Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Jó lehet van jobbféle 5-ös PH is itt-ott, sőt biztosan, mert emlékszem is az 5évvel ezelőtti talajvizsgálatokra.
Amiket tavaly vittem be AKG záráshoz szükséges talajmintákat laborba, kaptam róla egy átvételi elismervényt de azóta sem küldtek semmi eredményt róluk, nem is értem...
Amúgy pár évente lazítok mindent, kukorica után szántok csak, szója napra kalászos után grubber vagy tárcsa-lazító kombináció. Általánosan ez a jellemző, sajnos a fele terület c*gánysor vagy erdő mellett van, ilyen helyeken nincsen kapás kultúra...
Volt még szlovákból ilyen nagy zsacskós földszerű egészen sötét már-már feketés színű oltóanyag is, abból egy csomó kellett, viszont nagyon nehezen homogenizálódott a keverőben.
Válasz szanberg #5001. hozzászólására Ez hosszabb téma volna és kellene jónéhány művelési körülmény, amiből ki lehetne indulni.
A biológia fogja neked is a pH-t kiegyenlíteni, hiába lúgos műtrágya, az igen kis mennyiségű és megkötődik, elúszik, stb.
Küldjél levélben minden fontosabb paramétert a problémás területről, technológia, vetésforgó, takarónövény, talajlabor, stb. abból talán el tudok indulni a távgyógyítással a jövő héten.
Válasz tajbor89 #4999. hozzászólására A Biofilt mondtam, de a BASF Vault HP-ról is hallottam nagyon jókat. Sok cég forgalmaz, az újabbak azért agresszívabb törzsek.
A lényeg, hogy ne csak a csomagoláskor legyen meg a csíraszám és folyékonyan is ki lehessen juttatni.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáraAnnyi, hogy nekem mintha kicsit alaktalanabbak lettek volna a gümők úgy emlékszem ,ezek olyanok mint valami kis tojások.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáravolt amikor a Saatbau-s osztrák szóják "fixundfertig" gyári kezelt magját vetettem azon nemtudom mi volt, meg volt amikor a saját fogott másodfok magomat, vitavax-al csáváztam és iregi oltóporral oltottam, vetés előtt betonkeverőben.
Szerintetek talaj p.H. javulás elérhető meszezés nélkül is?
megmondom mire gondolok. Valamiért nálunk itt amolyan krónikus mészhiány van, miszerint televan a főd nagy mészkövekkel, ugyanakkor erősen savanyúak (4-4,5p.H.) a talajaink.
Szórnék talajjavítót csak nincsen kijuttató technológia rá, így megvagyunk lőve ezzel.
Viszont átállnék minden kultúra esetében cseppfolyós ammóniára, már most is van őszi kijuttatású területem búza alá, most meg valószínű minden tavaszim alá ezt fogom nyomatni, ami egy lúgos anyag.
Biztos, hogy jobb mintha savanyító nitrátos műtrágyákat szórnék, de szakszerű talajdoktori állásfoglalásra kíváncsi lennék ebben a témában
Válasz Netparaszt #4997. hozzászólásáraVan két táblám ahol már harmadszorra van szója, persze nem maga után, hanem közte egy búza vagy kukorica mindig, szóval ezeken a területeken kb a fele mennyiségű de ugyanekkora méretű gümőim voltak tavaly is, ami nagyon szépen mutatott.
Válasz tajbor89 #4994. hozzászólására A magárok is már jobb a magoltásnál, de ha ki akarod maxolni, permetezni kellene sekély talajmunkánál, hogy mindenhol találkozhasson vele a gyökér.
Válasz Netparaszt #4987. hozzászólásáraEmlítettél Kajdacson valamilyen szója oltóanyagot.
Kapható ez, vagy meg tudod mondani hogy hol lehet beszerezni?
Lenne lehetőségem a vetőgéppel a magárokba adagolni kb. 5-20 literes lémennyiséggel hektáronként.
Válasz monolit #4991. hozzászólásáraEddig sem szidta senki, csak te meg a hozzád hasonló hozzáállásúak gondolták szidalmazásnak a leírt dolgokat, mások szerint vita téma volt csupán...
Válasz Mf-es? #4984. hozzászólásáraHát most erre mit mondjak, mindenkit nem tudok még táplálni is, mikor ingyen van.
Az önkormányzatnak csinálom, belépő nincs, de jóléti szolgáltatás sem.
Az csak a gazdatársak jótéteménye, hogy teljes körű szolgáltatást kap mindenki, mikor mi szervezzük.
A kornyéken csak sarat lehet dagasztani, talajt nem láttam - átmenjünk hozzád talajt nézni?
Válasz Mf-es? #4981. hozzászólására A leddel semmi baj, a legjobb világítást adhatja és hideg is. Ha neked bevált bacikra, akkor gombára is jó lesz, azok nagyobbak.
Az olcsó kamerás dolgokkal szokott a baj lenni, mert a nagyítás még megvolna, de az objektív optikai felbontása már nem elég az olcsóknál.
Válasz Bigiboy77 #4982. hozzászólására Idénre már vége a meseszezonnak, ez az utolsó, indulnak a munkák. Talán aratás után lesz, mert a szlovének is kérték a nyárit. Ha valakinek nagyon kedve támad rá és összehoz egy napot, egyeztessünk még a takarónövény vetések előtt.
Válasz Mf-es? #4979. hozzászólására
Kicsit változik csak anyag, így is még az ország parasztjainak a 99.99%-a az alapokat sem látta.
Mondjuk volt, aki már harmadszor volt és még mindig akad neki újdonság benne.
Válasz ata0 #4976. hozzászólására Fermentátum, tejsavbaktériumokkal, anaerob kultúra.
A halat is lehet vele hidrolizálni, ami utána kiváló komposzttea tápanyag.
És mennyi ideig tárolhatóak a preparátumok?
Mert egyenlőre elég molyolni a komposztal meg a tea készítéssel és ha a preparátum nem tárolható akkor egy ideig nem nyúlok a témához.
Igen van szerves trágya, és készítettem is már komposztott, de annak a ki juttatása nem megoldható tavasszal, valamint állományt sem lehet vele kezelni.
A tea egy élőlény, amire vigyázni kell, a célnak megfelelő összetevők aránya csak pár órán át áll fent, és amennyiben nincs kijuttatva megváltozik a benne lévő magasabb rendű életformák felfalják az aprókat. Ezért nem lehet nagy menyiségekkel dolgozni, ha azt talajmunkával együtt szeretném kifújni.
Igen jelenleg Netparaszt aki hallatja is a hangját, de a talajmegújítás lényege az, hogy tanulni kell egy életen át. A tanítvány túlnőhet a tanítón.
Mikroszkópos vizsgálatnak nem feladata az egyedek pontos beazonosítása, ez lehetetlen is. A rendszert kell vizsgálni, és annak arányait.
Ha valaki kisebb TEA főzőt, akart az Én voltam. Sőt olyan kézi rázogatót is láttam.
Gondoltam vidékre parasztnak jó lesz.
A sok.-sok töprengés után úgy döntöttem, hogy lemásolom a már működőt.
Mire működni kezdett, addigra megtudtam, hogy:
Ha süt a nap nem jó,
ha fúj a szél szintén tózse. ha hideg van az a baj, ha túl meleg az sem jó.
A főzést hasonló hőmérsékleten kell végezni, mint amikor 2 bár nyomáson kijuttatjuk a "talajra".
Ha ott nincs a baciknak megfelelő ennivaló, akkor éhen halnak.
Valamikor valahol nem Te írtad, hogy sok istállótrágyád van.
Ha igen, akkor minek ilyen kis tétellel akarsz foglalkozni?
Egy kora reggel már írtam, hogy Magyarországon ebben Netparaszt a legjobb.
(csak elment a Net és nem ismételtem meg).
Ezt meg is beszéltem az Agrárteenéger-rel.
Vagy ha mégsem, akkor a többi ügyesen rejtőzködik.
Többen nélküle eljutottak egy szintre, ami után még több ismeret szükséges.
Ha beszélsz ÖKO gazdával, náluk is sok változás végbe ment a talaj élettel.
Írtad hogy van mikroszkópod. Az ott látottakat hogyan rögzíted?
Mert ugye mindig találni olyat, amit nem tud az ember lánya beazonosítani.
Válasz emcett #4969. hozzászólásáraLehet félreértetted, normál gyomirtókat, gombaölőket és ha kell rovarölőket is használok. Búzám volt eddig, az árpa egyszerűbb, a naprát meg a repcét egyszerűen nem szeretem inkább szója.
Válasz Agrárteenager #4967. hozzászólásáraAkkor végül is indokolt esetben használsz vegyszereket.
Köszönöm a válaszod!
Egyébként búzát, repcét, napraforgót miért nem termesztesz?
Válasz ata0 #4955. hozzászólásáraAki csapadékos évben kezd ilyennel az tapsol örömében mert működik és faxa meg minden, aki meg aszályban annak többé eszébe sem jut ilyesmi.
Szerintem a kukorica bármelyik társnövényt megsínylené de keményen.
Ha vettek valamit sorközé azt úgy, hogy gyökérváltás után legyen a kukorica, mert ha ez előtt megfogatod akkor arra az évre 100% hogy lőttek az aratásnak...
Válasz emcett #4966. hozzászólásáraMegpróbálok röviden válaszolni, az alap technológiát mindenkinek a specifikus körülményeihez kell igazítani, recept nincs csak keretrendszer.
Az eketalpat és a káros tömörödést lazítóval tudod megszüntetni, ezek nagyobb kárt okoznak mint a lazítós bolygatás, szondázni kell a talajt és figyelni, ha indokolt beavatkozni.
A vetésforgónál, mivel én 50 ha alatt vagyok 3 növényem van, a gyengébb területeken kukorica-árpa, a jobbakon kukorica-szója van, az árpa után tudok takarónövényezni és a szója után is. Nincs megkötés, minél több növény van a forgóban annál jobb.
Ha indokolt beavatkozok glifozáttal a tarlón, vagy a tavasziak előtt pre-poszt. Általános vegyszereket használok, algakészítményt gabonára, semmi egyebet.
Ahogy követem a fórumot, látom, hogy Te már elkezdted ezt a dolgot a gyakorlatban is. Lenne néhány kérdésem:
1. Azt írta régebben Netparaszt, hogy talán úgy érdemes elkezdeni ezt a technológiát, hogy kalászos aratása után mélylazítás, utána takarónövény vetése, stb. Viszont azt is olvastam, hogy a cél a minimális bolygatás, hogy ne tegyük tönkre az időközben kialakuló micélium-telepeket, baktériumok által kialakított talajéletet. Ennek tükrében mikor lehet indokolt a mélylazítás, és nem okozok-e vele nagyobb kárt, mintha a TR lazítaná a talajom?
2. Írtad a megfelelő vetésforgót. Ez mit takar a gyakorlatban általános szántóföldi kultúrákat (kalászos, repce, napra, kukorica, szója, olajtök) figyelembe véve?
3. A gyomirtást és a károkozók és kórokozók elleni védekezést hogy lehet megoldani az első időkben az átállás alatt, illetve a továbbiakban? Elméletileg használhatóak-e a hagyományos művelésben alkalmazott növényvédőszerek, lombtrágyák, vagy a gyakorlatban van-e egyáltalán szükség rájuk?
Válasz Bence. #4964. hozzászólásáraTalajkímélő minimális szántás nélküli művelés, ha szükséges mélylazítás, megfelelő vetésforgó, mulcshagyás és mivel Akg-s voltam zöldtrágyahasználat, sajnos nem keverékekkel az a része most indult. Röviden ennyi, komposzt teát nem szórtam.
Válasz Agrárteenager #4907. hozzászólásáraJó volt nagyon, mi voltunk azok az úgymond helyi gazdák apámmal akik nem mentek haza :D . Ám nem mondom, hogy kevesebb kérdéssel tértem haza mint, jöttem. Nagyon szépek az eredményeid, de ezt megfelelő géphasználattal és takarónövényekkel érted, vagy használtad a forumon sokat taglalt komposzt teát is?
Válasz Netparaszt #4919. hozzászólásáraTavaly elött volt a pocok invázio akkor nállam 1 hekin 1-2 kolonia ha lehetett de azon összel a madarak nagyon elszaporodtak tavaly nyomuk sem volt és most sincsen ugyhogy én is a fasorok visszatelepitésére szavazok és a rokákat védem mert akik lelövik nem tudják hogy mit is csinálnak ! Mondjuk a foxikkal nem nagyon jönnek ki de megosztoznak a férgezéskor volt hogy a lucernában egyszerre vadászott 3 foxi meg egy roka
Válasz Praetor #4911. hozzászólásáraNem jó, a nemnormális szomszéd egyből lövöldözik rájuk. Az a baj, hogy belterületről van szó, de csak papíron belterület, mert gyakorlatban több a tehén meg a lucernaföld mint a lakó.
Nagyfaterom mondta h nálunk (zala nyugati széle) a tsz időben próbálták a here vetést kukorica sorba második huzatáskor szórták bele. Ha jól emlékszik akkor fehér here volt. Sajnos az eredmenyekrol nem tud semmit..... De gondolom h nem lehetett fényes mert azt mondta h csak egy évben próbálták..... Lehet h rosszul csinalták v eleve az ötlet halott :) Majd még érdeklődöm az akkori tsz dolgozoktól ;)
Válasz ata0 #4955. hozzászólására"Igazából indikátorok és ha lenne rá tudásunk (nemsoká lesz is)akkor tudni fogjuk min kéne változtatni vagy mi hiányzik a talajnak."
Létezik erre is könyv, Gérard Ducerf követte el ékes gall nyelven (L'encyclopédie des plantes bio-indicatrices alimentaires et médicinales: Guide de diagnostic des sols, durván fordítva "Bioindikátor élelmiszer- és gyógynövények enciklopédiája: Talajdiagnosztikai kézikönyv"). Megtalálható, hogy melyik növény milyen talajállapotot vagy problémát jelez, mit akkumulál stb.
Az érdem Netparaszté, ő hívta fel rá a figyelmemet - ha a nyelv nem rettent el és a beszerzésében szeretnétek segítséget, írjatok kérlek privátban. 3 kötet, 400-400 oldal, az esős februári napokra tökéletes.
Válasz szanberg #4924. hozzászólásáraIgazából nem a nitrogén miatt gondoltam ki ezt a lucernás történetet.
Inkább a növényi fedettség és biodiverzitás miatt és gyomelnyomás és még azért mert 2évig biztos működne a dolog de lehet tovább is nem kéne annyit vesztegetni takarónövényeket de végül még azzal is lehetne gazdagítani de legalább lenne egy állandó borítottság a lucernának köszönhetően.
HA belekezdek részletesen dokumentálni fogom
Túlzott gyomosodástól nem tartok.egyébként bioban vagyunk szóval gyomirtás részével nem igen kell foglalkoznom.Javuló talajnál és ha a felszíni turkálások egyre kevesebbek akkor a gyomprobléma igen elenyészővé válik ezt már én is tapasztaltam.
Ha megfigyeled a természetet is akár elhagyott területeket minden évben változik a növényi borítottság és pár éven belül attól függ milyen volt a terület a vége az mindig a fűfélék.
Ebből arra lehet következtetni hogy minden egyes növénynek meg van a szerepe.
Igazából indikátorok és ha lenne rá tudásunk (nemsoká lesz is)akkor tudni fogjuk min kéne változtatni vagy mi hiányzik a talajnak.
15323 hozzászólás
Válasz Netparaszt #5006. hozzászólásáraAz összes területünk ilyen, de az egész környéken szóval nincsen problémás terület mert mind az ilyen téren.
Jó lehet van jobbféle 5-ös PH is itt-ott, sőt biztosan, mert emlékszem is az 5évvel ezelőtti talajvizsgálatokra.
Amiket tavaly vittem be AKG záráshoz szükséges talajmintákat laborba, kaptam róla egy átvételi elismervényt de azóta sem küldtek semmi eredményt róluk, nem is értem...
Amúgy pár évente lazítok mindent, kukorica után szántok csak, szója napra kalászos után grubber vagy tárcsa-lazító kombináció. Általánosan ez a jellemző, sajnos a fele terület c*gánysor vagy erdő mellett van, ilyen helyeken nincsen kapás kultúra...
Volt még szlovákból ilyen nagy zsacskós földszerű egészen sötét már-már feketés színű oltóanyag is, abból egy csomó kellett, viszont nagyon nehezen homogenizálódott a keverőben.
Válasz szanberg #5001. hozzászólására Ez hosszabb téma volna és kellene jónéhány művelési körülmény, amiből ki lehetne indulni.
A biológia fogja neked is a pH-t kiegyenlíteni, hiába lúgos műtrágya, az igen kis mennyiségű és megkötődik, elúszik, stb.
Küldjél levélben minden fontosabb paramétert a problémás területről, technológia, vetésforgó, takarónövény, talajlabor, stb. abból talán el tudok indulni a távgyógyítással a jövő héten.
Válasz tajbor89 #4999. hozzászólására A Biofilt mondtam, de a BASF Vault HP-ról is hallottam nagyon jókat. Sok cég forgalmaz, az újabbak azért agresszívabb törzsek.
A lényeg, hogy ne csak a csomagoláskor legyen meg a csíraszám és folyékonyan is ki lehessen juttatni.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáraAnnyi, hogy nekem mintha kicsit alaktalanabbak lettek volna a gümők úgy emlékszem ,ezek olyanok mint valami kis tojások.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáravolt amikor a Saatbau-s osztrák szóják "fixundfertig" gyári kezelt magját vetettem azon nemtudom mi volt, meg volt amikor a saját fogott másodfok magomat, vitavax-al csáváztam és iregi oltóporral oltottam, vetés előtt betonkeverőben.
Válasz szanberg #5000. hozzászólására Milyen oltóanyagot használtál?
Szerintetek talaj p.H. javulás elérhető meszezés nélkül is?
megmondom mire gondolok. Valamiért nálunk itt amolyan krónikus mészhiány van, miszerint televan a főd nagy mészkövekkel, ugyanakkor erősen savanyúak (4-4,5p.H.) a talajaink.
Szórnék talajjavítót csak nincsen kijuttató technológia rá, így megvagyunk lőve ezzel.
Viszont átállnék minden kultúra esetében cseppfolyós ammóniára, már most is van őszi kijuttatású területem búza alá, most meg valószínű minden tavaszim alá ezt fogom nyomatni, ami egy lúgos anyag.
Biztos, hogy jobb mintha savanyító nitrátos műtrágyákat szórnék, de szakszerű talajdoktori állásfoglalásra kíváncsi lennék ebben a témában
Válasz Netparaszt #4997. hozzászólásáraVan két táblám ahol már harmadszorra van szója, persze nem maga után, hanem közte egy búza vagy kukorica mindig, szóval ezeken a területeken kb a fele mennyiségű de ugyanekkora méretű gümőim voltak tavaly is, ami nagyon szépen mutatott.
Ez már brutális kategória.
Válasz Netparaszt #4998. hozzászólásáraDe az anyag a biofil volt, vagy nem volt konkrét anyag, csak az 'elhelyezését' mondtad?
nem tudom már
Válasz tajbor89 #4994. hozzászólására A magárok is már jobb a magoltásnál, de ha ki akarod maxolni, permetezni kellene sekély talajmunkánál, hogy mindenhol találkozhasson vele a gyökér.
Válasz fida91 #4995. hozzászólásáraKinek nézett így ki a szójája? Ez valóban köt, egy osztrák paraszt munkája.
Szerintem a talajt oltotta.
Válasz monolit #4991. hozzászólásáraNem kell jelentkezni sem, a sánta kutya is bejöhet az utcáról. Azért ha érteni is szeretnéd, érdemes időben jönni.
Válasz Netparaszt #4987. hozzászólásáraEmlítettél Kajdacson valamilyen szója oltóanyagot.
Kapható ez, vagy meg tudod mondani hogy hol lehet beszerezni?
Lenne lehetőségem a vetőgéppel a magárokba adagolni kb. 5-20 literes lémennyiséggel hektáronként.
Válasz szanberg #4992. hozzászólásáraLegyen, ahogy te akarod.
Válasz monolit #4991. hozzászólásáraEddig sem szidta senki, csak te meg a hozzád hasonló hozzáállásúak gondolták szidalmazásnak a leírt dolgokat, mások szerint vita téma volt csupán...
Válasz Netparaszt #4978. hozzászólásáraMit tettél!
Hogy fognak így szidni most már téged?
Kell előre jelentkezni?
Válasz nyilasmisi1 #4988. hozzászólásáraPersze, ha hozol
Válasz Netparaszt #4987. hozzászólásáraNálam még korai.
Válasz Netparaszt #4978. hozzászólásáraIngyen pogi is lesz?
Válasz Mf-es? #4984. hozzászólásáraHát most erre mit mondjak, mindenkit nem tudok még táplálni is, mikor ingyen van.
Az önkormányzatnak csinálom, belépő nincs, de jóléti szolgáltatás sem.
Az csak a gazdatársak jótéteménye, hogy teljes körű szolgáltatást kap mindenki, mikor mi szervezzük.
A kornyéken csak sarat lehet dagasztani, talajt nem láttam - átmenjünk hozzád talajt nézni?
Válasz Mf-es? #4981. hozzászólására A leddel semmi baj, a legjobb világítást adhatja és hideg is. Ha neked bevált bacikra, akkor gombára is jó lesz, azok nagyobbak.
Az olcsó kamerás dolgokkal szokott a baj lenni, mert a nagyítás még megvolna, de az objektív optikai felbontása már nem elég az olcsóknál.
Válasz Bigiboy77 #4982. hozzászólására Idénre már vége a meseszezonnak, ez az utolsó, indulnak a munkák. Talán aratás után lesz, mert a szlovének is kérték a nyárit. Ha valakinek nagyon kedve támad rá és összehoz egy napot, egyeztessünk még a takarónövény vetések előtt.
Válasz Netparaszt #4983. hozzászólásáraSárdagasztás se,lesz?Hogy.hogy ingyen?Estére éhen halunk.
Válasz Mf-es? #4979. hozzászólására
Kicsit változik csak anyag, így is még az ország parasztjainak a 99.99%-a az alapokat sem látta.
Mondjuk volt, aki már harmadszor volt és még mindig akad neki újdonság benne.
Válasz Netparaszt #4978. hozzászólásáraKozelebb az eszaknyugati hatarhoz nem lesz?
Kajdacsra szerettem volna eljutni, de sajnos foglalt volt a hetvegem.
B.
Válasz djohn #4980. hozzászólásáraSzerintem igen.Én bacikat néztem rajta.Netparaszt leírja,van e különbség a gomba,meg a bacik leskelődése között.
Válasz Mf-es? #4979. hozzászólásáraKorábban linkeltél egy mikroszkópot. Az használható komposzt tea kiértékelésére? Árban elég jó volt, csak ledes.
Válasz Netparaszt #4978. hozzászólásáraEz mibe lesz különb,mint a többi?Akik voltak,azoknak ismétlés?
Még egy utolsó előadás idén ingyé
TMM Székkutas
Válasz ata0 #4976. hozzászólására Fermentátum, tejsavbaktériumokkal, anaerob kultúra.
A halat is lehet vele hidrolizálni, ami utána kiváló komposzttea tápanyag.
Válasz MrPoke #4972. hozzászólásáraA Lacto Preparation az micsoda?
És mennyi ideig tárolhatóak a preparátumok?
Mert egyenlőre elég molyolni a komposztal meg a tea készítéssel és ha a preparátum nem tárolható akkor egy ideig nem nyúlok a témához.
Válasz MrPoke #4974. hozzászólására"A tanítvány túlnőhet a tanítón."
És ez is volna a cél
Válasz Radocz #4973. hozzászólásáraIgen tisztában vagyok a tea készítéssel, hőmérséklet, levegő, stb arányokkal.
Igen van szerves trágya, és készítettem is már komposztott, de annak a ki juttatása nem megoldható tavasszal, valamint állományt sem lehet vele kezelni.
A tea egy élőlény, amire vigyázni kell, a célnak megfelelő összetevők aránya csak pár órán át áll fent, és amennyiben nincs kijuttatva megváltozik a benne lévő magasabb rendű életformák felfalják az aprókat. Ezért nem lehet nagy menyiségekkel dolgozni, ha azt talajmunkával együtt szeretném kifújni.
Igen jelenleg Netparaszt aki hallatja is a hangját, de a talajmegújítás lényege az, hogy tanulni kell egy életen át. A tanítvány túlnőhet a tanítón.
Mikroszkópos vizsgálatnak nem feladata az egyedek pontos beazonosítása, ez lehetetlen is. A rendszert kell vizsgálni, és annak arányait.
Válasz MrPoke #4972. hozzászólásáraEgy évvel ezelőtt, mi is gyűjtögettük az infot.
Ha valaki kisebb TEA főzőt, akart az Én voltam. Sőt olyan kézi rázogatót is láttam.
Gondoltam vidékre parasztnak jó lesz.
A sok.-sok töprengés után úgy döntöttem, hogy lemásolom a már működőt.
Mire működni kezdett, addigra megtudtam, hogy:
Ha süt a nap nem jó,
ha fúj a szél szintén tózse. ha hideg van az a baj, ha túl meleg az sem jó.
A főzést hasonló hőmérsékleten kell végezni, mint amikor 2 bár nyomáson kijuttatjuk a "talajra".
Ha ott nincs a baciknak megfelelő ennivaló, akkor éhen halnak.
Valamikor valahol nem Te írtad, hogy sok istállótrágyád van.
Ha igen, akkor minek ilyen kis tétellel akarsz foglalkozni?
Egy kora reggel már írtam, hogy Magyarországon ebben Netparaszt a legjobb.
(csak elment a Net és nem ismételtem meg).
Ezt meg is beszéltem az Agrárteenéger-rel.
Vagy ha mégsem, akkor a többi ügyesen rejtőzködik.
Többen nélküle eljutottak egy szintre, ami után még több ismeret szükséges.
Ha beszélsz ÖKO gazdával, náluk is sok változás végbe ment a talaj élettel.
Írtad hogy van mikroszkópod. Az ott látottakat hogyan rögzíted?
Mert ugye mindig találni olyat, amit nem tud az ember lánya beazonosítani.
Ezeket hova küldöd beazonosításra?
Ma gyűjtögettünk pár infót a komposzt teáról, hát itt van még pár hasznos érdekesség :)
Lacto Preparation
Fish Fertilizer Preparation
Válasz Agrárteenager #4970. hozzászólásáraErre gondoltam én is.
Válasz emcett #4969. hozzászólásáraLehet félreértetted, normál gyomirtókat, gombaölőket és ha kell rovarölőket is használok. Búzám volt eddig, az árpa egyszerűbb, a naprát meg a repcét egyszerűen nem szeretem inkább szója.
Válasz Agrárteenager #4967. hozzászólásáraAkkor végül is indokolt esetben használsz vegyszereket.
Köszönöm a válaszod!
Egyébként búzát, repcét, napraforgót miért nem termesztesz?
Válasz ata0 #4955. hozzászólásáraAki csapadékos évben kezd ilyennel az tapsol örömében mert működik és faxa meg minden, aki meg aszályban annak többé eszébe sem jut ilyesmi.
Szerintem a kukorica bármelyik társnövényt megsínylené de keményen.
Ha vettek valamit sorközé azt úgy, hogy gyökérváltás után legyen a kukorica, mert ha ez előtt megfogatod akkor arra az évre 100% hogy lőttek az aratásnak...
Válasz emcett #4966. hozzászólásáraMegpróbálok röviden válaszolni, az alap technológiát mindenkinek a specifikus körülményeihez kell igazítani, recept nincs csak keretrendszer.
Az eketalpat és a káros tömörödést lazítóval tudod megszüntetni, ezek nagyobb kárt okoznak mint a lazítós bolygatás, szondázni kell a talajt és figyelni, ha indokolt beavatkozni.
A vetésforgónál, mivel én 50 ha alatt vagyok 3 növényem van, a gyengébb területeken kukorica-árpa, a jobbakon kukorica-szója van, az árpa után tudok takarónövényezni és a szója után is. Nincs megkötés, minél több növény van a forgóban annál jobb.
Ha indokolt beavatkozok glifozáttal a tarlón, vagy a tavasziak előtt pre-poszt. Általános vegyszereket használok, algakészítményt gabonára, semmi egyebet.
Válasz Agrárteenager #4965. hozzászólásáraSzia!
Ahogy követem a fórumot, látom, hogy Te már elkezdted ezt a dolgot a gyakorlatban is. Lenne néhány kérdésem:
1. Azt írta régebben Netparaszt, hogy talán úgy érdemes elkezdeni ezt a technológiát, hogy kalászos aratása után mélylazítás, utána takarónövény vetése, stb. Viszont azt is olvastam, hogy a cél a minimális bolygatás, hogy ne tegyük tönkre az időközben kialakuló micélium-telepeket, baktériumok által kialakított talajéletet. Ennek tükrében mikor lehet indokolt a mélylazítás, és nem okozok-e vele nagyobb kárt, mintha a TR lazítaná a talajom?
2. Írtad a megfelelő vetésforgót. Ez mit takar a gyakorlatban általános szántóföldi kultúrákat (kalászos, repce, napra, kukorica, szója, olajtök) figyelembe véve?
3. A gyomirtást és a károkozók és kórokozók elleni védekezést hogy lehet megoldani az első időkben az átállás alatt, illetve a továbbiakban? Elméletileg használhatóak-e a hagyományos művelésben alkalmazott növényvédőszerek, lombtrágyák, vagy a gyakorlatban van-e egyáltalán szükség rájuk?
Türelmedet és segítségedet előre is köszönöm!
Válasz Bence. #4964. hozzászólásáraTalajkímélő minimális szántás nélküli művelés, ha szükséges mélylazítás, megfelelő vetésforgó, mulcshagyás és mivel Akg-s voltam zöldtrágyahasználat, sajnos nem keverékekkel az a része most indult. Röviden ennyi, komposzt teát nem szórtam.
Válasz Agrárteenager #4907. hozzászólásáraJó volt nagyon, mi voltunk azok az úgymond helyi gazdák apámmal akik nem mentek haza :D . Ám nem mondom, hogy kevesebb kérdéssel tértem haza mint, jöttem. Nagyon szépek az eredményeid, de ezt megfelelő géphasználattal és takarónövényekkel érted, vagy használtad a forumon sokat taglalt komposzt teát is?
Válasz Netparaszt #4919. hozzászólásáraTavaly elött volt a pocok invázio akkor nállam 1 hekin 1-2 kolonia ha lehetett de azon összel a madarak nagyon elszaporodtak tavaly nyomuk sem volt és most sincsen ugyhogy én is a fasorok visszatelepitésére szavazok és a rokákat védem mert akik lelövik nem tudják hogy mit is csinálnak ! Mondjuk a foxikkal nem nagyon jönnek ki de megosztoznak a férgezéskor volt hogy a lucernában egyszerre vadászott 3 foxi meg egy roka
Válasz Praetor #4911. hozzászólásáraNem jó, a nemnormális szomszéd egyből lövöldözik rájuk. Az a baj, hogy belterületről van szó, de csak papíron belterület, mert gyakorlatban több a tehén meg a lucernaföld mint a lakó.
Nagyfaterom mondta h nálunk (zala nyugati széle) a tsz időben próbálták a here vetést kukorica sorba második huzatáskor szórták bele. Ha jól emlékszik akkor fehér here volt. Sajnos az eredmenyekrol nem tud semmit..... De gondolom h nem lehetett fényes mert azt mondta h csak egy évben próbálták..... Lehet h rosszul csinalták v eleve az ötlet halott :) Majd még érdeklődöm az akkori tsz dolgozoktól ;)
Válasz ata0 #4955. hozzászólására"Igazából indikátorok és ha lenne rá tudásunk (nemsoká lesz is)akkor tudni fogjuk min kéne változtatni vagy mi hiányzik a talajnak."
Létezik erre is könyv, Gérard Ducerf követte el ékes gall nyelven (L'encyclopédie des plantes bio-indicatrices alimentaires et médicinales: Guide de diagnostic des sols, durván fordítva "Bioindikátor élelmiszer- és gyógynövények enciklopédiája: Talajdiagnosztikai kézikönyv"). Megtalálható, hogy melyik növény milyen talajállapotot vagy problémát jelez, mit akkumulál stb.
Az érdem Netparaszté, ő hívta fel rá a figyelmemet - ha a nyelv nem rettent el és a beszerzésében szeretnétek segítséget, írjatok kérlek privátban. 3 kötet, 400-400 oldal, az esős februári napokra tökéletes.
A parlagfű adatlapja például így néz ki:
Válasz fida91 #4956. hozzászólásáraa lucerna nem víztakarékos növény,kivégzi a kukoricát ha benne hagyják.
Válasz szanberg #4924. hozzászólásáraIgazából nem a nitrogén miatt gondoltam ki ezt a lucernás történetet.
Inkább a növényi fedettség és biodiverzitás miatt és gyomelnyomás és még azért mert 2évig biztos működne a dolog de lehet tovább is nem kéne annyit vesztegetni takarónövényeket de végül még azzal is lehetne gazdagítani de legalább lenne egy állandó borítottság a lucernának köszönhetően.
HA belekezdek részletesen dokumentálni fogom
Túlzott gyomosodástól nem tartok.egyébként bioban vagyunk szóval gyomirtás részével nem igen kell foglalkoznom.Javuló talajnál és ha a felszíni turkálások egyre kevesebbek akkor a gyomprobléma igen elenyészővé válik ezt már én is tapasztaltam.
Ha megfigyeled a természetet is akár elhagyott területeket minden évben változik a növényi borítottság és pár éven belül attól függ milyen volt a terület a vége az mindig a fűfélék.
Ebből arra lehet következtetni hogy minden egyes növénynek meg van a szerepe.
Igazából indikátorok és ha lenne rá tudásunk (nemsoká lesz is)akkor tudni fogjuk min kéne változtatni vagy mi hiányzik a talajnak.