Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR404.69 FtUSD392.62 FtCHF430.85 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
Válasz Radocz #10141. hozzászólásáraÚgy, hogy a fungicíd kezelésel kordában van tartva a fuzárium, még a BIO ban szépen megeszed. Majd lehet csodálkozni, miért megy el a májad, vagy más belső szerved. Nem azt akarom mondani, hogy a vegyszeres egészséges, hanem, hogy keveseb mérget fogyasztasz evéskor.
de akit nem érdekel a TMMG, az ezekről esetelg nem is olvas.
Emiatt meg topik címe miatt inkább máshol kellene folytatni.
Nekem is van egy információm.
A BIO teljes kiőrlésű gabona, sokkal több mérget tartalmaz, mint a konvencionális teljes kiőrlésű.
Ezt egy BIO rendezvényen mondta a mellettem álló, aki bevizsgáltatta a lisztet.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraHa fordítva nézzük a dolgokat,egészséges krumplit,senki nem permetez.Akkor,nincs is méreg anyag,amivel védekezni kellene,és raktározna,mint védekező anyag.
Te a boltba,direkt,a gomba,és rovarölővel kezelt krumplit veszed,és adod a gyerekednek?
Válasz .Feco. #10137. hozzászólására Értem, jó a felvetés, utána is kerestem, hogy mekkora a kockázata, nem is gondoltam, hogy például erre nincs semmilyen határérték meghatározva. Nekem úgy tűni, hogy a solanin alapvetően a zöld növényi részekben koncentrálódik, beleértve a fényt kapott gumó héját is. De a solanin mennyisége jobban függ a burgonya genetikájától, magas hőmérséklettől, aszálystressztől, a gumó korától, sérülésektől, raktározási körülményektől, mint a kártevők okozta stresszhatásoktól, erre van néhány elérhető kutatás.
A genetikájuk szerint a kereskedelmi forgalomban lévőkben 10-150 mg/kg solanin van.
Én ezen kevésbé agggódnék.
There were no significant effects (P > 0.05) of fertilisation, pre-crop and crop protection on glycoalkaloid concentrations.
https://theses.ncl.ac.uk/dspace/handle/10443/2551
Válasz Adorex #10136. hozzászólásáraérveket légyszíves, mert így magéban ez csak hit... azért növényorvos képzésen kicsit foglakoztunk ilyen dolgokkal, ezt hidd el nekem...
de amúgy nekem mindegy, mindenki azt eszik amit akar és azt gondol amit akar, zöldésget és gyümölcsöt 80%-ban bio-t eszünk otthon, de a bio burgonya az hülyeség szerintem, nem adnám jó szívvel a gyerekemnek és én sem enném meg.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraA kontakt vegyszereknél értem, hogy a levelét permetezem, és elvileg akkor nincs köze pl. a gumóhoz (bár ha egy eső belemossa a talajba, akkor a többi anyaggal együtt azt is felszívhatja a gyökérzet). Na de mi a helyzet a szisztemikus, felszívódó szerekkel? Azok a növényi test majd minden szervébe, szövettípusába eljutnak.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos? viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
Válasz .Feco. #10122. hozzászólásáraAz igazat megmondva háznál aki burgonyát termeszt 90 % csak bogár ellen védekezik. Én is. Akor nálunk mindenki toxinos burgit eszik?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraigen, ha a permetezés a vetést követően megy (pre-post) akkor vegyszerrel terminálod de már nem gond a zöldtés szempontjából, mert akkor már a főnövényt kezeled nem a zöldtrágyát.
Válasz Istvánxxx #10121. hozzászólásáraAmennyiben nem permetezed a gyökerében (amit ugye megeszel) felhalmoz egy csomó káros anyagot, ha meg permetezed akkor nem bió.
Válasz Netparaszt #10114. hozzászólásáraKösz! Rövidtárcsánk nincs még sajnos. Egy Terrano 4FX grubberünk van. Úgy gondoltam, hogy felrakom a szárnyakat és meghúzom azzal amilyen sekélyen csak lehet.
Válasz Netparaszt #10115. hozzászólásáraA helyzet az, hogy 4 évvel ezelőttig majdnem biot termeltem burgonyából, nem nagy, olyan 20 t/ha hozammal, ami viszont max 2x kapott kolorádóbogár elleni szert, egyebet semmit (gyomirtót sem, kapazinnal oldottuk meg). Azóta viszont Sencort kap, néha Agilt, 3x gomba- és ugyanannyiszor bogárölőt, a termés meg megemelkedett 30 t fölé.
A drótféreggel viszont van bajom, idén olyan területre kerül, amelyben 25 éve nem volt burgonya. Nem tudom, ez jelent-e valamit.
Válasz Netparaszt #10110. hozzászólásáraÉrtem. Nem gondolkodtam eddig ökoban, de most egy változás készül a páélyázatokban, 70% helyett 90%-os is lehet a támogatás ez esetben.
Azt már eddig is kihámoztam, hogy a felszínen maradó növényi maradványok gyomelnyomó szerepe nagy, de azt is, hogy azért meg-megszórjátok glifozáttal is néha. Én is alkalmaztam tarlóhántás után elgyomosodott parcellák kezelésére, bár ha egyidőben takarónövény is kerül bele, innen úgy értettem, hogy nem a gyom, hanem a takarónövény fog dominálni.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólására Nem érzem túl drámainak a burgonyakérdést. Bióban alapvetően fitoftóra rezisztens burgonyát ültet az ember, a bogárra meg kimegy a baktériumtoxin, más vegyszert nem kellene használni. Ha nem rezisztens, akkor van rá parazita gomba. A talajra oda kell figyelni és drótféregtől mentes helyre ültetve nem szokott gond lenni.
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólására Gratulálok, majd küldj képeket a folyamatról.
A zöldítésben nem lehet vegyszerezni és le kell forgatni. Egy rövidtárcsával 5 centire leforgatod, lejelented, aztán egy nappal később már azt csinálsz vele, amit akarsz. Ha érted, mire gondolok.
Válasz Netparaszt #10109. hozzászólásáraApám mondogatja, hogy nem akar elfagyni, és mi lesz így.. Vegyszerezni nem lehet, mert zöldítésbe le lett jelentve. Akkor mondom neki, hogy nem kell aggódni, február végén meglátjuk mit mutat.
Most takarónövényezünk először, 2016ig minden szántva volt. Rávettem tavaly, hogy menjünk el egy előadásodra és azóta eljutottunk odáig, hogy elkezdtünk teázni, búza, napraforgó után lazítani majd grubberezni, kukorica után búza elé grubberezni. Támogatja a dolgot, de még szoknia kell azért.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólására Ha csak vállalásra tennéd be az ökót, bármilyen tudás vagy gépészet nélkül, akkor ne tedd.
A felszínen maradó növényi maradványok miatt semmi nem fog felszaporodni, ha ésszel csinálod a munkád.
A TMMG egyébként tökéletesen összeilleszthető az ökóvalm sőt azt mondanám, az első lépés a valódi öko felé.
Válasz Peti 8310 #10106. hozzászólására Január van, hova siettek?
A következő főnövény vetése előtt 3 héttel elég ledarálni vagy bedolgozni vagy lefújni a takarónövényt, kinek vérmérséklete szerint. Ja lefújni azt újabban nem, ha zöldítéses.
Február végén elég ránézni, hogy mi a helyzet vele, aztán cselekedni a felsorolt lehetőségek szerint.
Ameddig növények élnek a télen, addig jó, gyarapodik a szén és a mikrobiológia a talajban, amiről az egész takarónövényes technológia szól.
A trifender-t évente többször alkalmazni elég kemény, meg egyszer is meggondolandó mert agyon kemény ökológiai pusztitasra képes a hasznos szervezetek között is. Amúgy a bio burgonya számomra egy örök oximoron lesz... mire megnő vagy vegyszert vagy karos betegségeket szed fel vagy is-is. Meg nem vennem semmi pénzért!
15357 hozzászólás
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz Levente2000 #10154. hozzászólásáraMélyebben, vagy alacsonyabb fekvésben lévő területről van szó? Az anyakőzet milyen, és milyen mélységben van?
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Válasz kovacsmihaly0905 #10150. hozzászólására Lehet fordítva is, eltemetett humuszú földeknél, ahol pl. a homokfúvás új szintet alakított ki.
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólásárade fordítva ...
föntről lefele csökken a humusztartalom
Helyesbítek: mezei aszat (Cirsium arvense) és nem máriatövis volt kb 80%-ban a telepítés után 2017-ben. Ez is pionír gyom?
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólásáraÉn nevetségesnek tartom,hogy a mai szemlélet azt mondja,egyél vegyszerrel kezeltet,mert az egészségesebb.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólásáraA mag héjban halmozódnak fel a méreganyagok, amit a teljes kiörlésűvel megeszel.
Válasz Radocz #10141. hozzászólásáraÚgy, hogy a fungicíd kezelésel kordában van tartva a fuzárium, még a BIO ban szépen megeszed. Majd lehet csodálkozni, miért megy el a májad, vagy más belső szerved. Nem azt akarom mondani, hogy a vegyszeres egészséges, hanem, hogy keveseb mérget fogyasztasz evéskor.
Semmi bajom a témával, sőt.
de akit nem érdekel a TMMG, az ezekről esetelg nem is olvas.
Emiatt meg topik címe miatt inkább máshol kellene folytatni.
Nekem is van egy információm.
A BIO teljes kiőrlésű gabona, sokkal több mérget tartalmaz, mint a konvencionális teljes kiőrlésű.
Ezt egy BIO rendezvényen mondta a mellettem álló, aki bevizsgáltatta a lisztet.
.Feco.
Hogy is van ez tudományosan?
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraHa fordítva nézzük a dolgokat,egészséges krumplit,senki nem permetez.Akkor,nincs is méreg anyag,amivel védekezni kellene,és raktározna,mint védekező anyag.
Te a boltba,direkt,a gomba,és rovarölővel kezelt krumplit veszed,és adod a gyerekednek?
Válasz .Feco. #10137. hozzászólására Értem, jó a felvetés, utána is kerestem, hogy mekkora a kockázata, nem is gondoltam, hogy például erre nincs semmilyen határérték meghatározva. Nekem úgy tűni, hogy a solanin alapvetően a zöld növényi részekben koncentrálódik, beleértve a fényt kapott gumó héját is. De a solanin mennyisége jobban függ a burgonya genetikájától, magas hőmérséklettől, aszálystressztől, a gumó korától, sérülésektől, raktározási körülményektől, mint a kártevők okozta stresszhatásoktól, erre van néhány elérhető kutatás.
A genetikájuk szerint a kereskedelmi forgalomban lévőkben 10-150 mg/kg solanin van.
Én ezen kevésbé agggódnék.
There were no significant effects (P > 0.05) of fertilisation, pre-crop and crop protection on glycoalkaloid concentrations.
https://theses.ncl.ac.uk/dspace/handle/10443/2551
Válasz .Feco. #10137. hozzászólásáraWhat?
Válasz Adorex #10136. hozzászólásáraérveket légyszíves, mert így magéban ez csak hit... azért növényorvos képzésen kicsit foglakoztunk ilyen dolgokkal, ezt hidd el nekem...
de amúgy nekem mindegy, mindenki azt eszik amit akar és azt gondol amit akar, zöldésget és gyümölcsöt 80%-ban bio-t eszünk otthon, de a bio burgonya az hülyeség szerintem, nem adnám jó szívvel a gyerekemnek és én sem enném meg.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólására.Fecókám. ebbe a burgonyás dologba rendesen belegabalyodtál, full kreténség amit itt megosztasz!
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraA kontakt vegyszereknél értem, hogy a levelét permetezem, és elvileg akkor nincs köze pl. a gumóhoz (bár ha egy eső belemossa a talajba, akkor a többi anyaggal együtt azt is felszívhatja a gyökérzet). Na de mi a helyzet a szisztemikus, felszívódó szerekkel? Azok a növényi test majd minden szervébe, szövettípusába eljutnak.
Válasz fiatalember35 #10133. hozzászólásáraAz pont ugyan ez a helyzet, meg akkor is ha sokkal kevesebb betegsége van mint a burgonyafeleknek
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraSzolanin
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos?
viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraÉletem első 30 évében csak olyan burgonyát ettem, amelyet semmilyen vegyszer nem ért. Akkor nekem annyi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraAkkor milyen krumplit együnk ??
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
Válasz .Feco. #10122. hozzászólására Ezt nem értem, elmesélnéd a lényeget, miért halmoz fel káros anyagokat, ha nem permetezzük?
Válasz .Feco. #10122. hozzászólásáraAz igazat megmondva háznál aki burgonyát termeszt 90 % csak bogár ellen védekezik. Én is. Akor nálunk mindenki toxinos burgit eszik?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraigen, ha a permetezés a vetést követően megy (pre-post) akkor vegyszerrel terminálod de már nem gond a zöldtés szempontjából, mert akkor már a főnövényt kezeled nem a zöldtrágyát.
Válasz Istvánxxx #10121. hozzászólásáraAmennyiben nem permetezed a gyökerében (amit ugye megeszel) felhalmoz egy csomó káros anyagot, ha meg permetezed akkor nem bió.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólásáraKifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy mi a baj a bio burgonyával?
Válasz Peti 8310 #10118. hozzászólásáraA pledge mondjuk nem...
Válasz Netparaszt #10114. hozzászólásáraKösz! Rövidtárcsánk nincs még sajnos. Egy Terrano 4FX grubberünk van. Úgy gondoltam, hogy felrakom a szárnyakat és meghúzom azzal amilyen sekélyen csak lehet.
Válasz .Feco. #10112. hozzászólásáraÚgy érted, hogy a kelés előtti gyomirtó kiviszi úgyis ami megmarad?
Válasz Netparaszt #10115. hozzászólásáraA helyzet az, hogy 4 évvel ezelőttig majdnem biot termeltem burgonyából, nem nagy, olyan 20 t/ha hozammal, ami viszont max 2x kapott kolorádóbogár elleni szert, egyebet semmit (gyomirtót sem, kapazinnal oldottuk meg). Azóta viszont Sencort kap, néha Agilt, 3x gomba- és ugyanannyiszor bogárölőt, a termés meg megemelkedett 30 t fölé.
A drótféreggel viszont van bajom, idén olyan területre kerül, amelyben 25 éve nem volt burgonya. Nem tudom, ez jelent-e valamit.
És ez már off!
Válasz Netparaszt #10110. hozzászólásáraÉrtem. Nem gondolkodtam eddig ökoban, de most egy változás készül a páélyázatokban, 70% helyett 90%-os is lehet a támogatás ez esetben.
Azt már eddig is kihámoztam, hogy a felszínen maradó növényi maradványok gyomelnyomó szerepe nagy, de azt is, hogy azért meg-megszórjátok glifozáttal is néha. Én is alkalmaztam tarlóhántás után elgyomosodott parcellák kezelésére, bár ha egyidőben takarónövény is kerül bele, innen úgy értettem, hogy nem a gyom, hanem a takarónövény fog dominálni.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólására Nem érzem túl drámainak a burgonyakérdést. Bióban alapvetően fitoftóra rezisztens burgonyát ültet az ember, a bogárra meg kimegy a baktériumtoxin, más vegyszert nem kellene használni. Ha nem rezisztens, akkor van rá parazita gomba. A talajra oda kell figyelni és drótféregtől mentes helyre ültetve nem szokott gond lenni.
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólására Gratulálok, majd küldj képeket a folyamatról.
A zöldítésben nem lehet vegyszerezni és le kell forgatni. Egy rövidtárcsával 5 centire leforgatod, lejelented, aztán egy nappal később már azt csinálsz vele, amit akarsz. Ha érted, mire gondolok.
Válasz .Feco. #10108. hozzászólásáraKöszi, megértettem. Az oximoron különösen tetszett
Válasz Peti 8310 #10111. hozzászólásáraAmúgy ha elvted a kultúrnövényt akkor már nem a zöldítést permetezed hanem a főnövényt... szerintem...
Válasz Netparaszt #10109. hozzászólásáraApám mondogatja, hogy nem akar elfagyni, és mi lesz így..
Vegyszerezni nem lehet, mert zöldítésbe le lett jelentve. Akkor mondom neki, hogy nem kell aggódni, február végén meglátjuk mit mutat. 
Most takarónövényezünk először, 2016ig minden szántva volt. Rávettem tavaly, hogy menjünk el egy előadásodra és azóta eljutottunk odáig, hogy elkezdtünk teázni, búza, napraforgó után lazítani majd grubberezni, kukorica után búza elé grubberezni. Támogatja a dolgot, de még szoknia kell azért.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólására Ha csak vállalásra tennéd be az ökót, bármilyen tudás vagy gépészet nélkül, akkor ne tedd.
A felszínen maradó növényi maradványok miatt semmi nem fog felszaporodni, ha ésszel csinálod a munkád.
A TMMG egyébként tökéletesen összeilleszthető az ökóvalm sőt azt mondanám, az első lépés a valódi öko felé.
Válasz Peti 8310 #10106. hozzászólására Január van, hova siettek?
A következő főnövény vetése előtt 3 héttel elég ledarálni vagy bedolgozni vagy lefújni a takarónövényt, kinek vérmérséklete szerint. Ja lefújni azt újabban nem, ha zöldítéses.
Február végén elég ránézni, hogy mi a helyzet vele, aztán cselekedni a felsorolt lehetőségek szerint.
Ameddig növények élnek a télen, addig jó, gyarapodik a szén és a mikrobiológia a talajban, amiről az egész takarónövényes technológia szól.
Válasz fiatalember35 #10105. hozzászólásáraAlapból szépen el van egymás mellett, de előbb az egyiket kell bevezetni aztán a másikat, külön külön is kihívás.
A trifender-t évente többször alkalmazni elég kemény, meg egyszer is meggondolandó mert agyon kemény ökológiai pusztitasra képes a hasznos szervezetek között is. Amúgy a bio burgonya számomra egy örök oximoron lesz... mire megnő vagy vegyszert vagy karos betegségeket szed fel vagy is-is. Meg nem vennem semmi pénzért!