Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR413.74 FtUSD396.67 FtCHF443.85 FtGBP498.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólására Próbálj megegyezni velük, hogy hagyják békén a földjeidet. Én is ezt teszem most, ez a feltételem, hogy aláírjuk a társaságnak a földhasználatot. Ha nem megy, akkor senki nem látta, hogy hova lettek a csapdák. A madarak is el tudnak hullani rejtélyes betegségektől. De eddig ne jusson a helyzet.
Válasz .Norbert #4332. hozzászólására Nem taszítja, fordítva működik. A virágzásig meghagyott növény nagyon jó otthont biztosít a kártevők parazitáinak, mint pl. a petefürkész darazsak.
Én ezért alkalmaztam már akkor virágzó sávokat a földem körül, amikor az AKG-ban még nem is hallottak róla. Ez most belekerült az új AKG-ba, a legjobb vállalás az egészben.
Nálam a növénykárosítók, mint a fehérítő a megjelenése után a szemem láttára tűnt el.
A lényeg szerintem az egymástól maximum 60 méterre húzódó, állandó virágzó sávok, 3-6 méter közötti szélesség elég. Azért 60 mert a petefürkészek általában 30 m körüli távolságokat repülnek a fészektől. Fontos, hogy mindig virágozzon valami, mert amikor a paraziták nem találnak rovart, általában a virágporon élnek. A virágok változatossága is fontos, mert pl a somkóró apró virágaira jobban jönnek a mikroméretű darazsak, amelyek a nagyobb virágokon ritkán fordulnak meg.
No mindegy, erről is van sok olvasnivaló máshol, hosszú a téma.
Gondolkodom, hogy 4 éve nem szántott kuk-árpa-kuk-árpa előveteményű réti földet, ha aratás után közvetlenül lazítózom, glifózom majd magágyat készítek petrezselyemnek, az működhet? Elég jó indikátornövény lenne.
Válasz Netparaszt #4331. hozzászólásáraSzia! A tavalyi kecskeméti előadás óta gondolkodom és most beugrott valami... Igazi kiskunsági homok (Soltvadkert, Bócsa,...), a humusztartalom szerintem 0 és -1 között lehet. Mi a véleményed, ha megszórnám nyár fűrészporral a területet?
Válasz Netparaszt #4285. hozzászólásáraCsak az a baj hogy a vadászok mellettem nevelik a fácánjaikat madarakat elzavarják rókát kilövik csapdában 15ha-on 3 róka csapda. Igy mit lehetne kezdeni?
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásáraBocs az OFF-ért. A Tolna megyei rendezvényre jelentkezőknek automatikusan rendelek ebédet, ez egy éttermi bográcsgulyás ami 1000 ft-ba fog kerülni. A jelentkezők nagy száma miatt nem tudom vállalni az étkezési igény nyilvántartását.
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólására Minden pontban igazad van.
Egy jó minimum és notillben viszont olyan gyorsan bomlik a szár, hogy nem túl látványos a kép.
Ez a kép viszont jó szemfelnyitó, mert ritkán lát ilyet bárki is.
Válasz .Szabi. #4324 A vetésforgó alapvető fontosságú, ezen nem érdemes vitázni.
Viszont van egy olyan jelenség, amit fertőzéselnyomó talajnak, széleskörűbben alkalmazva fertőzéselnyomó környezetnek hívnak.
Ezeknél a kórokozók és kártevők megjelenése már nem okoz gazdasági kárt.
Ennek megteremtése a legnagyobb célom.
Írtam példát már ilyenre, 25 éve monokultúrás, notill kukoricát, lucerna sorköztakarással.
A kísérleteknél a kártevőkkel szándékosan befertőzött területen is két héten belül nyomuk nem volt, gazdssági kárt nem okoztak.
Ilyet soha nem fog mondjuk senki látni, aki nem megfelelő ökológiai szemlélettel kezeli a területeit.
Válasz Mf-es? #4327. hozzászólásáraAz ötös lottot könnyebb megtippelni. Ha jo év van nagyrészt korrektek, ha meg xar akkor valakin úgyis csattan az ostor... Bármikor előállhat olyan, hogy épp nincs hova vinni, vagy nem ér oda a kombájn, vagy bármi történhet, sokszor keresztbe all pajszer a küllők kozott... Egy bizonyos határ utan akármilyen korrekt nem fog tudni mit kezdeni. Aki emberileg normálisan kezeli a dolgokat úgyis megpróbál kihajtani megoldást, ha meg beképzelt pökhendi fax akkor fel sem veszi a telefont ha baj van...
Válasz .Szabi. #4324. hozzászólásáraNem illendoseg kérdése, amugy is tervezetten azert nincs önmaga utan kukorica sosem... Ha tudatosan készül valaki ra, akkor nyilván tobb érteleme van.
Válasz Mf-es? #4323. hozzászólásáraMennyire lehet? Akar nagyon nagy is! Tavaly 20 mázsás csemegék is voltak, az a betakaritast sem fedezi... Nagyon kedvező elovetemeny utan egyebkenkt nem olyan nagy kockázat, kedvező évjárat eseten pedig elég szep hasznot hozhat...
Válasz m.p.gy. #4321. hozzászólásáraArukukoricat alapból egyszer sem. Csemegét kettő három alkalommal. Ha kell termeszetesen megy sima kukoricára is, száraz években gyakran kell...
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólásáraAzert abban egyezzünk meg, hogy a kukoricamoly könnyebben telel at abban a kukoricaszarban, amit részben forgatnak a talajba, ellenben a bomlásának a feltételei nem adottak. Az, hogy egy kukoricaszar elbomlik-e tavaszra egyáltalán nem biztosabb, ha kedvezőtlen körülmények között a talajba kevered, mint ha a felszínen marad, es a mikrobiológiai készlet rendelkezésre áll aerob bomlashoz.
A monokulturat messze kerüljük ugyan, de azért előfordul, mégsincs soha tobb bajunk a molyal mint bárki másnak körülöttünk...
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólásáraA GMO-t moly rezistens kuk. ra értem.Esetleg,ha nem az,akkor viszont drasztikus mennyiségű rovarölő használata felhasználás szükséges.
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraElőszőr is nem szerencsés a monokultúra.Továbbá ott a kukoricamoly kérdése.Végül pedig az,hogy ez véleményem szerint GMO kukorica az USA-ban.Röviden Ennyi.
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólására2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b)15 mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével, továbbá
d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
e) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
Válasz .Feco. #4312. hozzászólásáraKukorica után jellemzően búza menne nálam... Az foglalja el nálam a legnagyobb területet... Így a nagy fao számú nem a legjobb... Idén próbálok kuki után tavaszi sörárpát nagy komplex mt adaggal... Ha bejön megint a 60q,akkor esetleg lehet 400-as fao is...
Válasz csoppika #4303. hozzászólásárafelénk 13 éve jelen van a bogár, és régebb óta a moly. Nem a táblaszél hatástól függ, nem jellemző, hogy ez befolyásolja. Próbáltad vizsgálni a fajtát? közép- vagy hosszabb tenyészidejű fajták jellemzően toleránsabbak, mert lényegesen jobban gyökeresednek. A hosszabb tenyészidő azért sem rossz választás, mert a korábban virágzó közeli táblák elcsalják a kártevőket. Szintén jó, ha nem tartol fekete tarlót, hanem számára kedvezőtlen növények borítják a területet. A gyomok közül sokra repül, pl. acat, selyemmályva, csattanómaszlag, ha ezek borítják a táblát akkor oda intenzívebben rak tojásokat...
nem butaság a talajfertőtlenítés sem, csak alacsony dózissal, nem kell 20-30 kg force-t erőltetni, csak valami alap rovarölőt, de az azért jól jöhet...
Válasz csoppika #4303. hozzászólásáraOlyan helyen volt idén kukoricám,ahol kilóméteres körzetben 25éve egy szál sem. Igaz meg nem dőlt,de nem lehetett olyan szárat,és csövet találni amit nem rágtak.
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraAmúgy a szója mindig jól indul...csak mire a gümőknek el kéne kezdeni termelni a nitrót, hogy magas legyen a növény, na ez az ami elmarad....elfogy a víz...A 3 év alatt 2x szóját látott homokos területen csak a leglaposabb, legvizesebb placcon láttam gümőfejlődést... Haver egy "vizes" területre tette, ott szintén zenész... Itt futó zápor sosincs(elviszi a Duna), csak ha országos van, de akkor se mindig....bezzeg a szél folyton fúj...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraTavalyelőtt másik földemen 100q kuki volt, idén nem messze tőle ugyanolyan technológiával(fajtával) 30.... És megjelentek az ezen a területen sosem látott vaddisznók(nomeg a régi motorosnak számító szarvasok) is... Nem is öntöztem meg a kukoricát, mert még jobban csalja őket... Annyi szerencse, hogy csak 2 ha volt...
Felénk a kukorica normál esetben talán hoz annyit, mint a búza...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraA moly és a bogár is jelen van.... Fennáll a monokultúra, mivel valamelyik szomszédnál mindig van...szinte... kukorica... (max.3-6ha-os táblák vannak...) Egy placcomon 3 éve kukorica volt, tavaly előtt hibrid...nagyon sok volt a hattyúnyakas... tele volt bogárral... Tavaly az autópálya másik felén a Tsz-nek hibrid, szintén nagyon sok rágott volt... Ez a földem a legjobb, de fertőzött az egész sáv...
Válasz Bence. #4298. hozzászólására Van néhány cég, akik elsősorban biót és valamennyi átállásit vesznek fel, érdemes megkérdezni őket.
Általánosan jó áron bármennyit el lehet adni bióból, de érdemes olyan húzófajtát termeszteni, ami eltér a szokványostól, persze csak egyeztetés után a vevővel.
Én például ezt a magas fehérjetartalmú kukoricát termesztem: Christensen
Válasz .Feco. #4299. hozzászólására 2015 tapasztalat: Izidor szója, 2.8 T/Ha hozamot adott homokban, tenyészidőben 100 mm csapadékkal (teljes csapadék vetéstől aratásig 130 mm).
Ezt a különbséget jelenti az élő talaj.
Ezt a mondatot nem igazán értem... melyik bogárra gondolsz? a kukoricabogárra ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő, vagy a molyra, ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő?
vetésforgóba illesztve a kukorica az egyik legjobb növény amit termelhetsz: komoly biomasszát nevel, jól gyökeresedik, a vegetációs fejlődése eltér más nüványektől, nincs sem közös betegsége, sem közös kártevője a leggyakoribb haszonnővényekkel, és nem utolsó sorban kiemelkedő bevételt termel. Öngól kihagyni a vetésforgóból... a napraforgót tízszer hamarabb dobnám ki, mint a kukoricát... A szóját meg ne add fel, inkább nézd meg hol rontottad el, és javtsd ki. Én fajtakérdéssel, majd tehnológiával kezdeném az átvizsgálást, arid vidékekre más szóják valók, mint páradús délvidéki folyóvölgyekbe. a szója egyébként inkább aszálytűrő növény, mint nem, csupán a virágzása idelyén igényel párát (nem vizet).
Válasz Netparaszt #4284. hozzászólásáraKoszonom, varom a fejlemenyeket. Am de asdig is van kerdesem . Ertekesitesi reszrol, kukorica bio-kent mennyire adhato el? Egy ideje megfogant mar a fejemben a dolog es Feco is emlitette, hogy kapasbol meglehetne csinalni egy vetesszerkezetet. Tonkoly es alakor fajtak tokeletesek bio vetesre. A gyom sem jelentene akkora problemat igy es a geppark is egyszerusodne.
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
15323 hozzászólás
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólására Próbálj megegyezni velük, hogy hagyják békén a földjeidet. Én is ezt teszem most, ez a feltételem, hogy aláírjuk a társaságnak a földhasználatot. Ha nem megy, akkor senki nem látta, hogy hova lettek a csapdák. A madarak is el tudnak hullani rejtélyes betegségektől. De eddig ne jusson a helyzet.
Válasz .Norbert #4332. hozzászólására Nem taszítja, fordítva működik. A virágzásig meghagyott növény nagyon jó otthont biztosít a kártevők parazitáinak, mint pl. a petefürkész darazsak.
Én ezért alkalmaztam már akkor virágzó sávokat a földem körül, amikor az AKG-ban még nem is hallottak róla. Ez most belekerült az új AKG-ba, a legjobb vállalás az egészben.
Nálam a növénykárosítók, mint a fehérítő a megjelenése után a szemem láttára tűnt el.
A lényeg szerintem az egymástól maximum 60 méterre húzódó, állandó virágzó sávok, 3-6 méter közötti szélesség elég. Azért 60 mert a petefürkészek általában 30 m körüli távolságokat repülnek a fészektől. Fontos, hogy mindig virágozzon valami, mert amikor a paraziták nem találnak rovart, általában a virágporon élnek. A virágok változatossága is fontos, mert pl a somkóró apró virágaira jobban jönnek a mikroméretű darazsak, amelyek a nagyobb virágokon ritkán fordulnak meg.
No mindegy, erről is van sok olvasnivaló máshol, hosszú a téma.
Gondolkodom, hogy 4 éve nem szántott kuk-árpa-kuk-árpa előveteményű réti földet, ha aratás után közvetlenül lazítózom, glifózom majd magágyat készítek petrezselyemnek, az működhet? Elég jó indikátornövény lenne.
Válasz Netparaszt #4331. hozzászólásáraSzia! A tavalyi kecskeméti előadás óta gondolkodom és most beugrott valami... Igazi kiskunsági homok (Soltvadkert, Bócsa,...), a humusztartalom szerintem 0 és -1 között lehet. Mi a véleményed, ha megszórnám nyár fűrészporral a területet?
Válasz SCHLEPPER #4335. hozzászólásárafeljelenteni őket a picsába...
Válasz Netparaszt #4285. hozzászólásáraCsak az a baj hogy a vadászok mellettem nevelik a fácánjaikat madarakat elzavarják rókát kilövik csapdában 15ha-on 3 róka csapda. Igy mit lehetne kezdeni?
Válasz Agrárteenager #4333. hozzászólásáraHelyes.
Az esti beszélgetős borozgatást kéne megszervezni.
Vöröset viszek amennyit csak kell.
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásáraBocs az OFF-ért. A Tolna megyei rendezvényre jelentkezőknek automatikusan rendelek ebédet, ez egy éttermi bográcsgulyás ami 1000 ft-ba fog kerülni. A jelentkezők nagy száma miatt nem tudom vállalni az étkezési igény nyilvántartását.
Válasz Netparaszt #4330. hozzászólásáraA lucernán kívül pár ilyen kártevő "taszító" növényt tudnál még mondani
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólására Minden pontban igazad van.
Egy jó minimum és notillben viszont olyan gyorsan bomlik a szár, hogy nem túl látványos a kép.
Ez a kép viszont jó szemfelnyitó, mert ritkán lát ilyet bárki is.
Válasz .Szabi. #4324 A vetésforgó alapvető fontosságú, ezen nem érdemes vitázni.
Viszont van egy olyan jelenség, amit fertőzéselnyomó talajnak, széleskörűbben alkalmazva fertőzéselnyomó környezetnek hívnak.
Ezeknél a kórokozók és kártevők megjelenése már nem okoz gazdasági kárt.
Ennek megteremtése a legnagyobb célom.
Írtam példát már ilyenre, 25 éve monokultúrás, notill kukoricát, lucerna sorköztakarással.
A kísérleteknél a kártevőkkel szándékosan befertőzött területen is két héten belül nyomuk nem volt, gazdssági kárt nem okoztak.
Ilyet soha nem fog mondjuk senki látni, aki nem megfelelő ökológiai szemlélettel kezeli a területeit.
Válasz .Feco. #4328. hozzászólásáraNem akartam ajtóstul a házba rontani,de muszáj lesz.
Akkor ti,hova szerződtök?
Válasz Mf-es? #4327. hozzászólásáraAz ötös lottot könnyebb megtippelni. Ha jo év van nagyrészt korrektek, ha meg xar akkor valakin úgyis csattan az ostor... Bármikor előállhat olyan, hogy épp nincs hova vinni, vagy nem ér oda a kombájn, vagy bármi történhet, sokszor keresztbe all pajszer a küllők kozott... Egy bizonyos határ utan akármilyen korrekt nem fog tudni mit kezdeni. Aki emberileg normálisan kezeli a dolgokat úgyis megpróbál kihajtani megoldást, ha meg beképzelt pökhendi fax akkor fel sem veszi a telefont ha baj van...
Válasz .Feco. #4325. hozzászólásáraÉs korrekt felvásárló?
Válasz .Szabi. #4324. hozzászólásáraNem illendoseg kérdése, amugy is tervezetten azert nincs önmaga utan kukorica sosem... Ha tudatosan készül valaki ra, akkor nyilván tobb érteleme van.
Válasz Mf-es? #4323. hozzászólásáraMennyire lehet? Akar nagyon nagy is! Tavaly 20 mázsás csemegék is voltak, az a betakaritast sem fedezi... Nagyon kedvező elovetemeny utan egyebkenkt nem olyan nagy kockázat, kedvező évjárat eseten pedig elég szep hasznot hozhat...
Válasz .Feco. #4322. hozzászólásáraGondolom kukorica utáni kukoricát no-till be 1xminimum le kéne.
Válasz .Feco. #4322. hozzászólásáraCsemegekukoricát,érdemes öntözés nélkül termelni?25-30 ha.több darabba,mennyire lehet bukta?
Válasz m.p.gy. #4321. hozzászólásáraArukukoricat alapból egyszer sem. Csemegét kettő három alkalommal. Ha kell termeszetesen megy sima kukoricára is, száraz években gyakran kell...
Válasz .Feco. #4320. hozzászólásáraHányszor rovarölőzitek állományban?
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólásáraAzert abban egyezzünk meg, hogy a kukoricamoly könnyebben telel at abban a kukoricaszarban, amit részben forgatnak a talajba, ellenben a bomlásának a feltételei nem adottak. Az, hogy egy kukoricaszar elbomlik-e tavaszra egyáltalán nem biztosabb, ha kedvezőtlen körülmények között a talajba kevered, mint ha a felszínen marad, es a mikrobiológiai készlet rendelkezésre áll aerob bomlashoz.
A monokulturat messze kerüljük ugyan, de azért előfordul, mégsincs soha tobb bajunk a molyal mint bárki másnak körülöttünk...
Válasz .Szabi. #4318. hozzászólásáraA GMO-t moly rezistens kuk. ra értem.Esetleg,ha nem az,akkor viszont drasztikus mennyiségű rovarölő használata felhasználás szükséges.
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraElőszőr is nem szerencsés a monokultúra.Továbbá ott a kukoricamoly kérdése.Végül pedig az,hogy ez véleményem szerint GMO kukorica az USA-ban.Röviden Ennyi.
Válasz m.p.gy. #4316. hozzászólására2. § (1) A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b)15 mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
c) kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével, továbbá
d) parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
e) keserű csucsor (Solanum dulcamara),
Válasz Netparaszt #4314. hozzászólásáraAz Ostrinia felszaporítása is a talajmegújítás része?
Válasz .Feco. #4312. hozzászólásáraKukorica után jellemzően búza menne nálam... Az foglalja el nálam a legnagyobb területet... Így a nagy fao számú nem a legjobb... Idén próbálok kuki után tavaszi sörárpát nagy komplex mt adaggal... Ha bejön megint a 60q,akkor esetleg lehet 400-as fao is...
Válasz .Szabi. #4313. hozzászólására Küldj egy szebbet, amin minden látszódik, ami nem szokás Magyarországon
Válasz Agrárteenager #4308. hozzászólásárabiztos jó ötlet egy ilyen fotóval reklámozni a talajmegújító mezőgazdaságot?
Válasz csoppika #4303. hozzászólásárafelénk 13 éve jelen van a bogár, és régebb óta a moly. Nem a táblaszél hatástól függ, nem jellemző, hogy ez befolyásolja. Próbáltad vizsgálni a fajtát? közép- vagy hosszabb tenyészidejű fajták jellemzően toleránsabbak, mert lényegesen jobban gyökeresednek. A hosszabb tenyészidő azért sem rossz választás, mert a korábban virágzó közeli táblák elcsalják a kártevőket. Szintén jó, ha nem tartol fekete tarlót, hanem számára kedvezőtlen növények borítják a területet. A gyomok közül sokra repül, pl. acat, selyemmályva, csattanómaszlag, ha ezek borítják a táblát akkor oda intenzívebben rak tojásokat...
nem butaság a talajfertőtlenítés sem, csak alacsony dózissal, nem kell 20-30 kg force-t erőltetni, csak valami alap rovarölőt, de az azért jól jöhet...
Válasz kis Zombi #4310. hozzászólásáraNagyon finom a fa apríték.
Ilyen kellene nekem füstöléshez.Kár hogy messze vagy
Válasz Netparaszt #4294. hozzászólásáraNem hasonlít rá. Ma csináltunk megint képeket, majd Tibi elküldi. Egy kukorica csutkából nőttek ki.
Válasz .Norbert #4302. hozzászólásáraEzzel csak a gallyat aprítjuk. Éves szinten kell 3 köbméter vegyes ágapríték, arra elegendő.
Szálas anyagot, szénát, szalmát, kukorica szárat, zöld kaszálékot, nádat szecskavágóval aprítom. 1.30 körül beszélek róla az előző videóban.
https://www.youtube.com/watch?v=kr95t3Jrwgg
Válasz csoppika #4303. hozzászólásáraOlyan helyen volt idén kukoricám,ahol kilóméteres körzetben 25éve egy szál sem. Igaz meg nem dőlt,de nem lehetett olyan szárat,és csövet találni amit nem rágtak.
Válasz csoppika #4305. hozzászólásáraNa befejeztem az OFF-ot...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraAmúgy a szója mindig jól indul...csak mire a gümőknek el kéne kezdeni termelni a nitrót, hogy magas legyen a növény, na ez az ami elmarad....elfogy a víz...A 3 év alatt 2x szóját látott homokos területen csak a leglaposabb, legvizesebb placcon láttam gümőfejlődést... Haver egy "vizes" területre tette, ott szintén zenész... Itt futó zápor sosincs(elviszi a Duna), csak ha országos van, de akkor se mindig....bezzeg a szél folyton fúj...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraTavalyelőtt másik földemen 100q kuki volt, idén nem messze tőle ugyanolyan technológiával(fajtával) 30.... És megjelentek az ezen a területen sosem látott vaddisznók(nomeg a régi motorosnak számító szarvasok) is... Nem is öntöztem meg a kukoricát, mert még jobban csalja őket... Annyi szerencse, hogy csak 2 ha volt...
Felénk a kukorica normál esetben talán hoz annyit, mint a búza...
Válasz .Feco. #4299. hozzászólásáraA moly és a bogár is jelen van.... Fennáll a monokultúra, mivel valamelyik szomszédnál mindig van...szinte... kukorica... (max.3-6ha-os táblák vannak...) Egy placcomon 3 éve kukorica volt, tavaly előtt hibrid...nagyon sok volt a hattyúnyakas... tele volt bogárral... Tavaly az autópálya másik felén a Tsz-nek hibrid, szintén nagyon sok rágott volt... Ez a földem a legjobb, de fertőzött az egész sáv...
Válasz kis Zombi #4260. hozzászólásáraA komposztba is ezzel aprítod az anyagot?
Egy nedvesebb meg szálasabb anyaggal hogy boldogulna?
Válasz Bence. #4298. hozzászólására Van néhány cég, akik elsősorban biót és valamennyi átállásit vesznek fel, érdemes megkérdezni őket.
Általánosan jó áron bármennyit el lehet adni bióból, de érdemes olyan húzófajtát termeszteni, ami eltér a szokványostól, persze csak egyeztetés után a vevővel.
Én például ezt a magas fehérjetartalmú kukoricát termesztem: Christensen
Válasz .Feco. #4299. hozzászólására 2015 tapasztalat: Izidor szója, 2.8 T/Ha hozamot adott homokban, tenyészidőben 100 mm csapadékkal (teljes csapadék vetéstől aratásig 130 mm).
Ezt a különbséget jelenti az élő talaj.
Válasz csoppika #4293. hozzászólására" a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől..."
Ezt a mondatot nem igazán értem... melyik bogárra gondolsz? a kukoricabogárra ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő, vagy a molyra, ami ha nem monokultúrában termelsz akkor nem releváns kártevő?
vetésforgóba illesztve a kukorica az egyik legjobb növény amit termelhetsz: komoly biomasszát nevel, jól gyökeresedik, a vegetációs fejlődése eltér más nüványektől, nincs sem közös betegsége, sem közös kártevője a leggyakoribb haszonnővényekkel, és nem utolsó sorban kiemelkedő bevételt termel. Öngól kihagyni a vetésforgóból... a napraforgót tízszer hamarabb dobnám ki, mint a kukoricát... A szóját meg ne add fel, inkább nézd meg hol rontottad el, és javtsd ki. Én fajtakérdéssel, majd tehnológiával kezdeném az átvizsgálást, arid vidékekre más szóják valók, mint páradús délvidéki folyóvölgyekbe. a szója egyébként inkább aszálytűrő növény, mint nem, csupán a virágzása idelyén igényel párát (nem vizet).
Válasz Netparaszt #4284. hozzászólásáraKoszonom, varom a fejlemenyeket. Am de asdig is van kerdesem
. Ertekesitesi reszrol, kukorica bio-kent mennyire adhato el? Egy ideje megfogant mar a fejemben a dolog es Feco is emlitette, hogy kapasbol meglehetne csinalni egy vetesszerkezetet. Tonkoly es alakor fajtak tokeletesek bio vetesre. A gyom sem jelentene akkora problemat igy es a geppark is egyszerusodne.
Válasz csoppika #4293. hozzászólására Mennyi az a vízhiány? Nyírségi vagy?
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
Válasz Netparaszt #4274. hozzászólásáraInkább tulipánra hasonlít. Tibinél nő a prizma tetején.