Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.07 FtGBP496.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Lefotóztam most délután milyen lett a pálya. Kár, hogy előtte nem mert így nem látjátok milyen felkeményedett rinocéroszbőrből lett ilyen hagymaágy.
Rendesen leesett az állam mikor megláttam, nagyon teccik.
Válasz Dinnyés Laci #1164. hozzászólásáraErre is gondoltam de van olyan tábla ahol nem lenne jó a felszíni kéreg miatt.
Épen ezért átszereltük sekély mélységre a sávhúzót és csinálja a kolléga ezeket, kuuva jó minőségű vetőágy van utána, le a kalappal, kár volt agyalni rajta, ez a legjobb megoldás.
Vetni nem merek mert ma is mértem és 4 fokos volt a talaj reggel, annak nincsen értelme szerintem, túl hideg.
Válasz *** HM *** #1162. hozzászólásáraHát mert lazák ott a talajok, egyébként idén itt is működött volna, gondoltam is rá, hogy újra átszaladjuk Stripcattel a pályát de nem merem inkább, nehogy elbaxintsam a meglévő sávokat, kiszárítsam őket. Felül megjárjuk véknyan, a lekeményedett felső pár centit áttörjük oszt jónapot, alul nem bántódnak a sávok.
Én csak akkor tervezek tavaszi munkát ha esetleg ősszel kifagyunk valami oknál fogva a földekből mint páréve történt, akkor tavasszal megfelelő időben szerintem csak ezzel lehet jó munkát csinálni majd.
Az a baj mindenre nincsen energia/figyelem, vinni az üzemet, háttértámogatást adni hozzá teljes vállszélességgel, anyagbeszerezni, javítani, agyalni, előre gondolkodni, inputot rendelni, növényvédőst játszani meg persze agromókusnak lenni, kísérleteket beállítani és még plussz macerákat vállalni..... azt látom egyre kevesebbet tudok rendesen ellátni így nem szaporítjuk a dolgokat, még ha több tapasztalatot is nyernék vele egy esztendő alatt, bár most írás közben felhergeltem magam, lehet felakasztjuk a cicát és megpróbáljuk azzal megjárni egy sorral, felvett mélységgel vazzeg
Kis észrevétel a sávművelt területekhez:
Az igazán kötött feketébb földekben a sávok puhák maradtak és omlósak, amíg a vöröses-barnás talajokon a felszín kérgesedik, hiába nem esett semmi eső.
Így ezeket áthúzom véknyan, hogy legyen a felszíni pálya megpuhítva mert félek, hogy nem végezne elég jó munkát a vetőgép. A többi omlósat egyenlőre hagyom így, elvileg hét végefelé eltudok kezdeni vetni, addig az idő is kialakulhat, talajok is melegedhetnek talán, meg elvégzek pár sorban lévő munkát még addig és akkor nemkell mással foglalkozni csak vetni majd.
Nem véletlenül vannak amerikában a strip freshener eszközök, sajnos nekem az injektálót nem sikerült felokosítani, pedig ha idejében megborzoltuk volna a tetejét akkor most nem lenne baj. Egyik táblának a forgóján elhúztuk a kombinátort mert ment áta gép egyik táblából a másikba, ott nem cserepes, a tábla többi részén meg felvan keményedve a felszín.
Válasz szanberg #1152. hozzászólásáraŐ forgalmazza.
Ilyen 4es van neki.
De csak 1 éve.
Ott van pár kip fosbukkon szójakelés kukuricából...
Meg mákolt vele...
Válasz *** HM *** #1151. hozzászólásáraMichalovce nem messze van innen, láttam már a videóit neki.
Mit mondott a gazda a gépéről? Neki milyen tapasztalatai vannak vele?
Egy crosscutteres Carriert elhúznék előtte csak az aprítás végett sekély hántásképen, aztán meg menne a 6méteres Mzuri.
Na jó várok még a lottónyeréssel mert jelenleg még kevés lenne erre a pár vasdarabra is hehe
Válasz *** HM *** #1147. hozzászólásáraMár jó régen néztem kint ezt a vetőgépet amit írsz.
Járunk ki minden évben, bár most nem volt kiállítva, két hete volt a téma.
Beszélgettem kint nagy sokezer hektáros cégvezetővel is akinek ilyen van, láttam belső saját fotókat felvételeket. Működik, méghozzá nagyon jól a történet. Gazdaságos, nagyon üzemóra kímélő, egyszerűen nem kell görcsölni mindig minden időben a dolgokon, mikor vetési idő van akasztod és húzod. Jól működik a csökkentett magnormás teknólógiák terén is mind repcében mind kalászosban.
Ha megnyerném az 5-öst rögtön vennék egy 6méteres belőle, 8740S után akasztanám és kész, semmi variáció.
Válasz szanberg #1144. hozzászólásáraÜdv!
Egyenlőre a forgatás nélküli megy kb 5-10 éve (melyik föld mikor került ide) talajszerkezeti hibák feltárása, lazítás, mulcshagyás, preciziós talajvizsgálatra alapozott helyi tápanyag használat, talajoltás, meszezés stb. Eredmények már szépen jönnek gazdaságilag is. Ezért gondolkodunk a továbbiakban ezen. Mivel munkaszervezés, fajlagos kwh felhasználás tekintetében látok benne további potenciált. Gép tekintetében nyilván azt fogjuk beszerezni ami a gyakorlatban legjobban bevált.
Válasz Lajos76 #1141. hozzászólásáraMondtam régebben is, hogy szépen le fogom vezetni a tapasztalataimat, persze ettől a két hozzászólástól már sokkal több is van, de azok általánosak(rtk-t milliméter pontosra programozni, munkagépet tökéletesen geometriai középre állítani traki mögött és sorolhatnám...) viszont ezek amiket írtam olyan tapasztalatok, amik nagyban befolyásolják a sikert és lehet első körben másnak sem jut az eszébe ilyeneken gondolkodni, próbálgatni.
Az a helyzet, írtam már ezt is, kite régóta tolja a sávozás technikáját de amikor ebben jártas szakemberét felhívtam kezdéskor kb. kirajzolódott az, hogy ilyeneket nem tudnak ott bent sem, és akkor finoman fogalmaztam, ezért is gondoltam összeszedni és a munkák haladtával mindig bővíteni ezeket a dolgokat, mert még a 100ezer éves szántásnál is tanulhat újat az ember amit mindenki tud, hát még az ilyen finom dolgoknál kezdőként!
Az "enyém a leg faxább mindig" témához annyit szólnék hozzá, hogy legtöbb esetben nincs ilyen gondolatról szó, csak rosszmájú olvasókban rajzolódik ez ki ilyen hangvételben, szoktam is ezzel szúrkálódni direkt, aki tudja miről van szó az mosolyog rajta és szórakozunk kicsit, mások meg nem veszik a lapot és jön a hurrogás aminek meg mindig sértődés a vége
persze én nem sértődhetek meg akkor sem ha már személyeskednek keményen, más felé meg ha odaszúrok egyet ilyenkor akkor ő nyugodtan gőgösen sérelmezheti ezt.... ebből mindig egy ördögi kör alakul ki hehe
Pedig sosem azt írtam, hogy az enyém a legjobb, amik itt vannak és beválltak gépek eszközök technológiák azokat szívesen megdicsérem, van alapja is, már ha csak traktorra gondolunk is, amiket produkálnak az itt dolgozó öregedő gépeink mai napig stabilan, az egy sem hétköznapi, de nem ragozom mert megint belém állnak mindjárt ketten
Témához visszacsatlakozva, sávhúzóknál viszont azt fenntartom, hogy ha most kellene striptill gépet venni, nem az Orthmann-t preferálnám. A leg bivalyabb vasdarab a piacon szó se róla, egyedül az itthon nem is ismert Agco-s sávművelő ami még varacskosabb felépítésű attól is, viszont ezek nehéz húzású, nem finom szerkezetek, ami szerintem nem illik a sávművelés finomságához, ennek ugyanis az a lényege, hogy okszerűen és célszerűen minnél kisebb energia felhasználás mellett a lehető legjobbat kitudjuk hozni a művelésünkből, ahol épen a finomságok kellenének, hogy legyenek a lényegi részei neki, gondolok itt arra, hogy több sávművelős emberrel beszélve valamint a saját tapasztalataim alapján is nyilván, egy Kverneland, Kuhn vagy akár a Stripcat sávművelőt is jelentősen kisebb géppel tudod alkalmazni, míg az Orthmann esetében a 6 soroshoz 250 lóerő kell minimum, hogy stabilan tudd üzemeltetni majdnem minden körülmények között.
Ugyanez a többi említett márkájú gépeknél 180 lovas traktornál már megy, igaz a 200+ mindig a jobb, főleg ha fronttartályozol közben ami plussz energiát kér, de mindenképpen egy nagyságrendel kisebb géppel dolgozható és általában több gazdának van ekkora gépe mint 300le-s kategóriás nagy 8000-es, szóval kedvezőbb költségekkel, meglévő gépparkhoz hamarabb bírod illeszteni ezeket, de ha meg nagy géped is van akkor 6 soros helyett a másikból 8-ast viszel ugyanannyi erővel.
Válasz Lajos76 #1141. hozzászólásáraMondtam régebben is, hogy szépen le fogom vezetni a tapasztalataimat, persze ettől a két hozzászólástól már sokkal több is van, de azok általánosak(rtk-t milliméter pontosra programozni, munkagépet tökéletesen geometriai középre állítani traki mögött és sorolhatnám...) viszont ezek amiket írtam olyan tapasztalatok, amik nagyban befolyásolják a sikert és lehet első körben másnak sem jut az eszébe ilyeneken gondolkodni, próbálgatni.
Az a helyzet, írtam már ezt is, kite régóta tolja a sávozás technikáját de amikor ebben jártas szakemberét felhívtam kezdéskor kb. kirajzolódott az, hogy ilyeneket nem tudnak ott bent sem, és akkor finoman fogalmaztam, ezért is gondoltam összeszedni és a munkák haladtával mindig bővíteni ezeket a dolgokat, mert még a 100ezer éves szántásnál is tanulhat újat az ember amit mindenki tud, hát még az ilyen finom dolgoknál kezdőként!
Az "enyém a leg faxább mindig" témához annyit szólnék hozzá, hogy legtöbb esetben nincs ilyen gondolatról szó, csak rosszmájú olvasókban rajzolódik ez ki ilyen hangvételben, szoktam is ezzel szúrkálódni direkt, aki tudja miről van szó az mosolyog rajta és szórakozunk kicsit, mások meg nem veszik a lapot és jön a hurrogás aminek meg mindig sértődés a vége
persze én nem sértődhetek meg akkor sem ha már személyeskednek keményen, más felé meg ha odaszúrok egyet ilyenkor akkor ő nyugodtan gőgösen sérelmezheti ezt.... ebből mindig egy ördögi kör alakul ki hehe
Pedig sosem azt írtam, hogy az enyém a legjobb, amik itt vannak és beválltak gépek eszközök technológiák azokat szívesen megdicsérem, van alapja is, már ha csak traktorra gondolunk is, amiket produkálnak az itt dolgozó öregedő gépeink mai napig stabilan, az egy sem hétköznapi, de nem ragozom mert megint belém állnak mindjárt ketten
Témához visszacsatlakozva, sávhúzóknál viszont azt fenntartom, hogy ha most kellene striptill gépet venni, nem az Orthmann-t preferálnám. A leg bivalyabb vasdarab a piacon szó se róla, egyedül az itthon nem is ismert Agco-s sávművelő ami még varacskosabb felépítésű attól is, viszont ezek nehéz húzású, nem finom szerkezetek, ami szerintem nem illik a sávművelés finomságához, ennek ugyanis az a lényege, hogy okszerűen és célszerűen minnél kisebb energia felhasználás mellett a lehető legjobbat kitudjuk hozni a művelésünkből, ahol épen a finomságok kellenének, hogy legyenek a lényegi részei neki, gondolok itt arra, hogy több sávművelős emberrel beszélve valamint a saját tapasztalataim alapján is nyilván, egy Kverneland, Kuhn vagy akár a Stripcat sávművelőt is jelentősen kisebb géppel tudod alkalmazni, míg az Orthmann esetében a 6 soroshoz 250 lóerő kell minimum, hogy stabilan tudd üzemeltetni majdnem minden körülmények között.
Ugyanez a többi említett márkájú gépeknél 180 lovas traktornál már megy, igaz a 200+ mindig a jobb, főleg ha fronttartályozol közben ami plussz energiát kér, de mindenképpen egy nagyságrendel kisebb géppel dolgozható és általában több gazdának van ekkora gépe mint 300le-s kategóriás nagy 8000-es, szóval kedvezőbb költségekkel, meglévő gépparkhoz hamarabb bírod illeszteni ezeket, de ha meg nagy géped is van akkor 6 soros helyett a másikból 8-ast viszel ugyanannyi erővel.
Válasz szanberg #1140. hozzászólásáraGratulálok! Szakmailag korrekt írás, ilyet szeretnénk még sokat olvasni. Ebbe nem köthet bele senki hogy " az enyém a leg f@szább mindig" hozzászólás. Mi is ezt az utat szeretnénk bejárni és köszönet a tapasztalatokért sokat segít.
Először is túl buzgón használtuk a sávtisztító csillagtárcsákat a kocsik elején és letúrattuk a feltalajt is részben a sávok elől, majd a saraboló oldalazó tárcsák szinte egyenesen voltak így nem sokmindent zárt ezen vissza, tehát csináltam ősszel tavaszi alá egy mély sávot, amit ráadásul be is tömöríttettem a hátsó -én csak gereblyés keréknek hívom- tömörítő kerék párral.
Ez repce elébe frissen jó lehet így, bár a feltalajt akkor sem kell letúratni, de olyankor rög és mindennemű szármaradvány eltávolítása kívánatos, ráadásul a lezárt egyenletes tömörebb sáv is, tavaszi alá hagyva viszont nem.
Tavaly már úgy lett csinálva, hogy sávtisztító érintőre járatva, kukorica tarlón is, saraboló tárcsák kicsi szögbe, hogy picit bakhátolja összefelé a mozgó földet, valamint hátul a gereblyés kerekeket levettük, hogy ne tömörítsen be. Ez utóbbinál azt láttam, hogy mivel száraz roppanós volt a talaj, ezt akár lent is hagyhattam volna, mert ökölnyi rögek jöttek fel illetve maradtak a sávban ami most igazából csak a szemnek "csúnya" mert szintkülönbséget eredményez a sávban, amúgy meg ezek pont elvannak porladva szét lehet fricskázni is, nemhogy a vetőkocsi majd elpanírozza maga elől ezeket a szétfagyott dolgokat.
Ez a mechanikai sajátosság volt, aztán jött a műtrágyás. Injektáló pontosan a vető sorokra volt állítva és befolyattuk a sávokat nitrosollal 200 literrel. Aztán mivel kicsit később jött meg ez a kijuttató így másnap már vetnünk is kellett bele, magyarul belevetettem a frissen kifolyatott nagy mennyiségű nitróba, ami bár csírázási gondot nem okozott, orrbaverte a kis növényeimet, pláne, hogy az idő sem fordult rá, mert nem kapott június elejéig kb egy mm-csapadékot sem, nem volt ami átmossa.
Aztán szét toltam a kocsikat injektálón, hogy sor mellé tudjak állományban dolgozni vele, na most így fogom az első adagot is befolyatni a sávokba.
Mindkettőre volt kontrollom, mert egyik táblán állítgattam a Stripcat-ot és csináltam bakhátakat, tavasszal jobbat mutatott, lazább volt a be nem tömörített sáv, illetve akkor kezdő RTK-s ként amikor nem jól álltunk rá a sorra és hamarabb leraktuk a vetőgépet a robot meg rákorrigálta elég ércesen a gépet ugye, ott a nem nitrosol csíkba vetett kukorica igazából nem vált el a mellette szántott alapművelésbe vetett anyag kezdeti fejlődésétől.
Persze aki vetéssel egymenetben műtrágyázik az úgyis sor mellé rakja, én nem használok vetőgépen műtrágya kijuttatást mert marhára lefogja a teljesítményt, sok a baxakodás vele, bár most már kialakult a nitrosol tároló, kiközelítő rendszerem amivel flottúl egy perc alatt megvan oldva a tankolás pancsolás pacsmagolás nélkül, emberi erő kifejtése nélkül, így ha meglesz az ápoló iker garnitúra a nagytraktorra, akkor lehet kihasználom a fronthidrót és összedobunk egy ilyen kijuttatót is, csak ha sort taposok akkor a nagy plussz súly gondot okozhat, ennek létfontosságú pillére a sorközt járó traktor, ami 100mázsás öntömegű gépnél hátul ikresítve egészséges.
Válasz Dinnyés Laci #1137. hozzászólásáraMélyebben húztuk a Stripcat-et, de most kb eddig tudtam kézzel könnyen felásni vagy a sarkammal kitúrni a sávból a földet én ezt is nagyon jónak ítélem, valószínűleg azért is van mert nem volt sok csapadék ami összemosta volna, illetve teljesen biztos vagyok benne, hogy az apró módosításaim -ami a technológiát illeti- is elősegítettem ezt.
Írtam már de leírom megint, hogy aki kezd sávozni esetleg az tanuljon belőle, nekem magamnak kellett erre rájönnöm, utólag azt gondolom nem is értem mitől gondoltam másképpen az elején, aztán rájövök, hogy nem is gondoltam sehogyan akkor, felakasztottuk húztuk, első körben az volt a legfontosabb és azon feszengtem, hogy az RTK-val jól, pontosan besávozott pályát mentsük el, ésszerűen, jó legyen a művelési irány, hogy később ne kelljen rajta változtatni, ésatöbbi. Aztán a sávhúzó teszi a dolgát, feketére csíkozza maga mögött a pályát, csak nem mindegy mikor lesz ezen majd vetés, rögtön avagy később. Tavalyi tanuló év volt, ettől függetlenül nem sikerült rosszul mert üzemi átlagot picit meghaladta a sávozott területeim átlaga, inkább baj volt az aszályos időjárás, de azért vontatottabb korai fejlődést láttam a sávos vetéseimen két dolog miatt és erre kontrollom is volt mindkét esetben.
Válasz Dinnyés Laci #1137. hozzászólásáraSzántást lazítást, ástál már meg, vetés után meddig laza a talaj? Lehet meglepődnél. Kb addig ameddig a magágykészítő elment. Keréknyomokról nem is beszélve. Amik sok esetben egybe esnek a vetősorral. A több menet miatt pedig szinte a tábla 50%-a le van taposva. Sávos művelésnél pedig a sávok érintettlenek maradnak, jó esetben.
Végigszaladtam pár táblán és elég jók a kilátások idáig, jók a sávok, puhák omlósak, nem ülepedtek le, igaz mitől is lett volna ilyen, nagyon keves csapadék hullott itt is egész télen...
Érezhető, hogy hol a sáv, feltúrkálva ott 20cm mélységig kb lazult a pálya, sávközökben meg csak a felső 5-8 ami ugye megvolt hántva illetve felfagyhatott, alatta zömökebb hidegebb a pálya.
Megnéztem a direkt besávozott kukorica tarlót is, tehát nem történt kombájn után semmi a stripcaten kívül. Ott még jobban kijön ez, sáv mélyebben is lazult most is, közének pedig csak a felső 3-4centije porlik meg.
Az ősszel vastag puha rugózós mulcs a sávközökből nagyon eltűnt, van még takarás de csak véknyan, viszont a széleken valami veronikafélék már jövögetnek csendesen, gyomosodással biztosan kellessz valamit tenni, azért még 1 hónap van vetésig akármilyen jó idő is lesz...
Meglátjuk, minden esetre jók a kilátások idáig, illetve az előző két esztendő tanulópénzét már megfizettem, azok a hibák most ki lesznek javítva a finom technológiában.
Szerintem a notillnél azért jó a spike mert nem rányomja, hanem rákapálja a földet a magokra, bár írja azt is, hogy kihúzhat magot, egy nyers agyagnál ahol nem annyira folyik, ott ez megtörténhet azt gondolom.
Majd meglátjuk, felemásan lesz megoldva az biztos.
Válasz endypapa #1127. hozzászólásáraA 400-as Cyclón az a két kis tárcsa egyébként szépen bezárja az árkot mert ahogy írták, nemcsak felülről, hanem oldalról is összefeszíti a magárkot.
Nekem a Maximán van ilyen tárcsapár és nagyon viszi a gépet, tavasszal nyers foltokba vetve sem nyílt ki utána pedig amit a monosemmel húztunk el ilyenbe azoknál történt ilyen sokhelyen.
Én egy tüskés tömörítőt vágatok ki fél oldalra, másik marad a gyári kerék. Leginkább a sávművelt, tavasszal nem bolygatott pályán lehet ennek létjogosultsága, egyébként ha bármilyen ősz alapművelés volt amit tavasszal megsímogatsz, akkor felesleges.
Válasz kis Zombi #1119. hozzászólásáraTeccetősek ezek a Sola gépek, kicsit mintha Maxima beütése lenne a vákuum csövek-kamra megoldásnak meg talán a kocsiknak is cseppet, de ezekkel a mulcs felszerelésekkel kimondottan jó gép lehet.
Ha a linkre kapcsoltok van egy élő takaróba vető elővágós megoldásuk amit sehol másutt nem láttam még pedig szerintem ezzel oldható meg maradéktalanúl az ilyen vetés, mintha egy snowboard csúszna a sor előtt a vázra felfüggesztve és ennek a közepén van a vágótárcsa, a letaposott lefeszített szárat gondolom sokkal szebben metszi, a képeken is látszik ez faxán.
2168 hozzászólás
Válasz kis Zombi #1167. hozzászólásáraOFF
Holnap = hol van
Válasz szanberg #1166. hozzászólásáraHolnap van a szármaradvány ? Hány müveletet kapott aratás óta ? Gondolom nem a két sávmüveléstöl ilyen pucér.
Lefotóztam most délután milyen lett a pálya. Kár, hogy előtte nem mert így nem látjátok milyen felkeményedett rinocéroszbőrből lett ilyen hagymaágy.
Rendesen leesett az állam mikor megláttam, nagyon teccik.
Válasz Dinnyés Laci #1164. hozzászólásáraErre is gondoltam de van olyan tábla ahol nem lenne jó a felszíni kéreg miatt.
Épen ezért átszereltük sekély mélységre a sávhúzót és csinálja a kolléga ezeket, kuuva jó minőségű vetőágy van utána, le a kalappal, kár volt agyalni rajta, ez a legjobb megoldás.
Vetni nem merek mert ma is mértem és 4 fokos volt a talaj reggel, annak nincsen értelme szerintem, túl hideg.
Válasz szanberg #1163. hozzászólásáraInkább a vetőgépet akaszd és kezd el a vetést...
Válasz *** HM *** #1162. hozzászólásáraHát mert lazák ott a talajok, egyébként idén itt is működött volna, gondoltam is rá, hogy újra átszaladjuk Stripcattel a pályát de nem merem inkább, nehogy elbaxintsam a meglévő sávokat, kiszárítsam őket. Felül megjárjuk véknyan, a lekeményedett felső pár centit áttörjük oszt jónapot, alul nem bántódnak a sávok.
Én csak akkor tervezek tavaszi munkát ha esetleg ősszel kifagyunk valami oknál fogva a földekből mint páréve történt, akkor tavasszal megfelelő időben szerintem csak ezzel lehet jó munkát csinálni majd.
Az a baj mindenre nincsen energia/figyelem, vinni az üzemet, háttértámogatást adni hozzá teljes vállszélességgel, anyagbeszerezni, javítani, agyalni, előre gondolkodni, inputot rendelni, növényvédőst játszani meg persze agromókusnak lenni, kísérleteket beállítani és még plussz macerákat vállalni..... azt látom egyre kevesebbet tudok rendesen ellátni így nem szaporítjuk a dolgokat, még ha több tapasztalatot is nyernék vele egy esztendő alatt, bár most írás közben felhergeltem magam, lehet felakasztjuk a cicát és megpróbáljuk azzal megjárni egy sorral, felvett mélységgel vazzeg
Válasz szanberg #1161. hozzászólásáraMost ortmannoznak itt.
Kis észrevétel a sávművelt területekhez:
Az igazán kötött feketébb földekben a sávok puhák maradtak és omlósak, amíg a vöröses-barnás talajokon a felszín kérgesedik, hiába nem esett semmi eső.
Így ezeket áthúzom véknyan, hogy legyen a felszíni pálya megpuhítva mert félek, hogy nem végezne elég jó munkát a vetőgép. A többi omlósat egyenlőre hagyom így, elvileg hét végefelé eltudok kezdeni vetni, addig az idő is kialakulhat, talajok is melegedhetnek talán, meg elvégzek pár sorban lévő munkát még addig és akkor nemkell mással foglalkozni csak vetni majd.
Nem véletlenül vannak amerikában a strip freshener eszközök, sajnos nekem az injektálót nem sikerült felokosítani, pedig ha idejében megborzoltuk volna a tetejét akkor most nem lenne baj. Egyik táblának a forgóján elhúztuk a kombinátort mert ment áta gép egyik táblából a másikba, ott nem cserepes, a tábla többi részén meg felvan keményedve a felszín.
Más valaki tapasztalt ilyeneket?
Válasz *** HM *** #1159. hozzászólásáraááááá azt akartam írni
Válasz szanberg #1158. hozzászólásáraAz ott kukorica
Válasz *** HM *** #1156. hozzászólásáraTeccik!
Kíváncsi lennék a részletekre.
Gabona tarló úgy hagyva ahogy és tavasszal belehúzva a szója?
Válasz *** HM *** #1155. hozzászólásáranode a beszéd?
Válasz szanberg #1154. hozzászólásáraEz 1 zsir kip.
Többet nem kapsz nem fogom futtatni ingyen...
Válasz szanberg #1154. hozzászólásáraHát nemigen volt ló alatta se íj a hátán...
Válasz *** HM *** #1153. hozzászólásáraNekem nincsen facebook lökjed csak ide a fotókat hallode!
Gondolom magyar amúgy a kolléga!?!?!?!?
Válasz szanberg #1152. hozzászólásáraŐ forgalmazza.
Ilyen 4es van neki.
De csak 1 éve.
Ott van pár kip fosbukkon szójakelés kukuricából...
Meg mákolt vele...
Válasz *** HM *** #1151. hozzászólásáraMichalovce nem messze van innen, láttam már a videóit neki.
Mit mondott a gazda a gépéről? Neki milyen tapasztalatai vannak vele?
Egy crosscutteres Carriert elhúznék előtte csak az aprítás végett sekély hántásképen, aztán meg menne a 6méteres Mzuri.
Na jó várok még a lottónyeréssel mert jelenleg még kevés lenne erre a pár vasdarabra is hehe
Válasz szanberg #1150. hozzászólásáraNyitran.
Holnap még eléred.
Keleti gazda a koma Michalovce mellett.
76eu a 3m függ... 85 a vont... 100 a 4m.
Hacsak nem mixeltem be a számokat máshonnan...
Válasz *** HM *** #1149. hozzászólásáraEz hol volt?
Válasz szanberg #1148. hozzászólásáraItt 1 4es.
Válasz *** HM *** #1147. hozzászólásáraMár jó régen néztem kint ezt a vetőgépet amit írsz.
Járunk ki minden évben, bár most nem volt kiállítva, két hete volt a téma.
Beszélgettem kint nagy sokezer hektáros cégvezetővel is akinek ilyen van, láttam belső saját fotókat felvételeket. Működik, méghozzá nagyon jól a történet. Gazdaságos, nagyon üzemóra kímélő, egyszerűen nem kell görcsölni mindig minden időben a dolgokon, mikor vetési idő van akasztod és húzod. Jól működik a csökkentett magnormás teknólógiák terén is mind repcében mind kalászosban.
Ha megnyerném az 5-öst rögtön vennék egy 6méteres belőle, 8740S után akasztanám és kész, semmi variáció.
Válasz szanberg #1144. hozzászólásáraMúltkor mi is volt a téma a Mzuri körül he?
Lengyelben mikor vótá.... meg stb....
Válasz szanberg #1144. hozzászólásáraÜdv!
Egyenlőre a forgatás nélküli megy kb 5-10 éve (melyik föld mikor került ide) talajszerkezeti hibák feltárása, lazítás, mulcshagyás, preciziós talajvizsgálatra alapozott helyi tápanyag használat, talajoltás, meszezés stb. Eredmények már szépen jönnek gazdaságilag is. Ezért gondolkodunk a továbbiakban ezen. Mivel munkaszervezés, fajlagos kwh felhasználás tekintetében látok benne további potenciált. Gép tekintetében nyilván azt fogjuk beszerezni ami a gyakorlatban legjobban bevált.
Válasz szanberg #1139. hozzászólásáraKöszi a választ!
Engem is érdekel a téma, várom a további tapasztalatokat
Válasz Lajos76 #1141. hozzászólásáraMilyen géppel milyen eszköz van tervben vagy áll rendelkezésre már?
Válasz Lajos76 #1141. hozzászólásáraMondtam régebben is, hogy szépen le fogom vezetni a tapasztalataimat, persze ettől a két hozzászólástól már sokkal több is van, de azok általánosak(rtk-t milliméter pontosra programozni, munkagépet tökéletesen geometriai középre állítani traki mögött és sorolhatnám...) viszont ezek amiket írtam olyan tapasztalatok, amik nagyban befolyásolják a sikert és lehet első körben másnak sem jut az eszébe ilyeneken gondolkodni, próbálgatni.
Az a helyzet, írtam már ezt is, kite régóta tolja a sávozás technikáját de amikor ebben jártas szakemberét felhívtam kezdéskor kb. kirajzolódott az, hogy ilyeneket nem tudnak ott bent sem, és akkor finoman fogalmaztam, ezért is gondoltam összeszedni és a munkák haladtával mindig bővíteni ezeket a dolgokat, mert még a 100ezer éves szántásnál is tanulhat újat az ember amit mindenki tud, hát még az ilyen finom dolgoknál kezdőként!
Az "enyém a leg faxább mindig" témához annyit szólnék hozzá, hogy legtöbb esetben nincs ilyen gondolatról szó, csak rosszmájú olvasókban rajzolódik ez ki ilyen hangvételben, szoktam is ezzel szúrkálódni direkt, aki tudja miről van szó az mosolyog rajta és szórakozunk kicsit, mások meg nem veszik a lapot és jön a hurrogás aminek meg mindig sértődés a vége
persze én nem sértődhetek meg akkor sem ha már személyeskednek keményen, más felé meg ha odaszúrok egyet ilyenkor akkor ő nyugodtan gőgösen sérelmezheti ezt.... ebből mindig egy ördögi kör alakul ki hehe
Pedig sosem azt írtam, hogy az enyém a legjobb, amik itt vannak és beválltak gépek eszközök technológiák azokat szívesen megdicsérem, van alapja is, már ha csak traktorra gondolunk is, amiket produkálnak az itt dolgozó öregedő gépeink mai napig stabilan, az egy sem hétköznapi, de nem ragozom mert megint belém állnak mindjárt ketten
Témához visszacsatlakozva, sávhúzóknál viszont azt fenntartom, hogy ha most kellene striptill gépet venni, nem az Orthmann-t preferálnám. A leg bivalyabb vasdarab a piacon szó se róla, egyedül az itthon nem is ismert Agco-s sávművelő ami még varacskosabb felépítésű attól is, viszont ezek nehéz húzású, nem finom szerkezetek, ami szerintem nem illik a sávművelés finomságához, ennek ugyanis az a lényege, hogy okszerűen és célszerűen minnél kisebb energia felhasználás mellett a lehető legjobbat kitudjuk hozni a művelésünkből, ahol épen a finomságok kellenének, hogy legyenek a lényegi részei neki, gondolok itt arra, hogy több sávművelős emberrel beszélve valamint a saját tapasztalataim alapján is nyilván, egy Kverneland, Kuhn vagy akár a Stripcat sávművelőt is jelentősen kisebb géppel tudod alkalmazni, míg az Orthmann esetében a 6 soroshoz 250 lóerő kell minimum, hogy stabilan tudd üzemeltetni majdnem minden körülmények között.
Ugyanez a többi említett márkájú gépeknél 180 lovas traktornál már megy, igaz a 200+ mindig a jobb, főleg ha fronttartályozol közben ami plussz energiát kér, de mindenképpen egy nagyságrendel kisebb géppel dolgozható és általában több gazdának van ekkora gépe mint 300le-s kategóriás nagy 8000-es, szóval kedvezőbb költségekkel, meglévő gépparkhoz hamarabb bírod illeszteni ezeket, de ha meg nagy géped is van akkor 6 soros helyett a másikból 8-ast viszel ugyanannyi erővel.
Válasz Lajos76 #1141. hozzászólásáraMondtam régebben is, hogy szépen le fogom vezetni a tapasztalataimat, persze ettől a két hozzászólástól már sokkal több is van, de azok általánosak(rtk-t milliméter pontosra programozni, munkagépet tökéletesen geometriai középre állítani traki mögött és sorolhatnám...) viszont ezek amiket írtam olyan tapasztalatok, amik nagyban befolyásolják a sikert és lehet első körben másnak sem jut az eszébe ilyeneken gondolkodni, próbálgatni.
Az a helyzet, írtam már ezt is, kite régóta tolja a sávozás technikáját de amikor ebben jártas szakemberét felhívtam kezdéskor kb. kirajzolódott az, hogy ilyeneket nem tudnak ott bent sem, és akkor finoman fogalmaztam, ezért is gondoltam összeszedni és a munkák haladtával mindig bővíteni ezeket a dolgokat, mert még a 100ezer éves szántásnál is tanulhat újat az ember amit mindenki tud, hát még az ilyen finom dolgoknál kezdőként!
Az "enyém a leg faxább mindig" témához annyit szólnék hozzá, hogy legtöbb esetben nincs ilyen gondolatról szó, csak rosszmájú olvasókban rajzolódik ez ki ilyen hangvételben, szoktam is ezzel szúrkálódni direkt, aki tudja miről van szó az mosolyog rajta és szórakozunk kicsit, mások meg nem veszik a lapot és jön a hurrogás aminek meg mindig sértődés a vége
persze én nem sértődhetek meg akkor sem ha már személyeskednek keményen, más felé meg ha odaszúrok egyet ilyenkor akkor ő nyugodtan gőgösen sérelmezheti ezt.... ebből mindig egy ördögi kör alakul ki hehe
Pedig sosem azt írtam, hogy az enyém a legjobb, amik itt vannak és beválltak gépek eszközök technológiák azokat szívesen megdicsérem, van alapja is, már ha csak traktorra gondolunk is, amiket produkálnak az itt dolgozó öregedő gépeink mai napig stabilan, az egy sem hétköznapi, de nem ragozom mert megint belém állnak mindjárt ketten
Témához visszacsatlakozva, sávhúzóknál viszont azt fenntartom, hogy ha most kellene striptill gépet venni, nem az Orthmann-t preferálnám. A leg bivalyabb vasdarab a piacon szó se róla, egyedül az itthon nem is ismert Agco-s sávművelő ami még varacskosabb felépítésű attól is, viszont ezek nehéz húzású, nem finom szerkezetek, ami szerintem nem illik a sávművelés finomságához, ennek ugyanis az a lényege, hogy okszerűen és célszerűen minnél kisebb energia felhasználás mellett a lehető legjobbat kitudjuk hozni a művelésünkből, ahol épen a finomságok kellenének, hogy legyenek a lényegi részei neki, gondolok itt arra, hogy több sávművelős emberrel beszélve valamint a saját tapasztalataim alapján is nyilván, egy Kverneland, Kuhn vagy akár a Stripcat sávművelőt is jelentősen kisebb géppel tudod alkalmazni, míg az Orthmann esetében a 6 soroshoz 250 lóerő kell minimum, hogy stabilan tudd üzemeltetni majdnem minden körülmények között.
Ugyanez a többi említett márkájú gépeknél 180 lovas traktornál már megy, igaz a 200+ mindig a jobb, főleg ha fronttartályozol közben ami plussz energiát kér, de mindenképpen egy nagyságrendel kisebb géppel dolgozható és általában több gazdának van ekkora gépe mint 300le-s kategóriás nagy 8000-es, szóval kedvezőbb költségekkel, meglévő gépparkhoz hamarabb bírod illeszteni ezeket, de ha meg nagy géped is van akkor 6 soros helyett a másikból 8-ast viszel ugyanannyi erővel.
Válasz szanberg #1140. hozzászólásáraGratulálok! Szakmailag korrekt írás, ilyet szeretnénk még sokat olvasni. Ebbe nem köthet bele senki hogy " az enyém a leg f@szább mindig" hozzászólás. Mi is ezt az utat szeretnénk bejárni és köszönet a tapasztalatokért sokat segít.
Szóval a hibák amiket elkövettem.
Először is túl buzgón használtuk a sávtisztító csillagtárcsákat a kocsik elején és letúrattuk a feltalajt is részben a sávok elől, majd a saraboló oldalazó tárcsák szinte egyenesen voltak így nem sokmindent zárt ezen vissza, tehát csináltam ősszel tavaszi alá egy mély sávot, amit ráadásul be is tömöríttettem a hátsó -én csak gereblyés keréknek hívom- tömörítő kerék párral.
Ez repce elébe frissen jó lehet így, bár a feltalajt akkor sem kell letúratni, de olyankor rög és mindennemű szármaradvány eltávolítása kívánatos, ráadásul a lezárt egyenletes tömörebb sáv is, tavaszi alá hagyva viszont nem.
Tavaly már úgy lett csinálva, hogy sávtisztító érintőre járatva, kukorica tarlón is, saraboló tárcsák kicsi szögbe, hogy picit bakhátolja összefelé a mozgó földet, valamint hátul a gereblyés kerekeket levettük, hogy ne tömörítsen be. Ez utóbbinál azt láttam, hogy mivel száraz roppanós volt a talaj, ezt akár lent is hagyhattam volna, mert ökölnyi rögek jöttek fel illetve maradtak a sávban ami most igazából csak a szemnek "csúnya" mert szintkülönbséget eredményez a sávban, amúgy meg ezek pont elvannak porladva szét lehet fricskázni is, nemhogy a vetőkocsi majd elpanírozza maga elől ezeket a szétfagyott dolgokat.
Ez a mechanikai sajátosság volt, aztán jött a műtrágyás. Injektáló pontosan a vető sorokra volt állítva és befolyattuk a sávokat nitrosollal 200 literrel. Aztán mivel kicsit később jött meg ez a kijuttató így másnap már vetnünk is kellett bele, magyarul belevetettem a frissen kifolyatott nagy mennyiségű nitróba, ami bár csírázási gondot nem okozott, orrbaverte a kis növényeimet, pláne, hogy az idő sem fordult rá, mert nem kapott június elejéig kb egy mm-csapadékot sem, nem volt ami átmossa.
Aztán szét toltam a kocsikat injektálón, hogy sor mellé tudjak állományban dolgozni vele, na most így fogom az első adagot is befolyatni a sávokba.
Mindkettőre volt kontrollom, mert egyik táblán állítgattam a Stripcat-ot és csináltam bakhátakat, tavasszal jobbat mutatott, lazább volt a be nem tömörített sáv, illetve akkor kezdő RTK-s ként amikor nem jól álltunk rá a sorra és hamarabb leraktuk a vetőgépet a robot meg rákorrigálta elég ércesen a gépet ugye, ott a nem nitrosol csíkba vetett kukorica igazából nem vált el a mellette szántott alapművelésbe vetett anyag kezdeti fejlődésétől.
Persze aki vetéssel egymenetben műtrágyázik az úgyis sor mellé rakja, én nem használok vetőgépen műtrágya kijuttatást mert marhára lefogja a teljesítményt, sok a baxakodás vele, bár most már kialakult a nitrosol tároló, kiközelítő rendszerem amivel flottúl egy perc alatt megvan oldva a tankolás pancsolás pacsmagolás nélkül, emberi erő kifejtése nélkül, így ha meglesz az ápoló iker garnitúra a nagytraktorra, akkor lehet kihasználom a fronthidrót és összedobunk egy ilyen kijuttatót is, csak ha sort taposok akkor a nagy plussz súly gondot okozhat, ennek létfontosságú pillére a sorközt járó traktor, ami 100mázsás öntömegű gépnél hátul ikresítve egészséges.
Válasz Dinnyés Laci #1137. hozzászólásáraMélyebben húztuk a Stripcat-et, de most kb eddig tudtam kézzel könnyen felásni vagy a sarkammal kitúrni a sávból a földet én ezt is nagyon jónak ítélem, valószínűleg azért is van mert nem volt sok csapadék ami összemosta volna, illetve teljesen biztos vagyok benne, hogy az apró módosításaim -ami a technológiát illeti- is elősegítettem ezt.
Írtam már de leírom megint, hogy aki kezd sávozni esetleg az tanuljon belőle, nekem magamnak kellett erre rájönnöm, utólag azt gondolom nem is értem mitől gondoltam másképpen az elején, aztán rájövök, hogy nem is gondoltam sehogyan akkor, felakasztottuk húztuk, első körben az volt a legfontosabb és azon feszengtem, hogy az RTK-val jól, pontosan besávozott pályát mentsük el, ésszerűen, jó legyen a művelési irány, hogy később ne kelljen rajta változtatni, ésatöbbi. Aztán a sávhúzó teszi a dolgát, feketére csíkozza maga mögött a pályát, csak nem mindegy mikor lesz ezen majd vetés, rögtön avagy később. Tavalyi tanuló év volt, ettől függetlenül nem sikerült rosszul mert üzemi átlagot picit meghaladta a sávozott területeim átlaga, inkább baj volt az aszályos időjárás, de azért vontatottabb korai fejlődést láttam a sávos vetéseimen két dolog miatt és erre kontrollom is volt mindkét esetben.
Válasz Dinnyés Laci #1137. hozzászólásáraSzántást lazítást, ástál már meg, vetés után meddig laza a talaj? Lehet meglepődnél. Kb addig ameddig a magágykészítő elment. Keréknyomokról nem is beszélve. Amik sok esetben egybe esnek a vetősorral. A több menet miatt pedig szinte a tábla 50%-a le van taposva. Sávos művelésnél pedig a sávok érintettlenek maradnak, jó esetben.
Válasz szanberg #1136. hozzászólásáraelég az a 20 centi a sorba?
Nézegettétek a sávozott területeiteket?
Végigszaladtam pár táblán és elég jók a kilátások idáig, jók a sávok, puhák omlósak, nem ülepedtek le, igaz mitől is lett volna ilyen, nagyon keves csapadék hullott itt is egész télen...
Érezhető, hogy hol a sáv, feltúrkálva ott 20cm mélységig kb lazult a pálya, sávközökben meg csak a felső 5-8 ami ugye megvolt hántva illetve felfagyhatott, alatta zömökebb hidegebb a pálya.
Megnéztem a direkt besávozott kukorica tarlót is, tehát nem történt kombájn után semmi a stripcaten kívül. Ott még jobban kijön ez, sáv mélyebben is lazult most is, közének pedig csak a felső 3-4centije porlik meg.
Az ősszel vastag puha rugózós mulcs a sávközökből nagyon eltűnt, van még takarás de csak véknyan, viszont a széleken valami veronikafélék már jövögetnek csendesen, gyomosodással biztosan kellessz valamit tenni, azért még 1 hónap van vetésig akármilyen jó idő is lesz...
Meglátjuk, minden esetre jók a kilátások idáig, illetve az előző két esztendő tanulópénzét már megfizettem, azok a hibák most ki lesznek javítva a finom technológiában.
Válasz szanberg #1134. hozzászólására"Szerintem a notillnél azért jó a spike mert nem rányomja, hanem rákapálja a földet a magokra "
Nem rákapálja, hanem mintha egy éket szúrnál a magárok szélébe, berogyasztja, és magmélységben tömöríti.
Válasz bandigh #1133. hozzászólásáraEzért kombinálom össze a Spike-ot az oem-el.
Akkor a mélységtartás sem 1-es értéket kap.
Szerintem a notillnél azért jó a spike mert nem rányomja, hanem rákapálja a földet a magokra, bár írja azt is, hogy kihúzhat magot, egy nyers agyagnál ahol nem annyira folyik, ott ez megtörténhet azt gondolom.
Majd meglátjuk, felemásan lesz megoldva az biztos.
Volt már ez itt lehet, de azért nem árt ha újra előkerül.
Válasz szanberg #1130. hozzászólására"egyébként ha bármilyen ősz alapművelés volt amit tavasszal megsímogatsz, akkor felesleges."
Azért én ezzel nem értek egyet. Picit nedvesebb pályán, maga a kocsi képes letömöríteni még a szántott földet is. (sőt a no-till még lazább marad)
Válasz endypapa #1129. hozzászólásáraLegegyszerübben a martin-till-es tüskéstárcsa koppintható.
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=https://www.martintill.com/_documents/Martin-Till-Product-Catalog.pdf&ved=2ahUKEwjK65GtsKbfAhWQlosKHZ4uBwgQFjAAegQIBRAB&usg=AOvVaw0Us8mLuiOE2o6nWwvM76oC
ITT megtalálod, majdnem a végén van.
Válasz endypapa #1127. hozzászólásáraA 400-as Cyclón az a két kis tárcsa egyébként szépen bezárja az árkot mert ahogy írták, nemcsak felülről, hanem oldalról is összefeszíti a magárkot.
Nekem a Maximán van ilyen tárcsapár és nagyon viszi a gépet, tavasszal nyers foltokba vetve sem nyílt ki utána pedig amit a monosemmel húztunk el ilyenbe azoknál történt ilyen sokhelyen.
Én egy tüskés tömörítőt vágatok ki fél oldalra, másik marad a gyári kerék. Leginkább a sávművelt, tavasszal nem bolygatott pályán lehet ennek létjogosultsága, egyébként ha bármilyen ősz alapművelés volt amit tavasszal megsímogatsz, akkor felesleges.
Válasz kis Zombi #1128. hozzászólásáraÍgy érthető köszönöm. Ezek szerint nekem is el kell kezdenem gondolkodni a témán. :)
Válasz endypapa #1127. hozzászólásáraJobban bezárja a magárkot. Nem csak felülröl nyomja, hanem a tárcsa berogyasztja oldalról a magárkot.
A cyclo 800-al gyári tárcsákkal nem tudsz direktetést végezni, mert néhol nyitva marad a magárok. Próbáltam, csak gyenge homokon müködik.
Válasz Mf-es? #1120. hozzászólásáraAz ih-n lévő is tárcsapárnak ugyan ez a szerepe. Ez mitől jobb? Szerintem csak "szemfényvesztés".
Válasz Mf-es? #1125. hozzászólásáraPiernek van ilyen gépe, én is csak nála láttam.
A "tárcsa" átméröje KB. 60-70 miliméterrel nagyobb, mint a gumi.
Válasz kis Zombi #1124. hozzászólásáraNekem,mennyivel kéne nagyobbra vágatni,ha a kerék két külsejére tenném?Sekéjre vetett(repce),nem szedi ki?
Válasz Berente Antal #1122. hozzászólásáraAz egy választható opció.
Válasz kis Zombi #1119. hozzászólásáraTeccetősek ezek a Sola gépek, kicsit mintha Maxima beütése lenne a vákuum csövek-kamra megoldásnak meg talán a kocsiknak is cseppet, de ezekkel a mulcs felszerelésekkel kimondottan jó gép lehet.
Ha a linkre kapcsoltok van egy élő takaróba vető elővágós megoldásuk amit sehol másutt nem láttam még pedig szerintem ezzel oldható meg maradéktalanúl az ilyen vetés, mintha egy snowboard csúszna a sor előtt a vázra felfüggesztve és ennek a közepén van a vágótárcsa, a letaposott lefeszített szárat gondolom sokkal szebben metszi, a képeken is látszik ez faxán.
Válasz kis Zombi #1121. hozzászólásáraA sola tömörítője fém.
Válasz Mf-es? #1120. hozzászólásáraA guminak másabb a frofilja.
Válasz kis Zombi #1119. hozzászólásáraEzek szerint,működik az elgondolás.
Válasz Mf-es? #1112. hozzászólásáraSola vetögépeken van olyan kerék, amire gondolsz.
http://vektor-mezogep.hu/de/sola/mulch_vetestechnika_kukorica_vetogepek_4-8_sor/6/1047/
ITT találsz róla képet