Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáraa biosoknál azért volt max 10 cm-es munkamélységű eke kísérletben. És a lovas időszakban nem gondolnám, hogy megszántottak 25cm mélyen.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólására Ennyi. A bitang nagy súly a különbség. Már én is kimatekoltam régebben, sőt én el is kezdtem, de az első sor mindig tört, szakadt, így a hátsót meg se csináltam.
------
A Vaderstad Crosscutter jóval másabb munkát végez, az inkább az ultra sekély munkavégzés eszköze. Én inkább az Avers-Agro Verti-Till gépét gondolom könnyen elérhetőnek vertical tillage gépek szegmensében. Egy működik is az országban.
-----
Régebben volt egy tanulmány, hogy a Vaderstad CCD lap és a hagyományos egyenes Carrier lap milyen munkamélységtől tudja a munkát ugyanúgy megoldani. Talán 5cm mélységtől nem volt már különbség, csak akkor már a CCD-t nehezebb volt vontatni. Szerintem a CCD-nek csak ott van előnye, ahol kizárólag az ultrasekély munkában használják, mert azért az a nagy hullámos lap tömörít is ám rendesen, tehát szűk az időablak a használatára. Inkább egy hagyományos lapos Carrier, a súlya annak is megvan. (még mindig az az etalon rövidtárcsa, szerintem)
Válasz mtz1221 #14609. hozzászólásáraÍgy mondta valaki, itt a fórumon.
Ha kimegy hajnalban, a pára is lecsapódik a zöld növényen.
Vizes leszel.
Fekete földön nem.
Gyorsan meg is állapítottam, hogy hát ez pont úgy néz ki, mint egy sima IH tárcsa, minden bokorban van ilyen váz, megveszem, tárcsalapot rá aztán gó....
Aztán elkezdtem amcsi fórumokat olvasni, ott ugye létezik ugyanez a tárcsa, és kb mindenhol feljött ez, és mindenki azt mondta, hogy megcsinálta, és bele sem ment a földbe, mert a VT gép kb 4-6x akkora súlyú, mint a tárcsa... Volt aki nekiállt, és felsúlyozta, neki szétszakadt...
A legkönnyebben elérhető gép itthon a Vaderstad Carrier Crosscutter Disk-el szerelve.
Válasz Gumóka #14612. hozzászólásáraKözben találtam egy képet, nagyjából látszik, bár nem ezért készült a kép, de ez a vagon 22,2t azt hiszem, tehát 70t összbe B-re jön ki.
Válasz .Feco. #14608. hozzászólásáraÉn is a mieinkből indultam ki.
Itt egy tartány nincs 22 tonna a sajátból.
C- vagy D vonalra rakjuk ez 80-84 tonna.
Régen lehetett 90-re rakni a D-t, de valahol korlátozott a pálya, ezért már csak 84.
A vagon oldalán van egy tábla, A B C D jelöléssel, alatta számok, azok a vonalak és a hozzájuk tartozó terhelhetőségek.
Egyébként az önsúly, meg az adott vonali terhelhetőség nem mindig függ össze, bár ez nem a mi problémánk, hogy vizsgáztatják a vagonokat.
Szerintem ti lehet B-re raktátok.
Aztán lehet vagontípusonként más az előírás, bár a vonali terhelhetőséget a vasúti pálya szabályozza.
Nekem a RID miatt vizsgázni kellett, igaz, ott csak a tartály-tartányról volt szó.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáradehogy kell visszatérni, illetve nem ezért lesz fele terület parlag 20 év múlva. elfújja a szél. jah, az enéymrt lefújja. és csak az enyémet? a másét nem? és mindezt hova fújja? a holdra? az enyémet elfújja a másét meg idefújja... tudom, minden faluba van egy jóska, akitől égnek áll a hajad. de ez a terület milliomod része. és azt is kérdeztem már ugyan itt, van 30 éves gyümölcsösöm, soha nem volt benne traktor, a lában nyomán kívül semmi nem tömörítette, akkor az miért tömör? de kérdezek mást, menj ki az edőbe, és vidd a azdabotodat. az miért tömör? miért nem tudod lebökni? ott miért nincs 2 m feketeföld? ahol már 500 éve erőd van? ha lekapardo tetejét, miért terméketelen az egész? akkor mit is csináltunk a vassal?
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraezt adom, és én is leírtam már opérszor, hogy már a mi életünkben nem lesz szükség a fele termésre, és én már nem gondolok 20 évnél messzebbre. nincs több hátra, biztos vagyok benne. hogy melyik fele marad meg, azt valszeg az időjárás fogja eldönteni.
viszont azt is gondolom, hogy ahogy íeod, gazba belehúzni, és 20 mázsát vágni, nem hiszem, hogy itt van a profitmaximum. ráadásul ezt se gondolom fenntarthatónak, már ami a gyomosodást illeti, másrészt nem vagyok abba biztos, hogy gazba húzott búza terem 20 mázsát, kukorica, napra meg biztos nem. van egy minimum, amit nem lehet lehagyni, és ezen lehetne agyalni, hogy mi ez a minimum:
- mag, vetés
- gyomirtás
- 3 mázsa nitrogén
- 1 gomba?
- aratás
ez így stabilan hozhatja a megyei átlag 80%át? 70-et? kevesebbet? többet?
és akkor kérdés, ehhez képest a talajmunka, és még 2 mázsa műtrágya mibe kerül, és hozhat-e még stabilan 1-2-3 tonnát? a profitmaximum ugye ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. évekkel ezelőtt azt írtam, hogy még intenzív gazdálkodásnál is mesze vagyunk ettől, azért azóta nem kis árnövekedés történt input oldalon, és áresés termény oldalon, szóval most a korábbi intezív gazdálkodás lehet elérne odáig de a 20 mázsából 45öt csinálni szeirentem nem nagy pénz.
Válasz Gumóka #14603. hozzászólásáraRépából össztömegben 70 tonna lehetett egy vagon, ez hasznos tömegben 48 tonna áru volt. Ha meghaladta kisorolták és át kellett rakni. 24-28 vagon van egy irányvonaton.
Válasz Koczka József #14606. hozzászólásáraMert olaszország mindíg is búza inportőr volt. Ott nincs alkalmas terület a termesztéshez, de a tésztát valamiből meg kell csinálni. Pizza sem lehet hallisztből csinálni.
Válasz MrPoke #14605. hozzászólásáraLehet hogy nincs annyi de ha Ukrajnából jönne az jönne egyenesen vagonból Záhonytól. Na mindegy ez csak egy berakodo. Ki tudja hány van ilyen? Meg miért Róma a célállomás.?
Válasz Koczka József #14602. hozzászólásáraSzerintem nincs annyi. De a 4,3millió ha-nak az is töredéke. Ukrajnában meg főleg van. És ugye ők is az EU hoz tartoznsk mert másfelé nem tudnak értékesíteni.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraC vonal max 80 tonna össztömeg, D vonal max 90 tonna össztömeg, ha korlátozott csak 84, vagonmérettől függően 22-24 tonna között lehet egy vagon, ezt nem tudom pontosan.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraÉn egy kicsit több nek számoltam. Mert ugye heti 84 vagon az az elmúlt 3 hónap alatt 14 hét szorozva 84 vagyonnal az 876 vagon ez durván 876000 tonna ha 6 t átlaggal osztom akkor az 146000 ha föld és ez csak egy átrakó és engem azonkívül hogy szerintem ez nem a környékünkröl származik még az zavar hogy valakinek meg éri ide fuvarozni..
Válasz Radocz #14596. hozzászólásáraApró magot a legnehezebb termelni. Mivel nehéz eltalálni a megfelelö pillanatott mikor ne száradjon rá a talaj a csírára.
Válasz Koczka József #14594. hozzászólásáraEgy vagon ~100köbméter. Zehát 80t búza fér bele. Tehát egy vagont 10-20ha ról lehet megpakolni. Tehát az említett 84 vagon megterem 840-1680ha on.
Nekem és neked lehet ez nagy számok valóságban nem tétel még magyar szinten sem, nem higy EU szinten. Meg mint mondtam amíg az EU ban nem lép fel hiány addig itt a MATIF árak 80-70% át fogják fizetni a gabonáért. Most vannak 65eFt os kukorica kötések ami már jó.
Válasz MTZ1221.3 #14592. hozzászólásáraAprómag, akkor is terem, ha el ejtjük a földön, és nem csinálunk vele semmit.
Cukorrépa, csemege borsó, kukorica.
Ezeknek jó magágy kell.
Ezt kapaval, kézzel is lehet.
Anyósom így termelt uborkát és kukoricát, napraforgót.
Nem olyan bonyolult ez. Mondja MrPoke.
Válasz MrPoke #14593. hozzászólásáraHát nem tudom mekkora tétel a heti két szerelvény ( 84 vagon) október elejétől fogva ?de nagyobb kérdés kinek éri meg Törökszentmiklósról Mezőkövesdre fuvarozni közúton ,mikor Szajol 20km és nagyobb a vasút kapacitása.
Válasz Radocz #14589. hozzászólásáraÉn mindent magamnak csinálok, így a bérszolgáltató nyeglesége nálam nem játszik az egyenletben.
Mindig trehány magágyam van a szántósokhoz képest, de sosem maradok alul termésátlagban a környék átlagához képest. (pedig én műtrágyát keveset vagy semmit nem használok)
----
Érdekes, mert nekem szórva vetéssel elég sok van a föld tetején mégis mindig jóval magasabb átlagom van, mint aki vetőgéppel veti, de jól előmunkál neki.
Franciák kukorica után a gabonát szárzúzásba "vetik", mégis jó nekik. Szóval valami nem kerek ott arra maguk felé.
Válasz .Richard. #14588. hozzászólásáraVetőgép donor hányódik az udvaron. Azzal nem lenne gond.
A gond azzal van, hogy ha csinálnék olyat akarok ami mindenre jó. Egyenlőre a szórva vetéssel nincs gondom gabonánál (napra forgó tarlón egy sor 5cm tárcsa, vetőmagszórás, egy sor 3-5cm mély tárcsa). Csak gyorsítanék rajta valamit ha lehet.
Raddal az a bajom, hogy függesztett és drága. Közelről még nem is láttam. Lehet, hogy valóban tökéletes megoldás lenne.
De a Sprinter SL azért is tetszik, mert van hozzá több féle magárok nyitó is (utángyártott is). Az itthon is koppintható volna, bár biztos nem lenne olyan profi, mint a Horsch.
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraSzia ez a nem lesz lehetőség exportra nem áll meg én írtam októberben hogy folyamatos a kivitel mivel látom a gabonás vagonok töltését minden héten folyamatos. Tegnap éppen kukoricát vogoníroztak a multhéten napraforgót de ugyanekkor cukorrépával megrakott vagonok (32))is ott álltak azt el sem tudom képzelni hogy honnan hordták mert erre nem termel senki. Amikor búzát pakoltak a kamionos azt mondta Törökszentmiklósról hozta. A vagon uticélja Róma volt. De szerintem ha meg kéred trikolor5 öt még fényképet is csinál neked. Van itt kereskedés csak nem a magyar gazdáéval.
Válasz MTZ1221.3 #14587. hozzászólásáraHa a vetőmag nem jó magágyba kerül, abból paszuly sem lesz.
Kuhne géppel vetettunk búzát.
Megfizettem a tandíjat.
Ami a föld tetején maradt, azt a madarak másnapra mind megették.
Ami kikelt, az tavaszra eltűnt.
Nem volt jó magágy.
Válasz MTZ1221.3 #14587. hozzászólásáraSzerintem egy Lajta sem lenne pènzkidobás. Persze ha egyben van. Amúgy a Rad sem tárcsás. Csak az a baj, ha az agyag kö kemèny,abba vetni katasztrófa. 40èv kimèlet odafigyelès lehet segítene rajta, de èrdekes. Akkor valamit kaparni kell.
Válasz .Richard. #14586. hozzászólásáraKapásat nem, de a tárcsás az igazalmas, ami jobban elmegy mindenhol.
Horsch Sprinter SL eléggé tetszik, de nagy gazba nem hiszem, hogy elmegy.
Szórva vetőgép tárcsára van/lesz, de az nem direktvetőgép.
Válasz envagyok2 #14575. hozzászólásáraKeszthely. Georgikon muzeum alapjaiban egy fali törtènelmi bemutatón leírja a lovat, ökröt, gőzgèpet, Dutra ès Rába korszakot, ezek mind a mèlysèg fokozatos növelèse. ès itt a vège. Vissza kell tèrni az alapokhoz.
Válasz MrPoke #14583. hozzászólásáraPersze, de mivel nincs direktvetőgép, így azért olcsóbb a vas (ami az udvaron van).
Egy min. 8m Ft-os használt direktvetőgép 20ha-ra (max. 2 napra) elég luxus volna nekünk. Abból azért 12 liter/ha-os kultizás kijön, de a 8 liter/ha-os tárcsázás meg még jobban.
Nyilván ha találnék 2-3millióért használható direktvetőgépet akkor még azt bevállalnám. De az az idő már elmúlt.
Válasz MTZ1221.3 #14574. hozzászólásáraÉn úgy látom még termés mennyiség csökkenés is belefér ha jelentősen tudok csökkenteni a költségeken. Jópár terület van ami csak a derékig érő gazba lett belehúzva. 30q talán lesz... De én azért az sprópénzért smit +10-20q takarmány jelent nem fogok vashoz nyúlni.
Válasz envagyok2 #14575. hozzászólásáraMert az eke feltárja az évmiliók alatt felszaporodott tápanyagot. Csak pl megnézhetjük a mostani helyzetett. De jó, hogy több lett... Oroszország importörből exporter lett. Afrikában is simán megtermelik a saját terményeket. Kína Ausztráliából vásárol terményt.
Jelenleg az EU-ban hatalmas a túltermelés, és szerintem nem is lesz export lehetőség az EU ból.
Így a terményárak további csökkenése várható.
Bár rengeteg múlik az idei vállasztásokon.
De összeségében nincs szükség erre a csodálatos termelési mennyiségekre.
Válasz Radocz #14580. hozzászólásáraKönnyebb a más tollával ékeskedni.Nekem is megvolt a gépen egy amerikai könyv,fordításra,és nyomtatásra várva.Szerző engedélyt is adott,a magyar kiadáshoz.
Válasz barazdabetyar. #14578. hozzászólásáraÉn nem adományoztam. Így nem csaptak be. (akkor).
Viszont amikor Ferencszallason, volt a két napos, nem jegyzet éltem, hogy majd küldik. Gádoroson, 30000 Ft-ért még mindig küldik. (Elfoglalt a videós)
Ott már okosabb voltam, mert jegyzeteltem.
Anno mondtam K Attilának, hogy ne idegen könyvet fordítson magyarra, hanem, írjanak egyet a mi adottságainkra.
Válasz Radocz #14576. hozzászólásáraBioba no-till? Komoly emberek lehetnek. Belevetettek a tarlóba/gazba következő lépés meg az aratás? Mindenki tudja, hogy bukta kisérletezgetés nélkül is, de a rendezvényen lehetett legalább pogácsát enni.
Válasz Radocz #14577. hozzászólásáraKorábbi rendezvények nincsenek a neten.Ígéretet kaptunk,hogy átküldik emailba.Az adományból összejött afrikai tanulmány útért se kaptunk anyagot.
még egy kérdés eszembe jutott erről a vas meg föld meg neszáncsunkmermindmeghalunk dolgokról.
ugyan gyerek még nem tart ott, és nem tudom ma mit mond erről a tudomány, de az én koromba még azt tanultuk kb. hogy talajművelés meg a vas meg a szántás meg a fogatás meg a szügyhám, nah ezek voltak ám az eget rengető találmányok, és ezzel indult be a termésnövekedés=népességnövekedés=protestáns ethosz.
pedig előtte ugye 200 millió évig semmi talajtaposás, előtte ugyan ott voltak a dinók, dehát 200 millió év csak elég volt egy talajművelő retek meg pár giliszta kifejlődéséhez.
a kérdés az, hogy akkor most ez hogy van, hogy az ekével több lett, és nem kevesebb?
Válasz MrPoke #14572. hozzászólására"Én még mindig azt gondolom, hogy kicsiben a termést muszáj maximalizálni (a lehetőségekhez képest) és ha ehhez kell a vas, akkor használni kell."
Természetesen a mondat egésze ezt jelenti: A legjobb átlagot a legolcsóbban előállítani, ha kell akkor vassal belenyúlva, de ha nem muszáj akkor kihagyva. Az altalajművelőre is azért csaptam le, mert sokkal jobb, mint a kultivátor.
---
Hitel meg minden túlvállalás nélkül, így vagyok nyugodt, mivel földet már úgysem veszek, mert eladó nincs.
15323 hozzászólás
Válasz zsozsi51 #14622. hozzászólásáraTalajtól függ. Nagyapám nyírségi homokján a szomszéd egy lóval megszántotta a földet egy ásónyom mélységben.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáraa biosoknál azért volt max 10 cm-es munkamélységű eke kísérletben. És a lovas időszakban nem gondolnám, hogy megszántottak 25cm mélyen.
Válasz mtz1221 #14620. hozzászólásáraaz bizony annyi kg-ra átforditva
Válasz .Feco. #14615. hozzászólásáraItt lábban lehet megadva a szélessége ? Akkor valami nem ok mert a 3 méteresre 3742 kilót ír. Vagy benéztem valamit ?
https://www.greatplainsag.com/en/products/418/turbo-max%C2%AE
Ha valaki még vasat részesít előnyben. akkor Facebook Tillage Kings csoport. Normálisak a srácok.
Ott van pár érdekes vas.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólásáraPont ettől féltem, csak még nem jutottam el hogy utána olvassak mennyi méterenkénti súly van bennük.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólására
Ennyi. A bitang nagy súly a különbség. Már én is kimatekoltam régebben, sőt én el is kezdtem, de az első sor mindig tört, szakadt, így a hátsót meg se csináltam.
------
A Vaderstad Crosscutter jóval másabb munkát végez, az inkább az ultra sekély munkavégzés eszköze. Én inkább az Avers-Agro Verti-Till gépét gondolom könnyen elérhetőnek vertical tillage gépek szegmensében. Egy működik is az országban.
-----
Régebben volt egy tanulmány, hogy a Vaderstad CCD lap és a hagyományos egyenes Carrier lap milyen munkamélységtől tudja a munkát ugyanúgy megoldani. Talán 5cm mélységtől nem volt már különbség, csak akkor már a CCD-t nehezebb volt vontatni. Szerintem a CCD-nek csak ott van előnye, ahol kizárólag az ultrasekély munkában használják, mert azért az a nagy hullámos lap tömörít is ám rendesen, tehát szűk az időablak a használatára. Inkább egy hagyományos lapos Carrier, a súlya annak is megvan. (még mindig az az etalon rövidtárcsa, szerintem)
Válasz mtz1221 #14609. hozzászólásáraÍgy mondta valaki, itt a fórumon.
Ha kimegy hajnalban, a pára is lecsapódik a zöld növényen.
Vizes leszel.
Fekete földön nem.
Válasz mtz1221 #14614. hozzászólásáraNekem ez tetszett nagyon egy időben:
https://www.machinerypete.com/details/vertical-tillage/case-ih/true-tandem-330-turbo/20576425
Gyorsan meg is állapítottam, hogy hát ez pont úgy néz ki, mint egy sima IH tárcsa, minden bokorban van ilyen váz, megveszem, tárcsalapot rá aztán gó....
Aztán elkezdtem amcsi fórumokat olvasni, ott ugye létezik ugyanez a tárcsa, és kb mindenhol feljött ez, és mindenki azt mondta, hogy megcsinálta, és bele sem ment a földbe, mert a VT gép kb 4-6x akkora súlyú, mint a tárcsa... Volt aki nekiállt, és felsúlyozta, neki szétszakadt...
A legkönnyebben elérhető gép itthon a Vaderstad Carrier Crosscutter Disk-el szerelve.
Válasz MrPoke #14598. hozzászólásáraErről mondj már valami véleményt. Beültették itt a bogarat a fülembe, és azon kaptam ma magamat hogy tárcsa vázakat keresgélem.
https://youtu.be/jSpzwpTWg_s
Válasz Gumóka #14612. hozzászólásáraKözben találtam egy képet, nagyjából látszik, bár nem ezért készült a kép, de ez a vagon 22,2t azt hiszem, tehát 70t összbe B-re jön ki.
Válasz .Feco. #14608. hozzászólásáraÉn is a mieinkből indultam ki.
Itt egy tartány nincs 22 tonna a sajátból.
C- vagy D vonalra rakjuk ez 80-84 tonna.
Régen lehetett 90-re rakni a D-t, de valahol korlátozott a pálya, ezért már csak 84.
A vagon oldalán van egy tábla, A B C D jelöléssel, alatta számok, azok a vonalak és a hozzájuk tartozó terhelhetőségek.
Egyébként az önsúly, meg az adott vonali terhelhetőség nem mindig függ össze, bár ez nem a mi problémánk, hogy vizsgáztatják a vagonokat.
Szerintem ti lehet B-re raktátok.
Aztán lehet vagontípusonként más az előírás, bár a vonali terhelhetőséget a vasúti pálya szabályozza.
Nekem a RID miatt vizsgázni kellett, igaz, ott csak a tartály-tartányról volt szó.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáradehogy kell visszatérni, illetve nem ezért lesz fele terület parlag 20 év múlva. elfújja a szél. jah, az enéymrt lefújja. és csak az enyémet? a másét nem? és mindezt hova fújja? a holdra? az enyémet elfújja a másét meg idefújja... tudom, minden faluba van egy jóska, akitől égnek áll a hajad. de ez a terület milliomod része. és azt is kérdeztem már ugyan itt, van 30 éves gyümölcsösöm, soha nem volt benne traktor, a lában nyomán kívül semmi nem tömörítette, akkor az miért tömör? de kérdezek mást, menj ki az edőbe, és vidd a azdabotodat. az miért tömör? miért nem tudod lebökni? ott miért nincs 2 m feketeföld? ahol már 500 éve erőd van? ha lekapardo tetejét, miért terméketelen az egész? akkor mit is csináltunk a vassal?
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraezt adom, és én is leírtam már opérszor, hogy már a mi életünkben nem lesz szükség a fele termésre, és én már nem gondolok 20 évnél messzebbre. nincs több hátra, biztos vagyok benne. hogy melyik fele marad meg, azt valszeg az időjárás fogja eldönteni.
viszont azt is gondolom, hogy ahogy íeod, gazba belehúzni, és 20 mázsát vágni, nem hiszem, hogy itt van a profitmaximum. ráadásul ezt se gondolom fenntarthatónak, már ami a gyomosodást illeti, másrészt nem vagyok abba biztos, hogy gazba húzott búza terem 20 mázsát, kukorica, napra meg biztos nem. van egy minimum, amit nem lehet lehagyni, és ezen lehetne agyalni, hogy mi ez a minimum:
- mag, vetés
- gyomirtás
- 3 mázsa nitrogén
- 1 gomba?
- aratás
ez így stabilan hozhatja a megyei átlag 80%át? 70-et? kevesebbet? többet?
és akkor kérdés, ehhez képest a talajmunka, és még 2 mázsa műtrágya mibe kerül, és hozhat-e még stabilan 1-2-3 tonnát? a profitmaximum ugye ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. évekkel ezelőtt azt írtam, hogy még intenzív gazdálkodásnál is mesze vagyunk ettől, azért azóta nem kis árnövekedés történt input oldalon, és áresés termény oldalon, szóval most a korábbi intezív gazdálkodás lehet elérne odáig de a 20 mázsából 45öt csinálni szeirentem nem nagy pénz.
Válasz Radocz #14600. hozzászólásáraEz most nekem új. Ha nem fekete föld lenne, akkor miért maradna ott a köd tavaszra nedveségnek ???
Válasz Gumóka #14603. hozzászólásáraRépából össztömegben 70 tonna lehetett egy vagon, ez hasznos tömegben 48 tonna áru volt. Ha meghaladta kisorolták és át kellett rakni. 24-28 vagon van egy irányvonaton.
Válasz Koczka József #14606. hozzászólásáraMert olaszország mindíg is búza inportőr volt. Ott nincs alkalmas terület a termesztéshez, de a tésztát valamiből meg kell csinálni. Pizza sem lehet hallisztből csinálni.
Válasz MrPoke #14605. hozzászólásáraLehet hogy nincs annyi de ha Ukrajnából jönne az jönne egyenesen vagonból Záhonytól. Na mindegy ez csak egy berakodo. Ki tudja hány van ilyen? Meg miért Róma a célállomás.?
Válasz Koczka József #14602. hozzászólásáraSzerintem nincs annyi. De a 4,3millió ha-nak az is töredéke. Ukrajnában meg főleg van. És ugye ők is az EU hoz tartoznsk mert másfelé nem tudnak értékesíteni.
Témánál maradva, srácot érdemes megnézni, milyen videókat rak fel, Ők foglalkoznak hasonló technikákkal.
https://www.tiktok.com/@lorandszasz0?_t=8iv3fcU05PV&_r=1
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraC vonal max 80 tonna össztömeg, D vonal max 90 tonna össztömeg, ha korlátozott csak 84, vagonmérettől függően 22-24 tonna között lehet egy vagon, ezt nem tudom pontosan.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraÉn egy kicsit több nek számoltam. Mert ugye heti 84 vagon az az elmúlt 3 hónap alatt 14 hét szorozva 84 vagyonnal az 876 vagon ez durván 876000 tonna ha 6 t átlaggal osztom akkor az 146000 ha föld és ez csak egy átrakó és engem azonkívül hogy szerintem ez nem a környékünkröl származik még az zavar hogy valakinek meg éri ide fuvarozni..
Válasz MrPoke #14599. hozzászólásáraÉn búza, árpa, tritikalera gondoltam
A lucerna, takarónövény az művészet.
Igazad van.
Válasz mtz1221 #14595. hozzászólásáraHa nem fekete lenne a talaj, az a köd, ott maradna tavaszra nedvesség formában.
Így az első szél ki is veszi.
Válasz Radocz #14596. hozzászólásáraApró magot a legnehezebb termelni. Mivel nehéz eltalálni a megfelelö pillanatott mikor ne száradjon rá a talaj a csírára.
Válasz mtz1221 #14595. hozzászólásáraInkább átszaladnéd egy tárcsával oszt jóvan. Nem fog kevesebb teremni... :P
Válasz Koczka József #14594. hozzászólásáraEgy vagon ~100köbméter. Zehát 80t búza fér bele. Tehát egy vagont 10-20ha ról lehet megpakolni. Tehát az említett 84 vagon megterem 840-1680ha on.
Nekem és neked lehet ez nagy számok valóságban nem tétel még magyar szinten sem, nem higy EU szinten. Meg mint mondtam amíg az EU ban nem lép fel hiány addig itt a MATIF árak 80-70% át fogják fizetni a gabonáért. Most vannak 65eFt os kukorica kötések ami már jó.
Válasz MTZ1221.3 #14592. hozzászólásáraAprómag, akkor is terem, ha el ejtjük a földön, és nem csinálunk vele semmit.
Cukorrépa, csemege borsó, kukorica.
Ezeknek jó magágy kell.
Ezt kapaval, kézzel is lehet.
Anyósom így termelt uborkát és kukoricát, napraforgót.
Nem olyan bonyolult ez. Mondja MrPoke.
Ilyet tudtok e ??? Áll a köd a barázdában, élőben qrva szép.
Válasz MrPoke #14593. hozzászólásáraHát nem tudom mekkora tétel a heti két szerelvény ( 84 vagon) október elejétől fogva ?de nagyobb kérdés kinek éri meg Törökszentmiklósról Mezőkövesdre fuvarozni közúton ,mikor Szajol 20km és nagyobb a vasút kapacitása.
Válasz Koczka József #14590. hozzászólásáraÉn nem a Magyar exportra gondoltam (az nem befolyásolja az árakat) Hanem az EU-s globális. Beleértve Ukrajnát is.
Az, hogy egy pár vonattal megmozgatnsk az nem tétel. Tengerjáróval kellene hordani kifele sz EU ból...
Válasz Radocz #14589. hozzászólásáraÉn mindent magamnak csinálok, így a bérszolgáltató nyeglesége nálam nem játszik az egyenletben.
Mindig trehány magágyam van a szántósokhoz képest, de sosem maradok alul termésátlagban a környék átlagához képest. (pedig én műtrágyát keveset vagy semmit nem használok)
----
Érdekes, mert nekem szórva vetéssel elég sok van a föld tetején mégis mindig jóval magasabb átlagom van, mint aki vetőgéppel veti, de jól előmunkál neki.
Franciák kukorica után a gabonát szárzúzásba "vetik", mégis jó nekik. Szóval valami nem kerek ott arra maguk felé.
Válasz .Richard. #14588. hozzászólásáraVetőgép donor hányódik az udvaron. Azzal nem lenne gond.
A gond azzal van, hogy ha csinálnék olyat akarok ami mindenre jó. Egyenlőre a szórva vetéssel nincs gondom gabonánál (napra forgó tarlón egy sor 5cm tárcsa, vetőmagszórás, egy sor 3-5cm mély tárcsa). Csak gyorsítanék rajta valamit ha lehet.
Raddal az a bajom, hogy függesztett és drága. Közelről még nem is láttam. Lehet, hogy valóban tökéletes megoldás lenne.
De a Sprinter SL azért is tetszik, mert van hozzá több féle magárok nyitó is (utángyártott is). Az itthon is koppintható volna, bár biztos nem lenne olyan profi, mint a Horsch.
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraSzia ez a nem lesz lehetőség exportra nem áll meg én írtam októberben hogy folyamatos a kivitel mivel látom a gabonás vagonok töltését minden héten folyamatos. Tegnap éppen kukoricát vogoníroztak a multhéten napraforgót de ugyanekkor cukorrépával megrakott vagonok (32))is ott álltak azt el sem tudom képzelni hogy honnan hordták mert erre nem termel senki. Amikor búzát pakoltak a kamionos azt mondta Törökszentmiklósról hozta. A vagon uticélja Róma volt. De szerintem ha meg kéred trikolor5 öt még fényképet is csinál neked. Van itt kereskedés csak nem a magyar gazdáéval.
Válasz MTZ1221.3 #14587. hozzászólásáraHa a vetőmag nem jó magágyba kerül, abból paszuly sem lesz.
Kuhne géppel vetettunk búzát.
Megfizettem a tandíjat.
Ami a föld tetején maradt, azt a madarak másnapra mind megették.
Ami kikelt, az tavaszra eltűnt.
Nem volt jó magágy.
Válasz MTZ1221.3 #14587. hozzászólásáraSzerintem egy Lajta sem lenne pènzkidobás. Persze ha egyben van. Amúgy a Rad sem tárcsás. Csak az a baj, ha az agyag kö kemèny,abba vetni katasztrófa. 40èv kimèlet odafigyelès lehet segítene rajta, de èrdekes. Akkor valamit kaparni kell.
Válasz .Richard. #14586. hozzászólásáraKapásat nem, de a tárcsás az igazalmas, ami jobban elmegy mindenhol.
Horsch Sprinter SL eléggé tetszik, de nagy gazba nem hiszem, hogy elmegy.
Szórva vetőgép tárcsára van/lesz, de az nem direktvetőgép.
Válasz MTZ1221.3 #14584. hozzászólásáraAzèrt csinálni egyet sem ördöngőssèg, csak kitartás, meg pènz.
Válasz envagyok2 #14575. hozzászólásáraKeszthely. Georgikon muzeum alapjaiban egy fali törtènelmi bemutatón leírja a lovat, ökröt, gőzgèpet, Dutra ès Rába korszakot, ezek mind a mèlysèg fokozatos növelèse. ès itt a vège. Vissza kell tèrni az alapokhoz.
Válasz MrPoke #14583. hozzászólásáraPersze, de mivel nincs direktvetőgép, így azért olcsóbb a vas (ami az udvaron van).
Egy min. 8m Ft-os használt direktvetőgép 20ha-ra (max. 2 napra) elég luxus volna nekünk. Abból azért 12 liter/ha-os kultizás kijön, de a 8 liter/ha-os tárcsázás meg még jobban.
Nyilván ha találnék 2-3millióért használható direktvetőgépet akkor még azt bevállalnám. De az az idő már elmúlt.
Válasz MTZ1221.3 #14574. hozzászólásáraÉn úgy látom még termés mennyiség csökkenés is belefér ha jelentősen tudok csökkenteni a költségeken. Jópár terület van ami csak a derékig érő gazba lett belehúzva. 30q talán lesz... De én azért az sprópénzért smit +10-20q takarmány jelent nem fogok vashoz nyúlni.
Válasz envagyok2 #14575. hozzászólásáraMert az eke feltárja az évmiliók alatt felszaporodott tápanyagot. Csak pl megnézhetjük a mostani helyzetett. De jó, hogy több lett... Oroszország importörből exporter lett. Afrikában is simán megtermelik a saját terményeket. Kína Ausztráliából vásárol terményt.
Jelenleg az EU-ban hatalmas a túltermelés, és szerintem nem is lesz export lehetőség az EU ból.
Így a terményárak további csökkenése várható.
Bár rengeteg múlik az idei vállasztásokon.
De összeségében nincs szükség erre a csodálatos termelési mennyiségekre.
Válasz Radocz #14580. hozzászólásáraKönnyebb a más tollával ékeskedni.Nekem is megvolt a gépen egy amerikai könyv,fordításra,és nyomtatásra várva.Szerző engedélyt is adott,a magyar kiadáshoz.
Válasz barazdabetyar. #14578. hozzászólásáraÉn nem adományoztam. Így nem csaptak be. (akkor).
Viszont amikor Ferencszallason, volt a két napos, nem jegyzet éltem, hogy majd küldik. Gádoroson, 30000 Ft-ért még mindig küldik. (Elfoglalt a videós)
Ott már okosabb voltam, mert jegyzeteltem.
Anno mondtam K Attilának, hogy ne idegen könyvet fordítson magyarra, hanem, írjanak egyet a mi adottságainkra.
Válasz Radocz #14576. hozzászólásáraBioba no-till? Komoly emberek lehetnek. Belevetettek a tarlóba/gazba következő lépés meg az aratás? Mindenki tudja, hogy bukta kisérletezgetés nélkül is, de a rendezvényen lehetett legalább pogácsát enni.
Válasz Radocz #14577. hozzászólásáraKorábbi rendezvények nincsenek a neten.Ígéretet kaptunk,hogy átküldik emailba.Az adományból összejött afrikai tanulmány útért se kaptunk anyagot.
Válasz barazdabetyar. #14564. hozzászólásáraTöbb korábbi rendezvényen találkoztunk.
Pedig tudtuk, hogy videó készül, és fent lesz a Neten.
Úgy tudom, hogy a művelési mélységnek az amerikai vetés mélység mínusz 1 cm-t mondott.
Már megint változása történt és lemaradtam?
Ki megy a rendezvényre?
Válasz MTZ1221.3 #14563. hozzászólásáraAz, hogy a no-till lesz a fő téma, az miből jött le?
Nekem nem ez jött le.
Hajdúnánáson volt egy bio-s rendezvény. Kisparcellas kísérletben a no-till rosszul szerepelt.
Arra nem emlékszem, mi volt a mérce.
még egy kérdés eszembe jutott erről a vas meg föld meg neszáncsunkmermindmeghalunk dolgokról.
ugyan gyerek még nem tart ott, és nem tudom ma mit mond erről a tudomány, de az én koromba még azt tanultuk kb. hogy talajművelés meg a vas meg a szántás meg a fogatás meg a szügyhám, nah ezek voltak ám az eget rengető találmányok, és ezzel indult be a termésnövekedés=népességnövekedés=protestáns ethosz.
pedig előtte ugye 200 millió évig semmi talajtaposás, előtte ugyan ott voltak a dinók, dehát 200 millió év csak elég volt egy talajművelő retek meg pár giliszta kifejlődéséhez.
a kérdés az, hogy akkor most ez hogy van, hogy az ekével több lett, és nem kevesebb?
Válasz MrPoke #14572. hozzászólására"Én még mindig azt gondolom, hogy kicsiben a termést muszáj maximalizálni (a lehetőségekhez képest) és ha ehhez kell a vas, akkor használni kell."
Természetesen a mondat egésze ezt jelenti: A legjobb átlagot a legolcsóbban előállítani, ha kell akkor vassal belenyúlva, de ha nem muszáj akkor kihagyva. Az altalajművelőre is azért csaptam le, mert sokkal jobb, mint a kultivátor.
---
Hitel meg minden túlvállalás nélkül, így vagyok nyugodt, mivel földet már úgysem veszek, mert eladó nincs.