Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Amiről már korábban írtam: 2,8 ha, aminek a fele Talajmegújító Mezőgazdaság topik szerint. (Netparaszt Technológia).
Nyolc hektár, ami sok-sok éve nem volt művelve.
1 ha szikes terület a Hortobágy peremén.
Ha gondolod akkor a Békéssámsoni területet is benevezem (a tieddel közösen), hogy az ottani földszomszédok is lássák érdemes, vagy nem érdemes megtanulni és átállni a Netparaszt Technológiára.
Válasz ata0 #4437. hozzászólásáraJó gép, nem kever, aszongya 28 centire dolgozik, a szögét kellene megtudni a kopizáshoz, de az állítható talajbahatolási szögűnél még a keverés mértékét is lehetne variálni. A 80 kehes lóhoz, ami rendelkezésre áll, ezek sztem szélesek 50es Arany féle kötöttségű talajokon. Nem bírja el a gép szélességét ilyen mélységben. Amúgy grat az expos előadáshoz, mesélj a hangulatról.
Válasz Berente Antal #4433. hozzászólásáraSzerintem jó az a fronton lévő cucc.de nélküle is menne a történet.
A lényege az hogy előmunkálja a felső talaj szelvényt.
de hogy lázító kést miért rakott oda is azt nem értem.
nyög neki lovacska az látszik
Én nem látok benne semmi nagy extrát.
az én lazítómról is ha leveszem a szárnyakat akkor tudja ugyanezt.
jó annyi a különbség hogy yeomannak hosszabb az orra. de a lényege az hogy egyenes a szár ezért nem hoz fel semmit.csak ennél is meg az enyémnél is a nagy lóerő igény az amiért nem tetszik.
Válasz Marti Miklós #4425. hozzászólására Ha találsz olyan eszközt, ami kevésbé bolygat középmély művelésnél, mint a grubber, oszd meg kérlek. A vékony szárú,emelőhatású eszköz volna a legjobb, de olyat még nem láttam, csak mélylazítóban.
Az rtt a precíz mélységtartás és kis méret miatt preferálom, így könnyű és kompakt eszközzel lehet aprítani a szármaradványt és sekélyen bekeverni.
Lehet jól szántani, nálam is dolgozott öreg, aki után szinte sík volt a határ, de általában a szíjhasogatást látom, amerre csak járok. Az öreg meg lelépett a németekhez egy kisgazdaságba negyven év tsz után havi 2000 euro kosztkvártélyért.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraKevesebb talajzavarás, ok. De a grubber kever, mint a fagyigép (keskeny késsel is sztem). Ha fejlesztek még ebbe az irányba (a próbaparcella eredményei alapján) akkor is az ekefejek helyére tennék kisebb egyenes lazítókéseket,amelyek csak emelik és roppantják a talajt. A másik a rövidtárcsa, amit nem értek, mert a gömbsüveg lapú és hasonló kiosztású x tárcsa sem dolgozik lényegileg másképp. Az egyeneslapú rt az persze egészen más.
Egykori szántóversenyzőként pedig azt gondolom, hogy a képeiden látható tevékenység nem szántás, hanem a föld hátából való szíjhasítás. Ha szántok (nem minden áron), akkor az optimális állapotot kivárom, és elmunkálóhengerrel azonnal lezárom.
Szóval csütörtökön leszek az Agromashexpo FVM standján 15 órától. Lesz kis notill és forgatás nélküli tapasztalati bemutató a tavalyi évről és fel lehet tenni indiszkrét kérdéseket.
Jöhetnek komoly parasztok és "futtottak mégek" is, nem válogatok.
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraHa nedves év van, a fehérhere szépen működne a sorközben. Egy olyan aszályosban viszont, mint a tavalyi nem volna érdemes költeni rá.
A tölcséres kérdéssel még foglalkozom, hogy felmerült-e bárkinél ez a probléma, de jogos a gondolat
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraA zöldtrágya vetőddel tudnád szórni a sorközbe, csak 8 soronként nem lenne lenne haladós, meg sok lenne a taposási kár.
Fényképen már láttam sorkozművelőre szerelt vetőgépet
Válasz Netparaszt #4417. hozzászólásáraGyomirtás után,méteres kukoricába kiszórni a hereféléket?Következő tavaszig meghagyni?Mit csinálna a mag,ami a kukorica tölcsérbe esik??Vagy mit szólna a kukorica neki?
Válasz fida91 #4416. hozzászólására Ez a herekérdés a gyengém. Erre a bíborherére vonatkozik minden együttvetett tapasztalatom.
Láttam fehérhere sortakarással kukoricát, alexandriaival gabonát, de én csak ezzel próbáltam és ez működött. 2-3 kg/Ha volt kiszórva hektáronként.
A legnagyobb hasznát a virágzásán és a nitrogénkötésen kívül abban látom, hogy szecskázóval aratással az első eső után zöldbe borul a tarló, így megspórolja az ember a vetőmagot és vetést.
Azt utána lehet legeltetni, kaszálni a kapások vetése előtt.
Válasz Praetor #4413. hozzászólásáraBocs, ezt a vörös-bíbort állandóan keverem. Én erről beszélek: Bíborhere (Trifolium incarnatum), ez működött.
A többi here életciklusa szerintem nem passzol a gabonához, mert nyáron is viszi a vizet, ez meg elvirágzik és leszárad a kalászolás elején.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraHa búzát vetnél herekeverékkel együtt (fehér, bíbor, vörös), akkor a keveréket milyen normával szórnád, és milyen arányt állítanál be a 3 hereféle között?
A búzát kell-e növelt, vagy dupla gabona sortávra vetni?
Azt korábban említetted, hogy a búza minimum normán menjen. Ez nálunk ~230-280kg.
Együttvetés esetén a szeptember első dekádja megfelelő idő?
Bocs a sok kérdésért.
Válasz PéZé #4410. hozzászólásáraSarokköszörűvel faragd meg a szívkapát, hogy csak 6 cm széles legyen végig, mint a közepén. Hegyét rakasd fel keményfémmel, mert faragva jobban kopik.
Válasz Netparaszt #4399. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy az olajretek, mustár pohánka facélia keverék az általad leírt variációk közül melyikbe tartozik? Sajnos a pohánka már kifagyott novemberben belőle és nagymértékben a mustár dominál, amiből egy kicsit sokat sikerült vetni.A grúberos témában azt osszátok meg velem, hogy a mélyebb művelésnél érdemes a duplaszív kapát használni vagy annál is keskenyebbet?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólására A minimális talajzavarás a cél, ezért olyat érdemes választani abból is, ami nem úgy dolgozik, mint egy rosszabb eke.
Lúdtalpkapával csak sekélyen dolgozni, mélyen csak vékony kapákkal.
Egy rövidtárcsa-grubber kombinációval szépen fel lehet javítani a talajokat.
A szántásnál mindenképp jobb lesz
Válasz némedi #4403. hozzászólására A nitrát N feleslegesen sok a talajban. Ha szeretnéd, hogy az a nitrátmennyiség megmaradjon, érdemes az ilyen területekre olyan növényt vetni, ami fel is szívja és nagyobb biomasszával hasznosítja azt a nitrátmennyiséget, mint a tyúkhúr.
A keresztesvirágúak, a nagy gyökeret hozó retek és répafélék jók ilyen célra.
A növényeket meg vagy bedolgozod sekélyen vagy feleteted, így megvan a haszon.
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNálam is minden tyúkhur lett csak nem mertem kérdezni mert már annyit kérdeztem, hogy szerintem a falra másznak tőlem.
Van egy 5ha-os területem, ahol kora őszi káposztafélék után csak múcsoztam, talajmunka nem volt. Az enyhe november és decembernek köszönhetően a területen elburjánzott a tyúkhúr és a paprika paréj. Mára a paprika paréj kifagyott, de a tyúkhúr 30 cm vastagon takarja a területet.
Van-e ennek a takarásnak jelentősége? Mire utal, hogy pont ez a két gyomnövény szelektálódott ki ilyen nagy koncentrációban?
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEzen szempontok alapján akkor a grubber felejtős?, mert némelyik kevesebb mulcsot hagy, mint egy rossz eke:), másrészt mindent mindennel összekavar és a rétegrendnek is ad.
Válasz Sötét Paraszt #4398. hozzászólásáravan takart táblám tavaszra, de a keverékben egyenlőre tulnyomó többségben elfagyó növények vannak túlsúlyban, kíváncsi vagyok, hogy a kifagyú növnyek elpusztulása utn, de még a tavaszi főnövény vetése előtt mennyire fejlődnek az évelő és áttelelő komponensek...
Az idén is szerettem volna ilyet, de az időjárás elég zord volt nyáron, nem mertem július augusztusban herét telepíteni...
Válasz cimbike. #4396. hozzászólására Nem a gazdálkodásodban, csak a takarónövényes ismereteidben kételkedem a leírtak alapján.
Lehet olyan takarónövény keveréket vetni ősszel, amiből nem marad semmi talajtakarás márciusra, ráadásul a mély lukakokon keresztül még jobban kiszárad, mint a feketére művelt, télen összeállt föld.
Van olyan keverék is, amit ha élve hagysz, művelhetetlenségig képes kiszárítani a talajt a vetésig.
Lehet olyat is vetni, ami egészen vetésig vastagon takarja a talajt, mégis könnyen eldolgozható vetés előtt, ez a homokon aranyat ér.
Nekem úgy tűnik, ezekkel a különbségekkel nincs tapasztalatod, s ebből indul ki az az egész gondolat.
Válasz .Feco. #4397. hozzászólására Majd esetleg jövőre, ha lesz egy két takart táblám( nem búzáva hehe) jobban látom mi is a helyzet.
Most megkérdjük mégegysze, olyant nem fogsz csinálni idén, mint amit beágyaztá a mútkor videjót (persze nem júniusba vetve)?
Válasz Sötét Paraszt #4395. hozzászólásáranézz meg egy búzatáblát árcius végén, április elején. Nem nedvesebb semmivel sem, mint a pucér felszin, csak nyírkos. a takart talaj csak extrém csapadékos évben lesz sáros, vizes dagonyás, olyankor, amikor a szántott talajon is csak csónakázni lehet.
Ugyanakkor a búza földjét tavasszal bármikor megkaparod, földnedves, párás, míg egy szántást a szél és a direkt napsütés porossá szárít...
A kulcsszó pufferhatás. Ha kap egy esőt sokkal hamarabb mehetsz rá, mint a szántásra, ugyanakkor kiszáradni is lassabb ütemben szárad.
A talajhőmérséklet egy érdekes kérdés. Volt néhány éve, amikor április 3-án még hó borított mindent, 15-én meg már vetették a kukoricát. Ezt nagy biztonsággal nem lehet takart talajon. De ez egyszeri dolog volt, erre nem lehet, és nem is szabad készülni. A mai éghajlati viszonyok között a mi földrajzi magasságunkban inkább az igaz, hogy a talaj a vetési hőmérsékletet sokkal hamarabb eléri, minthogy volna értelme vetni. Ezért van az, hoyg aki csak hőmérsékletet méreget, van hogy március végén már veti a forgót, extrém esetben a kukoricát. (néhny éve a DOW hidegtűrő kukoricáit vetették kisérletként március közepén is, 6 fokos talajba). Aztán kiderül hogy mit hoz az április. Ha április végére 20-25 fokok vannak akkor az nyert aki megkockáztatta a nagyon korai vetést, mert a többieknek úgy kiszárad a talaj, hogy kelési problémáik lesznek (itt akár 16-18 C-os talajhő is kialakulhat, ami már határeset káros...) ha viszont bejön egy áprilisi hideg esős idő, akkor a korai fecskék bexopták, és az járt jobban aki nem kapkodott. Talajtakarás esetén ez a hatás pufferolódik: egy nagyon forró száraz április esetén marad nedves talajod későbbre is, ha viszont van egy hirtelen lehűlés az nem közvetlenül éri a talajfelszint, és mérsékli a streszt. Szerintem.
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólásáraÉn kB 8-10 év probalgatom a forgatasnelkuliseget, a minimum muvelest, illetve a direktvetest a saját talajaimon, azok sajataossagaval, illetve a saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Ebben te ketelkedsz? Te mennyi ideje próbálkozol? Ne arra vagyok kíváncsi ahol mas f*szaval vered csalant, hanem a saját tapasztalataidra. Vagy legalábbis ahol minden egyes művelet ott voltál.
Tudod én is nézem a youtubeon az amerikai videókat, de azok egye teruleteken nem működnek. Nekem is vannak jóindulatú talajaim, ahol bármit elkovetsz nem tudsz hibazni. Az igazi réti talaj nem ilyen. Meg fogom emelni a kapalom, ha a k k belvizjarta talajokon is mukodik az elmelet! Kiserletezni persze lehet és kell is! De kijelentgetni nagyon nagy dolgokat, az elég nagy merészség!
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólására C mester egy szóval nem mondta, hogy úgy van, csak aztata gondolja.
A talajtakaró mulcs vagy növíny véd a kiszáradástó meg a főmelegedístő is, akkó nincsen valahó valami ellentmondás a vetésidőve ?
Csak Fecó mester hegyi vetéses videója miatt kérdjük.?
Válasz cimbike. #4392. hozzászólására Nemár, hányszor kell még elmondani?
Az még nem baj, hogy valamiről nem tudsz, valamit nem ismersz. Az már nagyobb baj, hogy általad nem ismert dolgokról tényként beszélsz.
A legnagyobb meg talán az, hogy meg sem hallgatod azt, aki már jöval több olyat látott, amit te nem, ráadásul gyakorlati tapasztalat mellett tudományos kutatások pontos méréseivel igazolja, hogy nem valós a gondolatod.
A tényekkel ne vitatkozzunk már, ha lehetőséged van meg is tanulni azokat.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraEn is ugy gondolom, hogy takarassal kitolodhaz a vetesido. Egyszeruen nem tud kiszaradni a talajfelszin. Vannak evek, hogy még igy is nehezen, hogy takaratlan.
Válasz papa maci #4387. hozzászólására Az én szempontom a lazító kiválasztásánál, hogy az eszköz éppen átdolgozza a talajszelvényt, amiben húzom. Se többet ne dolgozzon, se kevesebbet, a munkaintenzitása pont megfelelő legyen a legkisebb mértékű zavaráshoz.
Ahogy nézem, közepes kötöttségű talajokig a szárnyak nélküli lazító is szép munkát végez, minimális lóerőigénnyel a szárnyasokhoz képest.
Bizonyos talajoknál nem előnyös a szárnyas, emelő hatású eszköz sem.
Én először kölcsönkérnék vagy bérelnék a környéken olyan lazítót, amilyet szeretnék, húznék néhány sort, aztán megásnám a munkáját.
Akkor dolgozik jól, ha az eszköz művelési mélységében folyamatos az átdolgozott szelvény, kialakult a roppantott pórustér, de minél kevésbé vannak összekeverve a talajszintek.
Ilyet létre lehet hozni egy olyan vékony késes lazítóval is, megfelelő kapaosztással, amely a szárnyas lazító felét kéri erőben.
15323 hozzászólás
Válasz Radocz #4441. hozzászólásáraA második linkre kattintva, mindig újra indul a pc-m.(
Válasz Mf-es? #4440. hozzászólásáraMi szerdától 3 kísérleti parcellán nem szántunk.
Amiről már korábban írtam: 2,8 ha, aminek a fele Talajmegújító Mezőgazdaság topik szerint. (Netparaszt Technológia).
Nyolc hektár, ami sok-sok éve nem volt művelve.
1 ha szikes terület a Hortobágy peremén.
Ha gondolod akkor a Békéssámsoni területet is benevezem (a tieddel közösen), hogy az ottani földszomszédok is lássák érdemes, vagy nem érdemes megtanulni és átállni a Netparaszt Technológiára.
http://www.agrofutura.ch/dienstleistungen
http://www.agrofutura.ch/dienstleistungen
Ha valaki hozzám hasonlóan nem ért a szóból, csak a képekből, azok megtalálhatják magyarul is.
http://www.agrofutura.hu/
http://www.agrofutura.hu/
Válasz tuto1 #4438. hozzászólásáraHogy zárult a vita?Ki maradt felül?Szántunk,nem szántunk?
Valaki csinált videót??
Válasz ata0 #4437. hozzászólásáraJó gép, nem kever, aszongya 28 centire dolgozik, a szögét kellene megtudni a kopizáshoz, de az állítható talajbahatolási szögűnél még a keverés mértékét is lehetne variálni. A 80 kehes lóhoz, ami rendelkezésre áll, ezek sztem szélesek 50es Arany féle kötöttségű talajokon. Nem bírja el a gép szélességét ilyen mélységben. Amúgy grat az expos előadáshoz, mesélj a hangulatról.
Engem az agrisem és a fontana munkája győzött meg a minimális talaj mozgatásról
https://www.youtube.com/watch?v=67-HwRNyhiM
Válasz Berente Antal #4433. hozzászólásáraSzerintem jó az a fronton lévő cucc.de nélküle is menne a történet.
A lényege az hogy előmunkálja a felső talaj szelvényt.
de hogy lázító kést miért rakott oda is azt nem értem.
nyög neki lovacska az látszik
Válasz Netparaszt #4431. hozzászólásárayeoman szerkezetet miért tartod jónak?
Én nem látok benne semmi nagy extrát.
az én lazítómról is ha leveszem a szárnyakat akkor tudja ugyanezt.
jó annyi a különbség hogy yeomannak hosszabb az orra. de a lényege az hogy egyenes a szár ezért nem hoz fel semmit.csak ennél is meg az enyémnél is a nagy lóerő igény az amiért nem tetszik.
Válasz Netparaszt #4431. hozzászólására
Ezt láttam.
Válasz Netparaszt #4432. hozzászólásáraÉn a fronton levő felszerelést elhagynám... Mit gondoltok?
Válasz ata0 #4430. hozzászólására Nem rossz valóban.
Válasz Bigiboy77 #4428. hozzászólására Ilyesmit láttam a metalwolfnál is tán, de ez kissé túlkapásnak tűnik.
Igazából talán a Yeoman plow néven ismert eszköz volna legközelebb az elvárt funkcióhoz.
Válasz Bigiboy77 #4428. hozzászólásáraTetszik ez a szerkezet.
https://www.youtube.com/watch?v=fsdC6jnRqWo
Válasz Bigiboy77 #4428. hozzászólásárahttp://www.fontanasrl.com/index-eng.aspx
Válasz Netparaszt #4427. hozzászólásáraEn mar lattam olyasmi eszkozt kepen, mint amirol irsz...
Ha valaki tud vmit az arukrol, beszerzesi lehetosegrol, vagy esetleg latta dolgozni ezeket. Ossza meg a tudasat.
Udv.
B.
Válasz Marti Miklós #4425. hozzászólására Ha találsz olyan eszközt, ami kevésbé bolygat középmély művelésnél, mint a grubber, oszd meg kérlek. A vékony szárú,emelőhatású eszköz volna a legjobb, de olyat még nem láttam, csak mélylazítóban.
Az rtt a precíz mélységtartás és kis méret miatt preferálom, így könnyű és kompakt eszközzel lehet aprítani a szármaradványt és sekélyen bekeverni.
Lehet jól szántani, nálam is dolgozott öreg, aki után szinte sík volt a határ, de általában a szíjhasogatást látom, amerre csak járok. Az öreg meg lelépett a németekhez egy kisgazdaságba negyven év tsz után havi 2000 euro kosztkvártélyért.
Válasz Netparaszt #4424. hozzászólásárahttp://itthon.hu/documents/14147858/24068735/AGROmashEXPO.pdf/9d294c14-c8b6-48c2-adc2-d4a22801c83e
http://itthon.hu/documents/14147858/24068735/AGROmashEXPO.pdf/9d294c14-c8b6-48c2-adc2-d4a22801c83e
"15-17 óra között írták az időpontot."
A kezdés biztos, a vége minden nap 16 óra.
Ha nem jön a takarító, akkor lehet akár zárásig maradni az érdeklődőknek.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraKevesebb talajzavarás, ok. De a grubber kever, mint a fagyigép (keskeny késsel is sztem). Ha fejlesztek még ebbe az irányba (a próbaparcella eredményei alapján) akkor is az ekefejek helyére tennék kisebb egyenes lazítókéseket,amelyek csak emelik és roppantják a talajt. A másik a rövidtárcsa, amit nem értek, mert a gömbsüveg lapú és hasonló kiosztású x tárcsa sem dolgozik lényegileg másképp. Az egyeneslapú rt az persze egészen más.
Egykori szántóversenyzőként pedig azt gondolom, hogy a képeiden látható tevékenység nem szántás, hanem a föld hátából való szíjhasítás. Ha szántok (nem minden áron), akkor az optimális állapotot kivárom, és elmunkálóhengerrel azonnal lezárom.
Válasz Mf-es? #4423. hozzászólására Nem tudom, meglepi lesz nekem is, ki lesz ott és miért. 15-17 óra között írták az időpontot.
Válasz Netparaszt #4422. hozzászólásáraValami fejes lesz?Mondjuk gyuricza,mint vitapartner?Meddig tart?
Szóval csütörtökön leszek az Agromashexpo FVM standján 15 órától. Lesz kis notill és forgatás nélküli tapasztalati bemutató a tavalyi évről és fel lehet tenni indiszkrét kérdéseket.
Jöhetnek komoly parasztok és "futtottak mégek" is, nem válogatok.
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraHa nedves év van, a fehérhere szépen működne a sorközben. Egy olyan aszályosban viszont, mint a tavalyi nem volna érdemes költeni rá.
A tölcséres kérdéssel még foglalkozom, hogy felmerült-e bárkinél ez a probléma, de jogos a gondolat
Válasz Mf-es? #4418. hozzászólásáraA zöldtrágya vetőddel tudnád szórni a sorközbe, csak 8 soronként nem lenne lenne haladós, meg sok lenne a taposási kár.
Fényképen már láttam sorkozművelőre szerelt vetőgépet
Válasz Netparaszt #4417. hozzászólásáraGyomirtás után,méteres kukoricába kiszórni a hereféléket?Következő tavaszig meghagyni?Mit csinálna a mag,ami a kukorica tölcsérbe esik??Vagy mit szólna a kukorica neki?
Válasz fida91 #4416. hozzászólására Ez a herekérdés a gyengém. Erre a bíborherére vonatkozik minden együttvetett tapasztalatom.
Láttam fehérhere sortakarással kukoricát, alexandriaival gabonát, de én csak ezzel próbáltam és ez működött. 2-3 kg/Ha volt kiszórva hektáronként.
A legnagyobb hasznát a virágzásán és a nitrogénkötésen kívül abban látom, hogy szecskázóval aratással az első eső után zöldbe borul a tarló, így megspórolja az ember a vetőmagot és vetést.
Azt utána lehet legeltetni, kaszálni a kapások vetése előtt.
Válasz Netparaszt #4414. hozzászólásáraKöszönöm. A bíborherét milyen vetőmag mennyiséggel tennéd a búza mellé?
Mikor lenne az ideális vetési idő?
Válasz Praetor #4413. hozzászólásáraBocs, ezt a vörös-bíbort állandóan keverem. Én erről beszélek: Bíborhere (Trifolium incarnatum), ez működött.
A többi here életciklusa szerintem nem passzol a gabonához, mert nyáron is viszi a vizet, ez meg elvirágzik és leszárad a kalászolás elején.
Válasz Netparaszt #4409. hozzászólásáraHa búzát vetnél herekeverékkel együtt (fehér, bíbor, vörös), akkor a keveréket milyen normával szórnád, és milyen arányt állítanál be a 3 hereféle között?
A búzát kell-e növelt, vagy dupla gabona sortávra vetni?
Azt korábban említetted, hogy a búza minimum normán menjen. Ez nálunk ~230-280kg.
Együttvetés esetén a szeptember első dekádja megfelelő idő?
Bocs a sok kérdésért.
Most(is) lesz a DoQ-n 14:30 kor az a porviharos adás..... ha valakit esetleg.....
Válasz PéZé #4410. hozzászólásáraSarokköszörűvel faragd meg a szívkapát, hogy csak 6 cm széles legyen végig, mint a közepén. Hegyét rakasd fel keményfémmel, mert faragva jobban kopik.
Válasz Netparaszt #4399. hozzászólásáraAzt szeretném kérdezni, hogy az olajretek, mustár pohánka facélia keverék az általad leírt variációk közül melyikbe tartozik? Sajnos a pohánka már kifagyott novemberben belőle és nagymértékben a mustár dominál, amiből egy kicsit sokat sikerült vetni.A grúberos témában azt osszátok meg velem, hogy a mélyebb művelésnél érdemes a duplaszív kapát használni vagy annál is keskenyebbet?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólására A minimális talajzavarás a cél, ezért olyat érdemes választani abból is, ami nem úgy dolgozik, mint egy rosszabb eke.
Lúdtalpkapával csak sekélyen dolgozni, mélyen csak vékony kapákkal.
Egy rövidtárcsa-grubber kombinációval szépen fel lehet javítani a talajokat.
A szántásnál mindenképp jobb lesz
Válasz nyilasmisi1 #4404. hozzászólására Szerintem a kérdésekkel semmi gond nincs, azért van a fórum.
Válasz némedi #4403. hozzászólására A nitrát N feleslegesen sok a talajban. Ha szeretnéd, hogy az a nitrátmennyiség megmaradjon, érdemes az ilyen területekre olyan növényt vetni, ami fel is szívja és nagyobb biomasszával hasznosítja azt a nitrátmennyiséget, mint a tyúkhúr.
A keresztesvirágúak, a nagy gyökeret hozó retek és répafélék jók ilyen célra.
A növényeket meg vagy bedolgozod sekélyen vagy feleteted, így megvan a haszon.
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraSok a N a területen. A tyúkhúr elég jó takarónövény, jól takar, kevés vizet fogyaszt .
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNitrogénbőséget jelzi a tyukhúr
Válasz némedi #4403. hozzászólásáraNálam is minden tyúkhur lett csak nem mertem kérdezni mert már annyit kérdeztem, hogy szerintem a falra másznak tőlem.
Van egy 5ha-os területem, ahol kora őszi káposztafélék után csak múcsoztam, talajmunka nem volt. Az enyhe november és decembernek köszönhetően a területen elburjánzott a tyúkhúr és a paprika paréj. Mára a paprika paréj kifagyott, de a tyúkhúr 30 cm vastagon takarja a területet.
Van-e ennek a takarásnak jelentősége? Mire utal, hogy pont ez a két gyomnövény szelektálódott ki ilyen nagy koncentrációban?
Válasz Marti Miklós #4401. hozzászólásáraSzerintem a gruber itt a sekély műveléshez kellene... Mert nem (teljesen)feketére művel, mint a tárcsa, hanem kever...
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEzen szempontok alapján akkor a grubber felejtős?, mert némelyik kevesebb mulcsot hagy, mint egy rossz eke:), másrészt mindent mindennel összekavar és a rétegrendnek is ad.
Válasz Sötét Paraszt #4398. hozzászólásáravan takart táblám tavaszra, de a keverékben egyenlőre tulnyomó többségben elfagyó növények vannak túlsúlyban, kíváncsi vagyok, hogy a kifagyú növnyek elpusztulása utn, de még a tavaszi főnövény vetése előtt mennyire fejlődnek az évelő és áttelelő komponensek...
Az idén is szerettem volna ilyet, de az időjárás elég zord volt nyáron, nem mertem július augusztusban herét telepíteni...
Válasz cimbike. #4396. hozzászólására Nem a gazdálkodásodban, csak a takarónövényes ismereteidben kételkedem a leírtak alapján.
Lehet olyan takarónövény keveréket vetni ősszel, amiből nem marad semmi talajtakarás márciusra, ráadásul a mély lukakokon keresztül még jobban kiszárad, mint a feketére művelt, télen összeállt föld.
Van olyan keverék is, amit ha élve hagysz, művelhetetlenségig képes kiszárítani a talajt a vetésig.
Lehet olyat is vetni, ami egészen vetésig vastagon takarja a talajt, mégis könnyen eldolgozható vetés előtt, ez a homokon aranyat ér.
Nekem úgy tűnik, ezekkel a különbségekkel nincs tapasztalatod, s ebből indul ki az az egész gondolat.
Válasz .Feco. #4397. hozzászólására Majd esetleg jövőre, ha lesz egy két takart táblám( nem búzáva hehe) jobban látom mi is a helyzet.
Most megkérdjük mégegysze, olyant nem fogsz csinálni idén, mint amit beágyaztá a mútkor videjót (persze nem júniusba vetve)?
Válasz Sötét Paraszt #4395. hozzászólásáranézz meg egy búzatáblát árcius végén, április elején. Nem nedvesebb semmivel sem, mint a pucér felszin, csak nyírkos. a takart talaj csak extrém csapadékos évben lesz sáros, vizes dagonyás, olyankor, amikor a szántott talajon is csak csónakázni lehet.
Ugyanakkor a búza földjét tavasszal bármikor megkaparod, földnedves, párás, míg egy szántást a szél és a direkt napsütés porossá szárít...
A kulcsszó pufferhatás. Ha kap egy esőt sokkal hamarabb mehetsz rá, mint a szántásra, ugyanakkor kiszáradni is lassabb ütemben szárad.
A talajhőmérséklet egy érdekes kérdés. Volt néhány éve, amikor április 3-án még hó borított mindent, 15-én meg már vetették a kukoricát. Ezt nagy biztonsággal nem lehet takart talajon. De ez egyszeri dolog volt, erre nem lehet, és nem is szabad készülni. A mai éghajlati viszonyok között a mi földrajzi magasságunkban inkább az igaz, hogy a talaj a vetési hőmérsékletet sokkal hamarabb eléri, minthogy volna értelme vetni. Ezért van az, hoyg aki csak hőmérsékletet méreget, van hogy március végén már veti a forgót, extrém esetben a kukoricát. (néhny éve a DOW hidegtűrő kukoricáit vetették kisérletként március közepén is, 6 fokos talajba). Aztán kiderül hogy mit hoz az április. Ha április végére 20-25 fokok vannak akkor az nyert aki megkockáztatta a nagyon korai vetést, mert a többieknek úgy kiszárad a talaj, hogy kelési problémáik lesznek (itt akár 16-18 C-os talajhő is kialakulhat, ami már határeset káros...) ha viszont bejön egy áprilisi hideg esős idő, akkor a korai fecskék bexopták, és az járt jobban aki nem kapkodott. Talajtakarás esetén ez a hatás pufferolódik: egy nagyon forró száraz április esetén marad nedves talajod későbbre is, ha viszont van egy hirtelen lehűlés az nem közvetlenül éri a talajfelszint, és mérsékli a streszt. Szerintem.
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólásáraÉn kB 8-10 év probalgatom a forgatasnelkuliseget, a minimum muvelest, illetve a direktvetest a saját talajaimon, azok sajataossagaval, illetve a saját tapasztalataimat osztom meg veletek. Ebben te ketelkedsz? Te mennyi ideje próbálkozol? Ne arra vagyok kíváncsi ahol mas f*szaval vered csalant, hanem a saját tapasztalataidra. Vagy legalábbis ahol minden egyes művelet ott voltál.
Tudod én is nézem a youtubeon az amerikai videókat, de azok egye teruleteken nem működnek. Nekem is vannak jóindulatú talajaim, ahol bármit elkovetsz nem tudsz hibazni. Az igazi réti talaj nem ilyen. Meg fogom emelni a kapalom, ha a k k belvizjarta talajokon is mukodik az elmelet! Kiserletezni persze lehet és kell is! De kijelentgetni nagyon nagy dolgokat, az elég nagy merészség!
Válasz Netparaszt #4393. hozzászólására C mester egy szóval nem mondta, hogy úgy van, csak aztata gondolja.
A talajtakaró mulcs vagy növíny véd a kiszáradástó meg a főmelegedístő is, akkó nincsen valahó valami ellentmondás a vetésidőve ?
Csak Fecó mester hegyi vetéses videója miatt kérdjük.?
Válasz Netparaszt #4391. hozzászólásáraEz igaz, én a helyi tapasztalatok alapján írtam a szárnyas verziót.
Válasz cimbike. #4392. hozzászólására Nemár, hányszor kell még elmondani?
Az még nem baj, hogy valamiről nem tudsz, valamit nem ismersz. Az már nagyobb baj, hogy általad nem ismert dolgokról tényként beszélsz.
A legnagyobb meg talán az, hogy meg sem hallgatod azt, aki már jöval több olyat látott, amit te nem, ráadásul gyakorlati tapasztalat mellett tudományos kutatások pontos méréseivel igazolja, hogy nem valós a gondolatod.
A tényekkel ne vitatkozzunk már, ha lehetőséged van meg is tanulni azokat.
Válasz .Feco. #4364. hozzászólásáraEn is ugy gondolom, hogy takarassal kitolodhaz a vetesido. Egyszeruen nem tud kiszaradni a talajfelszin. Vannak evek, hogy még igy is nehezen, hogy takaratlan.
Válasz papa maci #4387. hozzászólására Az én szempontom a lazító kiválasztásánál, hogy az eszköz éppen átdolgozza a talajszelvényt, amiben húzom. Se többet ne dolgozzon, se kevesebbet, a munkaintenzitása pont megfelelő legyen a legkisebb mértékű zavaráshoz.
Ahogy nézem, közepes kötöttségű talajokig a szárnyak nélküli lazító is szép munkát végez, minimális lóerőigénnyel a szárnyasokhoz képest.
Bizonyos talajoknál nem előnyös a szárnyas, emelő hatású eszköz sem.
Én először kölcsönkérnék vagy bérelnék a környéken olyan lazítót, amilyet szeretnék, húznék néhány sort, aztán megásnám a munkáját.
Akkor dolgozik jól, ha az eszköz művelési mélységében folyamatos az átdolgozott szelvény, kialakult a roppantott pórustér, de minél kevésbé vannak összekeverve a talajszintek.
Ilyet létre lehet hozni egy olyan vékony késes lazítóval is, megfelelő kapaosztással, amely a szárnyas lazító felét kéri erőben.