Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak644 FtBenzin árak625 FtEUR416.32 FtUSD400.8 FtCHF443.07 FtGBP501.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz MrPoke #5760. hozzászólására"Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal."
Ezzel nem tudsz mit kezdeni sem igy, sem ugy, ezen kar is vitatkozni. Amikor egy területet alapból 10-12-14 tonnás termeshez lőnek be akkor a szélsőséges időjárás eseten csökken a hozam, de lesz mondjuk 14 helyett 10. Amikor annyira szélsőséges, hogy 14 helyett 5 tonna van, akkor 7 helyett is 3 van, tehát bukok en is meg buksz te is. A különbség az, hogy ha a nagy termes bejön akkor nagyobb nyereséget lehet realizálni, ha nem jon be akkor nulla körül mozog. Itt ha 7 tonnára lövöm be a kukoricát el sem kell vetni, mert az garantáltan 0. A mostani kilátásokkal az 210-250e Ft árbevétel. Csak a bérleti díj 120, mire élvezem a kukoricát es meggyomirtom mar tartok majd en itt költségben...
Válasz VMisi #5761. hozzászólásáraKét keverék lesz. Egy apró és egy nagymagvú, de egy területre lesz. Majd augusztusba lesz vetve. Napra vagy kukorica lesz utána. Nekem az a fontos, hogy kifagyó legyen és minél változatosabb.
Válasz MrPoke #5763. hozzászólásáraHA megfelelő, biztos nem kizárt.Ez csak feltételezés.A termésbiztonság jövedelmezőség szerintem is csökkenne (gondolom nem ezt akartad írni).
Egy folyóiratban olvasta, mikor egy gazda elmondta, hogy a 4t/ha-os repcéje 100eFt hasznot termelt. És szépen leírta hogy 300eFt-ba volt neki 1 ha repce...
Válasz MrPoke #5763. hozzászólásáraSzia volt már 8-9vagy10 -12 tonnás búzád???Láttál már ekkora termést?tudod mit raknak ki akiknek 10 tonnás búzájuk van?
Első évben ha megfelelő az időjárás biztos nem kizárt a 80-90q búza. Következőben pedig folyamatosan csökkenne ugyanezzel a hatóanyag mennyiséggel. A termés biztonság, jövedelmezőség szintén folyamatosan csökkenne.
Válasz MrPoke #5748. hozzászólásáraSzóval azért jut le a talajba a nitrosol mert nagyobb a viszkozitása mint a víznek....aha
fajsúlya nagyobb nagyságrendekkel, de a viszkozitását azért megnézném.
Figyelj már! Ha megfolyik a nitrosol a búza levelén akkor már régen rossz, akkor csíp és perzsel. Ha nem akkor semmi gond. Ilyenkor csak annyi jut a talajra ami a búza között leér fújás közben.
200 liter folyadék egy hektárra nem mennyiség, nem elárasztódik vele a területed helló.
Azt szépen levélre száradva kilehet adni maradjunk ennyiben.
Válasz Gwhaunting #5756. hozzászólásáraSzép!
Ezt mind együtt összekeverve? Most veted el ezeket? Mi lesz később majd vetve?
Mi alapján választottad ezeket a növényeket?
Válasz .Feco. #5757. hozzászólásáraNem akarok nagyon beleenni de a a talaj tápanyag szolgáltató képessége nem állandó. A kultúrnövény szabályozza, mikor a növénynek tápanyagra van szüksége a talajnedvekkel serkentik a talajéletet ami tápanyagot biztosít a növénynek. Ha nincs talajélet ez a rendszer nem megy.
Az egyik mezőgazdasági magazin különszáma most fog megjelenni mindenkinek kötelező irodalom.
"Itt a 7 tonna kukorica bőven veszteséges."
Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal.
Csatlakozom, vmi olyan kevereket/novenyeket keresek, ami hetne tavaszi arpa utan, kukorica elott. Lehetoleg kifagyoakat, hogy ne legyen vele gond tavasszal.
Vannak otletek?
Eddig en ezeket a novenyeket irtam magamnak ossze:
Olajretek vagy TR
Bukkony
Biborhere vagy alexandriai here
Lednek
Csillagfurt
Borso/lencse/esetleg szoja
Mustar
Facelia
Persze jo lenne az aranyokat is valahogyan beloni (menyisegeket/ha), esetleg kiegesziteni, vagy kihagyni belole valamit.
Válasz MrPoke #5748. hozzászólására"Igen oda vagyok a talajéletért, mert a talajmegújítás a talajélet feljavítása. Én termelek jelenleg is 1q nitrogén műtrágyával 40-50q gabonát, 60-70q kukoricát 20ak földeken. És még nagyon silányak a földek talajélete."
Nekünk sokkal rosszabb talajokon is lényegesen jobb termékeink vannak, es zömmel mindent ugy csinálunk mint te, csak nem 1q mutragyat kap.
Mi tobb 12 ev folyamatos szantasnelkuli művelés utan ugy gondolom a talajéletre nem sok panaszunk lehet.
Természetesen nem vitatom azt az elvet, hogy ha az ember egybe kivág majd bekombinatoroz 400 kg karbamidot az kb. A termelés első 6-7 hónapjára sterilizalja a talajt a növény alatt. De nem is erről van szó! A talaj tápanyag szolgáltató képessége jórészt állandó, inkabb az időjárás (abból is főleg a hőmérséklet) ami kicsit növeli vagy csökkenti azt. Ezzel szemben vannak a termelési ciklusnak olyan időszakai, amikor lényegesen meghaladja a szükséglet a rendelkezésre álló kapacitást. Ilyenkor muszály kitenni a kaját, mert ellenkező esetben van eg ynagykn komoly termes korlátozó tenyezod, amit pedig tudnál kezelni.
Persze van, amikor nincs erre szükség, olyan is van, hogy tobb termelődik, ilyenkor azt fel kell vetetni valamivel, olyan is van, hogy később sem lesz ra szükség akkor lehet belole talajt épiteni, humuszt növelni, stb.
Gazdaságos termelés szerintem továbbra sem képzelhető el érdemi tápanyag pótlás nélkül. Írtad hogy 6-7 tonnás kikoricat termelsz. Itt a 7 tonna kukorica bőven veszteséges.
Válasz VMisi #5755. hozzászólásáraFacélia 20 kg 38 608 HUF vetőmag
Hajdina 90 kg 34 422 HUF termelőtől
Olajretek 18 kg 7500 HUF termelőtől
Mustár 15 kg 5500 HUF termelőtől
Somkóró 40 kg 34 000 HUF termelőtől
szudánifű 50 kg 32 000 HUF termelőtől
perzsa here 25 kg 43 875 HUF vetőmag
csillagfürt 200 kg 50 800 HUF vetőmag
alexandriai here25 kg 25 083 HUF vetőmag
bíborhere 50 kg 33 020 HUF vetőmag
tavaszi bükköny 50 kg 27 305 HUF vetőmag
silócirok 50 kg 22 400 HUF termelőtől
borsó 450 kg 45 000 HUF termelőtől
zab 300 kg 15 000 HUF termelőtől
szója 100 kg 80 000 HUF termelőtől
Én külön vettem meg mindent. Nekem ez lesz 30 ha-ba. 1 ha-ra 14800 Ft bruttó. Benne van a szállítási költségek is.
Nézegetem ezeket a takarónövényeket, és kb 20-25.000 ft egy hektárra való keverék! Kicsit-nagyon sokallom! Egy kis tillage radish meg egy kis ez + egy kis amaz és ennyi!
Válasz szanberg #5744. hozzászólásáraNem vagyok okos, csak a felszínt kapargatom, de én nem ragaszkodom a régi tanításokhoz, mert látom, hogy nem jó út.
Ez így több helyen téves amit leírsz. Hogy a levélen maradjon a nitrosol fel kell hígítani. Töményen a viszkozitása miatt mind le fog jutni a talajra. Ha nem jut le akkor éget.
Igen oda vagyok a talajéletért, mert a talajmegújítás a talajélet feljavítása. Én termelek jelenleg is 1q nitrogén műtrágyával 40-50q gabonát, 60-70q kukoricát 20ak földeken. És még nagyon silányak a földek talajélete.
A talajmegújító mezőgazdaság arról szól, hogy minden munkát úgy kell elvégezni, hogy azzal a legkevesebb kárt okozzuk a talajéletnek. Ha ezzel nem értesz egyet keress magadnak másik játszóteret.
Válasz szanberg #5745. hozzászólásáraMint már említették volt sokszor, a pentozán hatás nem jelentkezik amennyiben sekélyen van a talajba beforgatva a szármaradvány. A lebontási folyamat eltérő oxigénben bővelkedő és oxigénmentes környezetben.
Nekem a kukoricaszárból alig maradt már egy kevés a felszínen. Zúzás, tárcsázás, grubber (20 cm) használata után.
Nem mellesleg a szárbontás folyamata nitrogént von el amit pótolni kell, ha nem adsz neki akkor a következő kultúrád sínyli majd meg.
(megsúgom pentozán hatásnak nevezik, betűzzem????)
Pont ez a felfogás amit ki kellene gyomlálni a fejedből. Sokat kell még tanulnod, hogy egyáltalán valami apró rálátásod legyen a talaj megújításra. Ha pedig nem hiszel a dologban ne okoskodj. Szerintem inkább a talajközpontú talajművelés topik való neked.
Ez talált! :)10
De öszvérem/lovam, az nincs... van per pill kb
10 ha szántóm, amely évente 1-2 ha-ral nő. A kérdés pedig az, hogy a traktornyomtávot eltakarja-e az a gép, amelyet az adott traktor el tud vontatni? - gruber, lazító, direktvetőgép etc.
Válasz fiatalember35 #5735. hozzászólásáraami elhúz valamilyen ekét,az a talajlazítót,vagy grúbert is,feltéve,ha ugyan akkora a lóerő igénye. A géphez méretezett. plussz, Mennyi terület,stb.stb.
Válasz mgbiztositas #5716. hozzászólásáraez nagyon király, ilyet még netparaszt is csak a neten látott, nagyon fain, faxa komposzt, egy otliteres befőttes üveg be tegyél belőle még vagy két gilisztat, kivacsi vagyok mennyire fog osszesni a térfogata,
A személyes találkozás hatására elkezdtem elolvasni egybefüggően MrPoke hozzászólásait.
"Válasz »
#1927 MrPoke | 2015-04-22 10:34:41
Tiszteletem!
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom."
Akkor innen lenne érdemes "tudós" ismeretlen ismerősökkel folytatni a munkát.
Az érkezett javaslatot még nem volt időm keresni, de ha nem érkezett, akkor ne is keressem.
Eddigi ismereteim alapján bármelyik talaj típusnál érünk el vele eredményeket.
Van nekem is egy rossz és egy rosszabb talajom, amin szeretnék javítani. A jót meg megőrizni, az unokáim számára.
Többszöri kevés N kijuttatása az áttérés időszakában indokolt.
Én így jegyeztem meg.
Az ALKO is segítene rajta.
A Mikroszkópos képzésen jutott el a tudatomig, hogy az áttérést kezdhettem volna a búza "permetezésével" és aztán a zöldtrágya növények vetésével, folytatni.
Ennek a vetőmagszükségletét tavaly megrendeltem, a nyárra.
Kinél és hol kell majd "újra" feliratkozni?
Mert ugye sokat tanultunk a Decsi tapasztalatából.
Válasz Berente Antal #5724. hozzászólásáraSajnos nem sok tapasztalatom van.
Tavaly nyáron mulcsoztam először szalmával, elég vastagon sikerült. A szalmának van egy jó tulajdonsága hogy sok vizet tud felszívni.Kapott egyszer 15-20mm esőt, azt úgy felszívta hogy a talajig le sem ért, én meg csodálkoztam hogy kókadoznak a növények.
Ja még egy nyáron szeretnek az egerek a vastag mulcs alatt lenni.
Válasz mgbiztositas #5722. hozzászólásáraA negatívumról nem szoktak beszélni se a gépkereskedők, se a növénynemesítők, se a ... lehetne sorolni, de azért vannak kivételek. Mindenki mindent el akar adni.
15323 hozzászólás
Válasz .Feco. #5771. hozzászólásáraAz élvezem az elvetem különben, de igy is jo...
Válasz MrPoke #5760. hozzászólására"Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal."
Ezzel nem tudsz mit kezdeni sem igy, sem ugy, ezen kar is vitatkozni. Amikor egy területet alapból 10-12-14 tonnás termeshez lőnek be akkor a szélsőséges időjárás eseten csökken a hozam, de lesz mondjuk 14 helyett 10. Amikor annyira szélsőséges, hogy 14 helyett 5 tonna van, akkor 7 helyett is 3 van, tehát bukok en is meg buksz te is. A különbség az, hogy ha a nagy termes bejön akkor nagyobb nyereséget lehet realizálni, ha nem jon be akkor nulla körül mozog. Itt ha 7 tonnára lövöm be a kukoricát el sem kell vetni, mert az garantáltan 0. A mostani kilátásokkal az 210-250e Ft árbevétel. Csak a bérleti díj 120, mire élvezem a kukoricát es meggyomirtom mar tartok majd en itt költségben...
Válasz Gwhaunting #5769. hozzászólásáraMűtrágyaszóró vagy vetőgép?
Válasz emcett #5765. hozzászólásáraA nagy és aprómagvakat külön juttatom ki. Jobb ötletem nem nincs.
Válasz VMisi #5761. hozzászólásáraKét keverék lesz. Egy apró és egy nagymagvú, de egy területre lesz. Majd augusztusba lesz vetve. Napra vagy kukorica lesz utána. Nekem az a fontos, hogy kifagyó legyen és minél változatosabb.
Válasz MrPoke #5763. hozzászólásáraHA megfelelő, biztos nem kizárt.Ez csak feltételezés.A termésbiztonság jövedelmezőség szerintem is csökkenne (gondolom nem ezt akartad írni).
Válasz Wilde #5764. hozzászólásáraBele sem merek gondolni mit adnak neki.
Egy folyóiratban olvasta, mikor egy gazda elmondta, hogy a 4t/ha-os repcéje 100eFt hasznot termelt. És szépen leírta hogy 300eFt-ba volt neki 1 ha repce...
Válasz Gwhaunting #5756. hozzászólásáraMilyen módszerrel lehet ennyi magfrakciót kitenni?
Válasz MrPoke #5763. hozzászólásáraSzia volt már 8-9vagy10 -12 tonnás búzád???Láttál már ekkora termést?tudod mit raknak ki akiknek 10 tonnás búzájuk van?
Válasz Dinnyés Laci #5754. hozzászólására"150 kiló hatóanyaggal mennyit teremne a búzád?"
Első évben ha megfelelő az időjárás biztos nem kizárt a 80-90q búza. Következőben pedig folyamatosan csökkenne ugyanezzel a hatóanyag mennyiséggel. A termés biztonság, jövedelmezőség szintén folyamatosan csökkenne.
Válasz MrPoke #5748. hozzászólásáraSzóval azért jut le a talajba a nitrosol mert nagyobb a viszkozitása mint a víznek....aha
fajsúlya nagyobb nagyságrendekkel, de a viszkozitását azért megnézném.
Figyelj már! Ha megfolyik a nitrosol a búza levelén akkor már régen rossz, akkor csíp és perzsel. Ha nem akkor semmi gond. Ilyenkor csak annyi jut a talajra ami a búza között leér fújás közben.
200 liter folyadék egy hektárra nem mennyiség, nem elárasztódik vele a területed helló.
Azt szépen levélre száradva kilehet adni maradjunk ennyiben.
Válasz Gwhaunting #5756. hozzászólásáraSzép!
Ezt mind együtt összekeverve? Most veted el ezeket? Mi lesz később majd vetve?
Mi alapján választottad ezeket a növényeket?
Válasz .Feco. #5757. hozzászólásáraNem akarok nagyon beleenni de a a talaj tápanyag szolgáltató képessége nem állandó. A kultúrnövény szabályozza, mikor a növénynek tápanyagra van szüksége a talajnedvekkel serkentik a talajéletet ami tápanyagot biztosít a növénynek. Ha nincs talajélet ez a rendszer nem megy.
Az egyik mezőgazdasági magazin különszáma most fog megjelenni mindenkinek kötelező irodalom.
"Itt a 7 tonna kukorica bőven veszteséges."
Ez a fő probléma mert mi van ha esetleg jön egy aszályos év, vagy júliusban elég 2 hét 40C légköri aszállyal.
Csatlakozom, vmi olyan kevereket/novenyeket keresek, ami hetne tavaszi arpa utan, kukorica elott. Lehetoleg kifagyoakat, hogy ne legyen vele gond tavasszal.
Vannak otletek?
Eddig en ezeket a novenyeket irtam magamnak ossze:
Olajretek vagy TR
Bukkony
Biborhere vagy alexandriai here
Lednek
Csillagfurt
Borso/lencse/esetleg szoja
Mustar
Facelia
Persze jo lenne az aranyokat is valahogyan beloni (menyisegeket/ha), esetleg kiegesziteni, vagy kihagyni belole valamit.
Udv. B.
Lassan itt az ideje a takarónövény vetésének.Keverékekről kellene tárgyalni.Mit,mire,hogyan,stb..
Válasz MrPoke #5748. hozzászólására"Igen oda vagyok a talajéletért, mert a talajmegújítás a talajélet feljavítása. Én termelek jelenleg is 1q nitrogén műtrágyával 40-50q gabonát, 60-70q kukoricát 20ak földeken. És még nagyon silányak a földek talajélete."
Nekünk sokkal rosszabb talajokon is lényegesen jobb termékeink vannak, es zömmel mindent ugy csinálunk mint te, csak nem 1q mutragyat kap.
Mi tobb 12 ev folyamatos szantasnelkuli művelés utan ugy gondolom a talajéletre nem sok panaszunk lehet.
Természetesen nem vitatom azt az elvet, hogy ha az ember egybe kivág majd bekombinatoroz 400 kg karbamidot az kb. A termelés első 6-7 hónapjára sterilizalja a talajt a növény alatt. De nem is erről van szó! A talaj tápanyag szolgáltató képessége jórészt állandó, inkabb az időjárás (abból is főleg a hőmérséklet) ami kicsit növeli vagy csökkenti azt. Ezzel szemben vannak a termelési ciklusnak olyan időszakai, amikor lényegesen meghaladja a szükséglet a rendelkezésre álló kapacitást. Ilyenkor muszály kitenni a kaját, mert ellenkező esetben van eg ynagykn komoly termes korlátozó tenyezod, amit pedig tudnál kezelni.
Persze van, amikor nincs erre szükség, olyan is van, hogy tobb termelődik, ilyenkor azt fel kell vetetni valamivel, olyan is van, hogy később sem lesz ra szükség akkor lehet belole talajt épiteni, humuszt növelni, stb.
Gazdaságos termelés szerintem továbbra sem képzelhető el érdemi tápanyag pótlás nélkül. Írtad hogy 6-7 tonnás kikoricat termelsz. Itt a 7 tonna kukorica bőven veszteséges.
Válasz VMisi #5755. hozzászólásáraFacélia 20 kg 38 608 HUF vetőmag
Hajdina 90 kg 34 422 HUF termelőtől
Olajretek 18 kg 7500 HUF termelőtől
Mustár 15 kg 5500 HUF termelőtől
Somkóró 40 kg 34 000 HUF termelőtől
szudánifű 50 kg 32 000 HUF termelőtől
perzsa here 25 kg 43 875 HUF vetőmag
csillagfürt 200 kg 50 800 HUF vetőmag
alexandriai here25 kg 25 083 HUF vetőmag
bíborhere 50 kg 33 020 HUF vetőmag
tavaszi bükköny 50 kg 27 305 HUF vetőmag
silócirok 50 kg 22 400 HUF termelőtől
borsó 450 kg 45 000 HUF termelőtől
zab 300 kg 15 000 HUF termelőtől
szója 100 kg 80 000 HUF termelőtől
Én külön vettem meg mindent. Nekem ez lesz 30 ha-ba. 1 ha-ra 14800 Ft bruttó. Benne van a szállítási költségek is.
Nézegetem ezeket a takarónövényeket, és kb 20-25.000 ft egy hektárra való keverék!
Kicsit-nagyon sokallom! Egy kis tillage radish meg egy kis ez + egy kis amaz és ennyi!
Hogy oldjátok ezt meg olcsóbban?
Válasz MrPoke #5748. hozzászólására150 kiló hatóanyaggal mennyit teremne a búzád?
Válasz Radocz #5751. hozzászólásáraDe miért? Szerintem jól kell tudni érvelni, nem elmenni.
Válasz MrPoke #5748. hozzászólásáraHiába próbálod elküldeni, ezt a bolondot nem lehet lelőni.
Válasz MrPoke #5748. hozzászólásáraJelenleg 36 fő, aki tanulni akarja ezt az "új fajtát", Ők mentek el (mi mentünk el) egy másik játszótérre.
Válasz mimre #5734. hozzászólásáraZab tarlóba ,le totálozva
gaspardo gigantal vetve okt. 28
Brilliant fajta
Válasz ermike #5732 hozzászól
A fotó készítésénél szórtam
Válasz szanberg #5744. hozzászólásáraNem vagyok okos, csak a felszínt kapargatom, de én nem ragaszkodom a régi tanításokhoz, mert látom, hogy nem jó út.
Ez így több helyen téves amit leírsz. Hogy a levélen maradjon a nitrosol fel kell hígítani. Töményen a viszkozitása miatt mind le fog jutni a talajra. Ha nem jut le akkor éget.
Igen oda vagyok a talajéletért, mert a talajmegújítás a talajélet feljavítása. Én termelek jelenleg is 1q nitrogén műtrágyával 40-50q gabonát, 60-70q kukoricát 20ak földeken. És még nagyon silányak a földek talajélete.
A talajmegújító mezőgazdaság arról szól, hogy minden munkát úgy kell elvégezni, hogy azzal a legkevesebb kárt okozzuk a talajéletnek. Ha ezzel nem értesz egyet keress magadnak másik játszóteret.
Válasz szanberg #5745. hozzászólásáraMint már említették volt sokszor, a pentozán hatás nem jelentkezik amennyiben sekélyen van a talajba beforgatva a szármaradvány. A lebontási folyamat eltérő oxigénben bővelkedő és oxigénmentes környezetben.
Nekem a kukoricaszárból alig maradt már egy kevés a felszínen. Zúzás, tárcsázás, grubber (20 cm) használata után.
Válasz szanberg #5744. hozzászólásáraHa levélen keresztül venné fel, nem élné túl a növény a 200l-t.
Nem mellesleg a szárbontás folyamata nitrogént von el amit pótolni kell, ha nem adsz neki akkor a következő kultúrád sínyli majd meg.
(megsúgom pentozán hatásnak nevezik, betűzzem????)
Válasz MrPoke #5742. hozzászólásáraHát mert te marhára okos vagy az is biztos hehe
Egyébként ha lombra fújjuk ki a nitrosolt pl akkor az miért bántja a talajéletet?
Nem talajba bedolgozott műtrágyáról beszélünk.
Jó ebben az esetben még a talajfelszín is kapna belőle de szerintem hektáronként az a kis mennyiség ami oda jut az semmisem.
Igen odavagy a talajéletért, kíváncsi lennék a te talajaid milyenek...
Válasz fiatalember35 #5741. hozzászólásáraNetparaszt 50le-vél húzza a vetőgépét. Gruber 2 menettel menne. Lazító 1 késes
Válasz szanberg #5736. hozzászólásáraÉs 200kg nitrosollal pont ki is végzi azt a talajéletet ami esetleg kialakult.
Pont ez a felfogás amit ki kellene gyomlálni a fejedből. Sokat kell még tanulnod, hogy egyáltalán valami apró rálátásod legyen a talaj megújításra. Ha pedig nem hiszel a dologban ne okoskodj. Szerintem inkább a talajközpontú talajművelés topik való neked.
Ez talált! :)10
De öszvérem/lovam, az nincs... van per pill kb
10 ha szántóm, amely évente 1-2 ha-ral nő. A kérdés pedig az, hogy a traktornyomtávot eltakarja-e az a gép, amelyet az adott traktor el tud vontatni? - gruber, lazító, direktvetőgép etc.
Válasz fiatalember35 #5735. hozzászólásáraNem tudom egy öszvér hány lóerős, de szerintem kevesebb mint 1.
Válasz fiatalember35 #5735. hozzászólásáraami elhúz valamilyen ekét,az a talajlazítót,vagy grúbert is,feltéve,ha ugyan akkora a lóerő igénye. A géphez méretezett. plussz, Mennyi terület,stb.stb.
Sajna nekem csak egy 70 lóerős Case JX70 van...
Válasz fiatalember35 #5735. hozzászólásáraNálam eddig 105 lóval ment. Persze jobb lenne nagyobb.
Válasz MrPoke #5728. hozzászólásáraBaxhatja ha így 25 mázsás lesz úgy meg 45 lenne...
Tapasztalat szerint minimum hány lóerős az az erőgép, amelyet elébe lehet fogni a szántás nélküli talajművelés gépeinek?
Válasz Milking #5726. hozzászólásáraSzia!Mivel ès milyen tarlóba lett a búza vetve? Milyen fajta búza?
Válasz ermike #5731. hozzászólásáraJa és olyan leszek mint a Waterworld-ben viszem a befőttesüvegben a humuszt
Válasz Milking #5726. hozzászólásáravetes óta kapott nitrogént?
Válasz mgbiztositas #5716. hozzászólásáraez nagyon király, ilyet még netparaszt is csak a neten látott, nagyon fain, faxa komposzt, egy otliteres befőttes üveg be tegyél belőle még vagy két gilisztat, kivacsi vagyok mennyire fog osszesni a térfogata,
A személyes találkozás hatására elkezdtem elolvasni egybefüggően MrPoke hozzászólásait.
"Válasz »
#1927 MrPoke | 2015-04-22 10:34:41
Tiszteletem!
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom."
Akkor innen lenne érdemes "tudós" ismeretlen ismerősökkel folytatni a munkát.
Az érkezett javaslatot még nem volt időm keresni, de ha nem érkezett, akkor ne is keressem.
Eddigi ismereteim alapján bármelyik talaj típusnál érünk el vele eredményeket.
Van nekem is egy rossz és egy rosszabb talajom, amin szeretnék javítani. A jót meg megőrizni, az unokáim számára.
Többszöri kevés N kijuttatása az áttérés időszakában indokolt.
Én így jegyeztem meg.
Az ALKO is segítene rajta.
A Mikroszkópos képzésen jutott el a tudatomig, hogy az áttérést kezdhettem volna a búza "permetezésével" és aztán a zöldtrágya növények vetésével, folytatni.
Ennek a vetőmagszükségletét tavaly megrendeltem, a nyárra.
Kinél és hol kell majd "újra" feliratkozni?
Mert ugye sokat tanultunk a Decsi tapasztalatából.
Válasz szanberg #5727. hozzászólására"200 liter nitrosol töményen de izibe"
Talajmegújító topicba ezt beírni...
Ülj le egyes...
Válasz Milking #5726. hozzászólásáraErre most kéne 200 liter nitrosol töményen de izibe, mert utolsó perc után van eggyel!!!
Úgy megugrana mint a mese!
Tényleg ha nem minden nap ilyentájt érnék haza elmennék már egyszer, megnézem a vetőgépet is meg a vetéseket mi a pálya.
Direktbe vetett búza
Válasz Berente Antal #5724. hozzászólásáraSajnos nem sok tapasztalatom van.
Tavaly nyáron mulcsoztam először szalmával, elég vastagon sikerült. A szalmának van egy jó tulajdonsága hogy sok vizet tud felszívni.Kapott egyszer 15-20mm esőt, azt úgy felszívta hogy a talajig le sem ért, én meg csodálkoztam hogy kókadoznak a növények.
Ja még egy nyáron szeretnek az egerek a vastag mulcs alatt lenni.
Válasz mgbiztositas #5722. hozzászólásáraMagam is tervezek ilyet. Írnál a tapasztalataidról?
Válasz mgbiztositas #5722. hozzászólásáraA negatívumról nem szoktak beszélni se a gépkereskedők, se a növénynemesítők, se a ... lehetne sorolni, de azért vannak kivételek. Mindenki mindent el akar adni.