Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR408.33 FtUSD388.8 FtCHF429.37 FtGBP485.44 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #5257. hozzászólásáraBocsi,valamikor én is belementem volna hasonló vitákba,de akkor még nem volt net,se eke-tárcsa-diszktiller nélkül szántóföld,gyümölcs.A lényeg itt is az,hogy fokozható a feszültség.A jó kolléga se osztaná az észt buzgón,ha kormányon lenne.
Válasz Netparaszt #5264. hozzászólásáraOk, viszont a területeim fele kb hasonló mint Feco említett: hatalmas kockázat pl. kukit vetni (2012-ben 2,5q/ha-t szedtem le a területről). Így, hogy a család se haljon éhen, kénytelen vagyok a biztonságra törekedni, ebben az esetben ez a kalászos, ritkán napraforgó. Nyilván látom a lehetőséget a talajépítésben (mint ahogyan azt el is kezdtem a jobb részeken) de itt kevés a bátorság egyenlőre....
Mit gondolsz?
Válasz tajbor89 #5245. hozzászólásáraNem ismerem a terület művelési történetét, de a képek alapján én nem erőltetném ebbe a földbe a direktvetést. Biztos tudnál vetni bele, de kicsi az esélyed, hogy jó hozamod legyen.
Válasz Berente Antal #5256. hozzászólására Szerintem jobb olyan forgókat alkalmazni, ahol maradhat némi idő a talajra is egy jó takarónövény keverék formájában, nem csak a monokultúrák követik egymást folyamatosan.
Válasz dr.T #5254. hozzászólására A szármaradványnak talán 10-15%-a humuszosodik, nem abból lesz mély fekete talaj.
A változatos növények különböző mélységig hatoló gyökereinek váladékai és azzal kölcsönhatásban élő mikrobák fogják a humuszt jelentősen fejleszteni, mint tették a mezőségi talajok kialakulásánál.
Válasz Milking #5258. hozzászólásáraHogyne lenne mélyebb rész!
A növény nem csak oldalra gyökerezik, lefelé is megy. Arra gondol a koléga, hogy ha nem kerül le szármaradvány mélyre akkor ott mi lesz a szervesanyag????
Lesz amúgy, mert notill-nél a talajban marad az összes gyökértömeg ami nem kevés része egy növénynek sem, és ez mind elbomlik szépen és lazítja a talajt nem mellesleg.
Ha leütsz egy karót ,vagy pl. vegyük a kerítés oszlopot ,évek alatt a korhadás csak a talajfelszín 10 cm ben lehet tapasztalni .
Az alatt egészséges az oszlop,
Válasz Netparaszt #5229. hozzászólásáraAz a baj veletek nemlehet beszélgetni, mert ha nem borol le az ember hasraesve hallelújázva a hipotézis előtt akkor az már csakis ellenség lehet. Jellemző mentalitás...
Hozzál nekem egy 6méteres 750-es JD direkt gépet 2,5-ért amire nemkell rákölteni 1 milliónál többet a következő két-három évben, magyarul nincsen teljesen lefutva.
Ha megteszed rögtön megveszem!
de itt vettem miskolc mellett olasz marhatartók és 25miller volt nagy-nagy alkuval az új.
Olyan régi meg nemkell ami széjjelvan mert dolgozni akarunk nem javítani szerelni.
Nem az van, hogy 3 hektárt kell elkaparni azt meg majd kibírja valahogy. Nem vagyok nagy üzem de tökölni nem lehet mert nem kétnapos vetési munkáink vannak Te pedig ezt nem akarod felfogni azt gondolom.
Ezt a hülyének gondolásos bekezdésed gondold át, mert nagyon nem erről van szó dehát aki csak azt látja amit ő gondol annak hiába írok bármitis...
Azért azt szögezzük le, hogy feltettél egy fotót amire azt írtad, hogy ilyen direktvető olcsó megoldás minden hazai paraszt számára elérhető lesz, úgylátom most van fejlesztés-tökéletesítés alatt.
Namost ezzel akkor meg fedőnövénybe nemlehetlesz vetni azt utólag írod mert késes, márpedig az lenne a jó ha méteres száras naprába tudna vetni a talajmegújítós ember... Nem!?!?!?!?
Két kalászos között egy takarónövény-keverék (term. kalászos nélkül) egy teljesen más kultúra. Így már nem mono...legföljebb bikultúra, de ha évente változik a keverék összetétele, akkor még az sem. Vagy nem jól látom?
Válasz Netparaszt #5237. hozzászólásáraOlvasgatom itt mindig,de en nemvagyok ennek a no tillnek a hive de ezt hadjuk,nem kotekedni meg beleszolni akarok,mert tik azert ezt jobban tudjatok mivel tapasztalatrol beszeltek,en mindt kivulallokent kerdezek neha valamit,a humusztartalom azert lehet tobb mert mivel csak max 5-10 cm kevertek alltalaban ezert valoszinu is,hogy abban a retegben tobb lessz a humusz,de mivan a melyebb reszekkel (mondom ez csak kerdes ne vegyetek kotekedesnek abszolult nem annak szanom).
Válasz .Feco. #5250. hozzászólásáraCsak amit netparaszt hirdet,ezzel nem fér össze.
Akkor legyen búza-búza-napraforgó,ahogy írtad.
Két gabona közt fedőnövény,gabona direktbe.És a napraforgó?
Egyik évbe fedőnövény,másikba szántunk?
Na ne már,fél munkát nem csinálunk.
Válasz Mf-es? #5249. hozzászólásáraszerintem meg eléggé jelentős, egyrészt mert elég nagy terület, msárészt mert pont a szélsőséges, gyenge talajokon látszik csak meg igazán a talajmegújító hatás. harmadrészről azért be kell látni hogy ott a legkönyebb lekezdeni, mert ott a legnagyobb az időkapu, részben a zöldtrágyák vetésidejére részben a gabona vetésidejére is. negyedrészről ott már csak a növényvédelmi okok és a vetészerkezet egyhangúságának megtörése miatt is van jelentősége...
tavaszi vetés ilyen szempontból elég bipoláris dolog. Ha van ilyen géped akkor van, ha nincs akkor úgyis bukó. szeritnem ha van 10 ember aki gabonát vet direktbe, kukoricát abból 2 sem fog...
Válasz .Feco. #5247. hozzászólásáraSzerintem az nem jelentős.Legalábbis annyira nem,hogy itt a fórumon,csak a gabona direkt vetőkkel,hengerekkel foglalkozzunk.Tavaszi vetéstechnikákat kellene tanulmányozni.
Válasz Mf-es? #5246. hozzászólásáraazért valójában sokszor előfordul gyengébb talajadottságok között, hogy bűza-búza-napra vagy búza-árpa-napra a vetésforgó... Szolnok környékén, vagy a hegyekben is vannak olyan helyek, gyöngyös-hatvan körül, ahol a terület zöme ilyen vetésforgót kap...
Válasz Mf-es? #5233. hozzászólására A kakasszéki szomszédom gabona után rögtön vetett mustárt, az vállig ért októberre, betárcsázta és már vetette is rá a búzát.
Biogazda, jó talajjal és technológiával.
Válasz Cutler gazda #5235. hozzászólására Azt már látjuk, hogyan emelkedik a humusztartalom, sok más pozitív változással együtt a sekély bedolgozás és direktvetés útján.
Azt viszont még senki nem mutatta meg nekem, mitől javulna a talaj bármiféle szerves anyag leszántásától, különösen akkor, ha már csak névlegesen léteznek paránylények a talajban.
Válasz Mf-es? #5233. hozzászólásáraA videó alatt írja a feltöltő, hogy búza volt az elővetemény, a takarónövényt július 28.-án vetette, és október 15.-ére érte el a látható fejlettséget. Szerintem ez nálunk is működhet, ha megfelelő mennyiségű csapadék hull. Felénk októberben voltak hasonló fejlettségű napra árvakelések búza tarlón, melyek még az előző évi napraforgóból maradtak meg.
Válasz Cutler gazda #5235. hozzászólására Azt már látjuk, hogyan emelkedik a humusztartalom, sok más pozitív változással együtt a sekély bedolgozás és direktvetés útján.
Azt viszont még senki nem mutatta meg nekem, mitől javulna a talaj bármiféle szerves anyag leszántásától, különösen akkor, ha már csak névlegesen léteznek paránylények a talajban.
Alap dolog, hogy a szármaradványt vagy a felszínen hagyjuk, szárzúzózva, vagy speciális hengerrel lefektetve, hogy meglegyen a talajkontakt. Maximum sekélyen bedolgozzuk a felső 5 - 10 cm-be. A talajnak az a legrosszabb, ha pucér. Arra kell törekedni, hogy élő növény, vagy szármaradvány takarja. Ezért is nevezzük takarónövénynek, nem pedig zöldtrágyának.
Válasz dr.T #5234. hozzászólásáraHát szerintem az a lényeg h a szerves anyagot bedolgozzuk és ott a bacik meg tegyék a dolgukat, áttalakítják tápanyaggá,de mindenki csak kizsigerelni akarja a fölfdet, mondá DÁVID amit adsz a földnek aszt is kapod
Válasz otis #5232. hozzászólásáraNekem azt írja meg valaki,hogy mi a vetésforgó,hogy búza előtt,így megnő a takaró növény.Mi volt a tavaszi fő növény?
Szerintem a magyar paraszt 99%-a tavaszi kapásat vetne mulcsba.Vagy?
itt van egy kép ami szerintem mindenkinek van az udvarán. Tedd hozzá a te fejlesztésedet a rugó feszítéses magtakarót amivel 1 cm tömören takarod a magot erre jön a laza pár cm talajmorzsa és a mindenkori talajnedvességhez beállított vetésimélység. Én csak azért drukolok, hogy minél többen vessenek mézelő virágzó növényeket.
Válasz szanberg #5228. hozzászólására Ez a JD kb a tizedébe került külhonban, így a kifogáskeresésnél vagyunk megint.
Hülyének meg miért gondolsz mindenkit, hogy méteres száras naprába vetne késsel?
Mindent a maga helyén, de amíg csak a kifogásokat keresed, nem a megoldást, mindenbe bele lehet kötni.
Nem helytálló az elgondolás, az okát tudja az, aki vette a fáradtságot és legalább ingyen meghallgatott.
Válasz Netparaszt #5221. hozzászólásáraEzt a képet láttuk már, csak megint ott vagyunk, hogy egy 6méteres JD 750A 25millió Ft alaphangon és szerintem könnyen megszámolható hány darab van az országban belőle.
Az előbb beszúrt fotódon pedig az a vetőkés ha rendszerbe van rakva egy nagyobb eszközre, hogy lehessen vele vetni, kimerem jelenteni, hogy az ilyen napraforgót úgy húzza majd össze mint a fene.
és félre ne érts, semmi kötözködés, csak meglátás.
Meg még egy dolog eszembe jutott, kíváncsi lennék a véleményedre.
A múltkori víz állós nem állós fotókhoz kapcsolódna, akkor végülis arról volt szó, hogy a napraforgó(hogy Radócz is értse) után vetett búzákon áll a víz. Még ha szántva is van egy napraforgó tábla, ami egyébként lazítózott és nincs feltalpalva, akkor ott ha valaki veszi a fáradtságot kiszáll és szétnéz, látni fogja, hogy a 25centin futó ekevas hogy vágja el az ott még akár vastag napraforgó gyökereket is ami onnan a barázdafenéktől lefelé ugyanúgy ott marad és drénez, kifog rohadni, teljesen áttörve a felső talajszelvényeket, becsövezve azt. Ez helytálló vagy sem?!?
radocz megneztem a balajti teruletet, raszanom magam, es rendszeresen fotozom, es publikalom, kivacsi leszek mi lesz abbol, legalabb te is latni fogod,
Válasz Netparaszt #5219. hozzászólásáraigen az egyszerűbb néha több csak figyelmet szerettem volna felhívni az eszközökre, hogy BAERTSCHI csak egyszerűen adaptálta a vetőegységet egy gubberszára vagy egy kultivátor szárra állítható sortávolságra akár 50 Le géppel alatt is lehet direktvetni. Szinte mindenkinek aki mezőgazdasággal foglakozik ott van az udvarán a diretvetősor csak meg kell látni.Lehet gubber vagy kultvátor amire fel lehet szerelni egy vetőegységet az mindegy, hogy aprómag, kukorica, zöldtrágya. A nagyok akik tőke erősek megtudják venni a gyári gépet számukra mindegy hogyan művelik a földet csak akarat kérdése.
Videón levő kis eszköz elgondolkodtató
https://www.youtube.com/watch?v=iTW6eb01tP8
Az is elgondolkodtató, hogy a gyomot nem totálozzák, hannem mulcsal elnyomják egy szárt törőhengerrel. Teszik ezt sárgarépa szemekénti vetése káposztapalántázásánál, kukorica vetésénél, gabona vetésénél is, megfelelő összetéltelű zöldtakaró nyövényekkel.
Válasz Netparaszt #5219. hozzászólásáraigen az egyszerűbb néha több csak figyelmet szerettem volna felhívni az eszközökre, hogy BAERTSCHI csak egyszerűen adaptálta a vetőegységet egy gubberszára vagy egy kultivátor szárra állítható sortávolságra akár 50 Le géppel alatt is lehet direktvetni. Szinte mindenkinek aki mezőgazdasággal foglakozik ott van az udvarán a diretvetősor csak meg kell látni.Lehet gubber vagy kultvátor amire fel lehet szerelni egy vetőegységet az mindegy, hogy aprómag, kukorica, zöldtrágya. A nagyok akik tőke erősek megtudják venni a gyári gépet számukra mindegy hogyan művelik a földet csak akarat kérdése.
Videón levő kis eszköz elgondolkodtató
https://www.youtube.com/watch?v=iTW6eb01tP8
Az is elgondolkodtató, hogy a gyomot nem totálozzák, hannem mulcsal elnyomják egy szárt törőhengerrel. Teszik ezt sárgarépa szemekénti vetése káposztapalántázásánál, kukorica vetésénél, gabona vetésénél is, megfelelő összetéltelű zöldtakaró nyövényekkel.
Válasz Radocz #5209. hozzászólásáraMiért gondolod azt, hogy Te és a földed körül forog a világ?
Eszembe sem jutottál de a földed sem szintén amikor tegnap ezt írtam Hunternek...
A makuka nálunk meg hétköznapi kifejezés, sokszor ez jön a számra nekem is
Válasz beekeeperp #5208. hozzászólására Az ókori négerek magárok húzó botjának sok megjelenése van a modern mgban, de a Baertschi garantáltan az egyik legdrágább ebből.
Az egyszerűbb néha több.
Egy javuló, jó talajt már nem kell darálni, hogy legyen pórustere a csíranövénynek.
15328 hozzászólás
Válasz szanberg #5257. hozzászólásáraBocsi,valamikor én is belementem volna hasonló vitákba,de akkor még nem volt net,se eke-tárcsa-diszktiller nélkül szántóföld,gyümölcs.A lényeg itt is az,hogy fokozható a feszültség.A jó kolléga se osztaná az észt buzgón,ha kormányon lenne.
Válasz Netparaszt #5267. hozzászólásáraok, köszi!
Válasz Berente Antal #5266. hozzászólására Holnap hívlak, aztán beszéljünk a témáról.
Válasz Netparaszt #5264. hozzászólásáraOk, viszont a területeim fele kb hasonló mint Feco említett: hatalmas kockázat pl. kukit vetni (2012-ben 2,5q/ha-t szedtem le a területről). Így, hogy a család se haljon éhen, kénytelen vagyok a biztonságra törekedni, ebben az esetben ez a kalászos, ritkán napraforgó. Nyilván látom a lehetőséget a talajépítésben (mint ahogyan azt el is kezdtem a jobb részeken) de itt kevés a bátorság egyenlőre....
Mit gondolsz?
Válasz tajbor89 #5245. hozzászólásáraNem ismerem a terület művelési történetét, de a képek alapján én nem erőltetném ebbe a földbe a direktvetést. Biztos tudnál vetni bele, de kicsi az esélyed, hogy jó hozamod legyen.
Válasz Berente Antal #5256. hozzászólására Szerintem jobb olyan forgókat alkalmazni, ahol maradhat némi idő a talajra is egy jó takarónövény keverék formájában, nem csak a monokultúrák követik egymást folyamatosan.
Válasz Mf-es? #5255. hozzászólására Bármit csinálhatsz a két növény között, attól függ, hogy kifagyó vagy nem kifagyó takarónövényeket választasz.
Válasz dr.T #5254. hozzászólására A szármaradványnak talán 10-15%-a humuszosodik, nem abból lesz mély fekete talaj.
A változatos növények különböző mélységig hatoló gyökereinek váladékai és azzal kölcsönhatásban élő mikrobák fogják a humuszt jelentősen fejleszteni, mint tették a mezőségi talajok kialakulásánál.
Válasz Milking #5258. hozzászólásáraHogyne lenne mélyebb rész!
A növény nem csak oldalra gyökerezik, lefelé is megy. Arra gondol a koléga, hogy ha nem kerül le szármaradvány mélyre akkor ott mi lesz a szervesanyag????
Lesz amúgy, mert notill-nél a talajban marad az összes gyökértömeg ami nem kevés része egy növénynek sem, és ez mind elbomlik szépen és lazítja a talajt nem mellesleg.
Válasz Berente Antal #5256. hozzászólásáraBúza utáni fedőnövény majd jól lefog fagyni aztán lehet bele tavasszal napraforgót vetni...
persze tudni kell azt mi jó ehhez mint fedőnövény, mert kifagyó kell
nem is értem mi ezzel a bajod!?!?!?
Válasz dr.T #5254. hozzászólására
Nincsenek mélyebb részek,
Ha leütsz egy karót ,vagy pl. vegyük a kerítés oszlopot ,évek alatt a korhadás csak a talajfelszín 10 cm ben lehet tapasztalni .
Az alatt egészséges az oszlop,
Válasz Netparaszt #5229. hozzászólásáraAz a baj veletek nemlehet beszélgetni, mert ha nem borol le az ember hasraesve hallelújázva a hipotézis előtt akkor az már csakis ellenség lehet. Jellemző mentalitás...
Hozzál nekem egy 6méteres 750-es JD direkt gépet 2,5-ért amire nemkell rákölteni 1 milliónál többet a következő két-három évben, magyarul nincsen teljesen lefutva.
Ha megteszed rögtön megveszem!
de itt vettem miskolc mellett olasz marhatartók és 25miller volt nagy-nagy alkuval az új.
Olyan régi meg nemkell ami széjjelvan mert dolgozni akarunk nem javítani szerelni.
Nem az van, hogy 3 hektárt kell elkaparni azt meg majd kibírja valahogy. Nem vagyok nagy üzem de tökölni nem lehet mert nem kétnapos vetési munkáink vannak Te pedig ezt nem akarod felfogni azt gondolom.
Ezt a hülyének gondolásos bekezdésed gondold át, mert nagyon nem erről van szó dehát aki csak azt látja amit ő gondol annak hiába írok bármitis...
Azért azt szögezzük le, hogy feltettél egy fotót amire azt írtad, hogy ilyen direktvető olcsó megoldás minden hazai paraszt számára elérhető lesz, úgylátom most van fejlesztés-tökéletesítés alatt.
Namost ezzel akkor meg fedőnövénybe nemlehetlesz vetni azt utólag írod mert késes, márpedig az lenne a jó ha méteres száras naprába tudna vetni a talajmegújítós ember... Nem!?!?!?!?
Két kalászos között egy takarónövény-keverék (term. kalászos nélkül) egy teljesen más kultúra. Így már nem mono...legföljebb bikultúra, de ha évente változik a keverék összetétele, akkor még az sem. Vagy nem jól látom?
Válasz .Feco. #5253. hozzászólásáraBúza utáni fedőnövénnyel mit csinálsz,napra előtt?
Válasz Netparaszt #5237. hozzászólásáraOlvasgatom itt mindig,de en nemvagyok ennek a no tillnek a hive de ezt hadjuk,nem kotekedni meg beleszolni akarok,mert tik azert ezt jobban tudjatok mivel tapasztalatrol beszeltek,en mindt kivulallokent kerdezek neha valamit,a humusztartalom azert lehet tobb mert mivel csak max 5-10 cm kevertek alltalaban ezert valoszinu is,hogy abban a retegben tobb lessz a humusz,de mivan a melyebb reszekkel (mondom ez csak kerdes ne vegyetek kotekedesnek abszolult nem annak szanom).
Válasz Mf-es? #5252. hozzászólásáramondjuk búza-fedőnövény-búza-fedőnövény-napra? és napra után búza elé nem megy semmi, csak a szárzúzó?
másrészt én azt mondtam hogy a búza-búza-napra forgót csinálják sokan, nem azt hogy ezek közül bárki hallott volna netparasztról...
Válasz .Feco. #5250. hozzászólásáraCsak amit netparaszt hirdet,ezzel nem fér össze.
Akkor legyen búza-búza-napraforgó,ahogy írtad.
Két gabona közt fedőnövény,gabona direktbe.És a napraforgó?
Egyik évbe fedőnövény,másikba szántunk?
Na ne már,fél munkát nem csinálunk.
Válasz Mf-es? #5249. hozzászólásáraBúza után őszi árpa direktbe,teljes szalma leszecskázva
Válasz Mf-es? #5249. hozzászólásáraszerintem meg eléggé jelentős, egyrészt mert elég nagy terület, msárészt mert pont a szélsőséges, gyenge talajokon látszik csak meg igazán a talajmegújító hatás. harmadrészről azért be kell látni hogy ott a legkönyebb lekezdeni, mert ott a legnagyobb az időkapu, részben a zöldtrágyák vetésidejére részben a gabona vetésidejére is. negyedrészről ott már csak a növényvédelmi okok és a vetészerkezet egyhangúságának megtörése miatt is van jelentősége...
tavaszi vetés ilyen szempontból elég bipoláris dolog. Ha van ilyen géped akkor van, ha nincs akkor úgyis bukó. szeritnem ha van 10 ember aki gabonát vet direktbe, kukoricát abból 2 sem fog...
Válasz .Feco. #5247. hozzászólásáraSzerintem az nem jelentős.Legalábbis annyira nem,hogy itt a fórumon,csak a gabona direkt vetőkkel,hengerekkel foglalkozzunk.Tavaszi vetéstechnikákat kellene tanulmányozni.
Válasz tajbor89 #5245. hozzászólására
Valami szaprofita, nálam is van hasonló.
Válasz Mf-es? #5246. hozzászólásáraazért valójában sokszor előfordul gyengébb talajadottságok között, hogy bűza-búza-napra vagy búza-árpa-napra a vetésforgó... Szolnok környékén, vagy a hegyekben is vannak olyan helyek, gyöngyös-hatvan körül, ahol a terület zöme ilyen vetésforgót kap...
Válasz Netparaszt #5240. hozzászólásáraEz világos.De gabona után gabonát nem vetünk!!
Ez milyen gomba?
Napraforgó volt az elővetemény, így néz ki most, már csak a vetőgéppel szeretnék rámenni
Válasz Netparaszt #5240. hozzászólásáraOFF
Egy faluban két "bolond" :-)))))
Válasz Mf-es? #5233. hozzászólásáraNetparaszt 5221-es számú hsz.-ában ott a kép. Azt a napraforgót árpa tarlóba vetette Pier, rögtön aratás után.
Válasz *** HM *** #5241. hozzászólására
De nem itt.
Válasz Netparaszt #5239. hozzászólásáraHát pedig ezt tanijják apa
Válasz Mf-es? #5233. hozzászólására A kakasszéki szomszédom gabona után rögtön vetett mustárt, az vállig ért októberre, betárcsázta és már vetette is rá a búzát.
Biogazda, jó talajjal és technológiával.
Válasz Cutler gazda #5235. hozzászólására Azt már látjuk, hogyan emelkedik a humusztartalom, sok más pozitív változással együtt a sekély bedolgozás és direktvetés útján.
Azt viszont még senki nem mutatta meg nekem, mitől javulna a talaj bármiféle szerves anyag leszántásától, különösen akkor, ha már csak névlegesen léteznek paránylények a talajban.
Válasz Mf-es? #5233. hozzászólásáraA videó alatt írja a feltöltő, hogy búza volt az elővetemény, a takarónövényt július 28.-án vetette, és október 15.-ére érte el a látható fejlettséget. Szerintem ez nálunk is működhet, ha megfelelő mennyiségű csapadék hull. Felénk októberben voltak hasonló fejlettségű napra árvakelések búza tarlón, melyek még az előző évi napraforgóból maradtak meg.
Válasz Cutler gazda #5235. hozzászólására Azt már látjuk, hogyan emelkedik a humusztartalom, sok más pozitív változással együtt a sekély bedolgozás és direktvetés útján.
Azt viszont még senki nem mutatta meg nekem, mitől javulna a talaj bármiféle szerves anyag leszántásától, különösen akkor, ha már csak névlegesen léteznek paránylények a talajban.
Válasz dr.T #5234. hozzászólásáraHa tényleg érdekel a téma javasolnám a visszaolvasást.
Alap dolog, hogy a szármaradványt vagy a felszínen hagyjuk, szárzúzózva, vagy speciális hengerrel lefektetve, hogy meglegyen a talajkontakt. Maximum sekélyen bedolgozzuk a felső 5 - 10 cm-be. A talajnak az a legrosszabb, ha pucér. Arra kell törekedni, hogy élő növény, vagy szármaradvány takarja. Ezért is nevezzük takarónövénynek, nem pedig zöldtrágyának.
Válasz dr.T #5234. hozzászólásáraHát szerintem az a lényeg h a szerves anyagot bedolgozzuk és ott a bacik meg tegyék a dolgukat, áttalakítják tápanyaggá,de mindenki csak kizsigerelni akarja a fölfdet, mondá DÁVID amit adsz a földnek aszt is kapod
Válasz otis #5232. hozzászólásáraA sok szervesanyg fent marad ennek van ertelme?!
Válasz otis #5232. hozzászólásáraNekem azt írja meg valaki,hogy mi a vetésforgó,hogy búza előtt,így megnő a takaró növény.Mi volt a tavaszi fő növény?
Szerintem a magyar paraszt 99%-a tavaszi kapásat vetne mulcsba.Vagy?
Válasz szanberg #5228. hozzászólásáraEz sem húzza össze! Pedig ez sem tárcsás, és itt is van rendesen makuka!
Válasz .Feco. #5217. hozzászólásáraKicserélném a "konyhabutort" de mégiscsak ő a gyermekem anyja.
Remélem nem olvassa...
Válasz Netparaszt #5220. hozzászólásárahttp://www.materiel-agricole-morris.fr/wp-content/uploads/bfi_thumb/semeur2-mgq32g0fonwdiiwhjx5i9jlds8z13bo1ejaxth1ya8.jpg
itt van egy kép ami szerintem mindenkinek van az udvarán. Tedd hozzá a te fejlesztésedet a rugó feszítéses magtakarót amivel 1 cm tömören takarod a magot erre jön a laza pár cm talajmorzsa és a mindenkori talajnedvességhez beállított vetésimélység. Én csak azért drukolok, hogy minél többen vessenek mézelő virágzó növényeket.
Válasz szanberg #5228. hozzászólására Ez a JD kb a tizedébe került külhonban, így a kifogáskeresésnél vagyunk megint.
Hülyének meg miért gondolsz mindenkit, hogy méteres száras naprába vetne késsel?
Mindent a maga helyén, de amíg csak a kifogásokat keresed, nem a megoldást, mindenbe bele lehet kötni.
Nem helytálló az elgondolás, az okát tudja az, aki vette a fáradtságot és legalább ingyen meghallgatott.
Válasz Netparaszt #5221. hozzászólásáraEzt a képet láttuk már, csak megint ott vagyunk, hogy egy 6méteres JD 750A 25millió Ft alaphangon és szerintem könnyen megszámolható hány darab van az országban belőle.
Az előbb beszúrt fotódon pedig az a vetőkés ha rendszerbe van rakva egy nagyobb eszközre, hogy lehessen vele vetni, kimerem jelenteni, hogy az ilyen napraforgót úgy húzza majd össze mint a fene.
és félre ne érts, semmi kötözködés, csak meglátás.
Meg még egy dolog eszembe jutott, kíváncsi lennék a véleményedre.
A múltkori víz állós nem állós fotókhoz kapcsolódna, akkor végülis arról volt szó, hogy a napraforgó(hogy Radócz is értse) után vetett búzákon áll a víz. Még ha szántva is van egy napraforgó tábla, ami egyébként lazítózott és nincs feltalpalva, akkor ott ha valaki veszi a fáradtságot kiszáll és szétnéz, látni fogja, hogy a 25centin futó ekevas hogy vágja el az ott még akár vastag napraforgó gyökereket is ami onnan a barázdafenéktől lefelé ugyanúgy ott marad és drénez, kifog rohadni, teljesen áttörve a felső talajszelvényeket, becsövezve azt. Ez helytálló vagy sem?!?
radocz megneztem a balajti teruletet, raszanom magam, es rendszeresen fotozom, es publikalom, kivacsi leszek mi lesz abbol, legalabb te is latni fogod,
Moderátor által módosítva: 2016-02-28 10:30:05
Válasz Radocz #5218. hozzászólásáraakkor nektek jó ha van Tumétok hehe
és mivel húzod? passáttal?
Válasz Netparaszt #5219. hozzászólásáraigen az egyszerűbb néha több csak figyelmet szerettem volna felhívni az eszközökre, hogy BAERTSCHI csak egyszerűen adaptálta a vetőegységet egy gubberszára vagy egy kultivátor szárra állítható sortávolságra akár 50 Le géppel alatt is lehet direktvetni. Szinte mindenkinek aki mezőgazdasággal foglakozik ott van az udvarán a diretvetősor csak meg kell látni.Lehet gubber vagy kultvátor amire fel lehet szerelni egy vetőegységet az mindegy, hogy aprómag, kukorica, zöldtrágya. A nagyok akik tőke erősek megtudják venni a gyári gépet számukra mindegy hogyan művelik a földet csak akarat kérdése.
Videón levő kis eszköz elgondolkodtató
https://www.youtube.com/watch?v=iTW6eb01tP8
Az is elgondolkodtató, hogy a gyomot nem totálozzák, hannem mulcsal elnyomják egy szárt törőhengerrel. Teszik ezt sárgarépa szemekénti vetése káposztapalántázásánál, kukorica vetésénél, gabona vetésénél is, megfelelő összetéltelű zöldtakaró nyövényekkel.
Válasz Netparaszt #5219. hozzászólásáraigen az egyszerűbb néha több csak figyelmet szerettem volna felhívni az eszközökre, hogy BAERTSCHI csak egyszerűen adaptálta a vetőegységet egy gubberszára vagy egy kultivátor szárra állítható sortávolságra akár 50 Le géppel alatt is lehet direktvetni. Szinte mindenkinek aki mezőgazdasággal foglakozik ott van az udvarán a diretvetősor csak meg kell látni.Lehet gubber vagy kultvátor amire fel lehet szerelni egy vetőegységet az mindegy, hogy aprómag, kukorica, zöldtrágya. A nagyok akik tőke erősek megtudják venni a gyári gépet számukra mindegy hogyan művelik a földet csak akarat kérdése.
Videón levő kis eszköz elgondolkodtató
https://www.youtube.com/watch?v=iTW6eb01tP8
Az is elgondolkodtató, hogy a gyomot nem totálozzák, hannem mulcsal elnyomják egy szárt törőhengerrel. Teszik ezt sárgarépa szemekénti vetése káposztapalántázásánál, kukorica vetésénél, gabona vetésénél is, megfelelő összetéltelű zöldtakaró nyövényekkel.
Válasz Radocz #5209. hozzászólásáraMiért gondolod azt, hogy Te és a földed körül forog a világ?
Eszembe sem jutottál de a földed sem szintén amikor tegnap ezt írtam Hunternek...
A makuka nálunk meg hétköznapi kifejezés, sokszor ez jön a számra nekem is
Válasz Radocz #5218. hozzászólására
Válasz szanberg #5207. hozzászólására Felénk is jól lezúzzuk a napratáblát búza vetése előtt
Válasz beekeeperp #5208. hozzászólására Az ókori négerek magárok húzó botjának sok megjelenése van a modern mgban, de a Baertschi garantáltan az egyik legdrágább ebből.
Az egyszerűbb néha több.
Egy javuló, jó talajt már nem kell darálni, hogy legyen pórustere a csíranövénynek.