Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR407.5 FtUSD388.35 FtCHF428.63 FtGBP484.73 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"Talajkímélő minimális szántás nélküli művelés, ha szükséges mélylazítás, megfelelő vetésforgó, mulcshagyás és mivel Akg-s voltam zöldtrágyahasználat, sajnos nem keverékekkel az a része most indult. Röviden ennyi, komposzt teát nem szórtam."
Megint nem kötekedni akarok, de egy akg-s zöldtrágyahasználat, meg egy takarónövényes technológia nem feltétlenül fedi egymást...
Na mindegy most megyek dolgozni, mer épitő jelleggel nem tudok ma reggel többet hozzászólni.
Értem én amit mondasz, csak nem lehet ajtóstul rontani a házba.
Válasz tajbor89 #5315. hozzászólására A cserepesedés, összeállás és egyéb jellemzők miatt ez nekem halott földnek tűnik.
Ebben is tudsz csinálni nagy hozamot kimaxolt tápanyagokkal, a kérdés csak az, mi a célod.
A talaj pozitív változásához, elengedhetetlen a megfelelően alkalmazott tn használata, anélkül nagyjából mindegy, hogy szántasz vagy grubberozol, nem fog barnulni, morzsás szerkezet kialakulni, sem a cserepesedés megszűnni.
Kajdacson is használva van takarónövény keverék, része a technológiának.
Válasz Radocz #5316. hozzászólásáraA kajdacsi előadás alapján szimplán egy ésszerű csökkentett menetszámú forgatás nélküli művelés is sokat hozhat.
Igaz sarat dagasztani már nem volt időm kimenni de az itteni hozzászólások alapján van eredmény. Agrarteenager feltöltött képein a kukorica utáni búzán alig látszott szármaradvány. Ezt a felgyorsult bomlási folyamatokhoz, talajélet megjelenéséhez vezették vissza.
Ha jól értelmeztem ő nem alkalmazott még "takarónövényt" vagy komplexebb keveréket ilyen módon.
Valahol neki kell állni. Az előadáson elhangzott hogy egy osztrákból behozott grubberral is neki lehet nyugodtan. Ennél én már jobban fel vagyok szerelkezve.
Ha a talaj felülről épül, és én fenn hagyom a szármaradványt, ezenkívül kímélem a szerkezetet, nem hagyok eketalpat stb. akkor első lépésnek nekem ennyi elég.
Nem tudok rögtön fejest ugrani, pláne hogy elméleti tudás terén is van mit pótolnom...
Amikor ez működik onnantól kell másképp gondolkodni.
Van a talajdoktor blog.
Na én azt olvastam el 10 szer és a Kátai könyvet. Nem bonyolult ez, csak nekünk buta Parasztoknak, akik nem vagyunk elég "olvasottak".
Én most Merle könyvet olvasok. ( a lucerna és a tök mellett).
Válasz Netparaszt #5313. hozzászólásáraNem volt még, most szeretnék lépni ebbe az irányba.
Idei évre terveim már vannak, de mivel a kapások vannak túlsúlyban kicsit bonyolultabb a helyzet
Nekem egy dolgon akadt meg a szemem rögtön a weavinggel kapcsolatban: fúvottak a tömörítőkerekek.
Ha én ilyet gyártanék, ezt nem merném megcsinálni, pár év után örökké a gond van velük, ráadásul a belsőket nem látod a fülkéből, leereszt, kireped, ledobja...
újkorában biztos nincs ezzel gond, de volt nekünk is tuménk, meg akárhányat láttam az axiálnál beszámítva, az első kis kerekek fele le volt eresztve. de ott legalább látod.
Válasz .Feco. #5287. hozzászólásáraEgyetértek. Tény, hogy nem olcsó a 750a, de igazából hasonló képességű gépek is közel ilyen árban vannak. A Sky 6m-es easydrill-je is van 80e euró, és egy Cross Slot meg kb 2x annyi.
Ha jól kiadja semmit sem kell csinálnod vele, főleg ha van sornyitó tárcsa a kocsik előtt. Ha kicsit fel is cserepesedne esetleg, a nagyobb amplitúdós vágótárcsa előaprít porhanyít egy keskeny sávot ami épen elég a magodnak majd.
Annyi, hogy vetésig még 5 hét van símán, addig úgy felzöldűlhet hogy fedő gyomnövénybe kell majd vetni ha olyan a terület, az még okozhat problémát, de majd látod. A talaj jó!
Válasz 4964 #5298. hozzászólásáraAzért kicsike az a 3méteres akárhogy is nézzük, amikor a búzát veted ne felejtsd el, hogy napraforgót, szóját, kukoricát kell aratni, közben megy a szárító, hordani kell a terményt, talajt csinálni.... Egy kis 3méteressel sokkal kevésbé haladsz és akkor ezek a melók tényleg összefolynak aztán káosz van. Főleg ha a permetező is ott várakozik a tábla végén mert mondjuk őszi gyomírtanék búzában...
Egy 6 méteressel több mint duplán haladsz, mert azonkívül, hogy kétszer olyan széles, fele annyi a forgás vele.
Nem kötekedem, de valljuk meg ha most vennél Te is legalább 4méterest vennél.
Ja igen! Ódalgós partos táblákon elsodródik a gép oldalra és a 3méteresnél már mellétapos a traktor nagyon sok esetben, így volt ez a 3méteres Topdown-al is meg minden más vontatott eszközzel, ezért 4-estől kisebb végképpen nem jöhetne szóba.
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraTeccik ez a Weaving, a slégan vágott magárkot így jobban betudja taposni a keréksor hátul ami lényeges, főleg ha nincsen sok eső vetés után.
Nekem a vetőkultik teccenek én egy Sprinter ST4-et vennék legszívesebben az egyszerűsége és robosztussága miatt, viszont azzal az álló növénybe nem lehet vetni, nem arra való.
Itthon az a baj sosem lesz ilyen weaving féle masína közforgalomban, ha be is hoznak egyet-kettőt, háttér, alkatrész utánpótlás lesz nyögvenyelős hozzá... nehéz így ilyenekben gondolkodni
Válasz .Feco. #5305. hozzászólásáraKöszi, ez egy épkézláb válasz volt.
Vettem idén egy köckerling variot a szármaradványos területekre, de nedvesen véletlenül sem húznám rá.
Egyelőre szerintem is a legcélszerűbb várni hogy mi sül ki belőle...
szerintem is. két variációd van. azt hogy melyik így választod ki: így hagyod, mikorjön a vetés megnézed hogy egy ujjal vagy kicscsvarhúzóval olmik-e. Ha igen, akkor megnézed, hogy kézbe véve összetapad-e gyurma szerűen. Ha nem omlik de már vetni szeretnél, akkor megpiszkálod valamivel: ez lehet ritka kapás kombinátor, lehet grúber sekélyen, lehet rövid tárcsa, ilyesmi.
ha omlik, és tapad s akkor vársz, vagy szárítod egy kicsit, akkor már vagy nehézfogas, vagy kombinátor lehet, ekkor nem szabad húzni sem tárcsát, sem gruber.
ha omlik, de nem tapad akkor célban vagyunk, akkor mehet neki a vetőgép!
Ha azonban most megkapálod valamivel úgy megtapasztod, hogy lehet vakargatni a fejet, hoyg hogyan lesz magágy...
Válasz VTR-es #5299. hozzászólásárakukorica után is sokat vetünk, azt még novemberben is szoktuk aratni, amióta ilyen enyhék a telek én minimális termés különbséget tapasztalok egy korai és egy késői vetés között.
Sőt, ha manapság egy október eleji vetésnél nincsen rovarölővel csávázva akkor az elég nagy eséllyel megy a levesbe a törpülés vírus miatt.
2014 vettem a JD750a vetőgép 24000Eurót 2007gyartasi év
Igaz hogy nagyon drága ezert eladtam a előzi vetőgép és nagyon mesze volt.
De szerintem megért az egész.
Az összefolyó felszín alatt ilyen a szerkezet.
1. kérdés: Ha most meghúzom valamivel, taposok, bolygatok szárítok, aztán vetés előtt meghúzom megint valamivel, eljátszva ugyanezt, aztán vetés után egy héttel kap egy csapó esőt, ugyanilyen lesz.
Ja és még annyi hogy ilyen módon nem voltam nagyon hatékony sem üzemanyagban, sem időben.
2. kérdés: Ha ígyhagyom, mi történik a felszínnel? Tovább szárad? Bekeményedik? Szerintem annyira nem, hogy kezelhetetlenné váljon. Lesz-e gyomkelésem a "kéreg" alól.
Ha nem lesz, akkor a vetőgép által feltört sávokban nem lesz-e nagyon hirtelen, intenzív gyomkelés?
Ezeket a kérdéseket most nem konkrétan neked szántam, csak ezek azok amik felmerültek bennem.
Másik dolog: Valószínüleg attól hogy nem szántok, rövidtávon nem lesz többlettermésem, meg lehet hogy hosszútávon sem.
Viszont ha fel idővel meg költséggel érem el ugyanazt(ahogy Feco is írta régebben), akkor nyert ügyem van. Ha ezenkívül még azt is elérném vele hogy a szélsőséges időjárásra kevésbé lenne érzékeny akkor meg pláne.
Szerintem ha kétszer hozzányúlnék még tavasszal ehhez a területhez, agyoncsapnám az egészet.
Válasz 4964 #5298. hozzászólásáraNem kötekedés,, de milyen 4 hónap?
Ha a repcét nem nézzük, akkor a gabonákat azért illik októberben elvetni, ha november elejére átcsúszik már akkor is ajándék a vetés sok helyen, de december.
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraMi 350 hektár körüli gabonát vetettünk el az ősszel egy 3-m es tume vetőgéppel ami már 8 éves.
Nem olyan kevés annak a teljesítménye csak kell elé egy 150-160 lovas traktor.
Mikor sok volt a tavaszi vetésem akkor a 6 soros szemenkénti vetővel jobban meg voltam csúszva mint ezzel. Tavasszal rövidebb a vetési szezon mint ősszel.
A repce ugye szeptemberben megy, utána az árpa és a rovarölő szeres búza, azok után meg a napra és kukorica utáni vetések egészen december végéig.
Gyakorlatilag 4 hónapos szezon, szemben a kapásokkal amiket max 3 hét alatt illik földbe tenni. A gabonavetőgépet mi sokkal könnyebben szolgáljuk ki mint a szemenkéntit. Ez utóbbinál a vetőmag zsákok és a force bontogatása töltögetése és a műtrágya töltés sokkal bajosabb mint a tuméba beletenni egy bigbag vetőmagot.Kiviszek a föld szélére egy pótkocsi biges vetőmagot és egy rakodós traktort. A vetős ember egyedül meg tudja tankolni 5 perc alatt. 2 óránként kell beletenni egyet.
A 6 méteres gép biztos hogy jobb de csak annak akinek kettő 200 ló körüli traktorja van.
Vlk vázoljon már föl 1 sikersztori tervezetet mondjuk 100 ha ra.
Mitbánomén milyen növényekkel ...
Kuvagyorsan tudunk lépni ez nem gond ,akármit vethetünk nyitottság forever hehe
Mi a rossebből fogok megélni direktvetve az asszonnyal 2 en xy évig ???
Persze kölykök Anglia Amerika Bahama csupa nyalánk helyekre huznak gondolom ...magam kell dirrektbe vetnem ....bacakodós hadseregigényes melókat sokáig tehát nemhiszem hogy folytathatjuk a tanyán....
Válasz *** HM *** #5295. hozzászólásáraez egy jó kérdés. Nagyban hasonlít a Gaspardo-ra, szóval hasonló minőséget gondolnék tőle. Burgerlandban voltam egy gazdánál már avgy 10 éve, ő a 3 m-es JD 750A után 6 m-es Gaspardot vett, mert azt mondta nem volt pénz 6 m-es JD-re, de kellett a teljesítmény, hogy időben végezzen
Válasz Mf-es? #5288. hozzászólására724es fendt elejét megemeli amikor indul vele a forgón. Felesleges cipelni mikor egy 6 méteres gépet elhúz egy 8 tonna körüli gép ami 10-15 millával rövidebb. Miért nem csinál belőle vontatottat?
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraAzt hiszem abban megegyezhetünk hogy a JD 750A semmiképp sem az olcsó kategória, még leharcolt és keskeny sincs 10 millió alatt, csak max tényleg nagyon öreg. Azt azért kevesen tudják, hogy ameikában változtattak a vetőelemen 2002-2003 táján, pontosan azért, hoyg jobban boldoguljon szármaradványos területen. A számozáson nem igazán látszik, de azok, amelyeken az őzike szökken és a tömörítőkerekek fekete színűek sokkal jobb a talajkövetés, szármaradványkezelés, sorzárás, minden, mint az elődeiken, amelyeken az őzike épp földt ér, a tömörítőkerek pedig sárga színűek.
Egyébként direktvető fronton sajnos elég gynege a kínálat, mert a direktvetők zöme csak nevében direktvető, de nem feltétlen alkalmas tényleges direktvetésre. Van ugyan a Gaspardo-nak cost-effective megoldása, van a Sola-nak megoldáas, azt nem tudom árban hogy néz ki, lehet venni drága gépet a Great Planes-től, meg van a Tume, és nagyjából körbeértünk. vetőkultivátor hamarab kerül, de az olyan vetéforgókban ahol kukorca is van számomra nagyon nagy kérdés. (egyébként ha elhagyjuk a kukoricát akkor elő kerülhet a Rapid vagy a Horsch is tárcsás szegmensben) sajna elég kevés...
Válasz szanberg #5257. hozzászólásáraValahogy nekem is szimpatikusabb a tárcsás direktvetés gondolata, és valóban, a kiforrott, bizonyított konstrukciók ára elég masszív.
A 750a nekem azért szimpatikus, mert egy vetőkultivátorhoz képest talán valamivel alacsonyabb szinten bolygatja a talajfelszínt, és bizonyítottan jó a mélységtartása, és a csírázás is utána.
Az új gép az ideális, de a magam részéről szinte biztos, hogy valami jobb állapotú használt gépet kell majd venni, némi további ráfordítással számolva. Persze ehhez alkalmi vételt kell találni. Tavaly volt itt az aprón 10m-ért egy 2008-as 750a, ami nem tűnt túl leharcoltnak.
Szívesen kiegészíteném egy aprómagvető egységgel, osztott tartállyal, magasítóval. Vannak érdekes megoldások. Egy zsír új gépnek meg nem szívesen áll neki az ember baltával.
~100-150ha körüli gazdaságokban lehet hogy a nagyobb tume megfelelő lehet, bár azzal közúton nem igazán lehet közlekedni, ezért sokaknak ez kiesik. A 3m-es meg nem haladós, és ha az időjárás szorít, akkor gond.
Kompromisszumos megoldás lehet egy új Weaving GD4800M, ami a vertikálisan döntött tárcsái miatt jóval kisebb tömegű (tárcsák belehúzzák magukat a talajba), a művelési szélessége ugye 4.8m, viszont 40e font körül megállhat. Viszont mivel függesztett, ezért egy masszív traktor kell elé. De a talajtakarást eléggé épen hagyja.
Nézegetem a fejlesztés alatt álló vetőelemet, szerintem teljesen jó. A techno till technikán alapul, de ez a szármaradvány kérdés bennem is megfogant. Nagy szártömeg esetén egy elővágó tárcsa + vetőkulti már elbirna a dologgal és lehetne akár olyan extrém munkákat is véghezvinni, mint amikor lehengerezett rozsba vetik bele a következő növény.Vagy ez csak tárcsás vetőelemmel lehetséges?
Válasz kis Zombi #5244. hozzászólására"A kakasszéki szomszédom gabona után rögtön vetett mustárt, az vállig ért októberre, betárcsázta és már vetette is rá a búzát.
Biogazda, jó talajjal és technológiával."
"Egy faluban két "bolond" :-))))"
Emlékszel Imre bácsira. Ő is BIO-s, és amiket Attila mondott, azt Ő a gyakorlatban magától már megállapította.
Csak keveset hagytuk beszélni.
Kishantoson is hasonlókast tapasztaltak.
Attila csak időben gyorsítani akarja az eseményeket.
Valamint Kishantos szánt, ami ugye durva gyilkolásnak minősül a talaj életben.
Nem azért hogy bosszantsam a kollegákat, de az a JD itt van a határunkban. A TUME nádudvaron van. Legalábbis én úgy értem, de ha mégsem, akkor bocsi.
Tavaly előtt, amikor már senki sem tudott búzát vetni, a fiúk még kint dolgoztak vele.
Ja és azt meg a Mazda húzza.
Ermike!
Legalább lesz tanú, hogy lehet-e sz@rból várat csinálni.
és nem kapkodok összevissza, te sarkítassz mindent le illetve beszélsz összevissza.
Írtam, hogy 25miller egy 750JD gép. Azt mondod erre, hogy a tizedeért van ilyen. de mégsincsen. Lehet van egy lepusztult de nekünk dolgozni kell írtam már és ez nem véglet. A veglet az amit te beszélsz komám, de folyamatosan.
Aztán mutatod az elérhető direktvető kést ami jólessz mindenkinek olcsón, de olcsó húsnak híg lesz a leve mert utána meg írod hogy hülyének nézlek, mert nem lehet magas fedőnövénybe ilyennek vetni.
Ne haragudj meg de ez a téma azért nagyon jó, mert akármi van mindig lehet rámondani mást, meg hibát lelni, meg mert fejben nincsen rendben az ember meg akármi...
Rám ne szánj időt, nem igénylem mert rájöttem értelmesen veled nemlehet itt VALÓS dolgokról beszélni, annyira nem tolerálod ezt. Lépj kétlábbal a földre, legtöbbször nem az a valós amit gondolsz hanem az ami a magyar gazdaságok mindennapi életében zajlik,meg osztatlan közösben meg bérelt földben meg alkalmazottakkal meg...üzemben nem 2 hektáron.
és kérlek ne vegyél mindent támadónak, nem ilyen az ember szándéka, csak zsigerből ugrotok mint a pitbullok, mondom, nem minden úgy van ahogy gondolod, és nem a szakmaiságra gondolok most, meg a megújító rendszerre, nekem ezzel semmi bajom és nagyon értem a lényegét.
Ebbe ha odafigyelsz és jókor mész ki lazán beletudod húzni még direktvetős nélküli akármilyen jobbfajta szemenkénti vetőgéppel is a kukoricád vagy bármit.
Ha az eső nem paskolja el vetésig keményen és nem cserepesedik fel akkor siker.
Ha igen, akkor megsímogatod bármivel de csak vetésmélységig, sőt picit sekélyebben, akkor lesz egy magra folyó rányomható porhanyós felső talajréteg, a magárok feneke pedig egy nedves padozat lesz amibe szépen legyökerezik gyorsan.
A direktvetésnél csak az számít rátudja e zárni a magra a magárkot. Beletenni tavasszal beleteszi.
Viszont esetedben nem is direktvetésről beszélünk ahogy írod is, itt volt szétfagyó magágynak való bolygatott feltalajod.
Válasz tajbor89 #5275. hozzászólására A képen egy összefolyó felszínű, szerkezettelen földet láttam, aminek kevés szokott még lenni a minimum művelés.
Ezért is mondom, hogy mindenki maga látja, mennyire jó állapotú a talaja.
Válasz Netparaszt #5274. hozzászólásáraNálam gabona-tök-napraforgó a fő növény.Kukorica egyre kevesebb.Ha időbe lejön a kukorica,megy bele a sörárpa.
Töknél lesz kísérletem,lehet már tavasszal,de inkább jövőre,valami nem kifagyó,hogy talajtakarás legyen,gyomelnyomás miatt.
Válasz tajbor89 #5275. hozzászólásáraÉn is csináltam ilyet,őszi grúbernek tavasszal elég volt egy kombinátor.Ha felgyomosodott,meghúztuk vetés előtt grúberrel.
Válasz Netparaszt #5265. hozzászólásáraEz művelt terület kb 35 centin ment ősszel a kultivátor.
Ennek ellenére vettem idén egy 8 soros grubbert, amivel nem nagy ügy leszaladni. akkor az lenne célszerűbb?
Ez a 2. éve forgatás nélkül, előtte kukorica volt, mi lesz a gátja a jó hozamnak ha nem nyúlok hozzá?
A talaj átjárható, szép morzsás szerkezet van, kisebb rögök csak a felszínen, de azok is omlanak. Nem akartam volna "feleslegesen" bolygatni. Szóval itt nem direktvetésről van szó, ez a lényeg.
Válasz Mf-es? #5246. hozzászólására Egy jó vetésforgóban valóban nem, de jónéhány ilyen, akár több évtizedes monokultúráról hallottam már.
A két gabona között egy mustár, vagy akármilyen tn keverék már forgónak minősülhet tecnikailag.
Válasz szanberg #5257. hozzászólására Amíg nem látod a rendszert, addig összevissza kapkodsz, össze nem illő dolgokat kapcsolgatsz össze, végletekben gondolkozol és ebből jobbára téves és valótlan következtetéseket vonsz le.
Ezekkel foglalkozni viszont terméketlen és fárasztó tevékenység.
Minden mondatod cáfolata már itt is felbukkant, nem is egyszer, de nem olvasol vagy nem teszed a megfelelő helyre, ha el is olvasod.
Az időm inkább arra szánom, hogy annak segítsek, aki változtatni szeretne, nincs időm olyanok győzködésére, akik tudják a tutit és hipotézisnek hívják több mint százmillió hektár direktvetés több, mint negyven éves üzemi gyakorlatát.
15328 hozzászólás
Válasz Netparaszt #5318. hozzászólásáraAgrarteenager irta:
"Talajkímélő minimális szántás nélküli művelés, ha szükséges mélylazítás, megfelelő vetésforgó, mulcshagyás és mivel Akg-s voltam zöldtrágyahasználat, sajnos nem keverékekkel az a része most indult. Röviden ennyi, komposzt teát nem szórtam."
Megint nem kötekedni akarok, de egy akg-s zöldtrágyahasználat, meg egy takarónövényes technológia nem feltétlenül fedi egymást...
Na mindegy most megyek dolgozni, mer épitő jelleggel nem tudok ma reggel többet hozzászólni.
Értem én amit mondasz, csak nem lehet ajtóstul rontani a házba.
Válasz tajbor89 #5315. hozzászólására A cserepesedés, összeállás és egyéb jellemzők miatt ez nekem halott földnek tűnik.
Ebben is tudsz csinálni nagy hozamot kimaxolt tápanyagokkal, a kérdés csak az, mi a célod.
A talaj pozitív változásához, elengedhetetlen a megfelelően alkalmazott tn használata, anélkül nagyjából mindegy, hogy szántasz vagy grubberozol, nem fog barnulni, morzsás szerkezet kialakulni, sem a cserepesedés megszűnni.
Kajdacson is használva van takarónövény keverék, része a technológiának.
Válasz Radocz #5316. hozzászólásáraA kajdacsi előadás alapján szimplán egy ésszerű csökkentett menetszámú forgatás nélküli művelés is sokat hozhat.
Igaz sarat dagasztani már nem volt időm kimenni de az itteni hozzászólások alapján van eredmény. Agrarteenager feltöltött képein a kukorica utáni búzán alig látszott szármaradvány. Ezt a felgyorsult bomlási folyamatokhoz, talajélet megjelenéséhez vezették vissza.
Ha jól értelmeztem ő nem alkalmazott még "takarónövényt" vagy komplexebb keveréket ilyen módon.
Valahol neki kell állni. Az előadáson elhangzott hogy egy osztrákból behozott grubberral is neki lehet nyugodtan. Ennél én már jobban fel vagyok szerelkezve.
Ha a talaj felülről épül, és én fenn hagyom a szármaradványt, ezenkívül kímélem a szerkezetet, nem hagyok eketalpat stb. akkor első lépésnek nekem ennyi elég.
Nem tudok rögtön fejest ugrani, pláne hogy elméleti tudás terén is van mit pótolnom...
Válasz tajbor89 #5314. hozzászólásáraAz első lépés a talaj életének javítása.
Ez felgyorsítva több év.
Amikor ez működik onnantól kell másképp gondolkodni.
Van a talajdoktor blog.
Na én azt olvastam el 10 szer és a Kátai könyvet. Nem bonyolult ez, csak nekünk buta Parasztoknak, akik nem vagyunk elég "olvasottak".
Én most Merle könyvet olvasok. ( a lucerna és a tök mellett).
Válasz Netparaszt #5313. hozzászólásáraMiért kérded?
Válasz Netparaszt #5313. hozzászólásáraNem volt még, most szeretnék lépni ebbe az irányba.
Idei évre terveim már vannak, de mivel a kapások vannak túlsúlyban kicsit bonyolultabb a helyzet
Válasz tajbor89 #5301. hozzászólására Mikor volt utoljára takarónövényed és előtte hányszor?
Nekem egy dolgon akadt meg a szemem rögtön a weavinggel kapcsolatban: fúvottak a tömörítőkerekek.
Ha én ilyet gyártanék, ezt nem merném megcsinálni, pár év után örökké a gond van velük, ráadásul a belsőket nem látod a fülkéből, leereszt, kireped, ledobja...
újkorában biztos nincs ezzel gond, de volt nekünk is tuménk, meg akárhányat láttam az axiálnál beszámítva, az első kis kerekek fele le volt eresztve. de ott legalább látod.
Válasz .Feco. #5287. hozzászólásáraEgyetértek. Tény, hogy nem olcsó a 750a, de igazából hasonló képességű gépek is közel ilyen árban vannak. A Sky 6m-es easydrill-je is van 80e euró, és egy Cross Slot meg kb 2x annyi.
Válasz tajbor89 #5301. hozzászólásáraEgyenlőre ne bántsd semmiképpen!
Ha jól kiadja semmit sem kell csinálnod vele, főleg ha van sornyitó tárcsa a kocsik előtt. Ha kicsit fel is cserepesedne esetleg, a nagyobb amplitúdós vágótárcsa előaprít porhanyít egy keskeny sávot ami épen elég a magodnak majd.
Annyi, hogy vetésig még 5 hét van símán, addig úgy felzöldűlhet hogy fedő gyomnövénybe kell majd vetni ha olyan a terület, az még okozhat problémát, de majd látod. A talaj jó!
Válasz 4964 #5298. hozzászólásáraAzért kicsike az a 3méteres akárhogy is nézzük, amikor a búzát veted ne felejtsd el, hogy napraforgót, szóját, kukoricát kell aratni, közben megy a szárító, hordani kell a terményt, talajt csinálni.... Egy kis 3méteressel sokkal kevésbé haladsz és akkor ezek a melók tényleg összefolynak aztán káosz van. Főleg ha a permetező is ott várakozik a tábla végén mert mondjuk őszi gyomírtanék búzában...
Egy 6 méteressel több mint duplán haladsz, mert azonkívül, hogy kétszer olyan széles, fele annyi a forgás vele.
Nem kötekedem, de valljuk meg ha most vennél Te is legalább 4méterest vennél.
Ja igen! Ódalgós partos táblákon elsodródik a gép oldalra és a 3méteresnél már mellétapos a traktor nagyon sok esetben, így volt ez a 3méteres Topdown-al is meg minden más vontatott eszközzel, ezért 4-estől kisebb végképpen nem jöhetne szóba.
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraTeccik ez a Weaving, a slégan vágott magárkot így jobban betudja taposni a keréksor hátul ami lényeges, főleg ha nincsen sok eső vetés után.
Nekem a vetőkultik teccenek én egy Sprinter ST4-et vennék legszívesebben az egyszerűsége és robosztussága miatt, viszont azzal az álló növénybe nem lehet vetni, nem arra való.
Itthon az a baj sosem lesz ilyen weaving féle masína közforgalomban, ha be is hoznak egyet-kettőt, háttér, alkatrész utánpótlás lesz nyögvenyelős hozzá... nehéz így ilyenekben gondolkodni
Válasz .Feco. #5305. hozzászólásáraKöszi, ez egy épkézláb válasz volt.
Vettem idén egy köckerling variot a szármaradványos területekre, de nedvesen véletlenül sem húznám rá.
Egyelőre szerintem is a legcélszerűbb várni hogy mi sül ki belőle...
Válasz potaufeux #5302. hozzászólásáraHonnan jött? Ki hozta be?
Válasz tajbor89 #5301. hozzászólására"Szerintem ha kétszer hozzányúlnék még tavasszal ehhez a területhez, agyoncsapnám az egészet."
szerintem is. két variációd van. azt hogy melyik így választod ki: így hagyod, mikorjön a vetés megnézed hogy egy ujjal vagy kicscsvarhúzóval olmik-e. Ha igen, akkor megnézed, hogy kézbe véve összetapad-e gyurma szerűen. Ha nem omlik de már vetni szeretnél, akkor megpiszkálod valamivel: ez lehet ritka kapás kombinátor, lehet grúber sekélyen, lehet rövid tárcsa, ilyesmi.
ha omlik, és tapad s akkor vársz, vagy szárítod egy kicsit, akkor már vagy nehézfogas, vagy kombinátor lehet, ekkor nem szabad húzni sem tárcsát, sem gruber.
ha omlik, de nem tapad akkor célban vagyunk, akkor mehet neki a vetőgép!
Ha azonban most megkapálod valamivel úgy megtapasztod, hogy lehet vakargatni a fejet, hoyg hogyan lesz magágy...
Válasz VTR-es #5299. hozzászólásárakukorica után is sokat vetünk, azt még novemberben is szoktuk aratni, amióta ilyen enyhék a telek én minimális termés különbséget tapasztalok egy korai és egy késői vetés között.
Sőt, ha manapság egy október eleji vetésnél nincsen rovarölővel csávázva akkor az elég nagy eséllyel megy a levesbe a törpülés vírus miatt.
Válasz potaufeux #5302. hozzászólására
2014 vettem a JD750a vetőgép 24000Eurót 2007gyartasi év
Igaz hogy nagyon drága ezert eladtam a előzi vetőgép és nagyon mesze volt.
De szerintem megért az egész.
Válasz Netparaszt #5278. hozzászólására
Az összefolyó felszín alatt ilyen a szerkezet.
1. kérdés: Ha most meghúzom valamivel, taposok, bolygatok szárítok, aztán vetés előtt meghúzom megint valamivel, eljátszva ugyanezt, aztán vetés után egy héttel kap egy csapó esőt, ugyanilyen lesz.
Ja és még annyi hogy ilyen módon nem voltam nagyon hatékony sem üzemanyagban, sem időben.
2. kérdés: Ha ígyhagyom, mi történik a felszínnel? Tovább szárad? Bekeményedik? Szerintem annyira nem, hogy kezelhetetlenné váljon. Lesz-e gyomkelésem a "kéreg" alól.
Ha nem lesz, akkor a vetőgép által feltört sávokban nem lesz-e nagyon hirtelen, intenzív gyomkelés?
Ezeket a kérdéseket most nem konkrétan neked szántam, csak ezek azok amik felmerültek bennem.
Másik dolog: Valószínüleg attól hogy nem szántok, rövidtávon nem lesz többlettermésem, meg lehet hogy hosszútávon sem.
Viszont ha fel idővel meg költséggel érem el ugyanazt(ahogy Feco is írta régebben), akkor nyert ügyem van. Ha ezenkívül még azt is elérném vele hogy a szélsőséges időjárásra kevésbé lenne érzékeny akkor meg pláne.
Szerintem ha kétszer hozzányúlnék még tavasszal ehhez a területhez, agyoncsapnám az egészet.
Mf-es?
Pár napja írtam levelet nem tudom oda-e ért. A lényeg 1 könyvre vevő lennék.
Válasz 4964 #5298. hozzászólásáraNem kötekedés,, de milyen 4 hónap?
.
Ha a repcét nem nézzük, akkor a gabonákat azért illik októberben elvetni, ha november elejére átcsúszik már akkor is ajándék a vetés sok helyen, de december
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraMi 350 hektár körüli gabonát vetettünk el az ősszel egy 3-m es tume vetőgéppel ami már 8 éves.
Nem olyan kevés annak a teljesítménye csak kell elé egy 150-160 lovas traktor.
Mikor sok volt a tavaszi vetésem akkor a 6 soros szemenkénti vetővel jobban meg voltam csúszva mint ezzel. Tavasszal rövidebb a vetési szezon mint ősszel.
A repce ugye szeptemberben megy, utána az árpa és a rovarölő szeres búza, azok után meg a napra és kukorica utáni vetések egészen december végéig.
Gyakorlatilag 4 hónapos szezon, szemben a kapásokkal amiket max 3 hét alatt illik földbe tenni. A gabonavetőgépet mi sokkal könnyebben szolgáljuk ki mint a szemenkéntit. Ez utóbbinál a vetőmag zsákok és a force bontogatása töltögetése és a műtrágya töltés sokkal bajosabb mint a tuméba beletenni egy bigbag vetőmagot.Kiviszek a föld szélére egy pótkocsi biges vetőmagot és egy rakodós traktort. A vetős ember egyedül meg tudja tankolni 5 perc alatt. 2 óránként kell beletenni egyet.
A 6 méteres gép biztos hogy jobb de csak annak akinek kettő 200 ló körüli traktorja van.
Vlk vázoljon már föl 1 sikersztori tervezetet mondjuk 100 ha ra.
Mitbánomén milyen növényekkel ...
Kuvagyorsan tudunk lépni ez nem gond ,akármit vethetünk nyitottság forever hehe
Mi a rossebből fogok megélni direktvetve az asszonnyal 2 en xy évig ???
Persze kölykök Anglia Amerika Bahama csupa nyalánk helyekre huznak gondolom ...magam kell dirrektbe vetnem ....bacakodós hadseregigényes melókat sokáig tehát nemhiszem hogy folytathatjuk a tanyán....
Válasz *** HM *** #5295. hozzászólásáraez egy jó kérdés. Nagyban hasonlít a Gaspardo-ra, szóval hasonló minőséget gondolnék tőle. Burgerlandban voltam egy gazdánál már avgy 10 éve, ő a 3 m-es JD 750A után 6 m-es Gaspardot vett, mert azt mondta nem volt pénz 6 m-es JD-re, de kellett a teljesítmény, hogy időben végezzen
Ez bevethető konstrukció lenne hosszú távon?
Válasz Drisa #5290. hozzászólásáraVan vontatott is, csak árban az jobban közelíti a 750a-t. Persze lehet olyan szempont ami szerint érdemesebb ezt, mint a 750a-t választani.
Válasz *** HM *** #5292. hozzászólásáramondjuk 6os.
Válasz .Feco. #5291. hozzászólására6os köll?
Válasz *** HM *** #5289. hozzászólásárapéldául ez:
http://www.solagrupo.com/products/direct-sowing/en-sd-1605.html
Válasz Mf-es? #5288. hozzászólására724es fendt elejét megemeli amikor indul vele a forgón. Felesleges cipelni mikor egy 6 méteres gépet elhúz egy 8 tonna körüli gép ami 10-15 millával rövidebb. Miért nem csinál belőle vontatottat?
Válasz .Feco. #5287. hozzászólásáraSolabol melyik ami érdekes lehet?
Válasz .Feco. #5287. hozzászólásáraVan választék,csak magyarba nem kapható.
Válasz Praetor #5285. hozzászólásáraAzt hiszem abban megegyezhetünk hogy a JD 750A semmiképp sem az olcsó kategória, még leharcolt és keskeny sincs 10 millió alatt, csak max tényleg nagyon öreg. Azt azért kevesen tudják, hogy ameikában változtattak a vetőelemen 2002-2003 táján, pontosan azért, hoyg jobban boldoguljon szármaradványos területen. A számozáson nem igazán látszik, de azok, amelyeken az őzike szökken és a tömörítőkerekek fekete színűek sokkal jobb a talajkövetés, szármaradványkezelés, sorzárás, minden, mint az elődeiken, amelyeken az őzike épp földt ér, a tömörítőkerek pedig sárga színűek.
Egyébként direktvető fronton sajnos elég gynege a kínálat, mert a direktvetők zöme csak nevében direktvető, de nem feltétlen alkalmas tényleges direktvetésre. Van ugyan a Gaspardo-nak cost-effective megoldása, van a Sola-nak megoldáas, azt nem tudom árban hogy néz ki, lehet venni drága gépet a Great Planes-től, meg van a Tume, és nagyjából körbeértünk. vetőkultivátor hamarab kerül, de az olyan vetéforgókban ahol kukorca is van számomra nagyon nagy kérdés. (egyébként ha elhagyjuk a kukoricát akkor elő kerülhet a Rapid vagy a Horsch is tárcsás szegmensben) sajna elég kevés...
Válasz Bence. #5283. hozzászólásáraElég sok videót találni a vetőkulti+elővágó tárcsa kombinációról, szerintem ezzel nem lesz gond.
Válasz szanberg #5257. hozzászólásáraValahogy nekem is szimpatikusabb a tárcsás direktvetés gondolata, és valóban, a kiforrott, bizonyított konstrukciók ára elég masszív.
A 750a nekem azért szimpatikus, mert egy vetőkultivátorhoz képest talán valamivel alacsonyabb szinten bolygatja a talajfelszínt, és bizonyítottan jó a mélységtartása, és a csírázás is utána.
Az új gép az ideális, de a magam részéről szinte biztos, hogy valami jobb állapotú használt gépet kell majd venni, némi további ráfordítással számolva. Persze ehhez alkalmi vételt kell találni. Tavaly volt itt az aprón 10m-ért egy 2008-as 750a, ami nem tűnt túl leharcoltnak.
Szívesen kiegészíteném egy aprómagvető egységgel, osztott tartállyal, magasítóval. Vannak érdekes megoldások. Egy zsír új gépnek meg nem szívesen áll neki az ember baltával.
~100-150ha körüli gazdaságokban lehet hogy a nagyobb tume megfelelő lehet, bár azzal közúton nem igazán lehet közlekedni, ezért sokaknak ez kiesik. A 3m-es meg nem haladós, és ha az időjárás szorít, akkor gond.
Kompromisszumos megoldás lehet egy új Weaving GD4800M, ami a vertikálisan döntött tárcsái miatt jóval kisebb tömegű (tárcsák belehúzzák magukat a talajba), a művelési szélessége ugye 4.8m, viszont 40e font körül megállhat. Viszont mivel függesztett, ezért egy masszív traktor kell elé. De a talajtakarást eléggé épen hagyja.
Válasz Mf-es? #5262. hozzászólásáraM.E.R.C.I.
azzal meg lehet számolni mekkora tápanyag utánpótlás tudjuk visszaigényelni takarónövényel 
Nézegetem a fejlesztés alatt álló vetőelemet, szerintem teljesen jó. A techno till technikán alapul, de ez a szármaradvány kérdés bennem is megfogant. Nagy szártömeg esetén egy elővágó tárcsa + vetőkulti már elbirna a dologgal és lehetne akár olyan extrém munkákat is véghezvinni, mint amikor lehengerezett rozsba vetik bele a következő növény.Vagy ez csak tárcsás vetőelemmel lehetséges?
Válasz szanberg #5280. hozzászólásáraÉs mi a baj a bérelt földel?Ha rendesen fizetsz,úgyis a tied,nyugodtan átállhatsz no-till-re.
Válasz kis Zombi #5244. hozzászólására"A kakasszéki szomszédom gabona után rögtön vetett mustárt, az vállig ért októberre, betárcsázta és már vetette is rá a búzát.
Biogazda, jó talajjal és technológiával."
"Egy faluban két "bolond" :-))))"
Emlékszel Imre bácsira. Ő is BIO-s, és amiket Attila mondott, azt Ő a gyakorlatban magától már megállapította.
Csak keveset hagytuk beszélni.
Kishantoson is hasonlókast tapasztaltak.
Attila csak időben gyorsítani akarja az eseményeket.
Valamint Kishantos szánt, ami ugye durva gyilkolásnak minősül a talaj életben.
Nem azért hogy bosszantsam a kollegákat, de az a JD itt van a határunkban. A TUME nádudvaron van. Legalábbis én úgy értem, de ha mégsem, akkor bocsi.
Tavaly előtt, amikor már senki sem tudott búzát vetni, a fiúk még kint dolgoztak vele.
Ja és azt meg a Mazda húzza.
Ermike!
Legalább lesz tanú, hogy lehet-e sz@rból várat csinálni.
Eddig jutottam az olvasásba, majd holnap halnap.
Válasz Netparaszt #5272. hozzászólásáraLátom a rendszert. De nincsen szaktudásom minden szegmenséhez. Neked sem doktor úr.
és nem kapkodok összevissza, te sarkítassz mindent le illetve beszélsz összevissza.
Írtam, hogy 25miller egy 750JD gép. Azt mondod erre, hogy a tizedeért van ilyen. de mégsincsen. Lehet van egy lepusztult de nekünk dolgozni kell írtam már és ez nem véglet. A veglet az amit te beszélsz komám, de folyamatosan.
Aztán mutatod az elérhető direktvető kést ami jólessz mindenkinek olcsón, de olcsó húsnak híg lesz a leve mert utána meg írod hogy hülyének nézlek, mert nem lehet magas fedőnövénybe ilyennek vetni.
Ne haragudj meg de ez a téma azért nagyon jó, mert akármi van mindig lehet rámondani mást, meg hibát lelni, meg mert fejben nincsen rendben az ember meg akármi...
Rám ne szánj időt, nem igénylem mert rájöttem értelmesen veled nemlehet itt VALÓS dolgokról beszélni, annyira nem tolerálod ezt. Lépj kétlábbal a földre, legtöbbször nem az a valós amit gondolsz hanem az ami a magyar gazdaságok mindennapi életében zajlik,meg osztatlan közösben meg bérelt földben meg alkalmazottakkal meg...üzemben nem 2 hektáron.
és kérlek ne vegyél mindent támadónak, nem ilyen az ember szándéka, csak zsigerből ugrotok mint a pitbullok, mondom, nem minden úgy van ahogy gondolod, és nem a szakmaiságra gondolok most, meg a megújító rendszerre, nekem ezzel semmi bajom és nagyon értem a lényegét.
Válasz tajbor89 #5275. hozzászólásáraA jó hozamnak semmi sem lesz gátja abból kifolyólag, hogy hozzányúlsz e vagy sem.
Ebbe ha odafigyelsz és jókor mész ki lazán beletudod húzni még direktvetős nélküli akármilyen jobbfajta szemenkénti vetőgéppel is a kukoricád vagy bármit.
Ha az eső nem paskolja el vetésig keményen és nem cserepesedik fel akkor siker.
Ha igen, akkor megsímogatod bármivel de csak vetésmélységig, sőt picit sekélyebben, akkor lesz egy magra folyó rányomható porhanyós felső talajréteg, a magárok feneke pedig egy nedves padozat lesz amibe szépen legyökerezik gyorsan.
A direktvetésnél csak az számít rátudja e zárni a magra a magárkot. Beletenni tavasszal beleteszi.
Viszont esetedben nem is direktvetésről beszélünk ahogy írod is, itt volt szétfagyó magágynak való bolygatott feltalajod.
Válasz tajbor89 #5275. hozzászólására A képen egy összefolyó felszínű, szerkezettelen földet láttam, aminek kevés szokott még lenni a minimum művelés.
Ezért is mondom, hogy mindenki maga látja, mennyire jó állapotú a talaja.
Válasz Netparaszt #5274. hozzászólásáraNálam gabona-tök-napraforgó a fő növény.Kukorica egyre kevesebb.Ha időbe lejön a kukorica,megy bele a sörárpa.
Töknél lesz kísérletem,lehet már tavasszal,de inkább jövőre,valami nem kifagyó,hogy talajtakarás legyen,gyomelnyomás miatt.
Válasz tajbor89 #5275. hozzászólásáraÉn is csináltam ilyet,őszi grúbernek tavasszal elég volt egy kombinátor.Ha felgyomosodott,meghúztuk vetés előtt grúberrel.
Válasz Netparaszt #5265. hozzászólásáraEz művelt terület kb 35 centin ment ősszel a kultivátor.
Ennek ellenére vettem idén egy 8 soros grubbert, amivel nem nagy ügy leszaladni. akkor az lenne célszerűbb?
Ez a 2. éve forgatás nélkül, előtte kukorica volt, mi lesz a gátja a jó hozamnak ha nem nyúlok hozzá?
A talaj átjárható, szép morzsás szerkezet van, kisebb rögök csak a felszínen, de azok is omlanak. Nem akartam volna "feleslegesen" bolygatni. Szóval itt nem direktvetésről van szó, ez a lényeg.
Válasz Mf-es? #5246. hozzászólására Egy jó vetésforgóban valóban nem, de jónéhány ilyen, akár több évtizedes monokultúráról hallottam már.
A két gabona között egy mustár, vagy akármilyen tn keverék már forgónak minősülhet tecnikailag.
Válasz oprita #5269. hozzászólására Erre azért ne köss fogadást
Válasz szanberg #5257. hozzászólására Amíg nem látod a rendszert, addig összevissza kapkodsz, össze nem illő dolgokat kapcsolgatsz össze, végletekben gondolkozol és ebből jobbára téves és valótlan következtetéseket vonsz le.
Ezekkel foglalkozni viszont terméketlen és fárasztó tevékenység.
Minden mondatod cáfolata már itt is felbukkant, nem is egyszer, de nem olvasol vagy nem teszed a megfelelő helyre, ha el is olvasod.
Az időm inkább arra szánom, hogy annak segítsek, aki változtatni szeretne, nincs időm olyanok győzködésére, akik tudják a tutit és hipotézisnek hívják több mint százmillió hektár direktvetés több, mint negyven éves üzemi gyakorlatát.
Válasz ermike #5227. hozzászólásáralááájk
Válasz Milking #5258. hozzászólásáraAgyagon.Homokon nem.Ott méterig elrohad a szantálfa is.