
Kétszer fizet iparűzési adót az a gazdálkodó, aki termelői csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelői csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az előbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebből így 6 millió disznó? - teszi fel a kérdést a hvg.hu cikke.
Ezer disznó rohangál Bertáék óljaiban, most hathetesek. A csongrádi Sándorfalvától pár kilométerre lévő malacfarmot 2008-ban uniós pénzből korszerűsítették és bővítették. „Azzal is buktunk 9 millió forintot” – legyint Berta Sándor. „Túl széles utat betonoztak le, s az ólakban a kivitelező kocka alakú lámpákat szerelt fel a kör formájúak helyett, de a kerítésen sem akkora lyukak voltak, amekkora a tervekben szerepelt.” A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól jöttek ellenőrizni még akkoriban, ki kellett javítani a tervtől eltérő „hibákat”, 9 millió forintunk bánta, aminek csak egy részét kaptuk vissza a kivitelezőtől" – folytatja Bertáné. "Minden nap azon rettegünk, mikor toppannak be ismét.”
Bertáék – hasonlóan a TAR-TÓ 2000 Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet többi 45 tagjához – azért csatlakoztak a termelői csoporthoz (tcs), hogy könnyebb legyen az életük. Szövetkezeti tagként nem kell vesződni az eladással, a piacon így nagy mennyiséget tudnak felajánlani, jobb árat is tudnak elérni. A csoport adott esetben az egyéni gazdák likviditási gondjait is áthidalhatja, közös fejlesztéseken is gondolkozhatnak. Kapásból egy csomó előnyt sorolnak fel, amikre az elnök, Vass Csaba csak bólogat. Az idei év azonban fordulatot hozott.
Negyvenszeres iparűzési adó
A tavalyi 100 ezer forint helyett 4 milliót kell ugyanis befizetnie idén a csoportnak iparűzési adóként. "Ez nagy érvágás, nyilván a multikat akarták ezzel megszorongatni, de rajtunk is lecsapódik – mutatja a könyvelést Vass Csaba. Az idei évtől az eladott áruk beszerzési értékét csak 85 százalékáig lehet figyelembe venni. Náluk hosszú évek gyakorlata szerint a tcs megveszi a sertéseket a 46 tagtól, de akkora értékről állítják ki a számlát, mint amennyiért eladják valójában a piacon. A csoportok működését szabályozó törvényben az áll, hogy nagy nyereségre nem törekedhet a termelői csoport.
Az idei évtől a könyvelés a valós helyzetet mutató nulla szaldó helyett a jogszabályok miatt már 15 százalék nyereséget mutat. Ezért a 46 tag sertéseinek eladásából adódó másfél milliárdos árbevétel után az új rendelkezések miatt a tavalyi 100 ezerrel szemben most majd 4 milliót kell befizetniük az önkormányzatnak. Holott a tagok a saját telephelyükön a saját árbevételük után is fizetik az iparűzési adót. Berta Sándorék egyszer befizetnek a saját tevékenységük után 1,6 millió forintot. Igaz, a sertéstartás mellett vannak más apróbb tevékenységeik is, de a sertések eladásából származó árbevétele után nagyjából 1,4 millió esik. Majd a csoport az összbevétele után még összesen 4 milliót, aminek rájuk eső részét ugyancsak meg kell fizetniük. Mindezt ugyannak a disznónak az eladása után.
Nulla érdekvédelem, dupla tagdíj
Ugyanígy kétszer fizetnek a Nemzeti Agrárkamarának is. Egyszer befizeti a magángazda az éves árbevétel egy ezrelékét tagdíjként, majd a csoport is fizet külön tagdíjat, szintén egy ezreléket, az idei évben a csoportra ez egymillió forintos terhet rótt. „A NAK márciusi megalakulása óta nem érezzük, hogy bármit is tenne értünk a kamara, pedig azt ígérték, hogy minden másképp lesz, mint korábban, amikor szinte észre sem vettük, hogy a testület létezik. Csak a figyelmeztetés jön, hogy fizessük meg határidőre a tagdíjat, mert az végrehajtható."
A kétszer fizetett iparűzési adó miatt írtak is Győrffi Balázsnak, a kamara elnökének, de csak az a válasz jött, hogy ők nem törvényalkotók, csak végrehajtók, de majd megnézi, mit tehet – a levél óta fél év telt el. Írtak a Vidékfejlesztési Minisztériumba is, onnan pedig azt írták válaszlevelükben, hogy ha megkülönböztetnék a nonprofit módon működő csoportokat, akkor az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. "Álláspontjuk szerint – olvassa fel a minisztérium levelét az elnök – nincs szó kettős adóztatásról, mert nem ugyanarra az adóalanyra vonatkozik a kötelezettség – csúsztatja vissza a termelői csoport dokumentumait a polcra Vass Csaba.
Elúszik a támogatás fele
A TAR- TÓ 2000 Termelői Csoport az idei, sokszorosára nőtt befizetést a kapott uniós támogatás terhére tudja csak megoldani. A csoport – amennyiben megfelel meghatározott feltételeknek, mint például legalább 300 millió forint árbevétel, legkevesebb 15 fős tagság –, akkor a minisztériumtól megkapja az elismert termelői csoport státuszt, s ezen a címen az MVH-tól igényelhet öt éven keresztül az előző évi árbevétel alapján támogatást: az első két évben annak 5, majd 4, 3, és az utolsó évben két és fél százalékát. Vassék az utolsó évben járnak, így az idei támogatás nagyjából 20 millió forint, aminek durván a felét be kell fizetniük az állam kasszájába iparűzési adó, a kamarai tagdíj és nem utolsó sorban a tranzakciós díj gyanánt – ez utóbbi 3 millió forintot jelent a tcs számára.
Ez a támogatás hasonló elven működik, mint a földalapú támogatás. A befizetések miatt viszont nem tudják fejleszteni a gazdaságot. A csoport megalakulásakor vettek egy takarmánykeverő üzemet hitelből, hogy biztonsággal tudják kiszolgálni a tagok állományát. Ezt a hitelt most az ötödik év végére kifizetik, másra azonban nem futja. Adódik a kérdés, hogy lesz ebből 10 év alatt kétszer ennyi disznó Magyarországon? Vass Csabáék szerint sehogy. Az 550 termelői csoport közül Vassék gondja nem mindegyikre nehezedik. Több csoport tagja őstermelő, vagy árbevétele nem éri el a vízválasztó 500 millió forintot – ez alatt ugyanis nem kell iparűzési adót fizetni, mint ahogy az őstermelőknek sem. ”Azokra a sertéstartókra, akiket a kormány az állomány megduplázására ösztökélne, viszont mindenképpen kártékony, visszafogó hatással van ez a fajta többszörös adóztatás” – vélekedik Sákán Antal, a Sertéstartó Szövetség elnöke.
Ahhoz, hogy a sertéslétszám növekedjen, nyilvánvalóan a gazdáknál etetett létszámot is növelni kell, ezt nem lehet őstermelőként végezni, hiszen ha nő az állomány, az árbevétel sem maradhat filléres szinten. Tehát a jól dolgozó sertéstartók mindenképpen duplán fizetnek iparűzési adót és kamarai díjat is. Sákán elmondta, hogy ők is jelezték a kettős adóztatást a kormány felé, Horváth István sertésügyi biztoshoz fordultak. Eddig eredmény nélkül.
első két lábát vmi erős oszlophoz hátsó két lábát meg a vonóhoroghoz és szépen a kocsit kézzel tolni mikor kezd nyújtózni a kancsi akkor hanyatt lökni majd addig feszíteni ameddig ketten bírjátok kézifék behúz aztán mehet a herélés.
Egy aknát azért leírok. (Hátha nem gondoltál rá.)
Az ÁFA elvileg egy olyan adó amit a végfelhasználók fizetnek, a termelőket nem terheli.
Ez az ÁFA alanyoknál igaz is (volt eddig), de a kompenzációs felárasoknál soha. A kompenzációs felárnak a befizetett ÁFÁ-t kellene ellensúlyozni, de a gyakorlatban így néz ki:
- Ha a költséged 26%-a a bevételednek,akkor van egyensúlyban a kettő.
- Ha a költséged 80%-a a bevételednek, akkor a 20% nyereséged 75%-a elmegy a nem kompenzált ÁFÁ-ra és a maradék a jövedelmed.
- Ha megegyezik a költséged és a bevételed, akkor a bevétel 20%-át befizetted ÁFÁ-ra, ez lesz a veszteséged.
Összegezve: minél kevésbé vagy nyereséges, annál több adót fizetsz.
(A költség és bevétel ÁFA nélkül értendő.)
Akár jól is működhet a dolog.
Csak ha már írnak róla, ne ilyen semmitmondót.
Valahogy úgy szól a mondás, hogy az ördög a részletek részleteiben rejtőzködik.
Auchan csak olyan hizokat akar felvásárolni amik a helyi gazdáktol valok és ennek a költségét állná is karcagon lenne az elsö ilyen központi vágóhid ha jol hallottuk 3000 desznyoval kezdenek egy ismerösöm volt a megbeszélésen .... én azon az állás ponton vagyok hogy induljon el a dolog és akkor kiderül hogyan müködik ....
"Talán a debreceni Auchan is fog indítani felvásárlást?"
Szerintem nem a felvásárlással lesz a probléma, hanem hogy mit.
Még két dolgot meg kellene oldaniuk. Tőke (valakinek meg kell finanszírozni és vállalni a kockázatokat) és megfelelő gazdasági környezet. (Ha csak adót fizet a termelő és nem keres rajta abbahagyja,)
http://agronaplo.hu/hirek/haztaji-sertes-programot-indit-az-auchan-karcag-kornyeken/
"hajlandók lesznek az átvételi árban előre megállapodni"
"vágás előtt önsúlyt pedig 140-160 kilogrammban határozzák"
"takarmány 80 százalékig gabonaalapú"
Mennyit fizetnek egy nagysúlyú tápos disznóért?
"a hús gyógyszermaradványtól mentes legyen"
Egyébként engedélyezettek gyógyszermaradványok?
"mivel olcsóbban lehet venni nagyüzemi sertést, akkor olcsóbb lesz a háznál hizlalt disznó is? Mindjárt bukik a termelő 20 %-ot kilónként."
Az árak bizonytalanok. Már eddig is sokan abbahagyták és ez folytatódik az ÁFA csökkentés miatt. Kérdés, hogy az import mennyibe kerül.
"Jól számolok? Akkor most ki jár jól az Áfa csökkentéssel?"
Feldolgozók (22% kamatmentes kölcsönt kap), költségvetés (bevallási időszak+75 nap 22% kamatmentes kölcsönt kap).
"A termelő az nem."
Bevallási időszak+75 nap 22% kamatmentes kölcsönt ad.
"Egyedül a fekete gazdaság csökken.? Ez is jó, de kinek? "
Szerintem inkább növekszik. Kapnak olcsó import alapanyagot.
Válasz #2071. hozzászólásra
4 sonkás minőségi hízó lesz, de nagykorában hirtelenhalál állhat be a kicsi szive miatt, stressztől - verekedéstől - nehézkes autóra felhajtástól képes kimúlni , keresztezni szokták h ellenállóbb malacok szülessenek .
Nem értem miben bízol.
Kicsiben túl van adóztatva.
Az ÁFA alanyoktól most veszik kölcsön a tőkéjüket.
Csak a támogatáson lehet esetleg keresni, ha nincs nagy bukás a termelésen.
(És ezzel megválaszoltam az idézőjelbe tett kérdéseket is.)
Időben rájöttek, aki egyszer bezárja az ólat , az nemigen nyitja ki, mert nem tudnak bízni az ígéretekben ! ! ! -------"Nincsenek nagyon elaprózva a gazdaságok? Mi számít kicsinek, és mi nagynak? Mi az az üzemméret, amely már rentábilis lehet? Lehet-e ilyen határt meghúzni?
Az állatlétszámban azt látjuk, hogy általában a kistermelőknél csökken az állatok száma. Jobbára a nagyobb gazdaságok tartották meg a sertésállományt. Ez azért van, mert például azok a családok, akik egy-két, esetleg három-négy disznót hizlaltak az elmúlt húsz évben, fokozatosan leálltak a termeléssel. Tulajdonképpen szokásból tartottak malacot. Azt gondolom, hogy ezeket a 2-3-4 malacos gazdaságokat nem lehet felfuttatni. Hogy miért? Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell mennünk egy kicsit az időben. A kétezres évek előtt az volt a tendencia, hogy ha csökkentek az árak, akkor csökkent a sertésállomány is. Amikor az árak elkezdtek emelkedni, akkor az állomány is – ugyan alacsonyabb szintre, de – visszarendeződött. Nagyjából az uniós csatlakozásunk idején, de nem amiatt, megváltoztak a dolgok. Ha csökkentek az árak, csökkent az állomány is. Viszont, amikor ismét emelkedni kezdtek az árak, az állomány már nem nőtt. Amikor pedig ismét csökkentek az árak, tovább csökkent az állomány is. Vagyis azok a kisgazdaságok, amelyekről az előbb beszéltem, már nem vettek újabb malacot. Ez azonban a picikre vonatkozik. "
A falusi templomba betéved egy parasztbácsi. Leül, és elkezd nézelődni.
Amikor elérkezik a mise ideje, a pap megkérdi tőle:
- Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét?
Erre a bácsi:
- Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik disznó jön a vályúhoz, azért megetetem azt az egyet is!
A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére.
Két óra múlva megszólal az öreg paraszt:
- Hát atyám, én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot...
"Hatósági árról Éder Tamás úgy nyilatkozott, hogy a piac gazdasággal nem egyeztethető össze."
Kálmán Olgával beszélgetett, de ott már a hatósági ár helyett, mást mondott. Csak nem megfenyegették, vagy már másképp értelmezi az egyértelmű mondatokat?
Én azt szűrtem le, hogy csökkenne a feketén értékesített hús.
Az Ő véleménye teljesen más, mint a Fidesz frakció véleménye. Vajon ki kerekedik felülre?
5055 hozzászólás
Válasz #2103. hozzászólásra
Elkellene különíteni azokat az egyedeket amelyek rágják a többi fülét. Ha szerencséd van még csak 1-2 lehet, de a többi is gyorsan rá tud szokni.
Sok minden okozhatja a fülrágást.
Maga a takarmány típusa és minősége nem szokott ilyeneket okozni. Tehát ne ezen próbálj változtatni. Okozhatja viszont a huzatos ól. Vagy túl meleg/túl hideg ól. Vagy akár a túl fényes vagy túl sötét ól is. Az is lehet, hogy az etető és itató hely túl szűk. Nem férnek oda rendesen. Vagy az egész helyük szűk és zsúfolt. Lehet ugye az unalom is. De ha vannak bent láncok játszani akkor nem valószínű, hogy nálad ez az oka.
Ezek mind olyan körülmények amik ingerlik a disznókat.
Válasz #2103. hozzászólásra
Tégla darabokat is nekik legyen mivel játszani!!!
Válasz #2102. hozzászólásra
Láncok vannak lelógatva sebolajjal átkentem mindenkit az is elég büdös ezek idáig nem váltak be ma hozok egy 40kg zeolitot meg esetleg nyalósót és kibróbálom azt köszi.
Válasz #2101. hozzászólásra
Lánc lelógatva játszani, külön adni zeolitot tisztán-töményen / nálam betonra 20-as falkának kiöntöttem 20-25kg zeolitot, és habzsolták mint a tápot / , lehet nyalósót is lógatni h igény szerint ehessék, rágcsálnivaló szárat - darabokra tört vályogot ásványianyag pótlásra, ha van lehetőség a támadót külön csukni , szokták a kubatol sprével fujni h büdös legyen a támadott / de nemigen segit ha már belemelegedtek/ . Volt aki lepermetezte a falkát petróleummal h egyforma büdösek legyenek, de az nem túl jó a bőrüknek . Farokrágásnál viszont képesek elvéreztetni egy éjszaka alatt is, ha tövig csonkolják .
Fülrágás problémára kinek milyen ötlete van vagy varázsszere?
( kb 35 db egy nagy ólban önetető önitató kajába gabona mellé van rakva premix zeoilt naprapellet meg szójabab)
Válasz #2099. hozzászólásra
Jól jönne biztos!
kérdés, hogy milyen áron.
A románok pl. nem arról híresek egyik állatfajnál sem hogy a piac legdrágább portékáját kínálják. Kina messze is van szálltás is költség....
Persze a minőség is azon a szinten van .
" A napokban Románia és Kína között exportmegállapodás született. Nem kis mennyiségű élő állatokról van szó: 500 ezer db szarvasmarha, 3 millió db sertés és 4-5 millió db juhot vásárolna Kína. Csak győzzék teljesíteni.
Magyarországnak is jól jönne egy ilyen üzlet, hogy az állattenyésztést felpörgesse, nem igaz? "
Válasz #2097. hozzászólásra
http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20131128-angliaban-mar-sefek-kampanyolnak-a-moslekert-locatelli-sertes-diszno-tenyesztes.html
Válasz #2096. hozzászólásra
Nem akar jó lenni, google-ba másold be a kereső sávba, és ott kattints a szövegesre .
Válasz #2095. hozzászólásra
http://www.origo.hu/.../20131128-angliaban-mar-sefek-kampanyolnak-a-moslek...
Válasz #2094. hozzászólásra
" A fájl nem található
Elnézést kérünk, ez az oldal jelenleg nem elérhető vagy nem létezik. Ellenőrizze a címet vagy látogasson el az ----ORIGO címlapjára--- /ez kékkel van és katt rá, kiadja / és kezdje onnan a keresést! "
Válasz #2092. hozzászólásra
"A fájl nem található"
Válasz #2091. hozzászólásra
Vegyes, akár minden más. Nekünk nem jött be. De sok sikert hozzá.
Mi inkább magunk neveljük ki és válogatjuk a kocákat.
http://www.origo.hu/.../20131128-angliaban-mar-sefek-kampanyolnak-a-moslek...
Üdv! Szeretnék tanácsot kérni olyan tenyésztőktől akik tartanak TOPIGS kocákat mert most akarok be álitani 50 anyakocát! Mi a véleménye róla, jó szülők, streszmentesek e?? mennyi malacot fialtak? olvastam róla és nekem az eddigi vélemények szerint ez a fajta tünik a legideálisabbnak.
Válasz #2081. hozzászólásra
Ketten , ha egy akkora röfi meglátja a kést már bepörög , ha meg megérzi a hideget csak a rudi közelébe, repültök az égbe .
Haladunk a 6millió hízó felé , legalább is a duplán adóztatott létszámmal alakul a papirokon ! ! !
-----------------------------------------------------------------------------------Negatív példák - duplán fizettek az eredményes sertéstenyésztő gazdák
Forrás: hvg.hu
Létrehozva: 2013-11-27 11:15:09
Kétszer fizet iparűzési adót az a gazdálkodó, aki termelői csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelői csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az előbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebből így 6 millió disznó? - teszi fel a kérdést a hvg.hu cikke.
Ezer disznó rohangál Bertáék óljaiban, most hathetesek. A csongrádi Sándorfalvától pár kilométerre lévő malacfarmot 2008-ban uniós pénzből korszerűsítették és bővítették. „Azzal is buktunk 9 millió forintot” – legyint Berta Sándor. „Túl széles utat betonoztak le, s az ólakban a kivitelező kocka alakú lámpákat szerelt fel a kör formájúak helyett, de a kerítésen sem akkora lyukak voltak, amekkora a tervekben szerepelt.” A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól jöttek ellenőrizni még akkoriban, ki kellett javítani a tervtől eltérő „hibákat”, 9 millió forintunk bánta, aminek csak egy részét kaptuk vissza a kivitelezőtől" – folytatja Bertáné. "Minden nap azon rettegünk, mikor toppannak be ismét.”
Bertáék – hasonlóan a TAR-TÓ 2000 Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet többi 45 tagjához – azért csatlakoztak a termelői csoporthoz (tcs), hogy könnyebb legyen az életük. Szövetkezeti tagként nem kell vesződni az eladással, a piacon így nagy mennyiséget tudnak felajánlani, jobb árat is tudnak elérni. A csoport adott esetben az egyéni gazdák likviditási gondjait is áthidalhatja, közös fejlesztéseken is gondolkozhatnak. Kapásból egy csomó előnyt sorolnak fel, amikre az elnök, Vass Csaba csak bólogat. Az idei év azonban fordulatot hozott.
Negyvenszeres iparűzési adó
A tavalyi 100 ezer forint helyett 4 milliót kell ugyanis befizetnie idén a csoportnak iparűzési adóként. "Ez nagy érvágás, nyilván a multikat akarták ezzel megszorongatni, de rajtunk is lecsapódik – mutatja a könyvelést Vass Csaba. Az idei évtől az eladott áruk beszerzési értékét csak 85 százalékáig lehet figyelembe venni. Náluk hosszú évek gyakorlata szerint a tcs megveszi a sertéseket a 46 tagtól, de akkora értékről állítják ki a számlát, mint amennyiért eladják valójában a piacon. A csoportok működését szabályozó törvényben az áll, hogy nagy nyereségre nem törekedhet a termelői csoport.
Az idei évtől a könyvelés a valós helyzetet mutató nulla szaldó helyett a jogszabályok miatt már 15 százalék nyereséget mutat. Ezért a 46 tag sertéseinek eladásából adódó másfél milliárdos árbevétel után az új rendelkezések miatt a tavalyi 100 ezerrel szemben most majd 4 milliót kell befizetniük az önkormányzatnak. Holott a tagok a saját telephelyükön a saját árbevételük után is fizetik az iparűzési adót. Berta Sándorék egyszer befizetnek a saját tevékenységük után 1,6 millió forintot. Igaz, a sertéstartás mellett vannak más apróbb tevékenységeik is, de a sertések eladásából származó árbevétele után nagyjából 1,4 millió esik. Majd a csoport az összbevétele után még összesen 4 milliót, aminek rájuk eső részét ugyancsak meg kell fizetniük. Mindezt ugyannak a disznónak az eladása után.
Nulla érdekvédelem, dupla tagdíj
Ugyanígy kétszer fizetnek a Nemzeti Agrárkamarának is. Egyszer befizeti a magángazda az éves árbevétel egy ezrelékét tagdíjként, majd a csoport is fizet külön tagdíjat, szintén egy ezreléket, az idei évben a csoportra ez egymillió forintos terhet rótt. „A NAK márciusi megalakulása óta nem érezzük, hogy bármit is tenne értünk a kamara, pedig azt ígérték, hogy minden másképp lesz, mint korábban, amikor szinte észre sem vettük, hogy a testület létezik. Csak a figyelmeztetés jön, hogy fizessük meg határidőre a tagdíjat, mert az végrehajtható."
A kétszer fizetett iparűzési adó miatt írtak is Győrffi Balázsnak, a kamara elnökének, de csak az a válasz jött, hogy ők nem törvényalkotók, csak végrehajtók, de majd megnézi, mit tehet – a levél óta fél év telt el. Írtak a Vidékfejlesztési Minisztériumba is, onnan pedig azt írták válaszlevelükben, hogy ha megkülönböztetnék a nonprofit módon működő csoportokat, akkor az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. "Álláspontjuk szerint – olvassa fel a minisztérium levelét az elnök – nincs szó kettős adóztatásról, mert nem ugyanarra az adóalanyra vonatkozik a kötelezettség – csúsztatja vissza a termelői csoport dokumentumait a polcra Vass Csaba.
Elúszik a támogatás fele
A TAR- TÓ 2000 Termelői Csoport az idei, sokszorosára nőtt befizetést a kapott uniós támogatás terhére tudja csak megoldani. A csoport – amennyiben megfelel meghatározott feltételeknek, mint például legalább 300 millió forint árbevétel, legkevesebb 15 fős tagság –, akkor a minisztériumtól megkapja az elismert termelői csoport státuszt, s ezen a címen az MVH-tól igényelhet öt éven keresztül az előző évi árbevétel alapján támogatást: az első két évben annak 5, majd 4, 3, és az utolsó évben két és fél százalékát. Vassék az utolsó évben járnak, így az idei támogatás nagyjából 20 millió forint, aminek durván a felét be kell fizetniük az állam kasszájába iparűzési adó, a kamarai tagdíj és nem utolsó sorban a tranzakciós díj gyanánt – ez utóbbi 3 millió forintot jelent a tcs számára.
Ez a támogatás hasonló elven működik, mint a földalapú támogatás. A befizetések miatt viszont nem tudják fejleszteni a gazdaságot. A csoport megalakulásakor vettek egy takarmánykeverő üzemet hitelből, hogy biztonsággal tudják kiszolgálni a tagok állományát. Ezt a hitelt most az ötödik év végére kifizetik, másra azonban nem futja. Adódik a kérdés, hogy lesz ebből 10 év alatt kétszer ennyi disznó Magyarországon? Vass Csabáék szerint sehogy. Az 550 termelői csoport közül Vassék gondja nem mindegyikre nehezedik. Több csoport tagja őstermelő, vagy árbevétele nem éri el a vízválasztó 500 millió forintot – ez alatt ugyanis nem kell iparűzési adót fizetni, mint ahogy az őstermelőknek sem. ”Azokra a sertéstartókra, akiket a kormány az állomány megduplázására ösztökélne, viszont mindenképpen kártékony, visszafogó hatással van ez a fajta többszörös adóztatás” – vélekedik Sákán Antal, a Sertéstartó Szövetség elnöke.
Ahhoz, hogy a sertéslétszám növekedjen, nyilvánvalóan a gazdáknál etetett létszámot is növelni kell, ezt nem lehet őstermelőként végezni, hiszen ha nő az állomány, az árbevétel sem maradhat filléres szinten. Tehát a jól dolgozó sertéstartók mindenképpen duplán fizetnek iparűzési adót és kamarai díjat is. Sákán elmondta, hogy ők is jelezték a kettős adóztatást a kormány felé, Horváth István sertésügyi biztoshoz fordultak. Eddig eredmény nélkül.
Válasz #2087. hozzászólásra
Ha halkann akarod, akkor nyomd neki a sokkolót, ha ne is mozogjon akkor vedd le tőle a sültvérnek valót is .
Válasz #2086. hozzászólásra
azért gondoltam a piára hátha halkabban menne a dolog
Válasz #2085. hozzászólásra
szükség nagy úr
Látom vannak tecnikák hogy ne keljen küzdeni velük
Válasz #2078. hozzászólásra
első két lábát vmi erős oszlophoz hátsó két lábát meg a vonóhoroghoz és szépen a kocsit kézzel tolni mikor kezd nyújtózni a kancsi akkor hanyatt lökni majd addig feszíteni ameddig ketten bírjátok kézifék behúz aztán mehet a herélés.
Válasz #2078. hozzászólásra
nem kell azt elkábítani! hasa alatt felemelni és hátulról kiherélni
Válasz #2081. hozzászólásra
Fútóra rakod januárban, és a találkozón leszünk rá elegen, ha nem jól sikerülne, akkor fel is dolgozzuk estig .
Válasz #2079. hozzászólásra
nem kapok senkit az a baj egy segítségem van de ketten nem akarunk küzdeni velük .
Válasz #2078. hozzászólásra
nálliunk a doki elaltatta kb 200kg volt de még igy is 2 en fogtuk mert rugdalodzott....
Olyan kérdésem lene hogy mi a véleményetek arról hogy hogyan kábítsam el a disznót heréléshez mert már 120 kilós és nem kapok segítséget .
Gondoltam olyanra hogy rossazbb borral berúgatom és akkor hátha nem kell vele küzdeni sokat
Válasz #2074. hozzászólásra
Egy aknát azért leírok. (Hátha nem gondoltál rá.)
Az ÁFA elvileg egy olyan adó amit a végfelhasználók fizetnek, a termelőket nem terheli.
Ez az ÁFA alanyoknál igaz is (volt eddig), de a kompenzációs felárasoknál soha. A kompenzációs felárnak a befizetett ÁFÁ-t kellene ellensúlyozni, de a gyakorlatban így néz ki:
- Ha a költséged 26%-a a bevételednek,akkor van egyensúlyban a kettő.
- Ha a költséged 80%-a a bevételednek, akkor a 20% nyereséged 75%-a elmegy a nem kompenzált ÁFÁ-ra és a maradék a jövedelmed.
- Ha megegyezik a költséged és a bevételed, akkor a bevétel 20%-át befizetted ÁFÁ-ra, ez lesz a veszteséged.
Összegezve: minél kevésbé vagy nyereséges, annál több adót fizetsz.
(A költség és bevétel ÁFA nélkül értendő.)
Válasz #2074. hozzászólásra
Akár jól is működhet a dolog.
Csak ha már írnak róla, ne ilyen semmitmondót.
Valahogy úgy szól a mondás, hogy az ördög a részletek részleteiben rejtőzködik.
Válasz #2073. hozzászólásra
Auchan csak olyan hizokat akar felvásárolni amik a helyi gazdáktol valok és ennek a költségét állná is karcagon lenne az elsö ilyen központi vágóhid ha jol hallottuk 3000 desznyoval kezdenek egy ismerösöm volt a megbeszélésen .... én azon az állás ponton vagyok hogy induljon el a dolog és akkor kiderül hogyan müködik ....
Válasz #2070. hozzászólásra
"Talán a debreceni Auchan is fog indítani felvásárlást?"
Szerintem nem a felvásárlással lesz a probléma, hanem hogy mit.
Még két dolgot meg kellene oldaniuk. Tőke (valakinek meg kell finanszírozni és vállalni a kockázatokat) és megfelelő gazdasági környezet. (Ha csak adót fizet a termelő és nem keres rajta abbahagyja,)
http://agronaplo.hu/hirek/haztaji-sertes-programot-indit-az-auchan-karcag-kornyeken/
"hajlandók lesznek az átvételi árban előre megállapodni"
"vágás előtt önsúlyt pedig 140-160 kilogrammban határozzák"
"takarmány 80 százalékig gabonaalapú"
Mennyit fizetnek egy nagysúlyú tápos disznóért?
"a hús gyógyszermaradványtól mentes legyen"
Egyébként engedélyezettek gyógyszermaradványok?
"mivel olcsóbban lehet venni nagyüzemi sertést, akkor olcsóbb lesz a háznál hizlalt disznó is? Mindjárt bukik a termelő 20 %-ot kilónként."
Az árak bizonytalanok. Már eddig is sokan abbahagyták és ez folytatódik az ÁFA csökkentés miatt. Kérdés, hogy az import mennyibe kerül.
"Jól számolok? Akkor most ki jár jól az Áfa csökkentéssel?"
Feldolgozók (22% kamatmentes kölcsönt kap), költségvetés (bevallási időszak+75 nap 22% kamatmentes kölcsönt kap).
"A termelő az nem."
Bevallási időszak+75 nap 22% kamatmentes kölcsönt ad.
"Egyedül a fekete gazdaság csökken.? Ez is jó, de kinek? "
Szerintem inkább növekszik. Kapnak olcsó import alapanyagot.
Válasz #2071. hozzászólásra
4 sonkás minőségi hízó lesz, de nagykorában hirtelenhalál állhat be a kicsi szive miatt, stressztől - verekedéstől - nehézkes autóra felhajtástól képes kimúlni , keresztezni szokták h ellenállóbb malacok szülessenek .
szép napot pietrin nalacrol kérdeznék hogy milyen hizlalni ??
Egy darabig lesz miről beszélni.
Talán a debreceni Auchan is fog indítani felvásárlást?
http://agronaplo.hu/hirek/haztaji-sertes-programot-indit-az-auchan-karcag-kornyeken/
Íme
Az áfa értelmezése parasztosan.
mivel olcsóbban lehet venni nagyüzemi sertést, akkor olcsóbb lesz a háznál hizlalt disznó is? Mindjárt bukik a termelő 20 %-ot kilónként.
Jól számolok? Akkor most ki jár jól az Áfa csökkentéssel?
A termelő az nem.
Egyedül a fekete gazdaság csökken.? Ez is jó, de kinek?
Válasz #2068. hozzászólásra
Az "Időben rájöttek"- et értettem félre.
Azt hittem tudsz valamit ami reményre ad okot, mert én nem tudok.
Válasz #2067. hozzászólásra
Csak az elején lévő 1,5 sort irtam én, a többi mind áthozott másolt cikk, ezek még mindig a 6millióról álmodnak .
Válasz #2062. hozzászólásra
Nem értem miben bízol.
Kicsiben túl van adóztatva.
Az ÁFA alanyoktól most veszik kölcsön a tőkéjüket.
Csak a támogatáson lehet esetleg keresni, ha nincs nagy bukás a termelésen.
(És ezzel megválaszoltam az idézőjelbe tett kérdéseket is.)
Válasz #2065. hozzászólásra
http://www.agroinform.com/...sertes-programot-indit-az-Auchan-Karcag-korn...
Időben rájöttek, aki egyszer bezárja az ólat , az nemigen nyitja ki, mert nem tudnak bízni az ígéretekben ! ! ! -------"Nincsenek nagyon elaprózva a gazdaságok? Mi számít kicsinek, és mi nagynak? Mi az az üzemméret, amely már rentábilis lehet? Lehet-e ilyen határt meghúzni?
Az állatlétszámban azt látjuk, hogy általában a kistermelőknél csökken az állatok száma. Jobbára a nagyobb gazdaságok tartották meg a sertésállományt. Ez azért van, mert például azok a családok, akik egy-két, esetleg három-négy disznót hizlaltak az elmúlt húsz évben, fokozatosan leálltak a termeléssel. Tulajdonképpen szokásból tartottak malacot. Azt gondolom, hogy ezeket a 2-3-4 malacos gazdaságokat nem lehet felfuttatni. Hogy miért? Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell mennünk egy kicsit az időben. A kétezres évek előtt az volt a tendencia, hogy ha csökkentek az árak, akkor csökkent a sertésállomány is. Amikor az árak elkezdtek emelkedni, akkor az állomány is – ugyan alacsonyabb szintre, de – visszarendeződött. Nagyjából az uniós csatlakozásunk idején, de nem amiatt, megváltoztak a dolgok. Ha csökkentek az árak, csökkent az állomány is. Viszont, amikor ismét emelkedni kezdtek az árak, az állomány már nem nőtt. Amikor pedig ismét csökkentek az árak, tovább csökkent az állomány is. Vagyis azok a kisgazdaságok, amelyekről az előbb beszéltem, már nem vettek újabb malacot. Ez azonban a picikre vonatkozik. "
Válasz #2060. hozzászólásra
A falusi templomba betéved egy parasztbácsi. Leül, és elkezd nézelődni.
Amikor elérkezik a mise ideje, a pap megkérdi tőle:
- Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét?
Erre a bácsi:
- Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik disznó jön a vályúhoz, azért megetetem azt az egyet is!
A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére.
Két óra múlva megszólal az öreg paraszt:
- Hát atyám, én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot...
Válasz #2051. hozzászólásra
"Hatósági árról Éder Tamás úgy nyilatkozott, hogy a piac gazdasággal nem egyeztethető össze."
Kálmán Olgával beszélgetett, de ott már a hatósági ár helyett, mást mondott. Csak nem megfenyegették, vagy már másképp értelmezi az egyértelmű mondatokat?
Én azt szűrtem le, hogy csökkenne a feketén értékesített hús.
Az Ő véleménye teljesen más, mint a Fidesz frakció véleménye. Vajon ki kerekedik felülre?
Válasz #2057. hozzászólásra
Nem szokott , megszokta hogy ott az infra van !
Válasz #2056. hozzászólásra
A koca nem szokott a malac búvóba piszkolni?
Válasz #2054. hozzászólásra
2m X 190 es