Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR413.05 FtUSD403.06 FtCHF439.56 FtGBP492.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
Válasz Csókási Gergő #4281. hozzászólására Nem a talajművelés mikéntjén van a hangsúly, hanem azon, hogy legalább két évente be tudunk-e szúrni legalább egy összetett takarónövény keveréket a monokultúrák közé.
A folyamatos intenzív forgóban nem sok esélyed van talaj javulására.
Az ember is megpihen néha, a talajnak is szüksége van feltöltődésre.
A talajnak a takarónövény a töltődés, nem a parlag, sem a feketeugar, sem egy monokultúra.
Az optimális forgó őszi gabona-tavaszi kapás jellegű volna, ahol egy nyári aratás után van idő nagy tömegű biomasszát létrehozni a következő, tavaszi növény előtt, ami táplálja a talajt legalább fél évig.
Így már észlelhető lesz javulás.
Válasz Radocz #4287. hozzászólására Rengeteg félinformáció, a talaj táplálékháló szolgáltatásainak figyelmen kívül hagyása és 80 év koncepciós lemaradás.
Ennél azért már azok is többet tudnak, akik voltak az előadásokon.
Például azt már biztosan tudják, hogy nettó valótlanság, ami a GYIK szekcióban le van írva:
"A kijuttatott baktériumok meddig élnek?
Mivel a baktériumok szoros kölcsönhatásban élnek a növénnyel, ahogy a növény pusztul, úgy pusztulnak el a vegetáció végére a baktériumok is. Természetesen nem az összes, hiszen steril talaj nem létezik, viszont az egyedszám erősen lecsökken, így már nem tudják a következő vegetációt tökéletesen ellátni tápanyaggal."
Ha ez így volna, nem létezne a Földön élet.
Ennyit a termék komolyságáról.
Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
Válasz tuto1 #4264. hozzászólására A TR néhány egymást követő -10 C alatti éjszaka fagy el tutira. Laza a talajod?
Amikor esett a hó, mennyiben volt más a takarónövényes területeden a hó megmaradása, mint a barnára művelteken?
Válasz Csókási Gergő #4256. hozzászólására Semmi gond, majd helyére kerülnek a dolgok, csak ne add fel félúton.
A vetésforgót precízen meg kell tervezni, írj egy olyat, ami szerinted talajkímélő forgó a jelenlegi növényeiddel, küldd át, aztán segítek beletenni lehetőség szerint a hasznos elemeket.
Válasz Netparaszt #4261. hozzászólásáraHétvégére fagy lesz, szerintem rendben lesz. Múlt héten - 8 is volt. A TR-t könnyedén ki tudom húzni, a törzse puha, törik, nem lesz vele gond.
Ez a terület két település között van, aszfaltos út mellett, az összes gazdatars látja. Páran már érdeklődtek a technológia felől. (nem hisznek benne, de én igen)
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Burgonyában használtam Artist.(két hetente 4x5 dl beöntözve) Nagyon jók a tapasztalataim, de bennem van a szkepticizmus! Félek, hogy idén iszom meg a levét! Ősszel okosabb leszek!
Válasz tuto1 #4259. hozzászólására Korrekten néz ki, de szerintem kellene még egy-két fagy neki, hogy ne hajtson újra a TR.
Ha lesz, szépen eltűnik az egész márciusra, csak a szétporló, sárga mustárszárak maradnak állva.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA legolcsóbb megoldás az ásó...Máris látni a talajszelvényen az ábrát. Ezt főleg laposabb részeken megismétled máris látszik az aktuális helyzet. Használtam mérő órás verziót. De nagyon fapados ember vagyok így szeretem látni a dolgokat ezért ások A tömörödött réteg alatt mélyen felesleges keverni a talajt. Vagyis azt eppen átszakítani. Azért néz körül a placcon lehet kapsz jó áron lazítókést. Csak a konzolt és a keretet gyártod le. De ha nincs más akkor egy ekevázat is használhatsz az akcióhoz. Felénk egy simba kés nagy szárnyal elég volt az Ivánnak. Igaz el is volt hanyagolva a srác területe. A jól tudom akkor a vogel is előállt egy egyenes száras lazítókésekkel. A valkonnnál talán még olcsóbban kapsz axinál is kapható ilyen jellegű alkatrészeket.
Válasz Netparaszt #4253. hozzászólásáraKöszönöm a meghívást! Tavaly télen a kecskeméti előadásodon ott voltam, előtte nem foglalkoztatott a téma, de azóta felcsillant valami "nem is olyan hülyeség ez a no-till" érzés. Az első levetített dia a "mindennek az akadálya az AGY"volt, igaz is lehet, mert egyszerűen nem tudok elképzelni egymás utáni 5 éves vetésforgót no-till ben. Milyen műveletek követik egymást. A szántás-forg.nélküli dolgokat pedig azért írtam hogy látszódjon a haladási irány... ( Ti mondtátok h nem lehet egyik napról a másikra, hanem fokozatosan!) Lehet nálam lassabb a fokozat váltás... az agy! És ne sértésnek, leszólásnak vegyétek az írásaimat, véleményt kértetek, próbálkozások híján csak ezzel tudok szolgálni.
Válasz némedi #4247. hozzászólására Olyan nincs, hogy nem bolygatjuk a talajt, mert az alapfeltétele a termelésnek.
Növénytől függ, hogy mennyi bolygatás kell, de a lényeg az éppen szükséges mértékű, minimális művelésre törekvés.
Egy piacos répát nyilván nem lehet notillben vetni, bár ebben is kezdenek kétségeim lenni, mert felmerült a TR precíziós vetése, majd tavasszal sekély művelés után szemenkénti répavetés a helyére.
Hagymával már sikeresen csinálják a notill kertészetet a Nordellék.
Hiperparaziták jók, de először a jó minőségű komposzttal érdemes kezdeni a talajéletet, hogy egyensúlyba kerülhessen a terület és ne vegye át a hiperparazita az uralmat, mert az nem csak a kórokozó gombákat fogja eltakarítani, de a jótékonyakat is.
A hosszú távú hatásukról ha találsz bármilyen irodalmat, szóljál.
Ez még elég új technológia a hosszú távú tapasztalatokhoz.
Válasz fida91 #4250. hozzászólásáraKösz. Ahamm... Szóval kell egy ilyesforma kés...az ívesek kilőve... Meg egy vágótárcsa eléje, hogy ne húzza össze a cuccot... Majd meglátom, mit lehet szerezni(vágatni)... Mtz-80 nem tudom mennyivel bírna el... 1-2???
Felénk a termőréteg 22-28cm, ennél mélyebben nem is szántok... Mennyire kellene meglazítani? Idén próbálok takaró növényezni, zöldítés gyanánt...a 3 év szója buktát meguntam... Aztán jövőre vhogy szóját tenni a területbe...kapás sortávra...
Válasz Csókási Gergő #4244. hozzászólására Gergő, látom, hogy igyekszel.
A leírt szántásos-grubberos technológia a rendszerezett ismeretek hiányából adódik és az alaptalan közhelyekből (mint amcsiban mások a körülmények)
Gyere el egy előadásra vagy Józsihoz február 13-án és nézd meg, hogy csinálják ezt azok, akik nem csak itt keresik a kifogásokat, hogy mit miért nem lehet.
Nem sok előadás lesz már, mert más dolgom is van.
Ott láthatod azt, hogy mit lehet elérni megfelelő forgatás nélküli és notill technológiával. Meg is fogdoshatod a talajt, amiben duplázódott a humusz 5 év alatt.
Olyan gazdákkal találkozhatsz, akik ebben a témában messze a többség előtt járnak és megbeszélheted a kétségeid velük, ezeken már rég túl vannak.
Már nem kell az amcsiktól átvenni a dolgokat, bár nekünk nem szégyen olyantól tanulni, aki valamit jobban tud.
Az Agromashon láthatod majd a hazai példákat.
Például a a tavalyi aszályban 68-70-es kötöttségű talajban, 3.4 tonna hozamú notilles napraforgót, 2.8 tonnás szóját a vakolóhomokban és hasonló ínyencségeket.
Egy a dolgod csak, hogy gondolkodj.
Válasz esze-lény #4243. hozzászólására Ezen az "usában, ukrajnában, dzsibutiban mások a talajok" komolytalankodáson már túl vagyunk egy ideje.
Te is túl lehetsz, ha elolvasod az alábbi könyvekben a több tízezer féle talajfajtát, amelyik MINDEGYIKÉN lehet notill művelést végezni a megfelelő ismeretekkel.
Jó reggelt. Illustrated Guide to Soil Taxonomy Soil Atlas of Europe
Válasz papa maci #4246. hozzászólásáraVan amiben egyet értek veled, de mivel én kertészkedem sok esetben megoldhatatlan probléma a talaj nem bolygatása. Gondolj egy répa, vagy burgonya betakarítására. Nagy mennyiségű szerves trágyát használok évről évre. Aprómag vetésénél is elkerülhetetlen a talaj mechanikai lazítása. (nem is láttam még helyre vetett répát, gyökeret, zellert.)
A kérdésem nem is erre vonatkozna. Mit tudtok az un. hyper parazita gombákról? Milyen a talaj életre gyakorolt hosszútávú hatásuk? Ha valakinek van tapasztalata, esetleg irodalma, ossza meg velem! Köszönöm!
A legnagyobb probléma. Most ismét abba a mederbe megy a téma mint az ünnepek környékén. Zömében még mindig a mechanikai a földet valamilyen formában átgyúró szisztéma ugrik fel. A direktvetés nem erről szól. Ott a fő-valamint a talajt átdolgozó köztes nyövényekre van bízva a talaj átdolgozása. Minimális mechanikai beavatkozás mellett.Bár extrém esetben egy kíméletes lazító.(ami nem túrja szét a táblát)indokolt lehet.Legalább is ezt szűröm le a bárki számára elérhető anyagok tanulmányozása folytán. Ha kicsit belenézünk a TR szisztémába valamint egyéb hasznos takarónövények irányába . Akkor van értelme a direktvetésnek. Mivel elértük az ideális talajállapotot. Mindig az jön hogy Amerika. Miközben körülöttünk is dolgoznak már hasonló talajokon egész Európában, Francia-olasz-...stb. Vannak tapasztalatok,sőt európai gyártású gépek is. Tehát azzal jönni hogy arra felé más szerintem nem helytálló. Ami viszont tény szakmailag a lemaradás a tengerentúlhoz képest még igen "komoly". Érthető. az Eus gépgyártók bár adnak alternatívát a hagyományos szisztéma kiváltására. De nem nagyon favorizálják. Érthető mivel ez gazdasági érdeke is. Egyenlőre az agyon támogatott rendszer miatt, mindenki hátradől és nem foglalkozik a holnappal. fogy a vas-input anyag. Dübörög az ipar. a legnagyobb probléma mikor beírom a keresőbe a forgatás nélküli művelést,nem a Szent István egyetemet hozza fel elsőnek.Azért ezen el kellene gondolkozni. Az az más területen már nagyobbnak tűnik a tapasztalat ebben a témában.Vagy más lenne az érdek ? Na nem kötözködöm.
Válasz .Feco. #4242. hozzászólásáraA szurkos területeket ha nem lazítod akkor ott 30 milli sebes esőnél már jönnek a vízösszefolyások amit vagy túlél a növény vagy nem.
Egy nem visszataposott lazításnál ugyanez csak 150 milli eső körül jelentkezik.
Ha becsávázol rovarölővel mondjuk 300 hektárnyi őszi vetőmagot és a talajállapot nem lesz optimális akkor nem veted el?
A mezőgazdaságban szinte soha semmi nem optimális.
Ezért kellene olyan módszer ami a szélsőséges időjárási és talaj állapotoknál is működőképes és nyereséges. Ez pedig még nem a no till.
A strip till-t is azért találták ki mert a kötött hideg talajokon nem működött a no-till.
Talajhőmérséklet, tápanyag felvehetőség, talajszerkezeti- stb problémák miatt.
15328 hozzászólás
Válasz csoppika #4292. hozzászólására Minden a változások sebességétől és dinamikájától függ.
Majdnem folyamatos növényi fedettségnél és minimális talajtúrásnál még jó arányban maradnak meg a paránylények.
Egu jó szántás és téli fekete ugar után viszont már helytálló a kihalásos teória
Válasz kis Zombi #4291. hozzászólására Készítsetek róla éles fotókat, esetleg mérőszalaggal mellette. Amit én feltettem, olyat inkább ne lássatok komposztban...
Válasz Netparaszt #4290. hozzászólásáraEz szép lenne...de pl nálunk a kukorica a bogarak miatt felejtős lett idéntől... Marad a szotyi... A szójából kiszerettem...nagy terület, nagy bukta lehet...(3x kisebb volt már... vízhiány az általános tünet)
Válasz Netparaszt #4289. hozzászólásáraKomoly egy mandinka volt, aki ezt megírta... Saját magával ellentmondásba keveredik...
1:szárazság, kedvezőtlen feltételek vagy hideg esetén betokozódik
2:Ha a növény elpusztul, vele pusztul...
Hogy is van ez???
Én biosz órán azt tanultam, ha nem megfelelő a környezet, akkor betokozódnak a bacik... Persze nem extrém esetben, vagy nagyon gyors környezetváltozás esetén(pl fertőtlenítés)...
Annyit el tudok képzelni, (mivel ezek a bacik egyedenként nem hiszem, hogy hónapokat élnek,) hogy kedvező feltételek mellett gyorsabban szaporodnak, mint ahogy kimúlnak... ellenkező esetben fordítva... De ha megszűnik a tápellátás, akkor a maradék brigád álomba merül...
Válasz Netparaszt #4274. hozzászólásáraInkább tulipánra hasonlít. Tibinél nő a prizma tetején.
Válasz Csókási Gergő #4281. hozzászólására Nem a talajművelés mikéntjén van a hangsúly, hanem azon, hogy legalább két évente be tudunk-e szúrni legalább egy összetett takarónövény keveréket a monokultúrák közé.
A folyamatos intenzív forgóban nem sok esélyed van talaj javulására.
Az ember is megpihen néha, a talajnak is szüksége van feltöltődésre.
A talajnak a takarónövény a töltődés, nem a parlag, sem a feketeugar, sem egy monokultúra.
Az optimális forgó őszi gabona-tavaszi kapás jellegű volna, ahol egy nyári aratás után van idő nagy tömegű biomasszát létrehozni a következő, tavaszi növény előtt, ami táplálja a talajt legalább fél évig.
Így már észlelhető lesz javulás.
Válasz Radocz #4287. hozzászólására Rengeteg félinformáció, a talaj táplálékháló szolgáltatásainak figyelmen kívül hagyása és 80 év koncepciós lemaradás.
Ennél azért már azok is többet tudnak, akik voltak az előadásokon.
Például azt már biztosan tudják, hogy nettó valótlanság, ami a GYIK szekcióban le van írva:
"A kijuttatott baktériumok meddig élnek?
Mivel a baktériumok szoros kölcsönhatásban élnek a növénnyel, ahogy a növény pusztul, úgy pusztulnak el a vegetáció végére a baktériumok is. Természetesen nem az összes, hiszen steril talaj nem létezik, viszont az egyedszám erősen lecsökken, így már nem tudják a következő vegetációt tökéletesen ellátni tápanyaggal."
Ha ez így volna, nem létezne a Földön élet.
Ennyit a termék komolyságáról.
http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
A hortobágyi szikes talajok javítására, van-e gyakorlati tapasztalata, ismerete valakinek?
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumok-a-nagyobb-termeshozamert-es-az-egeszsegesebb-eletert-25853-002
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólásáraÉpp hentereg itthon egy régi csővázas lajta eke... Lehet azt faragom meg...
Válasz SCHLEPPER #4283. hozzászólására Róka plusz madár.
Az én területeimen csak szántás volt emberemlékezet óta. Ettől függetlenül egy nappal a mélyszántás és magágykészítés után már beköltöztek a pockok a szántóba és vetés után már rágták ki a tönkölyt, úgyhogy nem a talajműveléstől függ a probléma.
Én teszem a T fákat, bagolyodúkat és rókatanyának meg egyéb kisragadozónak való helyeket hagyok. A vadászokkal meg egyezkedem, hogy hagyják békén a rókáim.
Válasz Bence. #4280. hozzászólására Az most kemény lesz, úgy hogy fogalmam sincs a területek előéletéről. Októberben még vastagon borította a területeket a csattanó maszlag, máshol meg fenyércirokból volt egyöntetű, embermagasságú állomány. Volt, ahol motorháztetőig érő egybefüggő, nádas, vegyes gyomtenger fogadott.
Vannak ötleteim, majd folyamatában megosztom.
Most mindenesetre a területek felén kalászos van, annak egy része csak takarónövény szerepet tölt be, a kapásoknál hamis magágy, gyomfésülés, többszöri tarlókezelés, legeltetés, minden be lesz vetve.
Kis táblákat vállaltam az AKG-be, azon kézzel is be lesz avatkozva.
Pocokkal mit kezdtek őszre a ztr tele volt fészkekkel 4-5/ha
Válasz Marti Miklós #4279. hozzászólására
Válasz Netparaszt #4278. hozzászólásáraVan ahol a kukoricát duplázzuk, de egyre ritkábban. Van ahol kuk.- napr.- búza vagy árpa- aztán újra kukorica. Tavaj pedig a kuk. után szója aztán búza. Vagy a no-till alkalmazása más növények alkalmazását indokolja?
Válasz papa maci #4275. hozzászólásáraNagyon jó videó, kiváncsian várom majd a fejleményeket. Netparaszt bio-ban miként oldod meg a kapás növények gyomszabályozásást? Vagy csak kalászos fajokat teszel be egyenlőre a vetésforgóba?
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA videó beillesztés nem sikerült, de találtam egy képet és a 3. pont tekerésével a talajmozgatás mértéke szabályozható. Azóta én is tettem elé egy tárcsás csoroszlyát.
Válasz Csókási Gergő #4276. hozzászólásáraEz az egy forgótok van? Olyat forgót szoktatok csinálni, ahol azért legalább két évente marad őszi takarónövénynek hely a tavaszi előtt? Az sokat segítene.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraAz enyém ilyen és egyet visz 45ön, de tavaly egy kis darabban a beújított 80as 35nél kirúgott az új gumival...https://youtu.be/FQd0cJT_jg8https://youtu.be/FQd0cJT_jg8
Válasz Netparaszt #4265. hozzászólásáraJelenlegi forgó pl: őszi búza-kukorica- napraforgó- őszi árpa- repce- újra búza. Hogy mi volna a talajkímélő forgó azt nem tudom! Kukorica elé tudok elképzelni valami kifagyó csalamádét, azon kívül passz. 3 (általában száraz) hónap kevésnek tűnik, hogy tömeget neveljen, talán ha álló árpába van kihintve műtrágyaszóróval aratás előtt 2-3-4 héttel.
Tavasztól már teszik fel az eredményeket is.
Válasz kis Zombi #4262. hozzászólására Nem ilyen kis szőrös véletlenül?
Moderálási elveink miatt törölve: 2016-01-12 21:13:24
Válasz Netparaszt #4269. hozzászólásáraEz a terület 4 éve nem volt szántva. Tavaly búza volt benne, aratás után sekély tárcsa + henger, majd glifozat, aztán lazító, zöldtragya vetés műtrágya szoroval, és tárcsa + hengerrel bedolgozás. 2 éve itt volt a legjobb napraforgóm, tavaly 70 q feletti búza. Idén kukorica lesz.
A hó tovább megmaradt itt, mint a szomszéd szantott területén.
Válasz némedi #4263. hozzászólására Semmi ok pánikra, minden rendben lesz.
Az Artis egyébként csak egy gyökérkárosító fonálférgekre vadászó gomba, az nem szokott kárt okozni más gombákban.
A Trifenderrel kell talán vigyázni, mert a Trichoderma törzsek elég agresszívak, azok között van olyan T. harzianum is, ami már kiirtott gyümölcsösből is a mikorrhizákat, aztán lehetett újratelepíteni a leromlott fák alá.
De csak nem olyat árul a Kwizda, bár egy mikroszkóppal ellenőrizni lehet a jelenlétét a talajban, a Trichoderma asperellum/harzianum jellegzetesen zöld spórás telepeket képző, nagyon vékony hifájú gomba.
A jó komposzt készítését és a komposzt tea preventív használatát viszont mindenképp javasolni tudom.
Idén is csodálatosak voltak a kertészetben a növények, csak minimális komposzt és többszöri tea permetezéssel.
Fitoftórára hajlamosító időben fújtunk Polyversumot is, de nem jelentkezett a fertőzés.
Válasz Netparaszt #4266. hozzászólásáraKamerázás és darálás nem megy együtt :-)
A gép teljesítménye nagyban függ a darálandó anyagtól. Ágas bogas szirszar gallyból 250 l / óra, fasza egyenes suhángokból 700 l apríték / óra.
Fogyasztásról nem tudok még nyilatkozni, de 1 l alatt eszik óránként.
Válasz tuto1 #4264. hozzászólására A TR néhány egymást követő -10 C alatti éjszaka fagy el tutira. Laza a talajod?
Amikor esett a hó, mennyiben volt más a takarónövényes területeden a hó megmaradása, mint a barnára művelteken?
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólására1.20 -tól direktvetett sárgarépa, 2.40 től van a kelés bemutatása.
Válasz kis Zombi #4260. hozzászólására Jó bemutató, de hol maradt a darálás?
Válasz Csókási Gergő #4256. hozzászólására Semmi gond, majd helyére kerülnek a dolgok, csak ne add fel félúton.
A vetésforgót precízen meg kell tervezni, írj egy olyat, ami szerinted talajkímélő forgó a jelenlegi növényeiddel, küldd át, aztán segítek beletenni lehetőség szerint a hasznos elemeket.
Válasz Netparaszt #4261. hozzászólásáraHétvégére fagy lesz, szerintem rendben lesz. Múlt héten - 8 is volt. A TR-t könnyedén ki tudom húzni, a törzse puha, törik, nem lesz vele gond.
Ez a terület két település között van, aszfaltos út mellett, az összes gazdatars látja. Páran már érdeklődtek a technológia felől. (nem hisznek benne, de én igen)
Válasz Netparaszt #4255. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Burgonyában használtam Artist.(két hetente 4x5 dl beöntözve) Nagyon jók a tapasztalataim, de bennem van a szkepticizmus! Félek, hogy idén iszom meg a levét! Ősszel okosabb leszek!
Ilyen gombát még nem láttam komposztban. Úgy látszik nő a változatosság :-)
Válasz tuto1 #4259. hozzászólására Korrekten néz ki, de szerintem kellene még egy-két fagy neki, hogy ne hajtson újra a TR.
Ha lesz, szépen eltűnik az egész márciusra, csak a szétporló, sárga mustárszárak maradnak állva.
Válasz csoppika #4254. hozzászólásáraA legolcsóbb megoldás az ásó...Máris látni a talajszelvényen az ábrát. Ezt főleg laposabb részeken megismétled máris látszik az aktuális helyzet. Használtam mérő órás verziót. De nagyon fapados ember vagyok így szeretem látni a dolgokat ezért ások
A tömörödött réteg alatt mélyen felesleges keverni a talajt. Vagyis azt eppen átszakítani. Azért néz körül a placcon lehet kapsz jó áron lazítókést. Csak a konzolt és a keretet gyártod le. De ha nincs más akkor egy ekevázat is használhatsz az akcióhoz. Felénk egy simba kés nagy szárnyal elég volt az Ivánnak. Igaz el is volt hanyagolva a srác területe. A jól tudom akkor a vogel is előállt egy egyenes száras lazítókésekkel. A valkonnnál talán még olcsóbban kapsz axinál is kapható ilyen jellegű alkatrészeket.
Válasz Netparaszt #4253. hozzászólásáraKöszönöm a meghívást! Tavaly télen a kecskeméti előadásodon ott voltam, előtte nem foglalkoztatott a téma, de azóta felcsillant valami "nem is olyan hülyeség ez a no-till" érzés. Az első levetített dia a "mindennek az akadálya az AGY"volt, igaz is lehet, mert egyszerűen nem tudok elképzelni egymás utáni 5 éves vetésforgót no-till ben. Milyen műveletek követik egymást. A szántás-forg.nélküli dolgokat pedig azért írtam hogy látszódjon a haladási irány... ( Ti mondtátok h nem lehet egyik napról a másikra, hanem fokozatosan!) Lehet nálam lassabb a fokozat váltás... az agy! És ne sértésnek, leszólásnak vegyétek az írásaimat, véleményt kértetek, próbálkozások híján csak ezzel tudok szolgálni.
Válasz némedi #4247. hozzászólására Olyan nincs, hogy nem bolygatjuk a talajt, mert az alapfeltétele a termelésnek.
Növénytől függ, hogy mennyi bolygatás kell, de a lényeg az éppen szükséges mértékű, minimális művelésre törekvés.
Egy piacos répát nyilván nem lehet notillben vetni, bár ebben is kezdenek kétségeim lenni, mert felmerült a TR precíziós vetése, majd tavasszal sekély művelés után szemenkénti répavetés a helyére.
Hagymával már sikeresen csinálják a notill kertészetet a Nordellék.
Hiperparaziták jók, de először a jó minőségű komposzttal érdemes kezdeni a talajéletet, hogy egyensúlyba kerülhessen a terület és ne vegye át a hiperparazita az uralmat, mert az nem csak a kórokozó gombákat fogja eltakarítani, de a jótékonyakat is.
A hosszú távú hatásukról ha találsz bármilyen irodalmat, szóljál.
Ez még elég új technológia a hosszú távú tapasztalatokhoz.
Válasz fida91 #4250. hozzászólásáraKösz. Ahamm... Szóval kell egy ilyesforma kés...az ívesek kilőve... Meg egy vágótárcsa eléje, hogy ne húzza össze a cuccot... Majd meglátom, mit lehet szerezni(vágatni)... Mtz-80 nem tudom mennyivel bírna el... 1-2???
Felénk a termőréteg 22-28cm, ennél mélyebben nem is szántok... Mennyire kellene meglazítani? Idén próbálok takaró növényezni, zöldítés gyanánt...a 3 év szója buktát meguntam... Aztán jövőre vhogy szóját tenni a területbe...kapás sortávra...
Válasz Csókási Gergő #4244. hozzászólására Gergő, látom, hogy igyekszel.
A leírt szántásos-grubberos technológia a rendszerezett ismeretek hiányából adódik és az alaptalan közhelyekből (mint amcsiban mások a körülmények)
Gyere el egy előadásra vagy Józsihoz február 13-án és nézd meg, hogy csinálják ezt azok, akik nem csak itt keresik a kifogásokat, hogy mit miért nem lehet.
Nem sok előadás lesz már, mert más dolgom is van.
Ott láthatod azt, hogy mit lehet elérni megfelelő forgatás nélküli és notill technológiával. Meg is fogdoshatod a talajt, amiben duplázódott a humusz 5 év alatt.
Olyan gazdákkal találkozhatsz, akik ebben a témában messze a többség előtt járnak és megbeszélheted a kétségeid velük, ezeken már rég túl vannak.
Már nem kell az amcsiktól átvenni a dolgokat, bár nekünk nem szégyen olyantól tanulni, aki valamit jobban tud.
Az Agromashon láthatod majd a hazai példákat.
Például a a tavalyi aszályban 68-70-es kötöttségű talajban, 3.4 tonna hozamú notilles napraforgót, 2.8 tonnás szóját a vakolóhomokban és hasonló ínyencségeket.
Egy a dolgod csak, hogy gondolkodj.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Manninger_Guszt%C3%A1v_Adolf#F.C5.91bb_m.C5.B1vei Nos a no-till,nem kifejezetten csak amerikai "találmány"
Válasz esze-lény #4243. hozzászólására Ezen az "usában, ukrajnában, dzsibutiban mások a talajok" komolytalankodáson már túl vagyunk egy ideje.
Te is túl lehetsz, ha elolvasod az alábbi könyvekben a több tízezer féle talajfajtát, amelyik MINDEGYIKÉN lehet notill művelést végezni a megfelelő ismeretekkel.
Jó reggelt.
Illustrated Guide to Soil Taxonomy
Soil Atlas of Europe
Válasz csoppika #4248. hozzászólására
Valaki tehetne fel képet olyan késformáról, ami nem túrja a földet, csak emeli...Köszi.
Válasz papa maci #4246. hozzászólásáraVan amiben egyet értek veled, de mivel én kertészkedem sok esetben megoldhatatlan probléma a talaj nem bolygatása. Gondolj egy répa, vagy burgonya betakarítására. Nagy mennyiségű szerves trágyát használok évről évre. Aprómag vetésénél is elkerülhetetlen a talaj mechanikai lazítása. (nem is láttam még helyre vetett répát, gyökeret, zellert.)
A kérdésem nem is erre vonatkozna. Mit tudtok az un. hyper parazita gombákról? Milyen a talaj életre gyakorolt hosszútávú hatásuk? Ha valakinek van tapasztalata, esetleg irodalma, ossza meg velem! Köszönöm!
A legnagyobb probléma. Most ismét abba a mederbe megy a téma mint az ünnepek környékén. Zömében még mindig a mechanikai a földet valamilyen formában átgyúró szisztéma ugrik fel. A direktvetés nem erről szól. Ott a fő-valamint a talajt átdolgozó köztes nyövényekre van bízva a talaj átdolgozása. Minimális mechanikai beavatkozás mellett.Bár extrém esetben egy kíméletes lazító.(ami nem túrja szét a táblát)indokolt lehet.Legalább is ezt szűröm le a bárki számára elérhető anyagok tanulmányozása folytán. Ha kicsit belenézünk a TR szisztémába valamint egyéb hasznos takarónövények irányába . Akkor van értelme a direktvetésnek. Mivel elértük az ideális talajállapotot. Mindig az jön hogy Amerika. Miközben körülöttünk is dolgoznak már hasonló talajokon egész Európában, Francia-olasz-...stb. Vannak tapasztalatok,sőt európai gyártású gépek is. Tehát azzal jönni hogy arra felé más szerintem nem helytálló. Ami viszont tény szakmailag a lemaradás a tengerentúlhoz képest még igen "komoly". Érthető. az Eus gépgyártók bár adnak alternatívát a hagyományos szisztéma kiváltására. De nem nagyon favorizálják. Érthető mivel ez gazdasági érdeke is. Egyenlőre az agyon támogatott rendszer miatt, mindenki hátradől és nem foglalkozik a holnappal. fogy a vas-input anyag. Dübörög az ipar. a legnagyobb probléma mikor beírom a keresőbe a forgatás nélküli művelést,nem a Szent István egyetemet hozza fel elsőnek.Azért ezen el kellene gondolkozni. Az az más területen már nagyobbnak tűnik a tapasztalat ebben a témában.Vagy más lenne az érdek ? Na nem kötözködöm.
Válasz .Feco. #4242. hozzászólásáraA szurkos területeket ha nem lazítod akkor ott 30 milli sebes esőnél már jönnek a vízösszefolyások amit vagy túlél a növény vagy nem.
Egy nem visszataposott lazításnál ugyanez csak 150 milli eső körül jelentkezik.
Ha becsávázol rovarölővel mondjuk 300 hektárnyi őszi vetőmagot és a talajállapot nem lesz optimális akkor nem veted el?
A mezőgazdaságban szinte soha semmi nem optimális.
Ezért kellene olyan módszer ami a szélsőséges időjárási és talaj állapotoknál is működőképes és nyereséges. Ez pedig még nem a no till.
A strip till-t is azért találták ki mert a kötött hideg talajokon nem működött a no-till.
Talajhőmérséklet, tápanyag felvehetőség, talajszerkezeti- stb problémák miatt.