Válasz .Richard. #7839. hozzászólásáraÉn találtam benne.Nálam a felső rétegbe bedolgozva. Rágcsáló és egyéb kártevőnek nyoma sincs. Vadászokkal konzultáltam,abból jött ez a szisztéma. A talaj állaga más. "Mint az erdei"....kezdetekkor ott is termeltem kukoricát a csemete sorok közt.Onnan látni a párhuzamot. 4 éve nincs szántás a parcellán..csak a mulcs és a takarónövényes szisztéma idén terjed ki a TR-a is.
Válasz Vinkó75 #7838. hozzászólásáraVajon, tènyleg a gilisztàt keresi? Szerintem nem. Nem tudom a magyaràzatot,szètfujatott szalma,tàrcsàzva,ahol vastagon van,széttùrja,de én gilisztàt nem talàlok benne.
Válasz efge #7835. hozzászólásáraValóban látványos a talaj átalakulása. Erre a legjobb mérce, nálam a vaddisznók állandó vendégek a parcellán. Közvetlen mellette a nagyüzemi parcellákat elkerülik. Sajnos a kísérleti parcellán a gépész elcseszte a gép be állítást. A 6 hektárra elegendő TR magot kb fél hektárba tolta be. Most parcellán belüli kísérlet lesz .Természetesen ez vegyesen van zabbal vetve. A TR-t még nem is piszkálták a zabot csipkedik. Tavasszal a terület kap egy normális villany pásztort. A borz megásta helyettem a talaj szelvényt egy részen. Lazított tárcsázott talajba került a keverék. Gyönyörűen látszik miként dolgoznak a növények. A talaj most is laza szép állagú. Idén már 150kg/h tavaszi műtrágyával készült el felénk nettó 4T/h-os napraforgó. Jövőre kiderül mit tud így.
Válasz Praetor #7831. hozzászólására10 tonnásat is tudok mutatni. Igaz az idén csak 7 tonna volt a termés nálam. A bio csodákra képes a talajjal. A szemben lévő területen seggen csúszva vetettek tavaly amikor mi kerti minőségű talajt készítettünk a búzának.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólására Érdekes, hogy ideböffentesz valamit csak úgy a beszélgetések közepére, anélkül, hogy bárki is kérdezett volna például ebben a témában.
Ha viszont már megfogalmaztál egy ilyen, minden kontextust nélkülöző bölcsességet, megemlíteném a tényeket.
Csongrádban idén 4,6 t/Ha körül volt a konvencionális búza átlagtermése.
A tápanyag nélküli, minimum tilles bióval pontosan 41 mázsa/Ha 98%-ra tisztított búzát tároltunk be, megkésett vetés, fagyok miatt lecsökkent tőszám és ebből adódóan jóval erősebb gyomnyomás mellett.
Van még egyéb problémád?
Arról sokkal kevesebben szoktak nyilatkozni, hogy mennyi haszon van átlagban egy hektár szántón.
Vagy legalább úgy, hogy hány forintba kerül egy mázsa búza előállítása.
Szomszédságunkban öt év átlagában a jó földeken, (mert nekik csak az van) 100 000 Ft/ha.
Az idén jobb, mert pont akkor és pont annyi eső esett, ami kellett a növényeknek.
Ha lehet értelmes költségeken belül, azért a legalább a felső 15-20cm-t ki kellene takarítani a nagy kövektől/szikláktól.
Utána szerintem valami rugós/hidraulikus biztosítású kultivátor/lazító-szerűség kellene a kapások elé, ami a skandináv országokban ilyen körülmények között bevált.
Ha a felső 15-20cm-t sikerülne nagyjából kitakarítani, akkor a szántást elhagyva direktvetés. Kapások elé meg a biztosított kultivátort húzni. Szerintem.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólásáraAzért a talajmegújítás és a bio a szezon és a fazon viszonya. Talajt építeni lehet úgy is, hogy elfogadható hozamok vannak. A bio meg szvsz nem kicsit nehezíti/lassítja ezeket a folyamatokat.
Meg légy szíves mutass egy bio gazdálkodót 8t-ás búzaterméssel...
Válasz fiatalember35 #7828. hozzászólásáraMi van a nagy mennyiségű biomassza,föld ráterítésével?Vagy hatalmas szervesanyagot képező lágyszárúak termesztésével.Lehet hogy a követ nem kivenni hanem betakarni kéne?
Válasz Zoli 63 #7827. hozzászólásáraAmikor talajszelvényt ástunk, hasonló javaslatok hangzottak el a résztvevők szájából, mivel az anyakőzetet 40-70 cm mélyen interceptáltuk.
Válasz kace1 #7818. hozzászólásáraYoutube-on láttom olyant, amilyent te írsz, de nekem nem kövek, hanem szikladarabok vannak helyenként a földben. Volt, hogy megakasztottam az ekét, megjelöltem a helyét, és aztán bulodexkavátorral kiszedettem egy 120*80 cm-es követ, és ez csak egy volt a sok közül. A legnagyobb akkora volt, hogy a buldos becsípte a nagy első kupájába, de nem bírta fölrakni az utánfutóra, így aztán betolta kb 200 m-re egy árokba. Abból a parcellából buldoval minimum 30 tonna követ szedettem ki így, a legkisebb is akkora, mint egy A4*-es nyomtató.. úgyhogy azt hiszem, ezután is vagy a buldo marad, vagy efféle géppel át kell gereblyéltessem a talajt 50 cm-re, mert közben bérletet váltottam a kovácshoz az elgörbült ekevasak helyreigazításához...
Válasz GREVEN #7819. hozzászólásáraAhol nem tömörödött, ott megfelelő a vegetáció. A tömör részen a túlélésre (szaporodás) törekszik a növény, ezért virágzik. Ez a rész nem lesz hasznos (főleg, ha beszántod)
Ma ilyen retkeket találtam a zölditésbe.
Azt tapasztaltam hogy a forgo tömörödött lett. Ott bokáig ér megsült és virágzik a földje tök száraz. Bentebb a szorva vetés miatt sávokba ritka lett. Ott ekkora retkek vannak, nem virágzik egyik növény se és csoda jo omlos és legföképp vizes a talaj. A ritka állomány miért vizes és miért nem virágzik? Aug 18-as vetés.
A kiásott retkek tövébe ezeket a fickokat találtam. Ök kik? Jövöre napraforgonál barát vagy ellenség lesz?
Ezek nem szedtek ki egy darab követ se.
Miért nem keresel egy kőfelszedő gépet (hasonló, mint a cukorrépa-aratógép csak szélesebb). Nálam (Németo.) 0-40 cm mélységben az 5 cm-nél nagyobb köveket mind kiszedték a földből bruttó 250€/ha áron, 1,5 óra/ha teljesítménnyel. Valami ROPA gép volt a típusra nem emlékszem. 2,5 m³-enként ürítette a puttonyát én meg vittem el a követ úttöltésnek.
Üdv kace75
Azt hiszem, hogy a köves ( mit köves, sziklás!) parcelláimon egy efféle munkálatot kellene elvégeznem, hogy ne legyek minden egyes szántási nap a kovács kliense. Na és azt is, hogy ez aztán mélyrehatóan megújítja a talajt..
Válasz Dave #7808. hozzászólására A gyomok gyakorlatilag a talajsebek gyógyítói az ökológiában és remekül mutatják az adott terület tápanyagviszonyait is.
Olcsón lehetne használni talajjavításra, ha nem volnának jóval kompetitívebbek, mint a termesztett növények.
A takarónövények ugyanazt a szerepet látják el egyébként, mint a natív gyomflóra, csak drágábban és kezelhetőbben.
Válasz .Richard. #7807. hozzászólására1 mellettem volt nekem kukorica volt,nem akartam akasztgatni.2 attól hogy lelegeltették a gyökerek még ott maradtak,így kevésbé fog gyomosodni.Nem mélyen búza alá 15-17 centire megyek mindig.
Válasz mtz1221 #7806. hozzászólásáraHasonlót én is észrevettem. 2 éve parlagon volt egy terület, nyáron szárvágás (1,5m gaz) utána tárcsa, most gruber vetés, kiváló magágya lett.
Én azt gondlom, hogy a gyom gyökere kb akkora tömeget hozott a föld alatt mint fölött, és ahogy bomlik után omlós jó talaj marad.
Válasz mtz1221 #7806. hozzászólásáraAkkor ott,lehet,hogy azok az arànyok èrvènyesülnek,mint,hogy a föld kaparàszàs,jò talajt eredményez, a rèt,pihent föld,jòl teremhet,de a művelt területek gyomosodàsa kàros. Én inkább azon vagyok,hogy mindegy mi,csak gyomok ne legyenek. Egyébként, miért nem,csak kaparàsztad szantàs helyett? Mit lehetett leszàntani,ha tiszta? Mert ez nem a szàntò topik!tárcsa,Gruber,stb.?
Válasz .Richard. #7802. hozzászólásáraMint mondtam ez a föld a nyár végig majd méteres gyommal volt tele,még nem legeltették le.És mégis ilyen szép omlós szántásom nem lett sehol az idén ilyen szárasságban.Lehet csak az az oka hogy a föld tízen éve sohasem termett rendesen,ösz-visz volt művelve meg kis vacak 45 lovas traktorral volt taposva mindig.
Válasz .Richard. #7802. hozzászólásáraWeeds Guardians of the soil: Joseph A. Cocannouer
Szertinte sok gyom hasznos(parlagfű,kövérporcsin,disznóparéj stb)
Érdekes olvasmány.
Válasz Sk Laci #7793. hozzászólásáraHa jól emlékszem a héten csütörtökön repült kb egy kilóméterenként szépen egymás után egy kisrepülő 4-500 méter magasan , ez a Hajdúság szerintem minket is lefotóztak, bár én úgy tudom juniusban szokták , de várom a jövő évi beadást, akkor kiderül ,hogy mi is volt ez!
Válasz mtz1221 #7799. hozzászólásáraHa csak nagyon jámbor gyomok vannak benne.. Acat és parlagfű ne legyen.. A parlagfüvet ha kaszálgatják akkor az 5 centis torzsából is virágzik idővel
Válasz Sk Laci #7797. hozzászólásáraMár elvetettem,csak az érdekelne hogy mi lenne ha minden évben nyaranta meg lenne a gyom hagyva zöldtrágyának.És zúzóval nem engedném 10 centitől feljebb meg elvirágozni.
Válasz mtz1221 #7795. hozzászólásáraMiért nem veted el búzával, ha felszántotad és aprómorzsás talaj maradt az eke után? Búzában a gyomot elég szépen kordában lehet tartani, és ha lene is évelő aratás után lerendeznéd Gliphoszátal.
Kérdeznék egy lehet marhaságot. Hozzám került egy elhanyagolt tábla föld.A juhászok lelegeltették földik,pedig a nyárközepén 1 méteres gyom volt benne végig.A héten szántottam és úgy ment benne az eke hogy alig vette észre meg szép apró lett a szántás is.A kérdés,mi lenne ha a gyom meg az árvakellés meg lenne hagyva,és szártépővel lenne kordában tartva ??
Válasz .Feco. #7788. hozzászólásáraFeco, te ezel a hozállásal Szlovákiában nagyon megütnéd a bokádat. Nálunk nincsen 60 napos idő, csak fix dátumok. Nyári keverék legkésőb augusztus 15-ig el kell hogy legyen vetve, legkorában október 1. lehet hozányúlni a parcelához. Idén szeptember 29-30,-án fénképezték repülővel meg e vannak a zöldtrágyás területek. Aki eléb leszántota, anak ugrik a támogatásból jelentős rész.
Egyet szem előt kell tartani. Akik a hivatalban dolgoznak, törvényhozásokban, azoknak "sértődés nélkül" szerintem nagyon gyér az ismeretük aról, hogy mit kíván meg a mai modern mezőgazdaság.
Válasz .Feco. #7788. hozzászólásáraTisztában vagyok a virágzás hátrányaival, de én a jogszabályokat inkább nem írnám felül, hogy aztán meg bünti legyen. Amúgy még korábban szerettem volna elvetni a ZT-t, hogy még korábban vethessem a búzát.
15390 hozzászólás
Válasz .Richard. #7839. hozzászólásáraÉn találtam benne.Nálam a felső rétegbe bedolgozva. Rágcsáló és egyéb kártevőnek nyoma sincs. Vadászokkal konzultáltam,abból jött ez a szisztéma. A talaj állaga más. "Mint az erdei"....kezdetekkor ott is termeltem kukoricát a csemete sorok közt.Onnan látni a párhuzamot. 4 éve nincs szántás a parcellán..csak a mulcs és a takarónövényes szisztéma idén terjed ki a TR-a is.
Válasz Vinkó75 #7838. hozzászólásáraVajon, tènyleg a gilisztàt keresi? Szerintem nem. Nem tudom a magyaràzatot,szètfujatott szalma,tàrcsàzva,ahol vastagon van,széttùrja,de én gilisztàt nem talàlok benne.
Válasz csoppika #7837. hozzászólásáraIdén sincs, tavaly sem volt. Pedig volt ki szórta pocokra az "áldást". A gilisztát keresi. Na az van benne.
Válasz Vinkó75 #7836. hozzászólásáraNálam is vendégek a szójatarlón... De szerintem pocok miatt:-(((
Válasz efge #7835. hozzászólásáraValóban látványos a talaj átalakulása. Erre a legjobb mérce, nálam a vaddisznók állandó vendégek a parcellán. Közvetlen mellette a nagyüzemi parcellákat elkerülik. Sajnos a kísérleti parcellán a gépész elcseszte a gép be állítást. A 6 hektárra elegendő TR magot kb fél hektárba tolta be. Most parcellán belüli kísérlet lesz .Természetesen ez vegyesen van zabbal vetve. A TR-t még nem is piszkálták a zabot csipkedik. Tavasszal a terület kap egy normális villany pásztort. A borz megásta helyettem a talaj szelvényt egy részen. Lazított tárcsázott talajba került a keverék. Gyönyörűen látszik miként dolgoznak a növények. A talaj most is laza szép állagú. Idén már 150kg/h tavaszi műtrágyával készült el felénk nettó 4T/h-os napraforgó. Jövőre kiderül mit tud így.
Válasz Praetor #7831. hozzászólására10 tonnásat is tudok mutatni. Igaz az idén csak 7 tonna volt a termés nálam. A bio csodákra képes a talajjal. A szemben lévő területen seggen csúszva vetettek tavaly amikor mi kerti minőségű talajt készítettünk a búzának.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólására Érdekes, hogy ideböffentesz valamit csak úgy a beszélgetések közepére, anélkül, hogy bárki is kérdezett volna például ebben a témában.
Ha viszont már megfogalmaztál egy ilyen, minden kontextust nélkülöző bölcsességet, megemlíteném a tényeket.
Csongrádban idén 4,6 t/Ha körül volt a konvencionális búza átlagtermése.
A tápanyag nélküli, minimum tilles bióval pontosan 41 mázsa/Ha 98%-ra tisztított búzát tároltunk be, megkésett vetés, fagyok miatt lecsökkent tőszám és ebből adódóan jóval erősebb gyomnyomás mellett.
Van még egyéb problémád?
Arról sokkal kevesebben szoktak nyilatkozni, hogy mennyi haszon van átlagban egy hektár szántón.
Vagy legalább úgy, hogy hány forintba kerül egy mázsa búza előállítása.
Szomszédságunkban öt év átlagában a jó földeken, (mert nekik csak az van) 100 000 Ft/ha.
Az idén jobb, mert pont akkor és pont annyi eső esett, ami kellett a növényeknek.
Válasz Muskátliszájú #7830. hozzászólásáraSzerintem a kollégának a fő baja, hogy a kapásoknak nem tud megfelelő körülményeket biztosítani.
Ha lehet értelmes költségeken belül, azért a legalább a felső 15-20cm-t ki kellene takarítani a nagy kövektől/szikláktól.
Utána szerintem valami rugós/hidraulikus biztosítású kultivátor/lazító-szerűség kellene a kapások elé, ami a skandináv országokban ilyen körülmények között bevált.
Ha a felső 15-20cm-t sikerülne nagyjából kitakarítani, akkor a szántást elhagyva direktvetés. Kapások elé meg a biztosított kultivátort húzni. Szerintem.
Válasz Mokári Ádám #7829. hozzászólásáraAzért a talajmegújítás és a bio a szezon és a fazon viszonya. Talajt építeni lehet úgy is, hogy elfogadható hozamok vannak. A bio meg szvsz nem kicsit nehezíti/lassítja ezeket a folyamatokat.
Meg légy szíves mutass egy bio gazdálkodót 8t-ás búzaterméssel...
Válasz fiatalember35 #7828. hozzászólásáraMi van a nagy mennyiségű biomassza,föld ráterítésével?Vagy hatalmas szervesanyagot képező lágyszárúak termesztésével.Lehet hogy a követ nem kivenni hanem betakarni kéne?
Talajmegújítás meg biogazdálkodás ide vagy oda ha mindenki annyit termelne mint a kakasszéki gazdaság akkor bizony hamar éhen halna a magyar.
Válasz Zoli 63 #7827. hozzászólásáraAmikor talajszelvényt ástunk, hasonló javaslatok hangzottak el a résztvevők szájából, mivel az anyakőzetet 40-70 cm mélyen interceptáltuk.
Válasz fiatalember35 #7826. hozzászólásáraAkkor nem szántani kellene, hanem piramist építeni, vagy kőbányát nyitni .
Válasz kace1 #7818. hozzászólásáraYoutube-on láttom olyant, amilyent te írsz, de nekem nem kövek, hanem szikladarabok vannak helyenként a földben. Volt, hogy megakasztottam az ekét, megjelöltem a helyét, és aztán bulodexkavátorral kiszedettem egy 120*80 cm-es követ, és ez csak egy volt a sok közül. A legnagyobb akkora volt, hogy a buldos becsípte a nagy első kupájába, de nem bírta fölrakni az utánfutóra, így aztán betolta kb 200 m-re egy árokba. Abból a parcellából buldoval minimum 30 tonna követ szedettem ki így, a legkisebb is akkora, mint egy A4*-es nyomtató.. úgyhogy azt hiszem, ezután is vagy a buldo marad, vagy efféle géppel át kell gereblyéltessem a talajt 50 cm-re, mert közben bérletet váltottam a kovácshoz az elgörbült ekevasak helyreigazításához...
Válasz GREVEN #7823. hozzászólásáraSzántós növényeket nem vágon,de elvileg nem.
Válasz Berente Antal #7822. hozzászólásáraEgyenlőre csak lezúzzuk szerintem és majd meglátjuk mi lesz vele.
Legközelebb repcét nem teszünk a keverékbe mert nem sok értelme. A másik két növény elnyomja meg rég lerágták csonttá a hernyók.
Válasz kacar #7821. hozzászólásáraA retek gyökerét furkálják.
Akkor jövőre napraforgóba ő nem jelent gondod ha jól sejtem.
Válasz GREVEN #7819. hozzászólásáraAhol nem tömörödött, ott megfelelő a vegetáció. A tömör részen a túlélésre (szaporodás) törekszik a növény, ezért virágzik. Ez a rész nem lesz hasznos (főleg, ha beszántod)
Válasz GREVEN #7819. hozzászólásáraRetek gyökérlégy esetleg káposztalégy lárva ,de inkább az első.
Válasz GREVEN #7819. hozzászólásáraOlyan mintha csontkukac lenne hehe
Ma ilyen retkeket találtam a zölditésbe.
Azt tapasztaltam hogy a forgo tömörödött lett. Ott bokáig ér megsült és virágzik a földje tök száraz. Bentebb a szorva vetés miatt sávokba ritka lett. Ott ekkora retkek vannak, nem virágzik egyik növény se és csoda jo omlos és legföképp vizes a talaj. A ritka állomány miért vizes és miért nem virágzik? Aug 18-as vetés.
A kiásott retkek tövébe ezeket a fickokat találtam. Ök kik? Jövöre napraforgonál barát vagy ellenség lesz?
Válasz fiatalember35 #7817. hozzászólásáraSzia fiatalember35!
Ezek nem szedtek ki egy darab követ se.
Miért nem keresel egy kőfelszedő gépet (hasonló, mint a cukorrépa-aratógép csak szélesebb). Nálam (Németo.) 0-40 cm mélységben az 5 cm-nél nagyobb köveket mind kiszedték a földből bruttó 250€/ha áron, 1,5 óra/ha teljesítménnyel. Valami ROPA gép volt a típusra nem emlékszem. 2,5 m³-enként ürítette a puttonyát én meg vittem el a követ úttöltésnek.
Üdv kace75
Azt hiszem, hogy a köves ( mit köves, sziklás!) parcelláimon egy efféle munkálatot kellene elvégeznem, hogy ne legyek minden egyes szántási nap a kovács kliense. Na és azt is, hogy ez aztán mélyrehatóan megújítja a talajt..
https://www.youtube.com/watch?v=JZqGamkdM6A
Válasz Muskátliszájú #7813. hozzászólásáraRozs vetés
Válasz Gege #7752. hozzászólására
Válasz Muskátliszájú #7813. hozzászólásáraVannak, takarnak,ahol nem,ott a bùza àrvakelés. Gyomot nem làtok. Ennek örülök!
Nagy csönd van itt:)Tán mindenki búzát vet?
Hogy alakulnak a takarónövények ebben a szárazságban?:)
Válasz Dave #7808. hozzászólására A gyomok gyakorlatilag a talajsebek gyógyítói az ökológiában és remekül mutatják az adott terület tápanyagviszonyait is.
Olcsón lehetne használni talajjavításra, ha nem volnának jóval kompetitívebbek, mint a termesztett növények.
A takarónövények ugyanazt a szerepet látják el egyébként, mint a natív gyomflóra, csak drágábban és kezelhetőbben.
Válasz Tobszi #7712. hozzászólásáraNekem három ismerős előadó van negyed négytől.
A középsőt választottam.
Válasz .Richard. #7807. hozzászólására1 mellettem volt nekem kukorica volt,nem akartam akasztgatni.2 attól hogy lelegeltették a gyökerek még ott maradtak,így kevésbé fog gyomosodni.Nem mélyen búza alá 15-17 centire megyek mindig.
Válasz Dave #7808. hozzászólásáraArról szólna a topik, hogy ki mit vett észre mit tapasztalt, és megosztjuk egymással.
" kis vacak 45 lovas traktorral volt taposva mindig."
Szüleim nagyszüleim meg lóval "tapostatták" a földet.
Amikor lehozzák a csemegeborsót és a cukorrépát a szántóról, azt minek neveznéd?
atomvillanásnak?
Válasz mtz1221 #7806. hozzászólásáraHasonlót én is észrevettem. 2 éve parlagon volt egy terület, nyáron szárvágás (1,5m gaz) utána tárcsa, most gruber vetés, kiváló magágya lett.
Én azt gondlom, hogy a gyom gyökere kb akkora tömeget hozott a föld alatt mint fölött, és ahogy bomlik után omlós jó talaj marad.
Válasz mtz1221 #7806. hozzászólásáraAkkor ott,lehet,hogy azok az arànyok èrvènyesülnek,mint,hogy a föld kaparàszàs,jò talajt eredményez, a rèt,pihent föld,jòl teremhet,de a művelt területek gyomosodàsa kàros. Én inkább azon vagyok,hogy mindegy mi,csak gyomok ne legyenek. Egyébként, miért nem,csak kaparàsztad szantàs helyett? Mit lehetett leszàntani,ha tiszta? Mert ez nem a szàntò topik!
tárcsa,Gruber,stb.?
Válasz .Richard. #7802. hozzászólásáraMint mondtam ez a föld a nyár végig majd méteres gyommal volt tele,még nem legeltették le.És mégis ilyen szép omlós szántásom nem lett sehol az idén ilyen szárasságban.Lehet csak az az oka hogy a föld tízen éve sohasem termett rendesen,ösz-visz volt művelve meg kis vacak 45 lovas traktorral volt taposva mindig.
Válasz .Richard. #7802. hozzászólásáraWeeds Guardians of the soil: Joseph A. Cocannouer
Szertinte sok gyom hasznos(parlagfű,kövérporcsin,disznóparéj stb)
Érdekes olvasmány.
Válasz kulakman #7803. hozzászólásáraállítólag a 60nap lejárata elötti napokban néztek körűl,de nézhetik felőlem
Válasz Sk Laci #7793. hozzászólásáraHa jól emlékszem a héten csütörtökön repült kb egy kilóméterenként szépen egymás után egy kisrepülő 4-500 méter magasan , ez a Hajdúság szerintem minket is lefotóztak, bár én úgy tudom juniusban szokták , de várom a jövő évi beadást, akkor kiderül ,hogy mi is volt ez!
Válasz mtz1221 #7799. hozzászólásáraA gyom,fölèli a tàpanyagot. Nem? Kasza,meg tàrcsa helyett be kène vetni. Gruber, vetès. Ennyi. .
Válasz mtz1221 #7799. hozzászólásáraHa csak nagyon jámbor gyomok vannak benne.. Acat és parlagfű ne legyen.. A parlagfüvet ha kaszálgatják akkor az 5 centis torzsából is virágzik idővel
Válasz mtz1221 #7795. hozzászólásáraA feketére művelésnél az is jobb. Az élő gyökér gazdagítja a talajt.
Válasz Sk Laci #7797. hozzászólásáraMár elvetettem,csak az érdekelne hogy mi lenne ha minden évben nyaranta meg lenne a gyom hagyva zöldtrágyának.És zúzóval nem engedném 10 centitől feljebb meg elvirágozni.
Válasz Mf-es? #7791. hozzászólásáraN hiány?
Válasz mtz1221 #7795. hozzászólásáraMiért nem veted el búzával, ha felszántotad és aprómorzsás talaj maradt az eke után? Búzában a gyomot elég szépen kordában lehet tartani, és ha lene is évelő aratás után lerendeznéd Gliphoszátal.
Válasz mtz1221 #7795. hozzászólásáraNyáron a búza földekben lenne meghagyva,aratás után.
Kérdeznék egy lehet marhaságot. Hozzám került egy elhanyagolt tábla föld.A juhászok lelegeltették földik,pedig a nyárközepén 1 méteres gyom volt benne végig.A héten szántottam és úgy ment benne az eke hogy alig vette észre meg szép apró lett a szántás is.A kérdés,mi lenne ha a gyom meg az árvakellés meg lenne hagyva,és szártépővel lenne kordában tartva ??
Válasz Berkó_ #7792. hozzászólásárajúli.12.-én vetettem mustár retek keveréket pont ezért.szept.28 .-án búza elvetve
Válasz .Feco. #7788. hozzászólásáraFeco, te ezel a hozállásal Szlovákiában nagyon megütnéd a bokádat. Nálunk nincsen 60 napos idő, csak fix dátumok. Nyári keverék legkésőb augusztus 15-ig el kell hogy legyen vetve, legkorában október 1. lehet hozányúlni a parcelához. Idén szeptember 29-30,-án fénképezték repülővel meg e vannak a zöldtrágyás területek. Aki eléb leszántota, anak ugrik a támogatásból jelentős rész.
Egyet szem előt kell tartani. Akik a hivatalban dolgoznak, törvényhozásokban, azoknak "sértődés nélkül" szerintem nagyon gyér az ismeretük aról, hogy mit kíván meg a mai modern mezőgazdaság.
Válasz .Feco. #7788. hozzászólásáraTisztában vagyok a virágzás hátrányaival, de én a jogszabályokat inkább nem írnám felül, hogy aztán meg bünti legyen. Amúgy még korábban szerettem volna elvetni a ZT-t, hogy még korábban vethessem a búzát.